Kovásznán a központi református templomban megtartották a város kórusainak hagyományos találkozóját. A soros szervező Pastorala kórus meghívásának eleget tett a római katolikus egyház Tiszta Szív kórusa, a Kovászna II vajnafalvi református gyülekezet énekkara és a református férfidalárda. A találkozó alkalmat adott arra, hogy köszöntsék Csórja Ferencet, a Református Férfidalárda volt karmesterét, aki évtizedeken át zászlóvivője volt a város zenei életének, példaképe az éneklőknek, de ez év tavaszán korára való tekintettel átadta a karmesteri pálcát Antal Ernő kántornak. Csórja Ferenc 1948-ban Kolozsváron karnagyképző mesterkurzust végzett. Életét végigkísérte az énektanítás, a karéneklés. Nyugdíjba vonulás után, 1987-ben vette át a Református Férfidalárda vezetését. Egy életen át őrizgette az egyházi jellegű kórusanyagot. /Szántó István: Helyi kórusok hagyományos találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Kolozsváron, a Tranzit Házban a Karácsonyi Könyvvásáron több könyvet is bemutattak, így Jakabffy Elemér: Kisebbségi sorskérdések és Cs. Szabó László: Kárpát keblében című könyvét. Balázs Sándor Onisifor Ghibu álarc című könyvében azt illusztrálja, hogyan forgatta ki a nacionalizmusáról elhíresedett Onisifor Ghibu a magyar sajtótermékeket, évnyitóbeszédeket, irodalmi alkotásokat eredeti jelentésükből. A kolozsvári magyar színházat, egyetemet tönkretevő Ghiburól emléktáblát avatnak, iskolát neveznek el. Balázs Sándor véleménye szerint ez olyan cselekedet, mintha Auschwitzban Mengele doktornak állítanának emléktáblát. „Én bizton állítom, hogy Onisifor Ghibu azonosult az olasz fasizmussal” – tette hozzá a szerző. A könyv, az eredeti szövegeket a román fordításokkal összevetve, rámutatott arra, hogyan hamisította meg Ghibu egy adott szöveg tartalmát helytelenül idézve, hamisan fordítva vagy egész egyszerűen olyasmire hivatkozva, ami nem hangzott el. /Kiss Bence: A nacionalizmus ellen is felléptek a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Halmos György zeneakadémiai tanárra és előadóművészre emlékeztek volt tanítványai december 10-én Kolozsváron, a rádióstúdió koncerttermében. Ezt követően a tanítványok a Házsongárdi temetőben virágot helyeztek mesterük sírjára, este pedig a zeneakadémia stúdiótermében hangversenyre került sor. Selmeczi György – a találkozó ötletének elindítója –hangsúlyozta: Halmos György még most is elképesztő jelentőséggel bír életünkben. Rónai István az 1956-os magyarországi forradalmat követő „nehéz” időszakban volt Halmos György tanítványa. A tanár úr óráin viszont sikerült elfelejtenie a környező valóságot, hiszen nem csak zongoratudását tökéletesíthette, hanem zenei és általános műveltségét is. Papp Tibor Halmos fenomenális emlékezőtehetségére, humorára és óráinak interdiszciplináris jellegére emlékezett. Radó Judit is a bukaresti zeneakadémián volt Halmos-növendék. Halmos Györgyre emlékezett még többek között Grossmann Péter Marius Tabacu ismertette Halmos György életútját: a nagyváradi polgári családból hosszú volt az út a kolozsvári zeneakadémiai tanárságig: magába foglalta a bécsi egyetemi tanulmányokat, a második világháború alatt Ukrajnában eltöltött munkaszolgálat megpróbáltatásait, és az ezt követő csodálatos karriert. Ezt követően a volt tanítványok színvonalas hangversenyt adtak. /Nagy-Hintós Diana: Halmos György-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Kolozsváron a Phoenix Könyvesházban a négy történelmi magyar egyház által kijelölt gyermekek népes csoportja számára rendezett adventi estet a kolozsvári magyar főkonzulátus. Szilágyi Róbert lelkész mondott beszédet, majd Magyari Eszter, a könyvesbolt vezetője, kiosztotta a gyermekeknek az ajándékcsomagokat. /Ö. I. B.: Előkarácsony a Phoenixben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

