Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./

Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ülésén kijelentette, hogy a magyar hadsereg még a 4. Erdélyi Hadsereggel sem tudna megküzdeni, nemhogy az egész román haderővel. /Németh Júlia: Tizenegymillió egy népszavazásért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

"Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanárral készített interjút az újvidéki lap munkatársa. Péntek János figyelmeztetett: a kisebbségi helyzetben levő magyar nyelv külön fejlődése reális veszély. Ritkul az anyanyelv légköre. Erdélyben csak töredékesen ismertek a szaknyelvek. Az elszigetelődés, az asszimetrikus kétnyelvűség megnövelte a román nyelv hatását. Anyanyelvi szempontból legveszélyeztetettebb a moldvai magyarság, a dél-erdélyi és belső-erdélyi szórványok magyarsága, a Nagy-Szamos mente és a Máramaros magyar népessége, társadalmilag pedig a fiatal műszaki értelmiség és munkásság. Növekszik a kevertnyelvűség, gyakoriak a tükörfordítások. /Farkas Zsuzsa: "Ritkul az anyanyelv légköre". = Magyar Szó (Újvidék), máj. 4./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 4-én Kolozsvárott ülésezett. Az elnökség fontosnak tartja a prefektus-kérdés politikai színezetű napirenden tartását mindaddig, amíg megfelelő megoldás nem születik. Máj. 15-ére Csíkszeredában összehívják a Gazdasági Tanács alakuló ülését. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 26. sz., máj. 5./

A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott Kolozsvár tanácsa ápr. 30-i ülésének döntése /a város lakossága szavazzon arról, legyen-e újra magyar konzulátus és újrainduljon-e a Bolyai Egyetem/ ellen, ez provokáció, ellenzéki tanácsosok szintén ellenezték Funar polgármester ezen kezdeményezését. Az RMDSZ felkéri a lakosságot, hogy ne vegyen részt a szavazáson. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ Ugyancsak nyilatkozatban tiltakozott a Bolyai Társaság is. A Bolyai Társaság visszautasította azt, hogy a magyar egyetem szeparatizmust jelentene. Rágalom az, hogy a Bolyai Tudományegyetem horthysta-kommunista képződmény lett volna, az alapító okiratot ugyanis Mihály király írta alá. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Csiha Kálmán püspököt 1957-ben koncepciós perben tíz év börtönre ítélték. Fiatal házas volt, felesége három hónapos terhes. Megjárta a román börtönöket, a Duna-delta munkatáborait. Hat és fél év múlva szabadulhatott. Románia csak úgy kaphatott kölcsönt, ha a politikai foglyokat szabadon bocsátja. Ezért született meg az 1964-es amnesztia. Amikor kiszabadult, Marosvásárhelyen, a Vártemplom másodlelkésze lett. Ehhez a templomhoz tartozott egy másik kicsi templom is, lelkileg tönkrement gyülekezettel. Átvette ezt a gyülekezetet. Innen ment a Gecse utcába. A környéken minden házba bekopogtak, van-e református a családban. Úgy tudták, hogy közel hétezer fős a gyülekezet, miután bejárták a környéket, kiderült, több mint 12 ezren vannak. A hívők egy részéből további két önálló gyülekezetet alakított. Az 1989-es változás után célul tűzte ki a püspök a nagy múltú kolozsvári református líceum újjáélesztését. A tanítást 1990-ben megindították, de nincs saját épületük. A város peremén egy lepusztult elemi iskola négy tantermében folyik a tanítás. Indítottak egy-egy osztály Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden is. Erdélyben az utóbbi időben 25 új templom épült. Jövőre harmincan, utána hetvenen végeznek a teológián, így megoldódik a jelenlegi paphiány. /Devich Márton: Csiha Kálmán, Erdély püspöke a lelki zűrzavarról és a reményekről= Magyar Nemzet, máj. 7./

