Július 1-jén tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülését Marosvásárhelyen. – Olyan kisebbségi törvény kell nekünk, amely az eddigiekben megteremtett egyéni jogok területéről átlép a kollektív jogok területére – jelentette ki Markó Béla az ülésen, melyen mintegy 150 RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és más önkormányzati vezető is részt vett. A fórum napirendjén az RMDSZ önkormányzati tevékenységének elemzése is szerepelt. Markó Béla rámutatott: szükséges az elemzés, mert két év telt el a helyhatósági választások óta. Óriási vehemenciával lángol fel továbbra is a nacionalizmus, az idegengyűlölet – tette hozzá. Az RMDSZ-nek ma is naponta szembe kell néznie a nacionalizmus próbálkozásaival. Romániában még ma sem visszafordíthatatlan mindaz, amit az etnikumközi viszonyokban elértek. Az RMDSZ majdnem másfél éve kínlódik sikertelenül a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásával. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ a koalícióban senkinek nem a csatlósa. Az RMDSZ a 1,5 milliós magyar közösség képviselője. Az RMDSZ ellenzi azt, hogy mindenkit lehallgassanak, hogy rendőrállami intézkedésekkel korlátozzák az emberi jogokat, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét bővítsék. Egyetért azzal, hogy a szekuritátés múltat fel kell tárni. A vajdasági és a felvidéki magyar erők kiszorulása a kormányzatból és az RMDSZ-re mért ütések olyan folyamat részei, amelyre oda kell figyelni, mondta Markó. Ugyanakkor úgy vélte, a gyergyóditrói székely népgyűlés paródia volt. Markó bírálta a székely megyéket, amiért a hónapokkal ezelőtt elhatározott együttműködés részteleit nem alakították ki. Frunda György SZKT-elnök arra biztatta az önkormányzatokat, hogy éljenek az adott jogokkal, használják az anyanyelvet, adják vissza a tulajdonokat. Követelte a magyarlakta vidékeken több magyar bíró és ügyész kinevezését (Maros megyében egyetlen magyar ügyész sincs), illetve közösségi rendőr alkalmazását. Kónya-Hamar Sándor kolozsvári képviselő hiányolta, hogy Markó nem elemezte az anyaország és az erdélyi magyarság viszonyának alakulását. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári képviselő nehezményezte, hogy a szövetségi vezetők az ellenzéket ellenségnek tekintik. Felülről akarnak ellenzéket létrehozni az SZKT-n és az RMDSZ-en belül – mondta. Felhozta Sógor Csaba szenátor esetét, akit a szövetség vissza készül hívni az Interparlamentáris Unióból amiatt, mert elment Ditróba. Egyetértett azzal, hogy Ditró paródia volt, de úgy vélte, hogy ott mégiscsak magyar emberek voltak jelen, akikért meg kell próbálni tenni valamit. Toró T. Tibor képviselő szerint a kisebbségi törvény elfogadása megfeneklett, s az RMDSZ vezetősége a kulturális autonómiát valami mással próbálja kiváltani. Azt ajánlotta, hogy az RMDSZ karolja fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-kerekasztal összehívására tett javaslatát. Sógor Csaba csíkszeredai képviselő a külső és a belső ellenzékkel való párbeszédet hiányolta. Borbély László képviselő szerint az RMDSZ erős, és meg tudja védeni a magyarságot. Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: az RMDSZ-t önállósága miatt, kormánytól függetlenül, Budapesten sem szeretik maradéktalanul, de tisztelik. Az RMDSZ nem örvend a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésének, inkább a hatékonyságát kellett volna növelni. Elismerte, hogy a HTMH alkalmassága megkérdőjelezhető a jelenlegi körülmények között. Megköszönte viszont az elvégzett munkát a HTMH valamennyi vezetőjének, munkatársának, akik az elmúlt 15 évben sokat dolgoztak a határon túli magyarságért. Takács figyelmeztetett: jóhiszeműen kell viszonyulni a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. „Be vagyunk avatva a határon túli magyarságot érintő átszervezéssel kapcsolatos kérdésekbe” – jelezte. /Tibori Szabó Zoltán: Közös érdek a nacionalizmus visszaszorítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Markó Béla azt szeretné, ha a magyar tanítók több fizetést kapnának, mint a románok. Markó elmondta, hogy ezek az elemi osztályokban oktató pedagógusok több tanórát tartanak mind románból, mind anyanyelvből, ezért természetes lenne, hogy magasabb bért kapjanak. Frunda György, RMDSZ szenátor a mellett érvelt, hogy a magyar iskolákban csak magyar nyelven oktassanak, kivéve a földrajzi megnevezéseket, ugyanis azzal ő is egyetértett, hogy ezek román megnevezésének ismerete fontos. Frunda szerint szükséges, hogy a magyar lakosság aránya a rendőrségi állományban is tükröződjék; példaként Marosvásárhelyt említette, ahol a magyar lakosság aránya 50 százalék, de a rendőrségen alig 10 százalék a magyar anyanyelvűek száma. Az RMDSZ-szenátor sürgette, hogy azokban a megyei tanácsokban, ahol az RMDSZ többségben van, beszéljenek magyarul. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

