Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

A magyar kormány azt ígérte: a határon túli magyarokat nem használja majd eszközként a választási kampányban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben elszaporodtak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elleni támadások. A jelenlegi kormánypártok célja: a „Fidesz-barát” Szász Jenő elleni vádakkal árnyékot vetni a polgári ellenzékre is.    Az Erdélyi Napló szerint azért esett a választás Marosvásárhelyre, hogy alkalmat nyújtsanak Pomogáts Bélának arra, hogy – a Székelyudvarhelyért Alapítvány immár négy esztendeje szabályszerűen elszámolt pályázata ürügyén – támadja Szász Jenőt. Pomogáts kifejtette, azért álltak el a pertől, mert nem akartak „egy erdélyi magyar alapítványt bukaresti román bíróság előtt perelni”. Valójában perelni akartak, olvasható a hetilapban, de budapesti keresetüket, megalapozatlanként, két ízben is visszautasították.  Pomogáts Béla gyaníthatóan politikai megrendelésre tette ezt. „A napokban olvastam a Népszabadság egyik erdélyi tudósításában, hogy az udvarhelyi árvízkárok enyhítésére befolyó, a magyar társadalom adakozásából összegyűlt magyarországi segélypénzek nem az árvízkárosultak otthonainak, templomainak a felépítését szolgálták, hanem egyszerűen a polgármester magánszámlájára kerültek, és az udvarhelyi sportcsarnok renoválására használták fel” – mondta Pomogáts, majd a következőképpen folytatta: „Helytelen lenne, ha a közvélemény egyszerűen szemet hunyna ezek fölött a tények fölött, csak azért, mert egy olyan emberről van szó, akinek befolyásos helyzete van a román politikai életben és a magyar politikában is.”  /Szentgyörgyi László: Erdélyben kampányolnak a magyar kormánypártok. Szász Jenőt mondanak, Fideszt gondolnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

Fennállásának fél évtizedét ünnepelte február 22-23-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ. Díjazták a Miért leszek asszisztens? című pályázat nyerteseit, előadások hangzottak el Bod Péterről, Árva Bethlen Kata udvari lelkészének munkásságáról, szellemiségéről. Csiha Kálmán ny. püspök beszéde után Spielmann Mihály történész Bod Magyar Athenas című könyvéről, Veress László lelkész Bod Péter olthévízi éveiről, az ott született művekről értekezett. Bálint Zsigmond fotóművész mezőségi fényképeit Barabás László méltatta. /Mészely Réka: Bod Péter szellemiségének őrzése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

XIX-XX. századi székelyföldi városfejlődés – ez volt a központi témája a Marosvásárhelyen február 22-én szervezett beszélgetésnek, amelyen Gagyi József házigazda fogadta dr. Pál Judit történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a Borsos Tamás Egyesület által közösen szervezett Beszélgetések a közelmúltról 2. címet viselő városfejlődés-ismertető rendezvényen város-meghatározási elméletekről, gazdasági helyzetről, a város és állam viszonyáról volt szó. Az egyetlen szabad királyi város a térségben Marosvásárhely volt, így hivatalosan az már nem számított a Székelyföld részének, habár továbbra is annak fővárosaként tartotta számon a népi emlékezet. A XIX. század második felében igen fontossá vált a közigazgatási funkció, a megyeközpontok rohamos fejlődésnek indultak. Ilyen volt Csíkszereda, amelyik Csíksomlyótól orozta el a központi szerepet. /Nagy Botond: Székelyföldi városfejlődés, avagy Erdély örök improvizáció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

Az idén 60 éves Vári Attila új regényének /Vanília, Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2005/ dilemmája az, hogy a leírt, elbeszélt történetek között van-e kapcsolat. Vári elbeszélései éppen azért szerveződnek bizarr regénnyé, mert angol mecénásának írott leveleiben keresetlen őszinteséggel, áttételek nélkül vall dilem­máiról.  A regényben kissé nehéz tájékozódni, mert szerzői döntés miatt nincs tartalomjegyzék. Vári őszintén vall dilemmáiról. Egybeesik ez szűkebb hazája, Erdély és városa, történeteinek örök színtere, M. szabad királyi város elhagyásával. „Talajt vesztettem, félek, hogy önmagamat is. Egyelőre nem írok többet, még az a szerencsém, hogy régebbi novelláimból összeállt a Szépirodalmi számára egy kötet…” Vári, ha megtorpanásokkal is, de rendületlenül írja élete fő művét, a 2001-ben megjelent Cselédfarsang című regényét, s mintegy mellékesen megújítja elbeszéléseit.  /Bogdán László: A befalazott török, avagy Vári Attila intenzív világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