December 10-én Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Tompos Opra Ágota gyűjteményes tárlata. A kolozsvári, de évtizedekig Csíkszeredában élő és alkotó Tompos Opra Ágota visszatért szülővárosába, festészete új elemekkel gazdagodott. A tárlat látványos – vélte Józsa T. István esztéta – eksztázis, álom, látomás együttese, egyfajta szürrealista játék. A Pata utcai református templom Fehér Galériája a vasgárdisták áldozataként 1944-ben, nagyon fiatalon elhunyt Olajos István pasztelljeinek nyújt otthont. /(-eth): Posztmodern életérzések. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Kolozsváron, a színház emeleti előcsarnokában tartotta a Koinónia Kiadó vásárlással egybekötött ünnepi könyvbemutatóját. Visky András, a kiadó igazgatója elmondta, húsz könyvet jelentettek meg ebben az évben. A bemutatott kötetek között volt Bányai Péter: Az eredeti demokráciától a maffia-állam felé?, Zágoni Balázs Barni könyve című mesekötete, Kovács András Ferenc Überallesbadeni dalnokversenyek és a költő Víg toportyán című, gyerekeknek szóló kiadványa, továbbá Láng Zsolt Itthonév, a szerző 2004-ben kiadott Berlinév párjaként megjelenő, tárcanovellákat tartalmazó munkája. /Köllő Katalin: Koinónia könyvvásár a színházban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma közzétette az alaphoz benyújtott pályázatok nyerteseit. A megítélt összegek átlagához képest jelentősebb támogatást kapott Erdélyből az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet működtető Sapientia Alapítvány, amely az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működési és eszközfejlesztési támogatására 100 millió forintot fordíthat. Szintén komoly összeget kapott még az Iskola Alapítvány, az 55 millió forintot fiatal egyetemi oktatók kolozsvári letelepítését szolgáló ingatlanépítésre költheti. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatási háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szakkollégiumi szemináriumtermének kialakítására és bővítésére 16 millió forintot kapott. /Szülőföld Alap: közzétették az első nyerteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Egyed Ákos történész akadémikusnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének ítéli oda a 2005. Kriterion-koszorút több mint fél évszázados történettudósi munkásságáért, a székelység és Erdély történelmének következetes kutatásáért. Egyed Ákos 1952-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ettől kezdve 1998-as nyugdíjazásáig a kolozsvári Történelmi Intézet főkutatója. 1992-től a Debreceni Tudományegyetem, valamint a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívott előadója. Fontosabb kutatási területei az újkori Erdély, a székelység és Kolozsvár története. Egyed Ákos már a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szabadegyetemet szervezett, 1989 után pedig a Romániai Magyar Népfőiskolai Szövetség, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A Kriterion-koszorút a kiváló romániai magyar szellemi-művelődési teljesítmények elismerésére az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepeltek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető és Marosi Ildikó irodalomtörténész. /Kriterion-koszorú Egyed Ákosnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Egy évtizedes fennállásának megünneplésére irodalmi hetet tart az Előretolt Helyőrség december 11–17. között Kolozsváron, a Bulgakov Kávézóban. Az irodalmi hét minden napján egy-egy kötetet mutatnak be, december 16-án nosztalgia-estet rendeznek a legelső Helyőrség-könyvekből. /Tízéves az Előretolt Helyőrség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

December 11-én, vasárnap Kolozsváron bemutatták az „ALTERiMAGE nemzeti kissebségek Romániában” fényképes dokumentumkönyvet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kolozs megyei fiókja által szervezett Nemzeti kisebbségek – Európai kisebbségek rendezvényen. A kötet a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Erőforrás Központja segítségével jött létre, bemutatja a Romániában élő, különböző kisebbségeket. /Török Á. Rebeka: ALTERiMAGE – nemzeti kisebségek Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Alapvetően sikeresnek mondható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az erdélyi magyar közösségi önrendelkezésért folytatott kétéves küzdelme és munkája – áll abban a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozatban, amelyet