Szűk egy hét maradt a helyhatósági választásokig. Az RMDSZ-nek olyan kihívója van a Magyar Polgári Pártban (MPP), amely szinte minden jelentős magyarlakta megyében indított jelölteket. Korábban függetlenként vagy csak helyi szintű pártocskák színeiben indulhattak az RMDSZ ellenjelöltjei. A magyar pártpaletta kétpólusúvá válása azonban Székelyföldön kétségtelenül növelte a választások tétjét. Itt zajlik a magyarok lakta vidékek közül a legélesebb küzdelem. A jelöltek az elmúlt három hét alatt nem kímélték egymást. Súlyos vádak is elhangzottak. Az RMDSZ-szel együttműködő Itthon Fiatalon mozgalom összegyűjtötte a székelyföldi településen Szászról „közszájon” terjedő állításokat, amelyeket szerintük a polgármester soha nem volt hajlandó tisztázni. „A szóbeszéd azt tartja, a hulladékgazdálkodási magánvállalat eladásakor a polgármester feltételekhez kötötte a hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés meghosszabbítását az új tulajdonossal, és ez a feltétel 700 ezer eurót jelent. Ez lehetséges?” – olvasható abban a nyílt levélben, amely több más ehhez hasonló kérdést intéz Szászhoz. Az MPP elnöke ezeket a vádakat spekulációknak nevezte, amelyek politikai lejáratására irányulnak. Vajna Imre, az MPP udvarhelyi szervezetének elnöke nevében Szászék hasonló kampányfogással vágtak vissza. Nyolc kérdést szegeztek Borboly Csabának, a Hargita megyei tanácselnök-jelöltnek és Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester-jelöltnek. A kérdések – akárcsak a Szász korrupciógyanúsnak vélt lajstroma – semmi bizonyítható adatot nem tartalmaznak. „Borboly Csaba Budapesten élő, MSZP-s pártmegbízásokat ellátó testvérének közvetítésével Önök nem nyilvános megbeszélést folytattak Gyurcsány Ferenccel. Miért nem tájékoztatják az ott elhangzottakról Székelyudvarhely és Hargita megye közvéleményét? Gyurcsány Ferenc és az MSZP által az RMDSZ-nek nyújtott politikai és médiatámogatásért cserében, miért ígérték meg: segédkeznek, hogy az egri kórházprivatizációs botrányban főszerepet játszó, szocialista kötődésű vállalkozás megszerezhesse a csíkszeredai és székelyudvarhelyi kórházak piacképes egészségügyi szolgáltatásainak üzemeltetési jogát? Miért akarnak az egyébként Magyarországon népszavazás által megbuktatott gyurcsányi egészségügyi privatizációs terveknek Hargita megyében és Székelyudvarhelyen teret nyitni?” – olvasható egyebek között a dokumentumban. Kovászna megyében úgy tűnik, hogy az RMDSZ áll nyerésre. Legalábbis ezt mutatja két RMDSZ-es közvélemény-kutatás. Román jelöltnek a győzelemre való esélye nagyobb Maros megyében, ahol a tanácselnöki tisztség megszerzését alapvető fontosságúnak tekinti az RMDSZ. Lokodi Edit Emőke esélyeit rontja azonban, hogy a magyar szavazatok megoszlanak, mivel Tőkés András MPP-s jelölt is megpályázta a tisztséget. /Borbély Tamás: /Egy héttel a helyhatósági választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A rendőrségen és a Maros megyei választási irodánál is bejelentést tett a Magyar Polgári Párt (MPP): elhatárolódik az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét és megyei tanácselnök-jelöltjét támadó névtelen szórólapoktól, ezt Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje jelentette be. Tőkés András kifejtette, az MPP-nek, amellett, hogy tartja magát a megállapodáshoz, miszerint nem folytat negatív kampányt, meggyőződése, hogy a helyhatósági választások után a két alakulat tárgyalni fog egymással. A párt készítette nem hivatalos telefonos közvélemény-kutatás eredményei szerint a megyei tanácselnöki tisztségért közel azonos eséllyel indulnak az RMDSZ és az MPP jelöltjei. Május 27-én érkezik Maros megyébe Kövér László fideszes politikus, aki az MPP több kampányrendezvényén is részt vesz – jelentette be Ráduly Levente megyei MPP elnök. Az RMDSZ részéről elhangzott, a magyar ellenzéki politikusok kampánybeli részvételét rosszalló nyilatkozatokra is reagált Ráduly: a politikai támogatás elfogadott gyakorlat, és a Fidesz