Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Marosvásárhely/Székelyvásárhely (ROU)
15982 tétel
2003. január 22.
"Castellum Értesítő a címe az erdélyi magyar történelmi családok negyedévenként megjelenő tájékoztató lapjának. A legfrissebb, 2002. decemberi számban olvasható például marosvásárhelyi emlékezés a diktatúra útlevéladó gyakorlatára. Hírt adnak arról, hogy Emlékkönyv készül (tízéves a Castellum Alapítvány). Az Értesítőt Haller Béla, Tisza Kálmán, Torma Miklós, Ugron Ádám és Ugron Zoltán szerkeszti Marosvásárhelyen. /(Komoróczy György): Castellum Értesítő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./"
2003. január 22.
"A kedvezménytörvény első esztendejében a vártnál jóval kevesebben igényeltek magyarigazolványt Romániában - közölte Székely István, az igazolványok igénylésében segítséget nyújtó romániai tájékoztatási irodák vezetője az MTI-vel. Romániából Az elmúlt 12 hónapban összesen 345 706 kérelmet adtak be, azaz a romániai magyarságnak 24,1 százaléka kérte eddig a magyarigazolványt. A kérelmezők közel negyede kiskorú volt. A kérelmezők 63,45 százaléka valamelyik történelmi egyház, 26,36 százaléka pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség igazolását csatolta. A magyar nemzetiséget a kérelmezők alig egy százalékának esetében igazolta valamelyik civil szervezet. 27 067 igénylő diák-, 3819 igénylő pedagógusigazolványt kért. Oktatói kártyát 247 fő kérelmezett. Kedvezőtlen hatással elsősorban a magyarországi kedvezményekre jogosító járulékos igazolványok, illetve a szülőföldön igényelhető oktatási- nevelési támogatásokkal kapcsolatos rendezetlen kérdések voltak. Az oktatási-nevelési támogatásra tavaly Erdélyben benyújtott közel 35 ezer pályázat kifizetéséhez több mint 1,4 milliárd forint hiányzik. /A kedvezménytörvény első évének tapasztalatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "
2003. január 22.
"Megjelent a hiánypótló kétnyelvű kiadvány, Fülöp Mária tízévnyi munkájának köszönhetően. A marosvásárhelyi bibliográfus 1618 megyei vonatkozású könyvet ismertető szakmunkája /Judetul Mures in carti - Maros megye könyvekben/ az 1990-1999 közötti időszakot öleli át. Fülöp Mária most dolgozik a Maros megyére vonatkozó, 1945 előtt megjelent, a Megyei Könyvtárban levő könyvek, információk feltárásán. /N. M. K.: Maros megye - könyvekben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "
2003. január 22.
"Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök hétfőn élesen tiltakozott amiatt, hogy magyarellenes röpiratok jelentek meg Újvidéken. A vajdasági főváros zömében magyarok lakta, Telep nevű városnegyedének főutcáján ismeretlenek a hét végén magyarellenes röpiratokat dobáltak be a postaládákba és aggattak ki a parkoló személygépkocsik szélvédőjére. Az iromány azzal fenyegette a Dél-Bácskában élő magyarokat, hogy vissza lesznek toloncolva "a szép zöld Magyarországra". /Magyarellenes röpiratok Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "
2003. január 23.
