"Kolozsváron újabb magyarellenes emlékezést rendeztek. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke leleplezte Octavian Popovici-emléktáblát. Azt állította, hogy ezt a diákot 75 évvel ezelőtt a "Nemesi Gárdák" elleni harcban lőtték le a magyarok. Folytatódik a magyarellenes emlékezések sorozata, azt akarják, hogy az említett diák nevét viselje a Postarét utca. Az Avram Iancu Diákotthonra is magyarellenes emléktáblát akarnak állítani. /(-nik): A történelem analfabétái. "Nemesi Gárdák" Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./

Dr. Ternyák Csaba, a Budapest-Esztergom főegyházmegye segédpüspöke Nagybányán és Szatmárnémetiben járt. Fontos a kapcsolatteremtés, mondta, szükség lenne arra, hogy megismerjék egymást a szomszédos egyházmegyék, egyházközségek. /Vasárnap (Kolozsvár), jan. 2./

"Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./"

Funar kolozsvári polgármester ki akarja cseréltetni a Mátyás-szobron a latin feliratot román nyelvűre. Funar ezenkívül Antonescu-szobrot is akar állítatni Kolozsváron, makettjét már kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

A súlyos anyagi helyzet ellenére több erdélyi kiadó ad ki értékes könyveket. A Kriterion mellett a kolozsvári Dacia is jelentkezett, a Romániai Magyar Szó, a Népújság és a Háromszék napilap is kihozott néhány olcsó kötetet. Sepsiszentgyörgyön az Európai Idő Kiadó olcsó füzetes Orbán Balázs-sorozata és a reprint Jókai életmű-sorozata sikeres, ugyanebben a városban a Castrum Kiadó Isten kezében /Romániai magyar költők istenes versei/ két kiadást is megért. Székelyudvarhelyen több kiadó is működik: Infopress Nyomda- és Kiadóvállalat, Erdélyi Gondolat és a Haáz Rezső Művelődési Egyesület. Csíkszeredán van a Novos, Gyergyószentmiklóson a Mark Hause, Nagyváradon a Literatus Könyvkiadó, zárul a nem is teljes felsorolás a lapban. /Heti Magyarország, jan. 7./

Funar kolozsvári polgármester sokáig dicsekedett azzal, hogy mennyi adományt kap a Caritas játék nyerteseitől. 1993. áprilisa és szeptembere között a nyertesek 366 millió lejt fizettek be, ebből azonban Funar csak 67 milliót fordított a városra, ellenben hatalmas összegeket áldozott a szakemberek által giccskolosszusként emlegetett Avram Iancu-szoborra. Most pedig kiderült, hogy a polgármesteri hivatalnak 1993 végén közel egymilliárd lejes tartozása van. /Pesti Hírlap, jan. 11./

Érkeznek az értesítések a kárpótlásról azon észak-erdélyieknek, akiket a magyar hadseregbe behívtak és szovjet fogságba estek. Bizonyos árukat lehet értük vásárolni Magyarországon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

"Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet."

Jan. 8-án Kolozsvárott újraalakult a Barabás Miklós Céh, a képzőművészek, iparművészek és műkritikusok szakmai egyesülete. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Kancsura István, alelnökök: Kazinczy Gábor és Jakobovits Miklós, titkár: Veress Pál. Tiszteletbeli elnök: Abodi Nagy Béla. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

"Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese nyilatkozatában kitért a hivatal feladataira: a határon túli magyarsággal kapcsolatos állami feladatok koordinálása, kapcsolat tartása a szomszédos országok összes fontosabb magyar érdekképviseleti, de kulturális szervezeteivel is, részvétel a magyar diplomáciának a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységében, továbbá a támogatások területe. A magyar költségvetés megszavaz bizonyos összeget az Illyés Alapítvány számára, a határon túli magyar sajtó vagy könyvek támogatására. "Ezek fölött általában nem rendelkezik a hivatal közvetlenül, de szakértelmükre támaszkodnak a döntésekben." A "magyar kormány mindig kész a határon túli magyarság legitim szervezeteinek törekvéseit minden törvényes eszközzel támogatni." /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

