Bukarestben megalakult az első legionárius fészek. Nyíltan hirdetik a legionárius ideológiát és Horia Sima Keresztény Erkölcsi Szervezet néven kérték bejegyzésüket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya okt. 29-én tudományos értekezletet tartott Kolozsváron. Ahhoz képest, hogy mennyi kitűnő kutató van, az értekezleten kevesen voltak, állapította meg Nagy-Tóth Ferenc, az egyik rendező. Ennek az egyik oka az, hogy még mindig nincs nyilvántartás a magyar kutatókról, a másik a megosztottság, több egyesület működik kölcsönös, informatív áttekintés nélkül, végül voltak olyanok, akik hátrányosnak vélik az EME-ben való tevékenységüket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Nov. 1-jén Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a Képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfő, Oliviu Gherman szenátusi házelnök, a kormánypárt elnöke az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai, Funarnak az Informatia Zilei lapban /okt. 27./ megjelent interjúja nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások. Felolvasott egy mondatot Funarral készült interjúból, amely a jelzett lapban jelent meg. Ez egy nép felsőbbrendűségét jelzi, ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Nov. 1-jén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke Kolozsvárott találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Találkozójukon szó esett a két szervezet közötti kapcsolatrendszer kiszélesítéséről és a Duna Televízió fontos szerepéről. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., MTI/

Júniusban Gyulafehérváron megalakult a Katolikus Magyar Bibliatársulat, melynek elnöksége Marosvásárhelyen van. /Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./

Nov. 5-én Marosvásárhelyen zsúfolt nézőtér előtt köszöntötték Lohinszky Loránt érdemes művészt, aki idén betöltötte 70. évét. A marosvásárhelyi Székely Színház nagy korszakának örököseként méltatták, felidézve a színművész emlékezetes alakításait. Marin Sorescu román, Fodor Gábor magyar művelődési miniszter köszöntő levelét olvasták fel, majd a fogadáson Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nyújtotta át színháza ajándékát a művésznek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Sárkány Ferencet annak idején elhurcolták a Duna-csatornát építeni, jelenleg nyugdíjasként a Besztercei Művelődési Alapítvány elnöke. 1990-ben hozták létre az alapítványt, hogy támogassák az anyanyelvükön tanulókat. Az Illyés Alapítvány segítségével Besztercén egy imaházat hoztak létre, amelynek nyolc diákszobája is van, könyvtárat rendeztek be /ebben a Széchényi Könyvtár segített/, szeretnének Szent László-emlékművet felállítani Cserhalomnál, a magyarországi Julianus Alapítvánnyal közösen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

"A számvevőszék ügyészi vizsgálatot kezdeményezett Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, a helyettese és az intézmény más tisztségviselői ellen. Isarescu szerint a vádak közül soknak nincs törvényes vagy gyakorlati alapja, de kész felelősséget vállalni intézkedéseiért. Sajtóvélemények szerint a kormánypárt indított támadást a Román Nemzeti Bank vezetősége ellen, mert ellenállnak annak, hogy a bank "pénznyomató intézmény" legyen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

Egeres faluban 1944. október 22-én vagy 24-én a helybeli románok néhány idegen önkéntessel együtt 16 magyar ember öltek meg szörnyű kínzás után, volt, akinek szöget vertek a fejébe. Törvényszék elé idézték a gyilkosokat, akiket azután 1946-ban kiengedtek, felmentve mindnyájukat. A koronatanút, Gombos Mózsit elüldözték a faluból, elmenekült Csehszlovákiába. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Iliescu elnök nov. 8-án fogadta Philippe Séguint, a francia nemzetgyűlés elnökét, mindketten méltatták az igen jó kapcsolatokat. Séguin meghívta Iliescut. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Marosvásárhelyen ötödik évadját kezdte meg nov. 8-án a Kemény Zsigmond Társaság. Oláh Tibor elnök köszöntötte a megjelenteket és beszámolt arról, hogy a választmány a Kolozsvárra költözött Tonk Sándor alelnök helyett Albert Lőrincz Enikő pszichológust kérte fel, hogy töltse be ezt a tisztséget. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Nem tisztázódott Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő bukaresti látogatása után sem, hogy mi az orosz kormány álláspontja az 1970-ben kötött szovjet-román barátsági szerződéssel kapcsolatban, a szóvivő a sajtóértekezleten kitérő választ adott. Meg nem erősített hírek szerint Karaszin átadta Kozirev orosz külügyminiszter üzenetét, hogy országa szeretné folytatni a tárgyalásokat az új orosz-román szerződésről. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

"Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./"

"Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./"

A Szabadelvű Körnek jó kapcsolatai vannak a magyarországi és a romániai liberális pártokkal, hangzott el nov. 7-én Kolozsváron az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör sajtóértekezletén. Magyari László Nándor alelnök, egyetemi tanár tájékoztatott az október végén Budapesten az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel folytatott eszmecseréiről, a további együttműködésről. Egyed Péter egyetemi tanár A kisebbségek kulturális szerepe Európában című, Triesztben megtartott nemzetközi konferencia tapasztalatairól számolt be. Hangsúlyozta, hogy a Szabadelvű Kör elfogadja az RMDSZ álláspontját az alapszerződést illetően, szerinte a más nézeteknek hangot adók, így az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform tagjai viszont kívül helyezik magukat az RMDSZ-en. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./

"Nov. 13-án Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár, az RMDSZ oktatási alelnöke New York magyar közösségének tartott előadást a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. A román vezetés nem hajlandó visszaállítani a Bolyai Egyetemet, emiatt távlati stratégiák kidolgozása szükséges, ilyen elképzelés a Collegium Transsylvanicum Alapítvány létrehozása, amely a legkiválóbb hallgatók képzésével foglalkozik. Bejelentette a Hungarian Human Rights Foundation és az említett alapítvány közös "Adopt a Student in Transylvania" programjának beindítását, amely az erdélyi magyar diákok havi 50 dolláros támogatására buzdítja az amerikai magyarokat. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

Nov. 20-án szenteli fel Reizer Pál megyéspüspök Szatmárnémetiben az új katolikus templomot. Az 1970 után épült Szamos negyedben eddig nem volt nem volt templom. /Vasárnap (Kolozsvár), nov. 13./

"A Tinerama hetilapban arra a kérdésre válaszolva, hogy továbbra is be akarja-e tiltani az RMDSZ-t, Funar kijelentette: "El kell távolítani a román politikai életből az olyan etnikai alapon létrejött pártokat, mint az RMDSZ." Az RMDSZ "szervezett módon a budapesti kormányok érdekeit képviseli Románia területén. Nincs jelentősége a budapesti kormányváltozásnak, céljuk továbbra is az, hogy visszaállítsák az 1918 előtti határokat, bekebelezzék a szomszédos országok bizonyos területeit, és így újrateremtsék Nagy-Magyarországot." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ "

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő előzően interpellált, tiltakozva a kolozsvári, dési és székelyhídi osztályösszevonások ellen, valamint a marosvásárhelyi kántoriskola költöztetése ellen. Nov 7-én kapott választ, nem szüntették meg az összevonásokat és nem engedélyezték, hogy a református kántoriskolai osztály helyet kapjon a Bolyai Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Interpellációja: okt. 22-i jegyzet.

A Kolozs megyei RMDSZ Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott Molnos Lajos megyei elnök ellen hozott jogsértő törvényszéki végzéssel kapcsolatban. Molnos Lajos városi tanácsost 1994. júl. 8-án - több, a Mátyás szobor körüli törvénytelen ásatások miatt tiltakozó társával együtt - 5 ezer lejes pénzbírsággal sújtotta a rendőrség. A megbírságoltak fellebbeztek, a tárgyalást 1995. jan. 11-ére tűzték ki. Közben a rendőrség kezdeményezte a pénzbüntetések fogházra való átváltását, ennek megfelelően a törvényszék a pénzbírságot egy hónapi börtönbüntetésre változtatta okt. 14-én. Minderről Molnos Lajos nem tudott, a tárgyalásra nem hívták. Nov. 15-én találta postaládájában a végzést, a letartóztatási parancsot. Az RMDSZ nyilatkozata szerint ez az eset jelzi az egyre agresszívabb támadást az RMDSZ és általában a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 16, RMDSZ Tájékoztató 414. sz., nov. 17./

