Töröltetné a marosvásárhelyi polgármester-választás eredményét Borbély László. Az RMDSZ jelöltje szerint Dorin Florea csalással győzött. A PD-L jelöltje, Dorin Florea a polgármester-választás a szavazatok 52,52 százalékával nyerte meg, az RMDSZ jelöltje, Borbély László 44,86 százalékot szerzett. Az RMDSZ Marosvásárhelyen a városi tanácsban 10 helyet szerzett meg a korábbi 12 helyett. Valószínűsíthető, hogy a két alpolgármesteri tisztség közül csak az egyiket szerzi meg az RMDSZ. Nem világos, hogy erre Csegzi Sándort vagy Bakos Leventét jelölik. Szászrégenben Nagy András, az RMDSZ jelöltje megszerzett egy újabb mandátumot 53 százalékkal, akárcsak Szováta polgármestere, Péter Ferenc, aki elsöprő, nyolcvan százalékos győzelmet aratott. Ugyancsak az RMDSZ színeiben első fordulóban nyert Sófalvi Szabolcs Marosszentgyörgyön. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ nagyon jól szerepelt, biztosított a romániai magyar közösség képviselete az önkormányzatokban. „Megnyertük Hargita és Kovászna megye tanácselnökségét, olyan jelentős székely városok polgármesterségét, mint Székelyudvarhely vagy Csíkszereda. Maros megyében eddig 30 polgármesterünk volt, most van 34. Ezek között Szászrégent ismét megnyertük, ami azt bizonyítja, a magyaroknak van üzenete a románok felé” – összegzett Markó. /Lokodi Imre: Eredményt óvna Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 9/ Marosvásárhelyen a végleges adatok: a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 132. 826. Szavazáson részt: 77. 595. Érvénytelen: 987. Érvényes szavazatok száma: 76. 608 1. Dorin Florea: 40. 241; 2. Borbély László: 34. 374; 3. Ichim Marius: 1. 156. A városi tanács összetétele: 1. RMDSZ 10 tanácsos (30. 931 szavazat – 40,8%): Dávid Csaba, Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor. 2. PD-L 8 tanácsos 3. PSD 2 tanácsos. 4. PNL 2 tanácsos. 5. PRM 1 tanácsos. Borbély László, az RMDSZ polgármester-jelöltje a választási törvényt sértő események miatt óvást nyújt be a Központi Választási Irodához. /Borbély László óvást nyújt be a Központi Választási Irodához . = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Kovászna megyében részvétel 47,1 százalékos volt, a két város – Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – a maga 35 százalékos részvételével a mélypontra került. Az ilyen fokú érdektelenség, a közöny orvoslása hosszú távon a magyarság sorsának kulcskérdése lesz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Mint ahogy a románság összefogása a román népesség önbizalmát fogja erősíteni. A városi magyar lakosság passzivitása a legaggasztóbb, ez a mélypont-szemlélet. Az, hogy tizennyolc éve nem mentünk semmire, vezetők korruptak, ígérgetnek, hazudnak és így tovább. Ezzel a mentalitással szemben szerencsétlennek tűnt az a sikerpropaganda, amellyel az RMDSZ erőlködött, és túl általános volt, amit az MPP ígért. /Sylvester Lajos: Győzött a mélypont-szemlélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Elkezdődött az óvodába való beiratkozás, azonban nincs elegendő hely a gyermekek fogadására, nagyobb városokban a helyek már az első órában megteltek. Megoldást a magánóvodák jelenthetnek, amelyek száma az elmúlt években megduplázódott, de így sem fedezik a szükségleteket. A minisztérium a helyhiányt úgy oldja meg, hogy iskolákban nem használt termeket, illetve olyan helyiségeket, amelyeket most bútorraktáraknak használnak, átalakítanak óvodákká. A magánóvoda drága: az egy gyerekre eső havi díj akár 600 lej is lehet. Románia az egyetlen olyan ország, amely semmilyen támogatást nem ad a magán oktatási intézményeknek. Kovászna megyében 168 állami óvoda működik, támogatásukban a helyi tanácsok vállalnak szerepet, jelezte Keresztes Ildikó, a megyei tanfelügyelőség referense szerint a megyében egyetlen magánóvoda sem működik. Hargita megyében 13 300 helyet biztosítanak az állami óvodák, idén 17 ezer gyermek óvodaköteles a megyében. /Fleischer Hilda: Kaszálnak a magánóvodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az RMDSZ pozitív, nyílt, emberközeli és építő kampányt folytatott: ez jónak és eredményesnek bizonyult – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az országos kampánystáb vezetője. Pozitívumként értékelte, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácsok élére az RMDSZ jelöltjei kerültek, de sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült hasonló sikert Szilágy megyében is elérni. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar legyen a megyei tanács elnöke. Az MPP jelöltje 2200 szavazatot vitt el, valamivel többet tehát, mint amennyi a megyei elnökség megszerzéséhez volt szükséges. Hasonló példaként említette Máramaros megyét, ahol kb. 1200 szavazaton múlott, hogy a harmadik magyar jelölt is bejusson a megyei tanácsba. Az MPP kb. 1500 szavazatot vitt el, és megakadályozta, hogy a magyaroknak három képviselője legyen a megyei önkormányzatban. Kolozs megyében az MPP-nek köszönhetően egy tanácsossal kevesebb jutott be mind a megyei, mind a helyi tanácsba. /Kelemen az MPP-t okolja a mandátumok elvesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ „Tizennyolc éve ez volt a legkeményebb kampány” – összegezte Kolozsváron a választásokat Kelemen Hunor. Az első fordulóban az RMDSZ 148, míg az MPP 6 polgármesteri tisztséget szerzett meg. /Fleischer Hilda: Kelemen: ádáz kampányt vívtunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért harcba szállók /Antal Árpád és Csinta Samu/ igyekeznek elsősorban a kampányra, tapasztalataik, terveik bemutatására összpontosítani, a másik fél támadása, lejáratása a két politikai alakulat megyei tanácselnök-jelöltjére hárult. A június elsejei megmérettetésben alul maradt, de Sepsiszentgyörgyön rendkívül népszerű Kovács István az RMDSZ és Antal Árpád bírálatát vállalta, az elnöki tisztségbe megválasztott Tamás Sándor /RMDSZ/ pedig az MPP és Csinta Samu lejáratására törekszik. Kovács István fontosnak tartja, hogy a vállalkozói inkubátorház ne képviselők érdekeltségébe tartozó cégeknek, hanem valóban induló vállalkozásoknak teremtsen lehetőséget. Rámutatott arra, Antal Árpád SZDP-s üzleti kapcsolatai ma is élnek. Minden jel arra mutat, hogy Csinta Samu és az MPP az ortodox egyház segítségével akar nyerni Szentgyörgyön, állította Tamás Sándor. A román sajtóban megjelent értesülésekre utalt, melyek szerint Kovács és Csinta bejelentette, tárgyalni kíván Ioan Salajannal, Kovászna és Hargita megye ortodox püspökével. Tamás Sándor kijelentette, Antal Árpád jó menedzser, a Csinta által főszerkesztett Krónika 2005-ös gazdasági mellékletében is a sikeres erdélyi vállalkozók között szerepelt. Csinta Samu ezzel szemben még nem bizonyította menedzseri képességeit. /Farkas Réka: Sárgolyóbisok a kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Közel nyolcvanezer lejjel egészítette ki Kovászna megye tanácsa a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár költségvetését. Kiss Jenő igazgató jelezte, a pénz nagyobbik részét a tárolási gondok megoldására költik, mert a könyvtár lassan kinövi terét: nincs elég hely a kiadványok tárolására. Ráadásul nemrég jelentős adományt kapott az intézmény: Svájcból mintegy 35 000, többnyire olasz, német, francia kötet érkezett, Zalaegerszegből pedig kétszer ennyit, 70 000 könyvet kaptak egy szakszervezeti művelődési központtól. A pénzből fedeznék az új számítógépes program telepítését is, mely gyorsabb, hatékonyabb a jelenleginél. /Farcádi Botond: Sok a könyv, kevés a hely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Cristian Adomnitei oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön kijelentette, az oktatási tárcának nem áll szándékában megváltoztatni a román nyelv oktatási módszerét a kisebbségi diákok számára, illetve azt szeretné, hogy a Hargita és a Kovászna megyei gyerekek minél jobban beszéljék az ország hivatalos nyelvét. /A tanügyminiszter nem változtat a román nyelv oktatási módszerén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