"Murvai Olga bukaresti egyetemi tanár a bukaresti Koós Ferenc Körben jan. 10-én tartott előadást Szabó T. Attiláról Az égtartó ember címmel. Előadását közölte a hetilap. Murvai Olga Sütő Andrástól kölcsönözte Szabó T. Attila /Fehéregyháza, 1906. jan. 12. - Kolozsvár, 1987. márc. 3./életművének jellemzésére azt, hogy égtartó ember: "az ő hatalmas vállalkozásának, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak tető alá hozatala történelmi számvetéseinknél is sürgősebbnek mutatkozott. Szabó T. Attila egyszemélyes intézményként olyan ügynek szentelte magát, amely itteni és mai közösségi létünk legfőbb őrizője volt és maradt, amit ha elveszítünk, minden más ügyünket nyugodtan félretehetjük. Mert Herderrel szólva: olyan emberi értéktől válnánk meg örökre, amely minden nép genetikus szellemének, jellemének különös és csodálatos kútforrása, a nemzeti nyelv. Anyanyelvünk, az omlásra hajlamos. - Ezt látva lett Atlasszá köztünk Szabó T. Attila, ez az égtartó ember." Életművéről Balassa Iván készített kismonográfiát /Szabó T. Attila, Püski Kiadó, Budapest, 1996/. Szabó T. Attila érettségi után a kolozsvári Református Teológiára iratkozott be. Ebben az időben rendkívüli egyéniségek tanítottak a teológián, így Tavaszy Sándor /1888-1951/, aki az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Irodalmi Társaság alelnöke volt. Tavaszy arra kötelezte Szabó T. Attilát, hogy járjon be az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárába és segédkezzen Kelemen Lajosnak /1877-1963/. Kettejük ismeretsége életre szóló mély apa-fiúi kapcsolattá nemesedett. Szabó T. Attila életvitelére Kelemen Lajos hatott a legnagyobb mértékben. Ugyancsak a teológián tanított ekkor Makkai Sándor /1890-1951/, Erdély későbbi püspöke. Szabó T. Attila elvégezte a teológiát, nem lett lelkész, hanem beiratkozott az egyetemre és magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett. Szabó T. Attilára hatással volt a nyelvjáráskutató Csűry Bálint, aki már a középiskolában, a kolozsvári Református Gimnáziumban tanította, később a debreceni Tisza István Tudományegyetem professzora lett, Szabó T. Attila nála doktorált 1936-ban. Szabó T. Attila kezdetben angol költőktől fordított. Gyűjtött és kiadott virágénekeket is /Haja, haja virágom, Kriterion, 1970/. Szerteágazó munkásságának része a helynévtörténettel való foglalkozása. Az életében megjelentetett helynévtörténeti írásai /Kolozsvár, Kalotaszeg, Borsa völgye, Doboka völgye, Gyergyó helynevei stb./ mellett a hagyatékában vannak összegyűjtve az erdélyi települések helynevei, amelyek rendezésre, megjelenésre várnak, akkor lesz Erdélyi Helynévtörténeti Adattár is. Főműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár eredeti levéltári kutatásain alapul: oklevelekből, nyugtákból, misszilisekből, kelengye- és tárgylajstromokból, peres iratokból, jegyzőkönyvekből, adás-vételi iratokból, kezeslevelekből gyűjtötte egybe a középkori Erdély szóhasználatát. Az első kötet 1976-ban jelent meg a Kriterion Kiadónál. Néhány éve az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában látnak napvilágot a kötetek, immár a 11. Más is fűződik Szabó T. Attila nevéhez. 1956-ban a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtár /volt Református Könyvtár/ vezetője, Farczády Elek az ún. Koncz-kódexben egy XV. Század elejéről származó magyar szövegemléket fedezett fel. Nyelvészeti leírására Szabó T. Attilát kérték fel. Ő keresztelte el a nyelvemléket Marosvásárhelyi Soroknak /MsS/ és Marosvásárhelyi Glosszáknak /MsG/. "Az 1410 táján keletkezett MsS eddig ismeretes szövegemlékeink sorában a hatodik helyet foglalja el" - állapította meg Szabó T. Attila. Hatalmas Szabó T. Attila munkássága, ebben szerepel válogatott tanulmányainak hét kötete /kb. 550 tanulmány közel 4300 oldalon/, maga a Tár anyaga /Murvai Olga szerint a teljes anyag közel húszezer oldal/, továbbá a jelentős kéziratban maradt helynévtörténeti munkákat is figyelembe kell venni. /Murvai Olga: Az égtartó ember. = A Hét (Bukarest), jan. 23./"
2003. január 23.
"Hónapok óta szélmalomharcot vív a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója dr. Dorin Florea polgármesterrel, aki időnként "baromságnak", "abszurd követelésnek" nevezi azt, hogy a nyolcvanezres vásárhelyi magyar közösség szeretné magyarul olvasni az utcák neveit. Máthé Éva nem biztos benne, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége megtett-e mindent az ügy rendezése érdekében. Precedens értékű kezdeményezés, hogy marosvásárhelyi magánszemélyek beperelték a polgármestert, miért nem hajtja végre a tanácsi határozatot. Első fokon pert veszítettek, másodfokon viszont a reklamálóknak adott igazat a táblabíróság. /(Máthé Éva): Civilek a pályán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ "
2003. január 24.