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa újabb támadó cikket írt Tőkés László ellen, illetve a püspököt megvédő Sütő Andrással is vitába szállt. Csodálja és irigyli Sütő Andrást, akinek nem jelent problémát a magyar identitás vállalása, a magyarságban nem talál semmi kivetnivalót. Föl sem merül benne, hogy elsősorban nem azok mentek el, akiket üldöztek. Sokan megcsömörlöttek a romániai magyar közéletet elözönlő demagógiától, köpönyegforgatástól, azért távoztak, állítja Bíró Béla. Azzal vádolja az írót, hogy nem látja a "mi magyar" köpönyeg-forgatóinkat, így az erkölcstelen román áll szemben a makulátlan magyarral. Sütőnek felül kell emelkedni sérelmein. - Sütő András, Tőkés László és mások nem látják, hogy "jóval többen vannak köztünk" azok, akik megőrizték nyitottságukat a szomszéd népek és az egyetemes emberi értékek iránt. Tőkés László tévedett, amikor etnikai tisztogatásról beszélt. A kisebbségi problémákra érzéketlen Nyugatot sokkoló kijelentéssel próbálta ráébreszteni a magyar kisebbség helyzetére. Ne vegyük át az utódállamok sokkoló módszereit, csúsztatásait. Ez csak a gyűlölet eszkalációját idézhetné elő, állapította meg Bíró Béla. Szerinte ezért nincs igaza Tőkés Lászlónak. /Bíró Béla: Az elfogultság szárnyasoltára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., átvette: Magyar Hírlap, máj. 17./ Sütő András és Szász János levélváltása: ápr. 4-i jegyzet. Bíró Bélával szemben Tőkés László mellé állt például dr. Octavian Buracu Etnikai tisztogatás Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), 1993. ápr. 22./ c. írásával."

A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát.

Kolozsváron a Györgyfalvi negyedben ortodox templomot akarnak építeni, azonban a lakosság tiltakozott, mert zöldövezetet vennének el. Az ortodoxok most azzal érveltek, hogy aláírásgyűjtést folytattak és a magyarok is aláírták az íveket. Az ottani magyarok azonban állítják, nem írtak alá semmit. /Makkay József: Ortodox templom a Györgyfalvi negyedben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az 1989-es változás után rengeteg új lap jelent meg, sok új tehetség jelentkezett, ifjúsági, társasági, tudományos, irodalmi, hitbuzgalmi, szórakoztató és sportújságok, Egy idő múlva azonban egyre csökkent a lapok száma. Nem mindegyik lap anyagi problémák miatt szűnt meg. Kolozsváron például a Jelenlét a fordulat után az első volt a városban. Merész, újszerű, az Írószövetség pártfogásba vette, fizetést adott a szerkesztőknek, kintről számítógépet kaptak. Egyszercsak akadozni kezdett, majd megszűnt. A főszerkesztő áttelepült Magyarországra, lapot szerkeszteni. A magyar sajtó helyzetét vizsgálva borong Szőcs István: a lapok megszűnnek, alig van előfizető, nagy mulasztás, hogy az RMDSZ nem szervezte meg a terjesztést. Olyan városba, ahová azelőtt ezerötszáz Utunk, most tíz-húsz Helikon sem jár. Az anyagi gondok mellett az érdeklődés is csökkent. /Szőcs István: Gazdátlan sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

"Április végén Bukarestbe hívták az egyházi vezetőket, hogy tárgyaljanak a kultusztörvény tervezetéről. Nem kapott mindenki meghívót, Tempfli József nagyváradi megyés püspök például nem kapott, másoktól tudta meg a tanácskozás időpontját. Előzőleg az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői Kolozsváron találkoztak, tájékoztatott Tempfli József és közös álláspontot alakítottak ki, ezután mentek Bukarestbe. Egyes kérdések megvitatásától elzárkóztak: nem akarnak beleegyezni az elvett egyházi javak visszaadásába, az egyházi iskolák felállításába /csak állami és magániskola van, felelték a minisztériumi vezetők/. Az egyházak vezetői viszont nem adják fel a harcot, továbbra is visszakövetelik elvett értékeiket, köztük az anyakönyveket is. A román hatalom képviselői közölték, hogy erről nem hajlandók tárgyalni. A vitában egyedül az ortodox egyház képviselői álltak az állam képviselői mellé. Gutiu kolozsvári görög katolikus püspök megjegyezte: "Mit mondjanak akkor mások, ha még nekünk, románoknak sem adják vissza tulajdonunkat?" A tárgyalás eredménytelenül végződött. /Indig Ottó: Tempfli József megyés püspök: Nem vették tudomásul a legfontosabb egyházi követeléseket. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 13./ "