Az RMDSZ elítéli, hogy egyesek olyan rendezvényekre használják föl a magyar nemzeti ünnepet, mint teszi azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette be Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély az SZNT vezetésének múlt hét eleji bejelentésére reagált, amely szerint március 15-én, a Székelyudvarhelyen megrendezésre kerülő székely nagygyűlésen kiáltványt mutatnak be a Székelyföld autonóm régió létrehozásáról. „Március 15-e mindannyiunk ünnepe. Az utóbbi tizenöt évben minden alkalommal kaptunk levelet a miniszterelnöktől és az államelnöktől. Úgy vélem, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartanunk egymást” – tette hozzá az ügyvezető alelnök. Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szintén elítélte a kezdeményezést. Markó Béla szövetségi elnök is kiemelte, hogy az autonómiát nem nyilatkozatokkal, hanem politikai eszközökkel kell kivívni. /G. G.: RMDSZ-nem az SZNT-s nagygyűlésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Február 25-én Marosvásárhely ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. Megjelent többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök, valamint a Közoktatási Tanács tagjai: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, Péntek János képviselőjeként Néda Árpád professzor, Tulit Zsombor, a Romániai Magyar Tankönyvkiadók Egyesületének képviselője, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője, Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség elnöke. A tanács egyéves tevékenységét értékelve Lakatos András mindenekelőtt a Tanügyminisztérium által 2005-ben kiírt 53 tankönyv lektorálásának fontosságát emelte ki. Arra kell törekedni, hogy a minőségi magyar tankönyveket magyar szakemberek írják, és ehhez tankönyvíró műhelyek létrehozása szükséges. – Igény van a romániai magyar pedagógusok akkreditált, intézményesített továbbképzésére. /Ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Két és fél évvel ezelőtt Marosvásárhelyen a tanács egyetlen napirendi pontként tárgyalta ülésén a december elseje alkalmából a városban felállítandó Mihály vajda-szobor ügyét. Kelemen Atilla akkori megyei RMDSZ-elnök kedélyesen megjegyezte, hogy a Mihály vitéz szobra állni fog, de cserében mi is elhelyezzük az új Kossuth Lajos utca névtábláját. Erre Kelemen Atilla bő két hetet adott a helyi magyar lap hasábjain. A tanács úgy döntött, hogy a december elsejei dátum közelségére való tekintettel a város által ajándékba kapott Mihály vitéz-mellszobor, megtekintés végett, két hétre ideiglenesen a Városháza elé kerül. Eltelt néhány hónap, időközben a helyi tanács megtalálta a műalkotás végleges helyét. A döntés ellenére Mihály vajda egy tapodtat sem moccant a Városháza mellől.    A Kossuth Lajos utca a törvényszéktől várja a végleges döntést. Hiába sikerült az RMDSZ többségű helyi tanácsnak másodszori nekirugaszkodásra a Kossuth utcáról döntenie, a románok, történészi sugallatra kiderítették, hogy a terrorista Kossuth Lajos parancsára Marosvásárhely főterén száz román hazafit akasztottak fel. Mihály vajda tehát marad, Kossuth Lajos pedig tanácsi döntés ellenére sem fog visszakerülni. /Fazekas Károly Csaba: Vásárhelyi mindennapos rémtörténet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

