"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"

Értehetetlen, hogy miért váltott ki óriási megdöbbenést az RMDSZ memoranduma a szövetséges ellenzéki pártokból, hiszen tudtak róla, Markó Béla ismertette a Demokratikus Konvencióban a memorandumot, mondta Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke, hozzátéve, hogy az ellenzéki pártok kisebbségpolitikája nem sokban különbözik a hatalométól. /N. A.: Miért robbant mégis váratlanul a memorandum-botrány? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

"A Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa, Reihald Olt beszámolt a moldvai csángókról, nehéz helyzetükről, a magyar nyelvű misék hiányáról. Amikor egy néprajzkutató a népi kultúráról, a szokásoktól kérdezett egy moldvai papot, az megvetően válaszolt: "Ezeknek az idiótáknak nincs népi kultúrájuk." /Mások szemével. Egy elfeledett népcsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ "

Szept. 7-én a bukaresti televízió a politikai lojalitásról rendezett vitát, asztalhoz ültetve az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ képviselőit. Azt tudakolták, hogy az RMDSZ memoranduma után megmarad-e az ellenzéki szövetség. Frunda György és Takács Csaba kiálltak emellett, hogy a memorandum az RMDSZ programjának kivonata, az RMDSZ követelései nem térnek el az Európa Tanács ajánlásaitól. Az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció pártjainak vezetői is támadják az RMDSZ-t, holott az RMDSZ is tagja a konvenciónak. Újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a román ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban, állapíthatta meg a Szabadság munkatársa, Székely Kriszta. /Székely Kriszta: Kihez legyünk lojálisak? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Kinek mi van a szívében. DK-RMDSZ tévé vita kivonatos jegyzőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozott a Népszabadságnak, kifejtve, hogy fontosnak tartja a magyar külügyminiszterrel történő találkozást. Tárgyalni szeretne az alapszerződésről, ragaszkodva a területi záradékhoz. Az RMDSZ közvetlenül nem vehet részt a két ország közötti tárgyalásokon, de konzultálnak a szervezettel. Szerinte a jelenlegi körülmények között feszültséget keltene Kolozsváron a konzulátus újramegnyitása. Tagadta a kisantant újraélesztését, azonban a kisebbségi kérdésben egyeztetik álláspontjukat, mert erre vonatkozóan Magyarország álláspontja is egységes szomszédaival szemben. /Léderer Pál: A tangót ketten táncolják. Népszabadság-interjú Teodor Melescanu román külügyminiszterrel. = Népszabadság, szept. 14./

"Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én kezdődő látogatása előtt nyilatkozott a Rompresnek: a két ország között nincs határvita. Igaz, hogy a rendszerváltás óta hivatalos látogatásra nem került sor, de a különböző nemzetközi konferenciákon az egymást váltó három román külügyminiszterrel sok alkalommal folytatott eszmecserét. Magyarország arra törekszik, hogy jó viszonyt alakítson ki valamennyi szomszédjával. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő "magyar kisebbségnek a maihoz képest jóval több vagyona volt." Kolozsvárott működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. 1989 december az orvoslásnak nemcsak a lehetőségét teremtette meg. Az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat, biztosítani kívánja az Erdélyben több mint ezer éve élő magyar lakosság életfeltételeit, kulturális igényei teljesítését. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ Románia Európa Tanácsba való felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikát. - Szükség van új határátkelőhelyek megnyitása, pontosabban a kommunista időszakban bezárt átkelők újramegnyitása. /Jeszenszky Géza a Rompresnek. Románia és hazánk között nincs határvita. = Pesti Hírlap, szept. 15./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 11-én ülésezett Kolozsvárott. Elemezték az RMDSZ memorandumának visszhangját, ismételten leszögezték hogy ellenzik a memorandum parlamenti megvitatását, mivel pártok programja nem képezheti parlamenti vita tárgyát. A memorandumban foglalt igények megismertetéséért az RMDSZ javasolja kerekasztal-megbeszélés összehívását a pártok vezetői és Iliescu elnök. Részvételével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

"Dr. Octavian Buracu rendszeresen jelentkezik a Romániai Magyar Szóban Román szól a magyarhoz címmel. Most a Kolozsváron tapasztalható "mindennapi nacionalizmus", az agresszív szélsőség új jelentkezéséről számolt be. Buracut rendszeresen nemzetellenességgel vádolják, majd felszólították, hogy az Interetnikai Dialógus Társaság háromnyelvű tábláját vegye le. Buracu ennek nem tett eleget. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Mindennapi nacionalizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"

