"Napvilágot látott a Marosvásárhelyi 8-as Sz. Ált. Iskola VI. F. osztályának Gyémántok címmel ellátott diáklapjának első száma. A másik tízoldalas kis szellemi termék az iskolában /szintén első szám/ az Ablak, a hetedikesek osztályújsága. /Járay Fekete Katalin: Osztályújságok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"

"1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./"

"Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban márc. 8-án dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke a Szent Koronáról tart előadást. /Előadás a Szent Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./"

"Márc. 7-én Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban a Sipos Domokos Művelődési Egyesületben Bordi Zs. Lóránd sepsiszentgyörgyi régész előadást tart a 725 éves városról, az első oklevelek tükrében címmel. /Előadás a dicsőszentmártoni Magyar Házban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./"

"Frunda György RMDSZ-szenátor felelősségre vonását és elítélését követelte Pop Dumitru nagy-romániás szenátor a főügyészségtől, ez derült ki feljelentéséből. A feljelentés szerint az RMDSZ-szenátor megrágalmazta Popot, amikor azt nyilatkozta, hogy bűnügyi eljárás folyik ellene. Néhány héttel ezelőtt a nagy-romániás szenátor többedmagával Marosvásárhelyen letépte a falról az egykori polgármester, Bernády György arcmását megörökítő domborművet. Helyébe egy, a magyarok állítólagos áldozatainak névsorát tartalmazó táblát tett ki. A táblát másnap a prefektus rendeletére eltávolították, s visszahelyezték helyére a Bernády-plakettet. Az eseményt követő napon Ovidiu Natea prefektus és Frunda György szenátor közös sajtótájékoztatón ítélte el ezt az akciót. A feljelentésről Frunda kijelentette, valószínű, hogy Pop Dumitru ezzel az akcióval akarja magáról elterelni a közvélemény figyelmét. Ugyanis adócsalás miatt indítottak annak idején ellene bűnügyi eljárást. Frunda György elmondta, hogy fenntartja korábbi kijelentését: Popnak volt bűnügyi dossziéja adócsalás miatt, amelyet nem véglegesítettek, mert közben szenátor lett és mentelmi jogot kapott. /Mózes Edith: Pop Dumitru feljelentette Frunda Györgyöt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./"

"Az RMDSZ majd csak a parlamenti vitát követően alakítja ki végleges álláspontját a folyamatban levő alkotmánymódosításról - jelentette be Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. /Az RMDSZ nem mond le alkotmánymódosító javaslatairól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./"

"Sikeres évadot zár Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház. Az ötszáznegyven férőhelyes nézőtéren az átlagnézőszám ötszáznegyven volt az utóbbi időben - ismertette helyzetüket Dunkler Réka dramaturg. A szűkös anyagi lehetőségek miatt nem tudnak annyi vendégművészt, díszlettervezőt foglalkoztatni, mint amennyire szükség volna. Tavaly októberben a Marosvásárhelyen megrendezett Látvány-színházi fesztiválon Stanislaw Wyspianski nyomán készült Menyegző című kamaraelőadásuk elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat. A fesztiválon négy díjra jelölték az előadást, így a legjobb női mellékszereplő díjára Pető Nóra színművésznőt jelölték; a legjobb rendezés díjára Szabó K. István rendezőt; a legjobb látványterv díjára szintén Szabó K. István rendezőt; ugyanakkor a legjobb előadás díjára is jelölték a produkciót. Általában három bemutatót tartanak és egyet egy vendégtársulat. Ez utóbbi minden évben más-más társulat, most két éve a Csíki Játékszín volt, tavaly a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, idén pedig a gyergyószentmiklósi Figura. Kevesen vannak, mindenkinek sok feladattal kell megbirkóznia. /Sarány István: Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./"

