Traian Basescu államfő június 26-án Csíkszereda központjában ünnepelte meg a román nemzeti lobogó napját. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy a második világháborúban román katonák fontos európai városok felszabadításáért is harcoltak. Rámutatott: mivel Csíkszeredában tartózkodik, köszönetet mond a magyar hatóságoknak, hogy gondozzák a román hősök sírjait, akik Magyarország felszabadításáért is küzdöttek. Az államfő kijelentette: örülne annak, ha a romániai magyarok is minél többen jelentkeznének a román hadseregbe, és romániai magyar vezetne egy jelentős román katonai alakulatot. Az ünnepséget követően Basescu élesen bírálta a romániai magyar politikusokat, akiknek, mint mondta, csak üzen, hiszen nem találkozott velük. Basescu kifogásolta, hogy a magyar politikusok egyrészt arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy erődemonstrációról van szó, holott a román hadsereg nem tankokkal és rakétákkal jött, hanem pusztán kilépett a köztérre és megmutatta a civil szféra iránti nyitottságát. Másrészt – mondta Basescu – olyan nemzeti ünnep a román nemzeti lobogó napja, amikor az 1848 óta létező saját zászlójukat tisztelik meg a románok. Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke volt jelen, a Hargita megyei tanácsot Sófalvi László alelnök képviselte. Borbély Csaba, Hargita megyei tanács elnök és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester hivatali elfoglaltságra hivatkozva maradtak távol az ünnepségtől. Markó Béla, az RMDSZ elnöke értetlenségét fejezte ki az elnöki elégedetlenséggel kapcsolatban, hiszen például Tamás és Sófalvi részt vettek az ünnepségen. /-or-: Traian Basescu tiszteletlenséggel vádol. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

„Kissé fordítva ülnek a lóra, ugyanis a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ötletgazdája a Székely Nemzeti Tanács volt. Ezért azt gondolom, hogy az SZNT felhívásának kell ilyen szempontból eleget tenni” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azután, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) kolozsvári ülésén döntés született: az RMDSZ és az EMNT szeptember 5-én Székelyudvarhelyen szervezi meg a Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Tőkés László EMNT-elnök bejelentése szerint az eseményre elvárják a Kovászna, Hargita és Maros megyei magyar – RMDSZ-s és MPP-s – polgármestereket és tanácsosokat egyaránt. Szász Jenő leszögezte: bízik benne, hogy „ötletgazdaként” Izsák Balázs, az SZNT elnöke fogja a továbbiakban az egyeztetéseket folytatni a nagygyűlés megszervezése érdekében. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a sajtóból szerzett tudomást az RMDSZ-nek és az EMNT-nek a székelyföldi nagygyűléssel kapcsolatos döntéséről. „Úgy tudom, Kolozsvár nem része a Székelyföldnek. Ezért is furcsának találom, hogy Kolozsváron határoznak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívásáról. ” Ezen a gyűlésen fontos dokumentumokat fogadnak majd el. Izsák Balázs reméli, hogy ezek meg fognak felelni azoknak a közösségi elvárásoknak, amelyeket ők célként megfogalmaztak. /P. A. M. : Kisajátították a székelyföldi nagygyűlést? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A székelyföldi önkormányzati vezetők év eleji ojtozi találkozója után kiadott közleményben az állt, hogy februárban kiválasztják a megyék és a települések bejáratait jelző, egységes arculatú táblákat – mindezt azonban máig sem sikerült megoldani, a Hargita és Kovászna Megyei Tanács vezetői múlt heti találkozójukon pedig ismét felvetették a témát. /(Farcádi): Be nem váltott ígéret. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Kovászna megye hat iskolájában tartottak képességfelmérő vizsgát az óvóképző, művészeti és teológiai IX. osztályba felvételizők számára, a meghirdetett 234 helyből 180-at foglaltak el. A roma diákoknak fenntartott 112 helyből csupán hetet foglaltak el, annak ellenére, hogy ezeket főként szakoktatásban kínálták. /Fekete Réka: Népszerű az óvónőképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Egynapos emlékidéző túrára hívta az érdeklődőket a Kovászna Megyei Művelődési Központ Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából. Bereck és Kökös közötti emlékhelyeken idézte a közel negyvenfős zarándokcsapat az 1849. július 2-án elesett tüzérőrnagy személyével és életével kapcsolatos eseményeket. Az egykori ezeréves országhatárt jelölő Csernika-patak hídjánál csatlakozott hozzájuk egy szegedi és háromszéki hagyományőrzőkből verbuvált csapat. A szülőfaluban, Bereckben Khell Ödön nyugalmazott tanár, a Gábor Áron Alapítvány elnöke bemutatta a Gábor Áron-emlékházat, beszélt az őrnagy életéről, az alapítvány jelenlegi tevékenységéről, kiadványairól. Az őrnagy hazaérkezett című kiadvány a szobor viszontagságos Kézdivásárhelyre szállításának történetét őrzi. A tartalmas zarándoklat olyan rendhagyó történelemórával végződött, melyen Cserey Zoltán muzeológus a forradalmi eseményekről, Demeter Lajos helytörténész pedig az őrnagy életútjáról beszélt a hallgatóságnak. /Kisgyörgy Zoltán: Gábor Áron – történelmi emléktúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

Szakembereket toboroz a Kovászna megyei közintézmények élére a felsőháromszéki RMDSZ – jelentette be Albert Álmos területi elnök. Elmondta, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, jobban tudja érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Úgy vélte, valószínű, hogy az államelnök-választások után feloszlik a jelenlegi kormánykoalíció, ezért a szövetség készül a kormányzásra. Biztosítani fogják, hogy minden szakterületen legyen felkészült, és az igazgatói, vagy más vezető beosztást vállaló szakemberük. Albert Álmos utalt arra, hogy a több mint 70 százalékban magyarok lakta Háromszéken csupán az intézményvezetők 40 százaléka volt magyar nemzetiségű. Jelenleg az új kormány intézkedései nyomán a 39 Kovászna megyei közintézmény közül csak hatnak az élén maradt magyar igazgató. /Bíró Blanka: Kormányzásra készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Hargita és Kovászna megye önkormányzata közös kezdeményezése alapján térségfejlesztési szakmai fórumsorozat indul Sikeres Székelyföld címmel. A fórumsorozat szakmai előkészítését a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta, a rendezvények szervezésének, illetve az egyes témakörök közéleti ismertetésének feladatát a Hargita Népe Lapkiadó végzi. A fórumsorozat célja, hogy a térségfejlesztés minden fontos témakörét napirendre tűzze. „A térségi fejlesztés terén Székelyföldön ma már nagyon sok eredmény van, jelentős infrastrukturális beruházások, elindított projektek, helyi fejlesztési kezdeményezések, és megérett a helyzet arra, hogy létrehozzuk és működtessük a fejlesztési munkának a székelyföldi szakmai fórumát” – nyilatkozta Biró A. Zoltán egyetemi tanár, a rendezvénysorozat szakmai koordinátora. Havi rendszerességgel tartanak szakmai kerekasztalt. Az első rendezvény július 17-én lesz Csíkszeredában Vidéki térség – szakmai tudás címmel. A rendezvénysorozat fontos eredménye lehet az olyan továbblépési lehetőségek megfogalmazása, amelyeket akár térségi erőforrásokból is meg lehet oldani. A kezdeményezés Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös cselekvése. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint „már egy éve, hogy sikeresen együttműködik a két megye önkormányzata, és ennek az egyik lényeges eleme a Sikeres Székelyföld fórumsorozat”. A fórumok anyagát önálló kiadványban fogják publikálni. /Isán István Csongor: Sikeres Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Szúrópróbás ellenőrzésre készül az oktatásügyi miniszter, mert nagy eltérés mutatkozik a különböző megyékben elért érettségi eredmények között. A magyarlakta megyék érettségi eredménye is a „gyanúsan jó” kategóriába tartozik. Hargita és Kovászna megyében szinte azonos eredményt értek el a maturandusok, a diákok több, mint 84 százaléka szerzett érettségi diplomát. Kovászna megyében 2126 diák jelentkezett a vizsgára, közülük 339-nek nem sikerült. „Ez az arány jónak mondható” – értékelt Keresztély Irma főtanfelügyelő. A Hargita megyei tanfelügyelőség tájékoztatása szerint 3909 diák jelentkezett érettségire, 618-nak nem sikerült a vizsga. A legtöbben, 343-an, románból fellebbeztek. Maros megyében a magyar anyanyelvű gyerekek többségének – hasonlóan székelyföldi társaik eredményeihez – a román írásbeli bizonyult a legnehezebbnek. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán: „Gyanúsan jó” eredmények. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A magyar igazgatók leváltását is szóvá teszi július 10-én Bukarestben román partnereinek Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár, aki hivatalos tárgyalásai előtt Maros, Hargita és Kovászna megyében folytat megbeszéléseket az ottani magyar és román önkormányzati vezetőkkel. „Az utóbbi időben a magyar kisebbséget egy nagyon fontos kérdés, a magyar tisztségviselők leváltása foglalkoztatja. Fontos feladata lesz a két kormány politikusainak meghatározni a mértékét annak, ami egy hatalmi váltáskor elfogadható, és ami még nem jelent diszkriminációt. Ebben most még teljesen eltér az álláspontunk, de ahogy máskor is sikerült közös megegyezésre jutnunk, remélem, most is megtaláljuk a megoldást” – mondta az államtitkár, aki Marius Pascan Maros megyei prefektussal folytatott megbeszélését megnyugtatónak nevezte. A prefektus együttműködésről, román-magyar békés együttélésről számolt be. Szabó szerint „ha mindez a valóságban is így van”, megnyugtató a számára. Szabó Vilmos elmondta, fontos a magyar kormánynak a romániai magyarság ügye, de ez nem jelenthet Románia belügyeibe való beavatkozást. A marosvásárhelyi tanácskozáson szó esett még egy közös romastratégiáról is, amely több kelet- és közép-kelet-európai ország együttműködésén alapszik. /Antal Erika: A leváltásokat is szóvá teszi Szabó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Elkezdődtek a Kovászna és Hargita megyét összekötő 12-es országút rehabilitációs munkálatai, néhány nappal azután, hogy a háromszéki RMDSZ útlezárással járó tiltakozást helyezett kilátásba. /Kovács Zsolt: Háromszéki útfelújítás: hatott az RMDSZ-fenyegetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár a Hargita és a Kovászna megyei prefektusnak egyaránt kifejtette véleményét, miszerint az e funkcióban lévő személyeknek rendkívül fontos szerepük van az adott helyen élő nemzeti kisebbségek jó közérzetének és biztonságérzetének fenntartásában. Csíkszeredában a Sapientia Egyetem vezetői tájékoztatták magyarországi vendégüket arról, hogy jól halad az oktatási intézmény akkreditációs folyamata. /Továbbra is napirenden a Sapientia akkreditációja. = Erdély. Ma, júl. 9./

Újra benyújtotta a szenátusban az RMDSZ a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mondta el Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. A Maros, Hargita és Kovászna megyéből álló székelyföldi fejlesztési régió létrejöttéről is rendelkező jogszabályt tavaly ősszel már benyújtotta az RMDSZ a felsőházban. Időközben Mircea Geoana került a felsőház élére, aki egy huszárvágással számos jogszabálytervezet sorsát megpecsételte, gyakorlatilag semmisnek minősítve mindazokat, amelyeket tisztségbe kerülése előtt nyújtottak be. Ezért vált szükségessé, hogy az RMDSZ újból benyújtsa a régióátszervezési jogszabálytervezetet. Megszavazására azonban továbbra sincs sok esély: a képviselőháztól eltérően ugyanis a szenátusban jóval hosszabb idő kell ahhoz, hogy megvitassák vagy hallgatólagosan elfogadják. /Farcádi Botond: Újra benyújtott régióátszervezési törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Strasbourgban támadja meg a Magyar Polgári Párt (MPP) a brassói táblabíróság ítéleteit, amely négy esetben nyilvánította semmisnek a székelyföldi autonómia-referendumokat. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei szervezetének alelnöke elmondta, Kincses Előd védőügyvéddel folytatott konzultáció alapján úgy döntöttek, a Strasbourgi Emberjogi bírósághoz fordulnak. Jelenleg 14 Kovászna megyei település döntött az autonómia-referendum megszervezéséről. /Strasbourgban az autonómiáért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

