"Hatvan unitárius fiatal vett részt a febr. 21-23-a között Székelykeresztúron megszervezett 6. ODFIE /Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ Szavaló- és Népdalverseny országos döntőjén. Az unitárius és más szabadelvű vallásos fiatalokból álló egylet versenye évről évre növekvő sikerű. Idén a keresztúri Orbán Balázs Gimnázium szó szerint otthont adott a közel százötven résztvevőnek a kétnapos rendezvény ideje alatt. A táncház segített a megjelenteknek ráhangolódni a versenyre. Népdaléneklésben I. díjat a kolozsvári Török Csingó Adorján, a második díjon a Gagyi Attila (Fiatfalva) és Miklós Melinda (Vargyas) osztozott. A szavalók közül a székelykeresztúri Murvai Erzsébeté lett az első díj, második Takács Enikő (Fiatfalva) lett. Az ODFIE-vetélkedőt először 1998-ban Csíkszeredában rendezték meg, majd Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely következett. /Zilahi Imre: Közösségi élmény. 6. ODFIE Szavaló- és Népdalverseny. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának kiadványa, az Orvostudományi Értesítő ezentúl évi négy számban jelenik meg. Kapható a 2002. évi 75. kötet 2-3. összevont száma, amely a 2002. áprilisában Marosvásárhelyen lezajlott tudományos ülésszakon bemutatott dolgozatokat tartalmazza, valamint az orvostanhallgatók dolgozatait magába foglaló 4. szám. /Kapható az Orvostudományi Értesítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"A kedvezménytörvény módosításáról folytatott szakértői tárgyalások kimozdultak a holtpontról, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült az erdélyi magyarság számára kedvező változatot elfogadtatnia - közölte febr. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-vel. Az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy a nevelési-oktatási támogatás folyósításánál megmarad az a lehetőség, hogy a támogatást közvetlenül a szülők kapják. Markó szerint szükséges, hogy a Magyar Állandó Értekezlet rövid időn belül vitassa meg a tervezett módosításokat. /Markó Béla a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./"

"A febr. 23-án Marosvásárhelyre látogató Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter az újabb magyar tannyelvű osztályok létrehozásával, a magyar anyanyelvű iskolaigazgatók etnikai alapon való kinevezésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindig is a szakmai hozzáértést tartotta fő kritériumnak az előléptetésben, és nem etnikai alapon kell történnie az igazgatók kinevezésének. Azokban az iskolákban, ahol mind magyar, mind román tannyelvű osztályok működnek, Andronescu természetesnek tartja, hogy magyar anyanyelvű igazgató is legyen. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus szerint: "ott, ahol a magyarok többségben vannak, a főigazgató magyar, és fordítva, ahol a románok vannak többen, ott román." Ioan Nicolaescu PSD-s szenátor, a MOGYE fizika katedrájának professzora kijelentve, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) esetében a román és a magyar diákok számarányának leszögezése nem olyan egyszerű, mérlegelni kell a sikeresen vizsgázók évről évre változó számarányát, ezenkívül a magyar diákok román helyekre is pályázhatnak. A szenátor szerint bantusztáni helyzet állna elő, szeparációhoz vezetne az egyetemen a magyar tanszékekkel. /Antalfi Imola Bantusztáni helyzet kialakulásától tart Ioan Nicolaescu szenátor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./"

"Az Egyesült Államok nem veszi igénybe egy Irak elleni támadáshoz a Konstanca melletti román katonai repülőteret, ahol az amerikai katonák csak átmeneti időt töltenek el, útban Törökország felé - jelentette ki febr. 24-én Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana közölte, hogy a Mihail Kogalniceanu repülőtér használatán túl Románia további kéréseket nem kapott az Egyesült Államoktól. A külügyminiszter közölte: Bukarest jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy a NATO biztonsági garanciákat nyújtson Romániának az iraki háború kitörése esetén. A román vezetés úgy tekinti, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyértelműen Románia oldalán áll. /Romániának nincs szüksége garanciákra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./ "

