A tanévkezdés kiváló alkalmat jelent a politikusoknak, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Ezt tette az RMDSZ több politikusa is, amikor a szövetség érdemeit hangsúlyozta egy-egy iskola avatóünnepségén. A Maros megyei Ákosfalván például Az ígéretet megvalósítottuk transzparensek és RMDSZ-lobogók hirdették a szövetség érdemeit az új iskola felépítésében. Azonban továbbra sincs önálló magyar állami egyetem, a diákok románul tanulják Románia történelmét és földrajzát, a román nyelvet csupán elemiben tanítják idegen nyelvként a magyar tanulóknak. Markó Béla RMDSZ elnök Kézdivásárhelyen elmondta: a tanügyi törvényt módosítani kell, hogy a román nyelvet elsőtől tizenkettedik osztályig külön tanterv alapján tanítsák a magyar diákoknak. Tette ezt azután, hogy távozott az oktatási ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségből. /Farcádi Botond: Az elkésett diák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Maros megyében Nyárádkarácsonban is kiírták a település magyar nevét. Szőkefalva két bejáratánál a jövő hét végén faluünnep keretében avatják fel a település nevét jelző táblákat. Az első Szőkefalvi Napok alkalmával ünnepli, hogy közel negyven év után sikerült visszaszerezni a település nevét. Szőkefalvával együtt egy évvel ezelőtt – hosszas parlamenti viták árán – három másik Maros megyei magyar település is visszaszerezte eredeti nevét: a nyárádmenti Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós. Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”. Második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. Sokat számított, hogy Szőkefalva ortodox papja is támogatta azt. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly ősszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly képviselő viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. /Szucher Ervin: Hazatérő településnevek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, Sógor Csaba szenátor megígérte, hogy visszalép az RMDSZ európai parlamenti választási listájáról. Hozzátette, a szenátor nem most tette ezt az ígéretet, hanem még tavasszal, amikor a Tőkés püspököt támogató szervezetek javaslatára szeretett volna felkerülni az RMDSZ listájára. Tőkés András kifejtette, hogy nem érti, Sógor Csaba miért fogadta el a második helyet az RMDSZ listáján közvetlenül azután, hogy kiderült, az RMDSZ és a Tőkés püspököt támogató szervezetek nem tudnak megegyezni a közös listaállításról. Sógor Csaba leszögezte: nem áll szándékában visszalépni. „Nem a püspök ellen indulok, hanem azokat szeretném mozgósítani, akik 1990 óta az RMDSZ-re szavaznak“ – mondta a szintén református pap Sógor Csaba. /Sógor Csaba: nem lépek vissza. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Az MPSZ Maros megyében hatvan-hetvenezer szavazatra számít. Tőkés András kritikus, de durvaságtól mentes, civilizált választási kampányt ígér. /Menyhárt Borbála: „Kritikus, de nem durva kampányt akarunk”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is elkezdődött az új tanév. Dr. Béres András rektor köszöntötte Bartha Kálmánt, a BRD Maros megyei kirendeltségének képviselőjét – a bank, hagyományaihoz híven, ez évben is két kétezer lejes ösztöndíjat ad át az egyetem előző évi két, legjobb eredményt fölmutató hallgatójának. Nyolc éve rektor, mondta Béres András, folyamatosan fejlődő, gazdagodó intézményt eredményezett a nyolc év menedzsmentje. A kilencvenes évek legelején az egyetemre hét diák felvételizett és összesen 26 tanult, addig most Délkelet-Európa legkisebb egyetemén 120 új hallgató kezdi az évet, mind egyetemi, mind mesterképzésen egyaránt – összegzett Béres András. /Nb. : Színházi tanoncok leendő padokban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Levédetné a Transilvania márkanevet hat erdélyi megye, a tervek szerint reklámcéget bíznak meg a térség arculatának megalkotásával. A kezdeményezők: a 7-es számú központi fejlesztési régiót alkotó megyék – Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, Maros és Fehér – önkormányzati vezetői és turisztikai szakemberei október 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásukon elhatározták, hogy október végéig közös pályázati tervet dolgoznak ki. A részt vevő hat megye vezetői eldöntötték, hogy Transilvania néven létrehoznak egy regionális turisztikai egyesületet, amely a térség fejlesztését és népszerűsítését szolgálja. /Kovács Zsolt: Turisztikai imázsterv. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Áttörést jelenthet a román politikában az az állásfoglalás, amelyben a Demokrata Párt tartományi parlament és kormány létrehozása mellett tör lándzsát. Ezt egyelőre nem kommentálta az RMDSZ sem. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) viszont közleményében lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. A demokraták a jelenlegi régiók megtartásával képzelik el azok hatáskörének kiterjesztését, az RMDSZ készülő javaslata pedig ezek határainak megváltoztatásáról szól. Az RMDSZ-nek a közvélemény előtt október 13-án, Marosvásárhelyen bemutatandó átszervezési javaslatának egyik alapelve, hogy Maros, Kovászna és Hargita megye külön régiót alkosson, és hogy a jelenlegi 8 régió helyett 15 jöjjön létre: nyolc Erdélyben, hét a Kárpátokon kívüli területeken. A szakértői csoportban részt vevő Csutak István volt európai integrációs államtitkár tanulmánykötetében körvonalazta a régiós határokat. A régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ-kezdeményezést a koalíciós társ egyik vezető egyénisége, Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke bírálta elsőként. Az RMDSZ évek óta küzd a székelyföldi régió létrehozásáért. A liberálisok egyetértenek a történelmi régiók határainak figyelembevételével. /Románia Szövetségi Köztársaság? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Már elzárkózik a Demokrata Párt (PD) attól a hivatalos dokumentumától, amelyben gyakorlatilag az ország föderalizálását szorgalmazta. A DP honlapján is közzétette azt az álláspontját, amely szerint „ha a jelenlegi fejlesztési régiók hatékonynak bizonyulnak az uniós pénzek lehívásában, saját parlamenttel és kormánnyal kéne rendelkezniük”. Azonban Emil Boc pártelnök „jobbkezének” is tartott Daniel Buda kolozsvári demokrata képviselő most azt mondta: tud az említett passzusról, szerinte azonban félreértésről lehet szó. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „Elvben egyet tudunk érteni a Demokrata Párt azon elképzelésével, hogy az átszervezett fejlesztési régióknak saját kormányaik és parlamentjük legyen, ám azzal semmiképpen nem, hogy a jelenlegi régiókra kellene alapoznunk. ”. Markó megerősítette: az RMDSZ október 13-án Marosvásárhelyen mutatja be a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját. Eszerint az átszervezési javaslat egyik alapelve, hogy Maros, Kovászna és Hargita megye külön régiót alkosson, és hogy a jelenlegi 8 régió helyett 15 jöjjön létre. /”Visszaszívja” föderalizációs elképzeléseit a PD? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Hét évvel ezelőtt a marosvásárhelyiek előválasztással alakították ki a tanácsosjelölt-listát. Néhány, az RMDSZ vezetés kegyeibe férkőzött személy kiesett, a sebtében összehívott Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa megváltoztatta a listát. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Fodor Imre 138 szavazattal lemaradt az első fordulós győzelemről. (A fiaskóhoz az is hozzájárult, hogy a semmisnek nyilvánított közel 3. 500 szavazat újraszámlálását nem kezdeményezte a szavazókörzetekben az RMDSZ kampánystáb.) A történelem ismétlődni látszik, az RMDSZ Maros megyei és országos vezetése megint a megyei szervezetet akarja arra használni, hogy beavatkozzon a marosvásárhelyi polgármester-jelölésbe. A gyászos végeredmény előre borítékolható! Érthetetlen, hogy az RMDSZ megyei és országos vezetése miért retteg az előválasztásoktól. /Kincses Előd: Még egyszer az előválasztásokról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