Romániában élő, különféle nemzeti közösségekhez tartozó gyermekek táboroztak a héten Besenyőn. A kisebbségi rendezvényt másodszor szervezte meg az Alteris Egyesület. A kisebbségi táborban félszáznál több, tizenegy-tizenhat év közötti fiatal vett rész, egymással, az etnikumok sajátosságaival, de Háromszékkel is ismerkedtek. Nyolc romániai kisebbség képviselői jöttek el Besenyőre: Konstanca megyéből macedónok, orosz-lipovánok és török-tatárok (utóbbi két csoport etnikumai történelmileg különbözőek ugyan, de mivel nagyon kevesen vannak, a táborban a szervezők egy csoportba sorolták őket), Temes megyéből svábok, bolgárok és szerbek érkeztek, Maros megyéből cigányok, míg Kovászna megyéből magyarok és Bodzafordulóról románok. A többi meghívott kisebbségi csoport tagjai nem tudtak eljönni. Brassai László pszichológus, a tábor vezetője kifejtette, nagyon fontos, hogy tudjunk saját magunkról, kik vagyunk. Az Alteris Egyesület az együttélés pozitív vonatkozásaira szeretné felhívni a figyelmet. Csak az jöhetett kisebbségi táborba, aki beszéli anyanyelvét, ismeri saját történelmét. /Mózes László: Kisebbségi tábor Besenyőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Székelyföld nem képes összehangoltan érvényesíteni a térség érdekeit az állammal szemben – nyilatkozta László János, az Arkum cégcsoport elnöke. – A székely megyéket is magában foglaló központi régió (Maros, Szeben, Fehér, Hargita, Kovászna és Brassó megye) rendre kimarad a turisztikai támogatásokból. Hargita és Kovászna megye egyetlen közös programot bonyolított le az utóbbi időben, a Borvíz útja című rendezvényt, amely a gyógyturizmust kívánta fellendíteni. Több hasonló kezdeményezést kellene indítani. László János szerint a krumplitermelést a pálinkáéhoz hasonlóan székelyföldi márkanévvé lehetne fejleszteni. Fel kellene éleszteni a régi székely gyümölcsféléket, a helyi szilvafajtákat, a jonatán és a batul alma termesztését. /Nagy Vajda Zsuzsa: Gyengélkedik a székely lobbi. László János szerint a tanácsok feladata lenne népszerűsíteni a turizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Milyen lépéseket lehet és kell tenni a közeljövőben a Székelyföld fejlesztéspolitikájában? – erre a kérdésre keresték a választ hét végén Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld térségfejlesztési szakmai fórumon. A Vidéki térség – szakmai tudás címmel megtartott első munkaülés a régió utóbbi húsz évének legátfogóbb konferencia- és műhelysorozatának nyitó motívuma kívánt lenni, melyen székelyföldi és meghívott szakemberek tartottak előadásokat.,,Nem konferenciázgatni akarunk, hanem elképzeléseket és ötleteket felvonultató és ütköztető, hangsúlyosan szakmai jellegű fórumot teremteni – fogalmazott a fórum első ülésén részt vevő mintegy harminc szakértő. A fórumsorozat Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös kezdeményezéseként jött létre. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke így fogalmazott: ,,Ahhoz az elmúlt 19 év futó elemzése is elég, hogy kijelentsük: nem elég holdas-napos zászlót a magasba emelni, a Székelyföldnek biztos kézzel, értelmezhető vonásokkal megrajzolt jövőképre van szüksége. A Sikeres Székelyföld néven indított fórumon szakmai érvekkel alátámasztott, módszertanukban is helytálló javaslatokat és kreatív ötleteket, ha úgy tetszik, receptet és házi feladatot várunk a különböző tudományos szakterületek képviselőitől, amelyek alapján mi, a választott politikusok döntéseket hozhatunk. ” Tamás Sándor háromszéki megyei elnök arról szólt, a 90-es évek elején az volt a szlogen: akkor valósul meg a területi autonómia a Székelyföldön, ha előbb gazdaságilag erős környezetet tudunk magunknak teremteni. A konferencia szakmai koordinációját a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta. /Farkas Réka: Székelyföldi útkeresés (Szakmai konferenciasorozat). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Elindította projektjét a Hargita megyei tanács, mely a megrongálódott, illetve elöregedett székelykapuk renoválását támogatja. A felújítás szakemberek bevonásával történik, a programot a tanács 70 ezer lejjel támogatja. A programban szerepet vállalt a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesület is, mely 1992-től foglalkozik a környék székelykapuival. 