"Kós Károly születésének 120. évfordulóján Budapesten, a Petőfi Múzeumban kiállítás nyílt rendkívüli életművéről. A budapesti Állatkert pavilonjai, a zebegényi, az óbudai, a csucsai, a kolozsvári Monostor utcai templom, a kolozsvári magyar színház, számos sepsiszentgyörgyi épület, köztük a Székely Nemzeti Múzeum, a református iskola, a sztánai Varjúvár s még számtalan lakóház, középület tervrajza - hozzájuk a megvalósult építmények fényképe. Újság- és könyv-címlapok, plakátok, grafikák saját építész szakírói, művelődéstörténeti, szépirodalmi könyveihez és más szerzők: Nyírő József, Tamási Áron, Gulácsy Irén, Móricz Zsigmond, Áprily Lajos műveihez. Plasztikák, plakettek, levélpapírok, épület- berendezések, lapalapítások, művészcsoportok létrehozása... Szerteágazó életmű. Erdélyben csak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őriz jelentősebb részt a hagyatékból. Innen eredeti anyagot nem sikerült szerezni, az ott készült fotókkal helyettesítik azokat. Amikor Kós Károly sztánai házát feldúlták (1944-ben), megsemmisült művészi munkásságának jelentős része. /K. M.: Az erdélyi polihisztor emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ "

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 8-án Marosvásárhelyen tartandó kongresszusán dönti el, hogy az RMDSZ-en belül vagy új szervezeti keretben folytatja tevékenységét.Toró T. Tibor platformelnök úgy értékelte, az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa lezárta azt a korszakot, amikor a szövetség a romániai magyar nemzeti közösség egészét képviselte."Szatmárnémeti óta az RMDSZ csak a tagjait képviseli" - jelentette ki a platformelnök. Ballépésnek tartotta a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetését. "Eddig egy befogadó RMDSZ-ről beszélhettünk, amely intézményesítette a pluralizmust." El kell dönteni, a Reform Tömörülés lát-e még magának helyet ebben a beszűkült mozgástérben. Arra a kérdésére, hogy részt vesznek-e a platform jelöltjei az egyes RMDSZ-szervezetekben tartandó tisztújításokon, Toró megjegyezte, erről a platform szervezetei helyi szinten döntenek. /Gazda Árpád: Belső vagy külső ellenzék? Súlyos döntés előtt a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Kolozsváron tartott tanácskozást febr. 15-én a Reform Tömörülés (RT) koordinációs tanácsa (KT), amely után sajtótájékoztatóra került sor. A KT megállapította: a szövetség eddigi nyitott szerkezete mára már megváltozott, az RMDSZ homogén és központosított párttá alakult át. Toró T. Tibor kifejtette: megrökönyödtek attól a bölcsességhiánytól, amelyet a legtöbb küldött tanúsított, megszüntetve a tiszteletbeli elnökségi titulust. Az RT-nek az az értékrendszer, amelyet Tőkés László képvisel fontos, és őt továbbra is a magyar közösség tiszteletbeli elnökének tekintik - szögezte le Toró T. Tibor. Az RT Marosvásárhelyen, márc. 8-án tartja kongresszusát. /Köllő Katalin: RT-kongresszus a stratégiáért. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Az Európai Néppárt (EPP) magyar tagpártjai egyetértenek abban, hogy Európa új alkotmányában szerepeltetni kell a kisebbségek ügyét - derült ki febr. 14-én, miután Orbán Viktor volt kormányfő kezdeményezésére a néppárt magyar tagpártjainak (Fidesz, RMDSZ, MDF, MKP, VMSZ) vezetői megbeszélést folytattak Budapesten. A tanácskozást követően Orbán Viktor - aki a néppárt alelnöke - emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányhoz Szájer József parlamenti alelnök - aki a Fidesz képviseletében vesz részt az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában - adott be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy az alaptörvény megfelelő súllyal kezelje a magyar kisebbségek ügyét. A megbeszélésen az európai alkotmányon kívül a kedvezménytörvény ügye is szóba került. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kedvezménytörvény eredeti célja megőrzendő és az abban szereplő kedvezmények fontosak. Mint mondta, a törvénymódosításnak elengedhetetlen része, hogy a változtatási javaslatot előbb- utóbb a MÁÉRT is megvitassa. Markó Béla a kedvezménytörvény kapcsán azt emelte ki: nem szabad szűkíteni a kedvezmények körét. Azt azonban hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jogszabályt az európai vélekedéshez kell igazítani. /Az EPP magyar tagpártjainak megbeszélései. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./ "

