„Történetek, amelyek körberepülték a világot” címmel december 15-én nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A tárlattal Selma Lagerlöfnek kívánnak emléket állítani, aki a történelem első női irodalmi Nobel-díjasa, a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című mese írója. Lagerlöf sikeréhez hozzájárult, hogy a svéd kormány 1906-ban hirdetett egy pályázatot olyan könyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk, tájaik hagyományait. A Székely Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlat annak a hármas testvérmegyei kapcsolatnak köszönhető, amelyet öt éve ápol Kovászna megye, a svédországi Värmland megye és a magyarországi Heves megye. A sepsiszentgyörgyi kiállítás interaktív, így társasjátékok révén állandó részvételre buzdítja a gyerekeket és szülőket egyaránt. /Kovács Zsolt: Nils Holgersson Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Székelyföld épített öröksége – Faluképvédelem – Út a jövőbe címszó alatt nagyszabású konferenciának adott otthont Hargita Megye Tanácsa az elmúlt napokban. A rendezvény szervezői az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa volt. A neves építész, művészettörténész, etnográfus, közgazdász szakemberek előadásai mellett kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az eddigi eredmények (értékfelmérések, faluképvédelmi programok, egy-egy település értékőrző példája, megyei programok) beépítésével megfogalmazott cselekvési terv az épített és táji értékek megőrzésére irányul. /Túros Eszter: A jövő faluja – utak, lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

Megjelent Tündérország napszámosa (Benedek Elek-olvasókönyv), a Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, Bod Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megyei Művelődési Központ kiadása, Sepsiszentgyörgy. Írónemzedékek nőttek fel Benedek Elek fiai, Tamási Áron, Szentimrei Jenőék nyomában, a könyvben olvashatók Ferenczes István, Vári Attila, László Noémi, Bogdán László, Szabó Róbert Csaba, Fekete Vince, Szántai János és a Benedek Elek-kutatók, – örökséggondozók /többek között Szabó Zsolt, Bardócz Orsolya, Végh Balázs Béla, Kónya Ádám/ sorai. /Farkas Árpád: Tündérország napszámosa (Benedek Elek ölelő karjában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Bizonyíték meghamisítása valamint kenőpénz elfogadása vádjával december 19-én őrizetbe vették Kiss Sándort, a Kovászna megyei ügyészség bűnügyi osztályának főügyészét. A rendőrség tetten érte az ügyészt, amikor egy általa vizsgált ügy bizonyítékait kicserélte. Kiss Sándor volt az a megbízott ügyész, aki az idén márciusban kirobbant hamis gépjárművezetői igazolványok és lopott autók forgalomba írásának ügyét is vizsgálta. A letartóztatott ügyész több évtizede dolgozott a Kovászna megyei ügyészségen. /Kovács Zsolt: Ügyész letartóztatásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsának programigazgatója a szórványban élő magyarok felkarolását célzó Összetartozunk elnevezésű programról beszélt. Új pólókat csomagoltak a Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán kérésére, aki elmondta, az ottani fiatalok különböző feliratos pólókat viselnek, de magyar feliratú nincsen. A szórványprogram nevét /Összetartozunk/ nyomtatták a pólókra, azóta sokan viselik. Az Összetartozunk program célja, hogy megőrizzék a szórványban élő magyarság identitástudatát, illetve hagyományait. A munkacsoportban Sapientia–EMTE is képviselteti magát. Hargita megye az idén Temes és Beszterce-Naszód megyét karolta fel, jövőre bővíteni szeretnék ezt Aranyosszékkel. Elképzeléseik szerint mind Maros, mind pedig Kovászna megye felkarolna két-két megyét, melyeket majd két év múlva „megcserélnénk” egymás között. A programot megbeszélték a Beszterce-Naszód megyei Bethlen Egyesület, illetve a temesvári Rekonstrukció 2005 Egyesület képviselőivel. Temes megyében a magyarság száma 1992 és 2002 között több mint tízezer fővel csökkent, Beszterce-Naszód megyében háromezerrel. /Mihály László: Beszélgetés Zonda Erikával, Hargita Megye Tanácsának programigazgatójával. A tömbmagyarságnak kell támogatnia a szórványt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

Hivatalba se lépett az új kormány, a hatalomváltás máris érezteti hatását a székelyföldi közintézményekben. Benyújtotta lemondását Anda Elena Ianosi, Hargita megye főtanfelügyelője, akit a már ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt küldött a tisztségbe. „A főtanfelügyelő távozását hónapok óta kérjük, hiszen még a megye lakosságának nyelvét sem ismeri. Felmérte a helyzetet, s belátta, hogy kormányváltás után semmi esélye tisztségben maradni” – kommentálta Ianosi gesztusát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki más intézmények élén is váltásra számít. A kormányváltással járó igazgatócserék Háromszéken legkésőbb februárig lezajlanak. A két székely megye RMDSZ-es politikusai abban már korábban megállapodtak abban, hogy magyar prefektusokat és intézményvezetőket kérnek az új kormánytól. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek tagjai egyébként már a választási kampányban bejelentették, hogy az RMDSZ kormányra lépése esetén helyet kérnek maguknak a politikában és az intézmények vezetésében. A Kovászna megyei magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő HÁRIT vezetője, Grüman Róbert szerint adatbázist készítenek fiatal szakemberekről, önéletrajzi adatokkal és diplomamásolatokkal, hogy ha szükség lesz rá, ajánlatokat tudjanak tenni. /Cs. P. T., K. Zs. : Kormányváltás Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A gazdaság válság ellenére a Kovászna megyei önkormányzatnak sikerült fejlesztési pénzeket előteremteni és Háromszék számára jelentős eredményeket felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök. Az elmúlt évben több mint 65 millió euró értékben nyújtottak be pályázatot, amelyből több mint 20 millió eurót megnyertek. Jövőre folytatni fogják az úthálózat javítását is. Több mint 830 kilométer útszakasz van a megyében, ebben az évben több mint 100 kilométernyi összefüggő aszfaltutat építettek. Ilyen ütemű útépítés 10–15 éve nem volt a megyében. Olyan helyekre került aszfaltszőnyeg, ahol soha nem volt eddig, például Ikafalván, Felsőlemhényben, Bitán vagy Szárazajtán. Tamás Sándor bízik abban, hogy lesz magyar prefektus, lesznek magyar intézményvezetők Kovászna megyében. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: az otthonteremtés a feladat – interjú. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Markó szeretné idén elfogadtatni a költségvetést
December végén iktatták be Romániában a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ koalícióján alapuló új kormányt. Az új Boc-kabinet stabilitást és valós decentralizációt ígér, ám az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem lesz könnyű dolga, hisz az új esztendő dráguláshullámmal köszöntött be. Elégedetlenséget szülhet az is, hogy szeptembertől csaknem 15 ezer pedagógust bocsátanak el.
Az RMDSZ négy miniszterrel van jelen a kormányban. Elsősorban a decentralizáció felgyorsítását és a kisebbségi törvény elfogadását várják. A szövetség 2010-es reményeiről, várakozásairól marosvásárhelyi munkatársaink kérdezték Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az új román kormány miniszterelnök-helyettese is.
A román kormány egyetlen miniszterelnök-helyettesi tisztségét Markó Béla tölti be. Általános politikai felelőssége van. A kormány munkájával kapcsolatos felelőssége van. Markó Béla külön felelősségeket is kért. Továbbra is a humán tárcákat fogja felügyelni.
Az erdélyi magyarság számára fontos lesz, ha sikerül a kormánynak a gazdaságot rendbehozni, és egy lassú emelkedést elindítani. Kisebbségjogi kérdésekben is szeretne az RMDSZ eredményeket elérni, és cél a decentralizáció.
Markó Béla amikor a magyarság helyzetéről és jogairól beszél, akkor gondol a gazdasági régiók átszervezésére, az anyanyelvi oktatás további bővítésére, a meglévő korlátozások felszámolására.
Egy új kormány első időszakában könnyebb érvényesíteni bizonyos megoldásokat, az RMDSZ elnök a kisebbségi törvény esetében minél hamarabb szeretne nekifogni, mert ebben az esetben egy másik fontos partnerük van; a kisebbségi szervezetek képviselete, frakciójuk a parlamentben. Ők szintén kérik, hogy a kisebbségi törvényt minél hamarabb tűzzék napirendre. Markó Béla azt szeretné, ha idén ezt elfogadnák.
A demokrata-liberális párttal szélesebb és távlatosabb együttműködést szeretne kialakítani a miniszterelnök-helyettes, és tartós együttműködésre számít. De előre nem lehet megmondani, sikerül-e.
Öt prefektusa, és tíz alprefektusa lesz az RMDSZ-nek. Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében lesz prefektus, és több más megyében alprefektus. Ez az első egyezség, melyet már megkötöttek, de még érvényesíteni kell. Majd következik az államtitkárokról szóló egyezség. Itt arra vártak, hogy az egyes tárcákat szervezzék át.
Ezután alakul ki, hány államtitkár lesz a kormányban, és ezzel arányosan kell a pártnak megkapni a tisztségeket. Azt szeretnék, ott legyenek államtitkáraik, ahol nincs az RMDSZ-nek minisztere, mert szeretnének a kormány egész tevékenységére rálátni.
Duna TV Forrás: Erdély.ma.

Új év, újabb gondok a tanügyben
Rossz hírrel zárult a 2009-es év a tanügyi alkalmazottak számára, miután az újonnan beiktatott Boc-kabinet bejelentette, az oktatási szférából 15 ezer személyt bocsátanak el január elsejét követően. Hogy konkrétan kikről van szó, még nem lehet tudni, az erről szóló tárgyalások a napokban kezdődnek el a szaktárca és az érintett szakszervezetek képviselői között. Az elmúlt napok bejelentései, sajtóinformációi szerint az oktatási minisztériumnak még nincs végleges elképzelése arról, hogy kik kerülnek lapátra, ám Traian Băsescu államelnök bejelentése szerint a helyettesítő tanárok, illetve a nyugdíjas betanítók maradnak idén állás nélkül.
Bihar megye: képtelenség a leépítés
Lehetetlen véghezvinni a Bihar megyei tanügyi leépítést Pataki Árpád, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség humánerőforrás-menedzsere szerint. A partiumi megyében valamivel több mint 500 tanügyi állás szűnik meg szeptembertől a friss kormányrendelet alapján. „Nem tudom, hogyan fogják megvalósítani az elbocsátási tervet” – mondta a Krónika megkeresésére a menedzser.
Elmagyarázta: természetesen elsősorban nem a címzetes tanári állásokat érinti a leépítés, hiszen ezeknek a pedagógusoknak törvény szerint joguk van a versenyvizsgán megszerzett munkahelyükhöz, ám Pataki szerint megeshet, hogy közülük is néhánynak veszélyben forog az állása. Azért is tartja abszurdumnak a kormány elképzelését Pataki Árpád, mert így úgy tűnik, jövőre teljesen felesleges lesz egyáltalán megszervezni a tanárok versenyvizsgáját, hiszen egyetlen szabad hely sem marad a megyében.
„Itt elsősorban a diákok mozgatásáról, átcsoportosításáról van szó, de hogy ez hogyan valósul majd meg, azt nem tudom” – mondta a szakember. Megtudtuk: vannak a megyében 10-12 tanulóval működő osztályok, főleg a kis falvakban, és Pataki elképzelése szerint talán ezeket a gyerekeket lehetne más iskolába átirányítani, de ez számtalan egyéb megoldandó problémát vonna maga után, a diákokat ugyanis valamivel el is kellene szállítani a másik tanintézetbe, ráadásul eleve rendkívül bonyolult és kényes dolog, a menedzser megfogalmazásában egyenesen képtelenség egy apró település egyetlen iskoláját leépíteni vagy megszüntetni.
Nyugalomra int Emil Boc
Tilagosan, jól meghatározott kritériumrendszer szerint zajlanak idén az elbocsátások a közszférában – szögezte le Emil Boc miniszterelnök, hozzátéve, nincs megjelölve egy pontos szám, hogy hány ember kerül lapátra.
