"A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO, a romániai Emberi Jogok Ligája értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről és a Helsinki Egyezményben szereplő "korai riadóztatás" megkezdését kérték a főbiztostól. A LADO közleménye hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Népszava, júl. 13./"

"Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./"

"A kolozsvári tanács júl. 11-i ülésén Funar polgármester javaslatára két határozatot fogadtak el. Az elsőt a román kormányhoz intézték, kérve, ítélje el Magyarország beavatkozását a kolozsvári ásatások körüli eseményekbe. Funar szerint ugyanis a határon túlról gyanúsan nagyszámú gépkocsi és gyanús kisportolt utasok érkeztek, hogy interetnikai összetűzéseket szítsanak. A másik határozat az RMDSZ "interetnikus konfliktusokra bujtogató, az ásatások megkezdését megakadályozó akcióját " ítélte el. A Román Nemzeti egységpárti tanácsosok javasolták, hogy mentsék fel azokat az RMDSZ-tanácsosokat, akik részt vettek a szobor előtti tüntetésen. Három RMDSZ-tanácsost pénzbírságra ítéltek. Az RMDSZ-tanácsosok felszólították Funart, vonja vissza sértő kijelentéseit /terroristák, fasiszták, hagyják el az országot/, de a polgármester erre nem volt hajlandó. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Magyar Nemzet, júl. 13./ "

Az Emlékművek és Épületegyüttesek Nemzetközi Tanácsa Egyesült Államokbeli Bizottsága /US-ICOMOS/ elnöke Funar polgármesterhez írt levelében figyelmeztetett: a Mátyás-szobor elmozdítása, a város történeti jellegének megváltoztatása ellenkezik nemzetközileg elfogadott okmányokkal. Azt ajánlja, hogy a múlt lerombolása helyett dolgozzanak ki programot a történelmi örökség megvédésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Gyökeres változtatásokra van szükség. Átláthatóvá, pártsemlegessé, az érintettek bevonásával demokratikussá kell tenni a pénzelosztás rendszerét, mert ez a kérdés megosztotta a határon túli magyarságot, nyilatkozta Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő, kijelölt politikai államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., átvéve a Népszabadság júl. 6-i számából./

"Kolozsváron a rendőrség júl. 13-i sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a júl. 7-i rendőrségi erődemonstráció "kizárólag a közrend védelmét és a virágágyások megóvását célozta". Az erőszakos közbelépés akkor történt, amikor a magyar nemzetiségű polgároknak nézeteltérésük támadt a múzeum munkásaival. Népgyűlés engedély nélkül való megszervezéséért róttak ki több személyre pénzbírságot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ "

A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a Funar által erőltetett kolozsvári ásatásokat. A provokáció igazi célja a feszültségkeltés. A felelőtlen provokációk sorozata bármikor ellenőrizhetetlen konfliktushelyzetet teremthet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Magyar Nemzet, júl. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatójában összegezte az eddig történteket. Funar polgármester és Liviu Medrea alprefektus ismételten a Mátyás-szoborcsoport elköltöztetésével fenyegetőztek. Az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt. A kiadott építési engedély pedig törvénytelen, mert hiányoznak a szükséges tervrajzok, minisztériumi és régészeti bizottsági engedélyezések, továbbá a terület egy része római katolikus egyházi tulajdon. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Az RMDSZ SZKT tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a kolozsvári ásatási tervvel kapcsolatban. Ez egy átfogó akció része, amelynek végső célja a magyar kultúra tanúbizonyságainak megsemmmisítése. Ismételten kérik a konfliktus végleges megoldását, a város főtere műépítészeti, városrendezési képének szavatolását. Az SZKT állandó ügyelet felállítását szorgalmazza, hogy készen legyenek az esetleges provokációk miatti tiltakozó megmozdulások megszervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Egyetlen magyar tagja sincs annak a 15 tagú történész- bizottságnak, amelyet Marin Sorescu művelődési miniszter nevezett ki. A bizottság fog dönteni az ásatás kérdésében, tagjait júl. 15-ére várják Kolozsvárra. /Népszabadság, júl. 15./

1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./

"A júl. 13-án közzétett kormányközlemény foglalkozott a kolozsvári ásatásokkal, leszögezve, helyi illetékesek próbálkozása, hogy semmibe vegyék a kormánydöntést, zavarja a nyugalmat és közrendet, ugyanakkor elítélte a júl. 7-i polgári engedetlenségi megnyilvánulást is, azt a demokrácia fogalmának lebecsülésének minősítette. "A jogállam demokratikus keretét megszegő bármilyen akció törvénybe ütköző cselekedet, s mint ilyen büntetendő." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ "

Az RMDSZ közleményben utasította el a júl. 13-i kormányközleményt, amely törvényszegőnek nevezte a kolozsvári polgárok júl. 7-i békés fellépését a törvénytelen, provokatív kezdeményezés ellen. A kormányközlemény nem említi, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum nem rendelkezett szakengedélyekkel az ásatáshoz. Az RMDSZ jún. 24-én levélben kérte a miniszterelnököt, hogy lépjen közbe a törvényesség védelmében, az RMDSZ elnöke júl. 6-án telefonon kérte a belügyminisztert, hogy a rendőrség ne támogassa a törvénytelen ásatásokat. A tiltakozó nyilatkozatok elég információt nyújtottak ahhoz, hogy a kormány időben intézkedjen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélával folytatott tárgyalása után nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Mi nem akarunk küldetéstudatról beszélni, mondta. "A trieszti találkozón Vacaroiu miniszterelnök úrhoz intézett első kérdésem az volt, hogy hogyan fogadhatott el a román parlament egy olyan tervezetet, amely olyan szűkre korlátozza az ottani magyarság oktatását, és szóvá tettem azt is, hogy kiszorítják, nem teszik lehetővé a tiltakozáson való részvételüket." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

Fey László a megbékélés mellett állt ki. Vannak a feszültség fenntartásában érdekelt csoportok, írta, vannak, akik ellenzik a kézfogás politikáját. Vannak olyanok, akik harcias, merev politizálással igyekeznek népszerűségre szert tenni. Fey László nem írja ki Tőkés László nevét, de őt támadja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./

Júl. 20-án a szakemberekből, régészekből álló bizottság közzétette jelentését: a kutatás szükséges, a tér déli részén, a Szent Mihály templomtól 50 méterre próbaásás végezhető. Az ásatás nem érintheti a főtér műemlékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22., a bizottság jelentésének szövege: Szabadság (Kolozsvár),júl. 22./

A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./

"Átszervezik a román hadsereget, a jelenlegi 4 hadsereg helyett 3 lesz, közölte Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök. Valószínűleg a Krajován székelő hadsereg feloszlatásáról van szó, írta az Evenimentul Zilei, állományát a Kolozsvár és Buzau székhelyű hadseregek között osztják fel. A "hadosztály" és "ezred" nevek helyett a "hadtest" és "dandár" elnevezéseket vezették be. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ "

"Mátyás-szobor eltávolításának a terve, a kolozsvári városromboló törekvés indítóoka a sokat vitatott dákoromán "kontinuitáselmélet" - mutatott rá Balogh Edgár. Egyes román történészek /Andrei Pippidi és Pompiliu Teodor/ már kiálltak a múlt mítoszainak elvetése és egy tárgyilagos Erdély-történet mellett. Ferenczi István régész megírta, hogy ami begyűjthető volt, az már a múlt század óta az Erdélyi Múzeum kőtárába került. /Hitvallás a Mátyás-szobor előtt. = Népszabadság, júl. 26./ "

Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./

"Fey László visszautasítja azt a vádat, hogy ő Tőkés László püspököt támadná. Nem ért egyet Tőkés László néhány stratégiai-taktikai elgondolásával, nyilatkozatával, árnyaltabban kellene fogalmazni Tőkés Lászlónak és elgondolásait jobban kellene egyeztetni más felelős tényezőkkel, ennek ellenére "a barikádnak ugyanazon az oldalán harcolunk", olvasható cikkében. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"A kolozsvári Adevarul de Cluj napilap szerint Magyarországról "durván" kitoloncolt magyar családjával együtt kérte Funar polgármester védelmét. A bukaresti sajtó által is átvett történet szerint Szilágyi János és családja hat éve telepedett át Erdélyből Magyarországra, ahol érezhették az idegengyűlöleletet. A múlt hónapban géppisztolyos rendőri kommandó tört rájuk és bekísérték őket. Tolvajoknak nevezték őket és azt mondták, menjenek haza Funarhoz. Szilágyi János Funarhoz fordult, kérve, tiltakozzon az emberi jogok sárba tiprása ellen. /Magyar Nemzet, júl. 29./ "

