Április 16-án kezdődik meg a hivatalos brüsszeli programja 66 Maros és Kolozs megyei polgármesternek és önkormányzati képviselőnek, akik Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor europarlamenterek meghívására kétnapos hivatalos látogatásra érkeztek az EU „fővárosába”. Kónya-Hamar Sándor EU-parlamenti képviselő elmondta, valamennyi európai képviselőnek módjában áll évente 90 embert utaztatni az uniós intézmények, érdekek megismertetése, átvétele céljából. Kelemen Atillával úgy határoztak, ezzel a rendelkezésükre álló pénzzel az önkormányzatokat veszik célba. Olyan kapcsolatteremtésre is lehetőség nyílik, amely további együttműködést, befektetések vonzását, kölcsönös tapasztalatcseréket is eredményezhet. Végh József, Vámosgálfalva (Maros megye) polgármestere elmondta, hogy ettől az úttól eredményeiben is konkrétan hasznosítható kapcsolatfelvételekre számít. „Nagyapáink ügyes-bajos dolgaik intézendő azt mondták: felmegyek Pestre. Mi ugyanazon okból egyre gyakrabban azt fogjuk mondani: Brüsszelbe megyünk” – vélte a polgármester. /Bögözi Attila: Brüsszel-néző önkormányzati hazalátás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

„Nem a magyar nemzetiségű, hanem a magyar nyelven tanuló gyermekek és fiatalok kapják az oktatási támogatást. Tehát a pályázóktól nem a nemzetiségi hovatartozásukról kérünk igazolást, hanem arról, hogy az iskolában vagy az egyetemen teljes egészében, vagy esetleg csak részben, de magyar nyelven tanulnak” – magyarázta a Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentett Iskola Alapítvány álláspontját Nagy Zoltán irodavezető. Ezzel az érveléssel válaszolnak arra a folyamodványra, amely szerint az alapítvány nemzetiségi alapon osztogatja a Magyarország határain kívül élő, magyar nyelven tanulók által pályázati úton elnyerhető évi 22 400 forintos, azaz 300 lejes oktatási támogatást. A kivizsgálást az tette szükségessé, hogy Adrian Moisoiu Maros megyei Nagy-Románia párti (PRM) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának tagja február 12-én az alsóház ülésén diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítette a magyar állami támogatást. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a pályázónak az egyházi vezetők, illetve az iskolák vezetői által kiállított, az érintett magyar voltát igazoló iratot kell felmutatnia. Adrian Moisoiu szerint az alkotmányellenes eljárás egyben kimeríti a nemzetiségi és vallási diszkrimináció fogalmát. A PRM-s képviselő szerint az Iskola Alapítvány közvetítésével a magyar állam által nyújtott támogatás célja a nemzetiségi beolvasztás. Nagy Zoltán rámutatott: a magyar oktatási pályázaton olyan román nemzetiségű fiatalok is nyertek támogatást, akik tanulmányaikat részben magyar nyelven végzik. /Benkő Levente: Nagy-romániás panasz alapján vizsgálja a diszkriminációellenes tanács az Iskola Alapítványt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Romániában 2. 600 orvosi és asszisztensi állást nem tudnak betölteni. Ezek elsősorban a nehezen megközelíthető vidéki településeken találhatók, de számottevő szakorvoshiánnyal küszködnek a vidéki kisvárosok kórházai, így a székelyföldi városok is. Az országban működő 30. 000 orvosból 1. 900-an adtak be kérelmet arra, hogy külföldön vállaljanak munkát, közben az Európai Unió országaiban 8. 000 romániai orvost fogadnak. Az orvosok mellett asszisztensek is szívesen vállalnak munkát külföldön. Az országos adatokhoz képest Maros megyében megnyugtatónak tűnik a helyzet. /Bodolai Gyöngyi: Gyógyír a kivándorlásra? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Halasztással kezdődött a Magyarországon tartózkodó Barabás Ernő ellen kibocsátott nemzetközi elfogatási parancs ügyének a tárgyalása. A budapesti Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy amíg a vesepanaszokkal kórházba került Barabás fel nem épül, nem tűzhetnek ki újabb időpontot. A Miskolcon élő férfi ellen a Maros megyei ügyészség februárban bocsátott ki elfogatási parancsot. Azzal vádolják, hogy kivonja magát a tízéves börtönbüntetés letöltése alól. A budapesti Fővárosi Főügyészség az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása mellett foglalt állást. /Szucher Ervin: Magyarország nem adja ki Barabás Ernőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A sepsiszentgyörgyi bíróság április 25-én harmadszorra is elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Ezúttal az önkormányzati egyesület alapító tagjaitól kértek újabb iratokat, amelyeket a május 15-ére időzített tárgyaláson kell bemutatniuk. A bíróság legutóbb április 11-én tárgyalta az egyesület jogi bejegyzését. Akkor a bíró arra hivatkozva kért halasztást, hogy a bejegyzéshez szükséges az ügyészség jóváhagyása is. Mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön a társulás megalakítása érdekében. Ekkor 91 Kovászna és Hargita megyei település képviselői írták alá az alapító okiratot, és el kellett volna kezdeni a székelyföldi önkormányzatok társulásának bejegyeztetését. Mindkét megye prefektusa megtámadta egyes önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, kifogásolva, hogy a határozat elfogadása előtt 30 nappal a tervezetet nem függesztették ki, hogy a lakók véleményezhessék azt. /Kovács Zsolt: Elnapolták a bejegyzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A Maros Megyei Tanfelügyelőség a Vajdaszentiványi Általános Iskola közösségét kérte fel az idei regemondó verseny megszervezésére. A megye számos településéről összesereglett harmadik osztályosok megtapasztalhatták a vajdaszentiványiak vendégszeretetét. Április 21-én volt a verseny, előzőleg a vajdaszentiványi diákok bemutatták a Fehér ló mondáját. /Nemes Csilla: Regemondó verseny Vajdaszentiványon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

Immár negyedik alkalommal szervezik meg Maros megyében a Tiszta forrásból című, magyar néptánc-, népdal-, népzene-és népviselet-találkozót április 28-án. /Tiszta forrásból, Udvarfalván. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

A hét végén tartották Marosvásárhelyen a vártemplomi Diakóniai Otthonban a Maros megyei líceumok diákjai részére a versmondó ünnepet a Helikon–Kemény János Alapítvány szervezésében, Dsida Jenő születésének centenáriuma alkalmából. A díjazottak értékes könyvjutalommal, díszoklevéllel és Hunyadi László szobrászművész Dsida-plakettjével térhettek haza. /Dsida Jenő versmondó ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az Alsó-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség szervezte, a Kökényes néptánccsoport volt a házigazdája Dicsőszentmártonban, április 28-án, a Maros megyei magyar gimnazista néptánccsoportok találkozójának. Elsőnek a testvérváros, Hajdúszoboszló művészeti iskolájának táncosai léptek fel, majd a Marosfelfaluból érkezett Bíborka, Mezőpanitból a Muskátli, Holtmarosról a Kék Ibolya, Backamadarasról a Kincses, Segesvárról a Kikerics néptánccsoport. A Kökényes néptánccsoport első alkalommal mutatta be itt a vajdaszentiványi táncrendet. Az Alsó Kis-Küküllőmentén hagyománya van a magyar néptáncmozgalomnak, tanúsítja Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök. Több környékbeli településen működött amatőr néptáncegyüttes, és működik ma is, de súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A ‘90-es évek elején a Dicsőszentmártonhoz közeli Küküllődombón egy helyi vállalkozó több hónapon át táncházat működtetett, az elmúlt években a dicsőszentmártoni felnőttek számára is megadatott a táncházba járás lehetősége. Az Alsó Kis- Küküllőmentén az évek során egy többlépcsős, részletekig kigondolt néprajzi vonatkozású program indult be. Első lépésként indult el 2004 szeptemberében a magyar népzenét sugárzó rádióadás, majd 2004 októberében a gyermektáncház beindulása. Azóta a gyermektáncház résztvevői Kökényes néven nagy sikernek örvendő gyermektánccsoport tagjai. A Kökényes névadó ünnepélye 2006. április 22-én volt. Júliusban kerül sor az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván a Vízmelléki hagyományőrzők I. Találkozójára. Az erdélyi magyar gimnazista néptánccsoportok találkozója szakmai fórumot teremthet. Bemutatják Erdély különböző táncrendjeit a dicsőszentmártoni közönségnek. /B. D. : Gimnazisták néptánctalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