A szakmai zsűri a Tompa Gábor által rendezett Beckett Godot-ra várva című produkciónak ítélte oda a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljának fődíját. Az Illyés Közalapítvány díját megosztotta két előadás, a Szabadkai Népszínház Záróra, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiai Műhely Valahol Szecsuánban című produkciói között, előbbi Mezei Zoltán, utóbbi pedig Barabás Olga rendezésében került színre. A díjkiosztó ünnepség után a sepsiszentgyörgyi színház Csárdáskirálynő című előadásával zárult a június 22-e óta tartó fesztivál. Két életműdíjat is átnyújtottak idén: az Oktatási és Kulturális Minisztérium Életmű-díjat adományozott Ábrahám Irén színművésznőnek, az Újvidéki Magyar Színház tagjának és Csíky Ibolya színművésznőnek. További díjazottak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadás kapta. Kisvárda város díját megosztva Andreea Vulpe rendező és Iuliana Vîlsan díszlet- és jelmeztervező kapta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadásáért. Legígéretesebb fiatal színész számára alapított Teplánszky Kati-díj: Veress Albert, a fesztiválon látott teljesítményei alapján. Kisvárda város közönségdíja: az Újvidéki Színház Pogánytánc című előadásáért. Dr. Oláh Albert Kisvárda város polgármesterének díja: Barabás Olga a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Valahol Szecsuánban című előadása újszemléletű szövegkönyvének megalkotásáért. /Köllő Katalin: Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. Szabadkai és marosvásárhelyi előadások is listavezetők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Az első 10 ezer jegyet ingyenesen kínálja utasainak a Wizz Air diszkont légitársaság, a július 14-től induló, új, marosvásárhelyi járatán. Az utasoknak a jegyárat nem, csak a 70 lej repülőtéri illetéket kell megfizetniük Idén mintegy 30 ezer utasra számítanak a Budapest-Marosvásárhely útvonalon. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy romániai piacra lépésük megerősíti a cég közép-kelet európai vezető pozícióját. /Bögözi Attila: Tízezer ingyenjegy Budapestre. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

75 éves Balázs Imre festőművész, aki több évtizeden át a marosvásárhelyi képzőművészeti élet egyik meghatározó egyénisége volt, áttelepedett Magyarországra, Vácra. Gyakran hazajön, itteni alkotótáborok, művészeti rendezvények vendége. Július 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában egyéni tárlattal lép a közönség elé. A jubileumi kiállításon közel félszáz festményét, a különböző alkotói időszakaiban született kompozícióit mutatja be. /Balázs Imre kiállítása Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén sérelmezte, amiért verse nem szerepelhet kicsengetési idézetként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskoláiban, jelentette a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Hírügynökség. Markó elmondta, hogy a zilahi református kollégium igazgatóját is felelősségre vonta az egyházkerület püspöke, Tőkés László, amiért ballagó diákok az ő fiatalkori versét akarták mottóként a ballagási kártyára írni. Markó szerint ilyen körülmények között az egyházban nem lehet demokráciáról beszélni. Tőkés László püspök meglepődve vette tudomásul, hogy egy olyan kaliberű felelős politikus, mint Markó Béla, holmi sajtópletykák tálalásával foglalkozik pártja legfontosabb döntéshozó testületének, az SZKT-nak az ülésén. Tőkés határozottan cáfolta, hogy valaha is azzal foglalkozott volna, ki kinek a versét hol és miként idézi. /Markó Béla cenzort kiált. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 4./

A Demokrata Párt felvállalta a múlt héten, Marosvásárhelyen a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedet összekötő út megépítését támogató referendum kiírását szorgalmazó demonstrációt – mondta többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a Demokrata Párt megyei elnöke. Az RMDSZ-t viszont politikailag dorgálta meg a polgármester, mondván, ellenszavazatuk politikai erődemonstráció volt. A referendumot elvetette a tanács, ennek ellenére Florea nem mond le arról, hogy a városlakók véleményét megkérdezze. Frunda György szenátor sürgette a magyar nyelv használatát a tanácsüléseken. Erről Dorin Florea kifejtette: „Meggondolatlan és illetlen gesztus lenne, ha magyarul beszélnének a tanácsülésen.” Románia alkotmánya kimondja, hogy az ország egységes nemzetállam. Nem a székelyföldiek „agyával” kell e témát megközelíteni – jelentette ki. /(vajda): Politikai offenzívát indít Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Emlékeztető: Marosvásárhely lakosságának közel fele magyar.