A választás második fordulójában a Kovászna megyei részvétel mindössze 27,9 százalékos volt, ez a két héttel ezelőtti 31 százalékot is jóval alulmúlta. Az MPP feljelentette az RMDSZ-jelöltet, mivel egy helybéli jelezte: ismeretlen telefonáló arra buzdította, hogy szavazzon Antal Árpádra. /Mihály László: Letargia Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Haszmann Péter Pál csernátoni muzeológus Kovászna megyei képviselőjelölt, aki a Tamás Sándor és Antal Árpád után megüresedő parlamenti székek egyik várományosa, elmondta, az RMDSZ még nem kereste meg őt. Tamás Sándornak Kovászna megyei tanácselnökké, valamint Antal Árpádnak sepsiszentgyörgyi polgármesterré történt megválasztása után – az összeférhetetlenségi törvény miatt – le kell mondaniuk képviselői mandátumukról. Nem első eset az RMDSZ-nél, hogy képviselők lemondanak parlamenti mandátumokról, helyüket pedig a listán következő jelölt foglalja el. Legutóbb Puskás Bálint szenátor helyét vette át Szabó Ilona, miután előbbit alkotmánybírónak nevezték ki, majd Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke foglalta el az európai parlamenti képviselőnek megválasztott Sógor Csaba szenátori székét. /Mihály László: Távozó honatyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Együtt koncertezett a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a harminckét zenész J. S. Bach, G. PH. Telemann és F. Händel műveiből adott elő. A két formáció gyakori közös fellépése nem véletlen, a zenészek célja megalakítani a székelyföldi kamarazenekart, amelyet Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda, valamint Kovászna és Hargita megye önkormányzata finanszírozna. /(r): Székelyföldi kamarazenekar alakulna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

A Kovászna Megyei Tanácsnak június 23-tól két RMDSZ-es alelnöke van /Henning László és Demeter János/, míg a megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön az egyik alpolgármesteri szék az RMDSZ-é, a másik az MPP-é lett: az RMDSZ-es Sztakics Éva, aki az előző mandátumban is alpolgármester volt, illetve az MPP-s Bálint József vállalkozó, a párt városi elnöke. Nem fogadta el az RMDSZ az MPP-nek azt ajánlatát, hogy a gyergyószentmiklósi alpolgármesteri székért cserébe megkaphassa a Hargita megyei tanács egyik alelnöki tisztségét. /Illyés Judit, Darvas Beáta: Alpolgármesterek: egy ide, egy oda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Vitály Barna Hegyközcsatár polgármesterének kitüntetésével ért véget június 30-án Gödöllőn a Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója, amelyre a román hatóságok nem engedték el György Ervin Kovászna megyei prefektust. „Számomra egy kicsit furcsa, sőt nem igazán értem, hogy György Ervint miért nem engedték el a konferenciára. Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartandó előadása nem bántott volna senkit, sőt véleményem szerint az egész Európai Unió arról szól, hogy hogyan is miként lehet korrekt módon a kisebbségi érdekérvényesítést megvalósítani. Szerintem egy kicsit túllihegett félem volt attól, hogy netán valaki, bántani fog valakit” – nyilatkozta Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. „Egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetség alapjainak lerakását döntöttük el, amihez a MÖSZ alkalmas keretet tud adni” – fogalmazott a polgármester. A két napos konferencia nyitó napján Vizi E. Szilveszter a MTA volt elnöke tartott előadást, kitérve arra, hogy az Európai Unió lehetőséget ad a magyar nemzeti kultúra képviseletére és ebben a polgármesterek – az önkormányzatiság felértékelődése miatt – fontos szerepet játszanak. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Hatósági tiltás a prefektusnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A háromszéki gazdák arra panaszkodnak, hogy a piacot elárasztó, olcsó külföldi burgonya miatt nem tudják értékesíteni termésüket. A Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság becslése szerint a tavaly megtermett 290 ezer tonna burgonyából legalább 50 ezer tonna a gazdák „nyakán maradt”, ezért idén sokan lemondtak a krumplitermelésről. Idén szinte felére csökkent a burgonyával beültetett terület. Tavaly a gazdák pincéjében legalább 20 ezer tonna eladatlan krumpli rohadt meg, és további 30 ezer tonnát az állataikkal etettek fel, hogy ne vesszen kárba. Háromszéken az elmúlt esztendőben 20 ezer hektáron több mint 13 ezer gazda termesztett krumplit, idén viszont alig 14 500 hektáron ültettek burgonyát. A gazdák inkább gabonával, kukoricával vagy cukorrépával ültették be földjüket. /Kovács Zsolt: Nem kell már a háromszéki krumpli? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Pontatlannak tartja György Ervin Kovászna megyei prefektus azt az állítást, miszerint a román hatóságok nem engedték el a Gödöllőn múlt hét végén megrendezett Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozójára. A meghirdetett program szerint György Ervin Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartott volna előadást, de nem utazott el a találkozóra. A prefektus kifejtette, hogy Kovászna megyei témában illetékes, az előadást viszont országos ügyben hirdették meg. „Ilyen esetben a kormány engedélyére lett volna szükségem, hogy elfogadjam a meghívást” – mondta a prefektus. A vendéglátó Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint György Ervint nem engedték el a konferenciára. Az MTI szerint a tanácskozáson felolvasták a prefektus üzenetét, őt a román hatóságok nem engedték el a konferenciára, hogy elmondhassa beszédét. – A prefektusokra vonatkozó törvényben nincs ilyen tiltó kitétel. /B. S. : Külföldre csak engedéllyel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Romániában sem a gépkocsi-vezetői jogosítvány, sem az útlevél kiállításánál nem használnak ékezetes betűket. Ez egyaránt érvényes személynevekre és településnevekre, a magyarokra és románokra. „Arpad Istvan lettem az Árpád István helyett” – panaszkodott egy fiatalember. Elmagyarázták neki, hogy három évvel ezelőtt megváltozott a számítógépes program, és nincsenek ékezetek. Elmaradtak az ékezetes betűk az útlevelekből is. A számítógépes programot kanadaiak készítették három évvel ezelőtt, és azóta nincs lehetőség az ékezetek használatára. Ez nem csak a magyar nemzetiségű román állampolgárokat zavarhatja, hanem a románokat is, hiszen a Bălălăuból is Balalau lesz. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy véli, kényelmi szempontok miatt maradnak el az ékezetek, következetesen kell kérni az ékezetek használatát a jogosítványokban, mert ha sok a panasz, orvosolják majd a helyzetet. A román útlevelekbe 1994 óta írják ékezetek nélkül a neveket. /Ékezetmentes iratok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

A Székelyföldet érintő fejlesztési kérdésekről, a székelyföldi megyék közti együttműködésről tárgyaltak július 9-én Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselők Sepsiszentgyörgyön, a két megyei tanácselnök, Borboly Csaba és Tamás Sándor kezdeményezésére. Megegyeztek abban, rendszeres egyeztetéseket kezdeményeznek olyan kérdésekben, mint a turizmus és az infrastruktúra fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezetvédelem, valamint a Székelyföld egységes arculatának kialakítása. Céljuk egy közigazgatásilag egységes Székelyföld kialakítása, ami Tamás Sándor szerint három-négy év alatt elérhető, egy következő lépésben pedig Maros megye magyarok lakta részét is az egyesült térséghez kapcsolnák. A két megye ezentúl közösen lobbizna az illetékes minisztériumoknál a projektek azonnali elindítása érdekében. /Gyergyai Csaba: Együttműködés a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Csaknem negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák dolgozott június 29. és július 5. között Bikfalván Bikfalváért, hogy a háromszéki falu népi lakóházait és kúriáit számba vegye, felmérje, dokumentálja. A nyolc erdélyi és magyarországi oktatási intézmény fiataljai a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Porta Speciosa Egyesület szervezésében érkeztek, a Kovászna megyei kulturális örökség igazgatósága és a sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság szakmai támogatásával. A nyolcvanas években Zakariás Attila vezetésével sepsiszentgyörgyi építészek, a kilencvenes években pedig a már említett Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság készített fotódokumentációt, értékleltárt a településről és építészeti felmérést több épületről. – A sok kutatás ellenére eddig nem született olyan településrendezési terv Bikfalván, amely ezt a különleges épített örökséget védené. Az egyhetes tábor folyamán a művészettörténész hallgatók csoportokra osztva bejárták az egész falut, kiegészítették az értékes épületekről a kilencvenes években készült adatlapokat. /Várallyai Réka: Értékfelmérés Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Közös nevezőre jutottak Hargita és Kovászna megye képviselői, valamint a fejlesztési minisztérium a Borvizek útja Phare-projekt kérdésében. A közel négy éve húzódó projekt legnagyobb problémája a helyi közigazgatások növekvő önrészének finanszírozása. A Borvizek útját