Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. március 17.
"Kovács László külügyminisztere és kísérete, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete, és az RMDSZ Maros megyei vezetősége márc. 15-én délelőtt érkezett Fehéregyházára. A külügyminiszter erdélyi útjáról, kormányának üzenetéről elmondta a Népújságnak: "Fontos, hogy a megemlékezés is szolgálja az erdélyi magyarságot abban, hogy megőrizze nemzeti önazonosságát. A magyar kormány pedig támogatja abban, hogy az erdélyi magyarság megmaradjon szülőföldjén, itt boldoguljanak, ahol születtek, ahol élnek, ahol az őseik is éltek. Azt gondolom, hogy ez a mindenkori magyar kormány feladata, és mi ennek e feladatnak a legnagyobb mértékben eleget kívánunk, és eleget is fogunk tenni." Fehéregyházán, a múzeumkerti obeliszknél Beneffy Sándor református lelkész ünnepi fohászát követően Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere mondott ünnepi beszédet. "Kifejtette: Fennmaradtunk, és ezt annak köszönhetjük, hogy volt bennünk mindig nyitottság az adott kor leghaladóbb értékeinek, eszméinek átvételére és követésére. Így van ez most is a 21. század küszöbén, amikor már más jelenti az előrelépést, a haladást: az egységes Európa igenlése, az integráció, a csatlakozás az Európai Unióhoz. Ma ugyanis ez jelenti az előrelépést és nem a nemzeti elzárkózás." Kiemelte, hogy az RMDSZ az itt élő magyarság érdekében politizál. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, hogy "az egység a legfőbb erőnk. És bárki, aki ide viszályt akar importálni, úgy érzem, bűnt követ el. Ezért is köszönjük a külügyminiszter úr szavait, amivel a kormányának ígéretét hozza nekünk, hogy a kedvezménytörvény, az egyetem, és más támogatásokat tovább is élvezni fogjuk." /Lokodi Imre: Főhajtás Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"
2003. március 17.
"Kéthetente rendeznek tárlatot a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, emellett évente megtartják a megyei szintű Téli szalont, tavasszal pedig az Ariadné dekoratív textilművészeti regionális kiállítást. Ugyancsak évente szervezik meg a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium képzőművészeti szakos tanulóinak a közös tárlatát, illetve június elseje körül a gyermekrajz-kiállítást. Az utóbbi években kevesebben jönnek el a kiállításokra. /Antal Erika: Kevesen kíváncsiak a kiállításokra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"
2003. március 18.
"Márc. 14-én Tőkés László püspök kezdeményezésére Márciusi Fórumot tartottak Kolozsváron, amelyen arról határoztak, hogy kezdeményező bizottságot hoznak létre egy Erdélyi Magyar Tanács felállítására. A fórum - Csapó József előterjesztése nyomán - alkotmánymódosító javaslatokat fogadott el: az "egységes nemzetállam" kifejezés helyett az alkotmányban a "szuverén, független, társadalmi és demokratikus jogállam" megfogalmazás szerepeljen. Az anyanyelvnek hivatalos nyelvvé kell válnia azokban a térségekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 10%-ot. Az eseményről Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte, hogy egy alternatív szervezet létrehozásának szándékáról van szó. Ezt ő veszélyesnek tartja., mert nem tudnak olyan alternatívát a romániai magyarság elé tárni, amelyet érdemben lehetne tárgyalni. Borbély szerint sokan egyéni ambíciókat és csoportérdekeket képviselnek. A fórumon jelen volt és szót is kapott Kiss Kálmán, annak a Magyar Szabad Demokrata Pártnak az elnöke, amely Független Magyar Pártként 1990-től létezik, 1996-ban nem tisztázott körülmények között bejegyezték, és amely arra volt jó, hogy mind 96-ban, mind 2000-ben az RMDSZ ellen indítson jelölteket. Borbély szerint nem számítanak bizonyos értékek, erkölcsi normák, hanem csak az fontos, hogy maguk köré gyűjtsék azokat, akiknek nem tetszik az RMDSZ. Az alkotmánymódosítási javaslat diverziós kísérlet, magyarázta Borbély, mert előzőleg mindenkilehetőséget kapott, hogy megtegye módosító javaslatait. A beérkezett javaslatokból az RMDSZ összeállított egy dokumentumot. /Mózes Edith: Borbély László: Megosztó kísérletnek tartom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"
2003. március 18.