"Színes borítóval jelent meg Erdélyi Gyopár, az EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ folyóirata, Váradi István felelős szerkesztő beköszöntőjével. A borítót Könczey Elemér grafikusművész készítette. A lapban a jeles tudós ifj. dr. Xántus Jánosra emlékeztető írások találhatók, továbbá a partiumi, marosvásárhelyi, bánsági és nagybányai szervezetek tevékenységét bemutató cikkek. /László Ferenc: Új köntösben a Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"Sajtótájékoztatót tartott márc. 6-án Markó Béla RMDSZ-elnök a kolozsvári Ügyvezető Elnökség székházában. Elmondta, hogy négy fő témát érintettek az ügyvezető elnökségen. Megbeszélést folytattak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettesével, valamint a magyar egyetemi oktatókkal. Tárgyaltak továbbá a z RMDSZ szatmárnémeti kongresszusi határozatainak életbe léptetését szolgáló előkészületekről, elsősorban a belső választásokkal kapcsolatban. Márc. 22-én Marosvásárhelyen a belső választások előkészítéséről lesz szó, és amelyen mintegy 6-700 meghívott vesz részt, helyi-, és megyei RMDSZ-tisztségviselők. A harmadik napirendi pont márc. 15. megünneplése volt. A központi ünnepségek idén Marosvásárhelyen zajlanak, ennek vendége lesz Kovács László magyar külügyminiszter, az MSZP elnöke. Végül szó volt az RMDSZ és az SZDP között megkötött protokollumról. Markó kitért arra, hogy Kolozsváron márc. 14-én kísérlet történik majd egy alternatív szervezet létrehozására. Szerinte ez kétségbeesett kísérlet azok részéről, akik az RMDSZ-ből különböző okok miatt kiszorultak, vagy úgy érzik, hogy nem kapnak elég teret az RMDSZ-ben. Markó hangsúlyozta, hogy aki "közösségi érdekképviseletre vállalkozott, annak ezt a munkát alázatosan kell végeznie, és tudnia kell, hogy egy olyan szervezetben dolgozik, amelyben időnként alulmaradhat a véleményével" Szerinte alternatív szervezet létrehozására történik kísérlet. "Olyan szervezet megalapítására, amely szembenállna az RMDSZ-szel."Markó szerint "egyesek próbálják behozni a magyarországi szembenállásokat, próbálnak minket jobboldaliakra és baloldaliakra tagolni, holott mi nem engedhetjük meg magunknak, legalábbis egyelőre, hogy például a román politikai életbe jobboldaliként vagy baloldaliként lépjünk fel, vagy a magyarországi kormányokhoz így viszonyuljunk." "Magyarországi személyiségek is eljönnek, és fennhangon hirdetik ezt a megosztottságot, hozzá is járulnak ahhoz, hogy megosszanak bennünket." /Köllő Katalin: Megőrizni a magyarság egységét. Egyetemi oktatókkal találkozott Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt Orbán Fülöp Irma textilművésznő gyűjteményes tárlata. A 70 éves művész 33 faliszőnyege látható. Orbán Fülöp Irma a textilművészet legnehezebb műfaját, a gobelint választotta. 1958-ban végezte a kolozsvári képzőművészeti főiskolát, akkortól lett a vásárhelyi népi együttes díszlet- és kosztümtervezője. /N. M. K.: Tárlat. Népélettől a dekorativitásig. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./"

