A múlt évben jelent meg Veress Endre A szavak fénye /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ verseskötete, amely zömében 1981–1989 között írt verseiknek és néhány „változás után” született költeményének a gyűjteménye. A szerző Gyulafehérváron végezte a teológiát, az utolsó évben visszalépett, nem szenteltette magát pappá. Már a főiskolán bizonyságot tett íráskészségéről és költészetszeretetéről, aminek az intézetben működő Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola Haladás című lapjain nyoma maradt. /Jakab Gábor: Veress Endre – A szavak fénye. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

1945-ben az ellenséges vagyon elnevezést kiterjesztették a háború alatt és után Magyarországra vagy más államokba elmenekült, tehát Románia határain kívülre került magyar és német nemzetiségű román állampolgárok tulajdonára is. Létrehozták az ellenséges vagyont kezelő pénztárt, a CASBI-t. Az ingóságokról és ingatlanokról készítettek egy leltárt, s ebben a magánépületek mellett bankokat, üzemeket, gyárakat, szövetkezeteket, magyar érdekeltségeket szerepeltettek. A párizsi békeszerződés hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és előírta a vagyonok visszaszolgáltatását tulajdonosaiknak. Ez csak részlegesen történt meg, a CASBI felszámolása után nagyon sok vagyon maradt továbbra is az állam vagy más szervezetek kezelésében. Ez bújtatott államosítás volt. Puskás Zoltán szenátor tervezetet nyújtott be arról, hogy minden CASBI kezelte vagyont szolgáltassanak vissza a jog szerinti tulajdonosnak, vagy ha ez ma már nem lehetséges, akkor fizessenek érte kártérítést. Hallgatólagos elfogadással a szenátuson sikerült átvinni a törvénytervezetet. Azután átkerült a képviselőházba, de itt Puskás Zoltán szenátor leállíttatta, elhalasztatta a tárgyalását. Marosvásárhelyen ugyanis az erdészek elkezdtek a CASBI-vagyonok visszaadása ellen tiltakozni. Többen a Nagy-Románia Párthoz és más román pártokhoz fordultak, a törvényhozásban olyan hangulat keletkezett, amely a törvénytervezet elutasítását hozta volna. Ezért kérte a szenátor a megtárgyalás elhalasztását. A kormány sem helyesli a CASBI-vagyonok visszaadását. Puskás szerint azért, mert azt hiszik, hogy háborús bűnösök vagyonáról lenne szó. Ez nem igaz. Mindennek semmi köze a Gozsdu-vagyonhoz. A Gozsdu alapítványt két állam közötti megállapodás szabályozza, a CASBI-vagyon pedig a Románia határain kívülre menekültek magántulajdona, amelyet az állam csak kezelésre vett át. /Puskás Zoltán Bálint háromszéki szenátor szerint: A CASBI-vagyon visszajár! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Első kötetük megjelenéséről vallott két fiatal irodalmár április 9-én Marosvásárhelyen a Látó Irodalmi Színpadán: Szlukovény Katalin Kísérleti nyúlorr című verseskötetét és Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót című novellagyűjteményét mutatta be Vida István műsorvezetésével. Mindkét könyvet a pécsi Alexandra Kiadó jelentette meg. Papp Sándor Zsigmond Erdélyből nemrég Magyarországra települt publicista, író, aki az Európai Elsőkötetesek Fesztiválján Magyarországot képviseli elbeszéléskötetével. A győri Szlukovény Katalin tizenhét évesen kezdett publikálni, jelenleg az ELTE angol szakán doktorál ösztöndíjjal. /Mészely Réka: Látó-est elsőkötetes alkotókkal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

Romosak az ódon közép- és főnemesi házak, kastélyok. Egy kis csoport bejárta, feltérképezte, lefényképezte Székelyföld kúriáit, így született meg a Kúriák földje – Háromszék, a Kovászna Megyei Művelődési Központ által megjelentetett kiadvány, amelyet bemutattak Marosvásárhelyen. Haller Béla méltatta a kötetet és az azzal kapcsolatos fotótárlatot. A Nagy Balázs szerkesztette, kilenc szakember írta kötetben hetvenöt nemesi lak sorakozik. /Nagy Botond: Orbán Balázs utódai. Kúriák földje – Háromszék. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