"Ráduly Melinda és Salamon Csongor faragványaiból nyílt kiállítás márc. 17-én Marosvásárhelyen. Bandi Dezső 12 éve találta ki az önképzőkört, ő indította el a kiállítókat útjukon. /Ballagó fafaragók kiállítás-sorozata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"
2003. március 18.
"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete márc. 14-én immár második alkalommal szervezte meg a Fiatal tehetségek tavasza című seregszemlét. Színpadra léptek a legtehetségesebb szavalók, énekesek, muzsikusok és táncosok Marosvásárhelyen. A fiatalok s az őket elkísérő szülők, pedagógusok ezzel az ünnepi műsorral tisztelegtek március 15. szelleme előtt. /(mezey): Fiatal tehetségek tavasza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"
2003. március 18.
"Jubileumi tárlattal jelentkezett Marosvásárhelyen a hetven éves Orbán Fülöp Irma textilművész. Pályájának jelentős része, közel két évtized az egykori Székely Népi Együtteshez kapcsolódik, ahol kosztümtervezőként dolgozott. Az akkori igazgatónak, Hajdú Zoltánnak sikerült a legkedvezőbb munkakörülményeket megteremtenie az együttes működéséhez. Hatalmas gyűjtőmunkát végzett akkoriban, ma is többnyire abból él. 1975-ben váratlanul elbocsátották. Orbán Fülöp Irma félszáznyi faliszőnyeget szőtt eddig. /Sz. L.: "Célom a rácsodálkoztatás lenne..." = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./"
2003. március 18.
"A Megy a gyűrű kis füzetecske. Hiánypótló könyvecske. Daloskönyv, játékoskönyv. Hetvenhét dallama a kántor-tanítóképző főiskolai szakkörök eddigi repertoárjából állt össze. A füzetben Szabó Éva a dallamok gyűjtője, Sinkó András a kották szerkesztője, az EMKE Maros megyei szervezete adta ki. Szükség van erre, mert "dallamkárosult" és "játékvesztett" nemzedékek hagyják el a szülői ház és az iskola kapuit. /(lokodi): Új kis daloskönyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"
2003. március 19.
"Az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz gátlástalan propagandája, amelyet Erdélyben a magyar kormány ellen folytat - jelentette ki az MTI-nek Kovács László. A magyar külügyminiszter a Krónika Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel készített, márc. 18-i számban közölt interjúra reagált. "Mostani erdélyi utam, az RMDSZ vezetőivel és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az előző kormányt súlyos felelősség terheli azért, hogy a magyarországi viták Erdélybe is behatoltak, veszélyeztetve a magyarság egységét" - jelentette ki Kovács. Leszögezte, Németh Zsolt állításával ellentétben a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatások elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúraépítésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. "Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott" - vélekedett a miniszter.Kovács László hozzáfűzte, azok az erdélyi magyarok, akik hallották vagy olvasták az ő marosvásárhelyi, illetve fehéregyházi március 15-i ünnepi beszédeit, és összehasonlították azokat Németh Zsoltnak, Kövér Lászlónak és más fideszes politikusoknak "a magyar kormány ellen uszító megnyilatkozásaival", le tudják vonni a következtetést: ki az, aki az erdélyi magyarság ügyét, az annak érvényesítésében elengedhetetlen összefogást szolgálja, és ki az, akit pártpolitikai érdekei vezetnek. /G. Á.: Beszédes ünnepi beszédek. Külügyminiszteri válasz a Krónika-interjúra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"Tizenhárom évvel ezelőtt, 1990. márc. 19-20-án, Marosvásárhely tragikus etnikai konfliktusoknak volt színhelye. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének operatív tanácsa kiadott nyilatkozata szerint "szilárdan meg van győződve arról, hogy a tizenhárom évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg." /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"
2003. március 19.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége márc. 17-én, Kolozsváron tanácskozást tartott az erdélyi magyar társadalom önszerveződő mozgalmának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről. Kötő József, az EMKE elnöke a "fehér folt" mozgalomról beszélt. Ennek célja, egyrészt felmérni azokat a magyarlakta településeket, ahol nem működik kisebbségi civil szervezet, másrészt pedig serkenteni ezeknek a megalakulását és létrejöttét. /Erősödik a Fehér folt mozgalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"
2003. március 19.