"Nagyon értékes munka Obál Ferenc Szegeden élő orvosprofesszor visszaemlékezése a kolozsvári és marosvásárhelyi orvosképzésről (1940-1953). Egyrészt a nagy elődök áldozatvállalását ismerheti meg az olvasó, másrészt a nemzetiségi egyetemi oktatás, annak keretében az orvosképzés felszámolásának kivitelezését. Az Erdély és az orvostudomány szolgálatában /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyv egy etnocidium kezdeteit követi nyomon. /Ferencz Imre: Dokumentum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./"

"Belső választásra készül az RMDSZ segesvári és környékbeli szervezete. A lélekszám apadása leginkább a végeken érződik. Gál Barna tanár, megyei tanácsos, Segesvár helyi RMDSZ szervezetének elnöke tájékoztatott: Segesváron 1990-ben 84 magyar I. osztályos tanuló volt, ma 32. 2002-ben a magyar fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A tavaly érettségizett 43 diákból 27-en iratkoztak be főiskolára vagy egyetemre, s csak ketten tanulnak a Sapientián. Ide, Segesvárra, még a szele sem ért el az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezménynek. A kétnyelvű táblák közül egyet valahogy kitettek, de azt is lemázolták, s azóta sem cserélték ki. Az erdő-, föld-, háztulajdonjog- visszaszolgáltatásból semmit sem valósítottak meg. Magyarul tudó köztisztviselő nincsen a polgármesteri hivatalban. A Gaudeamus Alapítványt hat 6 évvel ezelőtt együtt hozták létre, a szórványban levő diákok támogatására. Ma márt nincs kapcsolatuk, mert önállósultak, ők kapják a pénzt, ők rendezik, nincs szükségük az RMDSZ-re. Segesváron a helyi szervezet választmánya nem működött, a tagok a székház felé se jönnek. Valahogyan meg kellene szólítani az embereket. Az RMDSZ-bálon kívül semmi nincs, ami megmozgatná a segesvári magyarokat. - Segesváron volt magyar ifjúsági szervezet, a megyében először itt indult be a magyar vállalkozók klubja, ez mind megszűnt. Létezett az EMKE helyi szervezete, ez is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. A helyi rádióadó magyar nyelvű műsorát is több nekifutásból beindították, s a néhány lelkes szerkesztőn kívül nehezen kapnak munkatársakat. /Vajda György: Szórványdilemmák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ "

"Febr. 15-én kikeletköszöntő népdalvetélkedő színhelye volt Marosszentgyörgy. Dicséret illeti a közösséget, melyet Baricz Lajos plébános vezet, hiszen csaknem hetente rukkolnak elő újabb és újabb rendezvénnyel. E célból bővítették ki a plébánia hittantermét is. A szülők székely ruhát varrattak gyermekeiknek. /b.d.: Marosszentgyörgyön már tavaszodik... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ "

"Febr. 8-án rendezték meg Nyárádmagyaróson, az általános iskolában, a Nyárád mente III. osztályos tanulóinak szavalóversenyét. A nap fő célja a versmondás, annak megszerettetése volt. /Móga Margit, Nyárádmagyarós: Szavalóverseny Nyárádmagyaróson. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ "

"Hírlevél címmel jelent meg a Nyárád Kistérségi Fejlesztési Iroda és a Vidéki Információs Központ időszakos kiadványának második száma, Gligor Róbert László a szerkesztője. A Vidéki Információs Központ a múlt évben szelektív hulladékgazdálkodási kampányt is szervezett. A Barátom, a természet című rajzversenyre 160 iskolás adott be pályamunkát. /Hírlevél. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ "

"Botrányt okozott az első magyar nyelvű felszólalás Marosvásárhelyen, a tanácsülésen.Febr. 18-án kirohant a teremből két PRM-s és egy PUNR-s önkormányzati képviselő, amikor a tanácsülésen az RMDSZ egyik képviselője első ízben szólalt fel anyanyelvén. Dávid Csaba mindössze egy mondatot szólt, azt is nyomban lefordította. "A tanácsosok közül mindenki tud románul, a sajtóértekezleteket is románul tartják, a külföldi küldöttségeknek pedig lehet gép nélkül is fordítani" - fejtette ki álláspontját az ellenző Amza tanácsos. Ráduly Levente anyanyelvén arra szólította fel kollégáit, hogy éljenek a nyelvhasználati joggal. /Szucher Ervin: Kiviharzottak a teremből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Átszervezik a csendőrséget, minden városban csendőregységeket, vidéken pedig csendőrőrsöket hoznak létre, amelyek majd a közrendre felügyelnek. Gavrila Pop dandártábornok, a Román Csendőrség parancsnokhelyettese közölte, hogy a csendőrség belügyminiszteri rendelet nyomán csendőregységeket hoz létre a 20.000-nél több lakosú városokban, a községekben pedig csendőrőrsök kezdik meg működésüket. Pop hangsúlyozta, a közrend biztosítására csak hivatásos csendőröket alkalmaznak. A csendőrök elkészíthetik majd a bűnvádi vizsgálat beindulását lehetővé tevő dokumentumokat. /Csendőregységek és őrsök az ország minden településén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"

"Febr. 19-én a szórványban működő tanintézmények támogatási programjának keretében, az Apáczai Közalapítvány támogatásával a sármási magyar tannyelvű óvoda értékes didaktikai anyagokkal bővült /színes tévé, CD- és videolejátszó, videokazetták, mesés- és gyerekkönyvek valamint sok játék/. A sármási óvodába 80 gyermek jár. /Didaktikai eszközök a sármási óvodának. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"Febr. 18-án az erdélyi protestáns templomok gombiratairól tartott előadást Keszeg Vilmos néprajzkutató Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A gombiratok a protestáns templomok tornyára helyezett gömbdíszek emlékiratai, amelyeket a közösség a jövőnek szán. A marosvásárhelyi vártemplom gombjában 1668-ban helyeztek el ilyen dokumentumot. A gombiratokat időnként, amikor tartalmuk elavult, kicserélik, a régi bekerül a levéltárba, az új pedig vissza a régi helyére. A közösség és a világ fontosabb eseményei, a vezetők, az adakozók és az építőmesterek neve, valamint érvényben lévő pénzek találhatók a gombokban. /bpe: Találkozás az idővel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Marosvásárhelyen 1972-ben, a diktatúra idején lebontatták a főtéri ferences rendházat és kolostort. A házfőnök, P. Bakó B. Pál új kolostor felépítését tervezi. Mint elmondta, áprilisban esedékes káptalan (rendtartományi nagygyűlés) dönt, lesz-e a barátoknak új vásárhelyi kolostora. /(lokodi): Új kolostor, ha úgy dönt a káptalan. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./ "