támogatása nem a pártnak szól, hanem az autonómiát és a fontos nemzetstratégiai értékeket felvállaló politikai erőnek. Gróf Bethlen Istvánnak a közelmúltban ellopott szobrát pótló alkotást az MPP visszajuttatja a gernyeszegi közösségnek, a szoboravatót május 29-én tartják. /(benedek): Elhatárolódik az MPP az RMDSZ- jelölteket támadó szórólapoktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a vele készült interjúban leszögezte, az RMDSZ-nek nem kell módosítania választási üzenetét, ami az összefogás, a magyar részvétel és az egységes képviselet fontosságát illeti. Maros és Szatmár megyében nyíltan RMDSZ-ellenes, és ezáltal magyarképviselet-ellenes koalíciót kötött néhány román párt. A választás másik tétje, mondta, hogy utat engednek-e egyfajta megosztottságnak, vagy a magyar egység mellett állnak ki. Visszautasítják a román pártok magyarellenes retorikáját, de nem taszítják a kampányt az etnikai polarizálódás felé. Markó szerint az RMDSZ-hez képest kevés szavazatot fog megszerezni az MPP, de ez a szavazatszám is sok helyen azt eredményezheti, hogy a magyarság tisztségeket veszít, továbbá „az RMDSZ modernizációsabb elképzeléseket képvisel, az MPP programjában több a konzervatív elem, és itt nem ideológiai értelemben gondolom a konzervativizmust. ” Markó kitért a válasz elől, hogy elképzelhetőnek lát-e valamiféle megegyezés létrejöttét a parlamenti választásokig a két alakulat között. Rámutatott, az RMDSZ az MPP választási részvétele mellett is át fogja lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, viszont gyengébb lesz a képviselet /Fall Sándor: Adottak a magyar egység alapfeltételei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje hangsúlyozta, szándékuk összegyűjteni mindazoknak a szavazatát, akik az idők során lemorzsolódtak az RMDSZ-től. Jól ismeri a vidék gondjait. Az elmúlt hat esztendőben arra kényszerült, hogy járja a falvakat. Amíg az MPP-t bejegyeztették, évente gyűjtötték aláírásokat. Szemléletváltásra van szükség. A képviselőknek kell szolgálniuk a közösséget, és nem fordítva. /Szucher Ervin: A közpénzek elköltését ellenőrizné. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ Maros megyei tanácselnök-jelöltje folytatni akarja a négy évvel ezelőtt elkezdett munkáját. Tervei közt szerepel a szállítási infrastruktúra korszerűsítése, a vízgazdálkodás és csatornahálózat fejlesztése, az integrált hulladékgazdálkodási rendszer gyakorlatba ültetése, a megyei egészségügyi intézmények korszerűsítése, a megyei szociális hálózat fejlesztése stb. /Gyergyai Csaba: „Bizonyítottam, és tudom, mit kell tennem. ” = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szomorúnak tartja, hogy választási csalás lehetőségéről beszélnek, de fel kell készülni rá. /Mózes Edith: „Remélhetőleg Maros megyében kevés sikere lesz a megosztó propagandának” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Vajda Lajos független Kovászna megyei tanácselnök-jelölt Hargita, Kovászna és Maros megye összetartozása egyértelmű, a magyar megyék vezetőinek egyeztetniük kell, és helyi szinten a román közösséggel is meg kell értetni, mit akarnak. Meg kell kezdeni az intézményrendszer kiépítését, Vajda Lajos már a régiók hivatalos átrajzolása előtt létrehozná a Regionális Fejlesztési Tanácsot. Ez a testület negyedévente ülésezne. /Farkas Réka: Regionális Fejlesztési Tanácsot hozna létre (Befejezte a megyejárást Vajda Lajos) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