"Feloszlatta önmagát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja, a márc. 8-án, szombaton Marosvásárhelyen megtartott VI. kongresszusán. Ugyanakkor megalakították a Reform Mozgalom (RM) elnevezésű politikai mozgalmat, amelynek célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése, autonóm közösségi státusának kialakítása és megerősítése. Az RT kongresszusán köszöntötték Tőkés László püspököt, akit a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének neveztek, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, a parlamenti frakció polgári szárnyának megjelent képviselőit, az erdélyi és határon túli meghívottakat, valamint a sajtó képviselőit. Toró T. Tibor, az RT elnöke megvonta az elmúlt két év mérlegét. A pozitívumokhoz Toró az RT-tagoknak az önkormányzatokban való jelenlétét sorolta. A koncepcionális műhelymunkát is a pozitív eredményekhez sorolta. Az RT kulcsszava a belső választás. A sikertelenség külső tényezőiként a magyarországi kormányváltást, a román állampárt "bekeményítését", a folyamatos falnak ütközést sorolta fel a platformvezető, de belső okokat is említett. Voltak, akik nem hittek abban, hogy belső reformmal kell kezdeni a változást. Toró szerint kirekesztő párt lett az RMDSZ-ből. Tőkés László kiszorításával a jelenlegi egy értékrenddel leszámolt. Diktatórikus módon viselkednek velünk, zaklatják a határon a képviselőinket, szekus-besúgónak és volt pártaktivistának nevezik a fórumokon résztvevőket, a polgárok, az újságírók nem merik elmondani véleményüket, sorolta a vádakat a képviselő. A fő kérdés: ha nincs a platformnak helye a szövetségen belül, akkor függesszék fel vagy szüntessék meg a platform tevékenységét. A platform feloszlatásáról zárt ülésen döntöttek. Toró bejelentette: hosszas vita után az RT azt a döntést hozta, hogy megszünteti a platformot, ezzel egyidejűleg megalakítja a Reform Tömörülés Mozgalomnak (RTM) nevezett politikai mozgalmat. A mozgalom nem az RMDSZ ellenében fog működni, nem fog a helyi vagy az általános választásokon az RMDSZ-szel megmérkőzni, nem fogja bejegyeztetni magát politikai pártként. Az új mozgalom alakuló ülésén Szilágyi Zsoltot választották elnökké. Az elnevezés végül Reform Mozgalommá változott. 43-an szavaztak az ügyvivő testület megalakítása ellen, 28-an pedig mellette. Elfoglaltságára hivatkozva, Markó Béla RMDSZ-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni ezzel kapcsolatban. /Köllő Katalin: Feloszlatott ellenzéki platform, újonnan megszülető mozgalom. A Reform Tömörülés színeváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Mózes Edith újságíró az RMDSZ-platform befejezetlen hattyúdalának nevezte az RT kongresszusát, továbbá szerinte "a Reform Mozgalomnak elkeresztelt képződmény élére egy legfeljebb politikusi körökben ismert személyt választottak" - így minősítette Toró T. Tibort.Az újságíró végig elutasító, elfogult hangon tudósított. Szerinte Toró T. Tibor elnök beszámolója gyenge, vázlatos, kapkodó, aki többek között leszögezte, a platformszabadságnak befellegzett az RMDSZ-ben. Az RMDSZ az általános, titkos és közvetlen belső választások helyett csupán részleges tisztújítást rendelt el. Az RT ugyan kilépett az RMDSZ-ből, de egyenként bent maradnak, a mozgalom nem indul az RMDSZ ellenében. Tőkés László püspök feltette a kérdést: ki hitte volna, hogy 13 évvel a "hallgatás falának áttörése után RMDSZ-es uraink a magyarellenes hatalommal karöltve fogják fel- és újjáépíteni a félelem falát?" Fodor Imre kijelentette: soha jobb döntés nem született, mert az RMDSZ csúcsvezetése "közönségesen ki akar rekeszteni mindenkit, aki nem bólogat". Kincses Előd szerint "összeomlott a romániai magyar érdekképviselet". Tőkés László "kiiktatását" politikai harakirinek nevezte, amely előtt "a román demokratikus értelmiség is értetlenül áll". /Mózes Edith: Bedarálták a Reform Tömörülést. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"Marosvásárhelyen szervezi meg az RMDSZ a márc.15-i központi ünnepségét. Híre kelt, hogy egyesek megzavarni készülnek az ünnepséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke leszögezte, nem fognak a provokációknak felülni. Brassai Zsombor ügyvezető elnök hallotta: diákokat igyekeznek beszervezni, hogy megzavarják ezt az ünnepséget. Brassai Zsombor szerint a Polgári Körök találkozóján elhangzott néhány zavarják meg a márc. 15-i rendezvényt. Kelemen Atilla kifejtette: nem szeretné, ha Maros megye, a romániai magyarság engedne a megosztó kísérletnek, ami sajnos az anyaországot megosztja az utóbbi időben, "s amit egyesek itt is szorgalmasan kopírozni próbálnak." /Mózes Edith: Az ünnep emberi és nemzeti méltóságunk próbája is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./"