„Az ország nem tud fejlődni, ha nem tesszük azt, amit kell. A 2010-es évben folytatnunk kell a cselekvést, még akkor is, ha vannak dolgok, amelyek kevésbé tetszenek. Ha nem hozzuk meg a 22 millió román állampolgár számára korrekt intézkedéseket, akkor továbbra is elmaradott ország maradunk, egy olyan ország, amely nem tud élni a rendelkezésére álló erőforrásokkal, olyan ország, amely fenntartja a privilégiumokat” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint objektív kritériumrendszer fog állni az elbocsátások mögött
Mint részletezte, valamennyi szolgáltatás esetében meghatározzák, hogy annak elvégzéséhez legkevesebb hány szakemberre van szükség, s ahol további alkalmazásokra lesz szükség, ott újakat vesznek fel. Emil Boc ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a 2010-es év gazdasági szempontból mindenképp jobb esztendő lesz, mint a tavalyi.
Összevonás Szatmár megyében
Szatmár megyében ősztől átrendezik a tanterveket, osztályokat vonnak össze és megszüntetik a helyettesítőkkel betöltött állások nagy részét. „Jelenleg ezer olyan katedra van, amelyet helyettesítőkkel töltöttünk be. Ősztől ezeknek a munkaszerződéseknek több mint felét nem tudjuk meghosszabbítani, ugyanis a tanügyi finanszírozás átszervezésével 560 munkahelyet kell megszüntetnünk a megyében” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes. A megszűnő állások között didaktikai és kiszolgáló személyzeti munkakörökből is bocsátanak el embereket, ám azoknak, akik eddig végleges állást szereztek a tanügyben, továbbra is biztosított a munkahelyük.
„Állandó munkatársakat nem kell elbocsátanunk, továbbá az iskolaigazgatók belátására bízzuk majd, hogyan oldják meg tanintézményük átszervezését. Ha nem akarják az osztályok összevonását, és az alkalmazottaik létszámának csökkentését, azzal kell számolniuk, hogy gyereklétszámtól függően akár 30-50 százalékkal is kevesebb bért tudnak majd adni egy-egy dolgozójuknak ” – tette hozzá a tanügyi vezető. Előreláthatólag lesz majd olyan iskola, ahol osztályokat vonnak össze, esetleg választható tantárgyakkal karcsúsítják a tantervet, ezzel csökkentve a kifizetendő órák számát.
Maros megye: maradnak a magyar iskolák
A szakképzett és címzetes pedagógusok elbocsátása szóba sem kerülhet Maros megyében – állítja Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő, aki lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a térségben csak a szakképesítés nélküliektől és a nyugdíjasoktól kénytelenek megválni. A kormány intézkedése viszont számos osztály megszűnéséhez vezet. Ezek többnyire mesterségesen, roma gyerekekkel fenntartott osztályok, melyek látogatása szinte egyenlő volt a nullával. Példaként több Dicsőszentmárton, Ákosfalva és Küküllőszéplak körüli falusi iskolát említett a helyettes főtanfelügyelő.
„Vannak olyan osztályok, ahova két-három gyereknél több nem jár. Még ma is működnek még összevont 5–8. osztályok. Nos ezeket kell felszámolni, nemcsak a pedagógusok leépítése miatt, hanem az oktatási folyamat javítása érdekében is. Ehhez viszont elsősorban a szülők, polgármesterek, községi tanácsosok meggyőzésére, illetve iskolabuszok beszerzésére van szükség” – szögezte le Illés Ildikó, elismerve, hogy bizonyos falvakban nem számít zökkenőmentes folyamatra.
A szakember kérdésünkre elmondta, az intézkedés egyetlen magyar iskola felszámolásához sem vezet. „Várhatóan a tanügyben is elkezdődik a piacgazdálkodás, úgy, ahogy Magyarországon és Európa-szerte van. Az az iskola részesül nagyobb támogatásban, amely több gyereket képes magához vonzani” – ecsetelte Illés Ildikó.
Iskolahálózat-átszervezés Kovászna megyében
Idén teljesen át kell szervezni a háromszéki iskolahálózatot – szögezte le lapunk érdeklődésére Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint januárban még nem lesznek gondok, de a költségvetés jóváhagyása után már nem lesz pénz minden iskola és tanügyi állás fenntartására. „A normatív finanszírozási rendszer bevezetése kényszerhelyzetbe hozza a tanügyi intézményeket, elsősorban a falusi iskolák fenntartása lehetetlenül el, ahol jelenleg csak néhány diák tanul” – részletezte a szakember.
Mint kifejtette, januártól a háromszéki tanfelügyelőség találkozókat szervez a helyi önkormányzatok vezetőivel és az iskolaigazgatókkal, a tanfelügyelőség ugyanis a szakmai konzultációt vállalja, de a döntéseket helyi szinten kell meghozni. „Országos szinten a 15 ezer állás megszüntetéséről szóló határozat szigorúan a gyermeklétszámot vette figyelembe, és nem számolt a diákok esélyegyenlőségének szükségességével – magyarázta a főtanfelügyelő. – Papíron hiába számolnak, ha a valóság olyan iskolahálózatot feltételez, ahol legalább az óvodások és a kisiskolások nem kényszerülnek ingázásra.
Részletesen elemezni kell az iskola fenntarthatóságát és a gyerekek tanuláshoz való jogának az egyeztetését.” Keresztély szerint minden településen tovább kell működtetni az óvodát és az elemi iskolát, változtatások a nagyobb gyerekeket érintenék, az 5–8. osztályosok például bejárnának a községközponti iskolába. A főtanfelügyelő szerint a gyerekek szállításával nem lesznek gondok, Kovászna megyében minden településen van iskolabusz.
Nagy Gábor szakszervezeti vezető eközben abban bízik, hogy Kovászna megyét nem érinti súlyosan a létszámcsökkenés, hiszen 2009 szeptemberében a tanfelügyelőség és a szakszervezet közös megállapodásával a minisztérium rendelkezése értelmében már megszüntettek 146 állást. Tájékoztatása szerint akkor nem tartották be az oktatási minisztérium által megkövetelt létszámcsökkentést az ország valamennyi megyéjében, így most elsősorban ezekben a megyékben kell megszüntetni az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Markóhoz idomított hatáskörök
Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, nem pedig azokat az ágazatokat, amelyekért a korábbi szociáldemokrata kormányfőhelyettes, Dan Nica felelt. Az RMDSZ ezzel a módosítással részsikert ért el azokon a tárgyalásokon, amelyeket a koalíciós partnerrel folytat a kormányzati pozíciók és a prefektusi helyek elosztása érdekében.
„Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, és nem az előző miniszterelnök-helyettes által koordinált területeket, illetve intézményeket. A kormányszervezésre vonatkozó rendelkezések eszerint fognak módosulni” – áll az RMDSZ sajtóközleményében.
Amint korábban megírtuk, előzőleg az RMDSZ-elnöknek ugyanazokat a hatásköröket „utalták ki”, amelyekkel a korábbi miniszterelnök-helyettes, Dan Nica rendelkezett. Eszerint Markó az európai ügyekért felelős ügyosztályt, az energiaár-szabályozó hatóságot és a közszolgáltatásokkal foglalkozó hatóságot irányította volna. Markó saját stábbal rendelkezik majd, munkáját államtanácsosok és államtitkárok segítik.
A héten eldőlnek a prefektusi helyek
A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és RMDSZ közötti koalíciós szerződés értelmében a két alakulat vezetői a múlt héten több alkalommal is egyeztettek a kormányzati és prefektusi-alprefektusi tisztségek elosztásáról. Amint korábban Markó Béla RMDSZ-elnök lapunknak elmondta, egyelőre „semmi nem dőlt el”, a héten folytatják a tárgyalásokat. A szövetség várhatóan öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut.
Hargita, Kovászna és Maros megyék közül kettőt biztosan magyar prefektus fog irányítani, a másik két tisztséget Bihar, Hunyad, Szilágy vagy Szatmár kapja meg, arról viszont még nem határoztak, hogy melyik Kárpátokon túli megye kormányhivatalát vezeti majd RMDSZ által javasolt személy. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PD-L vezetői között akadnak olyanok, akik ellenzik a székelyföldi prefektusi helyeknek az RMDSZ által javasolt személyekkel való betöltését.
Országos igényeket nyújtottak be a szatmáriak
„Szervezetünk helyi és országos súlyának megfelelően, a Szatmár megyei magyarság hat felelős posztra tart igényt a kormányzati intézményeknél. Pontosabban három államtitkári és három ügynökségvezetői, illetve főigazgatói állásnak a mi embereink által való betöltéséről van szó” – nyilatkozta lapunknak Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke.
Csehi úgy látja, hogy az elmúlt években elért sikereikhez mérten, amikor az RMDSZ itt már-már túlnyerte magát, s a magyar lakosság számarányához mérten több polgármesteri és más fontos funkciót szerzett meg, az országos vezetés ezt nem méltányolta eléggé a kormányzati posztok elosztásánál. Szerinte most itt az alkalom, hogy pótolják a mulasztást.
Annál is inkább, mert a kijelölt személyek, nem csak azzal az erénnyel rendelkeznek, hogy fiatalok, hanem szakmailag is jól felkészültek, és kellő tapasztalattal rendelkeznek. A választék is megfelelő, mert a hat posztra tíz személy versenyez. Helyi szinten Csehi fontosnak tartja, hogy Szatmár megyének legyen magyar alprefektusa.
Az ÚMSZ kérdésére válaszolva elmondta: elsősorban azért nem igényelnek magyar prefektust, mert akkor „borulna” az etnikai egyensúly, a kevesebb magyarnak több embere volna a megyei csúcsvezetésben, mint a többségi románoknak, s ez már önmagában is feszültségek forrása lehet, amire nincs szükség.
Moldován Árpád Zsolt, Sike Lajos. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar pedagógusi állások is veszélyben vannak Romániában
Újabb 15 ezer állás szűnik meg januártól a romániai tanügyben – jelentette be az újonnan beiktatott Boc-kabinet. Hogy konkrétan kikről van szó, még nem lehet tudni, az erről szóló tárgyalások a napokban kezdődnek el a szaktárca és az érintett szakszervezetek képviselői között. A Kronika.ro annak járt utána, hogy a magyarok lakta megyéket mennyiben érinti az oktatásban tervezett leépítés.
Pataki Árpád, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség humánerőforrás-menedzsere szerint lehetetlen véghezvinni a tervezett leépítést. A partiumi megyében valamivel több mint 500 tanügyi állás szűnik meg szeptembertől a friss kormányrendelet alapján. „Nem tudom, hogyan fogják megvalósítani az elbocsátási tervet” – mondta a Krónika megkeresésére a menedzser. Pataki Árpád egyedül a diákok mozgatásával, az apróbb települések iskoláinak megszüntetésével tartja elképzelhetőnek a leépítéseket, ami számtalan egyéb problémát von maga után.
Szatmár megyében ősztől átrendezik a tanterveket, osztályokat vonnak össze, és megszüntetik a helyettesítőkkel betöltött állások nagy részét. „Jelenleg ezer olyan katedra van, amelyet helyettesítőkkel töltöttünk be. Ősztől ezeknek a munkaszerződéseknek több mint felét nem tudjuk meghosszabbítani, ugyanis a tanügyi finanszírozás átszervezésével 560 munkahelyet kell megszüntetnünk a megyében” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes. A szakember osztályösszevonásokra, bércsökkenésre, választható tantárgyak megjelenésére számít.
Maros megyében szakképzett és címzetes pedagógusok elbocsátása szóba sem kerülhet – állítja Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő, aki a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a térségben csak a szakképesítés nélküliektől és a nyugdíjasoktól kénytelenek megválni. A kormány intézkedése viszont számos osztály megszűnéséhez vezet. Ezek többnyire mesterségesen, roma gyerekekkel fenntartott osztályok, melyek látogatása szinte egyenlő volt a nullával. A szakember szerint az intézkedés egyetlen magyar iskola felszámolásához sem vezet.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy látja, idén teljesen át kell szervezni a háromszéki iskolahálózatot. Keresztély Irma szerint januárban még nem lesznek gondok, de a költségvetés jóváhagyása után már nem lesz pénz minden iskola és tanügyi állás fenntartására. Elsősorban a falusi iskolák fenntartását érzi problémásnak, de határozottan állást foglal amellett, hogy az óvodát és az elemi iskolát minden településen tovább kell működtetni.
Nagy Gábor szakszervezeti vezető eközben abban bízik, hogy Kovászna megyét nem érinti súlyosan a létszámcsökkenés, hiszen 2009 szeptemberében a tanfelügyelőség és a szakszervezet közös megállapodásával a minisztérium rendelkezése értelmében már megszüntettek 146 állást. Tájékoztatása szerint akkor nem tartották be az oktatási minisztérium által megkövetelt létszámcsökkentést az ország valamennyi megyéjében, így most elsősorban ezekben a megyékben kell megszüntetni az állásokat. Forrás: MNO

Visszaszereznék a prefektusi tisztségeket
Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget.
Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket.
Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt.
Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek.
Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be.
Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére.
„A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből.
Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében.
Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott.
Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Románia: az RMDSZ prefektusi és alprefektusi tisztségeket alkudott ki
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Számos prefektusi és alprefektusi posztot sikerült kialkudnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kormánykoalíciós partnerrel, a Demokrata–Liberális Párttal (PD-L) történő egyezkedések nyomán.
A romániai magyarok szervezetének operatív döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) már jóváhagyta azoknak a személyeknek a névsorát, akiket az RMDSZ prefektusi, illetve alprefektusi tisztségekbe szán ebben a kormányzati ciklusban. A prefektus Romániában a mindenkori kormány megyei szintű személyes képviselője, elsődleges feladata, hogy gondoskodjon helyi szinten az ország törvényeinek betartásáról, különösen ami a helyi önkormányzati döntéseket illeti.
Az RMDSZ-nek Hargita és Kovászna mellett Hunyad és Szilágy, illetve a Kárpátokon túli Vaslui megyében sikerült prefektusi posztokat kialkudnia. A SZÁT Ladányi Lászlót (Hargita), György Ervint (Kovászna), Dézsi Attilát (Hunyad), Végh Sándort (Szilágy) és Székely Leventét (Vaslui) jelölte a területi kormányhivatalok élére. A jelölteket az RMDSZ területi szervezetei javasolták a testületnek, azok tettek javaslatokat a kialkudott hat új alprefektusi posztra is. Ha Emil Boc miniszterelnök aláírja kinevezésüket, akkor a SZÁT jóváhagyásával Horváth Levente Arad, Borsos K. László Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Pataki Csaba pedig Szatmár megye egyik alprefektusi tisztségét kaphatja meg.
A romániai Új Magyar Szó (ÚMSZ) című lap megjegyzi: a jelöltek mindegyike – Borsos K. László kivételével – rendelkezik már intézményvezetői tapasztalattal. Horváth Levente és Pataki Csaba korábban volt már alprefektus, Böndi Gyöngyike a máramarosi kormányhivatalt is vezette, Pásztor Sándor jelenleg a nagyváradi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, Ambrus Károly pedig a kereskedelmi kamaránál tölt be vezető tisztséget.
Kinevezésükkel egyébként az RMDSZ által támogatott alprefektusok száma nyolc lesz az országban, ugyanis Temes megyében Marossy Zoltán, Maros megyében pedig Bárzci Győző István révén már tavaly ősztől ellátja ezt a tisztséget a szövetség.
Az ÚMSZ a helyzet érdekességének tartja, hogy az új kinevezésekkel a magyar ajkú alprefektusok száma végül is kilencre nő Romániában. Brassó megyének ugyanis jelenleg is magyar az egyik alprefektusa. Benedek Gábor azonban nem az RMDSZ, hanem a jelenlegi koalíciós partnere támogatásával kapta meg még tavaly ezt a posztot. Így akár az is elképzelhető, hogy a Brassó megyei kormányhivatal vezetőjének két magyar helyettese legyen – erősítette meg a lapnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Szerdai vezércikkében a lap emlékeztet: éppen egy esztendeje, hogy a demokrata-liberálisok uralta koalíciós kormány (amelyben a szociáldemokratákkal alkottak nagykoalíciót) kipenderítette helyükről az államigazgatásban tevékenykedő magyar tisztségviselőket, köztük prefektust, alprefektusokat, főtanfelügyelőt és altanfelügyelőket, a szakminisztériumok megyei igazgatóságainak és különböző ügynökségeknek a vezetőit, mondván, hogy a politikai váltógazdaságban úgy illik: a győztes visz mindent. Az RMDSZ akkor egyre gyakrabban emlegette az etnikai tisztogatás vádját, arról beszélve, hogy ezután, függetlenül a kormányszínektől, bizonyos tisztségeket nem politikai szempontok alapján, hanem lakossági összetételnek megfelelően, azaz etnikai alapon kell betölteni.

Kinevezték a magyar prefektusokat
Hat magyar kormánybiztos - három prefektus és ugyanennyi alprefektus - kinevezéséről született döntés a bukaresti kormány tegnapi ülésén. Az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatása szerint Emil Boc miniszterelnök a szövetség által javasolt jelöltek közül jóváhagyta, hogy Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget.
Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket.
A felsorolt politikusok közül ketten – Böndi Gyöngyike és György Ervin – korábban már tevékenykedett prefektusként, miközben Végh Sándor és Pataki Csaba lemondott, Dézsi Attilát és Horváth Levente-Ákost pedig leváltották az alprefektusi tisztségből.
Mint arról már beszámoltunk, az RMDSZ a kormánykoalíciós megállapodás értelmében öt megyében jelölhet prefektust – a most kinevezetteken kívül Hargita és Vaslui megyében –, ugyanakkor várhatóan szintén a szövetség jelöltje ülhet Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Maros, Temes, Argeş, valamint Teleorman alprefektusi székébe.
Noha az RMDSZ vezető politikusai korábban úgy nyilatkoztak, hogy az év első kormányülésén valószínűleg valamennyi kormánybiztost kinevezik, ez valószínűleg azért nem történt meg, mivel a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) számos központi és területi vezetője kifogásolja az alakulatnak juttatott tisztségek számát, sőt bizonyos jelölteket is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

György Ervin újra prefektus
Három RMDSZ által javasolt prefektust és három alprefektust nevezett ki a tegnapi Emil Boc miniszterelnök. Eszerint a Hunyad megyei kormányhivatal élére Dézsi Attila, a Kovászna megyeibe György Ervin, a Szilágy megyeibe pedig Végh Sándor került. Alprefektusnak nevezték ki Böndi Gyöngyikét Máramaros megyébe, Horváth Levente-Ákost Arad megyébe és Pataki Csabát Szatmár megyébe.
Amint beszámoltunk róla, az RMDSZ-nek eddig összesen hat új alprefektusi posztot sikerült kialkudni a már meglévő Maros és Temes megyei mellett. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap lapunknak elmondta: elképzelhető, hogy sikerül megszerezni egy-egy alprefektusi tisztséget két Kárpátokon túli megyében is. A Gândul napilap tegnap arról írt, hogy az RMDSZ Argeş és Teleorman megyében esélyes a szóban forgó posztokra.
„A román sajtó értesüléseit nem tudom megerősíteni, azt azonban igen, hogy esély van alprefektusi tisztségre két Erdélyen kívüli megyében is” – mondta az ÚMSZ-nek Kovács. Lapunk egyébként kedden tévesen értesült arról, hogy az RMDSZ Pásztor Sándort, a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét javasolta alprefektusi posztra. Tegnap megtudtuk: a bihariak jelöltje Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Állami Filharmónia korábbi vezérigazgatója.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest).

Magyar prefektusokat nevezett ki a kormány
A szerda délutáni kormányülésen a miniszterelnök aláírta a következő, az RMDSZ által javasolt prefektusok kinevezését: Dézsi Attila (Hunyad megye), György Ervin (Kovászna megye), Végh Sándor (Szilágy megye). Alprefektusnak nevezték ki Böndi Gyöngyikét (Máramaros megye), Horváth Levente-Ákost (Arad megye) és Pataki Csabát (Szatmár megye). Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Székely öröm: végre elkészül a több tízmillió eurós projekt?
Bár egy évet késett a „Borvíz útja" projekt kivitelezése, műszakilag megoldható, hogy határidőre befejezzék – közölte a Krónikával Klárik László megyemenedzser. Kifejtette, a kivitelezési idő meghosszabbítására nincs lehetőség, így annyi valósul majd meg a projektből, amennyit a szeptemberi határidőig elvégeznek.
Ha a cégek, az alvállalkozók, a beszállítók komolyan veszik a feladatukat, és feszes ütemben dolgoznak, akkor elvégezhetik határidőre a munkát.
A Kovászna és Hargita megyét érintő, több mint tízmillió euró értékű projekt megvalósítását már tavaly tavasszal el kellett volna kezdeni, amikor a fejlesztési minisztérium kiutalta a 15 százalékos előleget, vagyis 1,5 millió eurót a projektvezető Confort Rt.-nek.
A temesvári Confort és a magyarországi Betonút cégből álló konzorcium azonban hónapokat késett, mert nem fejezték be időben a terveket. A megyei tanács nem tudta hatékonyan sürgetni a cégeket, mert a szerződés szerint a fejlesztési minisztérium volt a megrendelő.
Úgy tűnt, hogy a késés miatt az egész projekt veszélybe kerül, de több mint húsz tárgyalás után, az elmúlt év végén sikerült kimozdítani a holtpontról. Az év végén a kedvezőtlen időjárás miatt már alig dolgoztak, csak Előpatakon és Bereckben építették ki a telephelyeket. A munkát tavasszal kezdhetik el újra, egyszerre minden érintett településen, mondta Klárik László.
A „Borvíz útja" beruházás összesen 14 székelyföldi település ásványvízre épülő, hagyományos székelyföldi gyógyfürdő-kultúráját éleszti fel. A projektet a PHARE előcsatlakozási európai uniós pénzekből, mintegy 10 millió euróval finanszírozzák. A két székely megye önkormányzata már kétmillió lejt fektetett önrészként a nagyszabású projektbe. Forrás: erdély.ma

Problematikussá vált az együttműködés?
Ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
Divergenciáktól sem volt mentes az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi ülése, amelyen egyebek mellett az RMDSZ kormányzati részvételéről, az erdélyi magyar összefogás jelenéről és jövőjéről, az EMEF működésének folytatásáról tárgyaltak Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az EMNT "nemzeti szempontból" nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kívánt neki, hogy bizonyíthassa azt, hogy érdemes volt kormányra lépni, és folytatni óhajtja az együttműködést.
A tanácskozás végén, amikor az RMDSZ, illetve az EMNT elnöke nyilatkozott az újságíróknak, kisebb szópárbajra is sor került a kormányzati szerepvállalást illetően.
Kölcsönös tájékoztatás
Markó Béla szövetségi elnök, aki szerint egy nem túlságosan hosszú, de eléggé eseménydús időszak után találkozott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely arra hivatott, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghívott szervezetek számára biztosítson konzultációs keretet lényeges elvi, eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatosan.
– A tanácskozáson elsősorban egy kölcsönös tájékoztatásra került sor, hiszen időközben az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, kormányprogramot dolgoztunk ki a Demokrata-Liberális Párttal, és tájékoztattuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot arról, hogy ebben a kormányprogramban mit tartunk fontos elemnek, akár az általános társadalmi érdeket nézve, gazdasági programot, decentralizációs célkitűzéseket, akár a sajátos gondokra utalva, az etnikumközi viszonnyal kapcsolatos megoldásokra, és ugyanakkor arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban, kormányzati intézményekben milyen helyet, milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkező időszakban – mondta a szövetségi elnök.
Ebben a témakörben az államtitkári tisztségekről, prefektusi, alprefektusi tisztségekről, a dekoncentrált intézményekben elfoglalt helyekről és arról is tárgyaltak, hogy a jövőben hogyan, mi módon fognak együttműködni.
Markó Béla nem tagadta, hogy vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között a kormányzati szerepvállalást illetően, de abban egyetértettek, hogy keresni kell az együttműködés útjait. Az RMDSZ elnöke szerint munkacsoportokban együtt dolgoznak az elkövetkező időszakban, és közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reformról, decentralizációs problémákról és más fontos, a magyarságot érintő kérdésekről.
"Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került"
Tőkés László, az EMNT elnöke mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron elindult a romániai népfelkelés, rá három hónapra, Marosvásárhelyen egy ellenforradalmi, nómenklatúra, szekuritate hátterű fekete márciusra került sor. "Ezelőtt húsz évvel teljes egyetértésben fogtunk össze mi magyarok, és most, húsz év után nagyon szétzilálódott ez az egység". Véleménye szerint nehéz helyzetben vannak. Az államelnök-választás után nehezebb szót érteniük az RMDSZ-szel, mint ezelőtt negyedévvel, az RMDSZ kormányba lépésével nehezebb együttműködniük, mint ezelőtt egy hónappal. "Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került" – jelentette ki.