Rangos Műszaki Tudományos Diákkonferencia (TDK) zajlott az elmúlt hét végén a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) égisze alatt. Delesega Gyula temesvári egyetemi tanár a szakmunkák polarizálódását emelte ki. “Egyesek a gyakorlatban bizonyultak jónak, mások az elméletben – mondta. – Mindkét téren felkészültnek kell lenni, de ez is bizonyíték, hogy nem szabad összemosni az elméletet a gyakorlattal.” Preitl István TDK-elnök, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára szerint az ifjú kutatóknak ezek a rendezvények kínálják a legjobb alkalmat, hogy belekóstoljanak a dolgozatírásba. A nyolcadik temesvári Műszaki TDK-n neves hazai és magyarországi előadók bírálták el a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, győri, veszprémi és szegedi egyetemi hallgatók négy szakosztályban (építőmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki) benyújtott 28 dolgozatát. /P. L. Zs.: Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Megjelent Dr. Kincses Ajtay Mária Kábítószerek – Szenvedélybetegségek című szakkönyve, a Studium Alapítvány kiadásában. A könyvet Marosvásárhelyen dr. Mezei Tibor László, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. /Mészely Réka: Kábítószerek – Szenvedélybetegségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Marosvásárhelyen a civil szervezetek, alapítványok vásárán zenével, énekkel, gyerekeknek szóló foglalkozásokkal mutatkozott be a KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért) Alapítvány. Az alapítvány ötnapos evangelizációs programot biztosít. A KOEN jelenleg öt országban, Hollandiában, Magyarországon, valamint Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben mintegy hetvenezer gyermek vallásos nevelését szolgálja. 1993-ban, a programok elindulásakor Erdélyben közel ezer gyereket fogott össze, mára harmincháromezer kisgyerek és fiatal kapcsolódik be a gyülekezetek bibliaóráin, árvaházakban, vallástanárok segítségével, vagy akár kórházakban a lelkészek által a tevékenységekbe. A Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete /Mifike/ fiataljai ugyancsak vallásos dalokkal mutatkoztak be. A Teleki-ház pincéjében tevékenykedő egyesület többek közt filmklubot, színikört is működtet. /(mr): Játszva gyarapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Napvilágot látott a hatodik évfolyamába lépő gyermeklap, a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapjának idei első száma. A lapban ízelítő olvasható a Dobbantó-táborban és az Új tollak versenyre született versekből/írásokból. Vannak még benne locsolóversek, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó nyelvtani feladatok és dalolható versek. /b. d.: Ünnepi Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Maros megyében a megyei koalíció nem működik, hangzott el az RMDSZ sajtótájékoztatójának. Jelen volt Kelemen Atilla megyei elnök is. A megyei tanfelügyelőségen feszült hangulat alakult ki. A főtanfelügyelő minden egyes alkalommal átlépi az igazgatótanácsok határozatait, egyenesen a minisztériumból hozza az igazgatótanácsok határozatait megsemmisítő döntéseket. Hat marosvásárhelyi líceum, közöttük a Bolyai, vagy a Papiu, a megyében 19 líceum igazgatóját fenyegeti leváltás, mondvacsinált okok miatt. Kelemen Atilla megkereste a szakminisztert és kérte, próbálják meg Maros megyében „helyre tenni” a dolgokat. Az RMDSZ egy főtanfelügyelő-helyettesi posztot szeretett volna elérni, de ez nem sikerült. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca ügyében már korábban román nacionalista szervezetek beperelték a városi tanácsot, újabb fejlemény, hogy Sita Ioan PRM-s városi tanácsos a kollégáit, az RMDSZ- frakciót, Doru Opriscant és Claudiu Maiort is pereli. /Mózes Edith: Nem működik a megyei koalíció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt Szilágyi László tárlata. Szilágyi Lászlót üvegművészként, majd szobrászként ismerte a művészeti élet, most grafikusként mutatkozott be. /Nagy Botond: Tartalomjegyzék a szimbólum jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Április 11-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában Székely Bálint hegedűművész és Mariko Kondo zongoraművész kamaraestjén hazai ősbemutatóként csendült fel Csíky Csaba marosvásárhelyi zeneszerző szerzeménye, a Fantázia. Csíky Csaba eddig többnyire színpadi zenék és orgonadarabok komponistájaként mutatkozott, ezúttal újabb oldaláról is megismerhették. Hegedűre, zongorára írt Fantáziája elnyerte a hallgatóság tetszését. Csíky Csaba elmondta, pár esztendeje ajánlotta föl Székely Bálintnak, ők aztán Angliában előadták, most pedig itthon hangzott el. /(nk): Zenei ősbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Amikor Nagy Dalma és a többi lelkes marosvásárhelyi textilművész megrendezte az első, akkor még névtelen közös kiállítást Marosvásárhelyen, még egyikük sem gondolt arra, hogy tárlataik évről évre rendszeresen követik egymást. A mostani, a tizedik már felvetheti azt a gondolatot, hogy érdemes lenne a rendezvényt nemzetközivé fejleszteni. A mostani jubileumi kiállításon a bemutatott művek egészére a klasszikus értékek iránti vonzódás a jellemzőbb. /N.M.K.: Tavaszhozó Ariadne. Marosvásárhelyi textiltárlat, tizedszer. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Új katalógusa bemutatójával emlékezett meg fennállásának 5. évfordulójáról az Erdélyi Magyar Könyvklub. A marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban ott volt Seres Katalin ügyvezető igazgató is. Sorozatukban ezúttal két csíkszeredai kiadó, a Pallas-Akadémia és a Pro Print vezetői ismertették újdonságaikat. Burus Endre a Pro Print kiadványai közül két Ignácz Rózsa-kötetet, a Született Moldovában és a Rézpénz című regényeket emelte ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője a sikeres sorozat új darabjairól számolt be. Nyirő József munkája, „A sibói bölény” Wesselényi Miklós életregénye. Nyírő József elbeszéléseit a Székelyek című kötet hozta. A könyvműhely Benedek Elek-monográfiát is kiadott. Bőfény címmel rövidesen a festőművész Nagy Imréről jelenik meg könyv. /Erdélyi Magyar Könyvklub – katalógus 2006/2. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

A Szászrégen és Vidéke csaknem teljes szerkesztőgárdája látogatott el bemutatkozni Marosvásárhelyre, a Súrlott Grádics irodalmi körre. A Teleki-palotában a Kis lap áll a nagy Duma mentében címmel tartott találkozón Fábián András főszerkesztő elmondta, a többi vidéki laphoz hasonlóan a Szászrégen és Vidéke is folyamatosan anyagi gondokkal küzd. Ennek ellenére 1999 óta sikerül havonta kiadni a húszoldalas lapot, s ez jobbára az „önkéntes lapkészítők” kitartásának köszönhető. Tanárok, gazdasági szakemberek, művészek, lelkészek írják-szerkesztik a Szászrégent. Szászrégennek ugyanis már a XIX. század utolsó évtizedeiben volt saját lapja Havasalja címmel – mutatott rá a főszerkesztő. /Bakó Zoltán: Kis lap áll a nagy Duma mentében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Románia integrációs törekvései során a környezetvédelem területén nagy a lemaradás. A súlyos környezetszennyezési esetek némelyike olykor nemzetközi botrányt is kiváltott. Dr. docens Sárkány Kiss Endre biológus rámutatott, az uniós előírások szerint az ország területének 12 százaléka védett terület kellene hogy legyen. Az ipar, a települések szemete, szennyvize nagy gondot okoz, mert a tisztító eljárások költségesek. Kevés az olyan szakember, aki ebben a témában képes pályázni. A folyók szennyezettek, az emberek mégis fürödnek bennük, horgásznak is. Ezekben a halakban 25–30-szor több nehézfém van, mint amennyi az európai normatívák szerint a halhúsban megengedett. A marosvásárhelyi víz például fenollal szennyezett. Verespatak ügye már régen vajúdik, és óriási pénzeket fektettek be oda. A cég igyekszik bebizonyítani, hogy nem azt az eljárást használnák, ami miatt a 2000-es szennyezés történt, hanem egy sokkal biztonságosabbat. Valójában cianidos technológia csak egy van. A meddőhányókban továbbra is ott lesz a mérgező anyag. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „Nem fürödnék a hazai folyókban!” Interjú Sárkány Kiss Endre biológussal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Megnyílt Marosvásárhelyen az V. Foto Natura természetfotó-kiállítás, melyet a marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Rt. szervezett. A tárlat célja a természet népszerűsítése. /Nagy Botond: Aprófalva az emeleten. Foto Natura, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete székhelyén született, de Kolozsváron tevékenykedett Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. A mezőgazdasági gépészmérnökök és szakemberek ez alkalommal a mezőgépészet jelenlegi helyzetéről is beszélgettek, egyebek között arról, hogy szaktanácsadással segítik a gazdákat e téren. Rajka Péter /Marosvásárhely, 1807. febr. 11.- Kolozsvár, 1876. ápr. 28./ Bolyai Farkas ismerte fel tanítványában a műszaki érdeklődést, s ösztönözte arra, hogy műegyetemet végezzen. Rajka Péter az egyetem elvégzése után hazajött Erdélybe és 1840-ben Kolozsváron nyitotta meg gépgyártó műhelyét. 