"Febr. 20-án, az RMDSZ szokásos bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy febr. 21-én Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Hivatalban az RMDSZ módosított alapszabályzatának értelmében megtartják a Platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülését, másnap pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésezik. Markó részletesen ismertette az SZDP-vel aláírt együttműködési megállapodás tartalmát. Ebben jelentős helyet foglal el a magyar nemzetiségű szakemberek jelenléte az állami, területi, helyi és kulturális intézményekben. A megállapodás értelmében a kormány támogatja a felekezeti iskolák további működését, valamint új egyházi tanintézmények létrehozását is. A megállapodás mellékletei az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztésével, valamint szociális kérdésekkel foglalkoznak. /Több magyart a közintézményekbe. Markó Béla az RMDSZ-SZDP protokollumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Nehéz az RMDSZ és a kormánypárt együttműködését értékelni, jegyezte meg Gazda Árpád. Prioritásnak tekintik az autópálya megépítését. Mit lehet majd egy év múlva ebből számon kérni?A miniszterelnök nyugodt lelkiismerettel mondhatja az év végén, hogy mindvégig prioritásnak tekintette a tervet. A felek "tanulmányozzák a lehetőségét", hogy egyes kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemeken magyar csoportok indulhassanak. Ez nem megfogható, hiszen ez az igény már régebben is elhangzott. /Gazda Árpád: Megfoghatatlan megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő febr. 21-én veszi át Budapesten a Palládium-díjat, amellyel a 2001-ben létrejött Palládium Alapítvány kuratóriuma az előző év legkiemelkedőbb szépirodalmi, társadalomtudományi és képzőművészeti teljesítményét jutalmazza. Kovács András Ferenc Aranyos vitézi órák /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című verseskötetével érdemelte ki a díjat. Ugyancsak díjazott Balla Zsófia költő, Molnár Antal történész és Varga Patrícia Minerva festőművész. Rugási Gyula bibliakutató különdíjat kap. /Kovács András Ferenc Palládium-díjas. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./ "

"Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője febr. 21-i sajtótájékoztatóján elemezte a kormánypárt és az RMDSZ között megkötött új együttműködési megállapodást. A képviselő szerint a protokollum a Szociáldemokrata Párt (SZDP) sikereként könyvelhető el. Az együttműködési megállapodás szövege 60-70 százalékban ugyanaz, mint a 2002-es évi protokollumé, hangsúlyozta Vekov Károly. Ezenkívül nagyrészt általánosságokat tartalmaz. A képviselő sérelmezte, hogy a megállapodásból kimaradt a Kisebbségi Nyelvek Chartájának elfogadása, bizonyos magyar középiskolák, köztük a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kérdésének rendezése, valamint az aradi Szabadság-emlékmű elhelyezésének megoldása és az . alkotmánymódosítással kapcsolatos kitételek is. Vekov többször javasoltam, hogy előbb a megyei protokollumokat kellene megkötni. /Köllő Katalin: Vekov Károly bírálja a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"Febr. 21-én a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Markó Béla politikai helyzetelemzése szerint az RMDSZ alapszabályzat-módosítása több nyitást tartalmazott, mint megszorítást, szemben az egyes sajtóorgánumok által közöltekkel. Markó Béla tájékoztatott a még nem működő Illyés Alapítvány helyzetéről, valamint a Communitas Alapítvány (CA) bővülő támogatási lehetőségeiről is. A szövetségi elnök részletesen elemezte a nemrégiben aláírt RMDSZ-SZDP protokollumot, külön kiemelve, hogy az együttműködési egyezmény tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint létrehozzák a marosvásárhelyi román és magyar nyelvű tv-stúdiót, ugyanakkor bővítik a közszolgálati rádió-és televízióadók személyzetét. Több újságíró figyelmeztette a szövetségi elnököt arra, hogy a közhangulat megítélése szerint rossz az RMDSZ imázsa, például Háromszéken. Markó Béla szerint az RMDSZ-ben helye van a radikális véleményeknek is. /B. Á.: Találkozás a sajtó képviselőivel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó elmondta, a magyar nemzeti közösségnek jutó keretből a Communitas Alapítvány 3 milliárd lejjel növeli a magyar sajtó támogatását. Újdonságnak számít, hogy nem csak folyóiratok, kulturális és réteglapok, de a napilapok által indított különböző programok, mellékletek is támogathatók.A találkozó résztvevői között kisebb szakmai vitába torkollott az RMDSZ megítéléséről folytatott társalgás. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője szerint az RMDSZ politikájáról szóló olvasói levelek közül csak a tényszerűen megalapozott véleményeket kell közölni a sajtóban. Bakk Miklós, a Krónika felelős szerkesztője felvetette: Markó Béla látogasson el az összes erdélyi magyar médium szerkesztőségébe, hogy a sajtóélet minden szereplőjével külön is alkalma legyen eszmecserét folytatni. /Markó a sajtóval tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"