A napokban a 16. évet zárták a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán, amely a legtöbb végzettet bocsátotta útra a mostani, 2005–2006-os tanév végén. A nappali tagozaton végzett 20 hallgató fele tanító és kántor, a másik fele tanító-hitoktató képesítést szerzett. Újdonságnak számít az iskola történetében, hogy 28 levelező tagozaton végzett fiatal is oklevelet kapott, olyanok, akik 5-10 éve tanítanak, általában félreeső vidéki településeken, illetve hátrányos helyzetű tanulókból álló osztályokban. A végzősök Nagykőrösön vették át a diplomát, az ünnepségen Bölcskei Gusztáv református püspök hirdetett igét. A jövő tanévben is két osztályt indítanak, a nappali tagozat tanító-kántor szakán ingyenes a képzés, a levelező tagozat fenntartásával a továbbiakban is a kis településeken, szórványvidéken oktató fiatalokon szeretnének segíteni, hogy megszerezzék a képesítést. Az okleveleket, amelyeket a nagykőrösi tanítóképző bocsát ki, egységesen honosíttatják az RMDSZ Oktatási Főosztályának a támogatásával. /(b. gy.): A legnépesebb kántor- tanítói évfolyam végzett. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Sáromberkén a Teleki-kastélyt az Afrika-kutató Teleki Sámuel gróf leszármazottai, Károly, Samu és Mária örökölték és kapták vissza. Mivel az örökösök külföldön élnek, úgy döntöttek, hogy az épületet a köz javára használják fel. A törvények értelmében még négy évig a kastélyban mezőgazdasági szakiskola működik, de az itteni osztályokat el lehet majd költöztetni a marosvásárhelyi szakközépiskolába. Orvosi rendelő és nemrég gyógyszertár is nyílt a kastélyban, mi több, a Milvus madarászcsoport is kapott négy helyiséget használatra. A család négy szobát tartott fenn, amelyeket lakosztályként szeretnének majd berendezni. Megalakult a Teleki-kuratórium, amelynek tagjai az örökösök, ezenkívül a polgármester, helyi tanácsosok, értelmiségiek. Közösen szeretnék majd eldönteni a közel 60 helyiséggel rendelkező kastély sorsát. Berekméri D. István történelemtanár, a kuratórium tagja, a Teleki örökség ápolója elmondta, eddig szó esett arról, hogy itt az Afrika-kutató Teleki Samunak emléket állító múzeumot szeretnének nyitni. Ezenkívül információs, oktatási és konferenciaközpont létesítésének az ötlete is felmerült. /A Teleki-örökség ápolása. Oktatási és kulturális központ Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tanszékvezetője leszögezte, ez fontos év volt, mert most indult be a felsőoktatásban a bolognai rendszer. Ez a rendszer jelentős nyitást hoz különböző külföldi egyetemek felé. A kaposvári egyetemmel már partnerszerződést kötöttek, ugyancsak partnerszerződés készül a veszprémi egyetemmel és Kaposvár közvetítésével Pozsony felé is nyitnak. A harmadéves bábos hallgatók áprilisban részt vettek a kaposvári fesztiválon, ahol négy előadást mutattak be. Kisvárdán is szerepeltek két előadással, és a Szebeni Nemzetközi Fesztiválon is részt vettek. A nemzetközi kapcsolatok tovább szélesednek. Idén színész, bábszínész és zenetanári szakon indítanak osztályt, valamint egy magiszterképző indul a beszéd és médiákban való megjelenés tárgykörében. Beindul ősztől a doktorképzés is, mind színháztudomány, mind színházművészet terén. Ősszel megnyílik a bentlakás. A vendégtanári program is gazdagabb jövőre. Két éve elindult az Egyetemi Akadémiai Műhely, ez fiatal színésztanárok, rendezőtanárok kísérleti munkáinak ad helyet. Az Akadémiai Műhely első előadása a nagy sikerű Arab éjszaka volt, és ebben a tanévben szeptember óta játsszák a Barabás Olga rendezte Valahol Szecsuánban című Brecht-adaptációt, mely a kisvárdai fesztiválon több jelentős díjat nyert. A most végzett nagyon jó évfolyam volt, szépen dolgoztak, de sajnos elmennek. /Madaras Orsolya: Két tanév között a színházművészeti