"Jan. 23-án Bukarestben tartott megbeszélést az RMDSZ és a kormánypárt /SZDP/, áttekintették az esetlegesen megkötendő új protokollum részleteit. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök rámutatott: az RMDSZ a 2002-es protokollumot illetően elkészített egy elemzést, amit még decemberben elküldött az SZDP-nek. Az országos protokollumnak körülbelül a 80-85 százaléka teljesült, egyes megyei együttműködési egyezményeknél viszont sokkal több a meg nem valósult kitétel. A megbeszélés előtt az RMDSZ javaslatot kért a megyei szervezetektől, a parlamenti képviselőktől, szenátoroktól. A tavalyi meg nem valósított kitételeket is szerepeltetik. A meg nem valósultak közül a legfontosabb a tanszékek és karok beindítása a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, "reméljük, hogy erre hamarosan lesz pozitív megoldás","reméljük, hogy ugyancsak pozitív megoldás születik a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetemen, valamint más egyetemeken beinduló magyar karokat, illetve beiskolázási helyeket illetően is". Ezenkívül van néhány kiemelt pozíció: a Batthyaneum, a váradi Püspöki Palota, Kolozsváron néhány épület, amelyet a korábbi rendelet szerint már vissza kellett volna szolgáltatni, de ez nem történt meg. Az RMDSZ fenntartja alkotmánymódosítási javaslatát. Az RMDSZ előkészíti a protokollumtervezetet, és ha meg tudnak egyezni, akkor február első felében lehetne azt véglegesíteni. Az újságíró fölvetette: Vekov Károly képviselő és Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége az új protokollum aláírásánál nem ragaszkodik az önálló állami magyar egyetem igényéhez. Borbély szerint az RMDSZ nem mondott le az önálló magyar egyetemről. "Itt egy szakaszos kérdésről van szó", magyarázta. /Köllő Katalin: Nem mondanak le az önálló magyar állami egyetemről. Előkészületben az új RMDSZ-SZDP protokollumtervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"
2003. január 25.
"Az RMDSZ kongresszusa előtti utolsó SZKT-t Marosvásárhelyen tartották. A harc ezért folyik, hogy kié legyen a hatalom, kik kerüljenek a húsosfazék mellé, állapította meg az újságíró, Papp Annamária. "Az embereket ugyanis kevésbé érdekli az, hogy diktatúra van-e vagy sem a szövetségen belül, hanem az, hogy az adott körülmények között miből és hogyan éljenek meg, és ebben milyen módon tud segíteni az érdekképviseleti szervezet" Sokszor előfordul, hogy lerázzák magukról a hozzájuk forduló szegény halandókat. /Papp Annamária: Jó mulatság...?! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"
2003. január 25.
"Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"
2003. január 25.
"Az egyik újkeletű lapban, egy fiatalember a polgár szó (vagy fogalom) "tisztára" mosásával kísérletezett. A polgár fogalmát az ideológusoktól féltette, és mindenkit arra biztatott, hogy önző módon saját életét tekintse a legfontosabbnak. Marosvásárhelyen polgári kör alakult. A cikkíró egy jobboldalinak "bélyegzett" pártot akart szapulni, osztályharcos baloldali fogalmakkal. A kádári rendszer dicséretét is becsomagolta mondandójába. Nem érdemes Kádár és Ceausescu engedményeinek emlegetése, mert a lényeg hiányzott, a szabadság, a szabad akarat érvényesítésének lehetősége. Nem a lakhely, nem a tanulmányok a fő jellemzői a polgárnak, hanem a közösségben elfoglalt helye, az ott megjeleníthető akarata, véleménynyilvánítási lehetősége. "Kit zavar ez? Azt, aki a szabadság fogalmát viseli pártja nevében, mintha a szabadság másnak nem dukálna (SZDSZ), vagy azt aki a nemzeti jelzőt tudja társítani a liberalizmus eszméjéhez (NLP)." /Y. Szabó Gyula: Mindenki polgár? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./Az újkeletű lap az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap"
2003. január 27.