"Márc. 17-én megkezdődött a 9. alkalommal megrendezett Tolerancia Hete Marosvásárhelyen. A szervezők az idei rendezvénysorozaton elsősorban a művelődési eseményekre fektetnek nagyobb hangsúlyt. Szokoly Elek, a Pro Europa Liga ügyvezető igazgatója ismertette a jelenlevőkkel a Tolerancia Hete elnevezésű rendezvénysorozat programját, ebben szerepel roma képzőművészeti kiállítás, klezmer hangverseny és orgonaest a segesvári szász templomban.Márc. 21-én a Bernády Házban Metamorphosis Transylvaniae - Az erdélyi magyar értelmiség és a sorsközösség kérdése témájú kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A magyar nyelven zajló vitaestet Csíky Boldizsár, a Pro Europa Liga társelnöke irányítja. /Antal Erika: Elkezdődött a Tolerancia Hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"
2003. március 19.
"A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"
2003. március 20.
"A magyar-román határ menti turisztikai fejlesztés támogatására PHARE-támogatást nyert el a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Kiss András, a kamara projektmenedzsere a témában rendezett konferencián márc. 18-án Debrecenben elmondta: az elmúlt évben 72 ezer eurót nyertek az összesen 80 ezer eurós projekt megvalósításához, amelynek érdekessége, hogy a román határ túloldalán lévő Bihor megye egy tükörprojekt megvalósítására további több mint 31 ezer eurót nyert a pályázaton. A projekt keretében ez év október 15-ig el kell készíteniük a Hajdú- Bihar-Bihor eurorégió turisztikai fejlesztési koncepcióját, stratégiáját és programját. A román fél a projekt keretében elkészíti ennek a román-angol változatát. /Turisztikai fejlesztés a magyar- román határ mentén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./"
2003. március 20.
"Marosvásárhely tizenhárom évvel ezelőtti fekete márciusának legismertebb áldozatai, a megnyomorított Mihaila Cofar és a koncepciós per nyomán bebörtönzött Cseresznyés Pál anyagi gondokkal küszködve, betegen tengetik napjaikat. Az előbbi visszahúzódottan, görgénymenti falujában ücsörög, az utóbbi többnyire Magyarországon dolgozgat. Még senki nem kísérelte meg összeszámlálni a tizenhárom évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet áldozatait. Pedig lennének jócskán - innen is meg onnan is. Ha pedig a nyomban bebörtönzött cigányokra gondolunk, mondhatnánk, hogy amonnan is. A tragikus események két kiemelkedő figurája és szenvedő alanya kétségtelenül az erdőlibánfalvi Mihaila Cofar és a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál volt. Cseresznyés a börtönben a verés tízszeresét kapta vissza ellene felbujtott rabtársaitól, család nélkül maradt, most egyedül tengeti életét. Cofar kijelentette: Ha hívnak, ismét bemegyek Vásárhelyre! Cseresznyés Pál még bírja a kétkezi munkát. Néha kijár az anyaországba a létminimumhoz szükséges kevéske forintot összekuporgatni. Most arra készül, hogy könyv formájában is megismertesse a nagyvilággal történetét, hogy megtudja mindenki, hogyan bántak vele a romániai börtönökben. Van egy másik kézirata is, egy dalos-gyűjtemény. /Szucher Ervin: Tizenhárom év után is megtört emberek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"
2003. március 20.
