Több mint félévszázados múltja van a nagyenyediek kolozsvári opera és színház látogatásainak. Lőrincz Zoltán ny. református tiszteletes visszaemlékszik, hogy diákkorában 1948–50-ben diákok és tanárok népes csoportja vonattal járt be Kolozsvárra, az előadásokra. Később a diktatúra éveiben megfordult a helyzet: a színielőadások vándoroltak Enyedre. Színészek teljes felszereléssel együtt, nagy autóbusszal érkeztek. Rendszerint két előadást tartottak, délután a Kollégium diákságának, este a felnőtteknek. Mindig teltház előtt játszottak. Legtöbbször a kolozsváriak, néhányszor a marosvásárhelyiek, temesváriak, udvarhelyiek látogattak a színházszerető Nagyenyedre. Akkoriban az amatőr színjátszás is szépszámú közönséget vonzott. Az 1990-es fordulat után változott a kép, amihez hozzájárult a televíziózás gyors elterjedése. Ennek ellenére nem halt ki a színházlátogatás igénye. Az éppen megalakult RMDSZ a tagság igényét figyelembe véve autóbuszokat indított az előadásokra. Ezt kezdetben a kolozsvári országos RMDSZ-vezetőség, személyesen Kötő József is támogatta. Később már csak az iskola szervezte a látogatásokat. Jelenleg Kóbori Anikó matematika szakos tanárnő szervezésében havonta egyszer, a tanulók tanáraikkal együtt megnéznek egy-egy előadást, és néhány órát Kolozsváron töltenek. /Bakó Botond: Enyediek opera és színházlátogatásai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat legfrissebb, összevont száma /2005 nov.-dec./ Tordának és Aranyosszéknek szentelte szinte minden írását. Néhány cím. Aranyosszéki álmok – egy álmatlan történelmi időszakban (Bágyoni Szabó István); Torda 19. századi színházi életéről (Bartha Katalin Ágnes); Adalékok a nevezetes tordai fahíd történetéhez (Hints Miklós); Torda Nemes Várossának Históriája (Bicsok Zoltán); Számvetés helyett Szilágyi Béla festőművész 70. születésnapjára (Máriás József); A IX. Ipp Art 05 – ezúttal Szilágyszórványon (Gáspár Attila); Bocskai István (Csetriné Csongvay Klára); A tordai magyar oktatás évszázadai (Szaniszló Miklós); Torda és környéke fazekassága (Suba László). /Lapszemle. Művelődés/2005 nov.-dec. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Nem hajlandó magyar nyelvű feliratokat kitenni Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár épületében az intézmény igazgatója – derül ki Doru Radosav könyvtárigazgatónak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez intézett leveléből. A Krónika szerint a tanács a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérését követően kért tájékoztatást a kétnyelvű feliratok ügyében a könyvtár vezetőségétől, miután a BKB kivizsgálást igényelt: diszkriminációnak minősíthető-e a magyar feliratok kitételének megtagadása. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Néhány éve nyíltan szerveződik a román legionárius mozgalom, folyóirata antiszemita kirohanásokból, a közéleti személyiségek sértegetéséből áll. A címoldalon, a fejléc alatt szerepel az önmeghatározás: a román ortodox nacionalista fiatalság lapja. A lapigazgató neve: Nicador Zelea Codreanu. Az újságíró a kiadvány egyik számát ismertette, ebben olvasható a „47. számú komoly figyelmeztetés”, amely híven tükrözi a paranoid, minősíthetetlen egyveleget, amely kihasználja a nagy tömegek konspirációs elméletekre való fogékonyságát. A hatóságok nem intézkednek a lappal szemben. A kiadó, az Actiunea Romana internetes honlapja szerint törvényesen bejegyzett szervezetről van szó. Az alapszabályzat és a hivatalos program ugyanis hazafias, keresztény és emelkedett ideálról szól, olyanokról, amiket mindeni helyeselhet. A lap nyílt levelet is tartalmaz, tiltakozást a kisebbségi törvény ellen. Szerzője a kolozsvári Avram Iancu Társaság, nevükben az elnök, Victor Bercea írta alá a tiltakozást. Victor Bercea évekig „irányította” a kolozsvári Diákművelődési Ház tevékenységét, amíg a diákok sorozatos tiltakozása nyomán lemondatta az akkori szakminiszter. Azóta a Műszaki Egyetem klubjában tevékenykedik. Az ilyen kiadványoknak van hatásuk. Kolozsvár sokszáz éves falaira hatalmas betűkkel felírták: strada Corneliu Zelea Codreanu. Az egyik kolozsvári óvoda falára pedig horogkeresztet, Dávid-csillagot és sátánista jelképet festettek. Az utóbbi időkben zsidó kegyhely-, temető- és zsinagóga-gyalázások történtek. A zsidógyűlöletről a vonatkozó törvények miatt csak halkan mernek beszélni, a magyarokat viszont néhol már a nyílt utcán is megverik, az internetes fórumokon pedig javasolják a cigányok deportálását, tömeges kasztrálását-kivégzését. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A fenyegető árnyék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot fogadtak el január 26-án Kolozsváron azon az Egyeztető Autonómia-Kerekasztalon, amelyet a Tőkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett. A tanácskozáson az erdélyi magyar történelmi egyházak zöme és jelentős civil szervezetek mellett jelen volt az RMDSZ képviselője is. Tőkés László gesztusértékűnek értékelte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke elküldte a szövetség képviselőjét a tanácskozásra. Székely István, az RMDSZ szakértője elmondta: az RMDSZ részvétele a kolozsvári megbeszélésen elsősorban a kerekasztal témáját képező autonómiának szól. Megállapította, ha valóban létrejön az erdélyi magyar politikai és civil szervezeteket, illetve egyházakat tömörítő ERMÁÉRT, akkor némi átfedés keletkezik az RMDSZ döntéshozó szerveként működő Szövetségi Egyeztető Tanács és az újonnan létrejött intézmény között. Az RMDSZ képviselője nem írta alá a tanácskozás végén a résztvevők által elfogadott szándéknyilatkozatot, mert – mint mondta – ő csak egy olyan megbeszélésre érkezett, amelynek témája az autonómia. Az EMNT elnöke kifejtette: azért van szükség egy ilyen testületre, mert jelenleg nem létezik az erdélyi magyarságon belül intézményes formája a párbeszédnek. Tőkés emlékeztetett, hogy ez csak egy szándéknyilatkozat, de reményét fejezte ki, hogy a meghívottak majd pozitívan reagálnak a meghívásra. /B. T.: Az ERMÁÉRT létrehozását kezdeményezték. Az új intézmény februárban alakulna meg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ A EMNT szervezte beszélgetésre meghívták a történelmi egyházak, a civil szféra és a politikum képviselőit is. A katolikus egyházon kívül mindenki elfogadta a meghívást. A vita azonban csekély érdeklődést váltott ki, alig tíz résztvevő jelent meg. /Debreczeni Hajnal: Szükség van párbeszédre az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Bajor Andorra emlékeztek január 25-én Kolozsváron irodalmi esten, az író halálának 15. évfordulója alkalmából. Az író özvegye hangsúlyozta: nem csupán az óriási műveltségű humoristára emlékeznek, hanem a Keresztény Szó alapító főszerkesztőjére is. Dr. Balázs Imre József egyetemi adjunktus beszélt Bajor irodalmi stílusáról, azt a fajta humort, amelyet az író sohasem parancsra, megrendelésre művelt. Az irodalmi esten Bajor Andor műveiből Hatházi András és dr. Jancsó Miklós színművészek olvastak fel. Kányádi Sándor felolvasta Bajor Andor kései elsiratása. Homéroszba kapaszkodva című, az író halálára született versét. /Köllő Katalin: Bajor Andorra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Kolozsváron a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Gaudeamus Művészeti Könyvesbolt kezdeményezésére a Művészeti Múzeumban megnyílt kiállításon látható több száz, László Miklós és Koós Ferenc által készített fénykép, ezek megörökítik a város szecessziós építészeti örökségét. Elkán György műépítész előadásában ismertette az 1900-as évek elején az egész világot meghódító stílusirányzat hatását az építészetre. /F. I.: A szecesszió épített öröksége, kor – képekben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamentben is képviselő honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 27-i ülésén azzal vádolta dr. László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta” a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek. Kónya-Hamar