"Maros megyei nagy-romániás szenátorok jan. 25-én Marosvásárhelyen leszerelték a helyi prefektusi és megyei tanács épületében október végén elhelyezett Bernády-emléktáblát. A Dumitru Pop Maros megyei szenátor és Ioan Brudascu Kolozs megyei képviselő által vezetett nagy-romániások a leszerelt emléktábla helyére másikat állítottak, amelyik a városháza pincéjében szerintük 1916-ban meggyilkolt 35 román mártírnak állít emléket, s amelyet - Pop állítása szerint - a horthysta hadsereg 1940-ben megsemmisített. A modern Marosvásárhely legszebb épületeinek - köztük a Kultúrpalotának és a Városházának - felépítését megvalósító Bernády Györgyöt a vásárhelyiek a 20. század kiemelkedő egyéniségének, a város legendás polgármesterének tartják. Emléktábláját a Borbély László vezette Bernády Alapítvány tavaly októberben leplezte le. Az akkori ünnepség előtti napon Dumitru Pop szenátor szintén leverte a Bernády-emléket, amelyet a leleplezés napján kellett sebtében visszahelyezni. Borbély László szerint érthetetlen, hogy az emléktábla őrzését senki sem biztosítja és értetlen, hogy a rendőrség nem szállt ki a helyszínre. /Marosvásárhelyen ismét leverték a Bernády-emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök a prefektust is a helyszínre hívta. A prefektus személyesen tájékoztatta a történtekről Octav Cozmanca közigazgatási minisztert. Virág György, a megyei tanács elnöke elítélte, és elutasította, hogy egyesek a parlamenti mentelmi jog mögé bújva bármit elkövethetnek. Egyébként a nagy-romániásoknak semmiféle engedélyük nem volt, a tábla kifüggesztésére. A prefektus megígérte, hogy leveszik a pérémések tábláját, és visszahelyezik Bernády György arcképét. /Provokáció a marosvásárhelyi magyarság ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./ "
2003. január 27.
"Jan. 25-én ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány. Az eseményekben gazdag évtized munkáját dr. Jung János egyetemi tanár, az alapítvány elnöke tekintette át. A néhai Finna Géza nyugalmazott tanár által éltetett alapítványt egy kis csoport marosvásárhelyi értelmiségi hozta létre azzal a szándékkal, hogy a rendkívül sokoldalú építész, művész, grafikus, író, Kós Károly szellemiségének ápolásával követendő példát állítson a mai diákok elé. Az eltelt évek során sikerült megszólítani a tehetséges, érdeklődő fiatalok újabb és újabb csoportját. Közüzemek udvarán felállított szobor, a Kós Károly által tervezett épület falán felavatott emléktábla, illetve a nevét viselő utca jelzi az alapítvány egy évtizedes tevékenységének eredményét. Jan. 25-én Áll még a Varjúvár címmel idén is megtartották a Kós Károly-vetélkedőt. Az emlékesten a Napsugár együttes tagjai kalotaszegi táncot adtak elő, Kozsik József és Kozsik Ildikó színművészek kortárs költők verseit szavalták, majd a Csíki Ágnes vezette Dr. Bernády György Kamarakórus lépett fel. /Áll még a Varjúvár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./ "
2003. január 28.
"Sikeres évet tudhat maga mögött az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, derült ki Jakab István IKE-titkár Kolozsváron, jan. 27-én tartott beszámolójából. Hat új vidéki csoportot jegyeztek be, új irodát nyitottak Désen, és további két új központ létesítését is tervezik Marosvásárhelyen, illetve Sepsiszentgyörgyön. A felújított kolozsvári központi épületet más ifjúsági szervezeteknek is rendelkezésre bocsátanak, ha igényelik. A FIKE, a "főiskolás szárny" bibliaórákat, nyelvklubokat, színjátszókört, játszóházat, filmklubot és irodalmi kört szervezett. Néhány éve már zeneszakosztály is működik az IKÉ-n belül. /Sándor Boglárka Ágnes: Hittel és felelősséggel az ifjúságért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"
2003. január 28.
"Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "
2003. január 28.
"Tavaly októberben a hivatalos eljárásokat betartva, abban az épületben állítottak emléket Bernády Györgynek, amelyet ő épített polgármestersége idején. Egy nacionalizmusta román szenátor letépte a falról az emléktáblát. Másnap a polgármester portréja visszakerült a helyére, s megtörtént az ünnepélyes avatás is. A következmények azonban elmaradtak. A tettest nem vonták felelősségre. Most öt képviselőtársával hatolt be az épületbe s tépte le a volt polgármester arcképét. Ez alkalommal a helyére feltette a saját, engedély nélkül készült emléktábláját. A prefektus kijelentette: megteszik a megfelelő lépéseket. Első lépésként... kirúgták a kapust. Az RMDSZ-nek, amikor megyei együttműködési szerződést köt a kormánypárttal, arra is oda kell figyelnie, hogy miként járulnak ezzel hozzá a jó együttélés légkörének kialakításához. /(mózes): Lépéshátrány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "
2003. január 29.
"A marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Maros Megyei Tanács versenypályázatot írt ki a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatói állásának betöltésére. A bizottság Kovács Leventének, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetőjének a pályázatát részesítette előnyben, ő lett a társulat művészeti igazgatója. /(lokodi): Kovács Levente a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./ "
2003. január 30.
"Erdélyben is alakulnak polgári szövetségek. A Népújság és a Romániai Magyar Szó azonnal ellenük fordult, munkatársai cikkeket írnak ellenük:Lokodi Imre értetlenkedett, miféle polgári értékeket adtak fel, hiszen a kezdeményezők inkább valami ellen állnak össze, mintsem valamiért. /Lokodi Imre: Polgári körök laza szövésben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ Ugyanebben a számban a másik cikk már sorra vette a Maros megyei Polgári Mozgalom vezetőit és vizsgálta múltjukat, név szerint sorra véve őket, megállapítva, hogy ők egykoron az RMDSZ vezető tisztségviselői voltak. /Varró Gyula, Marosvásárhely: A beszámoló elmarad? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"
2003. január 30.
"Tárgyalásokat kezdett a magyar fél a román illetékesekkel azzal a céllal, hogy Magyarország mentesüljön a külföldiek romániai tartózkodását szabályozó, tavaly elfogadott új idegenrendészeti kormányrendelet hatálya alól. A kormányrendelet végrehajtási utasítását jan. 27-én tették közzé. A megjelent jogszabályok hátrányosan érintik a magyar kisbefektetőket. Tóth Tamás szóvivő közölte: a konzultáció alkalmával a román illetékesek arról biztosították Magyarország bukaresti nagykövetségét, hogy annak előírásai a magyar befektetőkre nem fognak vonatkozni. A végrehajtási utasítás alapján azonban Magyarország nem került fel a rendelet hatálya alól mentesülő országok listájára. A rendelet bizonyos pontjai ellentétesek az érvényben lévő nemzetközi előírásokkal. A rendelet a vízumkiadás feltételéül szabja egyebek közt, hogy legalább 100 ezer euró értékű befektetés valósuljon meg, hogy helyi munkanélkülieket alkalmazzanak, hogy román alapanyagokat és beszállítókat vegyenek igénybe, illetve annak igazolását, hogy a befektető saját országában is hasonló jellegű tevékenységet folytat. /Külföldiek romániai tartózkodása. A rendelkezés hátrányos a magyar kisbefektetőknek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ "
2003. január 30.
"A Cserehátként elhíresült ügyben a január közepére kitűzött tárgyalást febr. 20-ra halasztották.A csereháti kérdésben Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd képviseli Székelyudvarhely várost.Ismeretes, hogy jogtalanul bukaresti ortodox apácák költöztek a hivatalosan át nem adott épületbe. Annak idején Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár megígérte, hogy a magyar kormány kifizeti az épületért a mintegy négymillió dollárt. Oláh István újságíró szinte kárörvendően megjegyezte, azóta új magyar kormány van, kérdés, honnan lesz pénz. /Oláh István: Cserehát - ha van új még egyáltalán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "
2003. január 30.