“Milyen irányba halad az erdélyi magyar népművészet?” – fogalmazódott meg újra a kérdés az Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség (EMNSZ) csíkszeredai konferenciáján. Képviseltette magát Csík, Székelyudvarhely és környéke, Háromszék, Maros és Beszterce megye, Szék és Torockó. “Szükség van a jó szóra, és hinnünk kell, hogy tenni lehet a népművészetért, tárgyi anyanyelvünkért” – fogalmazott Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke. Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia Tudományegyetem oktatója kijelentette: “A népművészet halott. Értéktelen limlomok lepik el a világot. Rikító színű kerti törpék vigyorognak ránk a kirakatokból. Ez a giccs legalacsonyabb foka. Nem lenne szabad beengedni a tájidegen kacatokat a népművészet világába. ” Elhangzott, hogy létre kellene hozni a népművészeti munkákat minősítő egyesületeket. Hon- és népismereti lap kellene. /Balogh Szabolcs: Merre, erdélyi magyar népművészet? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Maros megyében a szavazáson a választók 39,7%-a vett részt, választópolgárok 75,7 %-a szavazott arra, hogy Traian Basescu államfő maradjon. /(mózes): Végleges eredmények Maros megyéből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Markó Béla lemondását kéri az RMDSZ éléről Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke. Kincses szerint hasznos lenne, ha Markó lemondana, és visszatérne az irodalomhoz, mivel így a magyaroknak nem kellene szenvedniük „politikai rövidlátása” miatt. „Egyébként is meg kell írnia azokat a műveket, amelyekre már szerződéseket kötött 7 millió forint értékben” – mondta Kincses. A volt megyei elnök szerint rendkívüli tisztújító kongresszust kellene összehívni, de úgy vélte, kevés a valószínűsége annak, hogy ez megtörténik: „Az RMDSZ vezetői továbbra is ragaszkodni fognak a hatalomhoz, és folytatják a jelenlegi politikát, amely főként nekik hoz eredményeket, és nem a magyar közösségnek”. /Kincses: Markó mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Szorosabb partneri kapcsolatot, hatékonyabb kommunikációt várnak el az RMDSZ megyei szervezetei a szövetség ügyvezető elnökségétől. Némelyikük a leendő ügyvezető elnök személyével is elégedetlen, illetve azt kifogásolja, hogy Kelemen Hunor nem tudja majd „főállásban”, Kolozsváron ellátni a rá váró feladatokat. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke olyan személyt látna szívesen az ügyvezető elnöki székben, aki minimum napi tíz órát áldozna erre a feladatra. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor elítélte a szövetség vezetőinek azt a magatartását, amellyel a megyei szervezeteket hibáztatják a magyar lakosságnak a népszavazáson mutatott alacsony számú részvételéért. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a politikai döntésekben jobban figyelembe kellene venniük a megyei sokszínűséget. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke is azt szeretné, ha az ügyvezető elnökség visszatérne ahhoz a munkastílusához, amely 2005 előtt jellemezte. Csép Éva Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hiányosságként azt vetette fel, hogy a kolozsvári ügyvezető elnökség viszonylag ritkán kopog be a marosvásárhelyi ügyvezető irodába. /RMDSZ: hogyan tovább, szervezetépítés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Eva Maria Barki arra biztatta a székelyeket: ne várják az Európai Unió (EU) segítségét az autonómia megszerzésében, hanem küzdjenek maguk érte. A magyar származású, Ausztriában élő