Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna a megyében, mint az RMDSZ vagy a román pártok. Gazda csalódott a központi vezetés döntése miatt és valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP által elkövezett hiba miatt. Kovászna megyében két független jelöltet támogatott az MPP: Szilágyi Sándort az 1-es számú szenátori körzetben, és Rákosi Jánost a 3-as számú képviselői körzetben. Az első 5 783 voksot kapott, a második 1 551-et. Az RMDSZ a hat Kovászna megyei parlamenti mandátumból ötöt nyert el, a hatodik mandátumot pedig, a 4-es számú Kovászna-Bodzaforduló körzetben, ahol a románok többségben vannak, el fogják osztani a szavazatok összesítése után. Itt az RMDSZ jelöltje 38 százalékot kapott. A megyében az RMDSZ jelöltjei vitték el a legtöbb szavazatot a hat egyéni választókörzetben, amelyből kettő szenátori, négy pedig képviselői. A hat mandátumból ötöt nyertek el. /MPP. „Ha pártként indulunk…”= Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert jelöltek: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A romániai magyarok megértették: a parlamenti választásokon nincs helye a széthúzásnak, csak egységes fellépéssel tudunk parlamenti képviseletet biztosítani, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A veszteség az, hogy Kolozsvárnak esett egy magyar szenátora, és nincs Hunyad vagy Beszterce-Naszód megyének RMDSZ-es képviselője. A Kolozs megyei magyarok nem mentek el olyan részben szavazni, mint a románság. Kovászna megyében még az országosnál is alacsonyabb volt a részvétel. „Ennek az egyik oka, hogy az RMDSZ imidzse nem a legjobb a szóban forgó megyében, amiben nagyon nagy szerepet játszott a Háromszék megyei napilap is” – mondta Kelemen Hunor. A választások eredménye az MPP veresége, mert a függetlenként induló jelöltek mögé állt. /Lokodi Imre: „Bölcs volt az erdélyi magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az RMDSZ hat megyében szerezte meg a leadott szavazatok százalékarányos többségét, Szatmár, Bihar, Maros, Hargita, Kovászna és Szilágy megyékben, míg a liberálisok alig két megyében, Giurgiu és Calaras megyében. /Választási színfoltok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

Az egységes dolgozatírás gyakorlatának megszüntetését kéri Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő. Kifejtette, hogy az egységes dolgozatírás fölöslegesen elvesztegetett napokat, és fölösleges kiadást jelent. Ehelyett a decentralizációt kellene megvalósítani, hogy az iskolák maguk dönthessék el, milyen módon válogatják be a diákokat. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség erre vonatkozó tanulmányát továbbította a szaktárcához. /(K. Zs.): Autonómiát kér a háromszéki tanfelügyelőség. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Először ülnek össze az RMDSZ megújult frakciói december 6-án Marosvásárhelyen, december 8-án pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) Bukarestben kiértékeli a választások eredményét, valamint az új kormánykoalíció témája is napirenden szerepel. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint szervezési és személyi problémák vannak a Kovászna megyei RMDSZ-szervezeteken belül, ennek tulajdonítható az alacsony választási részvétel. Az elöljáró rámutatott, négy éve 70 ezren voksoltak a szövetség jelöltjeire, míg most csak 35 ezer szavazatot kaptak. Antal Árpád megoldásként azt javasolta, hogy szüntessék meg a két háromszéki területi RMDSZ-szervezetet, mivel ilyen kicsi megyében elég egyetlen szervezet is, és az új Kovászna megyei RMDSZ-szervezet élére Tamás Sándor megyei tanácselnököt nevezzék ki. Tamás Sándor volt az, aki korábban a két területi szervezet létrehozását szorgalmazta, ezért nem támogatja az egységes megyei szervezet megalakítását. Ezzel ellentétben Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke támogatja a két szervezet összevonását. /B. S., K. Zs. : Háromszéki egyesülés-terv. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete reagált a párt országos sajtóirodája által közzé tett közleményére. Csép Sándor megyei elnök, Sándor Krisztina megyei alelnök és Gergely Balázs kolozsvári elnök értetlenségüket fejezték ki az országos sajtóiroda által december 4-én nyilvánosságra hozott közleménnyel kapcsolatban, amelyben aláíróként a párt kilenc megyei elnöke között Csép Sándor neve is szerepel. Csép Sándor ugyanis nem a tisztújítást sürgette, csupán az Országos Tanács összehívását üdvözölte, de fontosnak tartja a párt országos vezetőségének megválasztását is. Hasonlóképpen az MPP Kovászna megyei elnöksége furcsának tartotta, hogy Szász Jenő elnök telefonbeszélgetések révén próbálta megszerezni a megyei elnökök támogatását. Ugyanakkor elítéli, hogy az elnök csak részben ismertette a közlemény tartalmát a megyei elnökökkel. Gergely Balázs szerint sajnálatos, ami történt. A tisztújítás ellen küzdő Szász Jenő olyan közleményt jelentetett meg a megyei elnökök nevében, amelyet az érintettek szövegszerűen nem ismertek. Többeknek, mint például Kulcsár Terza József Kovászna megyei MPP elnöknek úgy szerepel neve a dokumentum végén, hogy nem járult hozzá annak aláírásához. /P. A. M. : Változatlanul tisztújítást szorgalmaznak az MPP Kolozs megyei vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Megnyílt Kézdivásárhelyen a Vigadóban a sepsiszentgyörgyi Vinkler Andrásné Rácz Aranka hetven gobelint – zömében tájképet, csendéletet és portrét – bemutató első egyéni tárlata. A kiállítást Fülöp Magdolna nyitotta meg, méltatva a kiállító harmincöt éves munkásságát. Vinkler Aranka a gobelin mellett apró, keresztszemes faliképeket is készít. Irányítója a sepsiszentgyörgyi Szent József Római Katolikus Plébánia mellett működő Szent László Kolping Család kézimunkakörnek, melynek húsz állandó tagja van. Vinkler Aranka tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és az alakulóban levő Kovászna Megyei Kézművesek Egyesületének. /(Iochom): Gobelinkiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

„Március 14-én ünnepeljük az MPP első évfordulóját, ami ha nem is történelmi, de pártpolitikai, történeti szempontból fontos nap. Ez az országos tanácskozásnak ünnepi jelleget kölcsönöz, ami nem zárja ki a munkaülést, a tisztújítást” – nyilatkozta az Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, azzal kapcsolatban, hogy az MPP Kolozs és Kovászna megyei elnöke külön-külön közleményben kifogásolta: nevük a többi megyei elnöké között szerepelt egy sajtóközleményben, amely szerint a kilenc megyei elnök nem sürgeti a tisztújítást. Szász Jenő szerint az MPP jelenlegi tagsága négy kategóriára osztható: vannak, akiket a román politikum küldött az alakulatba, hogy füleljenek, másokat az RMDSZ, és olyanok is beálltak, akik bizonyos tisztségek megszerzésében reménykednek. „A negyedik kategória a jóhiszeműek tábora, akik az egységet akarják. A Sárközi Zoltánoktól és Csuzi Istvánoktól – mindketten átálltak az RMDSZ-hez – meg kell szabadulnunk” – jelentette ki Szász. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor: Belharcok a polgári pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Lezajlottak a romániai választások. A választók 1989 után most maradtak távol a legtöbben az urnáktól, alig érte el a voksolók aránya a negyven százalékot. Kovászna megye az utolsók között volt a 33,51 százalékával, Sepsiszentgyörgyön még akkora sem volt az érdeklődés: 27 százalékos. Ez az RMDSZ csődjét jelenti, mert hitelét vesztette. A gond az, hogy nincs az országban egy hiteles magyar tömörülés, mely kiállna a székelységért, magyarságért, írta Nagy Attila. Az önálló székelyföldi intézmények rendszerének létrejötte, csak egy külső, adminisztratív, politikai változás lenne, mely lényegi, belső változásokat nem hozna a székelység életében. A változtatások, nem teremtenék meg a székelység, belső, lelki, szellemi autonómiáját, amely az igazi megtartó erő. Az egész magyarságnál, ezzel a belső szellemi, lelki megtartó erővel van a gond. A székely autonómia legnagyobb problémája, hogy nincs szellemi alapvetése. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Választási győzelem, mely felér egy vereséggel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Közös ügynek tekinti a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat a Szent Anna tó felé vezető út felújítását – jelentették be a megyevezetők. Az önkormányzatok kormánypénzből finanszíroznák a projektet. Eredményesebb, ha Hargita és Kovászna megye közösen pályázik a Sepsibükszádot a Szent Anna tóval összekötő, a két megye határán kanyargó útszakasz feljavításért – jelentette ki Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. /Bíró Blanka: Közös projekteket készít a Hargita és Kovászna megyei tanács. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

A legrangosabb magyar állatorvosi díjat, a dr. Hutyra Ferenc Emlékérmet vehette át november 20-án Kecskeméten dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság igazgató főállatorvosa. Eddig csak öt magyarországi akadémikus állatorvos professzor kapta meg. Egyetlen kivétel volt, 2006-ban dr. Wilhelm Dieckmann német professzornak adományozták. November 25–27-e között Visegrádon tizennégy ország 320 delegátusa jelenlétében zajlott a Kárpátok-Eurorégió Élelmiszerlánc Konferencia. A rendezvényen nemcsak a hatóságok, de a termelők, feldolgozók, forgalmazók, tudományos szakemberek, jogászok és nem utolsósorban fogyasztók vettek részt. Először sikerült az élelmiszerlánc minden egyes résztvevőjét egy asztalhoz ültetni. Az új szemlélet szerint együtt kell kidolgozni egy olyan stratégiát, amely mind a termelőt, mind pedig a feldolgozót segíti, hogy a piacra megfelelő, biztonságos élelmiszert tudjon előállítani. . /Ferencz Csaba: Nemzetközi elismerés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Román prefektus kinevezését követeli az SZDP és a D-LP Kovászna megyei szervezete. Nem tudja még, milyen jövő vár rá, a kormányváltás után maradhat-e vagy sem a prefektusi székben – mondta György Ervin, aki négy éve tölti be a kormánybiztosi tisztséget Kovászna megyében. György Ervin közölte, nem vállal majd újabb teendőket, ha más megyében kap megbízatást, Tulceán vagy Máramarosban nem szeretne prefektus lenni. György Ervin prefektus tevékenységével sokan elégedettek voltak, igyekezett segíteni a hozzá forduló kisembereken, és nem voltak jelentős konfliktusai az önkormányzatokkal sem. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a napokban azt nyilatkozta, szeretné, ha György Ervin helyén maradhatna. /Farkas Réka: Helyén maradhat-e György Ervin? (Politikai alku tárgya a prefektusi szék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

A sepsiszéki és a többi Kovászna megyei önkormányzat támogatásával a „székelyföldi termék” márkanév levédését kezdeményezi hamarosan a Magyar Polgári Párt. A kezdeményezés célja, hogy széles körű, öntudatos vásárlásra buzdító akciót indítsanak el. Hasonló akcióval korábban a sepsiszentgyörgyi Pro Régió Siculorum Egyesület is próbálkozott, amikor öntapadós matricákkal megjelölték azoknak a boltoknak a bejáratát, amelyek helyi termékeket forgalmaztak. A Székelyföld márkanév a térség fogyasztóinak figyelmét az ott előállított termékekre irányítaná. /Kovács Zsolt: Made in Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A diktatúra idején Romániában bevett mondás volt, miszerint a magyar szép lehet, de okos nem. Vagyis lehetett aligazgató, de igazgató soha; egy klubalelnöki címet még elcsíphetett, elnökségre azonban hiába ácsingózott. Kivétel volt a még meglévő néhány magyar nyelvű intézmény, de ezek száma vészesen apadt, a magyar iskolák helyét átvették a vegyes tannyelvűek, ahol az addigi magyar igazgatóból nyomban aligazgató lett. Lassan szinte természetesnek vették: az intézmények élén román nemzetiségű vezető áll. És ki tudja, mi történt volna, ha 1989 decemberében nem jön a változás. Azonban