A kormánypárt Kolozs megyei szervezete jan. 12-i sajtóértekezletén Marius Oros bejelentette, hogy a Mátyás-szobor latin feliratát megváltoztatják, románra cserélik. Ez nem vezet zavargásokhoz, mert Kolozsvár kultúrszintje olyan magas, hogy ez békésen fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az RMDSZ jan. 13-án sajtóértekezletet tartott Kolozsvárott, ahol leszögezték, hogy amennyiben megváltoztatják a Mátyás-szobor feliratát, az RMDSZ tiltakozó akciókat fog kezdeményezni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 13-án megnyílt Kolozsváron az Egyesült Államok kulturális és információs irodája, a John F. Kennedy amerikai Művelődési Központ. Hatásköre nem terjed ki konzuli feladatokra, viszont sürgősségi ügyeletet biztosít az arra rászorulóknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Megnyitó beszédében Jonathan B. Rickert, az Egyesült Államok megbízott ügyvivője hangsúlyozta, hogy a kolozsvári iroda nem foglalkozik konzuli ügyekkel, de tájékoztatást nyújt amerikai vízumok ügyében és foglalkozik az ide látogató amerikaiak ügyeivel. Könyvtár is lesz a központban. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 13-án Csiha Kálmán kolozsvári református püspök kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást tartottak az egyházi javak visszaadásáról. A résztvevők, köztük Buchwald Péter RMDSZ-szenátor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, elhatározták, hogy törvénytervezetet nyújtanak be az egyházaktól elvette javak visszaszolgáltatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

Funar polgármester bejelentette, hogy tervezi a Mátyás szobron a Mathias Rex felirat kicserélését Matei Corvinulra. /Németh Júlia: Mathias Rex helyett Matei Corvinul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke hangoztatta, ha a Mátyás szobor feliratának megváltoztatása igaznak bizonyul, akkor az RMDSZ az 199-es évihez hasonló tiltakozó akciókat fog szervezni. /Állásfoglalás szobor-ügyben Corvinul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

"Az RMDSZ vezetősége /Ügyvezető Elnöksége, Szövetségi Hivatala/ nevében nyilatkozott Kötő József alelnök az RMDSZ sajtóértekezletén Kolozsváron: a szervezet mindent el fog követni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközeivel, hogy megvédje a Mátyás-szobrot. Bodó Barna visszatekintett az elmúlt másfél évre, amely szoborháború néven vonul be a történelembe. 1992 novemberében Funar polgármester célja nem a Mátyás-szobor megszentségtelenítése volt, hanem "nemzeti jelképünk lábbal tiprása". Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanácshoz. Az RMDSZ nem uszít, nem mozgósít, azonban ez az együttélés ellen irányuló újabb provokáció. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

Kolozsváron a matematikusok magalakították a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, amelyet 1993 novemberében hivatalosan bejegyeztettek. A névadó Radó Ferenc /1921-1990/ kolozsvári egyetemi professzor volt. A társaság elnöke Balázs Márton, alelnökei Dezső Gábor és Kása Zoltán. Székházuk, személyzetük nincs. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A felmérés szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar tannyelvű csoportokban az I-IV. évben magyarul /első szám/, illetve románul /második szám/ oktatott tantárgyak száma: fizika 14-9, matematika 14-9, történelem 12-12, filozófia 17-6, lélektan 16-14, pedagógia 14-3, pszichopedagógia 12-9, szociológia 17-8. Kedvezőtlen a helyzet a Zeneakadémián is. Sok esetben a magyarnak nevezett csoportok nem részesülnek teljes anyanyelvű képzésben. A hallgatóknak ismételten kérvényezni kell az anyanyelvi képzést. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos vezetősége. Megállapították, hogy a legfontosabb feladat a párt továbbépítése. Jelentősen megnőtt a Maros megyei taglétszám. A résztvevők állást foglaltak az autonómia mellett. Szükségesnek tartják, hogy a Kereszténydemokrata Ifjúsági Fórumok /KEDIF/ felvétessék magukat a MISZSZ-be, ott erősítsék befolyásukat. Varga László elnök, Kelemen Kálmán főtitkár tartott tájékoztatót, majd Bárányi Ferenc arról beszélt, hogy a pártot anyagilag meg kell erősíteni. Gondot jelent, hogy a pártnak nincs székháza, pedig erre szükség lenne Marosvásárhelyen és Kolozsváron. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Az RMDSZ sajtópublikációiról is szó volt Kolozsváron a legutóbbi sajtótájékoztatón. Az RMDSZ Közlönye (Marosvásárhely) időszakosan jelenik meg és a szervezet hivatalos állásfoglalásait tartalmazza. Az RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), a napi híreket közli, újabban román nyelven is megjelenik /Buletin Informativ/. A legújabb pedig a Szövetség folyóirat, kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége /Kolozsvár, 1. szám: 1994. január/. A Szövetség az RMDSZ tevékenységét ismerteti a kisebbségvédelem területén. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