Mint mondta, jól indultak az EP-választásokon, folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendezték a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, együtt tudtak működni a szövetséggel, de most, hogy az RMDSZ úgy alakította a politikáját, hogy azzal az EMNT nem tud egyetérteni, problematikussá vált az együttműködés, az összefogás folytatása. Ennek ellenére folytatni szándékoznak a párbeszédet, a közös útkeresést, "mert vannak olyan nemzeti céljaink, amelyeket nem tudunk elérni, hogyha külön úton járunk." Az EMNT-t az általánoson túl nemzetpolitikai meggondolások irányítják. "Nekünk nem az a fontos, hogy György Ervin legyen a prefektus Kovászna megyében, hanem az, hogy ne tegye kifogás tárgyává az egyes települési önkormányzatok által hozott autonómiahatározatokat. Nekünk nem az a fontos, hogy Vaslui megyében legyen magyar prefektus, vagy hogy legyen magyar kulturális miniszter, hanem az, hogy az egyházi ügyeket is az a kulturális miniszter irányítsa. Egyáltalán nem örülünk annak, hogy Pascan prefektus úr a szóvivője volt Dorin Floreának, és tudjuk, hogy az utóbbi húsz évben Marosvásárhely etnikai arányainak a megváltoztatásában milyen sikert ért el a Vatra Româneasca, a fekete március vérengzései vagy a Dorin Florea vezette önkormányzat" – nyilatkozta Tőkés László.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Pesztízsposztok
Ha a puszta számokat tekintjük, jogos a megállapítás, amely szerint az RMDSZ rekordmenynyiségű vezetői tisztséget alkudott ki: öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztség tényleg jól hangzik. Hargita és Kovászna megyén kívül ugyanakkor a másik három, jelentős magyar közösséggel rendelkező megyében – Marosban, Biharban és Szatmárban – nem sikerült megszerezni a kormánybiztosi tisztséget, itt csupán alprefektusok lesznek.
Persze a Hunyad és Szilágy megyeiek is megérdemlik az odafigyelést, hiszen a szórvány rendszerint kevésbé képes érvényesíteni érdekeit, mint a tömbmagyarság. Ugyanakkor az RMDSZ érdekérvényesítésének határait is jelzi, hogy a Székelyföldön kívül magyar szempontból jelentős megyéket nem tudott megszerezni – a vaslui-i prefektusi tisztség már a nevetséges kategóriába tartozik. Érdemes elgondolkodni azon is, mekkora haszna lehet a romániai magyar közösségnek az RMDSZ-es prefektusokból.
A korábbi esetek azt jelzik, elég kevés, hiszen amikor az egyik legmagyarabb megye, Kovászna élén RMDSZ-es prefektus állt, a kormánybiztosi intézmény ugyanúgy megtámadta az autonómia-népszavazásról szóló önkormányzati határozatokat, mint a román prefektus által irányított megyékben. A prefektúra működését ugyanis az apparátus biztosítja – a prefektus politikai tisztséget tölt be, még akkor is, ha az előző kormányzati ciklusban megkísérelték közalkalmazottá nyilvánítani. Így aztán hiába állt magyar ember a hivatal élén, a prefektúra hivatalnokai úgyis azon nemzetállami törvények szellemében cselekedtek, amelyek alól amúgy a prefektus sem bújhat ki.
Éppen ezért kérdéses, hogy a presztízsen és azon túlmenően, hogy néhány hűséges pártkatonát sikerült zsíros pozícióba ültetni, valóban annyira jelentősek ezek a tisztségek. Pláne, hogy az RMDSZ korábban épp a túlközpontosított államigazgatás szimbólumának tartott prefektúrák megszüntetése mellett kardoskodott. Persze a szövetség már többször bizonyította, hogy a következetesség addig tart, amíg a pártérdek felül nem írja, ám most – ha már a koalícióba való belépés indoka az volt, hogy kormányon hatékonyabb az érdekérvényesítés – lehetőséget kapott arra, hogy birtokon belülről kezdeményezze a valós decentralizáció útjában álló prefektúrák felszámolását. Ezzel talán sikerülne visszanyernie valamit megkopott hiteléből.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Huszadik születésnapját ünnepli az RMDSZ
1990
Április 21–22.
– Az RMDSZ I. Kongresszusa az Egységben az erő jelszó jegyében Nagyváradon. Felhívással fordul az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácshoz és Románia kormányához, tegye haladéktalanul vizsgálat tárgyává az országban a kisebbségi kérdés kezelésében kialakult állapotokat, és haladéktalanul foglaljon állást a kisebbségek kérdésének valóban demokratikus rendezése érdekében. Megválasztják az országos elnökség tagjait: Domokos Géza elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli Király István tagok. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László.
Május 10.
–Az RMDSZ közleményében kijelenti, nem kívánja elkötelezni tagságát egyik államelnökjelölt személye mellett sem. Arra kéri választóit, menjenek el szavazni, és szavazzanak a visszarendezés ellen.
Május 15.
– Szőcs Géza RMDSZ-főtitkár nyilatkozatban teszi közzé a választási adatok feldolgozásával kapcsolatos aggályait.
Május 20.
– Parlamenti és elnökválasztások. Ion Iliescu a szavazatok 85,07 százalékával elnök lesz. A képviselőházban az RMDSZ 991 601 szavazatot (7,23%, 29 mandátum), a szenátusban 1 004 353 szavazatot (7,20%, 9 mandátum) kap.
Május 27.
– Az RMDSZ országos elnöksége a közvélemény tudomására hozza: a kormánynak az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó 521/1990.05.12 Határozata ellentétes az érvényben lévő tanügyi törvénnyel. Beadvánnyal fordul az állam vezetőihez. Rámutat: ez a határozat visszalépés a diktatúra időszakához képest. A rendelet a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedéseket vezet be az oktatásban (leszögezi, hogy az oktatás minden szinten román nyelven történik; „a nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és esetenként anyanyelvű képzésre”; az egyetemi oktatás fejezetében szó sincs a magyar nyelvű egyetemi oktatásról stb.).
Június 7.
– Demény Lajos tanügyminiszter-helyettest, marosvásárhelyi útja során, a helyi Nemzeti Megmentési Front és a Vatra Românească képviselői megakadályozzák abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának.
Június 13–14.
– Bukarestben a rendőrség eltávolítja az Egyetem térről a demokratikus reformok gyorsítását több hete követelő tüntetőket, többszáz személyt őrizetbe vesznek. Miron Cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok érkeznek Bukarestbe, a rend helyreállításának ürügyével behatolnak és törnek-zúznak, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat kegyetlenül bántalmaznak.
Június 16.
– Az RMDSZ vezetősége a június 13–15-i bukaresti eseményekkel kapcsolatban tiltakozik Szilágyi Zsolt és Zsigmond László RMDSZ-képviselők indokolatlan bántalmazása ellen.
Június 20.
– Beiktatják a Petre Roman által vezetett új kormányt.
Június 27.
– Adrian Moţiu államtitkár semmisnek nyilvánítja a Demény Lajos tanügyminiszter-helyettes által kiadott rendeleteket. Deményt július elején fölmentették tisztségéből, de szenátorként alelnöke lett a szenátus oktatásügyi bizottságának.
Július 5.
– A helyi közigazgatási törvénytervezet vitája során a képviselőházban heves ellenállásba ütközik az a szakasz, amely lehetővé tenné a határozatok kisebbségi nyelven történő megjelentetését.
Július 9.
– Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben a Vatra Românească szervezésében összejöveteleket tartanak a kisebbségek anyanyelvű oktatása ellen, a román tanulók „hátrányos helyzetbe” kerülése miatt.
Július 20–21.
– Az RMDSZ országos választmánya nyilatkozatban foglalkozik a marosvásárhelyi márciusi események résztvevőivel szemben indított egyoldalú büntetőjogi eljárás visszásságaival. Míg Sütő András támadói közül senkit sem azonosítanak, a büntetőeljárási szervek több magyar és cigány nemzetiségű személyt tartóztattak le és ítéltek szabadságvesztére.
Július 30.
– Domokos Géza nyílt levelet intéz Iliescu elnökhöz, amelyben ismételten kéri, hogy a prefektúrák felállításakor vegyék figyelembe a helyi magyar lakosság által beterjesztett javaslatokat
Augusztus 13.
– Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetést szervez a Vatra Românească, amelyen jelszavakat skandálnak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot.
Szeptember 11.
– Az RMDSZ parlamenti csoportja interpellációban tiltakozik az oktatási miniszter azon telefonutasítása ellen, amely az érvényben lévő törvényben biztosítottak ellenére megfosztja a tanulókat az anyanyelven történő felvételizés jogától.
Szeptember 15.
– Az oktatási minisztérium magyar líceum megnyitását engedélyezte Aradon. Szept. 10-én Gheorghe Gîrbovan megyei prefektus kijelenti, hogy nem engedélyezi a líceum megnyitását. Tokay György képviselő tiltakozásul ülősztrájkba kezd. Sikerül elérnie, hogy szeptember 17-én mégis meginduljon a tanítás.
Október 4.
– A szenátus határozata értelmében a székelyföldi vonatokon rendőrségi és katonai járőrök tartanak ellenőrzést, azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy megvédjék a román utasokat a helybeli lakosok atrocitásaival szemben.
Október 6.
– Engedélyezik az aradi megemlékezést az 1848-1849-es magyar szabadságharc vértanú tábornokaira. Utólag a román kormány a Magyar Külügyminisztérium egy jegyzékére válaszolva úgy értékeli, hogy a rendezvény nemzeti uszításhoz, a román nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett.
Október 9.
– Az RMDSZ képviselői tiltakozásul kivonulnak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak román lehet. Végül az RMDSZ által javasolt változatot fogadják el, amelyben a románt román állampolgárságúra cserélik.
November 2.
– Radu Ceontea és Adrian Moţiu (PUNR) szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzi egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. december 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből.
December 1.
– A román nemzeti nap alkalmából Gyulafehérváron kerül sor a parlament szabadtéri, ünnepi ülésszakára. Szőcs Géza főtitkár közbekiabálással, fütyüléssel keltett hangzavarban próbálja elmondani a toleranciáról szóló beszédét. A román ellenzék sem jut szóhoz. A hangulatkeltésben részt vesz – a televíziós felvételen is láthatóan – Petre Roman miniszterelnök is.
December 2.
– Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a december 1-jei incidens ellen. Követeli, kormányfői minőségével összeegyeztethetetlen magatartásáért Petre Roman megbízatásának visszavonását.
December 5.
– A Nemzeti Megmentési Front (FSN ) frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követel Sütő András és Tőkés László ellen.
1991.
Február 4.
– A közszolgálati televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen nyilatkozatban tiltakozik az RMDSZ.
Február 22.
– Domokos Géza RMDSZ-elnök a parlamentben ismerteti a szövetség álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolja azt a meghatározást, hogy Románia „egységes nemzeti állam”. Az RMDSZ és a többi nemzetiség parlamenti csoportja javaslatai az alkotmány tervezetéhez: a hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét, a román állam alapja nem a román nép egysége, hanem a román nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több paragrafus átdolgozását kérik (pl. azt, hogy ne legyen büntetendő a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való felhívás), és azt, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket a közigazgatási szervek előtt.
Május 24–26.
– Marosvásárhelyen megtartják az RMDSZ II. Kongresszusát. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök.
Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T.Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A kongresszus felhívást tesz közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdekösszefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutat rá. Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéznek, kérve a magyar kisebbségpolitika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását.
Június 1.
– A Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendeli, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helységnévtáblákat, és cseréljék ki azokat románra.
Június 12.
– A képviselőház tanügyi bizottságában ismertetik az 1991/521. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező román osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Románia földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is.
Június 25.
– A Kolozs megyei tanfelügyelőség néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt közzéteszi a következő évi beiskolázási tervet. Ezek szerint a Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990-ben visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most újból román osztályok indítását tervezik. A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is.
Június 26.
– Iliescu elnök fogadja az RMDSZ küldöttségét. Szóvá teszik az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat, a földrajz, illetve a történelem kötelezően román nyelven való oktatásának kérdését szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét, és azt, hogy a szükségesnél kevesebb magyar nyelvű osztályt terveznek indítani. Felvetik, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával lehetne pótolni.
Július 6.
–Kolozsváron alakuló ülését tartja az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa (KOT). Felhívást intéz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet genfi Kisebbségi Konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. Ugyancsak felhívással fordulnak a román kormányhoz és pártokhoz, egy interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozását szorgalmazva.