Sándor szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. Szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. Kiderült, hogy a papíron létező 93 megyei RMDSZ-szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába. /Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Eckstein-Kovács Péter megállapítása, miszerint nagy az érdektelenség. A Kolozs megyei RMDSZ-ből számos értékes ember kivonult az évek során. A szövetségen belüli tisztségekért való versengés nem létezik. A tisztségviselők többsége saját kicsinyes érdekeit védi. Az MKT-tagok nagy része megszokta, hogy amikor meguntak egy elnököt, beindul a kinyírási gépezet. Ilyesmi készül most éppen László Attila ellen is. Nem ő lenne az első Kolozs megyei RMDSZ-elnök, aki ennek áldozatául esne. /Borbély Tamás: Lincshangulat? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Öt községben és a megyeközpontban működtet otthoni gondozószolgálatot a Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) sepsiszentgyörgyi fiókja. Idén még három községben és Kovásznán kívánják elindítani a házi ápolást, és megkezdik egy munkaterápiás foglalkoztató központ építését fogyatékkal élő felnőttek számára. Jelenleg kétszázötven nyilvántartott ellátottja van Háromszéken az alapítványnak, és havonta több száz alkalmi segítséget nyújtanak a kirendeltségeken és a szentgyörgyi székházban. A diakóniai rendelők indításának első szakaszában a településen minden 65 év fölötti lakost meglátogatnak az alapítvány munkatársai, megismerkednek életkörülményeikkel, tájékozódnak egészségi állapotukról. A szentgyörgyi alapítvány a jelenleg négy megyében bejegyzett, kolozsvári székhelyű szervezet fiókegysége, így ettől a hónaptól kétszáz otthon gondozott beteg után kap havi 150 000 lejes állami támogatást. /(fekete): Élő diakónia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban január 27-én kezdődött az V. Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok kétnapos rendezvénysorozata. Az első napon többek között a keresztény társadalomtanítás jövőjéről, a perszonális keresztény emberképről, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a globalizációról és az Európai Unióról hangzottak el előadások. A romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a migrációról és kilátásokról Horváth István szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára beszélt. 2021-re 1 millióra csökken a romániai magyarság száma – a pesszimisták szerint, 1,1 millióra az optimisták szerint Az elmúlt tíz évben megközelítőleg 200 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A romániai magyarság „vérvesztesége” annál is súlyosabb, hiszen nemcsak a kivándoroltak számát kell figyelembe venni, hanem korosztályukat, nemüket, mivel a 20-29 éves nők azok, akik eltávoznak és akik más országokban szülnek gyereket. Mintegy 30 ezer gyermekről lehet szó, akik Erdély helyett más országokban jöttek a világra. Az elvándorlás negatív hatása, hogy módosította a korszerkezetet. Nő a vegyes házasságok száma, különösen a szórványvidékeken, a vegyes házasságokban élők gyerekei pedig 28 százalékban vallják magukat magyarnak, 65 százalékban románnak és 2 százalékban más nemzetiségűnek. A következő években a halandóság csökken, stabilizálódni látszik a születések száma, nő a várható élettartam. A statisztikai adatok szerint 2004-ben 1,333 millió volt a romániai magyarság létszáma. Az előadás-sorozat további részében Kádár Béla közgazdász, akadémikus a globalizációról és a nemzetállamokról, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese az Európai Unióról fejtette ki gondolatait, majd Kelemen Kálmán értekezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 15 évéről. /(antalfi): Úton vagyunk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Január 26-án Kolozsváron a Monostori út 75-ben, a Pro Iuventute székházban Sipos Gábor egyetemi docens tartott előadást a kolozsmonostori templomról. Az egykori, erődített domb maradványa, amelyen a királyi alapítású, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére létesített apátság monostora állt, ma is látható. Nemkülönben a tévesen Kálváriának mondott „monostori templom” is. A monostor alapítója valószínűleg Szent László király. /Asztalos Lajos: Kolozsmonostor – bencés apátság, hiteleshely. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Cs. Szabó László születésének századik évfordulójára szűkebb hazájában is megjelent két válogatás. Az Erdélyi metszetek /Komp-Press, Kolozsvár, 2004/ Pomogáts Béla válogatásában a szerző erdélyi tárgyú verseiből, elbeszéléseiből, esszéiből tallóz, míg a Kárpát kebelében /Kriterion, 2005/ Sas Péter előszavával és válogatásában Cs. Szabó ,,szerelmes földrajz” címszó alá sorolható esszéiből válogat. Cs. Szabó a háború után külföldre ment. Rövid itáliai tartózkodás után a londoni rádió, a BBC magyar adásához került, a hetvenes évek végéig itt dolgozott, esszéi, interjúi meghatározzák az adásokat. A nyolcvanas évek elejéig Magyarországon nem jelentek meg az írásai, Erdélyben viszont igen. Először a Veress Dániel-dráma, a Véres farsang műsorfüzetében, 1970-ben közölt egy esszét a Báthoryak-kori Erdélyről, majd a Korunkban 1976-ban Bálványkép vagy portré? címen egy esszét. /Bogdán László: Cs. Szabó és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Január 27-én Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetség székházában is bemutatták Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék – Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről című könyvét. Bevezetőt András Imre VET-elnök mondott, Sándor Krisztina MIT-elnök pedig a népszavazás egy hónapos szervezése alatt szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Patrubány Miklós részletesen ismertette a népszavazás kapcsán általa és a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) munkatársai által látott-hallott rendellenességeket. Az MVSZ ismételten szorgalmazza a kettős állampolgárság elfogadtatását. /Ö. I. B.: Kolozsváron is bemutatták Patrubány könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban mutatták be Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyvét. Ki felháborodva, ki könnyezve szólt az elhangzottakhoz, mintegy üzenve az anyaországi politikusoknak és lakosoknak: nem fogják kivenni a munkát a kezükből, a kenyeret a szájukból, és nem “szállják meg” Budapestet – csak annyit kérnek, hogy ismerjék el, ők is, mi is magyarok vagyunk. A könyvet történelmi forrásmunkának nevezte Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának temesvári elnöke. “Azt taglalja, hogyan jutottunk el a kettős állampolgárság 1994-es alapötletétől a népszavazásig. A cím meg arra utal, hogy gyulladjon meg már végre a láng a magyarországi politikum szívében, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság” – fogalmazott Borbély Imre. /Pataky Lehel Zsolt: “Minden magyart megillet a magyar állampolgárság!”. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2005 augusztusában a kolozsvári Gloria nyomda és kiadóvállalat működtetését felvállaló társtulajdonost keresett. A kolozsvári Idea nyomdára esett a választás. Az együttműködési szerződés értelmében az Idea nyomda vállalja a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat szakmai és pénzügyi menedzselését. Jakubinyi György érsek a Gloria nyomda új vezetőjének Nagy Pétert, az Idea nyomda igazgatóját és társtulajdonosát nevezte ki. A négy erdélyi római katolikus egyházmegye tulajdonát képező Gloria 1991-ben jött létre az Ostpriesterhilfe németországi segélyszervezet nagy beruházásának köszönhetően. Indulástól kezdve a Gloria célkitűzése elsősorban az egyházi kiadványok kiadása és nyomtatása. /Új vezetőség a Gloria nyomdánál. = Vasárnap (Kolozsvár), 2006. jan. 29./

