A Gandul című bukaresti lap kikürtölte: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt csendes ünnepet ígér. Az „Új Jobboldal” nevet viselő fantomszervezet március 15-én a magyarság ünnepségével egyidőben tüntetni fog Kolozsváron ezzel a címmel: „a kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusnak”. A szervezet honlapja a szokásos legionárius, vasgárdista hőbörgés, a honlap szerint a Hargita és Kovászna megyei románokért bizonyos Cristian Grigorasi (csak nem Gergely Krisztián?) felel és aggódik, egyenesen Brassóból. /Szondy Zoltán: Pontok között tévelyegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Nyilvános vitára hívta Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Gazda Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnökét, miután Gazda számon kérte a külföldi kiszállások gyakoriságát, illetve ezek költségét. A Kovászna megyei tanácselnök szerint a vitán mindkét félnek a megyét érintő problémákról kellene kifejtenie véleményét. Az eseményt Demeter március 27-re tervezi. Gazda Zoltán a múlt héten kifejtette: panaszt emelnek a prefektúránál, mert nem érkezett válasz az MPSZ azon hivatalos kérésére, amelyben a tanács elnöke és alelnöke külföldi kiszállásainak költségéről, a telefonszámlákról, valamint a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított összegekről érdeklődtek. Demeter elmondta: azért késett a válasz, mert a megyei tanács vezetői a magyarországi Mórahalomban tartózkodtak, ahol aláírták a szépmezői agráripari park létrehozásáról szóló megállapodást. A külföldi kiszállásokról, a telefonbeszélgetések költségeiről szóló minden információt közzétesznek a hivatal honlapján. A kőröspataki bányával kapcsolatban Demeter elmondta: az nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. /Farczádi Botond: Demeter vitára hívja Gazdát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Várhatóan hét megyei tanácselnök-jelöltje lesz az RMDSZ-nek a helyhatósági választáson, miután a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) március 17-én eldöntötte: minden olyan megyében indítanak saját jelöltet, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot. A megyei politikai egyezségek megkötéséről az RMDSZ területi szervezeteinek kötelező módon konzultálniuk kell a SZÁT-al. Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szilágy és Szatmár megyében a szövetség várhatóan saját megyei tanácselnök-jelöltet indít. László Attila, Kolozs megyei elnök elmondta: nem áll szándékukban engedélyt kérni a SZÁT-tól, hogy állítsanak-e vagy sem önálló jelöltet. /B. T. : Hét megyei RMDSZ-es tanácselnök-jelölt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Ismeretlen tettesek feltörték Kovászna megye turisztikai honlapját, és pornográf jellegű képeket helyeztek el rajta. Kovászna megyében az elmúlt időszakban több intézmény, illetve magánszemély magyar nyelvű honlapját is feltörték. Ezeket szintén pornográf tartalommal töltötték meg, míg a tanfelügyelőség honlapján magyarellenes üzeneteket helyeztek el. /Kovászna megye. Pornográf tartalom a megye turisztikai portálján. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári területi bizottságának agrártudományi szakcsoportja tartotta alakuló ülését március 19-én Csíkzsögödön. A szakcsoport célja felhasználni azt a várt és vélt támogatást, amit az MTA nyújtani tud az erdélyi tudományos munka fejlesztésére – fogalmazott dr. Egyed Zsigmond Imre, a kolozsvári akadémiai bizottság egészségtudományi, élettudományi alelnöke. A szervezés alatt álló területi bizottság tagjai remélik, hogy az MTA gazdasági hátterének rendezésével egyre kiadósabb támogatást kaphatnak az akadémiától az erdélyi tudományos munka szervezésére. Azért tartották az alakuló ülést Csíkszeredában, mert a szakemberek, akik felvételüket kérték a területi bizottságba, többségben Hargita és Kovászna megyéből jelentkeztek, közölte dr. Tiboldi István, az agrár-tudományi szakbizottság megválasztott elnöke. A szakcsoport az erdélyi agrártudományi problémákat, kutatásokat fogja koordinálni, ugyanakkor fontos szerep hárul rá a szaknyelv anyanyelven való terjesztésében. /D. D. : Megalakult az MTA erdélyi agrár szakcsoportja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./

