A megyei tanács keretében működő Háromszéki Panziók Egyesülete (HPE) megjelentette rangos, szép kivitelezésű reklámkiadványait, szóróanyagát. Az első, a Háromszék, a borvíz-nagyhatalom című kétnyelvű kiadvány. A második kiadvány Sepsiszentgyörgy, a megyeszékhely háromnyelvű jelmagyarázattal ellátott átnézeti és a városközpont részletesebb turisztikai térképe. A színes fotók Albert Zoltán felvételei. Az ingyenes kiadványok sorozatát a Terülj, asztalkám Háromszéken című, ugyancsak térkép egészíti ki, bemutatja Háromszék főleg székely jellegű gasztronómiai ajánlatát, vendéglátó-ipari egységeit. /Kisgyörgy Zoltán: Kiadványok Kovászna megye turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Személyes okokra hivatkozva nem jelent meg március 24-én Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kezdeményezte meghallgatáson, annak ellenére, hogy előzőleg megígérte, ott lesz. A CNCD hivatalból indított eljárást a prefektus ellen, amiért 38 közintézmény vezetőjét körlevélben szólította fel, hogy készítsenek kimutatást magyar és román nemzetiségű alkalmazottaik számáról. /Kovács Zsolt, Oborocea Mónika: Elmaradt a meghallgatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Sajnálatos, hogy jelenleg Kovászna megyében háromféle vitézi rend van, bár megalapítója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó egyet alapított. Az első szakadás dr. v. Szőts Dániel törzskapitány jóvoltából jött létre, mivel megtagadta a vitéz Radnoczy Antallal szembeni vitézi esküjét, és elcsángált a Várhelyi-féle vitézi rend berkeihez, amelyet az esküszegők és kizárt törzskapitányok hoztak létre Budapesten, Gidófalvi úti székhellyel. Ők jó ellenérték és szolgáltatások alapján toborozták a tagokat, és felvettek bárkit. Így történt, hogy v. Pásztori Tibor Endre református lelkészt és több más társát felvették a Szőts D. vezette csoportba. Nemrég azonban megjelent Molnár János Az aradi állásfoglalás című könyve, amely foglalkozik Pásztori T. E. református lelkész ,,Zsolt” fedőnév alatt szereplő szekus besúgó aktivistával, amit később Tőkés László püspök is igazolt. Így v. Szőts Dániel csoportja kettészakadt, kb. 51 személlyel megválasztották Pásztori T. E. helyett dr. v. Székely Zsoltot székkapitánynak, és kb. 29 személlyel v. Pásztori T. E. megalakította a Kárpát-medencei Vitézi Rendet (szekus vezetéssel). /Megoszlott a vitézi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Fel kell bontani a Hargita megyei tanáccsal és az ottani önkormányzatokkal az integrált hulladékgazdálkodási terv életbe léptetésére kötött társulási szerződést, és mielőbb létre kell hozni csupán a háromszéki közigazgatási egységek közötti egyesületet ― derült ki a polgármesterekkel, környezetvédelmi szakemberekkel tartott ülésen Sepsiszentgyörgyön, a megyeházán. Mivel Hargita megyében nem sikerült telephelyet találni az ökologikus hulladéktározónak, s Háromszéken ezt már tavaly megoldották, a környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy Kovászna megye egyedül valósítsa meg a tervet. /Szekeres Attila: Lehagytuk Hargita megyét (Hulladékgazdálkodás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

A Kovászna Megyei Közigazgatási Bíróság sorozatban vonja vissza a háromszéki önkormányzatok székely szimbólumokra vagy autonómia- referendumokra vonatkozó határozatait. Codrin Munteanu prefektus bejelentette, a bíróság visszavonja a megyei önkormányzat azon határozatát, amelyben másodszorra is ki szerették volna rakni Kökös határába a Székelyföld-táblát. Ezúttal azon bukott el az ügy, hogy a megyei tanács helyi határozatot készítő alkalmazottai rosszul azonosították be a telket, ahová a reklámtábla került volna. Tamás Sándor, megyei tanácselnök elmondta: Háromszék területén, több helyen szeretnének reklámpannókat elhelyezni, amelyek többek között a Székely Nemzeti Múzeumot, vagy a Bod Péter megyei könyvtárat mutatnál be. A Kovászna megyei Közigazgatási Bíróság a baróti önkormányzat autonómia-referendumra vonatkozó határozatát is törvénytelennek minősítette. /Kovács Zsolt: Ismét kidőlt a Székelyföld-tábla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) javára döntött a Brassó megyei Táblabíróság