Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. november 24.
Nov. 22-én Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lakásán rendőrök jelentek meg, letartóztatási paranccsal. Molnos bemutatta fellebbezését, akkor a rendőrök elálltak szándékuktól. Molnos Lajos előzőleg nov. 17-én beszélt Virgil Ardeleannal, Kolozsvár rendőrparancsnokával, közölte vele, hogy fellebbezett. Mindezt súlyosbítja, hogy a megyei törvényszék az előző napon, nov. 21-én tárgyalta ügyét, helyt adott fellebbezésének és megsemmisítette a börtönbüntetés kiszabását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/igazgatója nov. 23-án a parlament két házának együttes ülésén ismertette jelentését. A román államot fenyegető egyik "legnagyobb veszélyként" jellemezte a szeparatizmust. "Románia területén egyes szélsőséges csoportosulások" autonómiát sürgetnek. Ezzel összefüggésben csak a "magyar szélsőségeseket" említette. Az SRI egy ideig megfigyelés alatt tartotta Katona Ádámot, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjét és Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. A román közvéleményt egyértelműen a magyarság ellen hangoló jelentésről az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Verestóy Attila, dr. Csapó József és Szabó Károly szenátor, valamint Zsigmond László képviselő elutasította a romániai magyarságot és az RMDSZ-t megbélyegző vádakat. Az SRI igazgatója visszautasította a négy RMDSZ-es bírálatot. /RMDSZ Tájékoztató 419. sz., nov. 24., Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Magureanu támadta a Duna Televíziót, meg a magyar akadémiai történelmi kiadványokat. /Új Magyarország, nov. 24./"
1994. november 26-27.
Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 29.
Nov. 26-án Kolozsvárott zajlott az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/ első munkaülése. Az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg, tájékoztatott Csávossy György, a SZET elnöke. A vitában elhangzottak alapján készíti el az oktatási szakbizottság a végleges koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Tizennégy erdélyi magyar diáklap és két román nyelvű iskolaújság szerkesztői vettek részt a második alkalommal megtartott Zilahi Diákújságíró Napok rendezvényén nov. 26-27-én. Szilágysomlyón jelenik meg a nevét Garbonciásról Bökényre változtató lap, Szatmárnémetiben a Tintaszósz, Kolozsváron a Talentum, Marosvásárhelyen a Tarisznya, Nagyenyeden a Diáklárma, olvasható a beszámolóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 30.
A bíróság elutasította Kolozsvár 11 ellenzéki, zömmel RMDSZ-tanácsos beadványát, akik azt állították, hogy Funar polgármester, az RNEP elnöke szabálytalan telekügyletek dokumentumait írta alá. Ezt követően Funar tett feljelentést rágalmazás címén a 11 tanácsos ellen, adta hírül nov. 29-én a román hírközlés. - Funar a tévé magyar nyelvű adásában esküdözött, hogy nem gyűlöli a magyarokat, nem akarja őket kizavarni az országból, csupán az irredentista és terrorista RMDSZ-szel van elszámolni valója. Azok a magyarok, akik nem elégedettek, szabadon távozhatnak. /Magyar Nemzet, nov. 30./
1994. november 30.
"A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"
1994. december 1.
Nov. 30-án a Magyar Népi Szövetségről /MNSZ/ tartott tudományos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Politikatörténeti Alapítvány. Lipcsey Ildikó történész elmondta, hogy az MNSZ a Román Kommunista Párt egyfajta fiókszervezetévé vált. Tíznél több előadás hangzott el, többek között a kolozsvári Gáll Ernő, Katona Szabó István, Fülöp Mihály és Beke György. Balogh Edgár, az MNSZ egykori alelnöke írásban küldte el hozzászólását, ebben hangsúlyozta a szövetség szerepét az erdélyi magyar kultúra fennmaradásáért vívott küzdelemben. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, dec. 1./
1994. december 1.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1994. december 3-4.
"Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./ "
1994. december 5.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./
1994. december 6.
Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1994. december 6.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közleményben tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Wolphard-Kakas ház Zodiákus-termét tönkretették: lebetonozták a XVI. századi reneszánsz művészet emlékét, a boltíveket és kőfaragásokat. Követelik, hogy állítsák vissza eredeti állapotába a megrongált műemléket. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Magyar Nemzet, dec. 6./
1994. december 8.
"Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"
1994. december 10.
"Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./"
1994. december 10-11.
Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./
1994. december 13.
"Kolozsváron a Korunk román nyelvű antológiája, a Cumpana megjelenése alkalmából a folyóirat szerkesztősége dec. 10-én magyar-román tanácskozást rendezett a hagyomány és korszerűség, nemzeti identitás és európaiság, többség és kisebbség kérdéseiről. A távolabbi cél, nyilatkozta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a folyamatos román-magyar párbeszéd, a feszültségek csökkentése érdekében. Nem sokan jöttek el Bukarestből a meghívottak közül, folytatta, de az őszinteséget és a nyíltságot tekintve "elégedettek lehetünk." Eljött és felszólalt Dinu Giurescu, Geo Serban, a Secoul XX. főszerkesztője, Micea Muthu, Mariana Celac, Maria Voda-Capusan, Liviu Matei, Monica Ghet, Iordan Chimet, Marius Tabacu és Octavian Buracu. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 13./"
1994. december 13.
"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány külpolitikájában hármas prioritást fogalmazott meg: a szomszédokkal együttműködésre törekvés, az európai integráció és a határokon túl élő magyarsággal való törődés. Azonos fontossága van mindháromnak. Fontosnak tartja, hogy a román kormány meghívására érkeztek. "Ismert tény, hogy jelentős számú magyarság él Magyarország határain kívül, és szintén köztudott, hogy ennél nagyobb számú románság él a mai román állam határain túl. A velük való törődés mindkét ország alaptörvénye", természetes, hogy egyfajta "intézményesült formában is célszerű ennek megjelenítése." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"
1994. december 14.
"1944 szeptember-októberében magyargyűlölettől elvakult román fegyveresek több helyen gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete... összesen harminchárom településben fordultak meg és több mint száz az áldozatok száma. A román sajtó még mindig arról ír, hogy vérszomjas gyilkosok voltak az áldozatok. A kommunista diktatúra annyira megtöltötte az emberek fejét azzal, hogy mennyi "barbárságot" követtek el a magyarok, hogy el sem tudnak mást képzelni, írja a kolozsvári Asztalos Lajos. /Pest Megyei Hírlap, dec. 14./"
1994. december 15.
Halálának századik évfordulója alkalmából dec. 7-én névadójára emlékezett a temesvári Ormos Zsigmond Közművelődési Társaság. Tudományos ülésszakon idézték fel alakját Benkő Samu történész, Miklós Ilona muzeológus és Szekernyés János helytörténész. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 15.
"Funar felkutatta a Kolozsvár központjában fejenként tíz négyzetméternyi lakfelületnél több laktéren lakó idős magyarokat, akiket a Ceausescu-korszakban hozott betelepítési rendelettel fenyeget. A helyi lap közölte a százhúsz személyes névsort /egy kivételével magyarok/, akik fölös lakterületet "bitorolnak". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Funar polgármester, nacionalista pártvezér dec. 14-én az RMDSZ-t törvényen kívül helyezését kérő nyilatkozatot juttatott el a rádióhoz. /Magyar Nemzet, dec. 15./"
1994. december 15.
A kolozsvári Korunk a nyolcas számát az 1989 utáni romániai magyar irodalom feltérképezésére szánta. Visky András bevezetőjében megjegyezte, hogy a magyarországi kritikai visszhang számos esetben alaposabb, mint az erdélyi. Összeállítás olvasható a folyóiratban a fiatal írók II. árkosi találkozójáról, továbbá közlik a Korunk kritikapályázatának öt díjnyertes írását. /Népszabadság, dec. 15./
1994. december 16.
"Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./"
1994. december 16.
Kolozsváron megjelent a fiatalok lapja, irodalmi-művészeti folyóirata, a Perpetuum Balett negyedik száma. Kelemen Attila, Margitházi Bea és a KMKSZ szerkeszti,. A Jelenlét megszűnése óta nem volt a huszonéveseknek folyóirata. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az első szám márciusban látott napvilágot.
1994. december 17.
"Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségnek küldött átiratában felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a Brassai Sámuel Líceumban politikai összejövetelt tartott. Iskolákban tilos politikai összejövetelt tartani, ezért a polgármester kéri a líceum vezetőségének leváltását és az unitárius egyháznak "illegálisan átadott termek" visszaszolgáltatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"
1994. december 17.
"Iliescu államelnök dec. 15-én üzenetet intézett Temesvár lakóihoz a diktatúra elleni felkelés ötödik évfordulója alkalmából. Nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra utalva kijelentette: "egyetlen személynek vagy csoportnak nincs joga kizárólagosan kisajátítani". Az elnök "fantazmagórikus és nyilvánvalóan rossz szándékú forgatókönyveknek" minősítette azt, hogy egyesek összeesküvésről, államcsínyről beszélnek. Iliescu a Ziua-ban napvilágot látott állításokra utalt, hogy a forradalmat az Iliescu vezette régi kommunista káderek államcsínye sajátította ki. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ "
1994. december 17-18.
Dec. 8-án és 9-én Kolozsvárott tanácskoztak a 15 megyéből érkezett magyar szakos tanfelügyelők és módszertani szakfelügyelők. Elhatározták, hogy az 1995-ös Mikes Kelemen Anyanyelvű Tantárgyverseny színhelye Nagyvárad lesz. Munkacsoportokat alakítottak a tantervek kidolgozására. Megállapították, hogy gyakrabban kell ilyen tanácskozást rendezni /az utolsó 1992-ben volt/, hiszen az oktatási reformot az anyanyelvi oktatásban is ki kell dolgozni. A magyar nyelv és irodalomszakos tanárok testülete állásfoglalást adott ki, ebben kérik, hogy az V-XII. osztályos új magyar tantervek kidolgozásához küldjenek javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./
1994. december 19.
"A kormány dec. 16-án kiadott közleményében az alkotmány kétségbevonásával vádolta meg az RMDSZ-t, továbbá azzal, hogy álláspontja súlyos merényletet jelent "a román nép történelme és léte ellen". Az RMDSZ állásfoglalása a magyar kisebbség önkormányzatára irányuló igényekkel párosul, amelyek " a demokrácia legelemibb szabályaival is ellentétesek". Az RMDSZ legmagasabb európai fórumokhoz intézett panaszai feszültséget keltenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ A példátlanul kemény megfogalmazás az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári, dec. 11-én befejeződött tanácskozásán elfogadott nyilatkozatát támadta. Ez a nyilatkozat a romániai magyarság helyzetének romlására és a Román Hírszerző Szolgálat halállistájára hívta fel a nemzetközi fórumok figyelmét. A kormány állásfoglalása a terjedelmes RMDSZ-dokumentum egy mondattöredékét idézi, azt is rossz fordításban. Ez eredeti nyilatkozatban az szerepel, hogy "egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." A románban a "történelem süllyesztője" kifejezés nem használatos, ezért a hevenyészett fordításban a süllyesztő helyett szemétláda került. Annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos értesítője más kifejezést alkalmazott, a román sajtóba az első változat került és ezt idézte a kormány közleménye is. /Új Magyarország, dec. 17., Magyar Nemzet, dec. 19./"
1994. december 19.
Dec. 16-17-én először tartotta külföldön, Nagyváradon elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Csoóri Sándor fő okként az 1989-es események évfordulóját jelölte meg. Az öt évvel ezelőtti népfelkelés évfordulóján az MVSZ nyílt levelet intézett Románia polgáraihoz: ismét nyújtson békejobbot egymásnak a két nép. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19., a nyílt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ A nagyváradi ülésen megtárgyalták az MVSZ helyét és szerepét az 1996-os millecentenáriumban. /Magyar Nemzet, dec. 19./
1994. december 19.
Az RMDSZ dec. 19-én a szenátusban /Buchwald Péter/ és a képviselőházban /Tokay György/ benyújtott azonos szövegű interpellációban tiltakozott Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes hadjárata, a lakásrekvirálási szándéka és annak diszkriminatív jellege miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ A polgármester egy 1973. évi, még a Ceausescu-rendszerben sem alkalmazott törvényre hivatkozva - amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet - peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag magyar neveket tartalmaz. Mindezek alapján az RMDSZ Gheorghe Funar polgármesteri tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezte . /MTI/