„A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nem az RMDSZ városi szervezetének az ügye, de még csak nem is a megyeié. Úgy gondolom, országos ügy, hogy Marosvásárhelyen kit állítunk jövőre a román pártok ellenében” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Az RMDSZ megbízásából készülő felmérés kérdezőbiztosai szeptember 25. és október 2. között kopogtattak be kérdőívvel a kezükben marosvásárhelyi magyar családokhoz. A Közélet Marosvásárhelyen 2007 című nyolcoldalas kérdőív első húsz kérdése vonatkozik a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztására. Közvetlenül is rákérdeztek arra, hogy Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót tartanák alkalmasabbnak a polgármesterségre. – Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök szerint e felmérés eredményei alapján jelölik ki a személyt. Csegzi Sándor úgy látja, bizonyos kérdéseket tendenciózusan fogalmaztak meg. Amikor bizonyos kérdések átírását javasolta, Csegzi azt a választ kapta, hogy a nyomtatványok már elkészültek. Borbély László nem kívánta kommentálni Csegzi megjegyzéseit. Bulyovszky Loránd, a Borbély László által vezetett Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi titkára meglepődve értesült a felmérés megrendeléséről. Állította, hogy a Bernády Alapítvány nem rendelt semmiféle közvélemény-kutatást. Borbély László tisztázta: a Max Weber Társadalomkutató Központtal végül az RMDSZ megyei szervezete kötött szerződést a felmérésről. A Krónika egyik olvasója jelezte, hogy egy bárban két kérdezőbiztos a közvélemény-kutatás nyomtatványait írta át. A ceruzával beírt válaszokat kiradírozták, és golyóstollal átírták. Veres Valér szerint azonban nincs semmi kivetnivaló abban, hogy az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében a kérdezőbiztos előbb ceruzával írja be a válaszokat, és csak később erősíti meg golyóstollal. /Testreszabott kérdőívek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Második alkalommal látogattak a Maros megyei Vadasdra a pusztakamarási magyar gyerekek a vakáció utolsó hetében, hogy részt vegyenek a Ki az, aki nem fél elnevezésű evangelizációs bibliahéten, amit ez alkalommal is a helyi református templomban szerveztek meg. Vadasd lelkésze, Jakab Viktor és Pusztakamarás lelkésze, Oroszhegyi Attila úgy döntött, hogy a tavalyi egyhetes együttlét után jó volna újra találkozni. A gyermekeket ezúttal is családoknál szállásolták el. A pusztakamarási magyar gyerekek talán hazavihettek néhány magyar szót is tarsolyukban. /Székely Ferenc: Pusztakamarás. Tarsolyba csomagolt magyar szó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A Gyilkostó üdülőtelep fejlesztésére egy 2,16 millió eurós projekt 85 százalékát, 1,81 millió eurót a Környezetvédelmi Minisztérium adja. A szerződést október 16-án vette át Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől Pap József gyergyószentmiklósi polgármester. „Itt az ideje, hogy ötven év hanyatlás után végre fejlődésnek induljon a település” – mondta. Ezzel végre fejlődni fog a turizmus Gyergyószentmiklóson. A Maros megyei Erdőszentgyörgy, Makfalva, Mezőbánd, Nyárádtő és Ratosnya települések is támogatásban részesülnek ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztésre, illetve -kiépítésre. Székelykeresztúr és Lövéte is támogatásban részesül. /B. M., P. K. : Kormánytámogatások Erdély számára= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Hagyományos grafikai munkái után fotó- és digitális technikára alapozó, új szemléletet bemutató képekkel lepte meg a csíkszeredai közönséget Siklódy Ferenc grafikus. A képek hétköznapi tárgyak, kézművesmunkák, gyerekrajzok számítógép segítségével rétegelt fényképes lenyomatai. A művész egyik legfőbb munkája a Székelyföldi Képzőművészek Arcképcsarnoka, mely körülbelül kétszáz, Kovászna, Hargita és Maros megyei képzőművészről készült metszetet tartalmaz. /Székely Zita: Montírozott világok: Siklódy Ferenc tárlata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

A Pro Europa Liga (PEL) dicséretesnek tartja, hogy a hazai pártok közül az RMDSZ elsőként és komolyan foglalkozik az ország régióinak újraalakításával, de nem tartja szerencsésnek a szövetség elképzelését. Smaranda Enache elnök szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. „Nem több, mesterségesen létrehozott megyéből kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók is” – nyilatkozta Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében Székelyföld „kialakítása”, ami Enache megítélésében a lehető legtermészetesebb dolognak számítana. A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tűnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne Maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye; Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény megye. /Sz. E. : Megszüntetnék a megyéket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