"Kisebbségben van Dicsőszentmárton római katolikus egyházközsége. Dicsőszentmártonban az unitárius vallás meggyökerezésétől kezdve nem volt katolikus közösség egészen 1899-ig, amikor 100 család újraalakította azt. A századik évfordulóra felújított Szent Márton-templom minden ünnepi szentmisén megtelik hívekkel, de amint Csala László esperes közölte, a 25 évvel ezelőtti 800-as lélekszámhoz képest ma az egyházközségnek mindössze 480 tagja van. - Felismerve, hogy kettős kisebbségben vagyunk, mélyebb és inkább befele forduló életet próbálunk élni, mondta Csala László. Nagymértékű az elvándorlás Marosvásárhelyre, Magyarországra, Olaszországba. Tavaly csak 4 keresztelő volt Dicsőszentmártonban, 3 a filiaként hozzájuk tartozó Küküllőváron és 9 személyt temettek. /Korondi Kinga: Kettős kisebbségben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./"
2003. március 20.
"Bitay Ödön 1990 márciusára emlékezett, részletet közölve készülő önéletírásból. Ebben az időben egyik alapfeladata a sajtófigyelés volt, különös tekintettel a kisebbségellenes megnyilvánulásokra, amelyekről nap nap után összegező tájékoztatást kellett benyújtania Ion Iliescu elnök számára. Február elején történt megalakulása napjától a napilapokban a Vatra Romanesca nevű szervezet xenofób, intoleráns hangvételű írásokban nyíltan uszított a magyarság ellen. A központi napilapok is gyakran közöltek ,,vátrás" törekvésekre utaló cikkeket. Szabaday Rudolf mérnök kezdettől fogva gyűjtötte ezeket az uszító írásokat, összeállított egy gyűjteményes iratcsomót. Bitay mindezt csatolta bizonyítékként Iliescu elnöknek. A ,,vátrások" március 19-én autóbuszokkal sok száz főnyi botokkal, fejszékkel, vasrudakkal felfegyverkezett Görgény-völgyi tömeget szállítottak be Marosvásárhely főterére. Délután ostrom alá vették a Teleki Tékával átellenben levő RMDSZ-székházat. Ekkor Jakabffy Attila a várost járva betelefonált a bukaresti székházba, s jelentette a dolgok alakulását. További két hölgy telefonon szintén beszámolt a történtekről. Amikor a rádió bemondta a Sütő András elleni merényletet, a székház felprédálását, az utcai összetűzések elszaporodását, Bitay felvette a kapcsolatot Király Károllyal és jelezte, márc. 20-ára kihallgatást kért Ion Iliescu elnök kabinetfőnökénél. Király leintette őt: ne írjon semmit, ne partizánkodjon. Bitay megkérte Radu Campeanut, az Nemzeti Liberális Párt elnökét, adjon a vásárhelyi eseményeket elítélő nyilatkozatot vagy közleményt. Bitay megtudta, hogy Sepsiről, Kézdivásárhelyről, Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre indulni akaró segítő csoportok telefonáltak, indulhatnak-e a marosvásárhelyiek megsegítésére? Bitay telefonon sorban leintette a jó szándékú, segítőkész csoportok vezetőit: maradjanak otthon. Ez parancs! Hajnalban menekültként megérkezett Szatmárról Formanek Ferenc elcsigázva, kimerülten. Elmondta, mit éltek át Szatmárnémetiben. Bitay elkészítette a