Az ország lakosságának 49,38 százaléka szavazott. Regáti és moldvai megyékben szavaztak a legtöbben, vidéken pedig az emberek 20 százalékkal többen járultak urnák elé, mint városokban. Bihar megyében a választók 55,4 százaléka járult az urnák elé, Maros megyében 54,11 százaléka, Hunyad megyében 53,22 százaléka, Szilágy megyében 53,12 százaléka, Szatmár megyében 47,33 százaléka, Hargita és Kovászna megyében alacsony volt a részvételi arány. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az RMDSZ elsősorban nem a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel versengett. A székelyföldi alacsony részvételi adatok bizonyítják, hogy a verseny elbátortalanította az embereket, különösen, ha ez a verseny viszálykodást, veszekedést, negatív kampányt jelent. Markó szerint ez megcáfolja azokat, akik azt mondták, hogy a verseny serkenti a részvélt. Marosvásárhelyen számos rendellenséget jelzett az RMDSZ kampánystábja. A román jelöltet támogató egyik üzletember ellopta Katyi Antal operatőr kameráját, amikor ez utóbbi éppen a Florea mellett kampányoló hangosbemondóval haladó gépkocsit filmezett. /B. T. : Falun többen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Bár a Maros megyei önkormányzat vezetőjére leadott szavazatok összeszámolása gyanúsan sokáig tartott, a közzétett adatok szerint a következő négy évben is az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke áll a megye élén. Lokodi 35,55 százalékot ért el az őt követő Ciprian Dobre (PNL) előtt, aki 33,74 százalékot ért el. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje az 5,07 százalékos eredménnyel a negyedik. Az önkormányzati testületbe is az RMDSZ küldheti a legtöbb képviselőt, 31,57 százalékos eredménnyel. A PNL, a PDL és a PSD nagyjából hasonló, 19 és 14 százalék közötti eredményt ért el. Az MPP nem érte el az 5 százalékos küszöböt. /A végleges eredmény szerint is Lokodi Emőke Maros megye tanácselnöke. = Erdély. ma, jún. 3./

Töröltetné a marosvásárhelyi polgármester-választás eredményét Borbély László. Az RMDSZ jelöltje szerint Dorin Florea csalással győzött. A PD-L jelöltje, Dorin Florea a polgármester-választás a szavazatok 52,52 százalékával nyerte meg, az RMDSZ jelöltje, Borbély László 44,86 százalékot szerzett. Az RMDSZ Marosvásárhelyen a városi tanácsban 10 helyet szerzett meg a korábbi 12 helyett. Valószínűsíthető, hogy a két alpolgármesteri tisztség közül csak az egyiket szerzi meg az RMDSZ. Nem világos, hogy erre Csegzi Sándort vagy Bakos Leventét jelölik. Szászrégenben Nagy András, az RMDSZ jelöltje megszerzett egy újabb mandátumot 53 százalékkal, akárcsak Szováta polgármestere, Péter Ferenc, aki elsöprő, nyolcvan százalékos győzelmet aratott. Ugyancsak az RMDSZ színeiben első fordulóban nyert Sófalvi Szabolcs Marosszentgyörgyön. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ nagyon jól szerepelt, biztosított a romániai magyar közösség képviselete az önkormányzatokban. „Megnyertük Hargita és Kovászna megye tanácselnökségét, olyan jelentős székely városok polgármesterségét, mint Székelyudvarhely vagy Csíkszereda. Maros megyében eddig 30 polgármesterünk volt, most van 34. Ezek között Szászrégent ismét megnyertük, ami azt bizonyítja, a magyaroknak van üzenete a románok felé” – összegzett Markó. /Lokodi Imre: Eredményt óvna Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 9/ Marosvásárhelyen a végleges adatok: a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 132. 826. Szavazáson részt: 77. 595. Érvénytelen: 987. Érvényes szavazatok száma: 76. 608 1. Dorin Florea: 40. 241; 2. Borbély László: 34. 374; 3. Ichim Marius: 1. 156. A városi tanács összetétele: 1. RMDSZ 10 tanácsos (30. 931 szavazat – 40,8%): Dávid Csaba, Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor. 2. PD-L 8 tanácsos 3. PSD 2 tanácsos. 4. PNL 2 tanácsos. 5. PRM 1 tanácsos. Borbély László, az RMDSZ polgármester-jelöltje a választási törvényt sértő események miatt óvást nyújt be a Központi Választási Irodához. /Borbély László óvást nyújt be a Központi Választási Irodához . = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Az RMDSZ az MPP által elvont szavazatokra hivatkozott, amikor magyarázta, hogy nem sikerült megszerezni a Szilágy megyei tanácselnöki tisztséget, hogy kisebbségbe szorult az RMDSZ-frakció a Maros Megyei Tanácsban, hogy kevesebb képviselőt juttatott be a szövetség az aradi önkormányzatba. Úgy tekintik, hogy az MPP olyan valamit vett el tőlük, aminek a jogos tulajdonosai lettek volna. Ezen a szemüvegen át a választó csak eszköznek látszik. /Gazdag Árpád: A magyar szemüveg. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Az RMDSZ pozitív, nyílt, emberközeli és építő kampányt folytatott: ez jónak és eredményesnek bizonyult – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az országos kampánystáb vezetője. Pozitívumként értékelte, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácsok élére az RMDSZ jelöltjei kerültek, de sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült hasonló sikert Szilágy megyében is elérni. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar legyen a megyei tanács elnöke. Az MPP jelöltje 2200 szavazatot vitt el, valamivel többet tehát, mint amennyi a megyei elnökség megszerzéséhez volt szükséges. Hasonló példaként említette Máramaros megyét, ahol kb. 1200 szavazaton múlott, hogy a harmadik magyar jelölt is bejusson a megyei tanácsba. Az MPP kb. 1500 szavazatot vitt el, és megakadályozta, hogy a magyaroknak három képviselője legyen a megyei önkormányzatban. Kolozs megyében az MPP-nek köszönhetően egy tanácsossal kevesebb jutott be mind a megyei, mind a helyi tanácsba. /Kelemen az MPP-t okolja a mandátumok elvesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ „Tizennyolc éve ez volt a legkeményebb kampány” – összegezte Kolozsváron a választásokat Kelemen Hunor. Az első fordulóban az RMDSZ 148, míg az MPP 6 polgármesteri tisztséget szerzett meg. /Fleischer Hilda: Kelemen: ádáz kampányt vívtunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Egy tanácselnökkel, négy megyei és három városi tanácsossal több tisztségviselő képviselné a magyar közösség érdekeit, ha nem alakul ki verseny a két politikai szervezet – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – között. Szilágy megyében megyei tanácselnököt, Maros megyében egy megyei és két helyi tanácsost, Kolozs megyében két megyei és egy helyi tanácsost, Máramaros megyében egy megyei tanácsost veszített el az erdélyi magyarság ott, ahol az MPP is indított jelölteket. Kelemen Hunor az MPP-t tette felelőssé a magyar képviselet gyengüléséért. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar – az RMDSZ-es Csóka Tibor – legyen a megyei tanács elnöke. Ha az MPP jelöltje, Papp Lajos Sándor több mint 2000 szavazatát az RMDSZ jelöltje kapta volna, Csóka legyőzte volna vetélytársát, a szociáldemokrata Tiberiu Marcot. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök szerint ez nagy csalódás. Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje, a párt országos alelnöke nem kívánta kommentálni Kelemen utalásait. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az MPP megjelenésének tulajdonítja az RMDSZ három mandátumának – két megyei és egy helyi tanácsos – elveszítését. „Az egyetlen megoldás a megegyezés lett volna, amit az MPP szorgalmazott is. Szerintem elég közel álltunk hozzá, de az RMDSZ elzárkózott ez elől, így a mandátumok elveszítésének felelőssége csakis őket terheli” – reagált László Attila szavaira Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke. /Darvas Beáta, Lokodi Imre, Kulcsár Mária: Veszteséget jelentett a magyar–magyar verseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Markó Béla és Szász Jenő is győzelemnek tekinti a választások eredményeit, noha előbbinél tompítani, utóbbinál viszont cáfolni kellene a diadalt. Székelyföldön az MPP vereséget szenvedett. A káderpolitika az RMDSZ-nél is meghatározó volt. Szatmár és Maros megyében olyan jelöltekkel nyerték meg a tanácselnöki tisztségeket, akik személyesen több szavazatot szereztek, mint az RMDSZ megyei listája, azaz képesek voltak túllépni az etnikai szavazáson. Azonban a dél-erdélyi szórványban az RMDSZ többnyire vesztesként került ki. A legnagyobb kudarc Marosvásárhely. A felülről „hazaerőszakolt” pártpolitikus képtelen volt a másik oldalról voksokat szerezni, írta Borbély Lászlóról a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Mérlegelés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Borbély