képzésről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa vajdasági turnén járt. Az év elején Kasza József, Szabadka volt polgármestere Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a kórust. Hazatérve konzultált a szabadkai reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával, aki erdélyi származású szabadkai lelkész. A kórus Szabadkára érkezett, délután egy távoli szórványgyülekezethez látogattak a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú gyülekezet nagy szeretettel várta őket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári teológián ismerték meg egymást. Másnap az aracsi pusztatemplomhoz vitték el őket vendéglátók. A puszta közepén pompázik a romos állapotában is lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. A közeli Torontáltorda település iskolásai gyermekei mutattak műsort a műemlékről, Vajna János tanár előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Voltak Magyarittabén, ott is felléptek. Palics volt a következő állomás, a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely, ahol Ricz Péter történész szabadkai főmuzeológus kalauzolta őket. Innen Bácsfeketehegyre utaztak. A művelődési otthonban Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó igazgatója mutatta be Vajdaság irodalmi életét. A református templomban Csete-Szemesi István püspök köszöntötte őket. Bajsán az evangélikus templomban énekeltek, ahol Dolinszky Árpád szuperintendáns fogadta őket. /b.d.: Közös sors, közös hit…. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Júliusban menetrend szerint követi egymást a három erdélyi magyar fesztivál: Rockmaraton július 12–15. között Szejkefürdőn 30 zenekarral, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 19–22. között Tusnádon 15 zenekarral, Félsziget 26–30. között Marosvásárhelyen 70 zenekarral. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A 75 éves Balázs Imre festőművész jubileumi tárlata látható Marosvásárhelyen. Alkotói pályája Marosvásárhelyen kapta meg a kellő alapot. Elvégezte az egyetemet, 1956-ban g hét év börtönre ítélték, 1959-ben szabadult. A mostani kiállítás megnyitóján Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész kiemelte: a börtönévek, a benti szűk terek és sötétség életre szóló tapasztalatai ihletői, belső alakítói voltak a sajátosan Balázs Imre-i festői világnak, a szűk terekbe komponált portréknak, csendéleteknek. Ötvenhat évesen, 1987-ben települt át Magyarországra és kezdett elölről mindent, megalapozta ott is szakmai hírnevét, megbecsülését. /Nagy Botond: Vásárhelyről – Vásárhelyre. Balázs Imre jubileumi tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Július 5-én megünnepelték Mezőcsáváson a családi típusú házak létrejöttének évfordulóját. A súlyos szellemi fogyatékosoknak otthont adó három házban 36 fogyatékos gyermek él. Az árvaház felszámolása az országos stratégia része, a családi típusú házak kialakítása a PHARE keretén belül valósult meg. Az országos stratégia a mamutintézmények megszüntetését célozza. A gyermekek egy részét pótmamák fogadták be, a neuropszichiátriai betegséggel küszködőket a családi típusú házakban helyezték el. Dr. Kalakatroni Mária, a házak igazgatónője elmondta, Marosvásárhelyen 8 ilyen ház működik. Összesen 115 1-12 éves korú gyermeket gondoznak itt szakképzett alkalmazottak. A személyre szabott foglalkozás, a törődés, a családias légkör egy év alatt is látványos eredményekhez vezetett. A szellemileg fogyatékos gyermekek önállóbbak lettek, megtanultak egyedül enni, beszélni. /Incze Orsolya: A mezőcsávási gondozottak első éve. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége, dr. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester 2006. július 3-i sajtótájékoztatóján anyanyelvhasználattal kapcsolatos kijelentéseivel kapcsolatban állásfoglalást tett közzé. A polgármesternek nem véleményt kell nyilvánítania, hanem az önkormányzati törvény értelmében biztosítani minden gyűlésre az anyanyelv-használati jog műszaki feltételeit. Románia olyan egységes nemzetállam, amelyet több nemzeti kisebbség is alkot – ezért nyelvhasználati kérdésben az egységállamra való hivatkozás jogi aberrációnak bizonyul. Károsak a polgármestere feszültséggerjesztő nyilatkozatai. /Az RMDSZ megyei szervezetének állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Jó eséllyel kérvényezheti romániai akkreditációját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), mivel diákjai elérik az országos színvonalat –jelentette ki Tonk Márton dékán, két év alatt átlagosan a diákok 80 százaléka végezte el sikeresen az egyetemet. Az EMTE csíkszeredai karának diákjai először tavaly államvizsgáztak más romániai állami egyetemek oktatói testülete előtt, az idén pedig a marosvásárhelyi és a kolozsvári szakok diákjainak kellett számot adniuk tudásukról a román vizsgabizottságok előtt. A román törvények szerint egy egyetem akkor kérheti az akkreditációt, ha addig az összes évfolyamról a diákok 51 százaléka végez sikeresen. Az akkreditációs előírás szerint az oktatók 20 százalékának egyetemi és előadótanári fokozattal kell rendelkezniük. Jelenleg még nem minden szakon felelnek meg ennek az elvárásnak az oktatók – ismerte el Tonk Márton. Jövőre azonban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a hiányosságot pótolják. /Sikeresen államvizsgáztak a Sapientia diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka.    A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet.  A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a ro­mánosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik.  A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

Sorin Mitu történész, kolozsvári egyetemi tanár legújabb könyvében /Transilvania mea (Az én Erdélyem), Polirom Kiadó, Iasi/ részrehajlás nélkül, csak írott forrásokra támaszkodva, azt bizonyítja, hogy Erdély azoké, akik lakják, ahogy őseik is együtt éltek e tájakon. A Barátok és ellenségek című fejezet példákkal mutatja be, románok és magyarok hogyan vélekedtek egymásról a múltban. A román és magyar nemzetkép-kutatásnak hatalmas irodalma van, a szerző állításait Makkai László, Köpeczi Béla, Lucian Boia, Alina Mungiu, Mitu Melinda, Makó Mária, Miskolczy Ambrus, Magyari-Vincze Enikő és mások munkáira alapozza. Bemutatta, hogy a sovinizmus mérge nem erdélyi találmány, hanem jelen van egész Európa múltjában: török és görög, orosz és lengyel, német és francia, angol és ír épp úgy szapulta egymást az idők folyamán, mint román és magyar. A maga idején magyargyűlöletben senki sem múlta felül Alexandru Papiu-Ilariant (Marosvásárhelyen líceum viseli nevét). A mai Vatra Romaneasca egyesület ideológiája alighanem az ő munkáiból ihletődött, ugyanis ilyeneket írt le: igazi román hazafi csak magyarellenes lehet; a magyarok barbárságának az az oka, hogy jövevények Erdélyben, tehát nem európaiak, mint a románok, hanem mongol leszármazottak, míg a románokban tiszta római vér csörgedez. Az 1830-as években, tehát béke idején magyar szerzők műveiben a románok barbár jövevények voltak, akik juhaikkal a Balkán-félszigetről szivárogtak be Erdélybe, hogy itt a magyarok európai civilizációjának jótéteményeiben részesüljenek. Dóczy József 1830-ban egy bécsi tanulmányában megállapította, hogy a vlachok lusták, babonásak, műveletlenek. 