A Kovászna megyei törvényszék megkezdte a tizenkilenc málnási és bükkszádi fegyverrejtegetéssel vádolt személy elleni bűnvádi eljárást. A vádlottak ügyvédei azt szerették volna elérni, hogy a vádiratot bontsák le személyekre, de kérésüket elutasították. Sértett félként megjelent a Romsilva, az erdészet képviselője, aki kártérítést követelt az elejtett vadakért. A fegyverszakértők megcáfolták a rendőrség állítását, hogy a fegyverek működőképes állapotban voltak, mert több berozsdásodott, hiányos fegyvert is elkoboztak. Néhányan elmondták, hogy a vizsgálat során kényszer hatására valótlanságokat magukra vállaltak. Az újabb tárgyalás okt. 13-án lesz. Egyetlen személy, Orza Gyula ügyét elkülönítették, perében a kolozsvári katonai bíróság ítéletet hirdetett, két év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./ Előzmény: jún. 4, 12, 19, júl. 20-i jegyzet.

Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./

"Arges megyei munkalátogatásán Iliescu elnök először mondott véleményt a kolozsvári "Caritas-jelenségről": elítélte az "önsegélyező szervezet" tevékenységét, amelyet, ahogy mondta, sajnos, törvényes előírások alapján nem lehet leállítani. A hatalom nem mer beavatkozni, mert a Caritas betiltása elszabadítaná az indulatokat. Szerinte nincs sok hátra a Caritas csődjéig. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./"

Kolozsváron a zenelíceum épületét visszaadták a görög katolikusoknak, így nehéz helyzetben van a zeneoktatást. A tanfelügyelőség nem egyezik bele abba, hogy magyar osztály működjön. Vegyes osztályok esetében azonban csak egyes tantárgyakat tanítanak magyarul. /Balló Áron: Harc egy osztályért, épületért. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány fő tevékenysége az elitképzés mellett a Tankönyvtanács létrehozása volt. Az első, szept. 24-i munkatalálkozóra eljöttek az összes erdélyi magyar kulturális, tudományos, pedagógus szervezetek, az RMDSZ Oktatási Főosztálya és a budapesti Tankönyvkiadó küldöttei. A minisztérium még nem engedélyezi az alternatív tankönyvek használatát, de fel kell készülni az esetleges későbbi lehetőségekre. Pályázatot hirdettek tankönyvek írására. A Tankönyvtanács vállalkozik az erdélyi magyar oktatás teljes adatbázisának rendelkezésre bocsátására /magyar nyelvű osztályok, anyanyelvi oktatás stb./. Elsősorban az anyanyelv oktatásának tanterveit kellene megírni egészen a 12. osztályos irodalomkönyvig, továbbá az erdélyi magyarság története és az ének-zenei tantervet. /Balló Áron: A Tankönyvtanács első munkaülése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Az Európa Tanács /ET/ közgyűlése szept. 28-án felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott a szavazásnál. /A hivatalos felvételt a külügyminiszteri bizottság hagyja jóvá./ A döntés előtti vitában csak a holland és az osztrák képviselő foglalt állást a felvétel ellen. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a román részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A határozathoz kilenc módosító indítványt és három módosítást kiegészítő indítványt nyújtottak be, ezeket a közgyűlés megszavazta. Ennek értelmében az ET felszólította Romániát, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával, illetve a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot, ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi, illetve oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, továbbá lépjen fel az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, javítsa a börtönviszonyokat, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt fogva tartottakat. /Döntés Strasbourgban. Romániát felvették az Európa Tanácsba. = Új Magyarország, szept. 29., kiegészítő javaslatok teljes szövege: Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

A Brassai Líceumban beindult az unitárius tagozat. Itt elsősorban humán jellegű oktatás folyik.Az unitáriusok kénytelenek voltak unitárius teológiai szeminárium néven indítani az oktatást, mert három éve hiába kérik vissza a volt Unitárius Kollégiumot, a mostani Brassait. /Gál Mária: Unitárius tagozat a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Funar polgármester diszkriminatív módon járt el a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületével szemben: nem engedélyezte a szabályosan összeállított és benyújtott dokumentáció alapján kért rehabilitációs központ felépítését. Ez ellen tiltakozott Octavian Buracu. /Octavian Buracu: Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

"A LADO /Liga Apararil Drepturilor Omului - Emberi Jogvédő Liga/ bemutatta két kiadványát: Az emberi jogok - a demokrácia alapja, valamint a Kisebbségi jogok című szemelvénygyűjteményeket. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke elmondta: valamennyi jelentős nemzetközi találkozóm /Helsinki, Bécs, Párizs/ határozat született arról, hogy a kormányok kötelesek közzétenni az ott elfogadott dokumentumokat. A román kormány azonban szándékosan semmibe vette ezeket a határozatokat és nem jelentette meg a nemzetközi okmányokat. Ezért vállalta a LADO ezt a feladatot. Románia aláírta ezeket a dokumentumokat, akkor tiszteletben is kell tartani a kisebbségekre vonatkozó előírásokat, szögezte le Stefanescu-Draganesti. Svédország nyugati részén például 300 ezer finn él, ahol a katonáskodó finnekkel finnül beszélő tisztek foglalkoznak. Európában vannak országok, melyeknek lakossága nem éri el a kétmilliót, a romániai magyarok pedig kétmillióan vannak. A LADO elnöke kemény szavakkal illette a romániai kisebbségekkel szemben alkalmazott hatalmi szemléletet, a kétnyelvű feliratok elleni kirohanásokat. Elítélte a Mátyás-szobor megbecstelenítését, az provokáció volt. "A németek négy évig voltak Párizsban, de egyetlen emlékművet sem csúfoltak meg. A kolozsvári barbár tett volt!" /Ferencz L. Imre: A kormány nem, a LADO igen. Két könyv: az emberi és kisebbségi jogokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