"Febr. 20-án amerikai repülőgépek és helikopterek érkeztek Konstanca Mihail Kogalniceanu repülőterére. A repülőgépek és helikopterek katonai felszerelést és személyzetet hoztak. Románia nem áll háborúban. A Kogalniceanu repülőtéren egy ideiglenes amerikai bázis működik, egy esetleges Irak elleni katonai beavatkozásra történő felkészülés keretében - közölte a honvédelmi tárca képviselője. /Amerikai haderő Konstancán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ "

"Az RMDSZ-en belül hivatalosan elismert tíz platform közül kilenc képviseltette magát febr. 21-én RMDSZ csúcsvezetősége és a platformok vezetői közötti tanácskozáson, Marosvásárhelyen, jelezte Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke. A megbeszélésen a platformvezetők egyrészt arról konzultáltak Markó Béla szövetségi elnökkel, hogy miként működjön a PKT, másrészt a protokollummal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. /(köllő): Megalakult a Platformok Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ "

"Közel kerek évtizeddel a III. kötet után nemrég megjelent a Romániai magyar irodalmi lexikon IV. kötete is: az N-R betűs címszavak 787 könyvoldalnyi gyűjteménye. (Kiadta az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kriterion). Már 1981-ben, az első kötet előszavában megfogalmazta Balogh Edgár, ennek a nagyszabású vállalkozásnak mindenes irányítója, hogy ez a lexikon "a romániai magyar nemzetiség írásbeliségének címszavait foglalja magába". Balogh Edgárék a romániai magyar "írásbeliség" egészére gondoltak 1968-ban, amikor hozzákezdtek a munkához. Menet közben alapvetően megváltozott a szerkesztőbizottság, a szakszerkesztők, a helyi szerkesztők népes csapatának személyi összetétele. A IV. kötet munkálatai idején a 82 munkatárs közül 22 hunyt el. Nincs a világon olyan tökéletes lexikon, melyből valami vagy valaki ki ne maradt volna. Szükséges, hogy a már formálódó V. kötet után kiegészítésként számba vegyék az erdélyi magyar irodalom teljes értékállományát. /Nagy Pál: A negyedik. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ "

"Febr. 23-án Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter oktatókkal, egyetemistákkal, polgármesterekkel, tanfelügyelőkkel és vállalkozókkal tárgyalt. Dáné Károly egyetemi adjunktus a magyar diákok líceumi továbbtanulási számarányát (50 százaléknál kevesebb) kevesellte a román diákokéhoz (60 százalék fölötti) képest, nehezményezve, hogy több szakterületen (mezőgazdaság, gazdaság) nincsen anyanyelvű képzési lehetőség. Másik felvetése az érettségi tesztek magyar nyelvre való fordítására vonatkozott. Kérte, hogy a tételek már a minisztériumból magyarul érkezzenek. Az első kérdés kapcsán a miniszter úgy vélte, a bemutatott az adatok nem valósak, mert nem tükrözik azon magyar diákok számát, akik román tannyelvű osztályokban tanulnak tovább, az érettségi tesztekkel kapcsolatban pedig biztosította a kérdezőt: idén a vizsgateszteket a minisztérium magyarul is kiküldi a középiskoláknak. Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora a bentlakások hiányát és a vendégdiákok ügyét vetette fel. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen járt az oktatásügyi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./"