(Részletek az RMDSZ, eseménynaptárából) Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Huszadik születésnapját ünnepli az RMDSZ
FOLYTATÁS LAPUNK JANUÁR 9-I SZÁMÁBÓL
1991.
Szeptember 7.
– A KOT kolozsvári ülésén tiltakozik az igazságügyi szervek „etnikai elfogultsága és nemzetiségi diszkriminációja”ellen. Közleményük hangsúlyozza, autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek számarányának megfelelő képviseletet. Szükség van egy Nemzetiségi Minisztériumra is.
Szeptember 10.
– A Parlament megkezdi az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyja az első szakaszt, amely szerint Románia nemzetállam. Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) ellene szavaznak.
Október 3.
–Az RMDSZ-küldöttség Theodor Stolojannal tárgyal a kormányalakításról. Az RMDSZ igényli a nemzetiségi minisztériumot és jogot formál a miniszteri tisztségre, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban kér egy-egy államtitkárt.
Október 5.
– Aradon ülést tart a KOT. Nagy vita folyik a kormányban való részvétel esetén igénylendő tisztségek betöltése körül. Elhatározzák a rendkívüli kongresszus összehívását decemberig. Állásfoglalás születik az önrendelkezési jogról és a területi autonómia igényéről.
Október 9.
– A (Roman-kormány bukását követő) kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasítják. A tárgyalások megszakadnak.
Október 17.
– Élő tv- és rádióadás közvetíti a Kovászna és Hargita megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. A jelentés elüldözöttnek tünteti fel azokat a tanárokat, akik kényszerkihelyezésük után hazatértek szülőföldjükre. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kivonulnak a parlament együttes üléséről, mert a jelentés az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg. (Később a Har-Kov-jelentés néven emlegetik.)
Október 28.
– A parlament két háza folytatja a Har-Kov-jelentés vitáját. Az RMDSZ továbbra is adatokkal cáfolja a jelentés állításait, a román szenátorok és képviselők, csakúgy, mint a korábbi vitanapokon, indulattal és gyűlölettel válaszolnak.
November 8.
– Budapesten Antall József miniszterelnök fogadja az RMDSZ küldöttségét; megtörténik a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezető erői között.
November 12.
– A parlament leszavazza, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. Az RMDSZ képviselőit megakadályozzák beszédük elmondásában.
November 21.
– Theodor Stolojan kormánya nyilatkozatot fogad el a kisebbségekről, amelyben kifejti, hogy elítéli és visszaveri a nemzeti gyűlöletet és az antiszemitizmust. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. Ugyanakkor kijelenti, hogy figyelemmel követi, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elidegeníthetetlenül elismert és szavatolt jogaik gyakorlása ne vezessen a kisebbségeknek a lakosság többi részétől való elszigetelődéséhez.
November 23.
– Az Alkotmányozó Gyűlés megszavazza az Alkotmányt. Az RMDSZ szenátorai és képviselői az Alkotmány ellen szavaznak, mert – többek között – nem értenek egyet azzal, hogy Románia egységes nemzetállam.
December 4.
– Az RMDSZ felhívja tagjait: „polgári kötelezettségeinek eleget téve, tanulmányozza Románia alaptörvényét, vegyen részt a népszavazáson és saját belátása és lelkiismerete szerint szavazzon”.
December 12.
– Király Károlyt megfosztják szenátori mandátumától, mert nem vett részt az Alkotmány parlamenti megszavazásán és megírta az Európa Tanácsnak a román alkotmányozási vita eseményeit.
December 27.
– Az RMDSZ országos elnöksége nyílt levélben fordul a Központi Népszámlálási Bizottsághoz. Felhívja a figyelmet, hogy nem létezik sem székely nyelv, sem székely nemzetiség, ezért kéri ezeknek a jegyzékből való törlését.
1992
Január 7–14.
Népszámlálás. Az adatfelvétel és -feldolgozás hitelességét az RMDSZ kétségbe vonja. Külön népszámlálást szorgalmaz az egyházakkal együttműködve, a romániai magyarok összeírására.
Február 9.
A helyhatósági választások első fordulójának eredményeként az RM DSZ-nek 117 polgármestere, 2616 helyi és 121 megyei tanácsosa lesz.
Február 23.
A helyhatósági választások második fordulója. Az RMDSZ polgármestereinek száma 131-re nő.
Kolozsváron a PUNR polgármesterjelöltje, Gheorghe Funar kapja a legtöbb szavazatot.
Február 24.
Romulus Vulpescu szenátor a parlamentben internáló táborok létrehozását sürgeti magyarok számára.
Március 19.
Névtelen feljelentés alapján a rendőrség házkutatást tart több Kolozs megyei helységben a helyi RMDSZ-elnök, valamint a református lelkészek lakásain és a templomokban.
Március 26.
Funar polgármester felszólítja a kolozsvári magyar líceumokat és a református lelkészi hivatalt, 48 órán belül távolítsák el a magyar névtáblákat.
Április 11.
A Nemzeti Liberális Párt kilép a Demokratikus Konvencióból, mert elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ törekvéseit. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozik az újabb polgármesteri határozat ellen, amely szerint bármilyen közlemény, hirdetmény, beleértve a színház- és operaplakátokat is, kizárólag román nyelvű lehet.
Május 5.
Domokos Géza – bukaresti sajtóértekezletén – bejelenti, hogy nem jelöli magát a szövetségi elnöki tisztségbe és parlamenti mandátumért sem indul, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. Visszavonulásának egészségügyi és politikai okai vannak.
Mivel 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon.
Június 10.
Minden magyar eredetű emlékművet meg kell semmisíteni – jelenti ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester.
Június 22.
Ion Iliescu elnök fogadja az RMDSZ kolozsvári küldöttségét. Tagjai közlik: Kolozsváron a polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Az elnök kifejti, hogy nincs hatalma a helyhatóság fölött.
Július 4–5.
Az RMDSZ úgy dönt: támogatja a DK elnökjelöltjét, Emil Constantinescut.
Szeptember 4.
Leváltják Horváth Andort, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy a művelődési minisztériumban megszüntetik tisztségét.
Szeptember 27.
Parlamenti és elnökválasztás. Az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerül bejuttatni a román Parlamentbe. Az elnökválasztáson Ion Iliescu vezet.
Október 9.
A román külügyminisztérium körlevele megtiltja az Erdély szó használatát hivatalos iratokban, az ilyen tartalmú levelek fogadását és azt is, hogy a kormány helyi szervei a külügyminisztérium előzetes engedélye nélkül külföldieket fogadjanak.
Október 11.
Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzik meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyer, 61,43-38,57% arányban.
November 30.
Kolozsvárott újabb feszültséget provokál Gheorghe Funar, azzal, hogy a Mátyás-szobor talapzatára fölszereltet egy Iorga-idézettel ellátott bronztáblát, amely a király román eredetét hivatott igazolni. Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége nevében levélben fordul az ország elnökéhez, kéri, állítsa le Kolozsváron a Mátyás-szobor körül történő törvénytelenségeket.
December 1.
Románia nemzeti ünnepén, nagy rendőri felügyelet mellett, hivatalosan fölavatják a Mátyás szoborra tett táblát. Az RMDSZ tiltakozásként távol marad minden aznapi megnyilvánulástól. Román értelmiségiek is magyarellenes provokációnak tartják, hogy hozzányúltak Fadrusz János művéhez. Másnap a város mintegy 300 magyar lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozik.
December 6.
Kolozsváron a Szent Mihály-templomban a város magyar lakossága ökumenikus istentiszteleten tiltakozik a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerüli a templomot. A menethez több ellenzéki román értelmiségi is csatlakozik.
December 22.
Az Országos Műemlékvédő Bizottság határozatban tiltja meg a Kolozsvár főterén található emlékművek és azok környezetének módosítását, elrendeli a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. Az intézkedést nem támasztja alá politikai akarat, ezért hatástalan marad. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Elosztották az intézményeket
Az elmúlt húsz évben először a kormánynak alárendelt megyei intézmények több mint 65 százaléka magyar irányítás alá került. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ tegnap este befejezte a tárgyalásokat, és aláírták ― országosan elsőként ― az együttműködési megállapodást.
A felek elégedetten álltak fel az asztaltól, a hivatalos nyilatkozatokból legalábbis az derült ki, mindkét tábor nyertesnek érzi magát. Nem kétséges, hogy a siker annak is köszönhető, hogy a D-LP tárgyalócsapatát a párt országos alelnöke, a brassói polgármester, George Scripcaru vezette, és nem Gheorghe Baciu megyei, hanem Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnöknek volt meghatározó szerepe az egyeztetésben. Az RMDSZ-t Tamás Sándor megyei, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök, illetve Tischler Ferenc ügyvezető elnök képviselte.
A kedden kezdődött és tegnap este zárult alku során az RMDSZ-nek sikerül nemzeti szempontból fontos intézményeket, például a megyei tanfelügyelőséget vagy a művelődési felügyelőséget megtartania, megszerezni és első alkalommal lehet magyar irányítója az országos levéltár helyi kirendeltségének. Magyar vezető marad az egészségügyi, illetve az állat-egészségügyi igazgatóság élén, és az RMDSZ nevesítheti az egészségügyi pénztár vezetőjét. Magyar lesz a sport-, de az ifjúsági és a mezőgazdasági igazgató is, illetve az építészeti főfelügyelő, és sikerült megszerezni gazdasági szempontból fontos posztokat: a pénzügyi igazgatóságot, pénzügyőrséget, a környezetvédelmi és az erdészeti felügyelőséget is. A két párt képviselői harmincöt intézmény vezetőinek sorsáról döntöttek, huszonnégy magyar irányítás alá került, tizenegynek demokrata-liberális lesz a vezetője. Arról is megállapodtak, hogy ahol egyik fél adja az igazgatót, ott a másik nevesíti az aligazgatót, ha több helyettes van, ezek a posztok fele-fele arányban oszlanak. Összesen százkét vezetői tisztség volt az alku tárgya, és az RMDSZ-nek a posztok kicsivel több mint hatvanöt százalékát sikerült megszereznie. A hétfői bukaresti megállapodás értelmében minden megyében az etnikai arányt tekintik kiindulópontnak, ám Kovászna és Hargita „engedékenyebb" lesz, lemond néhány százalékról a szórványmagyarság javára ― ismertette az egyezséget Tamás Sándor.
„Együtt élnek itt románok és magyarok, ezért közösen kell megoldást találnunk a gondokra, és túl kell lépnünk mindazon, ami elválaszt bennünket" ― fogalmazott George Scripcaru. Antal Árpád a normalitás jeleként értékelte a megállapodást, eddig sok volt a fölösleges vita, most végre körvonalazódnak közös tervek, elképzelések, melyek a térség javát szolgálják.
A majdani igazgatók szemé­lyéről a következő napokban döntenek, tegnap este sem az RMDSZ, sem a D-LP nem volt hajlandó arról nyilatkozni, kit tartanak meg, illetve kit menesztenek, ki számíthat a párt bizalmára és egy-egy igazgatói székre. A Háromszék kérdésére válaszolva George Scripcaru elmondta, az MPP-vel nem egyezkedtek, koalíciós partnerük az RMDSZ, így a vezető posztokról a szövetséggel tárgyaltak. „Más politikai alakulatokkal is van kapcsolatunk, tárgyalunk, de ezek az egyeztetések csak ránk és rájuk tartoznak" ― nyilatkozta a D-LP országos alelnöke.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Sikeres egyeztetés: a háromszéki közintézmények kétharmadát magyarok fogják vezetni
A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt megyei közintézmények 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
Az országban elsőként Kovászna megyében írták alá az együttműködési megállapodást az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi szervezetei. Két nap intenzív tárgyalás után szerda estére megegyeztek, hogyan osztják el a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit.
A szövetség megyei szervezetének vezetői szerint az RMDSZ az elmúlt húsz év legjobb eredményét érte el a tárgyalásokon. A kormányhoz tartozó 35 háromszéki intézmény 65 százalékát az RMDSZ szerezte meg, így 24 igazgatóság élére kerül magyar vezető. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és RMDSZ-elnök rámutatott: eddig a megyei intézményvezetőknek legtöbb 45 százaléka volt magyar nemzetiségű. Mint mondta, több intézmény élére első alkalommal sikerül magyar igazgatót kinevezni, így például az országos levéltár vagy a sportigazgatóság is az RMDSZ-hez került. Ugyancsak a szövetség jelöl igazgatót többek között a pénzügy és a pénzügyőrség, a környezetvédelmi, az erdészeti, a művelődési felügyelőség, az egészségbiztosítási pénztár, a mezőgazdasági és ifjúsági igazgatóság élére.