1857-ben az első erdélyi országos kiállításon több mezőgazdasági gépet mutatott be. Rajka gyárából látták el az erdélyi gépszükséglet 1/6 – 1/8-át. Támogatta az Erdélyi Gazda Egyletet is. Az RMGE székházában Rajka Péter életéről Szász Zoltán mérnök, egyetemi tanár beszélt, majd Csomoss Attila, az RMGE elnöke elmondta, azért emlékeztek meg a nagy elődről, mert élete példamutató volt. A mezőgazdaságban a mai napig kaotikus minden. A mezőgazdasági termékeknek nincs piaca. Szász Zoltán kifejtette, érdekvédelmi csoportosulásokat, gazdaköröket, gépköröket kell szervezni és működtetni. /(vajda): Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Április 21-én tartották Marosvásárhelyen a hatodik Napsugár nemzetközi néptánc- találkozót, nagy sikerrel. A zene, illetve a hozzá tartozó táncok sok tájegységet lefedtek – az ausztriai Őrvidéktől a Székelyföldig. A találkozót a Marosszék Kulturális Egyesület szervezte a Napsugár néptánc-együttessel, a Maros Művészegyüttes utánpótlás-csoportjával egyetemben. Másnap Erdőcsinádra, a Gyöngykoszorúra utazott a fellépő társaság. /Nagy Botond: Napsugár néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Nem először jár Arad megyében a marosvásárhelyi Tamacisza magán színtársulat, amely hivatásául választotta eljuttatni a klasszikus magyar irodalmat a legeldugottabb helyekre is, elsősorban a legkisebb korosztályhoz. Ezúttal az Ugrabugra Ákombákom című vidám verses, zenés, játékos előadással jöttek el, és négy nap alatt Majláthfalvától Ágyán át Nagyzerindig viszik el Móra Ferenc, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Weöres Sándor hangulatos költeményeit. Az előadást színpadra állította és rendezte Kozsik József. Aradon az előadásra zsúfolásig megtelt a minorita kultúrház nagyterme. /(Kiss): Sikeres TAMACISZA-turné. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Két évvel a választások után április 28-án az RMDSZ megyei önkormányzati konferenciát tartott Marosvásárhelyen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az elmúlt két évben, a kormánykoalícióban levő viszálykodások ellenére, az RMDSZ jól teljesített. „Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. A kormánykoalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna, a folyton viszálykodó koalícióban az RMDSZ is kevesebbet tudott tenni – hangsúlyozta. Markó a legnagyobb eredménynek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását nevezte. Az elnök úgy vélte, az EU-ba való belépés nagy esélyt kínál számos kérdés megoldására. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy a parlament ki van téve a sajtó, az elnöki hivatal, a kormány egy részéről érkező támadásoknak. Elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszter RMDSZ ellen irányuló támadásait. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő megállapította, hogy a 630 meghívott önkormányzati tisztségviselő mindössze fele jött el. Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozva, hogy Romániában 16 éve nem fogalmaztak meg területfejlesztési koncepciót, ennek viszont ez év végéig meg kell történnie. Az önkormányzati tisztségviselők egyöntetűen a pénzhiányra panaszkodtak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere az infrastrukturális gondokat, az orvoshiányt emlegette Szász Movila István a pályázatírás-oktatási tanfolyamok szervezését szorgalmazta. /Antalfi Imola: Számvetés félúton. Megyei RMDSZ Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Károly Ferenc fémplasztikai rézdomborítású alkotásait tekinthették meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Philothea Klubban. A rézmetszés mára elfelejtett művészeti ággá vált, a képzőművészeti egyetemeken sem tanítják. Pedig remek dolgokat lehet általa alkotni – vallja a művész, aki három évtizede ezen képzőművészeti ág megszállottja. Károly Ferenc kedvelt témája a falu világa, szívesen formál meg mitológiai figurákat, de elkészítette a tizenhárom aradi vértanú portréját is. /Az „elfelejtett” képzőművészeti ág képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