Tizenhét megyei pénzügyi igazgató, tizenöt pénzügyőrségi vezető és nyolc regionális vámhivatali főnök cserélt helyet. Az Országos Pénzügyi Hatóság elnökének döntése értelmében a Kovászna megyei pénzügy igazgatását hat hónapra Kedves Imre, a Hargita megyei hivatal volt vezetője végzi. Bálint Béla korábbi igazgató a Máramaros megyei pénzügyi hatóságot veszi át. A hivatalos indoklás szerint a helycseréket nem kell büntetésként értelmezni. /Ferencz Csaba: Soros pénzügyi vezetők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Romániai magyar szakértők, politikai és civil szervezetek szerint átfogó lépésekre van szükség a magyar betegellátás biztosítása érdekében. Románia területén magyar nyelven is igénybe vehető a 112-es egységes sürgősségi hívószám, amelynek országos rendszere működéséről sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány. Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, a rendszert koordináló országos bizottság elnöke elmondta: nyolc erdélyi megyében immár 41 magyar nemzetiségű vagy a magyar nyelvet ismerő alkalmazott fogadja a sürgősségi bejelentéseket, amelyek többségét a székelyföldi megyékben rendszeresen magyarul kezdeményezik. Bónis István korábban Kerekes Károly képviselőtársával törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kötelezővé tenné a kisebbségek nyelvén is beszélő orvosok biztosítását ama romániai települések kórházaiban, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Az RMDSZ-es képviselők kezdeményezésének előírásait tételesen tartalmazza a Románia által nemrég ratifikált regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, tervezetük a képviselőházban mégis elbukott, de bekerült egy önálló törvénycsomagba, amely hamarosan ismét napirendre kerül a parlamentben. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) civil szervezet nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz, kérve: kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás biztosítására az erdélyi egészségügyi intézményeket. A fiatalok kezdeményezése mögött az áll, hogy az utóbbi években Erdélyben rendkívül lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma. Országos szinten a legaggasztóbb orvoshiány Fehér, Kovászna és Szilágy megyében tapasztalható. Az EMI szorgalmazza, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, ugyanakkor kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. Az EMI szerint a magyarlakta településeken nyelvtanfolyamokat kell indítani román orvosok és nővérek számára, a gyógyszergyártó cégeket pedig kötelezni kell, hogy termékeikhez magyar nyelvű gyógyszerleírásokat és mellékhatásokról szóló tájékoztatót is csatoljanak. /Rostás Szabolcs: Betegpanasz anyanyelven. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Az RMDSZ valamennyi területi szervezete megtette az önkormányzati választások előkészítéséhez szükséges lépéseket: kiértékelték képviselőik tevékenységét, majd kijelölték és rangsorolták a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben induló polgármester- és tanácsosjelölteket – közölte Markó Béla a TEKT ülését követő sajtóértekezletén. Markó emlékeztetett: korábbi határozat értelmében minden olyan megyében, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező módon jelöltet állítanak a megyei tanácselnöki tisztségre. Az érintett hét megyén (Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs) kívül több megyei szervezet is jelezte, hogy saját megyei tanácselnök-jelöltet kíván indítani. Óriási az érdeklődés az RMDSZ előválasztásai iránt, nagyon sok településen jóval több jelölt szállt versenybe, mint ahány befutó helyre a szövetség helyi szinten számíthat. Az RMDSZ egyetlen párttal sem lép szövetségre a választások előtt. /Előválasztások: óriási az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy rendezze az otthoni beteggondozás kérdését. Ha sikerül megnyugtató megoldást találni erre a gondra, ezzel a kórházak költségvetési megterhelését is csökkenthetik. A gyulafehérvári Caritas szervezet 1990 elején, dr. Jakab Antal néhai római katolikus megyés püspök rendeletére jött létre. A mai struktúra a főegyházmegye nagy kiterjedésére való tekintettel területi központokat jelent, ahol felmérik a rászorulók szociális jellegű igényeit, és lehetőség szerint segítik őket. A magukra maradt idősek számára öregotthonokat és nappali foglalkoztató-központot hoztak létre. Jelenleg Erdély hét megyéjében – Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyében – van jelen a Gyulafehérvári Caritas szociális programjai révén. A szervezet 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, jelezte Szász János, a gyulafehérvári központ igazgatója. A református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdély-szerte több településen biztosítja az otthoni beteggondozást. /Szucher Ervin: Otthoni gondozás: EU-s kötelezvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Hetek óta folyik az egymásnak üzengetés az MPSZ vezetői és Demeter János megyei tanácselnök között. Gazda Zoltán, az ellenzéki szervezet sepsiszéki elnöke több ízben számon kérte a megyei önkormányzat általa eredménytelennek ítélt munkáját, költségeit, Demeter János nyílt vitára hívta politikai ellenfelét. A vitára március 26-án került volna sor, de Gazda Zoltán levelében azt javasolja, hogy vitatkozzanak a kampányban, ne befolyásolják a hétvégi RMDSZ-előválasztásokat. Demeter János erre adott válaszát közölte a lap. Kovászna megye számára a megyei tanács kidolgozta a fejlesztési stratégiát, továbbá az Agenda 21 nevű tényfeltáró dokumentumot, amely összegzi mindazon problémákat, amelyekre a következő időszakban önkormányzati eszközökkel lehet megoldást találni. Külön turizmusfejlesztési stratégiát is készítettek. Ezek a dokumentumok nyilvános vita tárgyát képezték. Gazda Zoltán és csapata egyikhez sem járult hozzá. Székelyföld fejlesztési koncepciójához létre kell hozni regionális és közjogi szempontból Székelyföldet. Gazda Zoltán és az MPSZ szerint pénzpazarlás, ha a megyei tanács képviseleti irodát szeretne nyitni Brüsszelben. Demeter szerint az EP-képviselők parlamenti munkát végeznek Brüsszelben, nem mást. Az MPSZ-nek és az MPP-nek nincs Kovászna megyét fejlesztő stratégiája, nincs elképzelése Székelyföld fejlesztéséről. /Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke: Egy elmaradt vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

Háromszorosan érdemes befektetni a megyében, hiszen hamarosan a közelben lesz autópálya és repülőtér, a háromszékiek befogadóak és jó szakemberek, jelentette ki Demeter János Kovászna megyei tanácselnök a 3Invest elnevezésű, kétnapos sepsiszentgyörgyi befektetői konferencián. /Kovács Zsolt: Megéri beruházni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Április 6-án ülésezett az RMDSZ Kovászna megyei egyeztetőtanácsa, dönteni kellett: Demeter János vagy Tamás Sándor legyen-e a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje. A 21 leadott szavazatból 19 volt érvényes, 11-en Tamás Sándort, 8-an Demetert támogatták. Az RMDSZ Állandó Tanácsa nevesíti majd a háromszéki elnökjelöltet. /Tamás Sándor több szavazatot kapott (Függőben az RMDSZ tanácselnökjelöltje). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A romák mindig a megélt autonómia példái voltak az olvasói levél írójának, Nagy Attilának. Náluk nem érvényesül az állandó öntisztázó magatartás, hogy jaj, mi nem akarunk koszovónyi függetlenséget, mi békések vagyunk, hogy már élni sem akarunk, mi székelyek, erdélyi magyarok. A szakértők mindig az autonómiatervezeteknél tartanak. Valójában azt kell nézni, hogy mire van szükség a fennmaradáshoz. A románoknak miért sikerült Erdélyt elvenniük? Mert még a Tiszáig sem szégyelltek követelni. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök az anyagiakban látja a területi autonómia alapját. A területi autonómia alapja nem az anyagiak, hanem a vitalitás, amely, majd képes megteremteni az anyagiakat is. A magyarság megmaradásának alapja, a Kárpát-medencében, a Székelyföld területi autonómiájának alapja, a láthatatlan lélek ereje. /Nagy Attila, Kökös: Székely autonómia – roma autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) április 4-5-én hatodik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita és Kovászna megyéből öt középiskola vett részt. Első alkalommal volt jelen Kézdivásárhely két magyarországi testvérvárosából is egy-egy csapat. Az idei téma az Elődeink mesélik... címet viselte, ezzel kapcsolatosan kellett elkészíteni egy honlapot, illetve egy bemutatót. Első helyen a hatvani Damjanich János