a szervezet létrehozásának második évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári sajtótájékoztatón ismertettek. Az EMNT-nek meghatározó szerepe van abban, hogy „a romániai magyar közképviseletet magának kisajátító RMDSZ kénytelen lett változtatni az autonómia feladására irányuló addigi politikáján”, és hogy a kisebbségi törvénytervezet a román parlament napirendjén szerepel. A Székely Nemzeti Tanácsnak és az EMNT-nek közös erővel sikerült nemzetközi szintre emelniük a romániai magyarság autonómia-törekvéseit. A sajtótájékoztatón Tőkés László bejelentette: jövő év januárjára Egyeztető Autonómia-Kerekasztal összehívását kezdeményezik, különös tekintettel az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének folyamatban lévő parlamenti vitájára. Ezt az erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi élet képviselőinek a reprezentatív részvételével és szakértők bevonásával tervezik. Az RMDSZ képviselőit is meghívják erre a tanácskozásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint, ha az RMDSZ nem vesz részt ezen a megbeszélésen, akkor azt jelenti, lemondott arról, hogy egészében képviselje a romániai magyarságot. Az EMNT hasonló célból ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet keretében. A Tőkés László püspök által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003. február 1-jén Szatmárnémetiben tartott bővített ülésén kezdeményezte az autonómia-mozgalom beindítását, amely az EMNT 2003 decemberi és az SZNT ugyanazon év októberi megalakulásához vezetett. /B. T.: Autonómia-kerekasztal létrehozását kezdeményezi az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Reál- és humántudományi konferencia színhelye volt Kolozsvár a múlt hét végén. A KMDSZ szervezésében a VIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK) mintegy 150 dolgozatot mutattak be a jelentkezők a 25 szekcióban. A gálaestre és a díjkiosztó ünnepségre a Diákművelődési Házban került sor. /Enyedi Sarolta: Ismét tanulni lehetett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

A Nyelvvizsgákért Felelős Európai Konzorcium (ECL) pécsi székhelyének egyik kelet-európai nyelvvizsgaközpontjává avatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumot. Popa Márta igazgatónő elmondta: ez jelentős előrelépést jelent az iskola életében. /D. I.: Újabb nyelvvizsga-központ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Másodszorra szervezett karácsonyi könyvvásárt a Polis Kiadó Kolozsváron, több új kiadványát ismertette a Dávid Gyula által vezetett kiadó. Boros Kinga színházkritikus Elekes Emma /Szatmárnémeti/ színésznőről írt a Polis Prospero Könyvei sorozatban. Horváth Andor A szent liget című könyvében a görög tragédiákról értekezik. /Köllő Katalin: Karácsonyi Polis könyvbemutatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

December 14-én Kolozsváron folytatódott a Virtuális Bolyai Egyetem rendezvénysorozat. Dr. Kiss Elemér Bolyai Farkas és Bolyai János kapcsolatáról tartott előadást. Dr. Egyed Emese Bolyai Farkas drámáiról osztotta meg gondolatait közönségével. /Ö. I. B.: Szemléletváltás a Bolyaiakról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Elhunyt Huszár Sándor /Kolozsvár, 1929. ápr. 15. – Békéscsaba, 2005. dec. 13./ szerkesztő, író, „főembereink” egyike volt a hetvenes-nyolcvanas években, írta róla Horváth Andor. Utolsó éveiben terjedelmes naplóján dolgozott, amelyből eddig csupán részletek láttak napvilágot. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot. Első főszerkesztője, Gáll Ernő egy táviratot lobogtatva közölte vele: „Jöjjön, nézze! Kinevezték írónak!” Huszár Sándor a kolozsvári Igazság, majd az Utunk szerkesztője volt 1964-ig, akkor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója lett. Írótársaival készített interjú-kötete Az író asztalánál /1969/ címmel jelent meg. Az 1970-ben Bukarestben induló új hetilap, az A Hét főszerkesztője lett, 1983 októberében leváltották. 1982-ben megjelent könyvének ezt a címet adta: Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. 