az átörökölt reflexek mindmáig élnek a mindenkori román hatalom képviselőiben, még akkor is, ha amúgy jó szándékúak. Mindez Theodor Stolojan várható másodszori miniszterelnökké ütése jutott az újságíró eszébe, ő nyújtotta a legszemléletesebb bizonyítékát mindennek. A román hatalom akkor is – akárcsak most, tizenhét év elteltével a jobboldali vezetés – szentségtörésnek tartotta, hogy legalább a tömbmagyar vidéken, a Székelyföldön a magyar közösség soraiból nevezzen ki vezetőket a megyék élére. A magyar megyevezetésre az akkor még technokratának tartott kormányfő, Stolojan sem mert rábólintani, választások közeledvén romános huszárvágásra szánta el magát: a vonatkozó törvényeket és az alkotmányt semmibe véve, Hargita és Kovászna megye élére két-két prefektust – egy-egy románt és magyart – nevezett ki. Papíron ugyan azonos hatáskörrel, a gyakorlatban a román prefektus egy árnyalattal „egyenlőbb” volt magyar kollégájánál, így végül is mindig az ő szava volt a döntő. Most pedig a régi-új kormánykoalíció, szintúgy Stolojan karmester vezényletével, ismét kiosztaná a másodhegedűs szerepét a romániai magyarságra. /Bogdán Tibor: Magyar másodhegedűs. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Stolojan annak idején, miniszterelnökségének második évében arra hivatkozva, hogy a megyei kormánymegbízottakat a kormánypárt nevezi ki, márpedig az RMDSZ ellenzékben van, leváltotta Orbán Árpádot és Pataki Imrét, Kovászna, illetve Hargita megye magyar prefektusát. Sem az RMDSZ, sem a két megye magyar lakossága nem nyugodott bele a döntésbe, egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok és tüntetések. A miniszterelnök ezért hajlandónak mutatkozott arra, hogy két tárgyaljon az RMDSZ- szel. A Domokos Géza vezette magyar küldöttség már két órája tárgyalt, amikor Magyari Lajos újságíró /későbbi szenátor/, javasolta, próbáljanak kompromisszumot keresni, egyezzenek ki olyan magyar és román prefektusokban, akik csak közösen hozhatnak döntéseket. Stolojan végül elfogadta a kompromisszumot. A korabeli, etnikai feszültségekkel teli életben ez a kompromisszum magyar szempontból győzelemnek, román szempontból vereségnek tűnt. A választások után, 1993 áprilisában megszüntették az iker-prefektusi állásokat, és minden tüntetés, tiltakozás ellenére csak a román prefektusokat hagyták meg tisztségükben. /Székedi Ferenc: Emlék, Stolóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Sepiszentgyörgyön megalakult az első faipari klaszter, az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Szövetsége kezdeményezte egyesület a Kovászna és Brassó megyei faipari vállalkozókat tömöríti. Erre azért volt szükség, hogy a fafeldolgozók intenzíven együtt tudjanak működni a kutatószférával, vagyis alkalmazni tudják a termelésben a technológiai találmányokat. A Pro Wood elnevezésű klaszter megalakításának minden költségét az Európai Bizottság finanszírozza. /Bíró Blanka: Faipari érdekvédelem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

„A Szociáldemokrata Párt bebizonyíthatja Európa előtt, hogy nem idegengyűlölő párt, ha március 15-éig megszavazza a kisebbségi törvényt” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, amikor Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót. Tamás Sándor szerint Horia Grama Kovászna megyei PSD-elnök, parlamenti képviselő az elmúlt hetekben „koncéhes hangokat ütött meg”, amikor az intézményvezetői tisztségek megkaparintását szorgalmazta. „Ha valóban nem magyarellenesek, akkor bebizonyíthatják, hogy nem nyúlnak hozzá a magyar intézményvezetőkhöz, akik szakemberként vannak tisztségben, és nem mozdítják el tisztségéből György Ervin prefektust sem” – mondta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: „Koncéhes” PSD-hangok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet vezetőtestülete közleménye szerint ,,megdöbbenéssel és felháborodással értesült a Háromszék független napilap ellen indított méltatlan támadásról, ami a