a Tamás Sándor háromszéki tanácselnök által indított perben. Tamás Sándor a bíróságon fellebbezte meg a CNCD decemberi döntését, amelyben a testület elmarasztalta, amiért a megyei könyvtár igazgatói állásának meghirdetésekor a magyar nyelv ismeretét is kérte a jelentkezőktől. A tárgyaláson a jogász végzettségű Tamás Sándor személyesen képviselte álláspontját, többek között a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentumra, valamint a könyvtárak működéséről szóló, 334-es számú törvényre hivatkozva. Kovászna megye lakosságának 74 százaléka magyar anyanyelvű és ez az arány a könyvtár olvasóinak számában is tükröződik, a könyvtárigazgató hetente két alkalommal fogadóórát tart, tehát találkozik az olvasóközönséggel, érvelt a megyei elöljáró. A bíróság azonban nem adott helyet keresetének, és megerősítette a CNCD döntését. /Bíró Blanka: Diszkriminált Tamás Sándor? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban április 1-jén Baász Orsolya, Éltes Barna, Kristó Róbert, Sipos Gaudi Tünde, Péter Alpár és Vetró Bodoni Zsuzsa háromszéki útirajzait megörökítő kötetét mutatják be /Háromszéki útirajzok/, mely a Kovászna Megyei Művelődési Központ kiadásában jelent meg. Az alkotók csaknem mindegyike fiatal művész; szerteágazó tevékenységük mellett vállalták a háromszéki vándorlást és e klasszikus műfaj felelevenítését. A kiállításon látható a kötetben szereplő csaknem száz grafika. /(-):Kiállítás és könyvbemutató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

Április 2-én a székely városok képviselőivel tanácskozott Budapesten Sólyom László köztársasági elnök. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után elmondta: ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök székelyföldi megyei tanácselnökökkel, önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel tanácskozott. Az államfőnek vázolták a székelyföldi fejlesztési programokat. Hozzátette: a megbeszélésen Székelyföld politikai helyzete, a területi autonómia kérdése is felmerült. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta: megköszönték az államfőnek, hogy március 14-én elment Székelyföldre, ünnepelni a határon túli magyarokkal. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a romániai parlamenti választások után mennyiben változott a helyzet Székelyföldön. Az új kormány megpróbálta a magyar tisztségviselőket leváltani a tisztségükből, ezért megmozdulások voltak – mondta. Kiemelte: Székelyföldön az aszimmetrikus autonómia elvét támogatják, ami azt jelenti, hogy minden régiónak akkora legyen az autonómiája, amekkorát az a régió szeretne. A Székely Városok Szövetségének tagjai hangsúlyozták, a megbeszélésen szó volt konkrét székelyföldi fejlesztési tervekről is, mint például a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálása, valamint magának a tónak a rendbetétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye beszámolt arról, Sólyom László támogatását kérték európai uniós pályázataik előkészítésének magyarországi szakmai segítéséhez, a testvérvárosi kapcsolatok európai kiépítéséhez, továbbá egy Székelyföld monográfia elkészítéséhez és kiadásához, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fokozottabb szerepvállalásához a térségben. /Székely városok képviselői Sólyom Lászlónál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A Kovászna megyei prefektus, Codrin Munteanu indítványozta – az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kifogásolt – felméréshez hasonló összeírást készíttetett Marius Pascan, a Maros megyei kormánybiztos is. Pascan arra volt kíváncsi, hogy a közintézményeknek hány olyan alkalmazottja van, akik beszélik a magyar nyelvet. A prefektus bejelentette: a Maros megyei közintézményekben 784 alkalmazott beszél magyarul. Pascan szerint a más adatokat is tartalmazó jelentés a belügyi tárca felkérésére készült. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő úgy véli: „Fel kell mérni, hogy mi történik az állami intézményekben a személyzeti politika címszó alatt. Mert a jelenlegi arány távolról sem tükrözi az egyes erdélyi megyék lakosságának nemzetiségi összetételét. ” Szigeti Enikő úgy tudja, ezek a felmérések azért készülnek, mert Románia hivatalos jelentést kell, hogy készítsen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak betartásával kapcsolatban. „Románia 2008 májusában ratifikálta a dokumentumot olyan formában, hogy kivette a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó legfontosabb részt. Románia megint azt a trükköt használta, hogy elsüllyesztette a magyart a többi 18 hazai népcsoport közé. Átvették a charta általános előírásait, de a közigazgatásnál úgy jártak el, hogy kivették a legelső passzust, ami szigorúan követeli meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását a hivatalokban, önkormányzatokban. ” /Máthé Éva: Újabb etnikai összeírás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Magyar rendőrképző iskola beindítását javasolja a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete. Tulit Attila, a Kovászna megyei tanács MPP-s frakciójának vezetője bejelentette: ahhoz, hogy a magyar fiatalokat is vonzza ez a szakma, Sepsiszentgyörgyön magyar nyelvű rendőrképző iskolát kell indítani. Tulit Attilával ellentétben Corneliu Campeanu megyei rendőrparancsnok korábban azt állította: a megyei rendőrség alkalmazottjainak 42 százaléka beszél magyarul, ő ugyanakkor nem tud olyan esetről, amikor magyar anyanyelvű lakos nyelvi akadályok nem tudta volna megoldani rendőrségi ügyeit. /Magyar rendőriskola beindítását sürgeti az MPP Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

A Zernye Kistérségi Egyesület meghívására – melyet 2007 elején Gelence, Szentkatolna és Zabola alapított –több mint negyven Békés megyei polgár látogatott Felső-Háromszékre. A népes csoportot Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő is elkísérte. Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület turisztikai menedzsere vetített képes előadáson mutatta be a Békés megyeieknek a gelencei Szent Imre-műemlék templomot, majd bemutatkozott a két kistérségi társulás. /Iochom István: Kistérségi társulások találkozója Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a hétvégén Kolozsváron tartotta éves közgyűlését, amelyen három évre megválasztották a szervezet vezetőségét, és új tagok felvételéről is döntöttek. A kolozsvári Bulgakov kávéházban könyvbemutató volt: a liga új tagja, Jancsó Noémi, a tavalyi Méhes György- debütdíjas szerző Emotikon című kötetét Szőcs Géza méltatta. Elnöki beszámolójában Orbán János Dénes az utóbbi három év pozitívumai közé sorolta, hogy az E-MIL több mint száz rendezvényt szervezett, elindította az Irodalmat a vidéknek projektet. Az elnök hiányosságként könyvelte el, hogy nem jegyezték még be a Hargita–Kovászna–Maros megyei fiókszervezeteket, amelyek révén a Liga hangsúlyosabban jelen lehetne e megyékben. Orbán János Dénest újraválasztották az E-MIL elnökévé. A régi választmányi tagok is megőrizték pozíciójukat, kivéve a funkciót vállalni nem kívánó Márkus Barbarossa Jánost, akinek helyét Ármos Lóránd tölti be. Király Zoltán maradt az ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán az uniós kapcsolatokért felel és az Európai Írókongresszusban (European Writers’ Congress) képviseli az E-MIL-t, László Noémi Bukarestben, Ármos Lóránd pedig Budapesten tevékenykedik a szervezet érdekében. Négy új taggal bővült az E-MIL: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő nyert felvételt. /Tervek a kortárs irodalom népszerűsítésére. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt az RMDSZ támogatottsága, az összefogás listája viszont nem összesítené teljesen a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazati opcióit. Ez derül ki a Kvantum Research felméréséből. A kutatás adatai szerint az RMDSZ politizálása 2004–2008 között volt a legsikeresebb; az eredményekkel a magyarok 57 százaléka elégedett. Az RMDSZ kormányzati szereplése 68 százalék szerint segítette a romániai magyar közösség fejlődését, és 61 százalék szerint hozzájárult az ország általános problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánynak, a megkérdezettek 46,5 százaléka szerint rontja a román–magyar viszonyt. Frunda György a legbizalomgerjesztőbb politikus – 70 százalékkal –, majd Markó Béla és Tőkés László következik 66 