1983-tól 1988-ig az Előre napilap szerkesztője volt, majd áttelepült Magyarországra. Szegeden élt, majd az utolsó időben Békéscsabán. /Horváth Andor: A szerződő ember. Huszár Sándor (1929-2005). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila emlékének szentelte idei, hagyományos év végi tárlatát Kolozsváron az Erdélyi Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). Különleges műfaji, stílus- és művészi felfogásbeli változatosság jellemzi a kiállítást. /Kép és líra az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Kolozsváron Veress Károly filozófus, a Bolyai Társaság elnöke mutatta be Borsos Szabolcs A perszonalizmus mint az önismeret filozófiája című kötetét. Borsos Szabolcs egyike filozófia szakos diákjainak, akinek doktori disszertációját megszerkesztett szövegként sikerült most kiadni. Jakabffy Tamás a Schola Gregoriana Monostoriensis énekegyüttes vezetője a nemrég Budapesten kiadott Natalis Invicti című CD-t ismertette. A CD-n nem csak kifejezetten karácsonyi, hanem a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó feldolgozások is megtalálhatók. – Különlegessége, hogy a CD borítón a latin szöveg mellett megjelenik a román és a magyar fordítás is. Emellett még 150 katolikus vagy volt katolikus templom fotóiban is gyönyörködhetnek azok, akik megvásárolják a CD-t. /D. I.: Filozófia és gregorián muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

Megnyílt Miklóssy Gyula fotótárlata Kolozsváron a Bánffy-palotában. „A Miklóssy név fogalom Kolozsváron és Erdély-szerte a műfogyasztók körében” – mondta Kántor Lajos a megnyitóján. /Kiss Bence: Miklóssy-fotótárlat a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A Scientia Kiadó tanulmányköteteinek nemrég megjelent 35. és 37. számát mutatták be december 15-én Kolozsváron, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A történetmondás rétegei a kora újkorban című tanulmánykötetet Gábor Csilla szerkesztette. A szerzők az elbeszélés nyomait vizsgálják a reneszánsz és barokk irodalomban. A Berszán István szerkesztésében megjelent Alternatív mozgásterek: működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyamatokban című kötet más és más témaköröket boncolgat, nem egy összefüggő tanulmánysorozatról van szó. /D. I.: Hit, irodalom és alternatív mozgásterek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Napvilágot látott Kovács András Ferenc tizenhetedik verseskönyve: Überallesbadeni dalnokversenyek (Burleszkek és szatírák) /Koinónia, Kolozsvár, 2005/. Überallesbaden a maga versekben megragadható, csábos mivoltában imaginárius helyszín, írta a kötetről Bogdán László, de sandán több eredeti helyre is és céloz. A költő hagyományaihoz híven magyarázó jegyzeteket is fűz verseihez. KAF ,,politikai versei” meglehetősen szarkasztikusak lettek. Az Egy demagógra című szatírikus versezetben így ír: ,,Isten, óvd a bősz középszert! / Mennyi bamba hírharang! / Boldogítsd a hars butákat, / Mert övék a birka-rang!…” /Bogdán László: Hol van Überallesbaden? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Az elmúlt bő tíz év alatt négy színházi lexikon látott napvilágot. 1994-ben az Akadémia kiadásában a vaskos, sok képpel illusztrált Magyar Színházművészeti Lexikon, amely a határon belüli és kívüli – élők és holtak – gyűjteménye köteteként kezelhető. A kimaradottak összegyűjtésére vállalkozott Enyedi Sándor színháztörténész – maga is erdélyi származású, 30 évvel ezelőtt települt át Magyarországra. Sepsiszentgyörgytől Izraelig, Kolozsvártól Amerikáig végigjárta és végigkutatta a hajdani és mai aktorok nyomait. 