A 83 éves Bódis Erzsébet monumentális faliszőnyegei évtizedek óta romániai múzeumok féltve őrzött kincsei, az anyaországban eddig inkább csak szakmai körökben ismerték gazdag munkásságát. 1983-ban települt át Marosvásárhelyről Gödöllőre, és lett az ottani Iparművészeti Műhely alapító tagja. Most életműtárlata nyílt Gödöllőn, előzőleg Budapesten, az Ernst Múzeumban állították ki munkáit, a textiliák mellett akvarell-tanulmányait is. Virágok uralják az ősi technikával szőtt textíliákat. Bódis Erzsébetnek az írásos hímzéseiről közismert kalotaszegi tájegység egyik községe, Zsobok a szülőfaluja. /Wagner István: Rangidős textilművész Kalotaszegről. Bódis Erzsébet szőnyegei Gödöllőn. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Kövesdi Kiss Ferenc Riadóra szól a harang – A mezőség településeinek helyzetképe (1981-1991) című kötetének sajtó alá rendezésével a Kráter Műhely Egyesület tiszteletét rótta le egy tiszta, megszállott ember hatalmas szellemi teljesítménye és egy szomorú sorsú magyar vidék sokat szenvedett népe iránt. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelyköves, 1913. jún. 29. –Marosvásárhely, 2004. júl. 22./ magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett, de hivatását jobbára szórvány tanítóként, pontosabban lévitaként végezte, aki egyszerre folytatta a templomi és az iskolai szolgálatot. A magyar királyi hadseregbe vonult be, szovjet hadifogságba került, Foksániból szabadult. Megszállott ember volt, élő legenda, nemzetmentő apostol. Lehetett volna főállású újságíró, egyetemi professzor is, de helyét és választott küldetését egy pillanatra el nem hagyta. A szórványmagyarsági gyerekeket fogta magyar szóra, magyar betűre, s a szórványmagyar templomokban hirdette magyarul Isten igéjét. Maroskeresztúr, Székelyföldvár, Fintaháza, Ákosfalva, Szentgerince, Marosvásárhely – ezek életútjának fő állomásai. Elismerései: Juliánus -díj, Makkai Sándor díj, a Debreceni Egyetem tiszteltbeli doktorátusa. Néptánccsoportok szervezése, vezetése, művelődési és gazdasági előadások, számtalan megjelent cikk és két verseskönyv fémjelzik életútját /Derengő tűzzel (1977), Reménységdajkálók (1977)/. Egész életében gyűjtötte az anyagot nagy, átfogó, mezőségi művéhez. A könyvből még életében napvilágot látott számos cikkrészlet, sőt könyv alakban megjelent ízelítő is. A Kráter Műhely Egyesületben sajtó alá rendezett, a napokban megjelentetett kötet Kovács Attila Zoltán főszerkesztő, Turcsány Péter költő, könyvkiadó, valamint Papp Vilmos református lelkész munkáját dicséri. A könyv, Vetési László utóhangját idézve, Erdély legszomorúbb vidékéről, a Mezőségről szól. Az óromániai betelepítések tették fokozatosan szórványmagyarrá a Mezőséget. A kötet olykor az esszé, máskor a helytörténeti tanulmány, ismét máskor a képek és a közvetlenül megszólaltatott magyar ajkú panaszok nyelvén szól. Idézve Vetési László végszavát: „Van e még valaki, aki Kövesdi Kiss Ferencen, e megszállott emberen, e csodálatos prófétán kívül jobban ismerné a Mezőséget, a sokat szenvedett, szomorú tartományt, Székelyföldnek talán legtöbb megpróbáltatást átélt vidékét? Van e még valaki, aki vállalja azt, amiről mi leginkább csak beszélni szeretünk: nemcsak az utat dombról dombra, faluról falura, de háztól házig, lélektől lélekig is? Verseskötetekkel, kórustörténetekkel maga mögött az utóbbi évtizedek legfájdalmasabb könyvét tette le – nem az asztalunkra, hanem a lelkiismeretünkre. Riadóra szól a harang....még szólnak a rogyadozó harang-lábakon, ledőlés előtt álló tornyokban, vagy idegen templomokban, de még mindig szólnak. Halljuk meg a hangját.” /Pósa Zoltán: Riadóra szól a harang. Könyv a szórványmagyarság településeiről, Magyar Nemzet Online, ápr. 29./

A román kormány honlapján közzétett vagyonnyilatkozata szerint Markó Béla 2005-ben szerzői jogdíj címén többet keresett, mint kormányfő-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Markó azt állította, hogy eladta versei kiadási jogát, a kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Kormányfő-helyettesi munkájából tavaly 3,3 millió forintnak megfelelő jövedelme származott. Ennél valamivel több, 3,45 millió forintnak megfelelő összegre rúgott az RMDSZ-elnöki illetménye. Szerzői jogdíjként viszont úgy könyvelt el 6,87 millió forintnak megfelelő összeget, hogy tavaly nem jelent meg kötete. Az összeg mintegy harmada annak a keretnek, melyet a román költségvetés a Communitas Alapítványon keresztül az erdélyi magyar könyvkiadásra juttatott 2005-ben. „Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja” – magyarázta Markó Béla. Hozzátette: egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan megjelenik. Nem kívánta megnevezni a kiadókat. Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas Akadémia és a Mentor Kiadó jelentette meg. Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor Kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen. Tőzsér József, a Pallas Akadémia kiadó igazgatója elmondta, kortárs szépirodalmi köteteket általában 300-500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. /Gazda Árpád: Gazdagabb a költő, mint a politikus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