A Templom és Iskola Alapítvány szavalóversenyén református kollégisták tettek bizonyságot versszeretetükről Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, az alapítvány elnöke elmondta: a tavaly először megrendezett versenyt ezentúl évente folytatni fogják. /N.B.: Balladák a Bernády Teremben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Vidéken ritkák az irodalmi találkozók, ezért jöttek sokan a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör erdőszentgyörgyi humoros délutánjára. Nagy Pál válogatásában jelent meg Bajor Andornak az egykori Új Élet című képes hetilapban megjelent írásait tartalmazó kötete (Angyal Bandi illemtana), amelyhez Sütő András írt előszót. Néhány példányához az olvasók ezúttal is hozzájuthattak. Székely-Benczédi Endre szatirikus politikai szakácskönyve nyomdakész állapotban van immár egy esztendeje. Szerencsések az erdőszentgyörgyiek, van egy Kovrig Magdolnájuk, aki a nevelésre, az oktatásra tette fel életét, akinek művelődésszervezői munkája nyomán élénk tevékenység zajlik a kisvárosban, ő vezeti a Bodor Péter Művelődési Egyesületet. Helyi lap jelenik meg havonta, az Erdőszentgyörgyi Figyelő, amelyet a fiatal szerzőgárdával ugyancsak Kovrig Magdolna tanárnő szerkeszt. /Damján B. Sándor: Hej, Múzsa, légy mostan ihletett…” = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék helyt adott Porkoláb Zoltán panaszának és visszahelyezte jogaiba. Az előzmény: Maroskeresztúr tanácsa múlt év október 27-én felmentette tisztségéből az RMDSZ-es alpolgármestert. Porkoláb védőügyvédje, Kincses Előd elmondta, a keresztúri tanács nem tartotta tiszteletben a törvény által előírt ötnapos határidőt. Ugyanakkora napirenden nem szerepelt az alpolgármester leváltásának kérdése. Leváltására olyan indokokat hoztak fel, hogy például nem megfelelően működik a hőközpont. Porkoláb a megyei RMDSZ-től sem kapott támogatást. Porkoláb Zoltán úgy érzi, személyes bosszú áldozata. Az alpolgármesteri tisztséget RMDSZ-es kollégái el akarták venni tőle. /(mózes): Pert nyert Porkoláb Zoltán a maroskeresztúri tanáccsal szemben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Amikor egy ország szegény, a művelődési élet húzza a rövidebbet. Ilyen körülmények között jó arról hallani, hogy vannak magántársulatok, mint a Yorick Stúdió Marosvásárhely, amelyek saját produkciók bemutatásával próbálkoznak. Gernyeszegen csak a községközpontban négy színjátszó kör és hat néptánccsoport tevékenykedik, magyar, román és cigány egyaránt. Hasonlóan aktív élet van Nyárádszeredában is, ahol szinte minden hétvégén történik valami a kultúrotthon körül. Jó ötletek, lelkes emberek kellenek. /Ha van mire alapozni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Március 2-án Marosvásárhelyen Keresztény értékek az európai politikában címmel szervezett tanácskozást Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki és humántudományok marosvásárhelyi kara és a hollandiai Református Párt /Staatkundig Gereformeerde Partij/. „Nyilvánvaló, hogy a magyar nyelvhasználat a teljes tanulmányi időszakra kellene vonatkozzon. Csakhogy nem kellene túl sokat várjanak e téren az Európai Uniótól, mert az unió nem kötelezheti Romániát arra, hogy megváltoztassa a magyar helyzetet, mivel ez Románia nemzeti kompetenciájához tartozik” – jelentette ki Evert-Jan Brouwer a tanácskozáson. /Bögözi Attila: Keresztény értékrend és kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Vári Attila hatvanéves, a jubiláló írót köszöntötték március 2-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat estjén. Az író beszélt új, Vanília című regényéről, melyet a Mentor, Káli Király István kiadója jelentetett meg. Vári Attila jó mesélő, több adomát mondott el, többek között gróf Teleki Mihály kommunizmusbeli, álláskereső önéletrajzát idézte: „Őseim szegény jobbágyok voltak, egészen a tizenharmadik századig...”. /Nagy Botond: Ünneplők és adomázók. Vári Attila 60 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Nemrég zárult Bartha József sikeres egyéni tárlata a budapesti Liget Galériában. Tavaly a bukaresti Új Galériában rendezett hasonlóan visszhangos kiállítást. Mindkét fővárosban jelentős színházaknál kapott díszlettervezői feladatot, emellett csoportos kiállítások szervezője, kurátora vagy résztvevője is volt. Hazai és külföldi alkotótáborban is dolgozott. A Munkák címet viselő, háromnyelvű (magyar, román, angol) kiadvány Bartha József 1999–2005 közötti munkásságát foglalja össze. Bartha József mediális művész hasonló struktúrákat hoz létre, mint akármelyik mai posztkonceptuális művész bárhol a világon, csakhogy a mű mégis mást jelent Marosvásárhelyen, mint New Yorkban. /Mindig más. Bartha József munkáiról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