szerkesztőség kilakoltatását körvonalazza”. A Nagy Gábor elnök által jegyzett közlemény szerint ,,meggondolkoztató, hogy az a szövetség, amely önmagát mint a romániai magyarság érdekeit képviselő szervezetet határozza meg, nem tűri a másként gondolkodást és a szabad véleménynyilvánítást, tekintettel arra, hogy a kilakoltatási szándék hátterében a megyei tanács elnöki hivatala húzódik meg”. A szervezet cselekvő támogatásáról biztosítja a szerkesztőséget, és állásfoglalásra kéri a pártfüggetlen civil szervezeteket, mert szerintük ,,vétkesek közt cinkos, aki néma”. /A Háromszék védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

A Civilek Háromszékért Szövetség /CIVEK/ szót emel a szólásszabadság korlátozása ellen, és csatlakozik a Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet felhívásához. Határozottan elutasítják a szólásszabadság korlátozásának minden formáját. Elítélik a Háromszék napilap ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket, és felhívják a figyelmet, hogy ez az a lap, amely a háromszéki polgárok számára az olvasói leveleken, álláspontokon keresztül a lakosság igényeit, sérelmeit is nyilvánosságra bocsátja, ezáltal válik a háromszéki polgárok lapjává. A tiltakozó nyilatkozatot Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke írta alá. /Civilek a Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Érdekes javaslatok, indulatok és kizárás az RMDSZ-ből – így lehet összegezni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 21-i marosvásárhelyi ülését. A tanácskozás célja a parlamenti választások eredményének a kiértékelése, valamint a jövő feladatokra való felkészülés volt. Az ülésen bejelentették, hogy kizárják a szövetségből Benedek Imre Maros megyei tanácsost, aki bíróságon támadta meg Kötő József parlamenti képviselői mandátumát. Ennek következtében a bukaresti ítélőtábla – egyelőre nem jogerős ítéletben – érvénytelenítette Kötő mandátumát, amely így bizonytalanná vált. Markó Béla Politika és érdekvédelem című beszédét mondta el, amit a szövetség elnöke vitairatnak szánt. Markó élesen bírálta Tőkés László református püspököt, „aki palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Tőkés most sem veszi észre, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené, amikor az RMDSZ-szel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. „Román politikusokat is inkább agyba-főbe dicsér, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás” – vélte Markó. Az RMDSZ elnöke szerint Tőkés kritikájára szükségük lenne, de „szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével Tőkés lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van”. A választási eredményeket elemezve úgy értékelte, hogy egyetlenegy megyében, Háromszéken volt az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvétel, minden bizonnyal emiatt nincsen Kolozs megyének szenátora, és Temes vagy Hunyad is képviselő nélkül maradt. Az RMDSZ-nek a szövetség jellegét kell erősíteni, hangsúlyozta. „Romániában nem magyar–liberális, magyar–demokrata vagy magyar–szociáldemokrata együttműködésben kell hosszú távon gondolkodni, hanem magyar–román együttműködésben. Ez nem politikai, hanem etnikai kérdés. Mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei, ezért az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást. ” Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek az ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek ne csonkuljanak, az anyanyelvű oktatási intézmények tovább működjenek, és etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Kereskényi Gábor azt sérelmezte, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában és a parlament vezetőségében minden tisztséget a székelyföldi képviselők és szenátorok szereztek meg, Partium pedig nem kapott semmit. Borbély László azt javasolta, hogy az RMDSZ forduljon az államfőhöz, és az etnikai paktumot tegye lehetővé, akárcsak az oktatási együttműködési megállapodást, amely