"A székelyudvarhelyi tanács másodfokon is elvesztette a Cserehát-pert. Az ítéletet az önkormányzat ügyvédje, dr. Kincses Előd törvénytelennek tartja. A Marosvásárhelyi Táblabíróság márc. 10-én döntött a hetedik éve tartó csereháti gyermekotthon ügyében: helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azaz elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését, nem állapította meg a területre vonatkozó koncessziós szerződés, valamint az épületet a Szeplőtlen Szívek Kongregációja görög katolikus apácarendnek juttató ajándékozási szerződés semmisségét. Mint ismeretes, a székely-udvarhelyi tanács a csereháti területet azért adta koncesszióba, hogy oda helyi fogyatékos gyermekek részére építsenek otthont. Az építő a bukaresti Aris Industrie, a finanszírozó a svájci Basel Hilft volt. Az épületet félkész állapotban az Aris Industrie elajándékozta a bukaresti székhelyű Szeplőtlen Szívek Kongregációja apácarendnek. A székelyudvarhelyi tanács, a koncesszió tárgyának megváltoztatására hivatkozva, kérte a koncessziós, valamint az ajándékozási szerződés semmissé nyilvánítását. Dr. Kincses Előd kijelentette, hogy indítványozni fogja az udvarhelyi tanácsnak és Szász Jenő polgármesternek, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Legfelsőbb Ítélőtáblához. /Antalfi Imola: Maradnak az apácák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./"

"Tófalvi Zoltán reméli: ahogyan a kolozsvári Farkas utcai református templom a régi családi címerek, a marosvásárhelyi Vártemplom a Novák József által újjávarázsolt és megálmodott címerek tárháza, egyfajta panteonja lesz. 2001-ben a budapesti Székely Házban bemutatták Novák József 140 erdélyi címerből álló gyűjteményes kiállítását. Rövidesen kikerül a nyomdából Novák József címeralbuma. Legutóbb Marosvásárhelyen, az unitárius tanácsteremben, majd a Deus Providebit római katolikus tanulmányi központban gyűjteményes kiállításon mutatta be legújabb alkotásait. Novák József először az erdélyi fejedelmek címertárát készítette el. A marosvásárhelyi Vártemplomban ebből nyílt egy gyűjteményes kiállítás. A fejedelmi címertár után elkészítette az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményét, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit mintázta meg. Novák József egyedülálló művészi vállalkozásának nemzetstratégiai jelentősége is van. A címerek, a címerpajzsok a magyar nemzet ezerszáz éves megszakíthatatlan egységét szimbolizálják. /Tófalvi Zoltán: Ezerszáz év történelme címerekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

"Wass Albert író fia további két évre meghosszabbítja a szerződést a marosvásárhelyi Mentor Kiadóval, Wass Albert hagyatékának kiadására vonatkozóan. Káli-Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója elmondta, az újabb két évre szóló szerződés megkötését az is indokolja, hogy időközben kiadatlan kéziratok is előkerültek, a korábbi szerződés pedig csak a már megjelent művekre vonatkozott. Káli-Király tájékoztatott, a Wass-hagyaték kiadásában új helyzet alakult ki, mivel márc. 7-én a budapesti Legfelsőbb Bíróság semmissé nyilvánította a Budapesti Fővárosi Bíróság határozatát, amellyel az megtiltotta számukra a Wass-kötetek magyarországi forgalmazását. A magyarországi Kráter Kiadó azért perelte a Mentort, mivel formailag ők rendelkeztek Wass Albert írásainak kiadási jogával. Az író ugyanis élete utolsó éveiben egy Szász Loránd nevű amerikai állampolgárnak adományozta a kiadás jogát, az pedig továbbadta a jogot a Kráternek - tájékoztatott a Mentor igazgatója.Wass Endre, aki a második világháború után Kolozsváron háborús bűnösként elítélt édesapja rehabilitálása ügyében tartózkodik az országban, Frunda György RMDSZ-szenátorral is találkozni óhajt. /Lukács János: Wass Albert kiadatlan művei is megjelenhetnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./"