„A meghívott önkormányzati tisztségviselőknek mindössze fele jött el, miközben egyesek azzal vádaskodnak, hogy nem tartunk elég sok nagygyűlést” – jelentette ki a hét végén az RMDSZ Maros megyei szervezete önkormányzati konferenciáján Kelemen Atilla megyei elnök Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, kormányfő-helyettes emlékeztetett: a választásokkor Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígérte az RMDSZ. A koalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna. Markó Béla a legnagyobb eredményeknek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását és a székelyföldi utak rehabilitációját tartja. „Az RMDSZ nyomására az elmúlt időszakban sikerült méltányos szintre növelni az erdélyi megyéknek szánt költségvetési és uniós fejlesztési pénzeket” – emelte ki Borbély László területrendezési miniszter. /Bögözi Attila: „Nincs kormány, kifogyott a benzin”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépészeti Szakosztálya XIV. alkalommal szervezte meg az országos gépésztalálkozót a hét végén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában. Több mint 150 egyetemi tanár és diák jött el a szaktanácskozásra. A konferencia megnyitóján, április 29-én Dr. Csibi Vencel, az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Csegzi Sándor alpolgármester az EMT marosvásárhelyi fiókjának elnökeként szólalt fel. A Sapientián is elindult a tudományos munka, ezt támogatni kell. A plenáris üléseken a résztvevők több száz szakdolgozatot mutattak be a szekciókban. /Vajda György: OGÉT 2006. Nemzetközi gépésztalálkozó a Sapientia campusában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

A Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezésében a múlt hét végén került sor az első Maros népzene- és néptánctalálkozóra Marosvásárhelyen. Fellépett a nyárádselyei, nyárádmagyarósi, mezőmadarasi, mezőpaniti hagyományőrző táncegyüttes, a mezőkölpényi hagyományos zenekar, a Maros Művészegyüttes tánckara és zenekara, valamint az utánpótlás együttes, a Napsugár fiatal tagjai. /Nagy Botond: Teljes telt ház az I. Maros néptánctalálkozón. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

A román politikai élet „becalizálását” a választópolgárok elégedetlensége eredményezi, a koalíciós pártoknak pedig komolyan kell venni ezt a jelenséget – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elmondta: miután megalakul az új magyar kormány, RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára – mondta a szövetségi elnök, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Gigi Becali pártjának napról napra nő a támogatottsága. Markó „egyáltalán” nem örvend ennek. Ez jelzés arról, hogy a választópolgárok egy része alternatívát keres, mégpedig a szélsőséges pártok körében. Markó hiányolta, hogy hetek óta nem ül össze a koalíciós egyeztető tanács. Markó szerint sikerült eredményeket elérni az infrastrukturális fejlesztés terén. Gyergyószentmiklós-Parajd, valamint a Csíkszereda–Balavásár–Marosvásárhely útszakasz felújítását említette, iskolákat, óvodákat javítottak az elmúlt időszakban. /Becalizálódó” román közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Marosvásárhelyen megnyílt a Jászságtól Beregig – Népművészeti örökségünk című kiállítás. Három magyarországi megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti tárgyait, értékeit állították ki. Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója premiernek nevezte ezt a kiállítást. Újdonságnak számít, hogy egy magyarországi vendégkiállításnak ad helyet a Néprajzi Múzeum. A kiállítást a jövőben Csíkszeredán, majd Nagybányán mutatják be. /Barkóczi Noémi: Premier a Néprajzi Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./