Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette: értesülései szerint március 15-én, a világ magyarságának ünnepén Magyarország, az RMDSZ és a többi „terrorista” szervezet – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa, a Magyar Polgári Párt – ki akarják kiáltani a Független Székely Köztársaságot, amelynek külön elnöke, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és zászlaja lesz, a magyar nyelv pedig hivatalos nyelvvé válik. A „független köztársaság” a koszovói minta alapján szerveződne, és Hargita, Kovászna és Maros megyét foglalná magába. A szenátor szerint több erdélyi városban fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-tartalékokat halmoztak fel, s a magyarok csak egy jelre várnak, hogy kirobbanthassák az etnikai konfliktust. Ezért javasolta Funar, hogy el kell fogadni a PRM által benyújtott törvénytervezetet, amely visszatelepítené Székelyföldre az onnan elűzött románokat, és törvényen kívül helyezné az RMDSZ-t. /Funar: Március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Március 5-i ülésén a kormány egymillió lej összértékű támogatást ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára tizenkét templomépület és más egyházi intézmény építési, javítási, valamint rehabilitációs munkálataira. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására már az elmúlt év decemberében jóváhagyott összeget a kormány tartalékalapjából különítették el. A döntés értelmében Fehér és Bihar megye egy-egy, Kolozs négy, Kovászna, Hargita és Maros egy-egy, valamint Szilágy megye három intézménye részesül a pénzből, Háromszék megyéből a zágoni református lelkészi hivatal kap anyagi támogatást. /Egymillió lej a magyar egyházaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Maros megyében kilenc települést érintett a Kis-Küküllő és a Maros áradása, egy megyei és egy községi úton okozott fennakadást, és elöntött 600 hektár legelőt és szántóföldet, valamint két udvart és kertet. Hunyad megyében több mint 100 hektár szántóföldet öntött el a Fehér-Körös, valamint nyolc – Alsóváca községhez tartozó – falut. Temes megyében szintén megnőtt a folyók vízszintje az elmúlt napok esőzése miatt. /Megáradt folyók, elöntött szántóföldek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Soha ennyi jelöltje nem volt az RMDSZ-nek, mint az idei helyhatósági választásokon. Az RMDSZ felhívására nagy számban jelentkeztek mind a polgármesteri tisztségre, mind a helyi tanácsokba, nyilatkozta dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Elmondta, hogy a jelenleg az RMDSZ-nek 38 polgármestere, 561 megyei és helyi tanácsosa van a megyében, legalább ennyit szeretnének a júniusi választásokon is elérni. Jelenleg 100 polgármesterjelölt és 1051 tanácsosjelölt méretkezik meg az előválasztásokon. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Vásárhelyen van esélye az RMDSZ-nek! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A provokáció nem szolgálja a románok és a magyarok békés együttélését, jelentette ki március 14-én sajtótájékoztatón a Nagy-Románia Párt Maros megyei képviselője, miközben egy központi lapot lobogtatott, amely szerinte a magyarok mára várható provokációira figyelmeztet. A lapban nincs szó provokációról, a Magyar Polgári Párt támogató aláírásait vitatta. Ezzel szemben, az egyik Marosvásárhelyen megjelenő román lap ugyanannak a képviselőnek a két nappal ezelőtt elhangzott politikai nyilatkozatát közölte. Ez a nyilatkozat valóban provokáció, hisztériakeltés. „E pillanatban a magyarok fő célja az autonómia kikiáltása. S nem is akármilyen autonómiáról van szó, hanem területiről”- mondta a képviselő, aki vég nélkül sorolta a magyarság „bűneit”: Markó Bélától, Horthy Miklós fehér lován át Tőkés Lászlóig és Kossuth Lajosig... /Mózes Edith: Hisztériakeltés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Várhatóan hét megyei tanácselnök-jelöltje lesz az RMDSZ-nek a helyhatósági választáson, miután a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) március 17-én eldöntötte: minden olyan megyében indítanak saját jelöltet, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot. A megyei politikai egyezségek megkötéséről az RMDSZ területi szervezeteinek kötelező módon konzultálniuk kell a SZÁT-al. Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szilágy és Szatmár megyében a szövetség várhatóan saját megyei tanácselnök-jelöltet indít. László Attila, Kolozs megyei elnök elmondta: nem áll szándékukban engedélyt kérni a SZÁT-tól, hogy állítsanak-e vagy sem önálló jelöltet. /B. T. : Hét megyei RMDSZ-es tanácselnök-jelölt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Az RMDSZ valamennyi területi szervezete megtette az önkormányzati választások előkészítéséhez szükséges lépéseket: kiértékelték képviselőik tevékenységét, majd kijelölték és rangsorolták a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben induló polgármester- és tanácsosjelölteket – közölte Markó Béla a TEKT ülését követő sajtóértekezletén. Markó emlékeztetett: korábbi határozat értelmében minden olyan megyében, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező módon jelöltet állítanak a megyei tanácselnöki tisztségre. Az érintett hét megyén (Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs) kívül több megyei szervezet is jelezte, hogy saját megyei tanácselnök-jelöltet kíván indítani. Óriási az érdeklődés az RMDSZ előválasztásai iránt, nagyon sok településen jóval több jelölt szállt versenybe, mint ahány befutó helyre a szövetség helyi szinten számíthat. Az RMDSZ egyetlen párttal sem lép szövetségre a választások előtt. /Előválasztások: óriási az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Négy újabb Maros megyei helységben indították el a közelmúltban otthoni beteggondozói programjukat a történelmi magyar egyházak. A római katolikus egyház keretében működő Caritas marosvásárhelyi szervezete Gyulakután, Erdőszentgyörgyön és Szovátán avatott szociális központot, az Erdélyi Református Egyházkerület által másfél évvel ezelőtt létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete pedig Szentgericén létesített rendelőt. Egész Erdélyt átszövő hálózat keretében az utóbbi szervezet immár a megye kilenc településén, a Caritas pedig több mint nyolcvan helységben van jelen. Ludescher László, a Caritas marosvásárhelyi ügyvezetője elmondta, egy beteg gyermek mellett mindenki ott terem, amikor pedig egy idős személyt ér baj, a segítőkészség sokszor elmarad. A házi beteggondozók szakképzett asszisztensek, olyan idős személyekhez látogatnak el, akik orvosi ellátásra szorulnak. Elbeszélgetnek a többnyire magányosan élő személyekkel, kisebb házimunkákban segítik őket, olykor a bevásárlásról is gondoskodnak. Backamadarason és a hozzá tartozó Szentgericén az önkormányzat, az egyház és a civil szervezet összefogásának köszönhetően már hónapokkal ezelőtt sikerült beindítani a szolgálatot. A marosvásárhelyi önkormányzat is azok közé tartozik, amelyeket hidegen hagy az idős, magukra maradt személyek ügye. A Diakónia Keresztyén Alapítvány fiókszervezete, a Református Asszisztensképző Főiskola első- és másodéves diákjai által próbál minél több – református, unitárius és evangélikus – rászorulóhoz eljutni. /Sz. E. : A szó és a törődés gyógyító ereje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy rendezze az otthoni beteggondozás kérdését. Ha sikerül megnyugtató megoldást találni erre a gondra, ezzel a kórházak költségvetési megterhelését is csökkenthetik. A gyulafehérvári Caritas szervezet 1990 elején, dr. Jakab Antal néhai római katolikus megyés püspök rendeletére jött létre. A mai struktúra a főegyházmegye nagy kiterjedésére való tekintettel területi központokat jelent, ahol felmérik a rászorulók szociális jellegű igényeit, és lehetőség szerint segítik őket. A magukra maradt idősek számára öregotthonokat és nappali foglalkoztató-központot hoztak létre. Jelenleg Erdély hét megyéjében – Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyében – van jelen a Gyulafehérvári Caritas szociális programjai révén. A szervezet 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, jelezte Szász János, a gyulafehérvári