Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. június 22.
Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége emlékeztetőben foglalta össze Funar polgármester sorozatos magyarellenes provokációit. 1992. nov. 30-án minden engedély nélkül, rendőrkordon védelme alatt egy oda nem illő bronztáblát helyeztetett a Mátyás-szobor talapzatára, ezzel meggyalázva a műemléket. A szobor közelében hat darab 15 méteres zászlótartó árbócrudat állíttatott, amelyek megbontják a tér összhangját. Az RMDSZ bírósági eljárást indított a szobor eredeti állapotának visszaállítása érdekében, azonban másfél év múlva még nem született döntés. A főtér sarkában felállíttatta a memorandisták emlékművét, a modern stílusú kettős oszlop eltér a főtér jellegétől. Májusban a főtér közelében levő Bem emléktáblát bevakolták. Most pedig ásatásokat akar kezdeni a főtéren. Mindezzel a román hatóságok megsértenek több általuk aláírt dokumentumot. Ezt az emlékeztetőt eljuttatják az Európa Tanácsnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1994. június 22.
"Balogh Edgár figyelmeztetett: minél sűrűbben szerepel a sajtóban Kolozsvár hírhedt polgármesterének "nemzeti tisztogató" hadművelete, hogy itt egy nagyarányú, kidolgozott tervről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"
1994. június 23.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1994. június 23.
Jún. 22-én Václav Havel elnök Bukarestben aláírta a cseh-román alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1994. június 25.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa jún. 22-én ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet és a tanügyi törvénytervezet parlamenti vitájának jelenlegi állása kimerítik a válsághelyzet fogalmát. A Kolozsváron kialakult feszültség merényletet jelent az egyetemes kulturális örökség ellen is. Sorozatos tiltakozó megnyilvánulások szükségesek, az első a jún. 24-ére tervezett ökumenikus istentisztelet Kolozsvár főterén. Ügyelőszolgálatot kell felállítani az ásatások megkezdésének megakadályozására. Az oktatási törvénytervezet diszkriminatív, alkotmányellenes, ellentétes az ET-ajánlásokkal. Az RMDSZ-nek a tiltakozás határozottabb formáit kell alkalmazni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1994. június 25.
A Demokratikus Konvenció /DK/ Kolozs megyei szervezete is felemelte szavát a Mátyás-szobor mellett, Virgil Lazar szóvivő közölte, hogy a DK részt vesz a tiltakozó akciókban. Octaviu Buracu pedig kijelentette, hogy szükség esetén a szoborhoz láncoltatja magát. /Magyar Hírlap, jún. 24., a Demokratikus Konvenció felhívása: Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 25.
Kolozsváron jún. 23-án a városházán tartott megbeszélésen a városi, megyei vezetőség, a múzeum és az RMDSZ képviselői jelentek meg. Medrea alprefektus kitartott eredeti elképzelése mellett, hogy a szobor eltávolítható az ásatások érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 25.
"Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
1994. június 25.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ "
1994. június 28.
Gyulán jún. 22-25-e között megrendezték a Kézfogások magyar-román baráti találkozót magasrangú magyar és román politikusok, művészek részvételével. A megjelentek - köztük Adrian Dohotaru külügyi államtitkár - aláírták a Román Írószövetség elnökének, Laurentiu Ulicinak a tiltakozó közleményét: elvi egyet nem értésület fejezték ki a román-magyar interetnikumi kapcsolatok feszültségének fokozására irányuló kísérletekkel szemben. Helytelenítik Funar kolozsvári polgármester tervét Mátyás király szobrának eltávolítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1994. június 29.
Jún. 28-án az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója értesítette az RMDSZ vezetőségét, hogy megkezdik Kolozsváron az ásatásokat. A hírre a főtérre siettek az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ vezetői. Heves vita alakult ki, Lazarovici múzeumigazgató érvelt az ásatás mellett, de nem tudta meggyőzi az RMDSZ képviselőit. Az ásatást nem kezdték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1994. június 29.
A történelmi magyar egyházak vezetői júl. 1-re kihallgatást kértek Iliescu elnöktől és a Szenátus elnökétől, hogy megvitassák az egyházi és közösségi élet szabad fejlődését gátló különböző rendelkezéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1994. június 29.
Székelykeresztúron tartották az unitárius egyetemes lelkészkonferenciát, ahol közleményt fogadtak el: tiltakoznak Tőkés László püspök személyét ért rágalmazó írások, a kolozsvári Mátyás-szobor és a képviselőházi törvény miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1994. június 30.
Teodor Melescanu külügyminiszter jún. 28-án Londonba látogatott, találkozott Douglas Hurd külügyminiszterrel, aki támogatást ígért a piacgazdaságra való áttéréshez. Megegyeztek abban, hogy novemberben Londonban Iliescu elnök találkozik John Major miniszterelnökkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
1994. június 30.