Magyar marad a főtanfelügyelő, a főállatorvos, az építészeti főfelügyelő és a közegészségügyi hatóság igazgatója is. Az egyezség értelmében, ahol az egyik alakulat jelöli az igazgatót, a másik szervezet kapja meg az igazgatóhelyettesi tisztséget. Azokban az intézményekben, ahol több aligazgatói tisztség van, azokat fele-fele arányban osztják el. Az igazgatókat mindkét párt a következő napokban nevesíti.
„A tárgyalások kiindulópontját az etnikai arány jelentette, a Háromszéken fennmaradó 10 százalékot – a 65 százaléktól 75 százalékig – a szórványközösségek megerősítése érdekében más megyékben használhatjuk fel, erre ígéretet kaptunk a PDL tárgyalócsapatától – mondta a Krónikának Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. – Fontos ez a lépés is, hiszen a szórványközösségek a megmaradásukhoz szükséges kulcspozíciókhoz juthatnak – gondolok itt Hunyad, Arad, Temes megyére például.”
Scripcaru: tévedés volt összefogni
A tárgyalásokon a PDL-t George Scripcaru brassói polgármester, a párt országos alelnöke és Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnök képviselte. Gheorghe Baciu Kovászna megyei elnök nem volt jelen a megállapodás aláírásán. Újságírói kérdésre Scripcaru elmondta, a Magyar Polgári Párttal nem tárgyaltak az igazgatói állásokról. „Több politikai alakulattal van kapcsolatunk, de ez a párt belügye, a koalíciós partner az RMDSZ, a koalíciós egyeztetések csak ezzel az alakulattal zajlanak” – fejtette ki Scripcaru. Ugyanakkor tévedésnek nevezte, hogy a helyhatósági választások alkalmával a román pártok megyei képviselői koalícióra léptek, ezt a hibát, mint mondta, többször nem követik el.
Elégedetlen az MPP
Az MPP megyei szervezetének képviselői szerint elkeserítő, hogy az RMDSZ helyi szinten is tisztségekre vadászik a kormányzati szerepvállalást követően, ahelyett hogy a területi autonómia ügyéért harcolna. „Vissza nem térő alkalom adódott, hogy az RMDSZ az önrendelkezésről tárgyaljon a demokrata-liberálisokkal, ehelyett bársonyszékekre vadásznak. Elkeserítő, ami történik” – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke.
Az RMDSZ csíki szervezete bejelentette: tanácskozássorozatot, szakmai fórumokat indított el különböző szakmai ágazatok képviselőivel. A velük folytatott kommunikáció eredményeképpen megfogalmazott, intézményvezetéssel kapcsolatos elvárásokat, kéréseket, problémákat a csíki RMDSZ közölni fogja az illetékes intézményvezetőkkel, ugyanakkor annak függvényében jelölne vezetőket, hogy mennyire felelnek meg a megfogalmazott elvárásoknak, illetve rendelkeznek-e azokkal a képességekkel, amelyek a kérések megvalósításához szükségesek. Orvosokkal, ifjúsági szervezetek, civil szervezetek, művelődési intézmények, vállalkozók érdekvédelmi szervezetek, mezőgazdasági szakmai szervezetek képviselőivel terveznek tanácskozásokat. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Folytatják a fejlesztéseket
Interjú Lokodi Edit Emőkével, a Maros megyei önkormányzat elnökével
Mi lenne az a három 2009-es sikerélmény, amiért most azt mondhatja: másfél évvel ezelőtt megérte újabb elnöki mandátumért versenybe szállni?
– A legnagyobb örömmel a Kultúrpalota kistermének átadása tölt el. Miután két évvel ezelőtt teljesen rendbe tettük a nagytermet, most sikerült restauráltatni a kistermet is, amely újra eredeti fényében pompázik. Sikerként könyvelem el a vidrátszegi nemzetközi repülőtér második termináljának a befejezését, valamint a kifutópálya feljavítását. Jó úton haladunk a pálya meghosszabbításáért tett lépéseinkkel is.
Folyik a kisajátítási procedúra, a tulajdonosok kártalanítása, és már az uniós pályázat tervén gondolkodunk. Persze ehhez bizonyos mértékben politikai támogatás is szükséges, de a pályázat sikere főleg a mi operativitásunkon múlik. Helyhiány miatt a kolozsvári röptér kifutópályáját már nincs hova fejleszteni. A napokban éppen a mi támogatásunkat kérték egy új, Désen felépítendő repülőtérre.
Az, hogy jelenleg jóval kevesebb járat indul Vidrátszegről, mint Kolozsvárról, tény. A tavalyi fejlesztések után azonban ismét érdeklődni kezdett a Ryanair, amely több járatát hozná Marosvásárhelyre. Végül még hadd tegyem hozzá, hogy amikor nem fog füstölni a marosvásárhelyi vegyipari kombinát, nem lesz annyi ködös nap a környéken, így nem lesz mire panaszkodniuk a légi járatokat működtető cégeknek.
– Mire jut még az idei, amolyan túlélési költségvetésből?
– Folytatnunk kell a korábban elkezdett hulladékgazdálkodási, illetve víz- és csatornarendszer programunkat. Európai pénzekre számítunk, de még így is mindkettő sokat fog felemészteni, mert az önrésszel nekünk kell megelőlegeznünk a munkálatok elkezdését. Fel kell újítanunk a bábszínház részére vásárolt egykori zsidó művelődési központot és a volt pártszállodát, amelynek emeleti helyiségeit irodaházként használnánk.
A földszinti egykori pártkantinba a Kultúrpalotában már nem férő megyei könyvtár egy részét költöztetnénk. Szintén 2010-ben kezdenénk el a Csergedi-tetőre tervezett motorversenypályája építését, amely hazai szinten a legnagyobb ilyen jellegű létesítménynek számítana. Ezenkívül csak kisebb beruházásokkal számolunk, amelyekről éppen a napokban tárgyalunk az intézményvezetőkkel.
– Ha a költségvetésről, pénzszerzésről és -elosztásról van szó, mennyire érzi biztonságban magát azok után, hogy az RMDSZ kormányra került?
– Erre azt mondhatnám, hogy jól esik, hogy nem maradtam magamra. Viszont hangsúlyoznám, hogy az RMDSZ Bukarestben tevékenykedő politikusai eddig is támogatták Maros megyét. Odafigyeltek és követték a projektjeinket: amikor valami gond támadt, mindig próbáltak segíteni.
– Gondolja, hogy jót tesz a megyei önkormányzat-prefektúra-marosvásárhelyi városháza háromszög eddig egyáltalán nem felhőtlen viszonyának a PDL és az RMDSZ közötti, felső szinten hozott, de a megyékre is levetítendő együttműködési egyezség?
– Ha mindhárom intézmény végzi a maga törvényes keretek körülhatárolta dolgát, nem adódhatnak gondok. Annál is inkább, mivel érdekeink azonosak. Viszont, ha belegondolunk, hogy Marius Paşcan prefektus a megyei tanács ostorozásával zárta az elmúlt évet, idei első sajtótájékoztatóján pedig ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, elég nehéz felhőtlen együttműködésre számítani.
Hasonló a helyzet Dorin Florea polgármesterrel is, akinek meg kellene tanulnia, hogy az egyezség nemcsak addig tart, amíg felállunk a tárgyalóasztaltól. Én a hat év alatt rájöttem, hogy nem kell minden támadásra azonnal reagálni, főleg, ha percemberekkel van dolgom. A párbeszéd híve vagyok, ám úgy vélem, nem elég tárgyalni, meg is kell egyezni, és azt az egyezséget be kell tartani.
– A polgármester immár visszaköltöztetné a hivatalt a régi városházára, ahol a prefektúra és a megyei tanács székel. A főispán is belemenne a cserébe, most csak önökön múlik, hogy visszakaphatja Marosvásárhely Bernády György korában épült városházát vagy sem. Állítólag ön nem támogatja az RMDSZ által korábban szorgalmazott ingatlancserét.
– Engem ennél fontosabb gondolat foglalkoztat: amíg itt vagyok, restauráltassam ezt a csodálatos épületet, amely 2008-ban töltötte a századik évét. Habár a prefektúrával közösen működtetjük, a megyei tanács a saját pénzén készítette el a restaurálási terveket, szerezte be az engedélyeket. Most csak a kormányhivatal hozzájárulását várjuk a munkálatok elkezdéséhez. Ha Vásárhely jelképe ismét úgy fog kinézni, mint megálmodója és építője idejében pompázott, gondolkodhatunk a cserén. Viszont az sem tőlünk függ, hosszas folyamat, mely végső soron kormányhatározatot igényel.
– És fog úgy kinézni a hajdani városháza, mint Bernády idején? A kommunista hatalom által eltávolított, magyar jelképeket ábrázoló vitrál ablakok is visszakerülnek a helyükre?
– Egyelőre sajnos nem. A művelődési minisztérium korábbi válaszát idézve „annak még nem jött el az ideje”. A csodálatos ablakokat restauráltattuk, és kiállítottuk a múzeumban.
– Magyar jelképekkel vagy anélkül, sokszor tűnik úgy, mintha Maros megye, vagy legalábbis annak marosszéki oldala nem is lenne a Székelyföld része.
– Sajnos tényleg így van, és ez engem is nagyon zavar. Ennek két oka van. Egyrészt könnyű a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknak, mert minden egyes alárendelt intézménnyel jól együtt tudnak működni. Maros megyében, ahol már jó ideje kisebbségben vagyunk, nem tudjuk bizonyos kérdésekben érvényesíteni az akaratunkat, annál is inkább, mivel bizonyos határozatok megszületéséhez kétharmados többség szükséges. Ráadásul sokkal nehezebb lenne úgy vezetni az önkormányzati testületet, hogy folyton a Székelyföld közös dolgaival foglalkozzam.
Ettől függetlenül jól együtt tudunk működni kulturális, és akár önkormányzati vonalon is. A másik oka annak, hogy sokszor úgy tűnik, mintha nem lennénk része a székelyföldi régiónak az, hogy az ottani illetékesek egyszerűen kifelejtenek bennünket. A minap azzal hívott fel a Hargita megyei kollégám, hogy bocsássak meg neki, de Maros megyét véletlenül kihagyták a székelyföldi turisztikai reklámanyagból, ha viszont gondolom, írjak valamit, és újranyomtatják az egész anyagot. Mit mondjak, sértő ránk nézve, de ettől függetlenül tudunk jól együtt dolgozni.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A magyar nyelvű oktatást is érinti a romániai pedagógusok létszámcsökkentése
Románia magyarlakta megyéiben jóval kevesebb pedagógusi állás szüntethető meg az anyanyelvi oktatás megvédése érdekében, mint a főként románok lakta megyékben – állítják az érintett tanfelügyelőségek vezetői a román kormány pedagógusok elbocsátására vonatkozó tervéről.
Az illetékesek szerint a magyartanárokat azért nem lehet elbocsátani, mert ezáltal az anyanyelvi oktatás kerülne veszélybe. A magyarlakta térségekben az oktatási minisztériumnak csökkentenie kellene a megszüntetendő pedagógusi állások számát - írja a Krónika című kolozsvári napilap keddi számában.
Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő a lapnak elmondta, hogy a romániai főtanfelügyelők néhány napja egyeztettek a pedagógusok létszámcsökkentéséről Oana Badea oktatási államtitkárral. Keresztély Irma a találkozón felhívta a figyelmet a Kovászna, Hargita és Maros megyei különleges helyzetre, majd átiratban is kérte az oktatási tárcától, hogy módosítsák a Háromszéken leépítendő állások számát.
A megyei főtanfelügyelő szerint a kisebbségi oktatás helyzetét figyelembe véve Kovászna megyében legalább százzal kevesebb állást tudnak felszámolni, vagyis 221 helyett 121-et. A szaktárca képviselői azt javasolták, hogy számolják fel az állástöredékeket, a pluszórákat, és ily módon csökkentsék a költségeket.
Pásztor Gabriella, a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, hogy jogosnak tartja a kovásznaiak felvetését, és elképzelhető, hogy a tárca az elbocsátásoknál figyelembe veszi a kisebbségi oktatás sajátosságait.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által oktatási államtitkári tisztségre javasolt Király András szerint az anyanyelvi oktatás mindenképpen sajátos elbírálás alá esik, hiszen a szórványban nincs mód az osztályok összevonására, ami lehetővé tenné a tantestületek létszámának csökkentését.