központ igazgatója. A református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdély-szerte több településen biztosítja az otthoni beteggondozást. /Szucher Ervin: Otthoni gondozás: EU-s kötelezvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés Andrást jelölte a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete megyei tanácselnök-jelöltnek. Függetlenül attól, hogy az RMDSZ részéről megkeresés érkezik-e vagy sem egy esetleges saját jelölt támogatására, Tőkés András minden körülmények közepette fenntartja a jelölését. Az MPP ugyanakkor Donáth Adél közgazdászt és Berekméri Sándor agronómust javasolta megyei tanácsos-jelölteknek; a többi jelöltről az elkövetkezőkben döntenek. Az MPP korábban Bölöni László neves marosvásárhelyi származású labdarúgó-edzőt kérte fel arra, hogy legyen a polgármesterjelöltje. /Tőkés András Maros megyei tanácselnök-jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Március 27-én sajtótájékoztatót tartottak Marosvásárhelyen, a Magyar Polgári Párt székházában, bejelentették, hogy Tőkés András tanárt, az MPP országos alelnökét jelölik a Maros megyei tanács elnöki tisztségébe. Kelemen Ferenc építész, a városi szervezet elnökségének tagja elmondta, szakemberekből álló csapatot állítanak a jelölt mögé, akik kidolgozzák a választási programot. Donáth Adél, a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja elmondta, a párt vezetői most járják a falvakat, hogy megalakítsák a helyi szervezeteket. Minden községben dokumentációs központokat hoznak létre, amelyeket bekötnek az internetes hálózatba. Azokban a községekben, ahol az RMDSZ polgármesterei jól gazdálkodtak, folytatni kell a megkezdett munkát, ott az MPP támogatja az RMDSZ tisztségviselőjét. Nyáron az MPP Markó Bélának, az RMDSZ elnökének nyolc pontból álló együttműködési protokollumot ajánlottak, azóta is várják az RMDSZ válaszát. /Vajda György: Tőkés András az MPP megyei tanácselnökjelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Marosvásárhely: Egyformán bizakodó az RMDSZ és az MPP. Meg szeretné őrizni jelenlegi létszámát a marosvásárhelyi önkormányzatban az RMDSZ Maros megyei szervezete, jelezte Benedek István. A Magyar Polgári Párt (MPP) még nem döntött képviselői kiléte felől, Kiss István helyi elnök a jövő hét végéig szeretné véglegesíttetni a listát. Ráduly Levente frissen megválasztott Maros megyei MPP elnök elmondta, hogy mind városi, mind megyei szinten a magyarság által leadott szavazatok mintegy 30 százalékára számítanak. Az MPP megerősítette Tőkés András jelölését a megyei tanács élére. Az RMDSZ már kialakította listáját, a húsz jelöltet a küldöttgyűlés titkos szavazással rangsorolta. Az első három helyet a két alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente, illetve Benedek István frakcióvezető (178) foglalta el. Biztos befutóhelyre került továbbá Dávid Csaba helyi elnök, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István és Peti András. /Szucher Ervin: Cél: a többség megőrzése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Az RMDSZ egy volt marosvásárhelyi tanácsosát és egy megyei tanácsosát választották meg a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöki, illetve alelnöki tisztségébe. Az elnöki tisztségért Berekméri Sándor agronómus mérnök, az RMDSZ volt megyei tanácsosa (2000–2004 közötti időszakban) és Ráduly Levente pszichológus, az RMDSZ volt marosvásárhelyi tanácsosa (szintén a 2000– 2004-es időszakban) szállt versenybe. A titkos szavazás nyomán Ráduly Levente lett a megyei szervezet elnöke. Berekméri Sándort a megyei szervezet alelnökének választották meg. /Volt RMDSZ-esek az MPP-ben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Az internetes kommunikáció igénytelen nyelvezetének kíván ellentmondani az újonnan induló Maros megyei ifjúsági román nyelvű folyóirat, a szerkesztősége kizárólag középiskolásokból áll, jelezte Andrei Vornicu főszerkesztő. A Versust kizárólag tanintézményekben forgalmazzák. A következő számban lesz egy magyar nyelvű oldal is. Egy teljes lapszámot terveznek ebben a hónapban a magyar fiatalok számára. Szeretnénk, ha a Versus a multikulturalitás jegyében működne, ezért minél több, magyarul beszélő munkatársat szeretnének bevonni a lapszerkesztésbe. /N. Sz. I. : Középiskolások a sajtópiacon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

Április 3-án az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa (TKT) zárt ülésen véglegesítette a megyei tanácsosi listát, illetve erősítette meg a megyei tanácselnök jelölését. Az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje Lokodi Edit Emőke. Meghatározták a tanácsosi lista sorrendjét is. /(mózes): A TKT véglegesítette a megyei tanácsosi listát. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Miután lezárult a jelöltállítás az RMDSZ-ben, április 6-án már az első kampányindító rendezvényt is megtartották: Marosvásárhelyen Borbély László polgármesterjelölt mutatkozott be. Borbély László miniszter, polgármesterjelölt a választási szlogennel indított: „Marosvásárhelyért dobban a szívünk. ” A jelölt kétnyelvű programtervezetet mutatott be. A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetei együttműködési egyezséget kötöttek, amelynek értelmében közös jelölteket állítanak mind a vásárhelyi polgármesteri tisztségre, mind a megyei önkormányzati képviselőtestület elnöki tisztségére. Saját jelölteket indítanak mind a liberálisok (PNL) – Marius Ichimet –, mind a demokrata-liberálisok (PD-L). Ez utóbbiak Dorin Florea jelenlegi polgármestert szeretnék újabb mandátumhoz juttatni. /Kampánystart Borbéllyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett a hét végén Szovátán Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről szóló, az RMDSZ és az Európai Néppárt közös rendezvényén. A Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is. Azonnali decentralizációt és mielőbbi közigazgatási átszervezést tart szükségesnek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett: jelenleg Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Az elnök szerint meg kell erősíteni a történelmi régiókat. Cristian Diaconescu, a PSD szóvivője hangsúlyozta, gazdasági kritériumok alapján fogják kialakítani az új fejlesztési régiókat, nem az etnikai kritériumok alapján. Galeote Gerardo felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát újból lebontsa a nemzeti szintekre. Nem fogják támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás. /Markó: decentralizációt, új régiókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Az EU regionális politikája olyan lehetőségeket biztosít Erdély és a Székelyföld, egyben Románia modernizációjához, amelyeket kihagyni nem szabad, meg kell ismerni a regionális politika által nyújtott lehetőségeket a közösségek számára” –mutatott rá Winkler Gyula europarlamenti képviselő. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök elképzelésében a majdani régióknak, ha működni akarnak, törvényhozói szerepet is kell kapniuk. /Lokodi Imre: Globalizációtól a „glokalizációig” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Hárompárti román koalíció készül Maros megyében az RMDSZ jelöltjei, Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökjelölt ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetében április 8-án döntenek arról, elfogadja-e elnöke, Ovidiu Natea javaslatát, miszerint kössön választási egyezséget a Nagy-Románia Párttal (PRM) és a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L). Kelemen Atilla. Az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, csalódtak a szociáldemokratákban, akik ismét előrántják a nemzetiségi kártyát. A szociáldemokratákkal az elmúlt nyolc évben jól együttműködtek. Maros megyében ugyanis 2000-től – függetlenül az országos erőviszonyoktól – a két alakulat egymás között osztotta meg a megyei önkormányzat vezetői tisztségeit. Borbély László polgármester-jelölt bízik a vásárhelyi románok bölcsességében, szerinte őket már nem lehet a magyarveszéllyel riogatni. /Sz. E. : Összefogás a magyarok ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Kiss Kálmán, az évek során több magyar zsebpártot