A Bolyai Társaság kezdettől a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazta, ugyanakkor mások a Székelyföldön alapítandó Székely Egyetem mellett voltak. Idén Kolozsváron, az egyetemen kaptak 300 helyet magyar nyelvű oktatásra, de aggódnak azért, betelnek-e a helyek. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán a rektor eleve elzárkózik a magyar nyelvű oktatástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1994. július 1.
Az RMDSZ vezetői sajtóértekezletükön arról beszéltek, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség, az oktatásügyi törvény sorsa, a helynévtáblák eltüntetése egyelőre nem utal összehangolt magyarellenes kampányra, de a véletlen egybeesések foglalkoztatják az erdélyi magyarságot. A kolozsvári ásatási terv ügyében az államfőhöz fordultak, azonban Iliescu elnök hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1994. július 1.
"A Gazeta de Cluj 22. számában megjelent "Memorandisták replikája" című cikk magyarellenességét kifogásolta Gheorghe Vasilescu ügyvéd, idézett a cikkből: "...nem szégyenlitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, semmirekellők? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét." Az Interetnikai Párbeszéd Szövetség szervezte jún. 8-i tiltakozó gyűlésről van szó, ahol sok román is megjelent. A cikkíró "memorandisták" név mögé bújt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ "
1994. július 2.
Az Evenimentul Zilei júl. 1-jei száma közölte 18 vezető bukaresti régész közös nyilatkozatát: felemelték szavukat a kolozsvári ásatások ellen. Nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2., Új Magyarország, júl. 2./
1994. július 4.
Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./
1994. július 5.
Kolozsváron júl. 4-én határozathozatal nélkül ért véget az ásatási tervvel kapcsolatos városi tanácsi ülés. Funar polgármester az RMDSZ-t horthysta, fasiszta terrorszervezetnek nevezte, fenyegetőzött. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul elhagyták az üléstermet, majd közös nyilatkozatukban ismertették a történteket, hozzátéve, hogy határozottan kitartanak amellett, hogy az ásatás terve jogilag, pénzügyileg és tudományos szempontból megalapozatlan. /RMDSZ Tájékoztató, 319. sz., júl. 5./
1994. július 5.
A Washington Postban D. B. Ottaway Az identitásért folyó harc megosztja Erdélyt című írásában bemutatja, milyen nehéz a magyarok helyzete Erdélyben a román ultra-nacionalisták miatt. Részletesen ír Funar kolozsvári polgármester tevékenységéről. A cikkíró a Mátyás-szobor körüli vitát olyan gyújtóanyagnak tekinti, ami egy balkáni konfliktushoz vezethet. Megszólaltatja Tőkés Lászlót, aki szerint a szobor szimbolizálja a magyarság harcát. /D. B. Ottaway: A Battle for Identity Divides Transylvania. = The Washington Post, júl. 5./
1994. július 6.
Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./
1994. július 6.
Az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosai nyilatkozatban szögezték le, hogy ellenzik a város főterének bárminemű módosítását. Mindezt kifejtették a júl. 4-i rendkívüli tanácsülésen, ahol Funar polgármester gyűlölködő, sértő kifejezésekkel illette az RMDSZ-t, hozzátéve: véget fog vetni az RMDSZ Kolozsváron két hete tartó terrorizmusának. Az RMDSZ tanácsosai tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1994. július 6.
Funar polgármester júl. 5-én közleményben jelentette be, hogy a rendfenntartó erők segítségével fogja szavatolni a főtéri ásatásokat. /Szabadság (Kolozsvár),júl. 6., Magyar Hírlap, júl. 6./
1994. július 6.
Múzeumi szakemberek /köztük a Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum munkatársai/ tiltakoztak a főtéri ásatások megkezdése ellen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1994. július 9.
Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
1994. július 9.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 8-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Iliescu elnök a Kolozsváron keltett "mesterséges feszültséggel kapcsolatban nyugalomra" szólította fel az ásatással kapcsolatos vita résztvevőit. Chebeleu sajnálatosnak mondta, hogy "egyes politikai erők megpróbálnak maguknak tőkét kovácsolni a régészeti ásatásokból, amelyek az egész világon szokásosak". A szóvivő nehezményezte, hogy az RMDSZ "tájékoztatta a nemzetközi fórumokat erről az álproblémáról." /Népszabadság, júl. 9./"
1994. július 9-10.
A parlament két házának júl. 7-i együttes ülésén elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt: 166-an szavaztak az indítványra és 242-en ellene. A képviselőházi elnök, ügyrendi okokra hivatkozva, megakadályozta az RMDSZ frakcióvezetőit, hogy felolvassák a kolozsvári provokáció miatti tiltakozó nyilatkozatukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./
1994. július 9-10.
"A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./ "
1994. július 12.
"Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/ "