egyengette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Horváth Anna államtitkár. A Borvizek útja tervét 2005-ben kezdték összeállítani, és 2007-ben készült el. A hatóságok a Phare 2004–2006 Társadalmi és gazdasági kohézió, Nagy infrastrukturális projektek keretében nyertek támogatást. Azonban törvényhozási és bürokratikus akadályok miatt nem haladtak előre. Amennyiben novemberig nem indul el a kivitelezés, akkor a finanszírozások egy részét elveszíthetik. A Borvizek útja Hargita és Kovászna megyei fürdővárosokon fog áthaladni, amelyeket igyekeznek bekapcsolni a turisztikai keringésbe. A beiktatott településeken (többek között Előpatak, Barót, Nagybacon, Bükszád, valamint a Homoród völgyétől egészen Remetéig terjedő szakasz) turisztikai beruházások lesznek. A projekt hatmillió eurós Európai Uniós finanszírozásban részesül, a fennmaradó, egymillió eurót meghaladó összeget a helyi önkormányzatoknak kell állniuk. /Isán István Csongor: Elindulnak a Borvizek útján? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Kiss Attila 2007 októberében lett a Kovászna megyei erdészeti hivatal műszaki igazgatója, ezzel a kormányon levő RMDSZ által támogatott szakember került a Romsilva vezetőségébe. Akkor megállapíthatták, hogy az erdészet akadályozza a visszaszolgáltatást, de Kiss Attila azt nyilatkozta, Gheorghe Polhac főigazgatóval együtt azon lesznek, hogy a jogosultak minél előbb megkapják jussukat. György Ervin prefektus most is állítja, hogy az erdészet gáncsoskodik. Kiss Attila műszaki igazgató szerint a legnagyobb gond az, hogy 3400 hektár erdőt nem tudnak visszaadni Zágon községnek, a megyei bizottság húzza az időt, mert nem jelöli ki a területet. Ezzel szemben György Ervin hangoztatja, éppen az erdészet a gáncsoskodó, hiszen neki kellene kijelölnie e területet. A Mikes-erdőkről Kiss Attila újságolta, hogy nemrég szolgáltattak vissza mintegy 1500 hektár erdőt Zabola és Gelence térségében. Nem visszaszolgáltattak, pontosított Harai Lóránt, a Mikes-örökösök intézője, hanem peres úton szerezte vissza a család. /Szekeres Attila: Fától az erdőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

„Akár két képviselői és egy szenátori mandátumot is szerezhetnek a Kovászna megyei románok az őszi parlamenti választásokon” – jelentette ki Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Szerinte, ha a magyarság nem fog össze és nem egy szervezetet indít, ez a Székelyföldön növeli a román szavazatok súlyát, főleg Kovászna megyében, ahol a románok aránya huszonöt százalékos. /Benedek Sándor: Román választási sikert hozhat a magyar széthúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Elfogadhatatlannak nyilvánította az RMDSZ politikai ajánlatát Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei szervezetének alelnöke. „Kollégáim száz százalékban gondolják azt, hogy a parlamenti választásokon külön kell indulnunk, nem pedig az RMDSZ-el. Nem azért szerveződtünk pártba, hogy csatlakozzunk valakihez” – nyilatkozta az MPP alelnöke. /Elutasították az RMDSZ ajánlatát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Az erdő-visszaszolgáltatás egy ideje helyben topog. György Ervin Kovászna megyei kormánymegbízott, a megyei tulajdonjog-megállapító (földosztó) bizottság elnöke kifejtette, keveset léptek előre, de ez elsősorban a polgármestereken, illetve a helyi földosztó bizottságokon múlt. Nem könnyű a dolguk, mert olyan kusza visszaszolgáltatási iratok kerülnek elő, hogy sok esetben nem tudnak konkrét döntést hozni. Főleg az örökösödési papírok, zsebszerződések, családon belüli adásvételek okoznak zavart. Sok esetben más is igényelte ugyanazt a területet. A Vrancea megyeiektől 13 000 hektár erdőt igényelt vissza a megye. Legnagyobb a Mikes családé, aztán az ozsdolaiaké, de az összes szomszédos községnek ott is lenne jussa. A háromszékiek elveszítették a pereket, annak dacára, hogy oda szól telekkönyvük. Némely per már Stasbourgban van, az európai bíróságon. Bereck Bákó megyével könnyebben tisztázta dolgait. /Szekeres Attila: Járni jár, de nem jut (Erdő-visszaszolgáltatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Fundamentalista szekta vagy elhivatott egyház? – a kérdés felmerül, ha Jehova Tanúival kapcsolatban. A legfőképpen ingyen osztogatott színes folyóiratairól ismert gyülekezet legnagyobb ellenfelei éppen a neoprotestánsok. A Jehova Tanúi kerületi kongresszusát Székelyudvarhelyen rendezte, mindhárom napon több mint 2000 tag vett részt Hargita, Kovászna és Brassó megyék 26 magyar gyülekezetéből. Romániában 1911 óta van jelen Jehova Tanúinak vallásszervezete, mely közel negyvenezer lelket számláló felekezet. Hitük szerint nem fognak fegyvert, még gyerekeik számára is megtagadják az életmentő vérátömlesztést. /Bágyi Bencze Jakab, Pásztor Krisztina: Kétezer erdélyi magyar tanú. A többi magyar neoprotestáns egyház is fundamentalistának tartja Jehova Tanúit. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A munkáltatók 50 ezer külföldi munkavállalóra számítottak Romániában, az első félévben számuk alig haladta meg az ötezret. Az év elején a munkáltatói szövetségek képviselői felháborodottan vették tudomásul, hogy a Munkaügyi Minisztérium 10 ezerre korlátozza a 2008 során alkalmazható külföldiek számát. A munkáltatók szerint azért dolgozott kevesebb külföldi Romániában, mert túl bürokratikus a munkavállalási engedély kiváltása. Előbb az Oktatási Minisztériumnak kell elismernie a Romániában dolgozni kívánó személy végzettségét igazoló oklevelet – a munkások esetében. Az oklevelek hitelesítése már a Külügyminisztériumra hárul. A két tárca rábólintását követően kezdődhet el csupán a munkavállalási engedély kiváltásának procedúrája. Idén az 5446 külföldi munkavállaló zöme Bukarestbe érkezett. Közben 29 megyében – köztük Máramaros és Kovászna megye – egyetlen idegen sem dolgozott. Nemzetiségi szempontból Bukarestbe törökök érkeztek a legtöbben (1707 fő), őket a kínaiak (931), a moldovaiak (232) követik. /Bálint Eszter: Sok hűhó semmiért? = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Romániában a kétnyelvűség csak pénz és szakember kérdése ― ezt állapították meg a Babes―Bolyai Tudományegyetem konferenciájának résztvevői. A nyelvi jogok miatt legtöbbet kritizált egyik intézmény a rendőrség. A közigazgatásban, oktatásban, egészségügyben dolgozó szakemberek szerint más oka is van annak, hogy az emberek nem élnek a törvény által biztosított lehetőségekkel. Nem létezik egységesített, mindenki által elfogadott magyar szaknyelv, mely megfelelő módon tükrözné a törvényes előírások szellemét ― közölte Salat Levente, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának elnöke. A résztvevők megfogalmazták: létre kellene hozni, legalább a magyarok által többségben lakott Kovászna és Hargita megyében egy olyan nyelvi intézetet, ahol a szakemberek felügyelnék a közintézmények nyelvhasználatát. (Duna TV) /A kétnyelvűség akadályai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

A baróti polgármester ellenkezése miatt elveszhet a Borvíz útja elnevezésű turizmusfejlesztési projektre szánt mintegy tízmillió euró, közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Amennyiben a programban részt vevő nyolc Kovászna megyei és hat Hargita megyei önkormányzat, valamint a finanszírozó szaktárca november 15-éig nem írja alá a szerződést, akkor elveszhet a tervezetre előirányzott pénzösszeg. Nagy István baróti polgármester azt sérelmezte, hogy a megyei tanács vezetői minden egyeztetés nélkül kész tények elé állították a helyi önkormányzatot. A Borvíz útja projekt révén az ásványvízforrásokban gazdag székelyföldi településeket bevonnák a turisztikai körforgalomba. /Bíró Blanka: Veszélyben a Borvíz útja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezete kettős belső koalíció megteremtését javasolja az RMDSZ és MPP képviselőinek marosvásárhelyi megbeszélésén, közölte Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének alelnöke. Azt javasolják, hogy Kovászna és Hargita megye három-három egyéni képviselői körzetében, valamint Kovászna megye két, illetve Hargita megye egy szenátori egyéni körzetében a két politikai alakulat indítson közös listát MPP-s színekben. Az összes többi erdélyi, romániai egyéni választókerületben csak az RMDSZ indítson jelölteket, felvéve a listájára egy Maros megyei MPP-s jelöltet is. A Fazakas által ismertetett javaslat szerint a fenti listákon bejutott képviselők és szenátorok közös parlamenti frakciót alkotnának a parlamentben. /MPP-színeket javasolnak az RMDSZ-nek Sepsiszentgyörgyön. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./