A Székely Nemzeti Tanács mellett a Magyar Polgári Szövetség is kifogásolja az RMDSZ legújabb kezdeményezését, amely a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozatalát célozza. Kampányfogásnak minősítik, és úgy vélik, ez az akció eltereli a figyelmet a lényegről. A történelmi Székelyföldön 76 százalékos a magyarság aránya, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban ez alig 59 százalék lenne, megbillentené az egyensúlyt Maros és Hargita megye román vidéke, illetve Bodzaforduló környéke. A két szervezet leszögezi, Székelyföld végső közigazgatási határait és nemzetiségi összetételét népszavazás, és nem rögtönzött ötletek alapján kell eldönteni. /Farkas Réka: Csak népszavazás dönthet (Székelyföldi Fejlesztési Régió vagy autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

Amennyiben a Traian Basescu által javasolt formában vezetik be az egyéni választókerületes rendszert, akkor könnyen előfordulhat, hogy az erdélyi magyarság nagy része elesik a parlamenti képviselettől, vélte Márton Árpád képviselő. – Az RMDSZ legfennebb Hargita, Kovászna és Maros megyében szerezhet mandátumokat, esetleg még Szatmár és Bihar megye egy-egy kerületében, máshol viszont nem. A romániai magyarság több mint felének tehát nem lesz képviselte a parlamentben, hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ez a gesztus nem csak az államfőnek az egypártrendszerre való törekvését, hanem magyarellenességét, homogenizáló politikáját is bizonyítja – nyilatkozta a képviselő. /Sz. K. : Búcsút mondhat az erdélyi magyarság a parlamenti képviseltnek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

A Pro Europa Liga (PEL) sérelmezi, hogy a hivatalos eseményekre mindig meghívják az ortodox egyház képviselőit, annak ellenére, hogy Románia nem egyházi, hanem világi állam. Az ügyben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a PEL. Az egyesület elnöke, Smarande Enache konkrét esetet hozott fel példaként: a dánosi községháza avatóján jelen volt Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek, is, a többi egyház nem képviseltette magát. Az avatón Maros megye prefektusa, Ciprian Dobre is jelen volt, a PEL levelet intézett a kormánybiztosnak, amelyben felhívta a figyelmét a törvénysértésre. Ciprian Dobre válaszában leszögezte, nem találja megalapozottnak a vádakat, mivel a polgármesterek „nem állami, hanem autonóm személyek”, így azt hívnak meg az avatóünnepségekre, akit akarnak. A PEL ezért a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul panaszával, és kéri, hogy vizsgálják ki az esetet, amely nem egyedi az országban. /Szász Cs. Emese: PEL: az állam diszkriminálja az egyházakat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./

Székelyföld megye létrehozását kezdeményezi Gyergyószentmiklós Székely Tanácsa. „Kezdeményezzük a Székelyföld megye létrehozását, amely a jelenleg hatályos jogszabályok alapján jönne létre, Kovászna és Hargita megyéből és a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszékből, avagy azokból a településekből állna, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetének függeléke Székelyföld településeiként megjelöl, nyitva hagyva a csatlakozás lehetőségét más települések számára is” – áll a testület október 31-i állásfoglalásában. /Hargita megye: Székelyföld megyét kérnek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Október 30-án Székelyudvarhelyen megalakította a Székelyföldi Kézművesek Egyesületét a harminckét alapító tag. Az érdekvédelmi egyesületbe zömmel Hargita és Kovászna megyei személyek, egyesületek kapcsolódtak be, de Maros megyei kézművesek is érdeklődtek az új egyesület iránt. A szervezet létrejöttét kezdeményező Lőrincz Zsuzsánna, az Artera Alapítvány elnöke elmondta, többnyire érdeklődőként vettek részt az alakuló ülésre érkezettek, de azzal a meggyőződéssel távozhattak, hogy életképes egyesület születik, amely