1848 tavaszán, amikor a Habsburg-ház ellen szükség volna az erdélyi románok segítségére, Pálffy Albert a Márczius Tizenötödike hasábjain már így lelkesedett a románokért: „Csendes, békés, szelíd, hálás nép... Zöme a hegyekben él, a magyarság iránt semmifajta ellenséges érzelmeket nem táplál.” /Barabás István: Egymásra mutatva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Ötvenedik születésnapjára rendezett itthon, valamint európai és keleti országokban készült 55 fényképéből kiállítást Tamás András marosvásárhelyi fotóművész a helyi Várgalériában. A Mi, falusiak és városiak címet viselő tárlatanyagban a keleti emberek és világuk egészíti ki az erdélyi táj és lakói világát. Tamás András 38 éve foglalkozik megszállottan a fényírással. A villamosmérnök negyedszázada tagja a marosvásárhelyi Fotóklubnak. /Bakó Zoltán: Mi, falusiak és városiak. Tamás András-kiállítás nyílt a Várgalériában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Harmadszor is újraindult Marosvásárhelyen a felsőfokú zenetanárképzés magyar nyelven. Először még Bernády György polgármestersége idején, mementóként ma is ott áll a Kultúrpalota első lépcsőfordulójában az óriási márványtábla. Másodszor 1961-ben a hároméves Pedagógiai Főiskola tagozataként. Harmadszor 2004-ben, a Színművészeti Egyetem fakultásaként. Most bemutatkoztak két évfolyam növendékei. Újra és újra bebizonyosodik Marosvásárhelyen, hogy az itt tanuló muzsikusok nem csak megértik, de meg is tudják szólaltatni a legválasztékosabb klasszikus zenét, ha biztosítják számukra a nyugodt, komoly, alapos munka kereteit. A jövendő általános iskolai zenetanárai olyan mesterek irányításával kapnak hangszeres és vokális képzést, mint Molnár Tünde, Kovács Zsuzsa, Bartha Lajos, Székely István, Orosz Edit és mindezt Csíky Boldizsár zeneszerzői tudása tereli kamarazenei megnyilatkozásba. /Csíky Csaba: Év végi hangverseny a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Kolozsváron már néhány éve folyik Keszeg Vilmos vezetésével az írott populáris kultúra szövegeinek vizsgálata. A mostani kötet /Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok, Mentor, Marosvásárhely, 2006/ szintén ebbe a kutatásba illeszkedik. A szerző az elmúlt 400 év protestáns toronygombiratait elemezte, illetve közzétette közel 500 oldalon. A szerző kutatást végzett a kolozsvári református és unitárius püspöki levéltárban, a nagyenyedi református gyűjtőlevéltárban, a kolozsvári akadémiai és Egyetemi Könyvtár, a marosvásárhelyi Teleki Téka unitárius és református kézirattárában, valamint számos parókia levéltárában. A kötet a kutatás során előkerült 59 toronygombirat betűhív átiratát közölte. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem három karán 436 tandíjmentes ingyenes és 393 tandíjas helyre lehet felvételizni. A Sapientia-EMTE Műszaki és Humán Tudományok karán informatika és mechatronika szakokon 25 tandíjmentes és 25 tandíjas hely, a számítástechnika illetve automatika és alkalmazott informatika szakokon 20 tandíjas és 20 tandíjmentes hely, a kertészmérnöki szakon 15 ingyenes és 15 tandíjas hely van. A kommunikáció és közkapcsolatok szakon és a pedagógia szakon a meghirdetett helyek száma 10 tandíjmentes és 30 tandíjas. A Színművészeti Egyetemen a magyar tagozaton színész, bábszínész és zenetanári szak indul. /Patkó Katalin, Sütő Ágota: Hát én immár Mit válasszak? Felvételi kínálat Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Azon vesszük észre magunkat, hogy néhány év elteltével kiürülnek falvaink, bezárnak iskoláink, omladoznak a templomaink, és lassan az sincs, akinek köszönni az utcán: kicserélődött a környezetünk, idegenné vált, lakásnyira zsugorodott az otthonunk. Két-három emberöltőnyi időről van szó, írta Demeter J. Ildikó. A legfrissebb statisztika 1,4 millió magyarról tud. A kilencvenes évek elején 1,7 millió volt a hivatalos adat, aminél mindig kicsit többet kellett számítani a valós képhez. Az 1922-es hivatalos adatok szerint Románia lakosságának 26 százaléka tartozott valamilyen kisebbséghez – megbízható történészek szerint azonban ennél is nagyobb, mintegy egyharmados, azaz bő 30 