A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben: Nagyváradon, Kolozsvárt, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Levelező tagozatról van szó, hetente konzultációt tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Az RMDSZ bukaresti nov. 16-i sajtóértekezletén megjelent román újságírók megtudhatták, hogy Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor megállapításával ellentétben az európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény nem ajánlásokat tartalmaz, hanem előírásai kötelezőek. Markó Béla elmondta, hogy az összevonással dacoló kolozsvári iskolai osztályt kitették az utcára, az iskolában nem folytathatják a tanulást. Csapó József szenátor szerint a privatizáció felgyorsításáról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan. Szabó Károly szenátor, a biztonsági ügyekkel foglalkozó szakbizottság tagja elmondta, hogy az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat munkájának kényes pontja: nincs jól körülhatárolva törvényekkel, hogy mikor mi fenyegeti a nemzet biztonságát. Az SRI készülő jelentése több oldalon át foglalkozik a magyarokkal és a cigányokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Szabó Károly hozzátette, hogy az SRI-n kívül hat másik speciális hírszerző, elhárító stb. szolgálat működik, ezek státusza nem világos, továbbá nincsenek parlamenti ellenőrzés alatt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Gheorghe Funar polgármester felfüggesztési eljárást kezdeményezett Eckstein-Kovács Péter, a kolozsvári RMDSZ-tanácsosok frakcióvezetője ellen, mert azt szorgalmazta, hogy Kolozsváron ne alkalmazzák az 5/1973-as törvényt. Az országban sehol sem alkalmazzák ezt a Ceausescu-rezsim idején hozott, a fölös lakterületek kiutalhatóságára vonatkozó törvényt. Funar ezzel az ellenzéki tanácsosokat akarja megfélemlíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

"Nov. 19-én Kolozsváron az Interconfessio Társaság rendezett tanácskozást, hogy emlékezzenek a két éve megszületett Kolozsvári Nyilatkozatra, másrészt megpróbálják felismerni a magyarság jelenlegi haladásának irányvonalát. Tőkés László, a nyilatkozat szellemi atyja elmondta, hogy az elmúlt 75 év tapasztalatai alapján a magyarság alapvető pusztulási tendenciáján a 2-3 éves fellazulások sem változtattak, és az autonómia az egyedüli esély a hanyatlás megállítására. Az RMDSZ-nek építeni is kell az autonómia struktúráit, hangsúlyozta Markó Béla. Borbély Imre Magyar paradigma és posztmodern jövőkép című dolgozatára magyarországi, vajdasági, kárpátaljai és németországi magyar politikusok, politológusok reflektáltak. Borbély Imre szerint a magyarságnak most kell kedvezőbb fejlődési irányba váltani, az információs forradalom idején ez csakis a tudástöbblet iránya lehet. Nahimi Péter, az MDF képviselője szerint a területhez kötött állam a feudális rend maradványa, a jövő államát információs államnak képzeli, melynek alapját nem a terület, hanem az információs kapcsolat jelentené. Tőkéczki László politológus óvatosságra intett az ilyen jövendölés kapcsán. A kárpátaljai Kovács Miklós szerint csak nemzeti csapások után egyezik meg az emberek széles rétegeinek a véleménye ugyanazon dologról. Trianon tragédiája formálta egységessé a magyar politikát. Szerinte ma csak a kisebbségi magyarság véleménye egyezik meg a sorskérdésekről, ez pedig nem elég paradigmaváltáshoz. A vajdasági Hódi Sándor abban látja a megoldást, ha a kisebbségi magyarság megkapná a magyar állampolgárságot. Szőcs Géza a "hogyan" kérdését firtatta. Borbély Imre bejelentette, hogy reménye szerint az elhangzottakat a közeljövőben könyvalakban lehet olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./ Elhatározták, hogy létrehozzák a társaság testvérszervezeteit az anyaországban és az utódállamokban. A következő közgyűlést Budapesten tartják, három hónap múlva, amelyen a társaság összegezi az addig elkészült koncepciókat. /RMDSZ Tájékoztató 417. sz., nov. 22./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozata az autonómiaformákról, továbbá a tömbmagyarság lakta terület különleges jogállásáról /hivatkozva az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlására/ fogalmazta meg elvárásait. Az alapszerződés előfeltétele a három autonómia-forma biztosítása. A nyilatkozat szerint amíg Románia nem változtat a magyar nemzeti közösség irányában folytatott politikáján, kilátástalan a további tárgyalás. Elfogadhatatlan, hogy Székelyföldet egyre nagyobb rendőri és katonai erő szállja meg, hogy büntetni akarják nemzeti jelképeink használatát. Sérelmesnek tartják, hogy az RMDSZ vezetősége nem vonja be Hargita és Kovászna megye helyhatóságinak vezetőit, illetve az RMDSZ-platformok vezetőit az alapszerződést előkészítő tárgyalásokba. /kivonatosan: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20., teljes szöveg: Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