tiltakozó közlemény román nyelvű változatát. Bemutatta Radu Campeanunak, majd Király Károlynak. Bitay azt állította, hogy Király Károly nem írta alá ezt a közleményt. A liberális pártelnök aláírta. Iliescu márc. 20-án fogadta Bitayt, aki kérte, Iliescu menjen Marosvásárhelyre, személyes jelenléte javulást hozna. Ekkor belépett Király Károly. Elnézést kér, mondta, de halaszthatatlan közlendői vannak az elnök számára. Bitayt kérte, várjon odakint. Egy órát várt, amíg Király távozott. Ion Iliescu pedig kiüzent: nem tudja fogadni, de a beadványt, az RMDSZ-iratcsomót olvassa, s azután intézkedni fog. Bitay azt állította, nem tudja, mi volt Király Károly sürgős közölnivalója, aki ezt nem tisztázta.Zárójelben a lap szerkesztője jelezte: Király Károly valójában elmondotta és megírta, miről tárgyalt Iliescu elnökkel. Bitay közölte az 1990. márc. 20-án az RMDSZ nevében kiadott közleményét. A közlemény összegezte a történteket, melyekért "elsősorban az ország politikai vezetése a felelős." Azt kérik az ország politikai vezetésétől, hogy vizsgáltassa ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, kik szervezték meg a vandál akciót, továbbá kérik a vétkesek felelősségre vonását. /Bitay Ödön: 1990 fekete márciusa Bukarestből nézvést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./Bitay írása hihetetlen. Király Károly tevékenységéről írásos feljegyzések vannak."
2003. március 20.
"Marosvásárhelyen, a Bernády Házban kiállították a kolozsvári Csomafáy Ferenc fotó- portréit. Csomafáy Ferenc négy évtizede gyűjti azok portréit, akikről az utókornak nem lenne szabad megfeledkeznie. Köztük van Kós Károly, Szabó T. Attila, Gálffy Mózes, Balogh Dezső, Márton Áron. Csomafáy több ezer darabos portrégyűjteményének csupán kis szeletét mutatta be. /(Máthé Éva): Arcok a múltból, a jelenből - a jövőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "
2003. március 21.
"Magyarországon alakult ki ez az eléggé el nem ítélendő szokás, hogy március 15-ét, október 23-át külön-külön ünnepelték meg az egyes hatóságok, pártok, szervezetek. Ez a magatartás Erdélyre is átterjedt. Tavaly október 6-án, Aradon, és az idén március idusán, Marosvásárhelyt nem a Vatra Romaneasca huligánjai fütyölték ki a Magyarországot képviselő ünnepi szónokot, hanem "a saját csőcselékünk" - írta Fey László. "Ezért egyik-másik politikus azt hiszi, hogy a nép vezére, pedig csak a csőcseléké." - tette hozzá. Tőkés Lászlót támadta, bár nevét nem írta le: "Olyan személyek, akiknek hivatásuknál, küldetésüknél fogva az volna a feladatuk, hogy a felebaráti szeretetet hirdessék és éljék (hogy az ellenség szeretetét már ne is említsük), gyűlölködő hangon beszélnek, kenetteljesen. A nagyon is vitatható, gyenge lábon álló eszméiket, kétes szándékaikat a palást, a szószék és a templom tekintélyével szándékoznak megtámogatni." /Fey László: Gonosz világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"
2003. március 21.