2002 óta a szervezet 28 kaput újított fel. Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök azt nyilatkozta, fontos megőrizni a székelykapuk épségét, mely évszázadok óta a környék kultúráját és hagyományát képviselik. A Székelykapu-program hamarosan Kovászna megyében is elindul. /Elindult a Székelykapu-program Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Korábban tett ígéreteinek teljesítéséről, vagyis a Kovászna megyének biztosított pénzalapokról „számolt el” július 23-án sepsiszentgyörgyi látogatásán Vasile Blaga fejlesztési miniszter. Kovászna megye idén összesen 20 millió lejt kapott a fejlesztési tárcától, ez az összeg 4 millió lejjel nagyobb, mint amit év elején terveztek. Blaga elégedett ezzel az összeggel, amely állítása szerint jóval nagyobb, mint amit tavaly, választási évben a székelyföldi megyébe küldtek. A fejlesztési tárca vezetője szerint Sepsiszentgyörgy élen jár a tömbházak hőszigetelésével, ezért erre a célra újabb összegeket utalnak a minisztérium 100 millió eurós keretéből. Ugyanakkor Kovászna megyében jelenleg 200 ANL-s lakás épül, amelyre 13,6 millió lejt költenek. /Kovács Zsolt: Vasile Blaga „elszámolt” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Bíróságon kéri Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus a Nagyajta határában felállított Székelyföld-tábla építkezési engedélyének érvénytelenítését. /Farkas Réka: Eltüntetnék a Székelyföld-táblát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

146-tal csökkentette az Oktatási Minisztérium a Kovászna megyei tanügyi állások számát. Henning László János, a megyei tanács alelnöke, volt tanfelügyelő elmondta: 2007-ben 4550 állást hagytak jóvá, most csak 4404-et. A tanfelügyelőség kötelessége a megadott keretbe illeszkednie, ellenkező esetben a vezetőséget terheli a felelősség. Gond az is, hogy éppen folyamatban a tanárok kihelyezése. /Szekeres Attila: Leépítenek másfél száz tanügyit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése. A pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. Ezért döntöttek a halasztás mellett. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke a lap kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. Elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, így nem mondhatták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést. A halasztás okát firtató kérdésre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott.,,A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” – áll a dokumentumban. A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat közleményében zsarolásnak minősítette az MPP magatartását.,,Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” – mondta el Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. /Farcádi Botond: Ember tervez, a pártpolitika végez (Elmarad a Hargita és Kovászna megyei tanács együttes ülése). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Az őszre tervezett székelyföldi nagygyűlés hírére a székelyföldi románokat tömörítő Polgári Fórum nagygyűlést kíván szervezni, hogy egységes álláspontot fogadjanak el a régió autonómiatörekvései ellen. Ioan Lacatusu, a Hargita és Kovászna megyei románokat tömörítő Polgári Fórum elnöke szerint a cselekvési tervet annak függvényében dolgozzák ki, hogy a helyi magyar vezetők mit lépnek. Tucatnyi ember vett részt július 29-én Csíkszeredában a román himnusz napja alkalmából szervezett ünnepségen, Constantin Strujan Hargita megyei prefektus felrótta a megyei és városi magyar nemzetiségű választott képviselőknek, hogy nem tisztelik a román állam jelképeit. /M. Á. Zs. : Román reakció(so)k. Székelyföldi románok az autonómia ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

A székely lobogó eltávolítását követelte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületéről Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Antal Árpád elöljárónak elküldött levelében. Munteanu hangsúlyozta, tilos kitűzni másfajta lobogókat, kivéve, amikor hivatalos állami látogatót fogadnak a hatóságok. A kék-ezüst székely zászlót tavaly év végén tűzték ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületére. /Kovászna megye prefektusa a székely zászló levételét kéri. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