százalékos arányban éltek itt magyar, német, zsidó, rutén, ukrán, orosz, bolgár, cigány és egyéb nemzetiségűek. És ekkor a már korábban idecsatolt Dobrudzsa román ajkú lakossága az 1880-as 28 százalékhoz képest 65-re nőtt! (Ma pedig meghaladja a 91 százalékot.) A magyarság arányát a húszas évek Romániájában – tehát az impériumváltás miatt elmenekültek több százezres érvágása után – még 10 százalék fölöttre becsülték: 85 év alatt ez 6,6-ra csökkent. A nagyobb erdélyi városokat már elveszítettük: Temesvár a harmincas, Brassó az ötvenes években volt nagyjából azonos mértékben (30–30 százalékban) magyarok, románok és német ajkúak által lakott (ma egyikben sem érik el a 10 százalékot). Kolozsváron a tízes évek 80 százalékáról mára 20 alá csökkent a magyarság aránya, Marosvásárhely vékony magyar többsége a legutóbbi helyhatósági választásokon bizonyult kevésnek. Hogy a valamikori színmagyar, ma negyedrészt román Sepsiszentgyörgyről most ne is beszéljünk. A harmincas években még közel 800 000 lelket számláló szász és sváb közösség (akkori hivatalos adatok szerint 4,6 százalék) mára hatvanezresre apadt, s 0,3 százalékot tesz ki; a 650 000-es rutén és ukrán (3,6%), az 520 000-es zsidóság (2,9%), a 450 000-es orosz (2,5%) és 365 000-es bolgár (2%) lakosság pedig mára összesen 1,1 százalékra olvadt. /Demeter J. Ildikó: A kisebbségek jobban fogynak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Június 13-án Marosvásárhelyen a tanács ülésén dr. Benedek István ezúttal magyarul szólt. Elmondta, a 215-ös közigazgatási törvény értelmében azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 20 %-a kisebbségi, a tanácsülésen joguk van az anyanyelv használatára. A tanács RMDSZ-frakciója nem élt vissza ezzel a jogával, bár anyanyelvükön jobban tudnak érvelni, s az is igaz, hogy több román tanácsos ért magyarul. Frunda György szenátor előzőleg tett javaslatát minősíthetetlen szavakkal illette Dorin Florea polgármester, szerinte „illetlenség” lenne, ha a magyar tanácsosok anyanyelvükön beszélnének, holott ennyi idő alatt a polgármesternek kellett volna megtanulnia magyarul – vélte a tanácsos. Benedek sajnálatát fejezte ki Dorin Florea ismételt kirohanásáért, mert ezáltal nemcsak a kisebbségieket sérti, hanem a város közhangulatát is rontja. Doru Opriscan független tanácsos Benedek István kétnyelvű felszólalását amolyan nyelvgyakorlatnak vélte, s arra kérte társait, amennyiben bevezetik azt, hogy magyar nyelven szólaljanak fel, akkor igényli, hogy szóról szóra fordítsák majd le a beszédet. Kolozsváry Zoltán ülésvezető azzal zárta le a vitát, hogy nem akar lemondani erről az előjogáról, de ő társai iránti tiszteletből használja gyűléseken a román nyelvet, minthogy ilyen tiszteletből illene a velünk együtt élőknek is ismerniük a mi anyanyelvünket. /(vajda): A tolmácsgéptől a bútorcseréig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Idén végzett a második évfolyam a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karán Marosvásárhelyen. Tavaly ballagott el az első informatika és pedagógia szakos évfolyam, idén pedig a kommunikáció, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokon végzettekkel bővült a ballagók köre. Hollanda Dénes dékán elmondta, az akkreditáláshoz szükséges feltételek adottak, a törvény szerint három évben a diákok 51%-ának kell sikeresen vizsgáznia, és az arány egy évben sem lehet kisebb, mint 40%. Az eddigi eredmények alapján jó úton halad a vásárhelyi Sapientia. Idén ballagott az első kommunikáció szakos évfolyam, 100%-ban sikeresen államvizsgázva megállták a helyüket. A dékán nyilatkozata szerint a Sapientia relatív fiatal egyetem (5 éves), mégis sikerült az állami egyetemekkel azonos szintű, sőt esetenként jobb eredményeket elérni. /Sütő Ágota: Javuló tendencia. Sikeresen államvizsgáztak