ügyvéd, akit 1994-ben „nemkívánatos személynek” nyilvánítottak Romániában, május 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) helyi szervezetének fórumán, amelynek fő témája a székelyföldi autonómia kérdése volt. Barki beszédében az EU-ban létező különféle autonómiaformákról beszélt, illetve arról, mennyire fontos megőrizni a magyarok identitását és egységét. Úgy vélte, a székelységnek minél több megmozdulást kell szerveznie, és petíciókat kell küldenie a különféle intézményeknek. Az ügyvéd fontosnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett referendumot az autonómia kérdésében. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arról beszélt, hogyan lehetne hasznosítani a nem hivatalos népszavazás eredményeit. Az SZNT szerint tavaly decembertől mostanáig Kovászna, Hargita és Maros megye 170 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgára Székelyföld területi autonómiája mellett voksolt. Az igennel szavazók az urnák elé járulók 99 százalékát teszik ki. /Barki: Autonómiát a székelyeknek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Ötödik próbálkozásra sem sikerült bejegyezni a székelyföldi önkormányzatok szövetségét a sepsiszentgyörgyi bíróságon. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzését ezúttal az akadályozta meg, hogy két háromszéki önkormányzat /a szentkatolnai és nagyborosnyói/ visszavonta a társulásra vonatkozó határozatát. György Ervin Kovászna megyei prefektus kiderítette, hogy a két település önkormányzata közel két hónapos késéssel válaszolt a prefektúra február 28-i felhívására, amely a téves határozatok visszavonására vonatkozott. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Társulási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete kezdeményezésére Székesen a faluból származó gróf Bercsényi Miklósra és fiára, Bercsényi Lászlóra emlékeztek. A református templomban tartott ünnepségen jelen voltak Székes és a szomszédos Csejd testvérgyülekezetei is. A közel háromszáz lelket számláló falu életében rendkívüli esemény ez, hiszen kevésszer adatik meg, hogy a Kárpát-medence három országából öt református gyülekezet találkozzon itt. Az istentiszteletet követő előadásokban – dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, László Márton történész, Miholcsa József szobrászművész, Bíró László helybeli lelkész – a két Bercsényi nagyságát méltatták. A család legkiemelkedőbb alakja, Miklós, II. Rákóczi Ferenc főtábornoka, számos katonai hadműveletben vett részt. /Mezey Sarolta: Székes nagy ünnepén a Bercsényiekre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Június 2-án székelyudvarhelyi ülésén az SZNT ÁB értékelte az autonómia-népszavazás eddigi eredményeit. 160 ezer szavazatot gyűjtött eddig össze a szervezet, 98 százalékban az autonómia létrehozására adták szavazatukat a megkérdezettek. A szavazást folytatják, főként Maros megyében, de vannak elmaradások Csík- és Orbaiszékben is. Az SZNT értékelése szerint 250 ezer szavazat összegyűjtése után tekinthetik lezártnak a voksolást. Döntés született arról, hogy támogatják Tőkés László jelöltségét az európai parlamenti választásokon. /Kovács Csaba: Tőkést támogatja az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában május közepén egész napos konferenciát szervezett a magyarországi és romániai iparkamarák részvételével Partnerségben – közösen az EU-ban címmel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forintos támogatásával tavaly márciusban megalapította a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Először Kolozsváron hozott létre irodát, szeptemberben megnyitotta a bukaresti kirendeltséget. A vegyes kamara céljai: a Magyarország–Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítása, továbbá információkat nyújtása az adott ország gazdaságáról, üzleti szokásairól. /(kilyén): Román–magyar kereskedelmi és iparkamara. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Maros megyében összesen 5890 nyolcadik osztályos ballagott, amelyből 3813-an a román, 2011-en a magyar, míg 66-an a német tagozaton végeztek. /Mezey Sarolta: Elbúcsúztak a nyolcadikosok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Maros megyében közel ötezer végzős középiskolás diáknak (3448-an a román, 1186-an a magyar s 43-an a német tagozaton) szól a héten utoljára az iskolacsengő. /Bodolai Gyöngyi: Látni, megismerni, szárnyalni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Az elmúlt hetekben Kolozs és Bihar mellett Kovászna, Hargita és Maros megyében kampányolt a kolozsvári rendőriskola annak érdekében, hogy minél több magyar anyanyelvű fiatal jelentkezzen az idei felvételi vizsgára. A 150 meghirdetett helyre – nemzetiségtől függetlenül – máris 2300-an nyújtották be jelentkezésüket, és a határidő csak a jövő hét végén jár le. A túljelentkezés a magyar anyanyelvűek számára jelent hátrányt, hiszen a bejutásért többek között román nyelvtanból kell jobbaknak lenniük, mint a román anyanyelvűeknek. 2004-ben megszületett a kolozsvári Rendőrképző Iskola, amelyen évről évre több a magyar fiatal, bár összességében arányuk továbbra is rendkívül alacsony. A kolozsvári rendőrképzőben – kormányhatározat alapján –idén először különítettek el helyeket kisebbségeknek: a romák képviselői 5 helyet pályázhatnak meg. /Balázs Bence: Székelyföldről toboroz magyar fiatalokat a rendőriskola. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Beszámolók szerint Borbély László dühösen hagyta el a termet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmányában született, számára kedvezőtlen döntés után. A Maros megyeiek döntése valóban pofoncsapásként érhette a szövetség országos vezetőségét. Az elnök emberei ugyanis az ilyesmihez nem szoktak hozzá. A marosvásárhelyi szervezet most úgy döntött, hogy elutasítja az elnök(ség) emberét. Az RMDSZ pártelitnek el kell eldöntenie, hogyan kezeli ezt a rendhagyó helyzetet. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy kollektív sértésnek tekintik az ügyet. Bármiféle lépés az RMDSZ jelenlegi erkölcsi-politikai állapotáról ad majd képet. /Papp Attila Zsolt: Az elnök emberei. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A kormány a megyék döntő hányadát – a 41-ből 33-at – nyilvánított szárazság sújtotta területnek. Az aszálykárok nem kímélték a magyarlakta erdélyi megyéket sem. Július 15-ig kaptak határidőt a mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei a kárigények pontos felmérésére. Maros megyében például az őszi gabonafélék hozamkiesése legalább 25 százalékos. Hargita megyében a búzában okozott aszálykár legalább 30 százalékos kiesést jelent, de hasonló veszteségre számítanak a zab és a sörárpa esetében is. /Domján Levente: Erdélyt sem kíméli az aszály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Lovas huszárok, négykerekű terepmotorok és rengeteg érdeklődő népesítette be június 30-án a Maros megyei Mikháza utcáit. Mindenki talált kedvére való programot az ötödik alkalommal megrendezett Csűrszínházi Napokon. Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok főszervezője elmondta: elsősorban azt szeretnék, ha színházi zarándoklattá válna a rendezvény. A nyári színház megteremtésével a Felső-Nyárádmentét próbálják kizökkenteni a közönyből. A megyei és a helyi tanács támogatásával új, a tervek szerint még idén tető alá kerülő színpad is épül. A szabadtéri színház félig elkészült színpadán a magyarországi Forrás Színház előadásával zárult az idei Csűrszínházi Napok. Ezt megelőzően a művelődési házban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkcióját, az Alvajáró románcot jutalmazta vastapssal a közönség. Szélyes Ferenc jelezte, nyári táborozásokat szerveznének, szakmai találkozókat a színművészetisek számára, ezenkívül a filharmóniával is vannak közös elképzeléseik. /Kiss Judit: „Erdélyre ráfér egy nyári színház” = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./