Megjelent Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék napilap munkatársa Kovászna megye című, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Barangolás a Székelyföldön sorozatában kiadott útikönyvének második, bővített kiadása. /Megjelent Háromszék útikönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Isten óvjon minket az autonómiától – így sóhajthatna fel az az erdélyi magyar választópolgár, aki figyelemmel követi a magyar szervezetek vezetőinek állandó, marakodását. Valóban az autonómia gondolatával lenne a baj? Azzal az Európa több országában is jól működő gyakorlattal, miszerint az állam határain belül kisebbségben élő nemzeti közösségek megmaradásuk, gyarapodásuk, jólétük érdekében maguk döntenek sorsukról? Vagy inkább azokkal a személyekkel, akik erről mindig beszélnek, de tenni nem akarnak érte? Még egy szimbolikus üzenettel bíró, közös Hargita és Kovászna megyei tanácsülést sem sikerül megszervezni. /Farcádi Botond: Csak emlék az áldozatkészség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Nem igaz, hogy az Magyar Polgári Párt /MPP/ Kovászna megyei frakciója miatt maradt el az augusztus 2-ra tervezett közös tanácsülés – nyilatkozta Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Véleménye szerint a tanácselnököknek nem sikerült megfelelően előkészíteniük az ülést. Tulit elmondta: a sajtóból értesült a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok együttes tanácsüléséről, és ugyancsak a sajtóból tudta meg, hogy ez elmarad. A közös gyűlés esetén szükség van előkészített határozattervezetekre, ezeket a szakbizottságoknak meg kell vitatniuk. /Farkas Réka: Tulit: Közös fellépésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Autonómiaellenes nagygyűlésre hívja a Kovászna és Hargita megyei román polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket a két megyében élő Románok Fóruma. Őszre tervezik az összejövetelt, várhatóan a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott Kovászna és Hargita megyei püspökség fennállásának ünnepi évfordulóján, és szándékuk szerint hivatalosan is állást foglalnak Székelyföld területi autonómiája ellen. Ioan Lacatusu, a fórum alelnöke bejelentette, hogy ősszel, az elnökválasztás után felkeresik az összes pártot, és egyértelmű állásfoglalásra késztetik őket az autonómia kérdésében. A két székelyföldi megyében élő románok legutóbb 2006 novemberében Marosfőn rendeztek összejövetelt, ahol körülbelül százan emeltek szót az ,,irredenta, revizionista, soviniszta” magyar akciók ellen. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben a román államtól kérik, dolgozzon ki stratégiát ,,az ország szívében élő román kisebbség nemzeti identitása megőrzése és fejlesztése érdekében”. /Farkas Réka: Ellennagygyűlésre készülnek a románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

Az RMDSZ szerint a kormány politikai hovatartozás alapján osztja az uniós pályázati pénzeket a vidéki településeknek, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnának a pályázatok objektív elbírálása érdekében, mondta Klárik László, a Kovászna megyei önkormányzat menedzsere. Klárik arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány órával a határidő előtt Ilie Sarbu tárcavezető miniszteri rendelettel megváltoztatta a községek rászorultsági besorolását, ami nagy pontkülönbséget eredményezhet az elbírálásnál. Eddig a besorolást a statisztikai hivatal végezte, a mezőgazdasági miniszter rendelete ezt írta felül. Ennek alapján például Kolozs megyében 16 nagyon szegény kategóriába tartozó község lett, holott eddig nem volt egy sem. Kovászna megyében viszont hat község a közepesen szegény besorolásból a módosabba került, és így elveszítik az ezért járó pontokat. /Bíró Blanka: Klárik László: a kormány politikai alapon bírálja el az önkormányzatok pályázatait. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./