és 67 százalékkal. A román politikusoknál a Traian Basescuba vetett bizalom 60-ról 47 százalékra csappant tavaly április óta. Az elnökválasztáson az államfőre 12,4 százalék voksolna, 75 százalék pedig úgy véli, az RMDSZ-nek saját jelöltet kell állítania. Ha jövő vasárnap választások lennének, 60 százalék biztosan elmenne szavazni. Közülük 83,3 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna, a Magyar Polgári Pártot (MPP) 7,7 százalék támogatná. Tavaly óta az RMDSZ támogatottsága nyolc százalékkal nőtt, az MPP-é ugyanilyen arányban csökkent. Az európai parlamenti választásokon 72,9 százalék az RMDSZ-re, 16 százalék Tőkés Lászlóra szavazna, a közös listára viszont 86,9 százalék adná voksát. Az MPP támogatottsága 4,8 százalék, noha 31,5 százalék úgy véli, a magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Kovászna megyében a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest Közép-Erdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozitívumnak a magyarságot. /Sz. L. : Kellene, de nincs alternatíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Nem fogadta el az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága azt a korábbi javaslatot, hogy vonják egybe a területi szervezeteket. Jelenleg Kovászna megyében kettő, Hargita megyében három, Máramaros megyében két területi szervezet tevékenykedik. Ezek az adott megyék történelmi régiói szerint alakultak meg. /RMDSZ: nem lesz összevonás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Kovászna megyei rendős-főkapitány állítja, hogy beosztottjai 42 százaléka ismeri a magyar nyelvet. Korábban közölték, hogy a rendőrségi alkalmazottak mindössze öt-tíz százaléka nem román nemzetiségű. Magyar-tudásukat a rendfenntartók sikeresen titkolják. Magyarul ugyanis csak kivételesen szólalnak meg egyesek közülük. Sem a közlekedési rendőr, sem más nem fordítja magyarra a szót, miután kiderül, magyarral áll szemben. Inkább arra van eset, hogy a magyarként ismert rendőr mereven tartotta magát a többségi nyelvhez. /B. Kovács András: Sikeresen titkolják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Berúgta a szerkesztőség ajtaját, és megfenyegette a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó hetilap újságíróit egy férfi, aki amiatt háborodott fel, hogy a megyei terjesztésű lap februárban híranyagot közölt egy bűnszövetkezet leleplezéséről. Mint kiderült, az ügyben a férfi egyik hozzátartozója is érintett volt. A Székely Hírmondó az inkriminált cikkben arról írt, hogy három Kovászna megyei, illetve egy bukaresti fiatal 9,5 millió lejt lopott el a Domo Retail Rt. számlájáról. Az ügyről azt követően jelent meg tudósítás, hogy a megyei rendőrség sajtótájékoztató keretében jelentette be a nyomozás eredményeit, illetve a bűnbanda tagjainak letartóztatását. /Bartos Lóránd: Botrány a Székely Hírmondónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Bíróságon akarja érvényteleníteni a sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató kinevezését Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy feljelentést követően diszkriminatívnak minősítette a megyei tanács által meghirdetett versenyvizsgát a megyei könyvtár igazgatói posztjáért, mivel ahhoz a magyar nyelv ismeretét is kérték. Tamás Sándor tanácselnök bíróságon fellebbezte meg a testület döntését, de elutasították keresetét. Ezt követően Codrin Munteanu prefektus a Közigazgatási Bíróságon kérte a versenyvizsga eredményének érvénytelenítését, diszkriminációra hivatkozva. Tamás Sándor kijelentette, nem érvénytelenítik Szonda Szabolcs igazgatói kinevezését, hiszen a Diszkriminációellenes Tanács döntése semmire se kötelezi az önkormányzatot. /K. Zs. : Bírósági per igazgatóváltásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Nem igaz, hogy ellenzékből nem lehet eredményeket elérni, csak így nehezebb. Gyakran kell Bukarestbe járni, hisz sok mindent ott lehet elintézni, például a kicsikart miniszteri ígéreteket behajtani. E célból járt Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester Vasile Blaga területfejlesztési miniszternél, nem tértek haza üres kézzel. Kovászna megye 16,7 millió lejes hitelkeret megnyitására kapott