Péntek János Kolozsváron általános nyelvészetet és etnológiát tanít a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A romániai magyarság nyelvhasználatáról, anyanyelv helyzetéről, problémáiról fejtette ki gondolatait Aniszi Kálmánnak. A romániai magyarság nyelvének vannak patologikus tünetei: sorvadásos jellegűek /sorvad, mert funkcionális mozgásterét leszűkítették, kiszorult a közéletből, sőt jórészt az oktatásból is/, keringésiek /nincs állandó kapcsolat a belső változatok között, a szaknyelvek elsajátítása korlátozott, hiányzott a természetes kapcsolat az anyaország és Erdély, valamint az egyes nyelvjárásterületek, nyelvi szigetek között, az egyes területek nyelve elszigetelődött egymástól/, a nyelvi műveletlenségből adódó kevertnyelvűség, az idegen szavak felesleges átvétele, idegen szerkezetek használata. További probléma az obszcén, trágár szavak, vulgarizmusok gyakori alkalmazása. Az intézményesített hazugság a nyelvet is diszkreditálja. - Nyugatról kelet felé haladva az erdélyi magyar nyelvjárások a kiejtés, az artikuláció szempontjából távolodnak az irodalmi nyelvtől, azaz a magyar nyelvi normáktól. Ezzel párhuzamosan, mintegy kontrasztként, érzelmileg egyre dúsabbak, egyre gazdagabbak ezek a nyelvjárások. A Mezőségen a legtöredezettebb a nyelvjárás, itt a legbántóbb a kevertnyelvűség. Nagy nyelvi romlás ment végbe a székely nyelvjárás keleti peremén, ahová a legutóbbi időkig sem jutott el a magyar rádió hangja sem. A városok regionális köznyelve sivár képet mutat. /Magyar Élet (Budapest), 7. sz., júl./

"Nagy késéssel jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője. A címlapon 1994/1 szerepel, a belső oldalon viszont 1993/2-es olvasható. Az 1993-as néprajzi rendezvényekről készült beszámolókat tartalmazza a kis füzet. 1993. máj. 14-16-a között Székelyudvarhelyen tartották a társaság Növény és kultúra témájú vándorgyűlését, júl. 21-31-e között a szilágysági Szér faluban volt a néprajzi gyűjtőtábor, okt. 14-18-a között Illyefalva volt a házigazdája a magyar néprajzszakos hallgatók II. Nemzetközi Konferenciájának, A változó falu Közép-Kelet-Európában címmel. A néptánckutatók nov. 27-én gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön, dec. 18-án rendezték meg Szatmárnémetiben a második Betlehemes Találkozót. Az 1994-es tervezett vándorgyűlések: Kalotaszeg tudománytörténeti helye, a legújabb kutatási eredmények bemutatása /Kolozsvár, máj. 27-29./; Asszonyélet és hagyományőrzés /Déva, okt. 1-2./; Betlehemes fesztivál és ülésszak /Szatmárnémeti, dec. 2-4./ /Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár), 1994/1."

A The Washington Times tudósít Romániáról, a súlyos gazdasági gondokról, a román-magyar határ zsúfoltságáról. Kolozsváron a nacionalista Funar polgármesternek útjában áll a város főterén álló Mátyás-szobor, egy magyar király szobra. A szobor eltávolítása érdekében ásatásokat szorgalmazott a téren, azonban a minisztérium ezt megtiltotta. /David B. Ottaway: Post-Communist Country A Pre-Industrial Time Warp. = The Washington Post, aug. 1./

"Az Erdélyi Történelmi Múzeum közleményben tudatta, hogy aug. 2-án megkezdi a város központjában az ásatásokat. Virgil Ardeleanu alezredes, Kolozsvár rendőrparancsnoka figyelmeztető közleményben bejelentette, hogy "ne engedjenek a provokációknak", felkészültek a leghatározottabb lépésekre. A tudósítóknak elmondta, hogy a felszerelés alatt könnyfakasztó gránátokat, vízágyúkat és gépfegyvereket ért. Ez a fenyegetés nem riasztotta vissza a magyar történelmi egyházak vezetőit, akik bejelentették, hogy ha szükséges, tiltakozni fognak az ásatások színhelyén. Az RMDSZ közleménye szerint az ásatásokat politikai diverziónak, magyarellenes provokációnak tartja, ezért a nemzetközi fórumokhoz fordul. /Népszabadság, aug. 2./"

A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./

Kolozsváron aug. 2-án megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Rendőrök jelenetek meg a téren. Dél felé az RMDSZ közleményében jelentette be, hogy fenntartásait nem adta fel, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A téren megjelentek előtt felolvasták a közleményt, majd a tömeg békésen szétoszlott. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye: Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3., Népszava, Magyar Nemzet, aug. 3./