"Március 15. a világon élő minden magyar ünnepe, de mindemellett a szabadság, a testvériség és egyenlőség üzenetét hordozza más népek számára is. Ez a nap a népek közötti egyetértésre és békés együttélésre emlékeztet" - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Markó Béla beszámolt arról, hogy márc. 22-én Országos Önkormányzati Konferenciára kerül sor Marosvásárhelyen. Az RMDSZ elnöke külön kitért a konferencia meghívottainak névsorára is, amelyből kiemelte Lamperth Mónika magyar belügyminisztert valamint Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert. A Reform Mozgalom megalakulása Markó Béla szerint azt bizonyítja, hogy az RMDSZ radikális platformja krízishelyzetben van: hangsúlyosabbá vált megosztottsága, egyik része az RMDSZ-en belül akar maradni, másik része meg a kiválást szorgalmazza. Hozzátette, hogy az RMDSZ platformjainak jogukban áll ilyen jellegű mozgalmakat létrehozni, vagy platformjaikat megszüntetni. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsot kivizsgáló parlamenti albizottságnak a tanács feloszlatására vonatkozó döntésével kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy az albizottság nem működött teljes mértékben törvényes keretek között. Ennek megalakításában megszegték többek között a Parlamentnek azt a szabályát, amelynek értelmében, minden parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát a bizottságban. Az RMDSZ-nek nincs egyetlen képviselője sem vett részt az albizottság munkálataiban. Nem megoldás a tanács feloszlatása - fogalmazott az RMDSZ politikusa. /RMDSZ sajtótájékoztató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"

"Nemkívánatos vendégnek tartja az MSZP elnökét Marosvásárhelyen a Polgári Mozgalom Több marosvásárhelyi és környékbeli csoportosulás nemtetszését is kiváltotta a hír, hogy Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök márc. 15-én Marosvásárhelyen mond beszédet. A polgári körök egyes tagjai békés tüntetésre készülnek ez alkalomból, az RMDSZ viszont a magyar külügyminiszter kifütyülésétől is tart. Az RMDSZ által kiadott program szerint Markó Béla szövetségi elnök, Kovács László és Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt megelőzően az MSZP elnöke az RMDSZ országos vezetői és Íjgyártó István magyar nagykövet társaságában Fehéregyházán is lerója kegyeletét. Maga Csegzi Sándor alpolgármester is - aki vártemplomi főgondnokként az eredetileg Vásárhelyre tervezett Tőkés László-féle fórumot megvétózta - szerencsétlen döntésnek nevezte Kovács meghívását. A Polgári Mozgalom március elsején tartott összejövetelén is a fő témák között szerepelt a magyar külügyminiszter látogatása és felszólalása. "Valamiféleképpen tiltakoznunk kell az ellen, hogy vértanúink szent helyén Kovács László a díszvendég - hangzott el Moldován György, az egyik polgári kör vezetője részéről. - Markó Bélának is elmondtam, hívja meg Kovácsot bárhova, akár lakossági fórumra is, de ne engedje, hogy jelenlétével azt a helyet fertőzze." Moldován megígérte, hogy amennyiben nem talál társakra, akár egyedül is hajlandó transzparenssel a kezében, csendesen tiltakozni az MSZP országos elnökének jelenléte ellen. Több csoport is csendes tüntetésre készül a Vértanúk Emlékoszlopánál. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette, hogy értesülései szerint a hurrogás és a fütyülés a polgári körök rendezvényén került szóba. Brassai szerint az RMDSZ-hez nem érkezett hír a tervezett zavargásokról, viszont megerősítette a polgári körök terveiről hallottakat. Tőkés András, a Polgári Mozgalom életre hívója, aki egyben a pedagógusszövetség elnöke is, elmondta, az említett gyűlésen szó sem volt bekiabálásokról meg kifütyülésekről. "Nem garantálhatom, hogy senki nem fogja kifütyülni Kovács Lászlót, de a pedagógusszövetség és a Polgári Mozgalom a Petőfi-szobornál ünnepel. Más kérdés, hogy mi sem örvendünk annak a politikusnak, aki képes feláldozni a státustörvényt, az erdélyi magyarságot pedig a huszonhárommillió román közé sorolja, amikor a munkapiac elárasztásától tart" - nyilatkozta Tőkés, aki cáfolatot szándékszik eljuttatni a Népújsághoz. /Szucher Ervin: Kifütyülik Kovács László külügyminisztert? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"Több mint 14 ezer amerikai író és értelmiségi emelte fel szavát egész oldalas újsághirdetésben az Irak ellen készülődő háború ellen. A New York Times című napilap márc. 11-i számában megjelent hirdetés szerint az Irakkal szembeni háború választás alapján, döntésből született háború lenne, nem pedig olyan, amit a szükségszerűség diktált. Az aláírók között olyan neves egyetemek professzorai is voltak, mint a Harvard, Yale, Princeton és a Stanford. A hirdetést közreadó értelmiségiek elítélték az iraki rendszert az emberi jogok tartós megsértése miatt, és támogatásukról biztosították az iraki ellenzéket a demokratikus, többnemzetiségi és vallásos ország megteremtéséért vívott harcában. Ennek ellenére az a véleményük, a háború melletti döntés jelenleg erkölcsileg nem elfogadható, éppen ezért felszólították a washingtoni kormányt, hogy ne döntsön a háború mellett. /14 ezer amerikai író és értelmiségi a háború ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"