"Gheorghe Funar polgármester beismerte, hogy a Mátyás-szobron tervezett felirat-módosításra még nem kapta meg a jóváhagyást, de ígérte, még ebben az évben végrehajtja a tervét. Funar bízik benne, hogy az új művelődési miniszter megszünteti az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, mert az hazafiatlan szerv. Annak idején Ceausescu is ezt tette annak idején. Molnos Lajos tanácsos emlékeztette Funart, hogy a Főtér önkényes megváltoztatása ellentétben áll az Országos Műemlékvédelmi Bizottság döntésével. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

Az RMDSZ jan. 15-re Székelyudvarhelyre önkormányzati tanácskozást hívott össze. Markó Béla elnök elemezte a brassói kongresszus óta eltelt év RMDSZ-tapasztalatait. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte, hogy lehetséges az autonómiát meghirdetni és az ellenzék tagjának maradni, egyben figyelmeztetett az elkényelmesedésre: a cselekvésről lemondás veszélyére. Több előadás hangzott el, a hozzászólók saját területük problémáiról beszéltek. A jelenlevők tiltakozó felhívást fogadtak el: a hazai és nemzetközi közvéleményhez, Iliescu elnökhöz, az Európa Tanácshoz fordulva kérték, segítsenek megakadályozni Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újabb magyarellenes provokációját: a Mátyás szobor talapzatán levő latin felirat megváltoztatását, a Főtér arculatát megbolygató ásatások elkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A román görögkeleti egyház javasolta, hogy az Egyházak Világtanácsa Romániában tartsa 1998-as nagygyűlését, azonban erről a szándékáról nem értesítette a többi romániai felekezetet. A református és az evangélikus egyház elutasító állásfoglalását dr. Csiha Kálmán püspök ismertette: a görögkeleti egyház magát nemzeti egyháznak nyilváníttatta és ellene van az egyházi iskolák visszaadásának, ezért ellenezik a meghívást, amíg a görögkeleti egyház meg nem változtatja állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-plaform szóvivője nyílt levelet intézett a román ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék fel szavukat az igazságtalanul bebörtönzött székelyföldi magyarok érdekében. Esetükben a közkegyelmi rendeletet nem alkalmazták, tehát "nyilvánvalóan etnikai indokoltságú jogsértés történt." Közben az igazi gyilkosok szabadlábon vannak, kiengedték Iulian Vlad szekuritáté-tábornokot is. Nemzetközi jogászbizottságnak kellene felülvizsgálni a bírósági iratokat. Többtízezer aláírás gyűlt össze a bebörtönzöttek érdekében és Székelyudvarhelyen mintegy tízezer ember tüntetett kiszabadításuk érdekében. Katona Ádám levelét megküldte a román ellenzéki személyiségeken kívül parlamenti képviselőknek és szenátoroknak is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19, Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Az RMDSZ jan. 18-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén Markó Béla elnök elmondta, hogy 1992-ben minden tiltakozás ellenére Funar polgármesternek sikerült megvalósítani a Mátyás-szoborral kapcsolatos tervét. Most ismét tiltakozó megmozdulásokat terveznek a polgármester újabb tervei ellen. Az ET által adott hat hónapos türelmi idő lassan lejár, azonban a kormány semmit sem tett a feltételként szabott kilenc pont orvoslásában. Az RMDSZ tiltakozni fog emiatt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 21./

"1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester újabb kijelentései ellen: a Mátyás-szobor feliratát megváltoztatja, más szobrokat áthelyeztet, ásatásokat kezd a Fő téren. Funar célja, "hogy önazonosságunk jelképeit meggyalázó, megszentségtelenítő tetteivel durván megsértsen nemzeti önérzetünkben, önbecsülésünkben" és etnikumok közötti konfliktust provokáljon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"