ígéretet, ebből 7,27 millió lej költségvetési hitel, a pénz többi részét a második félévben kapják meg – közölte Tamás Sándor. A kormányprogram vízvezetési fejezetében hatmilliós támogatásra kapott garanciát Háromszék. A pénzből elsősorban a tartozásokat kell kifizetni, illetve a megkezdett munkálatokat folytatni. Sepsiszentgyörgy polgármesterének szerényebb eredményekkel kellett ezúttal beérnie, számtalan kérése közül kettő teljesült: a Domb utcai, földrengés által megrongált tömbházak felújítási terveinek elkészítésére hetvenezer lejt, a Mikes Kelemen utcai szociális otthon befejezésére 51 ezer lejt kap a város. /Váry O. Péter: Ösvényt vernek Bukarestbe (Miniszteri ígéretek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

A romániai közszolgálati televíziózás történetében elsőként a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója magyar nyelvű szentmisét közvetít élőben húsvétvasárnap a kolozsvári Szent Mihály templomból. A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója március 15-től kezdődően műholdas frekvencián napi 10–13 órás regionális műsort sugároz, amely Erdély tizenegy megyéjéből dolgoz fel információkat – tájékoztatott Bardocz Sándor, tévé kolozsvári nemzetiségi szerkesztőségének főszerkesztője. A kolozsvári szerkesztőség péntek kivételével mindennap sugároz magyar nyelvű műsort, Próbáltak lobbizni annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók átvegyék ezt a műsort. Kolozsvár környékén és Fehér megyében már látható, és az UPC Hargita és Kovászna megyei központjai is ígéretet tettek, hogy április végétől beteszik a csomagjaikba. Olyan szolgáltató is volt, amelyik elzárkózott ettől. /Premierek a hazai televíziózásban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Nem kerül az RMDSZ-kongresszus napirendjére a területi szervezetek megyei szervezetté egyesítése. Kovászna megyében az alsó-háromszékiek akarták az egyesítést, a felső-háromszékiek, csak ha muszáj, de nagy ellenállásba ütközött az elképzelés Hargita megyében, ahol három területi szervezet működik. A területi szervezetek egyesítésének ötletét először Markó Béla vetette fel a 2007-es EP-választásokat követően. Meglátása szerint a székelyföldi RMDSZ-szervezetek gyenge szereplése indokolttá tette az új szervezeti felépítést. /Farkas Réka: A kongresszus nem vitatja az összevonást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

Kisebbségtörténeti képzést szervez jövő héten az árkosi Európai Tanulmányok Központjában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete. A képzés célja a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatások ismertetése, a helyi kutatómunkák segítése. Az előadások témái a romániai magyar kisebbség történetével kapcsolatosak, szó esik egyebek mellett az 1867-es uniós és Erdély integrációjának nehézségeiről, a 20. század gazdaságszervezési törekvéseiről, a szász gazdaságépítésről Erdélyben, a zsidóság útkereséséről, a második világháború utáni magyar–román kapcsolatokról, a Magyar Autonóm Tartomány történetéről, a Ceausescu-rezsim magyarságpolitikájáról, a budapesti kormányzatok Erdély-politikájáról. Az előadások mellett a négynapos rendezvény alatt bemutatkozik az Örökségünk folyóirat. /Farcádi Botond: Kisebbségtörténeti képzést tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

Nem diszkriminált Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus, amikor körlevélben kérte a közintézmények vezetőitől, hogy hány magyar és román alkalmazottjuk van, így döntött a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke azután jelentette fel a prefektust, hogy az etnikai statisztikákat kért 38 intézményvezetőtől. Az ügyben Márton Árpád RMDSZ-képviselő nyilvános levelében fejtette ki, hogy legalább három törvényt sértett meg Kovászna megye prefektusa. A prefektus védelmére kelt a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi elnöke, Horia Grama, aki szerint „szabad szemmel látható”, hogy Asztalos Ferenc a Diszkriminációellenes Tanács elnöke az RMDSZ politikai parancsára cselekszik. Albert Álmos kifejtette: „Ha a Diszkriminációellenes Tanács a prefektus kérését korrektnek találta, akkor azt jelenti, hogy mi is kérhetünk etnikai statisztikát a rendőrség és csendőrség dolgozóiról, bár ezeket az adatokat eddig titokban tartották”. /Kovács Zsolt: Törvényes az etnikai statisztika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Hivatali mulasztás miatt fegyelmi eljárást indítanak két háromszéki község önkormányzati jegyzője ellen. Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus anélkül, hogy megnevezte volna az érintett személyeket, elmondta: két település jegyzője idén egyetlen tanácshatározatot se küldött a prefektúrához jóváhagyásra, emiatt az érintett települések által idén elfogadott dokumentumok érvénytelenek. /Kovács Zsolt: Háromszéki jegyzőket vizsgálnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kovászna Megyei Tanács, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete április 15–18. között az árkosi Európai Uniós Tanulmányi Központban konferenciát tart a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatásokról. A konferencia első napján Hermann Gusztáv A székely virtuális történelem problémái, Pál Judit Az 1867. évi unió és Erdély integrációjának nehézségei, Bárdi Nándor Töréspontok és törésvonalak a romániai magyar kisebbség történetében (1918–1989) címmel tartott előadást. Este a Címerek golgotája és a Nyílt kártyákkal – Király Károly portréja című történelmi dokumentumfilmeket mutatták be. Az április 16-i programban Hunyadi Attila (Magyar gazdaságszervezési törekvések Erdélyben a XX. század első évtizedében), Egry Gábor (A szász gazdaság és nemzetépítés Erdélyben a XX. század első felében), Gidó Attila (Az erdélyi zsidóság útkeresése a XX. század első felében), Bárdi Nándor (Az Országos Magyar Párt és a Magyar Népközösség) előadásai hangzanak el. Este megtekinthető Zágoni Balázs Képzelt forradalom című dokumentumfilmje. Április 17-én Egry Gábor és Oláh Sándor Erdély 1940–1944 között, Lönhart Tamás A Magyar Népi Szövetség címmel tart előadást, Gagyi József és Novák Zoltán a Magyar Autonóm Tartományról értekezik, Vincze Gábor A román–magyar kapcsolatok a második világháború után címmel tart vitaindítót, este lesz Ablonczy Balázs Tévhitek, mítoszok és legendák Trianonról című előadása. Április 18-án Novák Zoltán A Ceausescu-korszak magyarságpolitikája, Bárdi Nándor A budapesti kormányzatok Erdély-politikája című előadása után könyvbemutatók lesznek. Bemutatják többek között Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914) (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) és Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston: Érdekképviselet vagy pártpolitika? – Iratok a magyar népi szövetség történetéhez 1944-1953 (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) című könyvet. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Első ízben tartott együttes ülést a Kovászna Megyei Tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzati testület. Az április 15-én lezajlott összejövetelen együttműködési megállapodást írtak alá, és döntöttek a Háromszék Táncegyüttes átadásáról a megyei tanácsnak. Az együttes ülésen olyan infrastruktúra-fejlesztési programokról, gazdaságserkentő, munkahelyteremtő intézkedésekről is szó esett, így ismertették az integrált városfejlesztési tervet, a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház helyzetét, a megye víz- és csatornarendszerének korszerűsítésére vonatkozó programot. /Farcádi Botond: Új gazdája van a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

A víz- és csatornarendszer bevezetése jelenthet megoldást a háromszéki települések többéves problémájára, miszerint ihatatlan a kutak vize. Klárik László megyemenedzser szerint a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett. Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. /Bíró Blanka: Ihatatlan a kutak vize Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./ Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Hegyközkovácsiban és Tótteleken szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, elmondta: a vezetékek minősége nem megfelelő. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. /Nagy Orsolya: Bihar megye: már megoldódtak a gondok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Főcze Gyula, sepsiszentgyörgyi okleveles közgazdász, a Kovászna megyei prefektusi kancellária volt igazgatója egyetért Traian Basescu államelnökkel, ugyanis Kovászna megyében valóban létezik etnikai alapon történő tisztogatás! Alig fejezte be egyik székelyföldi látogatását Basescu elnök, a Kovászna megyei prefektusi intézményben néhány sepsiszentgyörgyi román állampolgárnak felbontották a munkaszerződését. Az első volt György Ervin prefektus, utána következtek közvetlen munkatársai: Szabó Edit sajtószóvivő, Oláh József tanácsadó, Gerendi Mónika személyi titkár és Főcze Gyula kancelláriaigazgató. Utóbbi három 2009. február 16-ával kezdődően, prefektusi rendelet alapján vált meg az intézménytől. Szabó Editnek sikerült nyugdíjba vonulnia. Akik utcára kerültek, mindannyian magyarok, helyükbe románok kerültek. Főcze Gyula elbocsátása előtt javasolta Codrin Munteanunak, az új prefektusnak, mivel a megyében többségben magyarok élnek, sokan jelentkeznek fogadóórákra, akik csak magyarul beszélnek, rengeteg panaszlevél érkezik az intézménybe szintén magyar nyelven, és több esetben kell magyar nyelvű dokumentumokat román nyelvre fordítani, ezért maradjon meg a kancellária. Hiába volt a javaslat, utcára kerülnek mások is, magyar igazgatók és más magyar tisztségviselők. /Főcze Gyula: Az államelnök igaza és az okleveles csövesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Az ország közepén fekvő megyék között Maros megye vezet, ami az írni-olvasni nem tudó lakosok számát illeti. Míg Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyékben az analfabéták száma nem éri el a tíz-ezret, Maros megyében a legutóbbi népszámláláskor 13. 657 személy vallotta magáról, hogy nem tud írni és olvasni. A legutóbbi, 2002-es hivatalos statisztika szerint Romániában több mint 500 ezer személy írástudatlan. Etnikumok szerint: a magyarok 1,4 százaléka, a románok 2,1 százaléka, míg a romák 23,7 százaléka analfabéta. A Maros megyei városok vonatkozásában Marosvásárhely vezet 3133 lakossal, Dicsőszentmárton következik 1390 személlyel, majd Szászrégen (1129) és Nagysármás folytatja a sort. A Maros megyei munkanélküliek 19%-a írástudatlan. Országos adatok szerint évente négy százalékkal nő az iskolát abbahagyó diákok száma. /Menyhárt Borbála: Dicstelen első hely. Nő az analfabéták száma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű újság, a Brassói Lapok. Ambrus Attila főszerkesztő elmondta, a lap a mai napig azt a szerepet vállalja magára, amit még ‘49-ben Bem József szánt neki: ne valami ellen álljon, hanem valami mellett, konstruktív szerepe legyen. „A lapot először az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Veszely Károly katolikus pap jelentette meg, Bem József felkérésére. Az első szám 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. A kiadványnak akkor tizenkilenc száma jelent meg, mindaddig, amíg a bevonuló orosz csapatok le nem foglalták a nyomdát, Veszelyt forradalmárként letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt, de száműzték, és Kolozsváron telepedett le. ” „Ezek után az újság utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg, egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését. A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét csak 1969-be kapta vissza, amikor Albert Sándor, a lap eredeti nevének újrahasználhatásához kötötte a főszerkesztői állás elfogadását” – részletezte a főszerkesztő. A hetilapot jelenleg a Barcaság mellett főleg Kovászna, Hargita és Maros megyékben terjesztik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a Brassó melletti Tatrangon tartott elmúlt hét végi közgyűlésén átadták az idei Veszely Károly-díjakat. A díjat ez alkalommal – a Brassói Lapokhoz hasonlóan 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő – Székely Hírmondó hetilap szerkesztősége, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozója, Bálint Ferenc vette át. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének hétvégi találkozóján téma volt a gazdasági válság hatása az erdélyi magyar médiára. /Fleischer Hilda: A hosszú életű újság: 160 éves a Brassói Lapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./