szintén a Basescu irányításával jött létre. Borbély sérelmezte azt, hogy a kormányprogramban fél mondat van a kisebbségekről, ami veszélyt jelent a jövőre nézve. Biró Rozália, az SZKT elnöke a jelenlévők tudomására hozta, hogy a Maros megyei szervezet kezdeményezésére kizárják Benedek Imrét, aki visszafordíthatatlan kárt okozott az RMDSZ-nek a Kötő József mandátuma ellen indított perrel. A tanácskozáson jelen lévő Benedek megpróbált felszólalni, de az ülésvezető Biró Rozália arra hivatkozva, hogy kizárása miatt Benedeknek az SZKT-tagsága is megszűnt, nem adott neki szót. A kizárt a teremből adott hangot nemtetszésének kijelentve, hogy „totál antidemokratikus intézkedés” volt. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint meg kell vizsgálni, hogy az öt székelyföldi területi szervezet közül miért csak egy működik. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke szerint a román pártok több száz szavazatot vittek el azzal, hogy magyar lelkészeket kerestek meg személyesen, és olyan konkrét ígéreteket tettek nekik, hogy központi fűtést vezetnek be a református templomba, utat aszfaltoznak le. Kelemen Atilla, a Maros megyei szervezet elnöke kifogásolta Frunda György kijelentését, miszerint az ellenzékbe vonulás miatt a következőkben a területi szervezetek felelőssége lesz nagyobb. Kelemen szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki „tolja a sárban a szekeret”, még azok „a primadonna politikusok is, akik belibbennek, és mondanak egy-két okosságot”. Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint Háromszéken új politizálásra van szükség, és nem a választókat kell hibáztatni a távolmaradás miatt. Olosz a háromszéki fiatal politikusok és a régi vezetőség között már hónapok óta lappangó konfliktusra utalt. Markó az SZKT záróbeszédében szokatlan keménységgel intette le a partiumi elégedetlenkedőket. Úgy vélte, hogy „agresszíven és arrogánsan dicsekedtek” választási eredményeikkel a székelyföldi kollégáikat szidva, márpedig ez nem eredményez szolidaritást. Markó is elmarasztalta a háromszékieket, akik nem tudnak szembenézni saját kudarcaikkal. Hozzátette: ő is azt szorgalmazza, hogy az RMDSZ-en belül a partiumi szellemiség érvényesüljön minél jobban, és „ne a székelyföldi búvalbéleltség”. /Borbély Tamás: Etnikai paktumot ajánl az RMDSZ a román pártoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A román pártokkal való etnikai paktum megkötését tartja a legfontosabbnak Markó Béla RMDSZ-elnök: etnikai paktumot – vagyis együttműködési megállapodást az etnikumközi dialógus folytatására, az etnikumközi problémák megoldására kell kötni. Nagyon messze vannak attól, hogy arányos képviseletről lehetne beszélni. A magyar emberek leváltásának „etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt” – mondta Markó. „Most kell megkérdeznünk mindazokat, akik a választásokon mellettünk álltak, hogy miképpen látják a jövőt. Márpedig mellettünk állt a romániai magyar közösség túlnyomó része, támogattak az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek nagy többsége. ” Fel kell kérni a romániai magyar értelmiségieket, vegyenek részt ebben az elemzésben, mondjanak véleményt. Az SZKT-n elhangzott: az RMDSZ még az EP-választások előtt tartaná meg a következő kongresszusát. Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványfrakció képviselője rámutatott arra, hogy a romániai magyarság egyharmada szórványban él, és a legnagyobb empátiával tud viszonyulni a szövetségi elnök legfontosabb javaslatához, az etnikai paktumhoz, a román–magyar együttműködéshez. A román pártok vezető politikusai visszafogottan reagáltak a Markó Béla által javasolt etnikai paktumra. Cristian Diaconescu külügyminiszter-jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy fogalmazott: érdeklődve várja az RMDSZ konkrét elképzeléseit a tervezett megállapodásról. /Antal Erika: RMDSZ: merre tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ Az SZKT