1999-ben meg is jelentette a Rivalda nélkül című lexikonját. Ugyanazon évben még egy kiadvány jelent meg, az Új Kortárs Magyar Színész Lexikon, de ez csak az anyaország területén élő színészeket vette számba. Most, 2005-ben ismét Enyedi Sándor lépett elő: Színészek, Színházak, Városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona /Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/, de ez a kiadványa ezúttal mintha nem érné el a Rivalda nélkül színvonalát. Egyrészt, mert ez is hiányos, még az előző kötetbe felvett nevekből sokat kihagyott. A lexikon anyagának zömét operaénekesek teszik ki. Részletes tudósítást közöl a nyugat-európai és latin-amerikai magyar színjátszásról, de mintha a történelmi Magyarország elcsatolt területeire ezúttal nem figyelt volna kellőképpen. Az utóbbi 5–10 évben számos sikeres színész tűnt fel, de nevük és adataik nem szerepelnek a lexikonban. Pozitívum viszont az a több mint húsz város Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából, melyeknek magyar színészetét meglehetős részletességgel adja közre a szerző. A legtöbb helyet Brassó múltbeli (1800–1940) magyar színészete kapta. /Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Átadták a Magyar Örökség díszokleveleket és aranyjelvényeket december 17-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol a tíz esztendeje alapított elismerés jubileumi, 40. díjátadási ünnepségét tartották. Jakó Zsigmond kolozsvári akadémikus történészprofesszor Erdély múltját feltáró munkásságáért érdemelte ki a kitüntetést. A jubileumi díjátadó gálán Magyar Örökség-díjat kapott Zenthe Ferenc, a nemzet színésze; Fitz Jenő ókortudós, múzeumalapító; Vörösmarthy Dániel szemészprofesszor; Jakó Zsigmond történész-kutató, valamint a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola. Elismerésben részesült a „fennmaradásért folytatott ezer éves küzdelméért” a moldvai csángó magyarság, valamint posztumusz kitüntetést szavaztak meg Nagy Ferenc somogyi fafaragónak. Jakó Zsigmond Erdély múltját feltáró munkásságáért, a romániai és a magyar történészek közötti hídépítő szerepéért vehetett át kitüntetést. A csángó magyarságnak megszavazott elismerés legyen ígéret arra, hogy a jövőben jobban oda fogunk figyelni erre az „évszázadokon át mellőzött,(...) legősibb magyar népcsoportra” – mondta köszöntőjében Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, aki Petrás Máriának, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójának adta át az elismerést. /Magyar Örökség-díj Jakó Zsigmond akadémikusnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata által szervezett „Az erdélyi magyar felsőoktatás az Európai Uniós csatlakozás perspektívájában” című konferencián leszögezték: az egyetemnek nincs nyelvpolitikai stratégiája, erre pedig mindenképpen megoldást kell találni, legyen szó akár a román szaknyelv ismeretéről, a gyenge anyanyelvi jártasság fejlesztéséről, hiszen ez még a Bölcsészkar magyar szakos hallgatóinál is gondot jelent. „A konferencia nagy haszna, hogy az intézményvezetők, magyarországi és hazai oktatáskutatók, illetve a politikusok megismerték egymás álláspontját” – mondta Veres Valér egyetemi adjunktus, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet oktatási munkacsoportjának tagja. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy lépni kell az önálló magyar felsőoktatás felé akár tanszékek, akár karok függetlenedésével. A konferencia reprezentatív anyagát és a következtetéseket kötet formájában is megjelentetik. /Antal Joós Erika: Nyelvpolitikai stratégia kell. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

,,Betelt a pohár, ebben a csapatban én nem tudok tovább játszani” – jelentette ki az Erdélyi Naplónak Kása Zoltán, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára, dékán-helyettes, az egyetem szenátusának, valamint kari tanácsának tagja, aki írásban is benyújtja lemondását említett tisztségeiről. Példáját több kollégája is követni készül. Kovács Lehel adjunktus hírül adta, az egyetem szenátusa leszavazta a magyar informatika tanszék létrehozására irányuló indítványt. A BBTE vezetősége közleményben cáfolta a hírt, azt állítva, hogy a szavazás nem a tanszék létesítésének az elutasításáról szólt, mindössze elhalasztották a kérdés tárgyalását. Ez a közlemény váltotta ki Kása Zoltán és a magyar oktatók felháborodását, szerintük ugyanis a közlemény jegyzői valótlant állítanak. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese azt állította egy konferencián, hogy gerillaháborút folytatnak a magyar oktatók a karokért, melyeknek ügye ,,a rivalizáló radikalizmusok területére került”. /Nézeteltérés a kolozsvári egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./