"Július elsejétől a jelenlegi 20 százalékról 45 százalékra emelik a sertéshús behozatali vámját - jelentette be a mezőgazdasági minisztérium. A minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy a 45 százalékos vám július elsejétől az év végéig marad érvényben, s azt tervezik, hogy az import sertéshús után fizetendő vám 45 százalék lesz 2004-ben is. Előzőleg a román sertéstenyésztők országos szövetsége (RCP) azt követelte a román kormánytól, hogy a sertéshús behozatali vámját azonnal emeljék 60 százalékra. Az RCP tüntetést szervezett Bukarestben, a kormány épülete előtt, a román- magyar határon pedig a nagylaki vám lezárására készültek. - Nagyon nem örülünk az intézkedésnek - kommentálta Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Románia által bejelentett intézkedést miszerint 20-ról 45 százalékra emelik a sertéshús beviteli vámját. A miniszter elmondta, hogy a magyar szakértők értékelni fogják, milyen módon diszkriminálja a szóban forgó román intézkedés a magyar mezőgazdaságot. Leszögezte, hogy csak a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet keretében lehet valamilyen nyomást gyakorolni Romániára, hogy elálljon ettől az intézkedéstől. A miniszter jelezte: ha a térség valamennyi országa már az EU-tagja lenne, ilyen piacvédelmi eszközöket nem lehetne alkalmazni ebben a régióban. /A sertéstenyésztők tiltakozásai nyomán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./"
2003. március 21.
"Magyar és román miniszteri részvétellel rendez az RMDSZ önkormányzati konferenciát márc. 22-én Marosvásárhelyen. A mintegy hatszáz résztvevő - parlamenti képviselők és szenátorok, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok - olyan kérdések megvitatására készül, mint például a térségfejlesztés, a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása A tanácskozás előtt az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Szabályozni kellene, hogy például ha a polgármester nem hívja össze a tanácsot, ki hívhatja még össze rajta kívül a tanács ülését. Az elmúlt években a kormány azt, aminek a kezelése politikailag nagy rizikóval jár, amivel látványos sikert elérni nem lehet, azt átadta önkormányzati szintre. Ezekhez a feladatokhoz azonban sokszor nem adott forrást. Ez a helyzet az iskolák és legújabban a kórházak kapcsán. A régiósítás lesz az egyik központi téma. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az önkormányzatokban dolgozók számára, pályázati úton, négyfordulós programmenedzsment tanfolyamot szervezett. Jó internetes pályázatkövető rendszerük van, a PONT, s kéthetente kiadványuk is megjelenik. /Tibori Szabó Zoltán: A régiósítás nem lehet felülről irányított folyamat - nyilatkozta lapunknak Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 22.
"Márc. 21-én Marosvásárhelyen a szövetségi elnöki hivatalban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök az 1990. márciusi marosvásárhelyi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, illetve Juhász Ilonával. Az RMDSZ képviselői ányújtották azokat az adományokat, amelyeket az ügyvezető elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatok hozzátartozóinak, illetve a meghurcoltaknak. /A megbecsülés gesztusa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./"
2003. március 22.
"Bethlen és környékén új fiatalok tűntek fel a közösségszervezés frontján. Egyike ezeknek Szilágyi Andrea, 23 éves várkudui tanítónő. - A szórványban élő magyar ifjúság számára nehéz bekapcsolódni a közösségi életbe - mondta. Nem sikerült Közösségi Magyar Házat létrehozniuk Bethlenben. A marosvásárhelyi székhelyű Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért kétéves ifjúsági vezetőképző tanfolyamon való részvétel lehetőségét kínálta fel, azzal a feltétellel, ha még sikerül beszervezni legalább két ifjúsági csoportot a környező magyar településekről.Végül sikerült összeállítani három csapatot: Bethlen, Felőr és Magyardécse településekről. Ötnapos továbbképzésen voltak a szovátai kiképző központban. /Sz. Cs.: Fiatalok a közösségszervező fronton. Bethlen továbbra is példakép marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2003. március 24.