és szervezetet létrehozó, mindig csak választási évben színre lépő politikus /jelenleg a Romániai Székely Szövetség vezetője/ összmagyar koalíció megalakítására intézett felhívást Maros megyében. Egy asztalhoz szeretné ültetni az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot (MPP), a közös polgármesterjelölt kiválasztása céljából. – Borbély László képtelen megnyerni a választásokat, fejtette ki. A felhívásra reagálva, Kiss István, az MPP marosvásárhelyi elnöke kikötötte: semmiféle tárgyalást nem kívánnak folytatni a Kiss Kálmán-féle alakulattal. Inkább az RMDSZ-szel szeretnének egyeztetni. Pokorny László, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke leszögezte: „Olyan emberrel, akinek nincs hitele, és aki miatt Fodor Imre elveszítette a 2000-es választásokat, soha nem fogok tárgyalni. ” /Szucher Ervin: Kiss Kálmán tárgyalna, de nincs kivel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

„Magyarellenes” koalíció alakult Marosvásárhelyen. Választási szövetséget kötött a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei szervezete annak érdekében, hogy a választásokon közösen támogassák Dorin Florea polgármestert, a PD-L jelöltjét Borbély László miniszter, RMDSZ-jelölt ellenében. Borbély László miniszter aggasztónak tartja, hogy 2008-ban, 18 évvel a marosvásárhelyi események után visszahozzák a városba a nacionalista hangulatot. Borbély László jelezte, hamarosan megkeresi a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetét, hogy elnyerje az MPP támogatását a választásokon. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök szerint viszont nem az RMDSZ-nek kell választási szövetségest keresnie. /Cs. P. T., L. I. : Magyarellenes koalíció alakult. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

A Magyar Polgári Párt (MPP) április 16-ig az RMDSZ elnöke által kijelölt helyen és időpontban nyitott az egyeztető tárgyalásra. Közleményükben leszögezték: a párbeszéd szempontjából kiemelt fontosságú megyék és városok Bihar, Szatmár, Kolozs, Szilágy, Maros, továbbá Nagyvárad, Nagyszalonta, Margitta, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely. Amennyiben az RMDSZ vezetői továbbra is elzárkóznak a párbeszédtől, április 17. után az MPP megyei szervezetei és az országos elnökség véglegesíti az MPP jelöltlistáit. /MPP-s ultimátum az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke április 14-én megismételte az RMDSZ-hez intézett ultimátumát: április 16-ig kész tárgyalni közös választási listákról azokban a megyékben, ahol veszélyeztetett a magyarság jelenléte az önkormányzatokban. A politikus elsősorban a Székelyföldön kívül, Maros, Szilágy, Szatmár, Kolozs megyében szorgalmazza az együttműködést. Szász szerint Markó Béla megtiltotta a területi RMDSZ-szervezeteknek az egyeztetést. „A tiltás ellenére mi bátorítjuk az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy keressék meg az együttműködés lehetőségét” – mondta az MPP elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint sehol sem tiltották meg az egyezkedést az MPP-vel. „Sőt, bátorítjuk az együttműködést, különösen ott, ahol rezeg a léc. Így például Marosvásárhelyen” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint az MPP-nek nincsenek jelöltjeik. Ahol nem tudnak saját listát indítani, inkább az RMDSZ-hez fordulnak segítségért. Tőkés András, az MPP országos alelnöke, Maros megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, Marosvásárhelyen eddig nem jött létre MPP–RMDSZ találkozó, de Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje várhatóan leül tárgyalni a polgáriakkal. Az MPP Borbély támogatását ahhoz köti, hogy az RMDSZ Tőkés Andrást támogassa a megyei tanácselnök-választáson. Kolozs megyében is leül tárgyalni a megyei RMDSZ-szervezet az MPP-vel. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy az MPP nem kereste meg őket. Listájuk végleges. Bihar megyében szinte nullával egyenlő annak az esélye, hogy az RMDSZ és az MPP egyezségre jut. /Együttműködnek, ahol rezeg a léc? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./