A Reformtömörülés /a MISZSZ-ből kivált politikai szárny/ kiállt Tőkés László püspök mellett, szükségesnek tartva a képviselőházi RMDSZ-frakció kiállását is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

Venczel Józsefről olvashatunk emlékezést, aki legtermékenyebb éveit börtönben töltötte: 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-ig. Temetésén /1972-ben/ volt zárkatársa, Márton Áron püspök mondott beszédet, akit Venczel József etetett, amikor a püspök kezét, lábát bilincsbe verték. Venczel József megérdemelne egy szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

"Herédi Gusztáv kolozsvári RMDSZ-tanácsost a főtéri ásatások elleni 1994 júliusi tüntetésen való részvétel miatt a rendőrség "hatóság elleni erőszak" címen 50 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. Az ügy a bíróság elé került. Többszöri halasztás után a törvényszék tárgyalta az ügyét és elutasította az ellene benyújtott keresetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Helyesbítést közöl a lap: Herédi panaszát elutasították, maradt tehát a pénzbírság kifizetésének kötelezettsége, de fellebbezni még lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 12-én ülésezett Kolozsváron. Az etikai bizottság elé tárják a Tőkés László elleni írással kapcsolatos dokumentumokat és parlamenti frakcióülést kezdeményeznek. /RMDSZ Tájékoztató 449. sz., jan. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 17./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 16-án újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSZ önrendelkezési terveiről: alkotmányellenes, demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a magyar kisebbség identitásának védelméhez. Ugyanezen a napon Iliescu elnök revizionista irányzatokról is beszélt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 16-i sajtóértekezletén elutasította az RMDSZ területi autonómiaigényét. A Polgári Szövetség Pártja szintén elítélte az RMDSZ autonómia-követelését és követelni fogja, hogy a DK határolja el magát ezektől a nézetektől. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./

Nagy Benedek írását förmedvénynek nevezi Mátis Jenő kolozsvári RMDSZ-képviselő. Elmondta, hogy Nagy Benedek 1994. dec. 20-án osztogatta írását a képviselőházi RMDSZ-frakcióban, nem adott mindenkinek. Mátis akkor kérte Tokay György frakcióvezetőt, hogy hívjon össze gyűlést, amelyen megtárgyalják az írás tartalmát. Tokay ebbe nem ment bele. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete jan. 3-i ülésén elítélte Nagy Benedek diverzióját. /Orient Expressz (Bukarest), jan., 2-3. sz. [a megjelenés napja nem szerepel. Az 1. sz.: jan. 10., ez - valószínűleg: jan. 17.]/

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./"

Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.

Nemes Ödön jezsuita második éve tanít Gyulafehérváron a teológián és havonta lelki napot tart Kolozsváron, a katolikus egyetemistáknak és az érdeklődő fiataloknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

"A Kossuth Rádió 1994. dec. 16-án délben ezt a dezinformációt közölte: "Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek". Kik informálják a rádiót? - tette fel a kérdést Dáné Tibor. Hogyan közölhették ezt? /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu."

Fodor Sándor kolozsvári író felemeli a szavát Tőkés László mellett, továbbá elutasítja Nagy Benedek röpiratának célzását, amikor felekezeti ellentétet akar szítani., mert a katolikusok ugyanúgy tisztelik Tőkés Lászlót. /Pest Megyei Hírlap, jan. 19./

"A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit, hangoztatta dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, aki előadást tartott jan. 7-én Kolozsváron "A FUEV és a kisebbségi autonómia" címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó /alapítója és vezetője Beke Sándor/ két év alatt tíz kiadvánnyal állt elő. Ezek között van a Beke Sándor szerkesztésében öt éve megjelenő Székely Útkereső folyóirat hasábjairól való válogatás. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

