Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Kovászna megyében magas a munkanélküliségi ráta – jelenleg 7,2 százalék – ezzel az értékkel változatlanul az országos ranglista végén kullog a megye, erdélyi viszonylatban itt a legmagasabb az állástalanság mértéke. /Mózes László: Itt a legmagasabb az állástalanok aránya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

Szociáldemokrata párti prefektusa lehet Kovászna, demokrata-liberális párti Maros megyének, miután a két kormánypárt elkezdte nevesíteni a kormánymegbízott-jelölteket. Az RMDSZ ugyanakkor ragaszkodik álláspontjához, miszerint Kovászna és Hargita megye élére magyar prefektus kell, amit a lakosság számaránya indokol. 2006 januárjától a prefektusok magas rangú köztisztviselőknek számítanak, akik nem lehetnek párttagok, ennek ellenére a kormányváltással mégis politikai alapon cserélik ki őket. /Pap Melinda: Prefektusváltás Kovászna és Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Kiterjesztett fűtéstámogatást kérnek az új kormánytól Kovászna megyének a hatóságok, arra hivatkozva, hogy hegyvidéken keményebb és hosszabb a tél. Bodzafordulón január 5-én hajnalban mínusz 31 Celsius-fokot mértek. György Ervin prefektus úgy véli, a kemény tél miatt a térség lakosságának korábban és hosszabb ideig kellene hozzájutnia a hőenergia-szubvencióhoz. /K. Zs. : Több fűtéstámogatást kérnének Kovászna megyének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Idén Kovászna megyében is megkezdi működését a SMURD rohammentő-szolgálat. Mint ismeretes, a központi fejlesztési régió megyéi – Kovászna, Hargita, Fehér, Szeben, Maros, Brassó – a Regionális Operatív Program keretében közösen nyújtottak be pályázatot a sürgősségi beavatkozások idejének csökkentése, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében. Négy éven belül lecserélik Kovászna megye összes tűzoltósági gépkocsiját, mert a jelenlegi autóparkban több, harmincévesnél is idősebb jármű található. /Farcádi Botond: Rohammentő-szolgálat Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Mindkét székelyföldi megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasol majd prefektust, a nagykoalíció két alakulatának egyezkedései eredményeként. Jelenleg végzi a prefektusi tanfolyamot Olosz Gergely RMDSZ-képviselő és Hobincu Zoltán, a háromszéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője, ők azonban esélytelenek, mert egyikük RMDSZ-es képviselő, a másikat pedig a liberális párt nevezte ki igazgatóvá. György Ervin prefektus korábban kijelentette: szereti Kovászna megyét, ezért ha más megyébe akarnák helyezni, azt nem fogadja el. /Horváth István, Kovács Zsolt: PSD-s „székely” prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Fele-fele arányban kívánja elosztani a kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket az SZDP és a D-LP. Horia Grama SZDP-elnök szerint várják a bukaresti utasításokat, és aszerint járnak el, később döntenek arról, hogy kötnek-e helyi együttműködési szerződést. A háromszéki intézményvezetők kérdése folyamatosan gondot jelentett az elmúlt évek során, az etnikai arányok nem érvényesülhettek, bár hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él Kovászna megyében, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. A mostani kormányváltás idején a vezetők kevesebb mint fele magyar. Az RMDSZ megyei vezetői több ízben jelezték, megvédik azokat a magyar tisztségviselőket, akik bizonyították szakértelmüket, hozzáértésüket. Az RMDSZ meg akarja védeni György Ervin prefektust, aki az elmúlt négyéves tevékenységével bizonyította rátermettségét. /Farkas Réka: Kezdődik a tisztogatás? (Román vezetőt akarnak minden intézmény élére) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Felháborító hír, hogy ,,szörnyszövetségre” akarnak lépni az országos nagykoalíció révén diadalmaskodó „megyei” pártok korifeusai, akik egymás között ötven-ötven százalékos arányban akarják „elosztani” vagy „felosztani” a decentralizált megyei és egyéb állami tisztségviselést. Háromszéknek, ennek az 1968-ban összetákolt megyének 68:32 százalék a magyar és román lakosság aránya még ma is. Ez az arány a kommunista éra tömeges betelepítési politikája, illetve a román lakosságú Bodza vidékének a minden földrajzi, gazdasági, ésszerűséget semmibe vevő, Kovászna megyének nevezett adminisztratív térséghez csatolása. A románok számarányukhoz képest most is túlreprezentáltak, ami a decentralizált tisztségeket illeti. Tiltakozni kell ez ellen a politikai, adminisztratív megszállás és nemzeti bekebelezés ellen, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Készülő szörnyszövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Az esztendő utolsó napján egy mentőorvos itthagyta Kovászna megyét, jelenleg három orvos egész és egy fél