"Febr. 22-én Marosvásárhelyen megnyitották az első területi IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) -irodát, amelynek ezután a Teleki Ház ad otthont. Jelen volt Makkai Péter országos IKE-elnök is, Jakab István, az erdélyi IKE-iroda titkára szólt arról, hogy terveik között szerepel nagyméretű ifjúsági rendezvények szervezése is. /Területi IKE-iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./"

"Febr. 21-én a Területi Képviselők Tanácsa ülése viharos volt. Néhány képviselő támadta az RMDSZ vezetését. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a TKT-t a kormánypárttal a napokban aláírt együttműködési szerződésről. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő célkitűzés továbbra is a tulajdonkérdés, az önálló magyar karok létrehozása a Babes-Bolyai egyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen beiskolázási számok a magyar tagozatnak, illetve kollégiumi fokozat létrehozása. A hozzászólók zömmel a radikális irányzatot képviselték. Gál Márton egyebek között azzal vádolta az RMDSZ-vezetést, hogy "behódoltak a kormánynak", "elbántak a fiatalokkal", majd önzőknek, harácsolóknak, talpnyalóknak, árulóknak nevezte Markó Bélát és társait. Kijelentette, az egyéni választás lenne a jobb, mert még, ha kevesebb képviselője lesz is az RMDSZ-nek a parlamentben, "azok legalább dolgoznak". Török Gáspár az iránt érdeklődött, hogy a protokollum aláírását megelőző tárgyalások során szóba került-e az alkotmány 1. cikkelye, vagy, hol fog haladni az autópálya, melyik fontosabb a magyar kormánynak, mert "Románia oda tud csatlakozni, ahol a magyar fél abbahagyja". Kakassy Sándor szeretné - mondta -, ha a megyei protokollum "túlterjedne Vásárhely határain" s vonatkozna a vidékre, a szórványoktatásra is. Andrássy Árpád azt állította, hogy az az RMDSZ, amelyet 1989 végén, 1990 januárjában megszerveztek, "megszűnt létezni" és "búvópatakként tovább folyt a bolsevik baloldali ideológia". Markó Béla visszautasította a vádakat. Az alkotmány 1. cikkelyére vonatkozóan elmondta, hogy azt nem lehet egy kétoldalú egyezségbe bevinni, mert négypárti kérdés. Azonban a kormánypárt egyetért az RMDSZ nyelvhasználati javaslataival. Az erdélyi autópályáról szólva hangsúlyozta, hogy a Balkán felé vezető sztráda terve európai uniós követelmény, nem lehet a másikat eléje hozni. Tőkés András leszögezte, hogy nem vett részt a kongresszuson, de Szatmárnémetiben ott volt. Ő a Láncos templomban volt, ahol szerinte azok gyűltek össze, akik a 89-es temesvári eszmék mellett kiálltak, a többiek 89-ben Ceausescu emberei voltak. - Eltorzult az RMDSZ, szavazógéppé vált - jelentette ki Tőkés András. A Bolyai líceum igazgatói kinevezésével kapcsolatban "megalázónak" nevezte, hogy "Szepessy leüzent a pártházból, hogy te ne indulj". Tőkés András Makkai Gergely képviselőnek, a TKT alelnökének a polgári körökről a Népújságban megjelent írását egyszerűen "bunkó cikknek" nevezte. Frunda György szenátor az elhangzottakra reagálva jelentette ki: hogy akik kizárásról, eredménytelenségről, vagy arról beszélnek, hogy ez az RMDSZ nem az az RMDSZ, vagy rosszindulatúak, vagy nem értik, miről van szó. Tőkés Andrást figyelmeztette: ne sértegessen senkit. "Ne bunkózzunk senkit magunkon kívül", ne tegyük magunkat "se hülyének, se naivnak" - tette hozzá. A testület végül szavazással döntött a belső választások módszeréről, 38 igen, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a közvetett választás mellett határoztak. /Mózes Edith: Alpári gorombaságokkal tarkított TKT-ülés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "

"A 2003-as költségvetésben a határon túli magyaroknak juttatandó támogatás összege nemhogy nem csökkent, de lehetőség szerint növekedett is - mutatott rá Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője febr. 21-én. A hivatalvezető az MTI érdeklődésére reagált Tőkés László püspök febr. 20-i sajtótájékoztatójára. Bálint-Pataki József a támogatások növekedésére példaként megemlítette: az Apáczai Közalapítvány a tavalyi 700 millió helyett idén 1,2 milliárd forintot kapott, ami 70 százalékos növekedésnek felel meg, de a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem, az Illyés Közalapítvány, vagy az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásának összege sem csökkent, sőt esetenként emelkedett is a 2003-as költségvetésben. Tőkés Lászlónak azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszere egyoldalúan kedvez az RMDSZ-nek, megjegyezte: ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen a civil szféra, az intézmények, egyesületek széles köre részesül költségvetési támogatásból. Bálint-Pataki József szerint Tőkés László ezen állítása összefüggésben lehet azzal, hogy már nem tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-nek. A hivatalvezető hozzátette, hogy a romániai támogatások jelentős része az Illyés Közalapítványon keresztül került szétosztásra, és a közalapítvány romániai alkuratóriumának Tőkés László is a 90-es évek közepétől mindmáig tagja. Tőkés László azon kijelentése kapcsán, mely szerint a támogatáspolitika riasztó esete, hogy az érmindszenti Ady-zarándokhely létrehozására megítélt 320 millió forintos támogatást máshová irányították át, a hivatalvezető annyit mondott: nem tud arról, hogy érvényes pályázat alapján ítélték volna meg a zarándokhely létrehozására ezt az összeget. Tudomása szerint voltak ugyan kezdeményezések és az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó munkanapján egy miniszter tájékoztató levelet is küldött Tőkés Lászlónak, ám döntés nem született. Bálint-Pataki József ugyanakkor leszögezte: a hivatal valamennyi határon túli magyar egyház támogatását egyaránt fontosnak tartja. /A HTMH cáfolja Tőkés László kijelentéseit. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "

"Az RMDSZ és a SZDP vezetősége megállapodott a protokollumról. A tárgyaló testület egyik tagja dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatában kitért arra, hogy idén nehezebben állt össze a megállapodás. A kormánypárt részéről állandóan a Funar-veszélyt emlegették. Kelemen ragaszkodott ahhoz, szögezzék le: érvényben maradnak azok a dolgok, melyeket már kivívtak. Az újságíró megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, valamint a kolozsvári mezőgazdasági oktatás és a zenei egyetemi képzés terén nem történt előrelépés. Még mindig csak az olvasható az egyezményben, hogy a két fél tanulmányozni fogja a magyar karok beindításának a lehetőségét. Kelemen erre úgy reagált, hogy muszáj "képben tartani" a tematikát. /Máthé Éva: A politikai egyezkedés hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"A hét végén Nyárádszeredán a Bocskai Napokon emlékeztek Erdély fejedelmére, Bocskai Istvánra, akit a rendek 1605-ben Nyárádszeredában fejedelemmé választottak. Bocskai nyárádszeredai mellszobrát 1916-ban történt leleplezése óta háromszor vették le a talapzatról, többnyire az egyház falai közé menekítették, legutóbb 1997-ben állították fel újra. Bocskai végrendeletében intett: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak." Az ünnepségeket megszervező Bocskai István Alapítványt a polgármesteri hivatal kulturális költségvetéséből 8 millió lejjel támogatta. A megemlékezés keretében a líceum karnevált szervezett, a Bocskai Dalkör megtartotta a hagyományos bálját, a Bocskai-kupáért sportversenyt szerveztek, lokálpatrióta kör alakult. Febr. 24-én Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat c. könyvét mutatják be, majd találkoznak a Nyárád Menti Kistérség jegyzői. /Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "