Tisztújítást sürget a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnökségének élén az MPP háromszéki szervezete – jelentette ki Gazda Zoltán, a szervezet háromszéki alelnöke. Mint mondta, a legtöbb Kovászna megyei településen már megtartották a március 14-ei, gyergyószentmiklósi kongresszust előkészítő gyűléseket, és az a javaslat született, hogy a háromszéki szervezet állítson elnökjelöltet. Hangsúlyozta: a jelöltállítás kapcsán Csinta Samu ügyvezető elnök neve merült fel, a jelölt személyéről azonban később döntenek. A háromszéki szervezet nem erejéhez mérten képviselteti magát a párt országos elnökségében. Az MPP-nek Erdély-szerte 6200 tagja van, ennek több mint egyharmada, 2322 személy háromszéki. /Bíró Blanka: Csinta lehet Szász kihívója? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Elítélik és felelőtlennek tartják Traian Basescu államfő több ízben megismételt nyilatkozatait a Kovászna megyei RMDSZ-es politikusok. Albert Álmos szenátor, területi elnök szerint jobban tenné az államelnök, ha finomabban bánna ezekkel a kijelentésekkel. Az etnikai tisztogatás vádját kampányfogásként értékelte, ha ilyen szándéka lett volna a székelyföldi magyarságnak, ezt a 90-es évek elején sokkal kedvezőbb körülmények között hajthatta volna végre – vélekedett. Az intézményvezetők reális etnikai arányát a mai napig nem sikerült visszaállítani, bár az elmúlt négy esztendőben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az államelnök ellentmondásba keveredik.,,Folyamatosan hangoztatja, hogy Románia nemzetállam, s ez azt jelenti, csak románok élnek itt. Akkor ki tisztogatja őket?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a hetvenes-nyolcvanas évektől tudatos románosítás zajlik a Székelyföldön, a Román Kommunista Párt 1985-ös marosvásárhelyi dokumentumával igazolta, pontos stratégia készült az etnikai arányok megváltoztatására. Tamás Sándor megyei tanácselnök egy esettel igazolta, hogy a ‘89 utáni román kormányok is hasonló módon jártak el: tavaly szeptemberben a belügyminisztériumtól kapta meg egy moldáviai állampolgár levelét, aki a ,,Kovászna és Hargita megye betelepítésére vonatkozó kormányprogram” előnyei iránt érdeklődött, s jelezte, öttagú családjával kihasználná a lehetőséget. A megyei tanácselnök a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordult tájékoztatásért, de nem kapott választ érdeklődésére. Gazdasági válság idején rendkívül veszélyes és felelőtlen az etnikai indulatok gerjesztése – jegyezte meg Antal Árpád. /Farkas Réka: Felelőtlenek az államfő nyilatkozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

A Háromszék Táncegyüttes alapítása óta húzódó hányódásnak jövő évben vége szakad, székhelygondjuk a színház udvarán épülő előadóteremmel megoldódik. Az eddigi városi fenntartású intézményből megyeivé válik – a Sepsiszentgyörgy polgármestere és a Kovászna Megyei Tanács elnöke közötti egyezség szerint fenntartási költségeiket ezentúl a megye állja, a székhelyet pedig a város biztosítja. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője elmondta, egyelőre az együttesnek nincs költségvetése. A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben úgy jött létre, hogy nem örökölt semmilyen régi struktúrát, mint más intézmények, a produkciók rovására megy az esetleges költségcsökkentés. Tavaly jó évet zárt a Háromszék Táncegyüttes, nyolc bemutató volt, a tánckarnak négy, az M Stúdiónak szintén. A múlt héten volt az idei első bemutató, a Mátyás király című gyerekelőadás, jövő héten lesz a következő bemutató, az M Stúdió Törékeny című előadása Goda Gábor rendezésében. /Váry O. Péter: Gazdát cserél a Háromszék Táncegyüttes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Az alkotmányt lobogtatva érkezett Háromszékre Traian Basescu államfő. Bár a székelyek korábban bocsánatkérésre szólították fel az államfőt, ő ráerősített: Romániában soha nem lesz területi autonómia. A Székelyföldet fellendítendő, még a héten elküldi a minisztereket a térségbe, akiknek előfutáraként tanácsosa, Eckstein-Kovács Péter elkezdi „információszerző” megbízatását. „Eldöntött tény, hogy Románia nemzetállam, a területén nem hozható létre területi autonómia” – szögezte le Traian Basescu. Az államfő közel öt órán át tárgyalt a Kovászna és Hargita megyei tanácselnökökkel, illetve a székelyföldi városok polgármestereivel. Basescu nem tartotta magát a zárt ajtók mögötti egyezséghez, hanem – amint a sajtó szeme elé került – egész pályás letámadást indított a magyar politikusok ellen. Az elnök megismételte korábbi tézisét, miszerint a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknál etnikai tisztogatás folyik a románokkal szemben. „Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam” – provokálta az elnök az RMDSZ-es vezetőket. A megszólított vezetők nem válaszoltak, az ÚMSZ viszont közölt példát: Marin Nicolae a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóságot vezeti. Tamás Sándor elmondta, a Kovászna megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de javarészük a kormánynak alárendelt struktúrák élén áll. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint „Traian Basescu csapdát állít saját magának, amikor azt nyilatkozza, hogy Székelyföldön etnikai tisztogatás folyik a románok ellen”. Antal emlékeztetett: az államelnök azt hangoztatja, hogy Románia nemzeti állam. „De ha ebben az országban csak románok élnek, akkor ki tud etnikai tisztogatást végezni?” – tette fel a kérdést Antal, aki átadta Basescunak azt a petíciót, amelyet múlt vasárnap olvastak fel a magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen. Basescu azzal utasította vissza a dokumentumról való tárgyalást, hogy ő csak reális problémákról hajlandó beszélni. Az államfő a közel egy órás sajtótájékoztató idején többször felolvasott Románia alkotmányából. „A magyar politikusok, amikor az autonómiáról beszéltek, nem mondták el az embereknek, hogy Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – idézte az alkotmány első cikkelyét Basescu. Hozzátette: egyetért a „helyi autonómia” minél nagyobb kiszélesítésével. A székelyföldi önkormányzati vezetők Basescu érveire reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, felsorolja ezek hatáskörét. Basescu a korábbiaknál is hevesebben támadta az RMDSZ-t, amelyet – amellett, hogy a térség elmaradottságáért tett felelőssé – nem lojális partnernek és „szavazatvadásznak” nevezett. A államfő kitért a Magyar Polgári Szövetséggel fenntartott korábbi kapcsolataira is, amelynek elnökét – Szász Jenőt – székelyudvarhelyi polgármesterként empátiából támogatta. „Ugyanaz történt vele, ami velem bukaresti főpolgármesterként: akadályozták munkájában” – fejtegette Basescu, az RMDSZ-re utalva ezzel. Nem létezik kormányprogram arról, hogy moldovai románokkal népesítsék be Kovászna és Hargita megyét, jelentette ki Basescu. Az államfőt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök tájékoztatta arról, hogy tavaly ősszel levelet kapott a belügyminisztérium egyik illetékesétől, aki arra kérte, hogy teljesítse egy moldovai család Székelyföldre telepedési kérését. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Román Kommunista Párt archívumából megszerzett, 1985-ből származó átirattal bizonyította, hogy erőszakosan zajlott a románság Székelyföldre való betelepítése; abban ez áll: „(...) hogy Marosvásárhelyen a románok száma az összlakosságon belül elérje vagy meghaladja a következő két éven belül az 50 százalékot, az szükséges, hogy engedélyezzék ebben az időszakban 7600 román nemzetiségű alkalmazását a szocialista egységekben (...). ” A moldovai Vasile Botnaru kérésében egy olyan kormányprogramra hivatkozott, amely Kovászna és Hargita megye benépesítését érinti. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa kifejtette: nem tehet arról, hogy Basescu mit nyilatkozik a magyar ügyekről. /Kovács Zsolt, Lokodi Imre, Isán István Csongor: Az asztalt verte Basescu. Nekiesett az RMDSZ-nek az újra a Székelyföldön „üdül” államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ Basescu elnök február 14-én először Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta, ezután ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét. . /Bíró Blanka: Basescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Traian Basescu államfő magyarellenes nyilatkozatainak hatása tükröződik a Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek legfrissebb felhívásában. A Románok Civil Fórumának az elmúlt években számos közleménye, panaszáradata volt, de a mostani hangvétele a legsötétebb időszakot idézi. Törvénymódosításokat követelnek, a magyarság tizennyolc év alatt nehezen kiharcolt jogait szeretnék eltörölni. Basescu etnikai tisztogatással és feszültséggerjesztéssel vádolta a magyar vezetőket. Lehetséges, hogy Basescu mesterséges konfliktusgerjesztéssel saját elnöki hatalmát kívánja erősíteni. /Farkas Réka: Diktátor születik? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása során azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy azok az elmúlt négy évben nem tettek meg mindent Székelyföld fejlesztése érdekében, ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte a románok ellen tisztogatás folyik a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokban. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta az államfő kijelentéseit, aki az alkotmányra hivatkozott a székelyföldi területi autonómia megvalósíthatatlanságával kapcsolatban. Valójában a mostani alkotmányos keretek között is lehet területi autonómiát adni Székelyföldnek. Székelyföld elmaradottságát illetően azt nem az RMDSZ-en kellene számon kérni – vélekedett Kelemen. – Traian Basescu szállításügyi miniszter volt a Román Demokratikus Konvenció kormányzása idején, és akkoriban nem viselte szívén Székelyföld infrastrukturális beruházásait, ezért valószínű, hogy ez a felfokozott érdeklődése a közelgő választásoknak tudható be. Basescu úgy próbál üzenni Székelyföld fele, hogy az autonómiát elutasítja ugyan, de érdeklődést mutat infrastrukturális kérdésekben. Kelemen megjegyezte: az elmúlt időszakban több száz iskolát, óvodát újítottak fel, sportcsarnokokat, az iskolák környékén pedig sporttermeket építettek, több száz kilométer utat javítottak fel. –Feszültséget kelt az államfő, amikor azt mondja, hogy a kisebbség tisztogatja a többséget Hargita és Kovászna megyében. Ez abszurd. Ha ilyesmi megtörtént volna, az államhatalom már rég közbelépett volna – szögezte le Kelemen Hunor. /Ferencz Zsolt: Kelemen Hunor: nem az RMDSZ-en kellene számon kérni Székelyföld lemaradását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Az alkotmányellenes cselekedetek szigorú büntetését javasolják a székelyföldi román szervezetek. A Hargita–Kovászna ASTRA szervezet, a Románok Civil Fóruma és Ioan Selejan ortodox püspök nyílt levélben üdvözölte Traian Basescu államfő székelyföldi kijelentéseit, miszerint alkotmányellenes a székelyföldi autonómia. Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magyar elöljárók a román hatóságok ellen uszítanak. /Büntetnék a magyarokat a román civilek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

A székelyföldi megyék az utóbbi esztendőkben fejlődésnek indultak, az RMDSZ megkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is viszonylag szegény, az ott élők aggódnak a megkezdett projektek sorsa miatt – fejtette bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Traian Basescu államfő székelyföldi látogatására, amelyen az államfő az RMDSZ-t okolta Kovászna és Hargita megye elmaradottsága miatt. Markó szerint az államfőnek nincs igaza, amikor az RMDSZ-t „szavazathajhásznak” nevezi. „Az erdélyi magyarság, azon belül a székelyek tudták, hogy miért szavaznak ránk, ismerik tevékenységünket, bíznak bennünk. Senkinek sincs joga ezt a szavazatot és támogatást megkérdőjelezni” – szögezte le a politikus. /Markó: Székelyföldön aggódnak a megkezdett projektekért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Romániában a prefektus a kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt, felel a kormányintézkedések végrehajtásáért. György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta a Székelyföldi Polgármesterek Egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómiareferendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond tisztségéről, mert egyetért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megakadályozni az autonómiareferendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépést! Nem volt zavaró, hogy közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó, 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű a vezetője? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal, munkakamara, rendőr-felügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő-elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Miként lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló, valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön? Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde? /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a (magyar) prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

„A rendőröket nem lehet arra kényszeríteni, hogy megtanulják a magyar nyelvet” – nyilatkozta Corneliu Campeanu, a Kovászna megyei rendőrség vezetője. A főbiztos szerint nem szükséges magyar nyelvtanfolyamokat szervezni a rendőrök számára, tekintve, hogy a megye rendőreinek 15-20 százaléka magyar anyanyelvű, 50 százalékuk pedig beszéli a magyar nyelvet. A rendőrfelügyelő kifejtette, minden rendőrőrsön tudnak kommunikálni a lakossággal, és ha szükséges, tolmácsot is a rendelkezésükre bocsátanak. /Nem akanak magyarul tanulni a háromszéki rendőrök. = Erdely. ma, febr. 18./

Az eltávolítással fenyegetett helyi magyar intézményvezetők közül a megyei egészségügyi hatóságok igazgatói már kézhez kapták a menesztésükről szóló értesítést. A menesztettek között van Tar Gyöngyi Hargita, Deme Judit Kovászna, valamint Ritli László Bihar megyei egészségügyi igazgató. Mindhárman annak a kormányrendeletnek estek áldozatul, amely szerint az egészségügyi hatóságokat igazgatóságokká nevezték át, így új intézmények jönnek létre, melyek vezetői tisztségeit versenyvizsgával lehet majd betölteni. Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója optimista: rábízták az intézmény ideiglenes vezetését, azt is jelentheti, hogy megtartják tisztségében. Ritli Lászlót értesítették, hogy elmozdítják beosztásából. Ideiglenes igazgatóként azonban nem őt nevezték ki. /Lehulltak az első fejek. Menesztette a Boc-kormány a megyei egészségügyi hatóságok igazgatóit. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Feltehetőleg kiengeszteni próbálta Traian Basescu államfő az RMDSZ vezetőit azzal, hogy a február 18-án a bukaresti elnöki palotába invitált magyar küldöttséghez teljesen más hangnemben szólt, mint az elmúlt hétvégén Székelyföldön. Előzőleg Kovásznán tartott sajtótájékoztatóján az elnök keményen támadta a szövetség politikusait. „Traian Basescu kezdeményezte a találkozót, nem sokkal azután, hogy visszatért Bukarestbe székelyföldi látogatásáról” – mondta el Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel, Borbély László ügyvezető alelnökkel, illetve Márton Árpád és Korodi Attila képviselőkkel együtt tette tiszteletét az elnöki palotában. Basescu ezúttal azt hangsúlyozta, hogy nem akarja megkerülni az RMDSZ-t. Azt ajánlotta, alakítsanak ki partnerséget a székelyföldi fejlesztési kérdésekben, oktatási kérdésekben. Markó nem erősítette meg azt az információt, miszerint Traian Basescu ezúttal is megismételte a székelyföldi önkormányzati vezetőknek Kovásznán – szintén a nyilvánosság kizárásával – tett ígéretét, miszerint a Demokrata–Liberális Párt által ellenőrzött dekoncentrált intézmények magyar vezetőit meghagyják tisztségükben, míg a kormánykoalíciós egyezség alapján a Szociáldemokrata Pártnak „járó” tisztségekbe nem szólhat bele. /Salamon Márton László: Basescu kettős retorikájaKiengesztelni próbálta az elnök a Cotroceni-palotában az RMDSZ-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A „Kárpát-medencei Képviselők Fóruma hat éve működik, ez egy jól bejáratott formája az együttműködésnek, és pontosan azért, mert a parlamenti erők nagy része – egyet kivéve – támogatja, annak a záloga is megvan, hogy tovább fog működni” – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Bukaresti látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel is. Szili Katalin elmondta, az államfő abban az összefüggésben beszélt a Kovászna és Hargita megye térségeinek a fejlesztéséről, ami alapvetően a decentralizáció és a helyi autonómia kérdéseit jelenti. Emil Boc De miniszterelnök megerősítette, hogy az észak-erdélyi autópálya építésében és a határ menti térségek infrastruktúra-fejlesztésében érdekeltek, és ezek meg fognak valósulni. /Mihály László: „Bejáratott intézmény a KMKF” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Magyarul tanítják a közösségi rendőröket Nagyváradon, a lakossággal való jobb kapcsolattartás érdekében. A polgármesteri hivatal alkalmazottjainak ajánlott, a közösségi rendőröknek pedig kötelező részt venni a nyelvoktatáson. Kovászna megyében a megyei rendőrparancsnok elutasította a rendőröknek felajánlott nyelvoktatás lehetőségét, arra hivatkozva, hogy ott a rendőrségi alkalmazottak megközelítőleg fele beszél magyarul, a románul nem értő állampolgár pedig akár tolmácsot is fogadhat. „A polgármesteri hivatal által kezdeményezett nyelvtanfolyam jövő héten kezdődik” – jelentette be Biró Rozália nagyváradi alpolgármester. Biró Rozália ugyanakkor bejelentette: a magyar nyelvű változatai is elkészültek a polgármesteri hivatal formanyomtatványai egy részének, ígérete szerint ezt is hozzáférhetővé teszik az ügyintézésben. /Nagyváradon magyarul tanítják a közösségi rendőröket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Fontos élni a törvények biztosította anyanyelv-használati joggal, legalább az önkormányzatoknak alárendelt intézményekben táblát kellene kirakni: Ebben az intézményben anyanyelvén intézheti ügyeit – fejtette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Kulcsár hamarosan felkeresi a megyei rendőrparancsnokot is, a törvény előírja, hogy minden rendőrségen kötelező módon kell lennie tolmácsnak és fordítónak. Az a tény, hogy a rendőrök esetleg tudnak magyarul (a szóvivő szerint 30–40 százalékuk), nem elegendő, mert csak a hivatalos fordító által aláírt nyilatkozat hiteles. Gazda Zoltán, az MPP alelnöke elmondta, tavaly is utánanéztek ennek a kérdésnek, a rendőrségen megtalálható a hivatalos fordítók listája, de csak heti egy-két alkalommal veszik igénybe szolgáltatásukat. /Farkas Réka: Élni kell az anyanyelv-használati joggal (Kampányt indít az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Bíróságon támadta meg a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 15-re tervezett autonómia-referendum megszervezéséről szóló határozatát Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Munteanu törvénytelennek tartja az önkormányzat határozatát. A prefektus anélkül fordult a bírósághoz, hogy előbb felkérte volna a helyi tanácsot határozatának visszavonására. Korábban a Hargita Megyei Törvényszék már érvénytelenítette a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15-ére, az ítélet azonban nem végleges. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén megtámadott a prefektúra. /Bíróságon a sepsiszentgyörgyi autonómia-referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23

Kovászna megye új prefektusa románra cserélte a megyei névadó bizottság több magyar szakemberét. Kijelölte az utca-, illetve intézménynévadással foglalkozó megyei bizottság öt tagját: Bartók Botond művelődési főfelügyelőt, Vasile Stancu történelemtanárt, József Álmos tanárt, helytörténészt, Ioan Lacatusut, a levéltár igazgatóját és Valerii Kavrucot, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját. Az elmúlt négy évben József Álmos és Valerii Kavruc volt a bizottság tagja, mellettük Cserey Zoltán történész, Jancsó Árpád történelemtanár és Haszmann Pál muzeológus döntött az utcák, iskolák, közintézmények névadásáról. A jelenlegihez hasonló összetételű testület rosszindulata, helytörténeti és történelmi ismereteinek hiányossága akadályozhatja a közösségi akaratot. A 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken az elkövetkező esztendőkben három román, más tájakról ide érkezett „szakember” dönti el, milyen nevek megfelelőek intézményeinknek, utcáinknak, a két magyar tag bármilyen érvét lesöpörhetik, többségi szavazatukkal érvényesíthetik akaratukat. /Farkas Réka: Elrománosított névadó bizottság (Tisztogat a prefektus). = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

A számítógépes vizsga bevezetése óta tovább csökkent Háromszéken a sikeres autóvezetői vizsgát tevők száma. Jelenleg a jogosítványra pályázók kevesebb mint egynegyedének sikerül az elméleti vizsga. Ezzel a mutatóval Kovászna megye országos szinten hátulról a negyedik. /Bíró Blanka: Háromszék: nehéz vizsga, gyengébb eredmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

A megye mintegy hatvan-hetven ifjúsági szervezetével áll kapcsolatban a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság – közölte Tischler Ferenc, az ifjúsági igazgatóság vezetője. Rengeteg aktív vidéki szervezet jött létre, amelyet jórészt egyetemről hazatért fiatalok alkotnak. Az igazgatóság nem irányítani szeretne, hanem társszervezőként bekapcsolódni a rendezvényekbe. Jó kapcsolat alakult ki az ifjúsági szervezetekkel. Tavaly két alkalommal szervezték meg az Ifjúsági napokat, projektmenedzsment- és sajtóképzést tartottak, lebonyolították az önkéntesek hetét, támogatták a sportnapokat. /Farcádi Botond: Kezdeményező ifjúsági szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

A nem magyar nemzetiségű közösségek tagjait hátrányos megkülönböztetésben részesítette a 2007 nyarán Háromszéki Magyar Világtalálkozót szervező Kovászna megyei önkormányzat. Így döntött az Országos Diszkriminációellenes Tanács, amely egy román civil szervezet panaszának helyt adott. Asztalos Csaba, a tanács elnöke értetlenségének adott hangot, és elmondta: nem volt jelen azon a tanácskozáson, amelyen meghozták a döntést. Rámutatott, hogy a testületben ketten különvéleményt fogalmaztak meg, jelezve: nem értenek egyet a határozattal. A diszkriminációellenes tanács nem fogalmazott meg semmilyen szankciót az önkormányzattal szemben. /Diszkrimináló világtalálkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök etnikai tisztogatással vádolja Codrin Munteanut, a megye prefektusát, mivel rendelete nyomán etnikai meggondolásból megváltoztatták két megyei bizottság összetételét, az utcaneveket adó és módosító bizottságról és a heraldikai bizottságról van szó. /Etnikai tisztogatással vádolja a prefektust a Kovászna megyei tanácselnök. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Oktatási, egészségügyi és idegenforgalmi infrastrukturális fejlesztésekről tárgyaltak a kormány miniszterei a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok vezetőivel február 27-én. A múlt héten a fejlesztési, a közlekedési, valamint az ifjúsági- és sportminiszter látogatott Csíkszeredába, most Ecaterina Andronescu oktatási, Ion Bazac egészségügyi és Elena Udrea idegenforgalmi miniszterek utaztak Sepsiszentgyörgyre. A három tárcavezetőt a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetői, Tamás Sándor és Borboly Csaba fogadták. Ők, valamint a három ágazat helyi szakemberei a korábbi kormányzati ciklusban elkezdett infrastrukturális beruházások folytatását igényelték. Az önkormányzati vezetők sípályák építéséhez kérték a jogi procedúrák megkönnyítését, valamint gyógyfürdők fejlesztésének támogatását igényelték. Elena Udrea bejelentette: az általa vezetett tárca négy projekt támogatásának finanszírozását vállalja. Kovászna fürdővárosban turisztikai tájékoztatási pontok kialakítását, és a település központjában lévő források, valamint utak rehabilitálását finanszírozzák, Hargita megyében pedig Tusnádfürdőn és Parajdon gyógyfürdőhely létrehozását támogatják. Ion Bazac bejelentette, hogy a szintén Kovászna fürdővárosban működő szívkórház korszerűsítésére 3 millió eurót utal ki, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház felújításának befejezését pedig körülbelül 1 millió euróval támogatják. Ecaterina Andronescu arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint szükségesnek tartja-e, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek sajátos tankönyvekből tanulják a román nyelvet, kifejtette: nyitott erre a megoldásra, ha a romániai magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátításához ez a legcélravezetőbb út. /Újabb fejlesztési ígéreteket kapott Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Kós Károlyra emlékeztek február 18-án Kolozsváron a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület rendezésében. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta, hogy az irodalomtörténészek a Kós-jelenség magyarázatában kiemelik a mesterségbeli sokoldalúságot, a képalkotás tervszerűségét és a honi helytállásban gyökerező transzszilvanizmust. A nagy életmű szakavatott kutatója, a Kós-örökség feldolgozója, Sas Péter budapesti művelődéstörténész előadásában számtalan, az életművel kapcsolatos részletet, adalékot közölt. Fontos állomás Kós Károly életében a Kalotaszeg című lap kiadása. Az 1921-ben megjelent Kiáltó Szó című röpiratában írta: »Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.« Az 1924-ben megalapított Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Az országépítő (1934) című történelmi regénye. Kós 90 éves korában ars poeticájaként is idézhető vallomást tett: »A történelem tanúsága szerint az igaz embernek, de mindenekelőtt az igaz művésznek – írónak, építő-, képző- és zeneművésznek – mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a sors által rendeltetett kötelezettsége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja és élete munkájával szülőhazáját és annak népét, megbecsült hagyományaik szellemében, hűségesen szolgálja. Ezt vállaltam és cselekedtem, nem mást és nem többet.« /Fodor György: Kós Károly, a hűség embere. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter vezette zártkörű szakmai tanácskozáson Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő ismertette a térség oktatását jellemző viszonyokat. A megyében 27 már megkezdett és 94 új projekt van tervbe véve, ezekhez kérte a minisztériumi támogatást. Mint mondotta, a térség kulturális sokfélesége speciális helyzetet teremt itt is, így például jelentős többletköltséget jelentenek a kis létszámmal működő osztályok. Ezeket bezárni nem szabad, de a fejkvóta alapján hiányzanak a mellérendelt források fenntartásukhoz. A jelenség pedig mind a magyar, mind a román nyelvű oktatást érinti. Ecaterina Andronescu elmondta, az iskolák autonómiájának megvalósítását szorgalmazza. A román nyelv oktatása kapcsán a miniszter asszony úgy fogalmazott, a cél az, hogy mindenki kellőképpen elsajátítsa az állam nyelvét, elismervén, hogy a metodológiai megoldás többféle lehet. Tudomása szerint a kérdés egyik vonzata, hogy nincs elegendő képzett tanár. Így első lépésként itt helyben képeznének a román nyelvet és irodalmat oktató pedagógusokat. /Idén nem lesz új román tankönyv. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus tevékenységét bírálta politikai nyilatkozatában Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő, hangsúlyozva, hogy a prefektus célszerűségi okokra hivatkozva nyíltan szembehelyezkedik némely kormányhatározat-tervezettel, amelyeket maga az államelnök és az illetékes miniszter is támogat, ugyanakkor első intézkedései az utcanévadó és címertani bizottságok etnikai összetételét érintik.,,Ezek a döntések bizonyítják, hogy félelmeink nem voltak alaptalanok, a prefektus tevékenységének vissza kell térnie a törvényes útra, mielőtt újabb feszültségekre és utcai felvonulásokra kerülne sor” – összegezte a képviselő. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Levédték a székely márkanevet a Román Találmányi és Védjegyhivatalnál. Egyelőre Kovászna és Hargita megye csatlakozott a székely márkanév levédésének kezdeményezéséhez. Maros megye is érdekelt. /Bágyi Bencze Jakab, Isán István Csongor: „Made in Székelyföld” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Az RMDSZ havonta kihelyezett frakcióüléseket fog szervezni, amelynek első helyszíne Kovászna megye lesz – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla arról is tájékoztatott, hogy az RMDSZ elkezdte a felkészülést az Európai Parlamenti választásokra. A kormány elfogadta azt a határozatot, amely június 7-ére tűzte ki az EP-választások napját. /Kihelyezett üléseket tartanak az RMDSZ frakciói. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./