Ágnes, pszichológus lett az új kisebbségi tanfelügyelő Hunyad megyében, miután elődje sikertelenül vizsgázott a tanfelügyelői versenyvizsgán. A Maros megyei születésű Borbély Ágnes szakképzett tanítónőként került a megyébe, először Csernakeresztúron tanított a magyar elemiben. Időközben elvégezte a pszichológia szakot és jelenleg a dévai Sigismund Toduta Művészeti Gimnázium pszichológiai tanácsadója, illetve betanító tanár a Téglás Gábor Iskolacsoportban. Gáspár-Barra Réka: Új kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt alelnöke, a Maros megyei tanácselnöki jelölt sajtótájékoztatóján kijelentette: várakozáson aluli, de a körülményekhez képes mégiscsak jó eredményeket értek el a június 1-jei önkormányzati választásokon. Hozzátette: statisztikai lehetetlennek tartja, hogy megyeszinten mintegy 25 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Tőkés András megyei tanácselnökjelölt és Berekméri Sándor megyei tanácsosjelölt közös sajtótájékoztatóján elhangzott: a helyhatósági választások eredményeit a második forduló után kiértékelik. Számítanak arra, hogy Gyulakután megszerzik a polgármesteri széket. Az MPP-nek 66 tanácsost sikerült bejuttatnia az önkormányzatokba, így „az MPP-nek sikerült az ötödik politikai erővé válnia a megyében”. Szponzoruk alig akadt, a párt első 3-4. helyezettjei a tanácsosi listákon összeadták fizetésüket, ebből finanszírozták a kampányt. „Országos szinten a magyar szavazatok 15 százalékát kapta az MPP, és nem hiszem, hogy ez az arány elhanyagolható lenne. Az RMDSZ kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni az MPP-vel az őszi parlamenti választások előtt” – jelentette ki Tőkés András. Szerinte nem igaz, hogy ha az MPP nem indult volna a választásokon, akkor azok a szavazatok automatikusan az RMDSZ-hez mentek volna. Ezt a marosvásárhelyi eredmények mutatják, itt az MPP nem indított ellenjelöltet Borbély Lászlóval szemben. Az otthonmaradottak mozgósítására kellett volna hangsúlyt fektetnie az RMDSZ-nek. /”Várakozáson aluli eredményeket ért el az MPP” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Magyarul tudó egészségügyi személyzet alkalmazását kormányrendeletet teszi kötelezővé valamennyi olyan településen, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a húsz százalékot, a kivitelezéssel azonban még a tömbmagyarság lakta vidékeken is gond van. Csíkszeredában Bachner István, a megyei kórház menedzsere a magyar anyanyelvű jelentkezők hiányára hivatkozva volt kénytelen magyarul nem tudó román nemzetiségűeket alkalmazni, és a tolmácsos megoldást javasolni. Csíkszeredán a versenyvizsgázó orvosoknak, illetve ápolóknak mindkét nyelvet kell beszélniük. Ez az esetleg ide állásra jelentkező magyarországi orvosoknak is akadályt jelent, hiszen ők nem tudnak románul. Több ilyen jelentkező van, Magyarországon leépítések vannak. – Hargita megyében a 450 szakorvosi helynek fele betöltetlenül áll, román és magyar vidékeken egyaránt. Jeszenszky Ferenc, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke a magyar orvosok kilencvenes évekbeli tömeges kivándorlásában látja az orvoshiány fő okát. Vass Levente, a Maros Megyei Kórház orvos-igazgatója úgy látja, az utóbbi időben csökken azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldön szeretnének dolgozni. Az idei rezidensi vizsgán részt vevőknek hét százaléka magyar nemzetiségű volt, ami az előző évek két százalékához viszonyítva pozitív változást jelent. Az utóbbi időben sokan jelezték, hogy hazajönnének Magyarországról. A szakorvoshiány miatt Horváth István újságíró-karikaturista június 7-től 10-ig várt sorára, hogy gipszbe tegyék törött kezét. Egy másik június 5-én törte el a lábát, és csak 10-én került sorra, hogy gipszbe tegyék a törött végtagot. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Orvoshiány orvosolatlanul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