"Tőkés László mellett állt ki jan. 14-i sajtóértekezletén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómiakonferenciát rendez a magyar kisebbségek képviselői részvételével. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki Tőkés László püspök mellett. "A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti identitásától megfosszák. Ezért intéznek ilyen méltatlan támadást a magyar nemzet elhívatott vezetői és intézményei ellen..." Az MVSZ "szolidáris Tőkés László püspökkel és kéri, nyilvánítsák ki mások is szolidaritásukat." /Új Magyarország, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16., állásfoglalás: Pest Megyei Hírlap, jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jan. 17-i közleményében alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSZ autonómia-programját, felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket. A kormánypárt felszólította az összes felelős politikai erőket, foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Az Agrárpárt elnöke, Victor Surdu az RMDSZ betiltását sürgette, követelve, hogy tiltsák meg az RMDSZ jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Clinton elnök Clevelendben találkozott az Egyesült Államokban élő tizennégy etnikai csoport, köztük a Magyar Koalíció vezetőivel. Richard Holbroeke, a térséggel foglakozó külügyminiszter-helyettes külön szólt a romániai, szlovákiai és ukrajnai és szerbiai magyarság problémáival, hangsúlyozva, hogy a kisebbségi jogok megtagadása nem belügy, hanem a nemzetközi biztonságot fenyegető veszély. Megfigyelők szerint lassan változik a kelet-európai kisebbségekkel kapcsolatos amerikai álláspont. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A népfőiskolai mozgalom a társadalom önszerveződésének a folyamatába tartozik, fejtette ki Egyed Ákos,a társaság elnöke a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társaságának első ülésén. 1993 nyarán Szovátán a népfőiskolai tevékenységet vállalókat képezték ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./

Az RMDSZ keretén belül tevékenykedő Szociáldemokrata Tömörülés 1994. dec. 17-én Kolozsvárott tisztújító értekezletet tartott, erről azonban csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a sajtót. Az új vezetőség a következő: tiszteletbeli elnök Balogh Edgár, elnök Dáné Tibor, főtitkár Nagy Károly, sajtótitkár Fey László. Az országos vezetőség tagjai: Salló Ervin /Temesvár/, Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Dés/. A tömörülést felvették az SZKT-ba. Platformjuk töretlenül az RMDSZ keretében kíván működni, szögezte le Dáné Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A bukaresti Evenimentul Zilei a legolvasottabb napilap, melyben Ion Cristou cikksorozatában bírálta az RMDSZ-t. Az RMDSZ radikalizálódását azzal magyarázza, hogy egyes vezetőinek nem tetszett a magyarországi kormányváltozás. Most a Horn-kormány nehézségekkel küzd, népszerűtlen intézkedésekre kényszerül, az RMDSZ aktívan részt vesz a magyarországi politikai harcokban, a jobboldali erők oldalán, írja Cristou. Fey László (Kolozsvár) elfogadja ezt a nézetet. /Népszabadság, márc. 17./ Fey László évek óta jelentkezik Tőkés Lászlót támadó cikkeivel, ő a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform sajtótitkára /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

"Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./ "

Az ET parlamentje fenntartja a nemzetközi felügyeletet, mert Románia nem teljesített több kötelezettséget. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27., Magyar Nemzet, jan. 24./

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban januártól önálló főosztály lett a Határon Túli Magyarok Főosztálya, vezetője, Egyed Albert elmondta, hogy csökkentik a határon túli magyar ösztöndíjasok számát. A Határon Túli Magyar Ösztöndíjtanácsnak az 1995/96-os tanévre 177 millió Ft áll rendelkezésére, annyi, mint az előző évben, azonban az infláció miatt ez kevesebbet ér. Vanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, az Ösztöndíjtanács soros elnöke elmondta, hogy Erdélyből mindössze húsz ösztöndíjat kérnek, Vajdaságból nyolcvanat, Felvidékről hetvenet, Kárpátaljáról harmincötöt. /Magyar Nemzet, jan. 24./

Funar, az RNEP elnöke nyílt az RTV igazgatójának írt nyílt levelében kérte, hogy függesszék fel a magyar nyelvű adásokat mindaddig, amíg törvényen kívül helyezik az RMDSZ-t, a szélsőséges ultranacionalista pártot. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Minden szeparatista, a román állam egységének és integritásának aláaknázására irányuló akciót vissza fogunk utasítani, jelentette ki Iliescu elnök jan. 24-én Focsani városban. /MTI, jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 25./

Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./