Szakközépiskola, második helyen a GÁMOK román tagozatos csapata, a harmadik helyen pedig a Nagy Mózes Elméleti Líceum csapata végzett. /Iochom István: Médiainfo hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Kifogásolja a Kovászna megyei egyeztető tanács döntését Demeter János megyei tanácselnök-jelölt és Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök. A titkos szavazáson Tamás Sándor tizenegy, Demeter nyolc szavazatot kapott, egyikük sem érte el a szükséges kétharmados többséget, ezért az Állandó Tanács dönt arról, melyikük indulhat az RMDSZ színeiben. Tamás Sándor leszögezte, a közvélemény-kutatást nem ő értelmezte. A felmérés továbbra is titkos. Többen vitatják a sepsiszentgyörgyi előválasztási eredményeket is. /Farkas Réka: Ádáz harc a tanácselnöki székért (Belső viták az RMDSZ-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Hargita, Kovászna és Bákó megyébe látogat a hét második felében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki találkozik román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. György Ervin Kovászna megyei prefektus közölte: nem hivatalos sepsiszentgyörgyi útja során Szili Katalin a Magyar Kulturális Intézet vendégeként megtekinti a Székely Nemzeti Múzeumot, a képtárat, valamint a Tamási Áron Színház egyik előadását. Szili Katalin a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) meghívására Nagypatakra, valamint Csík faluba látogat, és felkeresi a szervezet bákói irodáját is, ugyanakkor Csíkszeredában megtekinti a csángóföldi gyermekek kollégiumát, ahol jelenleg 58 moldvai diák kap szállást, étkezést az MCSMSZ oktatási programja keretében. /Rostás Szabolcs: Szili Katalin Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Összesen tizenegy megyében indít saját megyei tanácselnök-jelöltet az RMDSZ. Markó Béla reméli, hogy legalább négy-öt megyei önkormányzati vezetői posztot sikerül megszereznie az RMDSZ-nek. Április 8-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Állandó Tanácsa, amelynek véglegesítenie kellett a jelöltek listáját. Kovászna megyében Tamás Sándor parlamenti képviselő és Demeter János jelenlegi megyei tanácselnök közül Tamás Sándorra esett a SZÁT döntése, ő lesz a megyei tanácselnök-jelölt. Az RMDSZ előválasztásán több mint százezer erdélyi magyar vett részt – jelentette be Markó. /B. T. : Tizenegyből ötöt remél az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatról beszélt Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hargita és Kovászna megyében az iskolákban a gyenge romántudás annak tudható be, hogy a diákok zöme magyar anyanyelvű. Nyelvszociológiai tény: megfelelő nyelvi környezet hiányában nehezen valósítható meg az egyének tökéleteshez közeli kétnyelvűsége. Másfajta nyelvoktatást igényel egy kolozsi, vagy fugyivásárhelyi gyerek, aki olyan nyelvi környezetben él, ahol felváltva használják a románt és a magyart. Különböző kisebbségvédelmi törvények tiltják azt, hogy az államok olyan betelepítési politikákkal éljenek, amelyek célja megváltoztatni a lakossági arányokat. – Mi derül ki a tanulmányból a román lakosság viszonyulásáról a kisebbségi nyelvek nyilvános közegben való használatához? Van egy ilyen általános többségi megnyilvánulás, miszerint a nyilvánosság önmagától értetődő nyelvének a többségi nyelvet tekinti, és a kisebbségi nyelvhasználatot legfennebb magánszférában tartják elfogadhatónak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratozásra tett kísérlet alkalmával számos olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely mögött ez a fajta norma húzódik meg. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje bejelentette, hogy Városi konzultáció 2008 – Milyen Sepsiszentgyörgyöt akarunk? címmel a kampány során elkészíti a legnagyobb közvélemény-kutatást, amelyet valaha egy városban végeztek. Az adatokat tömbházanként, utcánként és városnegyedenként külön összesítik, ezekre az eredményekre épül majd Antal Árpád programja. Független jelöltként indulna a Kovászna megyei tanácselnöki tisztségért Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Konzultál az RMDSZ vezetőivel és a polgármesterekkel, és ennek függvényében dönt. /Kovács Zsolt: Helyi rendszerváltás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Két RMDSZ-es