"Az RMDSZ üdvözli Románia ET-felvételét, erősítette meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke a párt sajtótájékoztatóján, majd az újságírók rendelkezésére bocsátotta az RMDSZ erről szóló közleményét. "Csupán az Európa Tanács felvételi határozatában szereplő indítványok tiszteletben tartásának szigorú ellenőrzése vezethet a fő problémák megoldásához" - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, mert az ellentmond azon ígéretnek, hogy tiszteletben tartják az ET elveit. Iliescu ugyanis beszédében megkérdőjelezte az ellenőrző mechanizmus létjogosultságát Romániával szemben. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1. ? az RMDSZ közleménye: Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

A Babes-Bolyai Egyetem ünnepélyes tanévnyitója okt. 4-én volt. Gálfy Zoltán, az egyetem új református didaktikai karának dékánja - több évtized után először - magyarul hirdette az igét. Az egyetemen a Moldovai Köztársaságból érkezett hallgatókkal feszült a kapcsolat, mert a kormány előnyben részesíti őket a romániai diákokkal szemben. Magyari András rektor-helyettes magyarul mondott beszédet, kitért arra, hogy a múlt évben 1917-en, idén pedig 2242-en járnak magyar tannyelvű csoportokba /az egyetem 14773 hallgatójának 15,2 %-át teszik ki/. Andrei Marga rektor az egyetem autonómiáját elégtelennek ítélte. A tévé nem volt jelen a tanévnyitón. /Balló Áron: Megnyitották az egyetemi tanévet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

Buchwald Péter szenátor tiltakozott amiatt, hogy a román tévé cenzúrázta azt, amit ő Funarról mondott. /Szenátorunk tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Sanna Lähde, a kolozsvári magyar tanszék új finn lektornője nyilatkozott terveiről. Elődje Eira Pënttinen volt. /Balló Áron: Sanna Lähde az új finn lektornő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

"Okt. 3-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsvárott fogadta az MDF küldöttségét. Takács Csaba tájékoztatta a vendégeket az RMDSZ munkájáról, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke pedig pártja működéséről számolt be. Délután kolozsvári értelmiségiekkel találkoztak, ahol a fő téma a magyar egyetemi oktatás volt. Többen megfogalmazták az anyagi igényeket. Benkő Samu kérte, hogy a magyar kormány a tárgyalásokon vesse fel az erdélyi magyarság javainak visszaadását. Cs. Gyimesi Éva és Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese pozitívan ítélték meg, hogy a jelentkezők betöltötték a "plusz 300 helyet". Jelenleg összesen 2241 magyar hallgatója van a kolozsvári egyetemnek. - Főiskolák alakulnak Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak, nincsenek megfelelően képzett szakemberek. Megállapodtak abban, hogy iskolaügyben jártas szakembert küldenek a helyzet felmérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Okt. 4-én a parlamentben Buchwald Péter szenátor interpellációjában tiltakozott a tévé régi cenzúra módszereire emlékeztető módszerei ellen: okt. 1-jei szenátusi felszólalásából éppen a leglényegesebb állásfoglalást vágták ki, amikor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényes és törvénytelen határozatairól és a Kovászna megyei prefektus diszkriminatív intézkedéseiről beszélt. /Cenzúra az RTV-ben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

A Kolozs megyei EMKE létrehozta a Jakab Elek Honismereti Kört, tájékoztatott Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. A múlt évben indítottak először idegenvezető tanfolyamot, ennek végzősei alakították meg a kört. Az okt. 1-jén indított újabb idegenvezető tanfolyam Kolozsvár és Kalotaszeg történeti, kulturális hagyományaival ismerteti meg a jelentkezőket. A megyei EMKE-központnak kinevezett kolozsvári Párizs utcai épület alagsora nem megfelelő, nincs fűtés, hiányzik az anyagi segítség is. Tánccsoportjuk Kallós Zoltán segítségével részt vett a bálványosvári népi fesztiválon, ahol elnyerte a Hagyományőrző díjat. /(Székely): Idegenvezető tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./