Január 27-én mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesházban Murvai Olga Vers-rekviem /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. A könyv alcíme: Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója köszöntötte a jelenlévő két „szerzőt”, Murvai Olgát és Kányádi Sándort. A kötetet Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője mutatta be. /Köllő Katalin: ... hallgattam a rekviemet... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Az elmúlt hét végén Kolozs megye irodalmi köreinek vezetői találkoztak Szamosújváron. A tapasztalatcserén kolozsvári, dési, tordai és helybeli költők, írók és irodalomkritikusok vettek részt. Meghívottként a bethleni irodalmi kör tagjai is megjelentek. A részt vevők az idei tervekről, elképzelésekről tárgyaltak, majd felkeresték a füzesmikolai kolostort, ahol vallási témájú szavaló délutánra került sor, ezután a szamosújvári fiatal költők olvastak fel verseikből. Végül a szamosújvári képgalériában könyvkiállítás keretében mutatták be a megjelent írók és alkotók legfrissebb „termését”. /Erkedi Csaba: Tapasztalatcsere Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Ötödik éve rendezik meg az „Olvasni jó!” mesevetélkedőt, mindannyiszor Kolozsváron, a Brassai Líceum szervezésében. Kolozs megyéből 49 csapatban 196 kisiskolás nevezett be ebben a tanévben az „Olvasni jó!” mesevetélkedőre. A versenyzők három fordulóban mérték össze tudásukat. Január 27-én tartották meg a 3. fordulót. A győztes első két csapat fogja képviselni Kolozs megyét Nagyváradon, a VII. mesevetélkedő országos döntőjében, március 24–26-a között. /Mesevetélkedő. Ahol az egyéni és csoportérdekek egybeestek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Minden évben februárban, halálának évfordulóján Kolozsváron a Magyar Opera társulata hangversennyel emlékezik Kriza Ágnes művésznőre, a kiváló zenepedagógusra, a néhai pályatársra. Az idei hangverseny február 2-án lesz. Az énekesek között lesz Veress Orsolya, Vígh Ibolya, Pataki Enikő, Marton Melinda, Kirkósa Júlia és Bancsov Károly. A karmesterek között lesz Hary Béla, Kulcsár Szabolcs és Incze G. Katalin. Hangversenymesterek: Barabás Sándor és Ferenczi Endre. /Turánitz J. Lajos: Kriza Ágnes emlékhangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékával kezdődik az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda idei Vendégségben Budapesten című rendezvénysorozata. A kolozsváriak három előadást hoznak Budapestre, Tompa Gábor két rendezését: Visky András Tanítványok című drámáját és Caragiale Az elveszett levél című vígjátékát, valamint Büchner Woyzeckjét Mihai Maniutiu rendezésében. Az Égtájak Iroda 11 évvel ezelőtt a budapesti ifjúsági találkozóból nőtte ki magát és tevékenysége hamarosan a színházi sorozat és az Égtájak Fesztiválok szervezésével bővült ki. Az Égtájakat 2003-ig a Fővárosi Önkormányzat tartotta fenn, majd 2003-ban a NKÖM-hoz került és a Hungarofest Kht-ba integrálódott. 2006. január elsejétől az Égtájak Irodát a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez sorolták. A Vendégségben Budapesten rendezvényeinek sora a kolozsváriak vendégjátéka után több határon túli magyar színház bemutatkozásával folytatódik, majd márciusban kerül sor a Határon Túli Régiók Napjai című programsorozat keretében a Barangolás Székelyföldön című eseményre. A székelyföldi régió március 13. és 19. között színházi, táncszínházi, zenei, kortárs képző- és fotóművészeti, valamint irodalmi programokkal mutatkozik be a magyar fővárosban. Ezenkívül júniusban ismét megrendezik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. /Takács Nóra (www.kontextus.hu): Folytatja működését az Égtájak Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Az egyik legrégebbi erdélyi arisztokrata család leszármazottja, báró Bánffy István Kolozsváron élt, január 5-én a Király/I. C. Bratianu utcai lakásán elhunyt. Vitát kavar báró Bánffy István vagyona. A festményekből és bútordarabokból álló javakra jogot tart a báró unokaöccse, Fornet Béla és az aranyosgerendi Bánffy Kastély Egyesület is. Utóbbi eltartási szerződést kötött vele, az