képes lesz partnerségi kapcsolatot létesíteni a különböző népi művészetekkel foglalkozó személyek, csoportok között. Hargita Megye Tanácsa is jelezte, alapító tagként kívánná támogatni a kezdeményezést. A november 23-i máréfalvi Népművészeti Akadémián tartanák az első közgyűlést. /Antal Ildikó: Kézművesek új egyesülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Nyilvános árverésen próbálja értékesíteni a Maros megyei adóhivatal a marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó ingóságait. Káli Király István, a kiadó adminisztrátora szerint ez nem azt jelenti, hogy csődbe ment a Lyra Kft. Az árverést a marosvásárhelyi adóhivatal vezetője túlbuzgóságának számlájára írja. A körbetartozások miatt 2004 ősze óta rendkívül nehéz helyzetben van az erdélyi magyar könyvkiadás. A kiadók csak nagy késéssel jutnak hozzá a terjesztőknek átadott könyveik árához, így jelentős adótartozást kénytelenek maguk előtt görgetni. A Lyra Könyvkiadó Kft. elsősorban a Mentor Kiadó köteteinek kinyomtatásával és terjesztésével foglalkozott. A Mentor a legnagyobb tulajdonrésszel (54,62 százalékkal) szerepel a Lyra tulajdonosai között. Kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a Látó irodalmi folyóiratot megjelentető Aranka György Alapítvány és a Maros megyei Népújságot megjelentető Impress Kft. Az árverés nem veszélyezteti a Mentor-könyvek megjelenését. A Mentor arra kényszerül, hogy a tulajdonában levő ingatlan eladásával teremtse elő a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Markó Béla RMDSZ-elnök ez év márciusában keltezett vagyonnyilatkozata szerint a kiadótól kilencezer lej osztalékot kapott a 2006-os évre. Ugyanabban a vagyonnyilatkozatban számolt be a volt miniszterelnök-helyettes arról is, hogy 33 ezer lejért Káli Király Istvánnak adta el Mentor-részvényeit. /Gazda Árpád: Árverezik a Lyra könyvkiadó ingóságait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) becslése szerint Tőkés László független EP- jelölt 50 ezer szavazatra számíthat Maros megyében a november 25-én esedékes európai parlamenti választásokon, jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, az MPSZ helyi elnöke. Szerinte félrevezető Frunda György kijelentése, miszerint Tőkés Lászlónak nincs esélye bejutni az európai törvényhozásba. Nem igaz, hogy 285 ezer szavazat kellene a független jelöltnek a mandátumszerzéshez, mert ha a választási részvétel nem haladja meg a 40%-ot, ami a korábban csatlakozott új tagállamokban a legutóbbi EP-választásokon jegyzett átlagos részvétel volt, akkor 200 ezer szavazat kell Tőkés László bejutásához. Ez elérhető eredmény. Csalástól viszont tart az MPSZ, mivel a polgáriaknak egyetlen képviselőjük és megfigyelőjük sem lesz az EP-választási körzetekben. Tőkés András félrevezetésnek minősítette Frunda György korábbi kijelentését is, miszerint Tőkés László lenne a hibás a közös EP-választási jelöltlista meghiúsulásáért. A választókkal való találkozók szervezésénél nehézségeket okoz az MPSZ-nek, hogy az RMDSZ-es polgármesterek miatt nem könnyű helyiséget találni a kampányrendezvények lebonyolítására. /(benedek): Az MPSZ 50 ezer szavazatra számít a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

November 20-a előtt nincs esély arra, hogy bejegyezzék a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, miután az ügyészség kérésére a bíróság ismét elhalasztotta a döntést az ügyben. A következő tárgyalást november 20-ra tűzték ki. Demeter János tanácselnök reményét fejezte ki, hogy az lesz az utolsó tárgyalás, és sikerül végre bejegyeztetni az egyesületet. Az egyesület létrehozását majdnem egy éve, tavaly december 7-én döntötte el Sepsiszentgyörgyön közel kétszáz Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyei polgármester és RMDSZ-es politikus. /Farcádi Botond: Szövetség a Székelyföldért: Csak november végén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