"A 2002/2003-as tanév előtt Magyarországra átiratkozott erdélyi tanulók továbbra sem kaphatnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú oktatáshoz. Ebben a tanévben 1789 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ehhez hozzá kell számítani 413 szakiskolást és másfél ezernyi általános iskolást. A magyar felsőoktatásban összesen 3090 romániai magyar hallgató tanul, ezeknek döntő többsége nem kap ösztöndíjat. Közülük sokan olyan szülők gyermekei, akik most intézik áttelepedésük formaságait, sokan származnak olyan erdélyi szórványvidékről, ahol csak román iskola van. Sylvester Lajos figyelmeztetett: "Vegyük észre: elképesztően rossz az erdélyi magyar társadalmi közérzet." A kolozsvári ügyek, a marosvásárhelyi feliratháborúk, Bernády György emléktáblájának levétele, a gyulafehérvári Batthyaneum ügye, a sok ezer hektáros székelyföldi erdőterületek moldvai bitorlása, Wass Albert és szellemi pártfogóinak üldöztetése, Reiner Antal fizikai, anyagi és lelki tönkreverése. /Sylvester Lajos: Agybaj vagy agyelszívás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./ "
2003. január 31.
"Tőkés László református püspök jan. 30-ától kezdődően felfüggesztette, illetve szünetelteti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a szövetségben a törvényes belső rendet helyre nem állítják. Ezt jan. 30-án Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jelentette be Nagyváradon megtartott csütörtöki sajtóértekezletén. A püspök indítványozta: a kongresszus tekintsen el a szövetségi elnök előírásszerű megválasztásától, s a tisztújítást halassza a szövetségi választások után kitűzendő rendkívüli kongresszusra. /Tőkés László felfüggeszti RMDSZ-en belüli tevékenységét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ Indítványozta, hogy kongresszus egy, a szövetségi választásokat követően kitűzendő rendkívüli kongresszusra halassza a tisztújítást, addig is Markó Béla leköszönő szövetségi elnököt ideiglenes hatállyal bízza meg az elnöki teendők átmeneti ellátásával. Tőkés felfüggeszti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a törvényes belső rendet helyre nem állítják, valamint az ellene folyó, kereszténydemokratának álcázott hecckampányt be nem szüntetik. Markó Béla szövetségi elnöknek semmi alapja nincsen az erkölcsi döntőbíró szerepében tetszelegni, amíg az RMDSZ sorsát egyoldalúan az utódkommunista "román" hatalomnak kiszolgáltatja. Rendhagyó, hogy a kongresszuson, az eddigi gyakorlattól eltérően, a tiszteletbeli elnökétől beszéde megtartásának lehetőségét megvonták. Tőkés László mindezzel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egységének a megőrzését kívánja szolgálni. /Tőkés László nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./"
2003. január 31.
"Aláírásgyűjtést kezdeményez Csoóri Sándor a kedvezménytörvény módosítása ellen. Az akcióról jan. 30-án Budapesten tájékoztatták a sajtót. A Kossuth-díjas költő - aki majd tíz éven át volt a Magyarok Világszövetségének elnöke - elmondta: az aláírók arra kérik a kormányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője úgy vélte: a tervezett módosítás megkérdőjelezi a nemzeti egységet szimbolizáló magyarigazolvány szükségességét. Az aláírásgyűjtésre felszólító felhívás leszögezi: a státustörvény úgy akar változtatni a külföldön élő magyar kisebbség helyzetén, hogy tiszteletben tartja a Magyarországgal szomszédos államok szuverenitását, jogrendjét, miközben figyelembe veszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását. /Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvényért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ "
2003. január 31.
"Tony Blair brit kormányfő és hét további európai vezető - köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - közös felhívásban áll ki az egységes fellépésért Irak lefegyverzésének ügyében a The Times jan. 30-i számában, figyelmeztetve egyben az ENSZ-t arra, hogy hitelességének megőrzése a tét ebben a kérdésben. A közös felhívást a brit és a magyar kormányfő mellett José María Aznar spanyol, Silvio Berlusconi olasz, José Manuel Barroso portugál, Leszek Miller lengyel, Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök és Václav Havel távozó cseh államfő írta alá. A felhívás szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen kell ragaszkodnia a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez, mert "erőnk az egységben rejlik". A nyolc európai vezető szerint nem megengedhető, hogy egy diktátor módszeresen megsértse az ENSZ- határozatokat. Ha ezeknek a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, a Biztonsági Tanács elveszti hitelességét, aminek a világ békéje látná kárát. - Bízunk abban, hogy a Biztonsági Tanács ellátja felelősségteljes feladatát - áll a közös felhívásban. /Európai vezetők Irak lefegyverzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ "
2003. február 1.
"Ion Iliescu elnök jan. 31-én táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezte, hogy az USA számíthat Romániára a világ biztonságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. A diktátorok hatalmát meg kell szüntetni - áll a táviratban, továbbá "támogatni fogjuk az ENSZ Irakkal szembeni feltételeinek megvalósítását célzó lépéseket". /Iliescu táviratban megerősítette. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./ "
2003. február 1.
"Jan. 31-én Szatmárnémetiben Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke aláírta a két párt együttműködési szerződését. Nastase fontos eseménynek nevezte a dokumentum aláírását, amely rögzíti a két párt közötti kapcsolatok fejlődését, az államközi kapcsolatok szempontjából is. Megköszönte Kovács László barátjának és pártjának a támogatást, amely hozzájárult, hogy az SZDP elnyerje a Szocialista Internacionalé teljes jogú tagságát, a magyar kormány támogatását a NATO-tagság elérésében és az EU-integrációban. A Medgyessy Péterrel való találkozót pozitívan értékelte, megegyeztek, hogy barátsággal és kellő komolysággal kezelik a létező vagy a jövőben felmerülő problémákat. Kovács László Markó Béla Összekötve élünk című versét idézve hangsúlyozta: igaz ez a románokra és magyarokra, Romániára és Magyarországra, mert a kisebbség és többség sorsa össze van kötve mind a két országban. Kovács a megállapodásból három pontot emelt ki: hangsúlyt helyez a fiatalok közötti együttműködésre, az értelmiségiek közötti kapcsolatok fontosságára és a kisebbségek kölcsönös támogatására. /(mózes): Együttműködési megállapodást írt alá az SZDP és az MSZP. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./ "
2003. február 1.
"Ion Iliescu elnök jan. 31-én táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezte, hogy az USA számíthat Romániára a világ biztonságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. A diktátorok hatalmát meg kell szüntetni - áll a táviratban, továbbá "támogatni fogjuk az ENSZ Irakkal szembeni feltételeinek megvalósítását célzó lépéseket". /Iliescu táviratban megerősítette. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./ "
2003. február 2.
"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"
2003. február 3.
"Az RMDSZ-kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt. Programbeszédében Markó Béla kiemelte: "Elkezdődött az új évszázad, és nem engedhetjük meg, hogy ennek ismét mi legyünk a vesztesei. Én hiszek abban, hogy lehetünk nyertesek, hiszek a szülőföld visszaszerzésében és megtartásában, hiszem, hogy esélyt adott nekünk a történelem új alapokat lerakni itt Erdélyben a magyarság számára." "Nem is lehet egyedül kiállni a próbát, de a mi szövetségünk közös gondolkodást, közös munkát és közös érdemet feltételez." (...) Folytatni kell a szülőföld visszaszerzését! (...) De nem elég a szülőföldet visszaszerezni! A szülőföldet meg is kell tartani! (...)Működőképessé kell tenni ismét a visszaszerzett anyagi és szellemi javakat. (...)...meg tudunk itt maradni, és meg tudjuk tartani, amit visszaszereztünk. De ehhez kell még valami: a képesség a változásra! (...)Meg kell néznünk: hogyan őrizhetjük meg magyar mivoltunkat úgy, hogy közben alkalmassá tesszük ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra. (...) Olyan évek következnek, amikor a változás éppúgy elveszejthet minket, mint a görcsös változatlanság. (...) Ez mindennapi dilemmánk lesz, de ha összefogunk, meg tudjuk oldani, ami annyit jelent, hogy: be tudjuk vinni saját közösségünket az Európai Unióba, és ott versenyképessé tudjuk tenni. (...) Milyen RMDSZ-szel valósítható meg mindez? Olyan RMDSZ-szel, amely továbbra is helyet ad minden tisztességes ideológiának. Amely programalkotó és stratégia-alakító műhelyekként támogatja a platformokat. (...) Politikailag dinamikus, hatékony, döntésképes RMDSZ-re van szükségünk." A kongresszus 326 igen és 68 ellenszavazattal választotta újra Markó Bélát. A szövetségi elnök megköszönte a bizalmat, s kifejtette, sohasem fog olyan RMDSZ-t szorgalmazni, amely kizárja a különböző áramlatokat, amely kizárólagos politikát folytat. /Mózes Edith: Markó Bélát döntő többséggel újraválasztották az RMDSZ szövetségi elnökévé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./"
2003. február 3.
"Fodor Imre történelmi felelőtlenségnek nevezte a tiszteletbeli elnöki tisztséget megszüntető kongresszusi döntést. "Megosztottuk az erdélyi magyarságot - sommázta véleményét Marosvásárhely alpolgármestere. - Ezek után hogyan tudja integrálni a szövetség a belső ellenzéket?" Kerekes Károly Maros megyei képviselő megjegyezte, Markó eddig a vele egyetértőket integrálta. A máramarosszigeti Gerstmayer József arra figyelmeztetett, hogy az alapszabály nem különíti el megfelelőképpen az RMDSZ döntéshozó és végrehajtó szerveit, nem fogalmaz meg konkrét összeférhetetlenségi szabályokat. A temesvári Szász Enikő Adrian Nastase kongresszust köszöntő beszédét idézte fel Markó elnöknek, melyben a miniszterelnök "agyondicsérte" az RMDSZ-t, ugyanakkor elutasította a magyar közösség autonómiára, kollektív jogokra vonatkozó követeléseit. "Hogyan fogja az RMDSZ támogatni azt a pártot és azt a kormányt, amelyik piros lapot mutat a szövetség legfontosabb törekvéseivel szemben?" - tette fel a kérdést Szász Enikő. Markó Béla válaszában kifejtette: a szövetség olyan szerepet várt el a tiszteletbeli elnöktől, amelynek ellátása tulajdonképpen lehetetlen. Az elnök arra kérte az egyházakat és az erdélyi magyar értelmiséget, hogy ezentúl közösen lássák el ezt a feladatot. Elutasította az RMDSZ megosztó döntésére vonatkozó felvetést. "Integráló személy szeretnék lenni, de ennek feltétele is van. Aki integrálódni akar, az dolgozzon is." - mutatott rá. Az Adrian Nastase kijelentéseire vonatkozó kérdés kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, fontos, hogy az RMDSZ megkösse a 2003-ra szóló megállapodást a kormánypárttal. Arra figyelmeztetett azonban, hogy a Szociáldemokrata Párt is fejlődik. Gerstmayer József kérdésére elismételte, személy szerint a szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének a híve. Jelenleg még nem lehet Romániában olyan szabályokat bevezetni, amelyek tiltanák például, hogy valaki egy időben legyen politikus és üzletember. /Gazda Árpád: Történelmi felelőtlenség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"
2003. február 3.
"Kubanek László székelyudvarhelyi képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a hét végén a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. Marosvásárhelyen évek óta nem állított ki székelyudvarhelyi képzőművész - mutatott rá Nagy Miklós Kund szerkesztő. Kubanek László /sz. Székelykeresztúr/ az egyetem elvégzését követően telepedett le Székelyudvarhelyen, ahol formatervezőként él. Kubanek elmondta, leginkább szociális, társadalomkritikai jellegű témák foglalkoztatják, ezt fejezi ki az alkotások révén. "A kortárs képzőművészet eltávolodott a közembertől, nagyon l art pour l art lett megint, és ezt én valahogy tudatosan próbálom visszacsavarni abba az irányba, hogy elfogadható, egyszerű és ugyanakkor újító is legyen" - jellemezte stílusát Kubanek. /Antal Erika: Emberközeli festészet fekete alapon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"