normával dolgozik a megyei mentőszolgálatnál. Mindannyian a sepsiszentgyörgyi központban teljesítenek szolgálatot, Háromszék többi városában orvos nélkül működik a mentőállomás. A törvény szerint húsz mentőorvosnak kellene dolgoznia a megyében. /Fekete Réka: Még húsz mentőorvos kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A koalíció vezető politikusai arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy a hatalomváltás nem jár majd politikai alapú tisztogatással a kormánynak alárendelt megyei közintézményeknél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi képviselői arról beszéltek: Hargita és Kovászna megyében nem bolygatják meg az etnikai arányokat a hivatalokban, s tisztségben maradhat egy-egy magyar alprefektus is. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Maradnak az etnikai arányok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A megyei egészségügyi igazgatóságokkal kezdi a leváltásokat a Boc-kormány. A kormányrendelet szerint ugyanis „az egészségügyi rendszer reformjának felgyorsítása érdekében” ezeket a közintézményeket át-(azaz voltaképp vissza-)keresztelik „hatóságból” „igazgatósággá”. Ez azt jelenti, hogy az illető intézmények vezetői tisztségeibe annakidején versenyvizsgával került személyek munkahelye gyakorlatilag megszűnik, és a jogilag új (voltaképpen csak névváltoztatás nyomán létrejött) intézmények vezetői tisztségeit ismét versenyvizsgával foglalhatják el az új igazgatók. „A megyei egészségügyi igazgatóságokat minden választás után újraszervezik, mert ezzel a módszerrel lehet elegánsan lecserélni a vezetőséget” –állapította meg Deme Judit, a Kovászna Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója. /Salamon Márton László: Trükkös tisztogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Kovászna megyében január 5-én találkoznak a két kormánypárt, a szociáldemokraták és a demokrata-liberálisok képviselői és a magyar önkormányzati vezetők. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, több kormányzati fejlesztési program van folyamatban, remélik, hogy az új kormány ezeket folytatja. Tamás Sándor hangsúlyozta, a közel 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken nem lehet pártpolitikai logika alapján szétosztani a tisztségeket. /Bíró Blanka: Magyar–román tárgyalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A Kovászna megyei könyvtár belső katalógusát internetre viszi. A könyvtár www.kmkt.ro honlapján, mely pillanatnyilag fejlesztés alatt áll, nemsokára a címek és szerzők, témák világában is lehet majd tájékozódni, jelezte Szonda Szabolcs igazgató. Az év vége az állománygyarapítás terén is eredményes volt a megyei könyvtár számára, a lexikonok, kézikönyvek mellett, az egyetemmel egyeztetve, a hallgatók által igényelt könyvek közül is sikerült a hozzáférhetőeket beszerezniük, vásároltak továbbá sok szépirodalmi kötetet is. /B. Kovács András: A megyei könyvtár kilép az internetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A Kovászna megyei önkormányzatok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány december 30-i sürgősségi kormányrendeletét, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke számításai szerint a háromszéki önkormányzat 2,3 millió lejt-, és további 22 háromszéki település összesen 4 millió lejt veszít el. /Kovács Zsolt: „Kifosztott” önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A prefektusi és a megyei intézményvezetői tisztségek betöltésére készül a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete. Csinta Samu ügyvezető elnök nyilatkozta, hogy az MPP megyei szervezete tárgyalásokat kezdeményez a két kormánypárt helyi vezetőivel a prefektus és a megyei intézményvezetők személyéről. Csinta szerint az MPP képviselői fontos tisztségeket tölthetnek be, és ezek közé sorolják a prefektusi tisztséget is. „A polgári párt nem játszotta el a partneri tisztséget, mint az RMDSZ, így tiszta lelkiismerettel ajánlhatják az együttműködést a két kormánypártnak, ha azok a háromszéki etnikai térképet tükröző intézményvezetői hálózatot akarnak kialakítani” – hangsúlyozta Csinta. Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke a szervezetépítést nevezte meg az év prioritásaként. Elmondta, eddig 36 községi szervezetet hoztak létre. /Bíró Blanka: Prefektust jelölne az MPP. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Horia Grama képviselő, az SZDP Kovászna megyei elnöke az etnikai arányok miatt méltányosnak tartaná, ha az egyik alprefektus magyar lenne, de szerinte az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ is átengedné a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét, illetve ha román alpolgármestere lenne Sepsiszentgyörgynek. A megyei és helyi önkormányzatok többsége RMDSZ-es vezetésű, szükséges, hogy együtt dolgozzanak majd a térség gazdasági előrelépése érdekében – vélekedett. Grama. Hangsúlyozta, az együttműködés alapja lehetne, hogy ,,a Székelyföld gazdaságára cserélik a Székelyföld autonómiáját”. /Farkas Réka: Gramáék feltételeket szabnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Jogászokkal egyeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hogy miként tudnának jogilag fellépni a sürgősségi kormányrendelet ellen, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a kormányt, felkérik mindazokat az önkormányzati vezetőket, akiket hátrányosan érint a rendelet, hogy bíróságon érvényesítsék igazukat. Erről is tanácskoztak Kovászna és Hargita megyei elöljárók január 11-én Ojtozon. Borboly szerint egy másik járható út, hogy felkérnék a honatyákat, függetlenül attól, hogy RMDSZ-esekről van-e szó: a jogszabályt csak az önkormányzatok számára kedvező módosításokkal szavazzák meg. A Kovászna megyei önkormányzatok megvizsgálták már annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány intézkedését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere attól tart, hogy a kormány megszorító politikája miatt nem kezdhetik el a már előkészített fejlesztéseket, a 300 ANL-s és 28 szociális lakás, valamint az olimpiai méretű fedett uszoda megépítését. /Antal Erika, Horváth István, Kovács Zsolt, Sike Lajos: Kormányellenes bojkott. Megtagadják az RMDSZ-es önkormányzatok a költségvetési pénzek visszafizetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására Ojtozon egyeztettek a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról. A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani: A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, ezeket Memorandum formájában összefoglalják. Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén. Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv. Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely a közösségi identitás-erősítését szolgálja. Székelyföldi gyűjtőhonlap létrehozása, Székelyföld hírügynökség megalapítása, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is. Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket. A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése. Események közös szervezése. Rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban. Az egyeztetések körét bővítik, további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. /Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők. = Erdely. ma, jan. 12./

Az RMDSZ ragaszkodik Háromszéken az intézményvezetői etnikai arányok megőrzéséhez. Tamás Sándor megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester erről is tárgyaltak a két kormánypárt megyei vezetőivel, akiknek kifejtették: tudomásul vették, hogy a két alakulatnak 70 százalékos többsége van, de emlékeztették a helyi román politikusokat, hogy Kovászna megyében a voksok kevesebb mint 20 százalékát tudták megszerezni. Ragaszkodik az etnikai arányok megőrzéséhez az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET) is. /Politikai vagy etnikai logika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Drasztikus megoldásokra késztette a sepsiszentgyörgyi szülőket a Kovászna megyei tanfelügyelőségnek az iskolák körzetesítéséről szóló határozata. Az idéntől érvényes új beíratási módszer szerint az iskolák vezetőségének a beíratásnál köteles előnyben részesítenie azt a gyereket, akinek az intézmény közelében van a lakóhelye, és csak a szabadon maradt helyekre fogadhatják a távolabb lakókat. A körzetesítés révén megakadályozható a lakótelepi iskolák elnéptelenedése, érvelt a módszer mellett Keresztély Irma főtanfelügyelő. Sepsiszentgyörgyön ugyanis két éve be kellett zárni az egyik iskolát, mivel 15 év alatt kevesebb mint tíz százalékra csökkent a diákok száma. A régi Szemerja negyedbeli Kiss Árpád Iskola a város legrégebbi tanintézménye volt, de ez sem menthette meg a bezárástól. A belvárosi iskolákban viszont túljelentkezés volt. A szülők éjféltől sorba álltak, hogy helyet biztosítsanak csemetéjüknek a Székely Mikó Kollégiumban vagy a Mikes Kelemen Főgimnáziumban. /Bíró Blanka: Iskolaválasztási diszkrimináció? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Nem csupán a kormány által tavaly kiutalt, az év végéig el nem költött pénzek visszavonása a gond a sürgősségi kormányrendelettel: a Boc-kormány közel hétszáz állást fagyasztott be Kovászna megyében az önkormányzatoknál, illetve az alárendelt intézményekben – közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Ez azt jelenti, hogy az állások körülbelül egyötödét felfüggesztették. A rendelet szerint a nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyére nem vehetnek fel senkit. /Farcádi Botond: Befagyasztott állások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Nagyobb bérezés reményében kezdeményez törvénymódosítást a Művelődési Központok Országos Egyesülete – döntötték el január 12-én a Kovászna megyei Árkos Európai Tanulmányi Központjában szervezett találkozónImreh István, a találkozó szervezője, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta, a kétnapos találkozón a hazai művelődési központok vezetői abban állapodtak meg, hogy javaslatot tesznek a kulturális intézmények alkalmazottainak bérezéséről szóló kormányrendelet megváltoztatására is. Gondot jelent, hogy a művelődési intézmények nem alkalmazhatnak kutatókat, így egy doktori oklevéllel rendelkező szakembert csak tanácsadói vagy referensi munkakörben lehet foglalkoztatni, alacsonyabb fizetésért. Emiatt nem kapnak szakembereket, Háromszéken például nincs néprajzos, kevés pénzért ugyanis a doktorit végzettek nem nagyon vállalnak munkát. /K. Zs. : Nagyobb bérért módosítanának törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Honismereti tankönyv írását és sportesemények közös szervezését is felvették a tervek közé a múlt hét végi ojtozi találkozón, amelyen Kovászna és Hargita megye önkormányzati vezetői Székelyföld hálózati rendszerben történő fejlesztéséről döntöttek. A honismereti tankönyvben az ötletgazdák nemcsak helytörténettel foglalkoznának, hanem az Európai Unióban létező autonómiákat is bemutatnák. Egyed Ákos történészprofesszor jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Még nem hallott róla, de jónak tartja a Székelyföldről szóló honismereti tankönyv ötletét Egyed Ákos kolozsvári történész, ha felkérik, kész együttműködni annak elkészítésében. A kötet hiánypótló lenne, mert a fiatalok nagyon keveset tudnak saját történelmükről. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a Székelyföld múltját és jelenét bemutató tankönyvet a tervek szerint székelyföldi, kolozsvári szakemberek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával készítenék el. Az autonómiák bemutatásával kapcsolatban Egyed Ákos kifejtette: mellékletekben vagy jegyzetekben képzelné azt el, mert a könyvben elsősorban a székely autonómiamodelleket kellene bemutatni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Honismeret és kerékpárverseny. Alternatív tankönyvet terveznek Székelyföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Benedek Elek-emlékévet szervez idén a Kovászna megyei tanács a nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából. A meseíró szülőfalujában, Kisbaconban, mesefalut hoznak létre. Az ötletet az erdővidéki Bodvaj Egyesület fogalmazta meg. A Szülőföld Alaptól kaptak 700 ezer forintot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Létrehoznának egy központi épületet, ahol mintegy ötven gyereket lehetne vendégül látni, biztosítani a szállásukat és az étkezésüket. Kisbacon olyan, mint egy mesebeli falu. A faluban kovácsműhely működik, a kisbaconi asszonyok kemencében sütik a friss házikenyeret, az apróságok így valódi patkolást is láthatnak, és képet kaphatnak arról is, hogy készülhetett a mesében a hamuba sült pogácsa. A Benedek Elek Emlékház évek óta valóságos zarándokhely. /Bíró Blanka: Mesefalu a mesemondó falujában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Basescu sürgette az alkotmány módosítását, az államfő szerint francia mintára félelnöki rendszert kell meghonosítani Romániában. Ellenérzését fejezte ki a parlamentáris rendszerrel kapcsolatosan, amelyben az államfőt a parlament választja. Basescu elutasította viszont az elnöki rendszer gondolatát, amelyben az államfő a kormányfői szerepkört is betölti, mint például az Amerikai Egyesült Államokban. Basescu úgy véli: a jelenlegi kétkamarás parlament fölösleges, és az egykamarás törvényhozás bevezetését kezdeményezi. Kifejtette: újra kell gondolni a választott tisztségviselők mentelmi jogának a szabályozását, a bűncselekményt elkövető tisztségviselők ne élhessenek semmiféle kiváltsággal. „Az elnöknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a politikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, feloszlathassa a parlamentet elkerülve ezzel a válság elhúzódását” – jelentette ki. Vissza kell adni a parlament hitelét, ezt pedig csak úgy lehet, ha drasztikusan szigorítják a kormányrendeletek kibocsátásának szabályait. Basescu javasolja az ország közigazgatási felosztásának ésszerűsítését, véleménye szerint elég lenne 9–12 megye, ezekben viszont valódi helyi autonómiát kell teremteni. Fontos cél az alkotmánybíróság hitelének visszaszerzése. Basescu leszögezte: elérkezett az idő az Legfelső Bírói Tanács szerepének és szerkezetének újragondolására is. /Félelnöki rendszert szorgalmaz az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Traian Basescu államfő „tízparancsolatba” foglalta megállapításait, amelyek szerinte a szakértői munkaanyagból leszűrődnek. Basescu nagyobb hatalmat adna az államfőnek, egy koherens félelnöki rendszeren belül, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök nem tartja támogatandónak. Markó Béla a parlament gyengítését ellenzi. Az államfő 9-12 nagyobb közigazgatási egységet talál kívánatosnak, amit Markó kevesell. Mint az RMDSZ-elnök elmondta, ilyen felosztás esetén nehezebb lenne az RMDSZ számára kierőltetni, hogy a Székelyföld különálló régiót alkosson. Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője úgy vélte, a magyar érdekvédelmi szervezet által javasolt 15-16 közigazgatási egységgel szemben a Basescu javasolta 9-12 régió olyan területi felosztást eredményezne, amelyben a magyarok lakta térségek előnytelen etnikai arányokat mutatnának fel. „Hargita és Kovászna megye így nagyobb közigazgatási egység része lenne, és “felhígulna” a magyarság aránya” – hangsúlyozta Csutak. A szakértői munkaanyag egyébként elvként hangsúlyozza, hogy az admimisztratív átalakítások során kötelezően “figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos szempontokat is”. /S. M. L. : Basescu „tízparancsolata” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Nem politikai paktumokra, hanem etnikumközi egyezményre van szükség a magyar érdekvédelmi szervezet és a román pártok között – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 15-én, az európai uniós tagállamok bukaresti nagyköveteivel folytatott megbeszélésen. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányváltással magyar embereket fosztanak meg állásuktól, csak mert nem tagjai a jelenlegi kormánykoalíciónak. Megengedhetetlennek tartja azt, hogy a prefektusi (megyei kormánymegbízottak) hivatalok vezetőségében ne legyen egy magyar sem, illetve, hogy politikai kritériumok alapján döntsenek például a főtanfelügyelőségek összetételéről. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a magyar alkalmazottak száma az állami intézményekben. A 75 százalékos arányban magyarok által lakott Kovászna megyében például tizenkét évvel ezelőtt csupán 15 százalékos arányban töltöttek be vezető tisztséget állami intézményekben magyarok, mára ez az arány 50 százalékra emelkedett. A 85 százalékos magyarsággal rendelkező Hargita megye esetében pedig a tizenkét évvel ezelőtti húsz százalékos arány 60-ra emelkedett. Jelentős a változás, de még mindig nem éri el a lakosságarányt. /Markó Béla etnikumközi egyezményt sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

A hiányszakmákban, illetve a fokozott képzést igénylő területeken helyi szakemberek képzéséért hozna létre ösztöndíjat Hargita és Kovászna megye, jelezte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. /Horváth István: Ösztöndíj szakképzésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Hamarosan megnevezi a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokat a személyeket, akik az egykor liberális, illetve RMDSZ-es színekben megválasztott prefektusokat és alprefektusokat váltják majd a megyék élén. Az egyezség értelmében azokban a megyékben, ahol a megyei tanácselnök például demokrata-liberális, a prefektusi tisztségre is ez a párt jelölhet és fordítva. Eszerint 17 megyében PSD-s, 14-ben pedig PD-L-s berkekből származó prefektust neveznek ki. Abban a 10 megyében, ahol más párt adja a megyei tanácselnököt, a prefektusi tisztségeket fele-fele arányban osztják el egymást közt a hatalmon lévő pártok. A tervek szerint Kovászna megyében az RMDSZ-es György Ervin helyébe PSD-s prefektus kerülne. A kormánypárt „nagyvonalú” ajánlata szerint meghagynak egy alprefektusi tisztséget az RMDSZ-nek, ha az lemond a megyei tanács egyik alelnöki tisztségéről a szociáldemokraták javára. Az RMDSZ másik két prefektusa, a máramarosi Böndi Gyöngyike, illetve a beszterce-naszódi Szilágyi János helyébe PD-L-s jelölt kerülhet, de nem kizárt azonban, hogy mindkettőt alprefektussá minősítik vissza. /Prefektusokat és alprefektusokat cserélne a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Még a héten panaszt nyújtanak be a kormányhoz a Bihar megyei települések RMDSZ-es polgármesterei a 2008/223-as kormányrendelet ellen tiltakozva – jelentette be Cseke Attila Bihar megyei szenátor. A rendelet szerint az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatásokat. Az RMDSZ-es elöljárók több megyéből, például Kolozsból, Marosból, Hargitából és Kovásznából is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hozzátette, amennyiben nem érik el céljukat, közigazgatási bíróságon támadják meg a kormányrendeletet. Emellett az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként Liviu Dragnea belügyminiszterhez is fordul, tette hozzá Cseke Attila. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-es összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./