"A hetven éve született Sükösd Ferenc /Alsósófalva, 1933. márc. 3. - Marosvásárhely, 1972. december/ festőművész. Tragikusan távozott /gázmérgezésben halt meg/, alkotóereje teljében. Legutóbb tavaly nyáron Budapesten, az Ernst Múzeumban a Felezőidő - Romániai magyar művészet 1965-75 című nagy sikerű kiállításon mutatták be erdélyi tájkompozícióját. /(nk): Hetven éve született Sükösd Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./"

"Több száz ünnepi rendezvényen emlékeztek meg Erdélyben márc. 15-ről. Az RMDSZ idén Marosvásárhelyen rendezte központi ünnepségét, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök is beszédet mondott. Markó kifejtette: a leszegényedett Erdélyt fel kell emelni, ehhez pedig befolyásra kell szert tenni a román politikai életben. Ehhez minden itt élő magyarra szükség van, s az Erdélyt elhagyók a maradók esélyeit is gyengítik. Kijelentette: az egységesülő Európában néhány éven belül megvalósulhat az, ami nemrég még hihetetlennek tűnt: magyarok és magyarok között nem lesz határ. - Magyarországtól is azt várjuk, úgy segítsen eljutni a határok nélküli Európába, hogy közben ne tegyen különbséget magyar és magyar között - mondotta az RMDSZ elnöke. Kovács László beszédében leszögezte: Magyarország történelmi lehetőséget kapott az euroatlanti csatlakozással, és ebben osztozni szeretne a határon túli magyarsággal. Hangsúlyozta: a magyar kormány szigorúan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a határon túli honfitársakat érintő döntéseket velük egyeztetve hozza meg. Biztosította az ünneplőket, hogy a kedvezmények köre nem szűkül, s hogy a határon túliaknak nyújtott segítség, az átlátható támogatási politika az uniós csatlakozás után sem változik. Kijelentette: nem szabad megengedni a magyarországi politikai indulatok behatolását a romániai magyar közösségbe. Kovács beszédét helyiek kisebb csoportja próbálta megzavarni. A Fidesz-MPP politikusai a Székelyföldön rendezett ünnepségeken szólaltak fel. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Kézdivásárhelyen hangsúlyozta: nem igaz, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak súlyos támadás érte - mondta. Kövér László Székelyudvarhelyen mondott a magyar kormány politikáját bíráló beszédet. A Fidesz-alelnök elismerte: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az EU tagjai legyenek. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az ünnepségen bejelentette a székelyföldi polgári körök létrehozását, majd felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. A mintegy hatvan romániai városban rendezett ünnepségeken felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. /Erdély-szerte méltóságteljesen ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"A magyar és a román külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a kedvezménytörvény kérdése április végére lekerül a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről - hangzott el márc. 15-én Marosvásárhelyen, Kovács László és Mircea Geoana közös sajtóértekezletén. A két külügyminiszter abból az alkalomból találkozott az erdélyi városban, hogy Kovács László részt vett a március 15-i erdélyi központi ünnepségen, Mircea Geoana pedig jelen volt a magyar nemzeti ünnep tiszteletére Marosvásárhelyen adott fogadáson. A megbeszélésen szó volt a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, áttekintették a térség helyzetét, és véleményt cseréltek az iraki válság fejleményeiről. Bejelentették, hogy április