A színháztörténész Enyedi Sándor legújabb munkája /Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év, Budapest, 2005/ a magyar irodalom egyik rangos alkotásának, Az ember tragédiájának több évtizedes színpadi útját követi nyomon. Ezt előzte meg Enyedi Az ember tragédiája bemutatói. Bibliográfia /2002/ című összegzése. Az 1860-ban írott művet a színész-rendező Paulay Ede alkalmazta először színpadra 1883-ban. Ecsedi Kovács Gyulának köszönhetően alig öt hónappal a budapesti ősbemutató után, 1884. február 27-én láthatta a kolozsvári Nemzeti Színház közönsége is a darabot. Nem akármilyen szereposztásban. Éva: Jászai Mari, Ádám: Ecsedi Kovács Gyula, Lucifer: Szentgyörgyi István. A XX. század elején Janovics Jenő, a második világháború után Kolozsváron Rappaport Ottó, Nagyváradon Szabó József, Marosvásárhelyen Harag György rendezésében – sorolta a legjelentősebbeket Kozma Dezső. Az ember tragédiájának színpadi változataiból az első ötven évet a színházelméleti író, Németh Antal vette számba, az ezt követő három és fél évtized (1933–1968) magyar és külföldi bemutatóiról 1990-ben jelent meg újabb kiadvány. (Szerzője Koltai Tamás) 1999-ben a Madách-dokumentumok szenvedélyes gyűjtője, Fejér László adta közre a Tragédia előadásairól készült összeállítását. Az Erdélyből elszármazó színháztörténész, Enyedi Sándor ilyen előzmények után, ezeknek a munkáknak az eredményeit is felhasználva jelentette meg könyvét az Andor Csaba szerkesztette rangos, a Madách Irodalmi Társaság égisze alatt Budapesten napvilágot látó Madách Könyvtár sorozatban. Enyedi Sándor színháztörténeti közleményei, könyvei /köztük Az erdélyi színjátszás kezdetei 1792-1821 (1972) és Déryné erdélyi színpadokon (1975)/ a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Későbbi, jórészt Budapesten megjelentetett írásaiban az erdélyi, a vidéki magyar színjátszás múltját térképezte fel. Mindenekelőtt a magyar színjátszásért oly sokat tevő id. Wesselényi Miklós színházi levelezésének közlésével, Aranka György erdélyi társaságainak, majd a kolozsvári Állami Színház kevésbé ismert korszakának bemutatásával, újabban színházművészeti kislexikonával. /Kozma Dezső: Madách – a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Jászai Mari-díjat kapott Szélyes Ferenc színművész, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. Elmondta: a társulat Csehov Cseresznyéskertjével és Janusz Glowacki Negyedik nővérével turnézott a Vendégségben Budapesten rendezvényen, és útban hazafelé érte utol a hír. Szélyes a rangos magyar állami elismerést március 14-én veszi át a budapesti Iparművészeti Múzeum aulájában tartandó ünnepségen. A társulat vezető színésze az utóbbi évadok valamennyi produkciójában szerepelt. A magyar tagozat következő előadásában, Székely János Caligula helytartója című drámájában Petroniust alakítja /Lokodi Imre: Szélyes Ferenc Jászai-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

95 éve született, 15 esztendeje hunyt el Székelykeresztúr jeles festője, Ipó László. Művészi hagyatéka ápolását, emléke éltetését a Marosvásárhelyen élő fia, ifj. Ipó László által egy évtizeddel ezelőtt létrehozott Ipó László Közművelődési Alapítvány vállalta föl. Az alapítvány legfrissebb rendezvényével a kettős évforduló jegyében rendezett összművészeti megemlékezést. Több kulturális intézménnyel karöltve, Mesterek, tanítványok, utódok címmel nyitottak március 4-én kiállítást a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A névadó munkásságát az alapítvány igazgatója, dr. Búzás Árpád ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. Műfajilag, változatos a tárlat összetétele. A közel 90 éves Hegyi Margit főként csendéletekkel van jelen, az emeleti részen a művészeti középiskola pár kiállító diákja tizenéves, és láthatóak Ipó László unokáinak is a rajzai. A kiállításon művészfotók, kőre festett ikonok is voltak. /N.M.K.: Újra közönség előtt az Ipó-hagyaték. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megalakulása óta először nevezett ki dékánt a kolozsvári kar élére, így a kincses városban működő Természettudományi és Művészeti Kart ezentúl Tonk Márton docens irányítja. A dékán megválasztásával együtt megalakult a kari tanács is. Kolozsváron mindez később történt a marosvásárhelyi és a csíkszeredai karokhoz képest, hiszen a Természettudomány és Művészeti Kar a legfiatalabb. A modern filozófiában szakosodott Tonk Márton 1996 óta tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem filozófia tanszékén, kinevezése után azonban távozik az állami egyetemről, és kizárólag a magán felsőoktatási intézményben lévő teendőire koncentrál. A dékán elmondta: azért vált szükségessé egy dékán kinevezése, mert a kolozsvári kar ősztől újabb szakkal bővíti kínálatát. Így a következő tanévben 40 diákot vehetnek fel az európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakra. A három éves képzés során a diákok egy évig a tantárgyak 60–70 százalékát angolul tanulhatják, hiszen a cél az, hogy EU-s köztisztviselőket képezzenek. A képzést a BBTE politológia, és a szociológia szakán oktató tanárainak segítségével tervezik beindítani. /B. T.: Dékánt neveztek ki az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

A Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache sajtótájékoztatón tiltakozott amiatt, hogy az egyik helyi újság „mániákus autonomistának” nevezte Fodor Imrét, Marosvásárhely volt polgármesterét, a Marosszéki Székely Tanács elnökét, ugyanakkor közölte Fodor Imre kórlapjának a másolatát, amely szerint Fodornak állítólag elmeállapoti problémái vannak. A liga felkéri a Maros Megyei Orvosi Kamarát, indítson vizsgálatot, hogyan jelenhettek meg bizalmas orvosi látleletek egy újságban. /(mózes): Az orvosi etika megsértéséért tiltakozik a PEL. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Március 7-én Marosvásárhelyen a prefektúra bejáratánál több egyházi elöljáró találkozott, kihallgatást kértek a prefektustól, mivel településeiken az egyházakat megillető javakat a mai napig sem szolgáltatták vissza. Szatmári Szilárd magyarózdi református lelkész elmondta, összefogott a Cintos és Bükkös községhez tartozó összes parókia – felekezettől függetlenül: ortodoxok, katolikusok, reformátusok és görög katolikusok –, mindegyiküknek megvan az egyéni panasza, a csekelaki református egyházközség földeket, erdőt és egy volt felekezeti iskolát igényelt vissza. A prefektus megígérte, hogy egy bizottság kivizsgálja a Cintoson és Bükkösön történteket. /(kilyén): Egyházi elöljárók a prefektusnál. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Március 8-án több marosvásárhelyi újságárus jelezte a Pro Europa Ligánál, hogy egyenruhás és civil rendőrökből álló csapatok elkobozták az Európai Idő című Sepsiszentgyörgyön kiadott hetilap aktuális példányait, valamint a terjesztésre – árusításra vonatkozó okiratokat. A rendőrség – a lap főszerkesztője szerint – Mit kíván a Székely Nemzet – A székelyek 12 pontja című szerkesztőségi cikk közlése miatt kobozta el a példányszámokat. Ebben az írásban a szerkesztőség közli azt a lehetséges 12 pontból álló Mit kíván a Székely Nemzet? című dokumentumot, amelyet a március 15-én Székelyudvarhelyen tervezett székely nagygyűlésen felolvasandó lehetséges kiáltványként tűntet fel. Ebben egyebek között Székely Köztársaságot, az alkotmányozó székely nemzetgyűlés azonnali összehívását, székely nemzetőrséget és rendőrséget követelnek. A Pro Europa Liga kéri a Maros megyei rendőrségtől, hogy közölje: melyik hatóság és milyen felhatalmazással rendelte el a lap idei 5-ös számának az elkobzását. Egyszersmind tájékoztatást kérnek arra nézve, hogy a rendőrség hajtott-e végre eddig ehhez hasonló akciókat. /Elkobozták az Európai Idő legfrissebb számát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

„Olyan embertelen és rosszindulatú támadás ez, hogy még minősíteni sem lehet” nyilatkozta az Új Magyar Szónak Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármestere, annak kapcsán, hogy egy helyi román nyelvű lapban adatok jelentek meg orvosi papírjaiból. A lap „A mániákus Fodor, az autonómiaharcos” címmel, közölte az SZNT marosszéki elnöke általános klinikai megfigyelési lapjának másolatát, amelyből kiderül, hogy Fodornak bizonyos elmeállapoti problémái voltak. „Két és fél évvel ezelőtt az orvosok feltételezték, hogy adrenalin-túltengésem van, és ezért beutaltak az endokrinológiára, ahol a diagnózis nem bizonyosodott be, és az általános kivizsgálás után megállapították, hogy kimerültségből adódó depresszióban szenvedek, amire gyógyszeres kezelést kaptam” – magyarázta a volt polgármester, aki szerint a március 15-re meghirdetett székely népgyűlés kapcsán bányászták elő kórlapját, hogy ezzel is bizonyítsák: elmebetegek vannak a szervezők soraiban. A személyi jogok durva megsértését látja az ügyben a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, mely sajtóközleményben tiltakozott az eset kapcsán és a szakmai titoktartás megsértésére hivatkozva levélben kérte fel a Maros Megyei Orvosi Kamarát, indítson vizsgálatot Fodor ügyében. /Bögözi Attila: Fehérköpenyes lejáratás? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Nagy Pál Notesz című rovatában megállapította: évek óta ismét meg ismét megírja, hogy hibásan, elferdített formában látható Marosvásárhelyt a Dózsa György utca neve. Megszólalásának nincs eredménye. Doja Gheorghénak keresztelték át a hajdani székely-magyar Dózsa Györgyöt. Így szerepel román nyelvű történelmi kiadványokban, tankönyvekben, sajtóban, mindenfelé. Nagy Pál hiába jelzi, hogy Chinezu Pavel nevezetű személyiség soha nem élt ezeken a vidéken, hanem élt Magyarországon egy Kinizsi Pál nevű vitéz, aki 1479. október 13-án a már-már elvesztett kenyérmezei ütközetet a magyarok javára döntötte el, s akit Mátyás király a törökök elleni harcokban tanúsított hősiessége jutalmául temesi bánná, majd Bihar vármegyei főispánná emelt. És Matei Corvin? Aki magyarul – ugye – Corvin Máté lenne. De ez a Máté történelmünkben ismeretlen. Élt azonban Mátyás, az igazságos, aki Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként Magyarország, Csehország királya, Ausztria hercege volt annak idején. Mit vétett szegény Varga Katalin (a kőhalomszéki Halmágy faluban, Varga János és Rozsondai Katalin leányaként született 1802. augusztus 22-én s a maga korában börtönbüntetést is szenvedett az erdélyi román jobbágyok védelmében folytatott küzdelmei miatt), hogy jelenleg Marosvásárhelyt Varga Ecaterina néven szerepel az utcanév-táblán? /Nagy Pál: Hiába mondom. Notesz. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

A budapesti József Attila Színház Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművének március 8-i marosvásárhelyi bemutatásával – főszerepekben Bodrogi Gyulával és Sztankay Istvánnal, Léner Pál rendezésében – vette kezdetét a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata elődje, az egykori Székely Színház, és a marosvásárhelyi hivatásos színjátszás hatvan évvel ezelőtti megalakulására emlékező rendezvénysorozat. Az egykori társulat Magyarországra áttelepült tagjai közül többen is megerősítették, élnek a meghívással, itt lesznek az ünnepségen. Március 9-én kiállítás nyílik Hat évtized képekben címmel, amely Ferencz Éva levéltáros, Szabó Annamária szcenikus, Fodor Zeno dramaturg és Bartha László színházi fotográfus munkája nyomán valósult meg. A felvételek az erdélyi színjátszás olyan jelentős személyiségeinek alakításait örökítették meg, mint Borovszky Oszkár, Delly Ferenc, Kőszegi Margit, Tanai Bella, Bács Ferenc, Szamossy Kornélia, Lohinszky Loránd, Mende Gaby, Gyarmathy István, Csorba András vagy Tarr László. Lesz könyvbemutató, Horváth Bea „A Székely Színházban bemutatott darabok előadástörténetének legfontosabb adatai” című tanulmányát és adattárát mutatják be. /Lokodi Imre: Hatvanéves színházi múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Egyre erősebb a magyarellenes propaganda. Marosvásárhelyen a rendőrfelügyelő ködös magyarázkodásával, miszerint pusztán kíváncsiak voltak az Európai Időben megjelentetett egyik írásra, összeszedték a hetilap példányait, majd a begyűjtött példányokat visszaszolgáltatták, mondta a rendőrfelügyelő. Mellesleg nem történik hasonló azokkal a sajtótermékekkel szemben, amelyek uszító, a magyarságot gyalázó, írásokat közölnek, jegyezte meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A rendőrfőnök nem közölte, kinek az utasítására jártak el. Ez a felhajtás a hisztériakeltő kampány része volt. A Székely Nagygyűlés szervezői ugyanis nem a Székelyföld autonómiáját kívánják kikiáltani, hanem az autonómia iránti igényüknek hangot adni. S ehhez joguk van, mint a jogállam szabad polgárainak. A mostani március 15-e a jogállamiság próbája lesz. /Makkai János: Őrizetbe vették a szólásszabadságot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./