"Márc. 22-én Nyílt fórum az önkormányzatokért címmel, közel hétszáz fő részvételével rendezett tanácskozást Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A konferencián az RMDSZ önkormányzati képviselői, a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek, tanácsosok, megyei önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők és szövetségi vezetők vettek részt. Jelen volt Pál Tibor, a magyar Belügyminisztérium, illetve Marius Profiroiu, a román Közigazgatási Minisztérium politikai államtitkára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében leszögezte: az elkövetkező időszakban a romániai magyarság szempontjából a legfontosabb feladatok azok lesznek, hogy felkészítsék ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és folytassák az autonómia építését. Markó szerint 1918 után az erdélyi magyar közösség folyamatosan vesztes volt, de az egyéni és közösségi javak, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, az anyanyelvű oktatás megteremtésével, a művelődési intézmények visszaszerzésével egyértelműen visszafordult ez a folyamat. Szerinte mindazok, akik az elmúlt hetekben fórumokat szerveztek Erdélyben a szövetség ellen, azt próbálták elhitetni, hogy az RMDSZ jelene vitázik a jövővel. Ezek a fórumok a nosztalgia, a múlt fórumai voltak. Pál Tibor biztosította a résztvevőket arról, hogy Magyarország kész megosztani tapasztalatait, hozzájárulni a szakemberek képzéséhez. Marius Profiroiu az önkormányzatok reformjára kidolgozott román kormányprogramról adott tájékoztatást. /Esély az önkormányzati gondok rendezésére. Markó: Az egység olyan parancs, amelyet nem szeghetünk meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
2003. március 25.
"Sütő András, felbecsülhetetlen írói munkásságával, valamint az erdélyi magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben hozott súlyos áldozatával, mindannyiunk számára az emberi tartás, a közösségi érdekvédelmi harc példaképévé vált - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy márc. 22-én marosvásárhelyi otthonában látogatta meg az írót. Megfogalmazódott, hogy az elmúlt évtizedben az RMDSZ együttműködésen alapuló politikája nyomán lényegesen javult a román és magyar nemzetiség közötti viszony, de a 13 évvel ezelőtti magyarellenes megmozdulás ma is figyelmeztető jel arra, hogy a közösségi célok csupán egységgel, közös fellépéssel valósíthatók meg. - Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak azonban minden évben fejet kell hajtania tragikus sorsuk, a magyar közösségért hozott súlyos áldozatuk előtt - jelentette ki Markó Béla. /Felkeresték Sütő Andrást az RMDSZ vezetői. Találkoztak az 1990-es pogrom áldozatainak hozzátartozóival is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 25.
"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: a szatmárnémeti döntések beteljesítették az RMDSZ pártosodását. Tőkés László eltávolításával az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak egy személyiséggel számolt le, hanem az általa megjelenített értékrenddel is, a rendszerváltás értékrendjével. A belső választások helyett a részleges tisztújítást választották. A Reform Tömörülésnek mint platformnak döntött: megszüntette a sokszínűség látszatát fenntartó platformot, s egyidejűleg - mintegy annak kiszélesítéseként - létrehozta a Reform Mozgalmat. E politikai mozgalomnak tagjai között vannak és lehetnek mind RMDSZ-tagok, mind párton kívüliek, részt vehetnek benne mindazok, akiket az elmúlt tizenhárom év alatt kiszorítottak az RMDSZ-ből vagy akik egyáltalán nem is voltak soha a szövetség tagjai. Ami összetartja őket, az a sajátos magyar érdekekre és értékekre alapuló politizálás a keresztény és nemzeti liberális értékrend, a megmaradás záloga az autonóm közösségi státus elismertetése, s a cél, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése. Hangsúlyt fektetnek a történelmi egyházak érdekeinek megjelenítésére. Jó kapcsolatot építenek ki minden olyan Kárpát-medencei erővel, amely fontosnak tartja a státustörvény eredeti tartalmának a megőrzését. Arra a felvetésre, hogy RMDSZ-körökből felvetik az egységbontás vádját, Szilágyi Zsolt megjegyezte: azok képviselik ezt a vádat, akik az egység jelszava alatt eltávolították Tőkés László tiszteletbeli elnököt, akik a magyar parlamenti pártok közül csak a Magyar Szocialista Pártot hívják meg március 15-én a marosvásárhelyi központi ünnepségekre, akik az ünneplő magyar közösséget megbotránkoztatva, választott tisztségviselőhöz méltatlanul viselkedve kitiltják Németh Zsolt szövegét a brassói ünnepségről. /R. Gy.: Másfajta egységben - más stílusban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"
2003. március 25.