Az Arad megyei politikus a lapnak elmondta, hogy egyelőre a minisztérium helyzetét megnehezíti, hogy a költségvetését már jóváhagyták, és kénytelen a meghatározott összegből gazdálkodni. Forrás: MTI

Csík: már nem gyászolnak
Elvitték tegnap az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől. A helyi RMDSZ vezetői így kívánták jelezni, hogy a szövetség kormányra lépésével csökkent a magyar igazgatók leváltása miatti feszültség Székelyföldön.
Utolsó szakaszába érkezett tegnap az RMDSZ és a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) közötti egyeztetés a kormányzati tisztségek elosztásáról: a koalíciós partnerek lapzártánkkor az országos ügynökségek és hatóságok vezetőségi posztjain alkudoztak.
Kovászna és Temes az élen
Eközben helyi szinteken is zajlanak a tárgyalások a PD-L és az RMDSZ között a megyei intézményvezetői tisztségek elosztásáról, igaz, eddig nem sok eredménnyel: mindeddig csak Kovászna és Temes megyében sikerült aláírni a koalíciós partnerrel a megállapodást – erősítette meg tegnap lapunknak Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.
Emlékeztetett: a területi szervezetek január 21-ig kaptak határidőt arra a két alakulat vezetőségétől, hogy megkössék a helyi egyezségeket. „Ott, ahol nem sikerül megállapodni a határidőig, a PD-L és az RMDSZ országos vezetői próbálnak megoldást keresni a helyi tisztségek elosztására” – magyarázta Kovács Péter.
Temes megyében egy igazgatói és hat aligazgatói tisztséget sikerült két tárgyalási forduló után kialkudni a helyi RMDSZ-nek, Kovászna megyében pedig a posztok 65 százalékát szerezte meg a PD-L-vel folytatott egyezkedéseken.
Baciu: vissza az egész!
Ez utóbbi megállapodással azonban máris elégedetlen a demokrata-liberálisok háromszéki vezetője, igaz, Gheorghe Baciu nem is vett részt a helyi „koalíciós szerződés” múlt heti aláírásán. Az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon a PD-L régióért felelős alelnöke, Gheorghe Sricpcaru képviselte a koalíciós partnert, a megyei elnök Bukarestben volt.
„Nekem csak az utolsó pillanatban szóltak a megállapodásról” – panaszkodott Baciu, aki szerint a nélküle megkötött egyezséget újra kell tárgyalni. „Elfogadhatatlan, hogy a választásokon nyertes párt olyan kulcsfontosságú intézményekből küldi haza az embereit, mint például a pénzügyi igazgatóság vagy a mezőgazdasági igazgatóság” – nyilatkozta a Kovászna megyei PD-L elnöke.
„A kutya ugat, a karaván halad” – kommentálta tegnap megkeresésünkre Gheorghe Baciu panaszait Tamás Sándor. A háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a PD-L helyi vezetőjének kifogásai felboríthatják a már megkötött megállapodást. „Nyilván, hogy Baciu tiltakozik, hiszen most nagyon haragszanak rá azok az igazgatók, akiknek most távozniuk kell posztjukról, s akiket korábban ő juttatott tisztségbe” – mondta Tamás Sándor.
Csíkban ma tárgyalnak
Hargita megyében ma tart tárgyalási fordulót az RMDSZ és a PD-L az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. Borboly Csaba megyei tanácselnök, a Csík Területi RMDSZ elnöke reméli, hogy a háromszékinél is jobb arányban jutnak igazgatói posztokhoz.
„Hangsúlyoznám azonban, hogy nem is az arány számít. Számunkra az a fontos, hogy olyan intézmények élére kerüljenek felelős, szakértelemmel rendelkező magyar igazgatók, amelyek az emberek mindennapjait érintik. Ilyen az oktatás, a mezőgazdaság, az egészségügy” – magyarázta az ÚMSZ-nek Borboly Csaba.
Oldódott a feszültség
Csíkszeredában egyébként tegnap jelképesen is jelezték, hogy véget értek a magyar igazgatók eltávolításával keletkezett feszültségek Hargita megyében: Korodi Attila képviselő és Bencze István, a csíkszeredai városi RMDSZ ügyvezető elnöke sajtóesemény keretében elvitte az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől.
„Most már nyugodtan bevehetjük a táblát, elérte célját. Ezentúl új időszak kezdődik a megye közéletében” – jelentette ki Korodi, utalva arra, hogy a megyébe nemrégiben magyar prefektust neveztek ki, és hamarosan a megyei intézmények élére is jobbára magyar tisztségviselők kerülnek.
Korodi emlékeztetett, hogy a magyar igazgatók tavalyi leváltása elleni tiltakozásul 2009. április 30. – május 22. időszakban a helyi RMDSZ hét darab ilyen táblát helyezett ki Csíkszeredában egy-egy intézmény bejárata elé. Ezek egy részét egyébként azóta ellopták.
Cseke Péter Tamás, Inczefi Tibor. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

RMDSZ- PDL: vidéki perpatvar
Bár az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) csúcsvezetése közötti megállapodás értelmében január 20-áig kell megszülessenek a két alakulat helyi szintű együttműködéséről szóló megegyezések, a tárgyalásoknak koránt sincs vége.
A legtöbb megyében a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztása körül zajlik a vita. Maros, Szatmár, Kolozs és Hargita megyében javában zajlanak a koalíciós pártok közti egyeztetések, Bihar megyében pedig a megyei RMDSZ-szervezet közölte: nem hajlandó felrúgni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) korábban kötött együttműködési megállapodást. Kovászna megyében – az erdélyi megyék közül elsőként – már aláírták az ezzel kapcsolatos egyezményt.
Bihar megye: az RMDSZ a liberálisokkal folytatja
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának ismét megerősítette: szó nincs arról, hogy felmondanák a megyei és a nagyváradi önkormányzatban a PNL-vel fennálló megállapodást. Kifejtette, a megyei szervezet kezdettől úgy gondolkodott, hogy a PNL-t tartja meg partnerként, függetlenül a kormányban kialakult viszonyoktól.
„Az intézményvezetői tisztségeknél fontosabb a tavaly leváltott magyarok erkölcsi kárának megtérítése” – fogalmazott Szabó. Szerinte miután az elmúlt évben az RMDSZ azért harcolt, hogy az intézmények élére ne politikai alapon nevezzen ki vezetőket a kormány, akkor sem szabad változtatnia álláspontján, amikor a saját embereiről van szó.
„A bíróság már több esetben elrendelte az eltávolított tisztségviselőket ért anyagi kár megtérítését, most annak kell következnie, hogy a felelősök nyilvánosan megkövetik a leváltottakat, és elismerik, hogy jól végezték a dolgukat” – magyarázta. Ha ez megtörténik, lehet, hogy születik konkrétabb megegyezés is, de biztosan nem egy-két napon belül – mondta Szabó Ödön. A Bihar megyei önkormányzatban az RMDSZ a liberálisokkal alkot többséget, a testület elnöke és egyik alelnöke PNL-s, a másik alelnök pedig az RMDSZ színeiben tevékenykedik.
Az RMDSZ és a PDL hétfőn este megállapodott az állami ügynökségek vezetői tisztségeinek elosztásáról, a tárgyalások eredményeképpen a szövetség többek között a pénzügyőrség és a környezetvédelmi felügyelőség élére jelölhet képviselőt.
A Mediafax PDL-forrásokból úgy tudja, a pénzügyőrségen és a környezetvédelmi felügyelőségen kívül az RMDSZ az Országos Vízügyi Hivatal és a Kisebbségügyi Hivatal vezetését is megkapja.
Az idézett források szerint a koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy a szövetség ezenkívül egy repülőtér-igazgatói tisztséget is kap. Arról még folynak a tárgyalások, hogy melyik repülőtér igazgatóját jelölheti az RMDSZ.
Maros megye: szombatra halasztottak
Az RMDSZ Maros megyei szervezete eddig többször tárgyalt a PDL helyi vezetőségével, legutóbb tegnap. „A megyében a vezető tisztségek 40 százalékát kapja meg az RMDSZ, és a vezető-helyettesi állások negyven százalékát szintén magyar nemzetiségű szakemberek töltik majd be” – tudtuk meg Kelemen Atillától. Kérdésünkre, miszerint korábban leváltott vezetőket helyeznek-e vissza tisztségeikbe, a megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta: lesznek régi és új jelöltek is. Maros megyében várhatóan szombaton írják alá a koalíciós egyezményt, ekkor hozzák nyilvánosságra a tisztségekre jelölt személyek névsorát is.
Hargita megyében ugyancsak tegnap ültek asztalhoz a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi képviselői, a szövetség Csíki Területi Szervezetének sajtóosztályától azonban megtudtuk, a feleknek lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk, így a tisztségek elosztására vonatkozó megállapodást várhatóan ma írják alá. Kolozs megyében jelentős igényekkel lép fel az RMDSZ: László Attila, a szövetség megyei elnöke közölte, a magyar lakosság arányának megfelelően a megyei intézmények igazgatói tisztségeinek 16 százalékát kérik a PDL-től. Egyelőre itt sem született egyezség a PDL-vel, a tárgyalások a napokban folytatódnak.
Szatmár megye: el sem kezdték az egyezkedést
A Szatmár megyei RMDSZ objektív okok miatt még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni a PDL helyi képviseletével – tudtuk meg Nagy Szabolcstól, a szövetség megyei szervezetének sajtóreferensétől. „A PDL megyei vezetője, Ioan Holdiş parlamenti képviselő az elmúlt időszakban nagyon elfoglalt volt, ezért nem tudtunk egyeztetni vele a megyei együttműködés mikéntjéről” – fogalmazott a sajtószóvivő.
A szatmári RMDSZ-nek jelenleg még nincs pontos ütemterve a partnerségről szóló tárgyalások megszervezésére, de a közeljövőben egyeztetni fog a nagyobbik kormánypárt helyi szervezetével. Szatmár megye ügyeit az RMDSZ a megyei önkormányzatban jelenleg a liberális és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kezeli, ez a két politikai alakulat látja el a megyei tanács alelnöki tisztségeit. A tanácselnöki pozíciót az RMDSZ birtokolja, és ugyanígy övék a nagyobb városok, Szatmárnémeti, Nagykároly és Tasnád polgármesteri széke is.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke korábban úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a szövetség a megye magyar lakosságával arányosan 40 százalékot szeretne kapni a decentralizált intézmények igazgatói székeiből, ezért nem zárkóznak el a tárgyalások elől.
Kovászna megye: Baciu visszakozott
A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei egyeztetőtanácsa hétfői ülésén érvényesnek nyilvánította az RMDSZ-szel kötött helyi szintű megállapodást a decentralizált intézmények vezetői tisztségeinek újraelosztásáról. A szervezet várhatóan pénteken, az RMDSZ-szel egy időben hozza nyilvánosságra az igazgató- és aligazgatójelöltek névsorát.
Mint ismeretes, Gheorghe Baciu, a PDL megyei szervezetének elnöke nem vett részt múlt héten a két párt közötti tárgyalások véglegesítésén, ezt követően úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni az RMDSZ-szel kötött megállapodást, és javasolni fogja a vezetői tisztségek újraelosztását. A PDL egyeztetőtanácsának ülését követően azonban viszszakozott: mint mondta, a sajtó félreértelmezte nyilatkozatait, egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az egyezség legitimitását. A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei szintű RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt 35 megyei közintézmény 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
A koalíciós partnerrel kötött egyezmény értelmében az RMDSZ öt megyei intézmény élére jelölhet igazgatót Szilágy megyében – jelentette be a PDL-vel folytatott egyeztetést követően Seres Dénes, a szövetség területi szervezetének elnöke. Mint mondta, a megállapodás szerint az RMDSZ további hét dekoncentrált intézmény aligazgatói tisztségét is megkapja. Lucian Bode, a demokrata-liberálisok Szilágy megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a vezetői tisztségek elosztása az etnikai arányok figyelembevételével történt.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nehezíti a vidéki iskolák helyzetén az új tanügyi finanszírozási mód
Gondot okozhat a vidéki iskoláknak a fejkvóta bevezetése, ugyanis a gyereklétszám miatt nem lesz biztosítva a tanárok fizetése. Az összeget a helyi önkormányzatoknak kell megpótolniuk – ha van miből.