"A Vatra Romaneasca Kolozsváron tartott értekezletén javasolta, hogy az oktatási törvényt egészítsék ki olyan cikkellyel, amely megtiltaná az "etnikai alapú szeparatizmust az oktatási rendszerben", azaz felszámolná a magyar, német stb. iskolákat, adták hírül a nov. 22-i román napilapok. /MTI/"

Székelyudvarhelyen fogják megünnepelni a tévé magyar munkatársai a magyar nyelvű adásának huszonöt éves évfordulóját. Valójában húsz évig szólhattak a romániai magyarsághoz, mert 1986-ban megszüntették a magyar adást és csak 1989 decembere után kezdődhetett újra az adás. Boros Zoltán főszerkesztő visszatekintett az eltelt időszakra. 1990 januárjától heti háromórás volt a magyar adás, majd 1991 februárjában csökkentették az adásidőt és a műsor egy részét áttették a másik csatornára, amelyet a magyar lakosság túlnyomó része nem tudott fogni. Jelenleg két állami magyar tévéadás van, a bukaresti és a kolozsvári, valamint négy állami rádióadás - a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári - működik. Az antennás sugárzású városi adók közül a temesvári közvetít magyar műsort, előkészületben van a marosvásárhelyi és a háromszéki adó. Kábeltelevízió több erdélyi városban van. A romániai magyarság lélekszámát tekintve a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája értelmében külön magyar csatornára lenne szükség, melyet az állami költségvetés tartana fent. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./

Kolozsváron a román nyelvű egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepelték. Nekünk nincs egyetemünk, nincs mit ünnepelnünk, írta Kovács Ferenc. De van mire emlékeznünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben alapította meg Kolozsváron a jezsuita főiskolát, melynek királyi akadémiai jellege volt. Az utókor által adott néven Báthory Egyetem harminckét évig működött. A jezsuiták 1693-ban kezdik meg újra Kolozsváron a főiskolai oktatást. 1872-ben alakult meg a modern tudományegyetem Kolozsvárott, 1901-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtárat. 1940-ben, az újrainduláskor az első rektor Málnási Bartók György. 1945 után, a Bolyai Tudományegyetem megalakulásakor olyan kitűnő professzorok működtek Kolozsváron, mint György Lajos, Tavaszy Sándor, Benedek Marcell, Szabó T. Attila, Búza László, László Gyula, Bíró Vencel, Entz Géza, Borbély Samu, Fényes Imre és sokan mások. 1948 után elüldözték a legjobb professzorokat, ekkor kerültek hatalomra a Gaál Gábor-Csehi Gyula klikk tagjai, akik az elsorvasztott egyetemet már nem tudták megtartani, és az 1959-ben, 35 évvel ezelőtt beolvadt a Babes Egyetembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

"Összehangolt támadás folyik az RMDSZ ellen, állapítja meg Asztalos Lajos /Kolozsvár/. Mindez nem most kezdődött. Petre Roman még miniszterelnökként többször kijelentette: nincs egyetlen olyan ország, ahol a kisebbségnek saját pártja lenne, annak ellenére, hogy jól tudta ennek ellenkezőjét. Funar ismételten felszólította az erdélyi magyarságot, hogy akinek itt nem tetszik, menjen Magyarországra. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy nagy hiba volt megengedni az RMDSZ létrejöttét és szükség van a román pártoknak "az RMDSZ összehangolt akcióira adandó" válaszstratégiára. Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében kétségbe vonta, hogy a félmilliós tagsággal, 27 parlamenti képviselővel és 12 szenátorral rendelkező RMDSZ jogot formálhat arra, hogy párbeszédet folytasson a többségi nemzettel. /Pest Megyei Hírlap, nov. 23./ "