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 11-én ülésezett Kolozsvárott. Az illetékes alelnökök bemutatták a kulturális oktatásügyi és önkormányzati memorandum és az oktatásügyi helyzetet bemutató memorandum tervezetét, ugyancsak foglalkoztak a hetven éves kisebbségi létet bemutató Fehér Könyv tervezetével. /Részt vett a szövetségi elnök is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Funar népszavazásos ötlete ellen tiltakozott dr. Balázs Sándor. Nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy horthysta-kommunista egyetemről van szó. A Bolyai Tudományegyetemet 1945-ben Mihály király dekrétumával hozták létre. A romániai magyarságot mélyen sérti a kolozsvári népszavazás kiírása. A szerző visszatekintett a város felsőoktatásának történetére, 1872-ben alakult meg az egyetem. A Bolyai Egyetem újraindítását több mint 200 ezer romániai magyar aláírásával kérte, mert a kétmilliós közösségnek erre szüksége van. /Dr. Balázs Sándor: Egyetem és népszavazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Számonkérő beadványt írtak Funar polgármesternek a parasztpárt kolozsvári tanácsosai, akik nem értenek egyet a konzulátus és az egyetem kérdésében a referendummal. Ennek ellenére nem helyeslik a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. /B. T.: Parasztpártiak kérdései Funarhoz. = Magyar Hírlap, máj. 14./

Dr. Octavian Buracu határozottan tiltakozott Aberráció és gyengeelméjűség című cikkében Funar kolozsvári polgármester javaslata ellen /népszavazás a városban a magyar egyetem, illetve konzulátus kérdéséről/. Ezzel árt a magyar-román kapcsolatoknak, regionális kérdést akar városi szinten megoldani, továbbá nyíltan magyarellenes aktus ez a referendum. /Dr. Octavian Buracu: Aberráció és gyengeelméjűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15-16./

Mihai Geabu személyében új alpolgármestert választott Kolozsváron a tanács, mert elődjét, Liviu Medreát, Funar jobbkezét a kormány megyei prefektus-helyettesnek nevezte ki. Geabu mérsékeltebb gondolkodású. /Bogdán Tibor: Mérsékelt alpolgármestert választottak Kolozsvárott. = Magyar Hírlap, máj. 17./

"Az RMDSZ állásfoglalásában diverziónak és provokációnak minősítette a kolozsvári városi tanács határozatát, hogy referendum döntsön a főkonzulátus és a Bolyai Egyetem újraindításáról. Az egyetem megszüntetése az asszimilációt szolgálta, és akik visszaállítását megakadályozzák, azok ugyanazt a politikát szolgálják. Az egyetemmel kapcsolatos döntés "közösségünkre tartozik." Az RMDSZ tiltakozik a tanácsi határozat ellen. Az egyetem visszaállítását az RMDSZ létkérdésnek tekinti. - A főkonzulátus elősegítené a regionális együttműködést. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./"

A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %.

A keszthelyi Festetics-kastélyban minden évben májusban megrendezett Berzsenyi Helikon napokon a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság helyzete kerül szóba. Három esztendeje a határon túl élő magyar közösségek képviselői számolnak be életükről. Két éve a kisebbségi magyar írott és elektronikus sajtóról folyt eszmecsere, tavaly a nagyvilág magyar írói gyűltek egybe. /Ennek a tanácskozásnak az anyaga megjelent Magyar írók I. világtalálkozója /Berzsenyi Társaság/ címen/. Az idei tanácskozás címe: Magyar egyetemi tanszékek kisebbségi létben, a társrendező az Anyanyelvi Konferencia. A találkozón a kolozsvári, pozsonyi, nyitrai, ungvári, bukaresti és újvidéki magyar tanszékek oktatói vettek részt. /Pomogáts Béla: Berzsenyi Helikon. = Magyar Nemzet, máj. 18./

Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Dr. Octavian Buracu megköszönte a lehetőséget, hogy a Romániai Magyar Szóban fejtheti ki nézeteit. Vendége volt Nagyváradon a Varadinum rendezvényeinek, lenyűgözte az, hogy ott mennyi hasonló gondolkodásúval találkozott. Kolozsvár jutott az eszébe, ahol ilyen jószolgálati rendezvényről álmodni sem lehet. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Várad? és Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./