végéig összeül a magyar-román kormányközi vegyes bizottság, azt megelőzően pedig az európai integrációs, a gazdasági együttműködési, valamint az igazságügyi és belügyi szakbizottság tart ülést. Mircea Geoana a Gozsdu alapítvány, Kovács László pedig a romániai állami magyar egyetem és a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügyét említette a napirenden szereplő kérdések között. Közölték, hogy ápr. 16-án adják át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök közösen kér támogatást az Európai Uniótól a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya megépítéséhez. Mircea Geoana elmondta: a IV. páneurópai közlekedési folyosó eredeti terve egy észak-erdélyi leágazással bővült. Ennek megépítéséhez a két kormánynak közösen kell feltárni a finanszírozási lehetőséget. A két külügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan közösen tesznek látogatást Belgrádban, ahol a szerbia-montenegrói államközösség külügyminiszterével találkoznak. A sajtóértekezletet követően a két külügyminiszter részt vett és pohárköszöntőt mondott a márc. 15. tiszteletére rendezett marosvásárhelyi magyar fogadáson. Geoana hangsúlyozta: részvétele viszonozza a tavaly december elsejei magyar gesztust, amikor a magyar kormány vezetői megjelentek a román nemzeti ünnep alkalmából adott budapesti fogadáson. /Magyar-román külügyminiszteri találkozó gesztusviszonzással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"A Marosvásárhelyen rendezett március 15-i központi erdélyi ünnepségen a magyar kormányt Kovács László képviselte. A külügyminiszter a magyarországi jobboldal által "exportált" gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a személyét célzó vásárhelyi tiltakozásokat. Kifejtette: "Markó Béla RMDSZ-elnök személyes invitálásának tettem nagy örömmel eleget. Korábban kaptam már meghívást a román kormánypárttól, külügyminiszterként Mircea Geoana kollégámtól, a márciusi rendezvényeken való részvétel azonban egészen más töltetű dolog. Ezért többszöri egyeztetést követően abban állapodtunk meg, hogy a román külügyminiszter meghívásának eleget tevő látogatásomat összekötöm a márciusi ünnepségekkel." Kovács fontosnak tartotta az erdélyi magyarság, az RMDSZ egysége melletti egyértelmű állásfoglalást. Szerinte a kisebbségben élő romániai magyar közösség nem engedheti meg magának a széthúzást. Hangsúlyozta: "a magyarországi jobboldali erők nem elégszenek meg a gyűlölet hazai "fogyasztásra" szánt termelésével, hanem "exportra" is vállalkoznak." Szerinte a magyarországi jobboldal mindenképpen játszott valamilyen szerepet ebben a megnyilvánulásban. "A központi rendezvénnyel egy időben ugyanis több fideszes politikus tartott ünnepi beszédet Erdély különböző városaiban, s az alkalmat arra használták fel, hogy támadást intézzenek a magyar kormány ellen. Én ezt megengedhetetlennek tartom." /Csinta Samu: Testre szabott kedvezmények. Interjú Kovács László magyar külügyminiszterrel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az egységre hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy bármilyen jellegű tiltakozást nem a nemzeti ünnepen kell kifejezni. Azonban a nemzeti ünnepet nem lehet kisajátítani, választási hadjárat részévé téve megalázni, írta Lukács János. Ezért nehéz megmagyarázni, hogy az egységre szólító díszbeszédekkel ellentétben a hivatalos ünnepeket szervező RMDSZ részéről telefonon "beszóltak" néhány városi szervezethez, és figyelmeztették őket: lehetőleg ne engedjék az ünnepen szóhoz jutni az RMDSZ-szel szembenálló csoportokat, embereket. Megpróbálták ellenőrizni egy Vásárhelyen tanuló egyetemista beszédét, előre elkérték a felolvasandó szöveget, megjegyezve: lehetőleg ne legyen RMDSZ- vagy MSZP-ellenes. Brassóban letiltották Németh Zsolt küldöttét, hogy felolvassa a fideszes politikus beszédét. Aki ugyanarról a forradalomról beszélt volna, mint a többi jelenlevő politikus. Csak éppen nem a hatalom pozíciójából. /Lukács János: A hatalom forradalma. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a szövetségi elnöki hivatalban fogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kovács László magyar külügyminisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét. A találkozót követően Markó Béla elmondta, a magyar külügyminiszter az RMDSZ meghívására jött Marosvásárhelyre, hogy részt vegyen a márc. 15-i ünnepségeken. Hangsúlyozta: a romániai magyarság kivívta magának azt a jogot, hogy a saját ünnepét méltó körülmények között ünnepelhesse. A külügyminiszterrel arról tárgyaltak, hogy a kedvezménytörvény módosítása lassan véglegessé válik. Kovács László kijelentette: március 15. mindenkinek - aki magyarnak vallja magát - ünnepe, bárhol éljen a világban. A romániai magyarság a legnagyobb magyar közösség Magyarország határain kívül, ezért számára megtiszteltetés, ha együtt ünnepelhet velük. Nagyra becsüli azt a politikát, amelyet az RMDSZ évek óta folytat. Az RMDSZ úgy szolgálja a romániai magyarság érdekeit, hogy nem a román többséggel szemben lép fel, hanem azzal egyetértésben. Ezzel a politikával az RMDSZ nagy tekintélyt vívott ki az erdélyi magyarság körében, egész Romániában, Magyarországon és Európában, illetve a világban, mondta Kovács László. A márc. 14-i kolozsvári rendezvény kapcsán kijelentette: Tőkés Lászlót tisztelem, mint a legújabb kori romániai történelem egyik fontos személyiségét, akinek fontos szerepe volt 1989 decemberében a rendszerváltás elindításában, tisztelem, mint egyházi vezetőt. Ami politkai kezdeményezéseit illeti, annak megítélésére nem én vagyok hivatott, hanem az erdélyi magyarság, hiszen az ő sorsukat érinti minden, amit tesz. Az a szervezet, amelynek a véleménye számomra igazán fontos, a legitim Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Neki van arra erkölcsi alapja is, éppen a sikeres tevékenysége okán, hogy minden kezdeményezést, ami a romániai magyarok helyzetére vonatkozik, megítéljen. /(m): A romániai magyarság kivívta magának az ünneplés jogát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"

"Az 1848-49-es szabadságharcra emlékező márc. 15-i ünnepi rendezvények Marosvásárhelyen a Bem-emléktáblánál kezdődtek. Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke mondott beszédet. A Polgári Mozgalom Kezdeményező Köre aláírással Márciusi igazak és nem igazak címmel röplapokat osztogattak. Petőfi Sándor szobránál Csató Béla római katolikus főesperes a szabadságról, testvériségről, egyenlőségről osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. /(antalfi): Tisztelgés a forradalom és szabadságharc nagyjainak emlékhelyeinél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"

"Erdély Tavasza 1848 címmel tartottak történelmi vetélkedőt márc. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Az aradi Csíky Gergely Elméleti Líceum, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai vettek részt a vetélkedőn. /(nagy a.): Erdély Tavasza 1848. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"