"Febr. 25-én a képviselőház elfogadta, hogy bármely, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezet ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint a politikai pártok. Erről a 2002/16. számú - állami tulajdonban levő helyiségek politikai pártoknak való eladását szabályozó - törvény rendelkezik. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke harminc és negyven közöttire becsülte azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a törvény alapján az RMDSZ megvásárolhat. A törvény hatálya alá eső ingatlanok feltérképezése jelenleg is folyik. Az RMDSZ megyei és helyi székházakat megvásárlását is tervezi, többek között Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Nagybányán, Déván. Ugyanakkor az RMDSZ több székházát is visszaigénylik volt tulajdonosaik. A Maros megyei RMDSZ székházául szolgáló, egykor államosított épületre a volt tulajdonos Marosvásárhelyen élő örökösei tartanak igényt. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyében a szövetség pereskedni kényszerült. Az aradi bíróságon a szövetség elveszítette a pert; az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem is vonatkozik rá a törvény kitétele. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött. /Salamon Márton László: Pártoknak kijáró jogok az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./"

"Megtartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Dr. Péter Mihály akadémikus, az EME alelnöke köszöntését követően dr. Sipos Emese titkár beszámolója következett az elmúlt év tevékenységéről. A tudományos ülésszakon kívül a 15 területi csoport, valamint a 12 szakcsoport sokirányú tevékenységet fejtett ki. Az idei legfontosabb célkitűzések: a szakcsoportok tevékenységének segítése, tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő folyóiratként való akkreditáltatása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, hozzájárulás egy központi orvosi könyvtár létrehozásához Marosvásárhelyen stb. Dr. Kovács Dezső előadótanár, a szakosztály elnöke a legfontosabb eredménynek a szakosztály lapjának, a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti szakcikkek közlésére vállalkozó Orvostudományi Értesítőnek évi négy számban való megjelentetését tartotta. /Dr. Ábrám Zoltán: Közgyűlést tartott az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A jövő évi tudományos ülésszak Kolozsváron lesz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"A 2003-as évet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vidéki fellépésekkel kezdte. Februárban Gyimesfelsőlokon, Kászonaltízen, Csíkszentsimonban, Vacsárcsiban, Gyergyócsomafalván, majd Csíkdánfalván léptek fel. Febr. 28-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában lép fel az együttes, a Marosvásárhelyi Rádió indulásának 45. évfordulója alkalmából. Jó a kapcsolat az együttes és a rádiósok között, minden pénteken az Élő Muzsika című műsorban sorra kerülő rádiós népdaltanítás a hargitások közreműködésével történik. /Bodi Ildikó, János Enikő, Csíkszereda: Hívtak és mentünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./"

"Balogh Edgár a hatvanas évek végén hozzáfogott a romániai magyar irodalmi lexikon elkészítéséhez, előbb természetesen kiépítette munkatársi gárdáját, szerkesztőségét. A hatalmas, munkát Balogh Edgár vállalta, mint ahogy vállalta Dávid Gyula is, a lexikon negyedik kötetének főszerkesztője. Dávid Gyula Marosvásárhelyen, február 24-én a Diakóniai Házban elmesélte a lexikon eddig megjelent négy kötete kiadásának zaklatott történetét. A lexikon első kötete 1981-ben, a második kötet 1983-ban jelent meg. A második kötetnél a cenzúra Kós Károlyt kitiltotta az irodalomtörténetből. 1994-ben kijött a lexikon harmadik kötete. A szerkesztők úgy gondolták, nem csak irodalmi szócikkeket vesznek fel a lexikonba, hanem a romániai magyar művelődéstörténet, orvostörténet és egyéb ágazatok is helyet kapnak a kötetekben. A negyedik kötetben benne van a romániai magyar egyházi irodalom is. Az ötödik kötet anyaga is kiadásra készen áll, a nyolcvanas, kilencvenes években felbukkant, az előbbi kötetekből kimaradt szerzőkről szóló szócikkek is helyet kapnak benne. Szó van pótkötetről is. /Lokodi Imre: A romániai magyar Noé bárkájában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./"

"Románia, Magyarország, Szerbia és Montenegró belügyminisztériumainak képviselői közös határőr-felügyelőséget kívánnak létrehozni Románia nyugati térségében - jelentette ki Alexandru Farcas belügyi államtitkár febr. 24-é, Aradon. A négy ország belügyminisztériumi szakértői Aradon találkoztak egy, a határőrség problémáival és a nemzeti határrendészeti politikáról szóló szeminárium keretében. /Négy ország közös határőr-felügyelőséget hoz létre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "

"A belső választások lebonyolításáról Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte, ha valaki az RMDSZ-re akar szavazni, az nem szégyen, ha beiratkozik az RMDSZ-be. Borbély szerint az elmúlt tizenhárom év kialakította azt a struktúrát az RMDSZ-en belül, ami biztosítja, hogy a választásokat megfelelő körülmények között meg lehet szervezni. A Maros megyei TKT-ülésen arról határoztak, hogy közvetett választást tartanak. Elég nagylétszámú küldöttgyűlést javasoltak, ahol minden területi, helyi szervezet jelen lesz az elektorokon keresztül. És ugyanezen a küldöttgyűlésen újítják meg a Területi Képviselők Tanácsát is. Maros megyében minden TKT- tagjelölt megharcol a jelöltségért a saját kerületén belül. 300 támogató aláírást kell összegyűjtenie annak, aki jelöltetni akarja magát a Szövetségi Képviselők Tanácsába. Ez a belső választás: összegyűjti a támogató aláírásokat és a küldöttgyűlés a jelöltek közül az első tizenkettőt bejuttatja az SZKT-ba. Lesz egy bizonyos számú jelölt, a jelöltek rendelkezésére áll 15 nap kampány. /Mózes Edith: Nem szégyen, ha valaki beiratkozik az RMDSZ-be. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "

"A fennállásának tizedik évét ünneplő Duna Televízió 2002. dec. 24-én kezdte meg Észak-Amerikában a sugárzást. A sugárzás jelenleg napi 8 óra hosszúságú, amely rövidesen, napi kétszeri ismétléssel, 24 órás műsoridőre módosul. A műsor a Duna Televízió napi programjából kínál válogatást, s az aktualitások (híradó) mellett magazinműsorokat, valamint kulturális és ismeretterjesztő alkotásokat láthatnak az amerikai nézők. A programot a Duna Televízió tengerentúli műsoraiért felelős főszerkesztősége állítja össze. /(gk: Híd az óceán felett. Televízió a világ magyarságának. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "

"Febr. 23-án, vasárnap Mezőméhesre látogatott Marosvásárhelyről az alsóvárosi (Ludas utcai) református gyülekezet egy csoportja. A mezőméhesi református egyházzal testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak több mint két éve. A mintegy harmincfős marosvásárhelyi csoport részt vett a délelőtti istentiszteleten, majd a mezőméhesiek leányegyházába, Báldra látogattak. Igét hirdetett Tamás Endre Ottó, az alsóvárosi gyülekezet segédlelkésze. Mezőméhesen 188 református él, az összlakosság kilenc százaléka. Negyvenen járnak templomba. Méhesen magyar tagozat 14 éve nincs, Sármásra járnak a magyarul tanulók. A báldi gyülekezet hatvan lelket számlál, ott sincs magyar nyelvű oktatás. A szórványban élők számára igen fontos, hogy a "nagyobb testvérek" odafigyeljenek, foglalkozzanak velük - mondta Murár Mária zenetanárnő, karnagy. Ezt szolgálták az elmúlt évben szervezett szórványtalálkozók. /b.d.: Szórvány-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "

"Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ e heti sajtóértekezletén leszögezte, hogy a Platformok Konzultatív Tanácsának megalakulása a szövetségen belüli pluralizmus bizonyítéka. A protokollum alkalmazását felügyelő bizottság febr. 25-i tanácskozásán a rövid határidőn belül megoldásra váró kérdéseket vitatták meg. Markó kifejtette, hogy az audiovizuális díj alól mentesíteni kellene a jogi személyeket, valamint az átlagos életszínvonal alatt élő családokat, nyugdíjasokat. Az RMDSZ egyetért az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó kormányrendelet ellen tiltakozó alapítványok, egyesületek képviselőivel. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, hangsúlyozta, hogy a társadalomvédelem, fontos szerepet tölt be az RMDSZ új programjában. /Markó Béla az RMDSZ rövid távú tennivalóiról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./ "

"A Marosvásárhelyi Rádió hivatásának érezte adáskörzete zenei és irodalmi életének felkarolását, az értékek megőrzését és továbbadását. Kiváló írók, publicisták szólaltak meg, köztük Sütő András, Szász János, Beke György, Méhes György vagy Gálfalvi György. 1985. jan. 12-én elnémították a Marosvásárhelyi Rádiót. A szalagtárat az ország leghírhedtebb börtönébe, Jilavára szállították, nagy részük az újrainduláskor került vissza Marosvásárhelyre. 1989. dec. 22-én ismét elkezdte műsorszórását a Marosvásárhelyi Rádió. Csaknem másfél éve a rádió az interneten is hallgatható (www.radiomures.ro). A felszerelés főleg a holland kormánnyal való együttműködés eredménye. 2001. szeptembere óta a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének adásidejét ultrarövid hullámon sugárzott 2 órás (vasárnap 1 órás) műsorral bővítették. Borbély Melinda, a rádió aligazgatója közölte, hogy magyar közszolgálati műsorszórás létezik 50 órában hetente Marosvásárhelyen, heti 37 órában Kolozsváron, 6 és fél órában hetente Temesvárott és heti 6 óra 20 perc Bukarestben. Temesváron 8 nyelvű, Konstancán 6 nyelvű adás működik. A Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 16 alkalmazottja van, a heti 50 órához ez nagyon kevés, külső munkatársakat foglalkoztatnak. A kereskedelmi rádiók megjelenése ellenére a felmérés szerint a Marosvásárhelyi Rádió, 23 százalékkal a piaci részesedésből, első helyen van. /Lokodi Imre: Negyvenöt év a közösség szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./ "

"Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Nagy Pál a Mentor Kiadónál szerkeszti Wass Albert irodalmi hagyatékát. Eddig 18 Wass-kötet jelent meg, jó néhány még várható. Nagy Pál munkatársa a budapesti Palatinus Kiadónak is, Tamási Áron levelezését, publicisztikáját rendezi sajtó alá. A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 25-i ülésének vendége volt Nagy Pál, akivel Csíky Boldizsár beszélgetett. Nagy Pál úgy véli, alaptalan és igazságtalan az a hajsza, amit bizonyos román sajtó a gróf emléke ellen indított. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./ "

"Románia támogatja az Egyesült Államok Irak ellen készülő háborúját, és ENSZ- felhatalmazás nélküli támadás esetén is kész részt venni az arab ország elleni katonai akcióban, mert úgy ítéli meg, hogy ez növelné az ország nemzetközi tekintélyét - erősítette meg Ion Iliescu elnök a Realitatea TV magántelevíziónak adott nyilatkozatában. A parlament febr. 12-én jóváhagyta mintegy 300 román katona részvételét az Egyesült Államok vezette koalíció esetleges háborújában, és engedélyezte a román légtér és a román katonai repülőterek használatát az amerikai légierőnek. Harcoló alakulatokat nem küld Románia az egyre valószínűbbnek látszó iraki háborúba; vegyvédelmi alakulatokkal, aknamentesítésre kiképzett műszaki csapatokkal, katonai rendészeti osztagokkal és egészségügyi katonákkal szándékozik támogatni az amerikai vezetésű katonai erők iraki hadműveletét - írta bukaresti jelentésében az AP. A múlt héten mintegy ezer amerikai katona érkezett Constantai katonai repülőterére, hogy ott készüljön egy esetleges iraki bevetésre. /Az elnök szerint az ENSZ-felhatalmazás hiánya se akadály. Románia kész részt venni iraki katonai akcióban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./"

"Somai József közgazdász, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ elnöke az 50-es évektől 1990-ig a Babes-Bolyai Tudományegyetem kari főtitkári tisztségét töltötte be. 1990-ben az akkori Nemzeti Megmentési Frontban egy magyar csoport is munkálkodott, akik javaslatára Somai Józsefet megyei alpolgármesternek kinevezték. Emellett az RMDSZ szervező titkári szerepét is vállalta. Az RMDSZ 1991-es marosvásárhelyi kongresszusán a frissen létrehozott Országos Titkárság főtitkára lett, az 1993-as brassói kongresszuson pedig az Ügyvezető Elnökség szervezési alelnöki tisztségét kapta meg 1995-ig, a kolozsvári kongresszusig. 1995-ben megszűnt ez a vezető tisztsége, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja maradt. Markó Béla 1995-ben felkérte Somait, legyen az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi titkára, amit ő négy évre elvállalt. Ugyanakkor az RMDSZ mellett működő Iskola Alapítványt is működtették. Az ERMACISZA a civil társadalmat összefogó szervezet. 1999 februárjában Kolozsváron megtartották az első Civil Fórumot, ezen a magyar civil társadalomnak több mint háromszáz képviselője jelent meg. Fontos a Civil Fórum nevet viselő negyedévi kiadványuk és az internetes levelezőlistájuk, amelynek közel ezer állandó bejelentkezője van. Az erdélyi magyar civil szféra számára létfontosságú az anyaországi támogatás. Az Illyés Alapítvány nélkül a művelődési, oktatási, de a legtöbb civil szervezet is aligha létezne. Ugyanilyen kulcsfontosságú az Új Kézfogás Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány és az Apáczai Alapítvány. A tizenhárom év legnagyobb teljesítménye mindenképpen az önálló magyar magánegyetem létrehozása. Szükség lenne Civil Parlamentre, amely rendelkezik azokkal a struktúrákkal, amelyek révén a civil társadalom képezni tudja magát. Somai három éve az RMKT elnöke is. Indultak bankárképző tanfolyamok, többszemeszteres képzések, szakkonferenciák, tizenkét éve rendszeresen megtartják a Közgazdász Vándorgyűlést, amelyen az utóbbi években több mint kétszáz erdélyi közgazdász jelent meg. Négy éve az RMKT ifjúsági szekciója, a RIF is működik, amely saját szabályzatával, terveivel és rendezvényeivel gazdag életet él. Megjelent két Somai József által társszerkesztett tanulmánykötet is: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (2001) és a Széchenyi és Erdély (2002). /Civil politikus a pályán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"A népballadakutató Faragó József az utóbbi időben két monumentális balladáskönyvvel lepte meg a szakkutatást. 1998-ban jelent meg az Ószékely népballadák, 2002-ben pedig a Csángómagyar népballadák. Mind a kettő összesítő válogatás Faragó József gondozásában, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. A kötetek a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Faragó a napokban tölti 81. életévét. A Csángómagyar népballadák valójában az első kísérlet "a csángó balladák együttes megismerésére". Egyik fő cél a műfaj költői értékeinek tudatosítása. Faragó idézte a 18. században élt Zöld Péter történelmi adatát: "Urunk 1420-dik esztendejében (mint álló híre vagyon a moldvai magyaroknál) Erdélyországból sok szász és székely méne által Moldovába". És "ménének" a madéfalvi veszedelem (1764) előtt és után is, s vitték magukkal hagyományos erdélyi kultúrájukat, amit aztán az új körülmények között - már csak titokban - tudtak éltetni, de máig ható kisugárzással. Népköltészetünk "legarchaikusabb rétegeit" itt találhatja meg a kutató, hiszen a szóbeliség állapotában jobban megőrződtek a patinás szövegek, dallamok. /Ráduly János: Csángómagyar népballadák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./"

"Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"Szili Katalin elmondta, hogy megvitatták a stratégiai együttműködési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képviselőházával. Kolozsvári megbeszéléseit összegezve hangsúlyozta: ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú törvényhozási küldöttség látogat a kincses városba, ahol partnereivel elsősorban arról beszéltek, milyen segítséget tud nyújtani a magyar Országgyűlés, a magyar kormány a romániai magyaroknak. A gyulafehérvári katolikus érsekség és a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium felkeresésével fejezte be márc. 1-jén Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hivatalos romániai látogatását. Gyulafehérváron Potyó Ferenc érseki általános helynök fogadta a magyarországi vendéget, mivel Jakubinyi György érsek ezekben a napokban ad limita látogatáson a Vatikánban tartózkodik. Az Országgyűlés elnöke és kísérete engedélyt kapott a Batthyaneum könyvtár megtekintésére, amelynek visszaszolgáltatását a román kormány ugyan jóváhagyta a katolikus egyház számára, de a törvényerejű rendelet végrehajtását a kormánypárt (PSD) helyi szervezete sorozatos bírósági perekkel mind a mai napig sikerrel megakadályozta. Nagyenyeden a közel négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumot kereste fel Szili Katalin. Simon János kollégiumi igazgató egyebek között felvetette azt a gondjukat, hogy a kollégium tornatermének felújításához két évvel ezelőtt elnyert 19 millió forintos támogatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a közelmúltban - több szükséges dokumentum hiányára hivatkozva - visszavonta. Az Országgyűlés elnökének kíséretében lévő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője arról tájékoztatta a kollégium igazgatóját, hogy ezt a gondot a közeljövőben orvosolják. Nagyenyeden Szili Katalin találkozott a Sapientia Erdélyi Egyetemet alapító és működtető alapítvány vezetőjével is, valamint jelképesen átadta három erdélyi magyar intézménynek és a nagyenyedi kollégiumnak az Országgyűlés ajándékát: harminc számítógépet és két fénymásoló berendezést /Véget ért Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete és a hármasfalusi Gazdakör március 1-jén fórumot szervezett A gazdakörök szerepe a mezőgazdaság átalakításában címmel. A rendezvényen a megye 33 gazdakörének vezetői, képviselői vettek részt. Sikeres tapasztalatcsere zajlott Hármasfaluban előadást tartott többek között dr. Kelemen Atilla, Makkai Gergely RMDSZ-képviselő, Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese és Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. /(kilyén a.): Gazdaköri fórum Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./"

"Az idei márc. 15-i erdélyi ünnepségek központja Marosvásárhely lesz, ahol a tervek szerint Kovács László magyar külügyminiszter beszédet mond, kósza hírek terjedtek el a városban arról, hogy valakik füttykoncerttel akarják megakadályozni az MSZP elnökét beszéde elmondásában. Ez szóba került az marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök febr. 28-i értekezletén. A marosvásárhelyi RMDSZ a rendbontás megakadályozására a szokásosnál több rendfenntartó személyt mozgósít, mint máskor. A körzetek élén tisztújítást kell tartani március elején. Felmerült, hogy ellentmondásos az SZKT-jelölés. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen a belső választáson, háromszáz aláírást kell összegyűjtenie. De minden RMDSZ-tag csak egyetlen jelöltet támogathat. Honnan fogja tudni az aláírásgyűjtő, hogy akit felkér, az nem írt-e alá már más listát is? A helyi önkormányzat több mint nyolcvan négyzetméteres helyiséget utalt ki az RMDSZ városi szervezetének, mely eddig a megyei szervezet székházában fejtette ki tevékenységét. /(Máthé Éva): Előkészületek a március 15-i erdélyi főünnepségre. Kifütyülhetik Kovács Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Március 1-jétől Románia a lej árfolyamának megállapításához a dollár helyett az eurót használja vonatkoztatási pénznemként. A szakemberek elsősorban azért tartják fontosnak az új fejleményt, mert az utóbbi időszakban rendkívül megerősödött eurónak a belföldi gazdaságra, elsősorban az európai országokba irányuló exportokra gyakorolt negatív hatása némileg ellensúlyozhatóvá válik. A Pénzügyminisztérium azonban kiharcolta magának azt a privilégiumot, hogy az állami költségvetést továbbra is dollárban számolják, amaitt, mert euróban mérlegelve már távolról sem mutat olyan kedvező képet Románia gazdasága, mint amilyennel a dollártükörben a Nastase-kormány már jó ideje kérkedik. Az euróra való átállással szinte egy időben döntött úgy a washingtoni adminisztráció, hogy Romániát működő piacgazdasággá minősíti. Ezzel a minősítéssel például Kazahsztán már rendelkezik, gyakorlati haszna meglehetősen bizonytalan, inkább politikai gesztusról van szó. Az Egyesült Államok ezzel próbálja "meghálálni" Románia támogatását iraki politikájával kapcsolatban. /(-bor): Euróárfolyam és a "működő piacgazdaság". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./"

"Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban népszerűek a havonta rendezett Belvárosi Szerdák. Legutóbb a Kolozsváron megjelenő katolikus kulturális folyóirat, a Keresztény Szó, valamint a néplap jellegű Vasárnap szerkesztőségét látták vendégül: Jakab Gábor főszerkesztőt, Bodó Mártát és Jakabffy Tamás felelős szerkesztőt. A Keresztény Szó 1990-ben indult. Katolikus sajtó 1948 után volt Erdélyben, egy-egy engedélyezett imakönyvön, falinaptáron kívül semmit nem engedélyezett a hatalom. A váltás után Jakab Antal püspök felkérte Bajor Andort, Fodor Sándort, Czirják Árpád kanonokot, indítsanak el egy színvonalas lapot. A lapban katolikusokon kívül református, unitárius és zsidó vallású szerzők is publikálnak. /(lokodi): A Keresztény Szó szerkesztői Marosvásárhelyen". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./"

"Tavaly aug. 18-22. között Magyarországon, Csongrádon nemzetközi költői fesztivált rendeztek Globalizáció és lokalizáció a költészetben címmel. Eszteró István temesvári költőt is meghívták, a fesztivál után szerepelt egy antológiában. Eszteró egy szeptemberben közzétett pályázatra beküldte verseit. Örömmel értesült a hírről: díjazták versét. Eszteró István magyar nyelvet tanít a temesvári Bartók Béla Líceumban. Megállapította, hogy a magyarországi kezdeményezés segítségével a szórványban élők is teret kaptak. Magyarország lépett, nem Marosvásárhely, nem a Székelyföld vagy Kolozsvár. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi díj Eszteró István költőnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Megjelent Marosvásárhely háromnyelvű turisztikai kalauza. A magyar nyelvű rész helyesírási hibáktól hemzseg, és következetesen csak román nyelvű utcaneveket tartalmaz. A polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat közös kiadásában megjelentetett kötet magyar nyelvű szövegeiben még az ékezetek is hiányoznak. A kötet szerint a római katolikus plébániatemplom például a Trandafirilor tere 61. szám alatt, a városháza a Primariei, a Köpeczi-Teleki ház pedig a Revolutiei utcában áll. A kötet szövegét románból magyarra Korondi Kinga fordította. A könyvet Spielmann Mihály és Káli Király István tanácsosok lektorálták, akik elmondták, hogy a magyar szöveget ellenőrizték, azonban a polgármesteri hivatal szerkesztői az utcaneveket visszarománosították. /Antal Erika: Helytelen ismertető. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./"

"Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetője márc. 4-én a képviselőházi ülésen politikai nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a Maros megyében egyre gyakoribb szélsőséges megnyilvánulásokra. A xenofóbia felütötte a fejét Maros megyében. Az elmúlt időszakban Maros megyében a helységnévtáblákat bemocskolták, meggyalázták. /Politikai nyilatkozat a xenofóbia ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"

"Márc. 1-jén ifjúsági programok színhelye volt Mezőpanit. A református egyház gyülekezeti házában a mezőségi fiatalok számára szerveztek találkozót. Több mint félszázan jöttek el a környék településeiről, Kölpényből, Sámsondról, Bergenyéből, Kövesdről és Szentiványról.Bustya Dezső nyugalmazott püspök-helyettes tartott előadást. A mezőpaniti hagyományőrző csoport Leánykérés című népi táncjátékát mutatta be. Kiss Ferenc tartott történelmi áttekintést a Mezőség múltjáról, jelenéről és a jövőbeli kilátásokról. A Mezőpaniti Általános Iskola kilenc éve részvevője a Curie Környezetvédelmi Emlékversenynek. Az utóbbi három évben rendre három, nyolc illetve kilenc nyertes tanuló jutott tovább a kecskeméti döntőbe. A mostani vetélkedőn140 tanuló vett részt. /(b. gy.): Mezőségi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"