A kolozsvári RMDSZ januárban bírósági eljárást kezdeményezett Gheorghe Funar polgármester ellen, a Mátyás szobor talapzatára elhelyezett új felirat miatt. A kolozsvári főügyészség válasza: ez nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. /Lassított válasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

A kolozsvári Korunk kilakoltatásával kapcsolatos törvényszéki eljárás eredményeképpen máj. 18-án született ítélet értelmében a szerkesztőségben el kell hagynia az eddigi székházat, de megfelelő ellátottságú helyiségeket kap cserébe. A Korunk ebbe beleegyezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25, Magyar Nemzet, máj. 25./

A múlt héten Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön megalakultak a leendő Erdélyi Falufejlesztő Társaság területi csoportjai, megválasztották mindkét városban az ideiglenes intézőbizottságot. A háromszéki területi csoport vezetője Orbán Miklós agrármérnök, a sepsiillyefalvi LAM Alapítvány kuratóriumának tagja. Az egyesület alakuló ülésén jelen volt a magyarországi Falufejlesztő Társaság részéről Kemény Bertalan agrármérnök. Magyarországon falugondnokok vannak és az aprófalvakban a minisztérium kisbuszokat működtet, ezek viszik a gyerekeket iskolába. Célszerű lenne a falugondnoki hálózatot az erdélyi kis falvakban is létrehozni. Erdélyben a falvak elszigetelődése, pusztulása felgyorsult. Modell értékű viszont az illyefalvi mezőgazdasági alapítvány, a LAM, amely felkarolja a Háromszéken gazdálkodni akaró fiatalok ügyét. /Sylvester Lajos: Erdélyi falufejlesztő egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "

Az Unitárius Egyház az 1993/94-es tanévtől Kolozsvárott /a Brassai Sámuel Líceumban/és Székelykeresztúron /az Orbán Balázs Gimnáziumban/ újraindítja középiskoláit: egy-egy kilencedik osztály kezdi meg működését. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak az önként jelentkezőknek. /Újrainduló unitárius iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 25-én Kolozsváron tartott ülést. Takács Csaba beszámolt az RMDSZ-küldöttség máj. 16-23 között Fiensburgban tett látogatásáról és részvételéről a FUEV kongresszusán, ahol az RMDSZ-t felvették a teljes jogú tagok közé. /Az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

"Tőkés László püspök érvekkel támasztotta alá az etnikai tisztogatás kifejezést. Február közepén 94 neves kolozsvári magyar és német értelmiségi írásban tiltakozott Funar polgármester gyakorlata ellen, aki tevékenységét arra összpontosítja, hogy "kulturális, etnikai tisztogatást végezzen a magyar szellemi élet, a magyar történelmi és kultúrhagyomány majd minden területén". A kolozsváriak által előbb használt kifejezés egybeesik az általa Washingtonban használt kifejezés tartalmával. Arról a módszerről van szó, amely évtizedek óta már-már elviselhetetlenné teszi a romániai magyarság helyzetét. Az etnikai tisztogatás miatt felháborodók figyelmen kívül hagyták a valóságot. 1930 óta Románia lakossága több mint 8 millióval nőtt, ugyanakkor a romániai magyarság növekedése minimális, 66 ezer fő. A mesterséges románosítás példája Kolozs megye. Kolozs megyében 82 év alatt a román lakosság lélekszáma 231 ezerről 571 ezerre emelkedett, ezzel szemben a magyaroké 156 ezerről 145 ezerre apadt. Még szembeötlőbb a magyarság térvesztése az erdélyi nagyvárosokban: még a két világháború között is a magyar többségű városokban a magyarság aránya 70,1 százalékos volt, jelenleg 23,3 százalékos. Elég Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár példájára gondolni. Évtizedeken át folyt az etnikai arányok tudatos megváltoztatása. A magyar tanulók 31 %-ának nincs módja anyanyelvén tanulni, súlyos a pedagógus-utánpótlás helyzete, a magyar pedagógusok 26 %-a szakképzetlen. /Tőkés László: Egy kifejezés és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., egy részét újraközölte: Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./"

A kolozsvári Házsongárd temető több részében sírgyalázás történt: ismeretlenek ledöntöttek sírkereszteket, sírkerítéseket, a kriptában feltört koporsóból kidobták a tetemet is. /Fodor György: Sírrablások a Házsongárdban. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./