elnöke, Bíró Rozália bejelentette, hogy az RMDSZ megvonta dr. Benedek Imrétől a politikai támogatást és kizárta a szövetségből, felolvasta a Maros megyei RMDSZ erről szóló határozatát, nem adott szót Benedek Imrének, hogy álláspontját kifejtse. Ezért Benedek a sajtónak nyilatkozva kijelentette: „Az Állandó Bizottság úgy fogalmazott, hogy kizártak az RMDSZ-ből. Mivel nem vettem részt a tanács ülésén, nem tudtam megvédeni a jogaimat, ezért mind a megyei, mind az országos Állandó Tanács döntését érvénytelennek tartom, abból is kiindulva, hogy írásban kértem az Etikai Bizottság összehívását, amikor a választásokkal kapcsolatos furcsaságokat észleltem. Választ nem kaptam. Markó Béla szövetségi elnököt telefonon kerestem meg, és megkértem, kapjak lehetőséget, hogy elmondjam, miről van szó. Visszautasította. Egy rablógyilkost sem utasítanak el úgy, hogy meg ne hallgassák. A jogaimba tiportak és megalázó helyzetbe hoztak”. Hozzátette, „továbbra is az RMDSZ-ben fogok tevékenykedni, továbbra is megvédem a jogaimat”. El fog menni egészen az európai jogi fórumokig, hangoztatta. Nem az RMDSZ ellen indított eljárást a román bíróságokon, hanem az Országos Választási Bizottság ellen. /Mózes Edith: Benedek Imrét kizárták az RMDSZ-ből. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Erdély sereghajtója a foglalkoztatottság tekintetében Kovászna megye, ahol decemberben 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, jelentette ki Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Kovászna megyében – ahol a cégek java része kisvállalkozás – ebben a hónapban 527 személyt bocsátottak el, és 97-et alkalmaztak. Kovászna megyében 91 ezer munkaképes személy van, akikből mintegy 50 ezernek van munkakönyves állása, a többiek vagy mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy külföldön vállaltak munkát – mondta el Kelemen Tibor. – Kolozs megyében is megnőtt a munkanélküliek száma. A Hargita megyei munkanélküliek száma 0,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest novemberben. Jövő év január 1-jétől 600 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, és 2010 januárjától elérheti a 870 lejt is, ha Románia sikeresen átesik a gazdasági válságon. /Kovács Zsolt, Horváth István, Varga Melinda: Háromszék a sereghajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A hetedikesek és nyolcadikosok egységes dolgozatainak eredményei rosszabbak vagy a tavalyihoz hasonlóak Hargita és Kovászna megyében, jobbak az eredmények Maros megyében. Szatmár megyében is jobbak az eredmények, mint a korábbi években. A háromszéki diákoknak több mint egyharmada, 34 százaléka nem kapott átmenőjegyet a román nyelv és irodalom dolgozatára. Még tavalynál is rosszabbul teljesítettek a háromszéki tanulók, akkor 70 százalék fölött volt az átmenőjegyet elérők aránya. Hargita megyében a diákoknak közel fele nem ment át a románvizsgán. Idén, akárcsak tavaly, román nyelv és irodalomból szerepeltek Hargita megyében a legrosszabbul a diákok. /(O. M.): Gyengébb dolgozatjegyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Megújult belsővel várta a látogatókat az Állami Levéltár megyei fiókja Sepsiszentgyörgyön, ahol kissé megkésve– fennállásának 55. évfordulója alkalmából tartottak tudományos üléssel egybekötött ünnepséget. 1953. június 15-én a Magyar Autonóm Tartomány regionális levéltára alárendeltségében alakult meg a sepsiszentgyörgyi egység, az 1968-as közigazgatási átszervezést követően lett az állami levéltár Kovászna megyei fiókja. A levéltár 1959–2002 között a Lábas Házban működött, hat éve új székhelyre költözött, akkor még nem fejezték be a berendezését. Mostanra elvégezték az elmaradt munkálatokat. Új bútorzattal látták el az intézményt, jó munkakörülményeket biztosít az olvasóterem. A vendégeket Ioan Lacatusu /augusztusától ismét ő az igazgató/ köszöntötte. /Szekeres Attila: Ötvenöt éves az állami levéltár helyi fiókja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./