A tanügy átszervezésére kényszeríti az önkormányzatokat, iskolaigazgatókat a szeptembertől bevezetendő új finanszírozási rendszer – állítják a háromszéki illetékesek. A Kovászna megyei tanfelügyelőség és önkormányzat képviselői a napokban az iskolaigazgatókkal találkoztak, hogy az új elvet ismertessék.
Mint ismeretes, az új tanévtől az iskolák, óvodák a diáklétszám függvényében kapják a támogatást, az úgynevezett fejkvóta 2857 lej egy évre, egy városon, román tagozaton tanuló gimnazista diák után. Ez az alap, amit szorzókkal módosítanak annak függvényében, hogy a tanintézet vidéken vagy városon működik, napközi, elemi iskola vagy gimnázium. A terv kidolgozói emelt összeget szánnak a kisebbségi oktatásnak, a magyar diákok esetében magasabb szorzóval számolnak.
Fedezetlen tanári bérek
Kovászna megyében 38 ezer diák tanul, az első számítások szerint így évente 111 millió lejes fizetésalapot kaphat a megye. Tavaly azonban 124 millió lejt költöttek a fizetésekre, így az idei összeg a szükségletek 91,5 százalékát fedezi. Henning László, a megyei önkormányzat alelnöke szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagy különbségek vannak a fizetésalap biztosításában: van, ahol 123 százalékban, de sok helyen csak 50–60 százalékban biztosított az alkalmazottak bére. Példaként a kökösi iskolát említette, ahol 89 gyerek tanul: utánuk erre az évre 488 622 lejt kapnak, ám tavaly 789 000 lejt költöttek fizetésekre, így csupán a szükséges alap 61,9 százaléka biztosított.
Megyei szinten utólag nem lehet kiegyenlíteni a különbségeket, a tanügyben dolgozók fizetésére szánt pénzt az önkormányzatoknak utalják, és ha többet kapnak a kelleténél, kénytelenek lesznek visszautalni azt a központnak. Henning szerint a vidéki iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt lehetnek gondok, a városi intézményekben ugyan sok a gyerek, viszont nagyobbak a költségek, hiszen ezekben egyes fokozattal rendelkező tanárok tanítanak, akiknek magas a fizetésük. A hiányzó összeget az önkormányzatok saját költségvetésükből pótolhatnák, ám sok esetben erre nincs pénzük.
Gimnázium csak a községközpontban
Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint minden egyes faluban meg kell tartani az óvodát és az elemi iskolát, azonban a gimnazistáknak a községközpontban kellene tanulniuk. Ugyanis vidéken általában összevont osztályokban tanulnak az 5–8. osztályosok, ami a minőség rovására megy, mondta a szakember. Azonban sok háromszéki községben nem lehet megoldani az ingázást: vagy sok a gyerek, és nem férnek be egy iskolabuszba, vagy a községközpontban nincs elég terem több osztály számára.
Keresztély Irma arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben Háromszéken tízezerrel csökkent a diáklétszám, évente ezer gyerekkel kevesebbet írattak be, a tanárok száma azonban változatlan. Gondot okoz, hogy a tárca emelte a minimális gyereklétszámot, első osztályt 25, ötödik és kilencedik osztályt csak harminc diákkal lehet indítani.
Latzin Gábor iskolaigazgató javasolta, hogy magyarországi mintára a kis iskolák tömörüljenek konzorciumba, így a fejkvóta ellenére megoldható a fennmaradás, és pályázni is köny-nyebb. A tanfelügyelőség tizenegy pontos javaslatcsomagot adott át az igazgatóknak, ennek alapján kell megvizsgálniuk, hogyan tudják csökkenteni költségeiket és az alkalmazottak számát.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A kormány embere – A gyermekközpontú oktatás mellett teszi le a garast Ferencz S. Alpár
Hargita megye szerdán kinevezett főtanfelügyelője a fejkvótáról, a tanári posztok leépítéséről, az iskolaelhagyás megfékezéséről. [interjú]
Ferencz Salamon Alpár kinevezését kedden írta alá az oktatási miniszter, egy nappal később iktatták be funkciójába. A 33 éves tisztségviselő az ország legfiatalabb főtanfelügyelője. Tagja a csíkszeredai tanácsnak, a Csíki Területi RMDSZ oktatási ügyekért felelős alelnöke, és jelenlegi tisztsége előtt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója volt. A Transindexnek az elkövetkező időszakban rá háruló munkáról és feladatokról, elképzeléseiről, terveiről beszélt.
Ferencz S. Alpár: – Sajnos bizonyos tervek elő vannak írva, mint a fejkvótás rendszer bevezetése, vagy a tanári posztok csökkentése. A két téma kapcsán kistérségenként konzultáció-sorozatot szervezünk helységenként, ahol az önkormányzatokkal együtt keressük a legkielégítőbb megoldást, hogy a kormányhatározatok előírásainak is megfeleljünk és a helyi közösségek számára is elfogadható legyen. Tehát és a kommunikációnak, a partnerségnek és az együttes döntéshozatalnak vagyok a híve, lévén, hogy ezek a kormányhatározatok bevonják az önkormányzatokat a döntésekbe.
Kersztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő felhívta a napokban a figyelmet Kovászna, Hargita és Maros megye oktatási rendszerének különleges helyzetére, nevezetesen arra, hogy az említett megyékben nem lehet a többi megyéhez hasonló mértékben végrehajtani a tanári posztok számának lecsökkentését anélkül, hogy az intézkedés ne veszélyeztetné az anyanyelvi oktatást. Arról beszélt továbbá, hogy Kovászna megyében mintegy 100 tanári állással kevesebbet lehet felszámolni, mint amennyit a kormányhatározat előír. Ön hogyan képzeli el a tanári állások számának csökkentését Hargita megyében?
‒ Kovászna és Maros megyéhez képest a főtanfelügyelő-kinevezés Hargita megyében egy hónapot késett, így le vagyunk egy picit maradva. De teljes mértékben osztom a főtanfelügyelő-asszony véleményét, nem lehet ugyanazzal a mércével mérni Hargita, Maros és Kovászna megyét, mint Románia más vidékeinek a megyéit. Mi úgy oldanánk meg a posztok számának csökkentését, hogy közben javaslatokat is megfogalmazunk a minisztérium felé.
Hargita megyében 328 posztot kell leépíteni, mi ezt úgy szeretnénk végrehajtani, hogy a didaktikai személyzetet a legkevésbé érintse. Az önkormányzatokkal együttműködve megnézzük, hol vannak feleslegek, hol indokolt a nem-didaktikai, kisegítő-személyzet elbocsátása.
A méltányosság betartására törekszünk, tehát csak ott hajtunk végre leépítéseket, ahol indokolt. Például bizonyos megszűnő bentlakásokhoz kapcsolódó személyzetre már nem lesz szükség. Az anyanyelvi oktatás prioritást élvez és nagy hangsúlyt fektetünk a vidéki oktatás megvédésére is.
Mi történik azokon a településeken, ahol bentlakások szűnnek meg? Hogyan oldódik meg a diákok lakhatása az oktatási periódus alatt?
‒ A bentlakások fenntartása legtöbb esetben az önkormányzatokra tartozik, természetesen a felekezeti bentlakások kivételt képeznek. Például Csíkszereda esetében a Márton Áron Gimnázium felújítási terve többé nem írja elő a bentlakást, így most a városvezetés azon dolgozik, hogy a bentlakó gyerekek számára megtalálja a megoldásokat. Vannak megoldások, az önkormányzatoknak kell fenntartaniuk az épületeket, a kisegítő személyzeti – konyhai személyzeti, mosódás és egyéb posztok esetében pedig a főtanfelügyelőség rendelkezik, amelyeket vagy átcsoportosít, vagy leépít.
Szeptembertől fejkvóta alapján határozzák meg a tanári fizetésekre szánt összeget. Ön szerint azokon a településeken, ahol alacsony a diáklétszám, gondot okozhat az új típusú finanszírozási rendszer bevezetése?
‒ Az új finanszírozási rendszer akkor sem fogja fenntartani a tanügyet, ha az előírt 328 posztot leépítjük. Nemcsak a vidéki oktatás van gondban, sőt, mi több, ha megnézzünk a megyei, vagy akár az országos adatbázisokat, a fejkvótás rendszerben nem feltétlenül a vidéki jogi személyiségű iskolák vannak veszélyeztetve, hiszen sok esetben több alegység tartozik hozzájuk, így a létszámuk is nagyobb.
Nem azt mondom, hogy minden esetben, de többnyire a vidéki iskolák a fejkvóták által a pénzügyi alapnak több, mint felét képesek fedezni. Azok az iskolák a veszélyeztetettebbek, ahol teljes egészében, vagy részben művészeti oktatás folyik, ezek a fejkvóta alapján 50%-os anyagi fedezettel bírnak. Azok az iskolák is veszélyben vannak, amelyek pedagógusai magasabb képzéssel, nagyobb didaktikai régiséggel rendelkeznek, hiszen nekik magasabb bér jár.
Továbbá az alternatív oktatást nyújtó iskolák is nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek, mert például a step-by-step típusú oktatás esetében egy osztályban két pedagógus tanít egyszerre. Ennek a típusú oktatásnak az a lényege, hogy egyszerre négy tantárgyat tanulnak a diákok egy tematikus központban reggel 8 órától délután 4 óráig, ezért indokolt a két tanító jelenléte.
A fejkvótás rendszer által okozott problémákat tovább lehetne sorolni. A fejkvótát kiegészítő finanszírozás létezik a hagyományos anyanyelvű oktatás esetében, azonban ezt a kiegészítést ki kellene terjeszteni az alternatív anyanyelvű oktatásra is.
Vidéken, vagy a szerényebb anyagi körülmények között élő családok esetében magasabb az oktatási rendszerből kieső diákok aránya. Létezik valamilyen elképzelés arra, hogyan lehetne ezt az arányt csökkenteni?
‒ Ha megszervezünk egy iskolai buszjáratot, máris lehet arra számítani, hogy a gyermekek eljutnak az iskolába. Itt a törvénymódosításnak, illetve -szigorításnak is szóba kellene jönnie, amely révén a köztudatban ivódna, hogy a szülőnek kötelessége a gyerekét iskolába járatni. A tanfelügyelőség fontos szerepet vállalhat fel ebben a folyamatban: az iskolával karöltve hatékonyabban tudatosíthatja a szülőben a gyermekek iskolába küldésének fontosságát.
Ennek érdekében különböző programokat kell kidolgoznunk. A tanfelügyelőség pályázni fog egy szülők iskolája típusú Grundtvig programra, a megyei tanács fejlesztési ügynökségével közösen pedig uniós forrásokat kísérelünk meg lehívni.
Sikeres pályázás esetén olyan programokat fogunk szervezni, amelyek révén a szülőket arra neveljük majd, hogy a gyerekek oktatása nemcsak a család prioritása, hanem a közösségé is, és ez egy kötelezettség. Ezt a programot összekapcsolnánk egy olyan projekttel is, amely keretében a munka nélkül maradt szülőkre fordítanánk a figyelmet.
Így az ő formálásukat, átképzésüket, más pályákra való irányításukat ugyancsak az iskolán keresztül lehetne megvalósítani. Egy ilyen képzésen való részvételnek így lenne konkrét eredménye is, amely a család életszínvonalának emeléséhez vezetne.
Kinevezése alkalmával azt mondta, hogy a gyermekközpontú oktatásnak a híve. Hogyan fogalmazná meg pár mondatban, hogy mit ért gyermekközpontú oktatás alatt?
- Az oktatási folyamatnak egy közösségen belül legkevesebb négy szereplője van, ezeknek egymást támogatva együtt kellene dolgozniuk a gyermek érdekében. Az egyik szereplő a szülői közösség, a másik az iskola vezetősége, illetve tanári kara, a harmadik az egyházak képviselői az adott településen belül, a negyedik pedig az önkormányzat, akiknek a gazdasági szereplők és a civil szervezetek bevonásával arról kell gondoskodniuk, hogy iskolai felszerelésben, ellátottságban, az utaztatásban a gyermekek ne szenvedjenek hiányt.
A szereplők tevékenységének középpontjában a gyermeknek kell állnia. Az alternatív vagy felekezeti oktatással pedig változatossá teheti a tanítást, hogy a szülőnek legyen, miből választania. Azt szeretném, hogyha egy tanintézmény felépíti az értékrendjét, azt ne az iskola, hanem az odajáró gyermekek érdekébe tegye. Forrás: Transindex