„A vidéki társadalom, a megye magyarságának mintegy kétharmadát képező magyar választók megértették az RMDSZ üzenetét, és kellő józansággal fogják fel a politikai kihívást. Az emberek inkább csodálkozásuknak és felháborodásuknak adnak hangot, ami megerősít azon véleményemben, hogy nem a választók józansága, hanem a felelőtlen politikai kalandorok miatt kell aggódni”, összegezte dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Maros megyei kampánykörútjának tapasztalatait. Több mint negyven településen jártak. /(mózes): RMDSZ-kampánykörút Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

A Barabás Ernő nevére kiállított európai letartóztatási parancs semmissé nyilvánítása mellett döntött november 12-én a Maros megyei törvényszék. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után Barabást 10 év börtönbüntetésre ítélték. A letartóztatási parancs kibocsátását követő 10 éves türelmi idő idén lejárt. Barabás 1992 óta politikai menekültként Magyarországon él. A mostani döntés azt jelenti, most már minden következmény nélkül hazatérhet Romániába. /Maros megye. Hazatérhet Barabás Ernő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

1989-ben a hallgatás falát döntötte le, azóta pedig a halogatás falait döntögeti Tőkés László – ezzel köszöntötték Backamadarason a független európai parlamenti képviselőjelöltet, aki Maros megyei falvakba látogatott el barátai és támogatói társaságában. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit tud és mit nem tud Tőkés: nem tud hazudni, megalkudni és neptunos ,,magyar” politikát folytatni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy kicsoda: az az ember, aki után az erdélyi magyarság elindulhat az EU-ba – hangzott el. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint nemcsak Erdélynek van szüksége a püspökre, hanem Kis-Magyarországnak is, amint ez 2004. december 5-én nyilvánvaló lett. Magyar embereknek csak hiteles jelöltet szabad állítani, nem olyanokat, akik december 1-jén Erdély elcsatolására koccintottak a románokkal és Medgyessyvel – jelentette ki Gyulakután az egyik hozzászóló, Makfalván pedig a 90-ben elszalasztott, de most érvényesíthető lehetőségről beszélt Borbély Zsolt Attila politológus. Tőkés László Szovátán kifejtette: hamarosan eldől az EU-ban, hogy merre tart a magyar nemzet. A múlt század a magyar pusztulásé volt, legyen a mostani a magyar feltámadásé, ne utasítsuk el az újabb kegyelmi idő megragadását. A felszólalók között volt Deák Károly városi tanácstag is, aki számon kérte tőle ,,a magyarság megosztását”. Szavait hangos morajlás kísérte, végül Tőkés közbenjárásával befejezhette mondandóját. /A halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Össze sem lehet hasonlítani a Maros Megyei Múzeum régészeti részlegének új kiállítótermeit a régiekkel. A Kultúrpalota második emeletén látszik az igazgatóváltással történt szemléletváltás. Feltárt szkíta és kelta sírok az üvegfedél alatt. Végre háromnyelvű feliratok vannak. Az első állandó kiállítás Maros megye régészeti leleteinek jó részét bemutatja a kőkorszaktól egészen Attila hunjainak betöréséig. Soós Zoltán, a múzeum igazgatója jelezte, hamarosan jön a középkort bemutató is, az már rázósabb ügy lesz. Két héten belül megnyitják a ferences kolostor feltárását és anyagát bemutató tárlatot. A várbeli kolostor Székelyföld eddig feltárt legjelentősebb középkori lelőhelyévé vált. /Nagy Botond: „Mi azt mutatjuk be, ami van... ” = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Zsúfolásig megtöltött sportcsarnokra, legalább négyezer fős közönségre számítanak az RMDSZ november 18-i központi kampányzáró rendezvényén Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója becslése szerint. Az Új honfoglalás – együtt minden magyarral az Európai Unióban című rendezvényre az RMDSZ ötszáz településről mintegy 32 nagybusszal, 35 kisbusszal és több mint 200 személygépkocsival érkező érdeklődőt vár, mondta az igazgató. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnöke két héttel ezelőtt körlevélben figyelmeztette erre Maros megyei községek polgármestereit és alpolgármestereit: „Maros megye mintegy 800 küldöttel/résztvevővel kell hogy képviseltesse magát”. Az ügyvezető elnök szerint „alapvetően fontos, hogy településekre lebontott pontos listák készüljenek azokról, akik részt vesznek a kampányzáró rendezvényen”. Szabó Árpád nem tartja utasító hangvételűnek a körlevelet. Amikor a körlevélről érdeklődött a lap munkatársa, Szepessy ingerülten kérdőre vonta a Krónikát, hogy miként juthatott egy belső körlevél birtokába. Az RMDSZ legtöbb polgármestere nem lát semmi kivetnivalót a felszólításban. Két évvel ezelőtt a marosvásárhelyi ligeti stadionban az RMDSZ által meghívott Omega együttes fellépése előtt hurrogták le és fütyülték ki Markó Béla szövetségi elnököt. Hasonlóan járt két héttel ezelőtt Frunda György is, aki a zsúfolásig telt vásárhelyi sportcsarnok közönségéhez szólt. Rúzsa Magdi fellépése előtt Frunda igyekezett tömören és humorosan fogalmazni, de a közönség egy része, még mielőtt megszólalt volna, hurrogásba kezdett. /Szucher Ervin: Kényszertaps az RMDSZ-kampányzárón? = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

A dokumentumok román fordítását követeli Ciprian Dobre Maros megye prefektus. Traian Basesescu államfőhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz és a többnyelvűségért felelős romániai EU-biztos Leonard Orbanhoz készül fordulni Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász arra kíváncsi, hogy az alkotmány által garantált anyanyelvhasználat értelmében mi a különbség a magyar és kínai nyelv között. Kincses egyik ügyfelének, a mezőcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. Egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutatott, hogy „Románia hivatalos nyelve a román”. A Krónikának nem sikerült elérnie Dobrét, aki korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeiről beosztottjai nyilatkozzanak. /Szucher Ervin: Magyar iratra nincs erdő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

A romániai magyarok majdnem 12 százalékkal nagyobb hányadban vettek részt a vasárnapi európai parlamenti választáson az országos részvételi arányhoz képest. A Tőkés Lászlóra szavazók nagy része Kovászna, Hargita és Maros megyei. Szilágy megyében az RMDSZ 23 százalékkal még a román pártokat is legyőzte. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozása után a 29,12 százalékos részvételű európai parlamenti választáson a PD a voksok 28,78 százalékát szerezte meg. A második helyezett az ellenzéki PSD 23,14 százalékkal, ezt követi a PNL 13,45 százalékkal. A liberális pártból korábban kivált PLD 7,78 százalékot szerzett. Az RMDSZ 5,52 százalékot kapott, Tőkés László pedig 3,43 százalékot mondhat magáénak. Abszolút értékben az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. Az RMDSZ és Tőkés összesen 458 666 szavazatot kaptak, ami az 1 millió 100 ezer potenciális romániai magyar szavazóhoz képest 41 százalékos részvételi arányt jelent a közösségen belül. Tőkés és az RMDSZ Székelyföldön éles csatát vívott. Kovászna megyében Tőkés Lászlóra közel 12 ezerrel többen szavaztak, mint az RMDSZ-re. Hargita megyében az RMDSZ a szavazatok 43,8 százalékát, míg Tőkés a 43,1 százalékát szerezte meg. Hargita megyében Udvarhelyszéken Tőkés 25 ezer szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 18 ezret. A Gyergyói-medencében a felek holtversenyben végeztek, a Csíki-medencében viszont az RMDSZ-re 23 500-an voksoltak, Tőkésre pedig csak 15 500-an. Maros megyében az RMDSZ megszerezte a szavazatok 33,4 százalékát, Tőkésre a szavazók 12,1 százaléka voksolt. A magyarok által jelentős mértékben lakott Hargita, Kovászna és Maros megyében gyűjtötte össze Tőkés László szavazatainak többségét, körülbelül százezer voksot. Hargita megyében közel 50 ezret, Kovászna megyében 32 ezret és Maros megyében 20 ezret. Az RMDSZ a három megyében körülbelül 125 ezer szavazatot kapott, Hargita megyében 50 ezret, Kovászna megyében 20 ezret és Maros megyében 55 ezret. Szilágy megyében az RMDSZ győzött, a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, Tőkésre a szavazók 6,78 százaléka voksolt. Kolozs megyében az RMDSZ pedig a voksok 14,2 százalékát szerezte meg, Tőkés László pedig a 6,27 százalékát kapta. /Borbély Tamás: Tizenkét százalék szavazattöbblet magyar oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Maros megyében a választási eredmények: érvényesen leadott szavazatok száma: 158. 429 fő. Az RMDSZ-re 55. 179-en, Tőkés László független jelöltre 20. 006-an szavaztak. /Mózes Edith: EP-választások. Maros megyei eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./