A Maros megyei törvényszék véglegesen visszaítélt kilencezer hektár erdőt a történelmi Bánffy család egyik ágának. Eddig egyforma megítélésben részesültek a Moldvához csatolt székely közbirtokossági erdők a valamikori grófi birtokokkal. A Maros megyei prefektus, a földosztó bizottság elnöke a mostani választásokon képes volt „A grófoknak erdő vissza nem jár” jelszóval kampányolni. Háromszéken nem titok: Vrancea megyében polgármesteri székeket lehetett nyerni több cikluson át annak hangoztatásával, hogy márpedig a magyarok erdőt vissza nem kapnak. A háromszéki Gelence és Lemhény károsultjai Strasbourghoz voltak kénytelenek fordulni, miután az országban amolyan vándorpereskedés nyomán fél tucat bíróság és törvényszék kisemmizte őket, és a legfelső fórumhoz is hiába fellebbeztek igazukért. Most Maros megyében a megyei bizottság nem volt hajlandó magyar tagjai józan érvelésére hallgatni, ennek ellenére a törvényszék végre megtette az első lépést. Bethlen grófnő szerint a birtokba helyezés újabb vesszőfutást fog jelenteni, az ítélet mégis precedens értékű nem csupán a magyar történelmi családok, hanem a székelység szempontjából is. A székely közbirtokossági erdők visszajuttatását eddig a nacionalista elfogultságú igazságszolgáltatás utasította el. /B. Kovács András: Jó hír az erdőigénylőknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Maros megyében az RMDSZ megőrizte vezető helyét, 38 RMDSZ-es polgármester van, de érzékeny veszteség a marosvásárhelyi polgármesteri szék, illetve a tanácsi többség elvesztése. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elégedett a választások eredményével. A második fordulóban az MPP csak Gyulakután győzött. Marosszentanna viszont az RMDSZ nagy győzelme, mert nacionalista, agresszív kampányt folytatott az ottani román jelöl. Ez a visszájára fordult. /Mózes Edith: Megyei mérleg: 38 RMDSZ-polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Benedek Imre, aki 2000 és 2004 között frakcióvezetői tisztséget töltött be a Maros megyei önkormányzatban, sajtótájékoztatón készül bejelenteni álláspontját azzal a döntéssel kapcsolatosan, miszerint az RMDSZ felső vezetésének ígérete ellenére úgy tűnik, nem ő kapja meg a tisztséget. Elesett a frakcióvezetői tisztségtől testvére, Benedek István is, aki négy éven keresztül a marosvásárhelyi önkormányzatban irányította az RMDSZ tanácsosait. A Benedek fivérek politikai bosszút vélnek felfedezni az RMDSZ döntésében, mivel tavaly nyáron Csegzi Sándort támogatták Borbély László ellenében a polgármester-jelöltségre. /Vakvágányra helyezik a Benedekeket? = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Június 20-án letette a hivatali esküt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács megválasztott elnöke, megalakult a megyei tanács. Lokodi Edit elmondta: az elkövetkező négy évben reméli, jól együttműködik a megválasztott polgármesterekkel. A normalitás felé vezető első lépésnek nevezte azt, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, is eljött az eskütételre. Az RMDSZ-frakció Szabó Árpádot, míg a PNL frakció Ciprian Dobrét javasolta az alelnöki tisztségekre, mindkettőjüket megválasztották. /Antalfi Imola: Lokodi Edit letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Összehívják a székelyföldi megyei tanács-elnököket, alelnököket, a városok polgármestereit. A találkozó célja létrehozni a székelyföldi politikai testületet – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Tamás Sándor megyei tanács-elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.,,Az autonómia kivívásának lényeges oldala az egységes Székelyföld megteremtése érdekében új alapokra helyezni a kapcsolatot Hargita megyével” – szögezte le Tamás Sándor. Ha ez működik, igyekeznek bevonni Maros megyét is. Antal Árpád leszögezte, minden magyar vezetőt meghívnak, függetlenül attól, hogy RMDSZ-es vagy MPP-s színekben győzött a választásokon. /Farkas Réka: Összehívják a székelyföldi önkormányzati vezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./