"A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 25.
"Kétnyelvű hírlapot adtak ki a romániai HIFA segélyszervezet tagjai Marosvásárhelyen. Nemrég megjelent az első lapszám. A romániai HIFA 2002-ben alakult meg, és szeretne segítséget nyújtani mindazoknak, akik szellemi, fizikai vagy anyagi hátrányaik miatt külső támogatás nélkül nem képesek emberhez méltó életet élni, nyilatkozta Simon Judit, a romániai HIFA vezetője, a hírlap szerkesztője. Szeretnék, ha minél több sérült, illetve beteg személy lépne be a mozgalomba, létrehozva így egy olyan lelki közösséget, amely bátorságot adó, fenntartó erő lenne mindenkinek. /Antal Erika: Méltó életet a betegeknek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 25.
"A megközelítőleg 40 százaléknyi magyar lakosságú Nagysármás mindkét bejáratánál lefestették a kétnyelvű helységnévtáblákat. A tavaly kitett tábla magyar nyelvű feliratát mintegy két héttel az elhelyezése után "ismeretlen" tettesek bemázolták. Ismeretlenek, hiszen senki ellen nem indult nyomozás, van, aki tudni véli, kik a festegetők. - Jeleztük a rendőrségnek, tanácsnak, polgármesternek, de választ nem kaptunk - mondta Sallai Imre helyi RMDSZ-elnök. A táblák azóta is változatlan állapotban vannak. Az intézmények kétnyelvű feliratozása sincs meg, azt mondták, ha lesz rá pénz, kikerülnek a kétnyelvű táblák. A településen a 18 éven felülieknek semmilyen szórakozási lehetőségük nincs. Februárban nagy értékű adományt kapott a nagysármási óvoda magyar részlege, melyet a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség pályázatán nyert el /színes TV, videolejátszó, CD-lejátszó, mesefilmeket tartalmazó videokazetták, gyerekdalokat tartalmazó CD-lemezek, könyvek, játékok/. /Lefestették a kétnyelvű helységnévtáblákat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./"
2003. március 25.
"Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 26.
"Markó Béla szövetségi elnököt a Népújság arról kérdezte, hogy a korrupcióellenes törvénynek milyen kihatásai lehetnek az RMDSZ tisztségviselőire. Markó úgy tapasztalta, hogy nemrég a helyi és megyei tanácsok esetében a kormány már hozott bizonyos megszorító intézkedéseket, akkor azok az RMDSZ-es tanácsosok, akik érintettek voltak, rögtön érvényesítették az intézkedést. Szerinte az RMDSZ tisztségviselői eddig is betartották a törvényeket, és ezután is be fogják tartani. A politikai vezetőréteg kötelessége, hogy példát mutasson. Az RMDSZ-ben is vannak a képviselők és szenátorok között olyanok, akik az üzleti életben is szerepet játszanak. A törvény szerint az illető nem adminisztrálhatja tulajdonát, mert akkor felmerülhet az, hogy politikai tisztségénél fogva befolyásolja az üzleti életet. A 2004-es helyhatósági választások során "tisztának" látszó embereket kell jelölni a tanácsokba. Markó szerint ez nem azt jelenti, hogy vállalkozó szellemű emberek ne lehetnének tanácsosok, képviselők vagy szenátorok, csak éppen arra az időszakra, amíg a politikai életben cselekvően részt vesznek, nem foglalkozhatnak üzlettel. /Mózes Edith: Markó Béla: Összeférhetetlenség-párti vagyok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./"