miniszternek és négy képviselőnek kell eldöntenie, hogy bukaresti elfoglaltságai, illetve a választási kampány teendői közül melyiket választja a jövő hónapban. Borbély László fejlesztési miniszter szabadságot vesz ki májusban, míg Borbély Károly informatikai tárcavezető csak a hét végére korlátozná a kampányolást. Az RMDSZ-ben négy képviselő vállalna önkormányzati tisztséget: Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesteri székéért száll harcba, Király András Arad, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente pedig Kolozs megyei tanácselnökjelölt. Antal Árpád még nem tudja, hogyan jár majd el a kampány idején. Tamás Sándor nem akar szabadságot kivenni. Király András a parlament májusi programjától teszi függővé terveit. Máté András Levente úgy tervezi, hogy a plénumban zajló fontos szavazásokon jelen lesz. /Cseke Péter Tamás: Bársonyszékből kampányzajba. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Áradás és havazás tombolt április 16-án Románia több részén is. Árvízveszély van Hargita, Kovászna és Brassó megyében. Több régióban településeket öntöttek el a medrükből kiömlő folyók, Kovászna megyében a víz elmosta a Kommandó felé vezető utat. /Tart az árvízveszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Függetlenként indul a Kovászna megyei tanácselnöki tisztségért Vajda Lajos, a megyei önkormányzat és az alsó-háromszéki területi RMDSZ-szervezet alelnöke. Vajda visszavonja jelölését az RMDSZ megyei tanácsosi listájáról, de továbbra is az RMDSZ tagja kíván maradni. Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje őszintén sajnálja Vajda döntését. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségére eddig négyen pályáznak: Vajda Lajos független jelöltön kívül Tamás Sándor az RMDSZ, Kovács István a Magyar Polgári Párt, Ciprian Vrinceanu pedig a Demokrata-Liberális Párt színeiben. /Illyés Judit: Vajda függetlenként indul. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Tudomásul vette a Kovászna megyei egyeztető tanács az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének döntését, miszerint megvonták a politikai támogatást a függetlenként induló Vajda Lajostól, tájékoztatott Baka Mátyás, az RMDSZ megyei elnöke. Azonban jelenlegi megyei alelnöki tisztségéből leváltására a törvény nem ad lehetőséget, mert hat hónappal a választások előtt már nem elmozdíthatóak az önkormányzati vezetők. /Farkas Réka: Nem válthatják le Vajda Lajost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Szatmár és Maros megye után közös jelöltlista indításában állapodtak meg Kovászna megyében a román pártok. A Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata-Liberális Párt, a Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, az Új Nemzedék Párt, valamint a Szocialista Szövetség Pártja jegyzőkönyvet írt alá, amelynek értelmében támogatják Sabin Calinic ügyvédet a megyei tanács élére, emellett közös tanácsosi jelöltlistát is állítanak. A román pártok Sepsiszentgyörgyön is közös tanácsosjelölt-listát állítanak. /Illyés Judit: Román koalíció Háromszéken is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Területfejlesztési stratégiák elkészítéséhez nyújt segítséget az a digitális atlasz, mely összesíti Románia régióinak, településeinek legfrissebb gazdasági, szociális, földrajzi mutatóit. A Fenntartható területfejlesztés – tervek és munkaeszközök című konferencián Borbély László miniszter kiemelte, az atlasz leginkább az önkormányzatoknak készült, felhívta a figyelmet arra, hogy fejlesztési stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen figyelembe venni az adott terület összes releváns adatát. Az atlasz várhatóan ez év második felében végleges formát ölt, a befektetési intézmények fel tudják mérni, Románia mely régiójába érdemes befektetni. Az atlaszt folyamatosan frissítik. A digitális atlasz adatai szerint a magyarok lakta megyék több szempontból nem jelentik Románia legfejlettebb régióit. Idén az egy alkalmazottra jutó átlagos nettó fizetések Máramaros megyében (796 lej) a legkisebb az egész országban, Hargita megyében 830, Kovászna megyében 895, Maros megyében 981 lej, ezzel szemben Bukarestben 1640 lej. /Oborocea Mónika: Fejlesztés netes térképpel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./