a vásárhelyi sapientiások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Bartha József képzőművészként, művészetszervezőként is gyakran hallat magáról, emellett az egyik legtevékenyebb színházi díszlettervező. Díszlettervezőként legtöbbet Bocsárdi László rendezővel dolgozik, ismerik egymás gondolatait. Bartha József emellett egy alapítványt vezet és művészeti menedzseléssel is foglalkozik. Bartha József hozta létre az ArtEast Alapítványt. Úgy érzi, hogy az alapítvány tevékenységét közelebb kellene hozni a városhoz, Marosvásárhelyhez. Ne egy évben egyszer hallasson magáról, hanem folyamatosan működjön. /Nagy Miklós Kund: Egyetemes dimenziók vonzásában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt a szórványmagyarságú Hunyad megyében eddig nem szerveztek ifjúsági keresztény tábort. Most a héten Batizán Attila fiatal rákosdi református lelkész kezdeményezésére, petrillai és marosvásárhelyi kollégái segítségével 55 fiatal táborozott Lapusnyakon, az első Hunyad megyei IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) táborban. Volt bibliai és magyar nyelvismereti vetélkedő, kötélhúzás-verseny, énektanulás, mindenekelőtt nagyszerű hangulat. Meglátogatták Kolcvárat, több magyar nemesi kúriát és középkori templomot, eljutottak a dévai várba és a vajdahunyadi kastélyba. A tábor költségéből a legnagyobb részt a Hunyad megyei és országos ifjúsági igazgatóság állta, a maradékot a Communitas Alapítványtól, az erdélyi IKE-től, illetve vajdahunyadi magyar üzletemberektől kapták. /CH. A.: Az első egyházi tábor Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

Marosvásárhelyen július 15-én Simonfi Éva képzőművész akvarelljeit, Marton Márta Ágota olajfestményeit tekinthették meg érdeklődők. Emellett, a nemrég elhunyt Berecz Ferencről írt életrajzi írását mutatta be a szerző, Berecz Irén. /Kiállítás és könyvbemutató az Egyesülés galériában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Búzásbesenyőt 1768-ban 566 személy lakta. 1995-ben 1105 lakosa volt, 861 magyar anyanyelvű, 205 román és 39 roma. 2002-ben 1172 a lakosok száma, a magyarok 75 százalékot tesznek ki. A kilencvenes évek elején indult „kiáramlás” mára alábbhagyott, ismét van fiatal a faluban, de az idősebbek még mindig többen vannak. Rátoni János tanító idejében színjátszó csoport, majd néptánccsoport is működött, ezek már nincsenek. Először tartottak tárlatot Búzásbesenyőn. Kezdeményezője Kedei Előd igazgató-tanár. Volt Búzásbesenyőnek írója-szerkesztője, az 1821 és 1889 között élt Dósa Dániel, marosvásárhelyi kúriai bíró, jogi szakíró személyében. (Kúriáját iskolaként hagyta a falura, ezért viseli ma nevét az alma mater.) A településen elkezdődött az ivóvízrendszer kiépítése. Példás az, ahogyan Besenyőben a lelkészek és pedagógusok, politikai és közigazgatási vezetők egyetértésben munkálkodnak. /Bölöni Domokos: „Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Tamás Pál, a Marosvásárhelyről Magyarországra telepedett, jelenleg Vácott élő művész meghatottan vette tudomásul, hogy Oroszhegyen, apja szülőfalujában kiállíthatja munkáit az utókor számára. A szobrászatban, grafikában, ötvösművészetben egyaránt jártas Tamás Pál népművész Bukarestben született, mert szülei ekkor éppen ott éltek. Oroszhegyen egyemeletes, hatszobás épületet biztosítottak a kiállítás számára. Tamás Pált az oroszhegyi hagyományok, a farsang, húsvéti szokások, aratás, marhavásárok ihlették. Szerkezetileg jól felépített népi ötvösmunkákat tekinthetnek meg az érdeklődők a Hargita megyei falu múzeumában. A művész a Marosvásárhelyen nemrég véget ért tárlatát költöztette át választott szülőfalujába. Tamás Pálról és alkotásairól hamarosan kismonográfia jelenik meg. /Antal Erika: Múzeum nyílt Oroszhegyen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./