unokaöccs pedig a közjegyző által hitelesített végrendeletet tudja felmutatni. A Bánffy Kastély Egyesület és a báró között létrejött szerződésről elmondta: ez azért született meg, mert az árvagyerekeket akarta segíteni. Az eredeti egyezség szerint azonban Aranyosgerenden a gyermekek 60 százaléka magyar lett volna, de ez nem valósult meg. /Borbély Tamás: Vita Bánffy István vagyona körül. A báró unokaöccse és egy egyesület is örökösi iratot tud felmutatni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Kulturális eseményekben gazdag év köszöntött a vajdahunyadi magyarságra, jelezte Doboly Hella, vajdahunyadi EMKE-elnök. Márciusban kolozsvári vendégzenekar meghívásával készülnek megünnepelni a Bartók Béla évfordulót, illetve a Mozart emlékévet. A Hunyadi János év kapcsán szinte egész éves rendezvénysorozatra számíthatnak a vajdahunyadiak. Az ünnepségek sorát az 1956-os forradalom emléke előtt tisztelgő rendezvény zárja majd. /GBR: Gazdag kultúrév. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

– Minden tizedik uniós állampolgár anyanyelve az úgynevezett kisebbségi nyelvek közé tartozik – hangsúlyozta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő azon a találkozón, amelyre kezdeményezésére került sor az EP brüsszeli épületében február 2-án a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezetét képviselő illetékesekkel. Toni Ebner, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1998-ban Triesztben tartották a kisebbségi nyelven megjelenő lapok főszerkesztőinek első találkozóját. Szervezetüket, a MIDAS-t 2001-ben alapították bolzanói központtal. Huszonkilenc tagjuk van, közöttük két erdélyi (a kolozsvári Szabadság és a Bihari Napló) és egy felvidéki (Új Szó) magyar napilap. /Együttműködés a kisebbségi médiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Kolozsváron az evangélikusok Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelye szervezésében „A magyarság szerepe a közigazgatásban (esélyek és kihívások)” címmel tartottak vitaestet. A vita indítója, majd vezetője Adorjáni Dezső Zoltán püspök volt. Meghívott előadóként részt vett Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, valamint László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A választások után, a politikai megállapodás után sor került a különböző tisztségviselői állások elosztására. Ekkor derült ki, mutatott rá László Attila, hogy egyrészt kiseperték a magyarokat a különböző intézményekből, másrészt eltávoztak azok az emberek, akik a hiányt pótolhatták volna. A legtöbb állami intézményben még kapusként sincs jelen magyar, a számításba jöhető szakemberek pedig nem akarnak, vagy nem mernek szerepet vállalni. László Attila szerint tudatosítani kellene, hogy itt is lehet normálisan élni, lehet és kell szerepet vállalni. Boros János tudomása szerint a városháza 400–405 alkalmazottja közül név szerint körülbelül 25, de ténylegesen csupán 6 magyar van, közülük hárman nyugdíjba vonulnak. A decemberben meghirdetett állásokra egyetlen magyar sem jelentkezett, a fiatalok egyszerűen tájékozatlanok, érdektelenek, Budapestre orientálódnak. /(i): A magyarság szerepe a közigazgatásban. Vitaest a szakemberhiányról, a közömbösségről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Február 1-jén Kolozsváron a Pro Philosophia Alapítvány és Pro Philosophia Kiadó tartott könyvbemutatót a Sapientia EMTE központi épületében. Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója emlékeztetett, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót. Horváth Gizella Maine de Biran című kötete a francia filozófus munkásságának monográfiája. A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője beszélt. A filozófiai folyóiratot annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították”, másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta. /Köllő Katalin: A Pro Philosophia Kiadó újdonságairól. Hármas könyvbemutató a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Telt ház fogadta a kolozsvári Magyar Operában február 2-án a Kriza Ágnes emlékhangverseny előadóit. A hangversenyesttel a társulat a nagyszerű operaénekesre, a társulat egykori tagjára emlékezik. Az immár hagyományossá vált Kriza-díjat idén Szilágyi János, az Opera tagja kapta, s az erről szóló oklevelet és pénzjutalmat Simon Gábor igazgató nyújtotta át. /Köllő Katalin: Kriza Ágnes Emlékhangverseny. Szilágyi János az idei díjazott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Megdöbbenéssel látta a Református falinaptár a 2006. esztendőre /Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda, Kolozsvár/ című nyomtatványon, hogy a hónap fejléce mellett ott díszeleg a hónapnak megfelelő csillagjegy is, írta Horváth Zoltán. Egyenesen népbutítással ér fel az efféle falinaptár. /Horváth Zoltán: Református falinaptár a 2006. esztendőre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó két kiadványát: Kozma Mária A jóság síró vágya és Gaal György Kolozsvár vonzásában című kötetét mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. Kozma Mária regénye először 1994-ben jelent meg. Balázs Imre József a kötetről elmondta, a regény arra a kérdésre próbál választ adni: hogyan lehet megírni a kommunizmus és a rendszerváltás regényét? Nincs általános válasz, sokan próbálkoznak vele. A szerző bevallotta a hallgatóságnak: úgy véli, a változás győztesei jórészt azok, akik korábban is „fennforogtak”. Gaal György érdeklődésének, munkásságának középpontjában Kolozsvár áll, a Kolozsvár vonzásában című, legújabban megjelent kötete húsz év alatt különféle alkalmakra íródott tanulmányok, művelődéstörténeti írások gyűjteménye. A szerző tollán át megszólalnak a kövek, kertek, épületek, utcák – fogalmazott a kötetet ismertető Cseke Péter. A méltató elmondta: úgy véli, Asztalos Lajos és Gaal György tevékenységének tulajdonítható, hogy a kolozsváriak tudatába, a nyelvhasználatba lassanként visszatérnek az egykori utca- és épületnevek. /F. I.: „A múlt nem mögöttünk, alattunk van; azon állunk”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Emlékeztető: Asztalos Lajos Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság – Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/

A Romániában politikai üldözött magyarok életrajzi adattára készül a kolozsvári Polis Könyvkiadónál, az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára. Dávid Gyula, a kiadó igazgatója elmondta: a '90-es évek elejétől voltak kísérletek arra, hogy összegyűjtsék a romániai politikai üldözöttek névsorát. Az adatgyűjtés több síkon zajlik: a személyes kapcsolatok mellett megkeresték a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi szervezeteit, a magyar történelmi egyházakat, és levéltárakban is kutatnak. Eddig több mint 1200 személyről vannak adataik, de Dávid Gyula szerint „sokan még mindig félnek attól, hogy elmondják, börtönben voltak”. Dávid Gyula a második Bolyai-per elítéltje, 1957-től hét évet töltött börtönben és munkatelepen. /Debreczeni Hajnal: Ötvenhatosok adattára készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Február 4-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi köztemetőben F. Diósszilágyi Ibolya tanárt, költőt, ifjúsági írót, irodalomtörténészt, a Buksi című nagysikerű, több kiadást megért ifjúsági regény szerzőjét. 88 éves korában távozott az élők sorából, nemrég még aktív közszereplője volt a bihari művelődési életnek, alkotott, könyveket adott ki, dedikált, író-olvasó találkozókon vett részt. F. Diósszilágyi Ibolya /Makó, 1918. aug. 20. – Nagyvárad, 2006. febr. 2./ Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a sajtóban, elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon. Legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, melyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve (Költő a Holnap városában /Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1994/). /Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./