A Zenélő Kolozsvár-projekt a kolozsvári zeneiskola magyar tagozata IX–XII. osztályának több hónapi munkáját képezi. Nem csak a zene nyelvén kívánnak szólni: a képzőművészet és az irodalom kifejezőeszközeit is latba vetik. A zeneiskolában november 20-án tartott hangversenyen bemutatkozott Szép András is, aki két szerzeménnyel tette le zeneszerzői névjegyét. Márkos Albert előadóművészként, kamarazenészként és tanárként is bizonyított. Buzás Pál Liszt- és Bartók-interpretációja minden igényt kielégítő volt. A közönség megtekinthette Szuflarszky Cecília és Lőrincz Lehel alkotásait is. /N.-H.D.: A Zenélő Kolozsvár-projekt első rendezvényéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Kolozsváron a Művelődési Ház háromnapos Egykori Kolozsvár elnevezésű fesztiválja fotókiállítással rajtolt november 22-én. Mintegy 30 fénykép eleveníti fel a középkori és reneszánsz kori Kolozsvárt: Bocskai és Báthori arca, Bánffy György dolmánya, a szabók bástyája, a Szent Mihály-templom, a Ferencesek temploma, Mátyás szülőháza és más jellegzetes épületek, használati tárgyak, egykori várostérképek mellett E. van der Rye az 1617-es Kolozsvárt ábrázoló munkája is megtekinthető. /(fi): Az egykori Kolozsvár képei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Idén a földgáz ára 60 százalékkal növekedett, december közepére újabb drágulást ígérnek. Ennek hatására a távfűtés-szolgáltató is növelte a díjat. Kolozsváron a kisnyugdíjasok csak nehezen tudják kifizetni a téli hónapokban több millió lejre rúgó közköltséget. Néhányan közülük a Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárához fordulnak, és a felvett kölcsönből pótolják ki az összeget. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kölcsönből is fizetik a közköltséget. Legtöbben családjuk megsegítéséért fordulnak a nyugdíjpénztárhoz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Egy hónapja elkezdték a javítási munkálatokat Kolozsváron a főtéri illemhelyen. Egy-másfél méterrel kiszélesítették az alapozást, közben középkori leletekre bukkantak. Négy középkori sírhelyet és emberi csontokat találtak – nyilatkozta Cosmin Rusu régész, a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa. Egy érdekes bronz hajdíszt is találtak, amelyből elég pontosan meg lehetett állapítani a lelet „életkorát”: a XII. század végéről vagy a XIII. század elejéről származik a csontváz és a négy sír. A csontokat az intézetbe szállították, amelyet a kolozsvári rendőrség lefoglalt bűnügyi elemzések elvégzésére. Hiába hangoztatták, hogy ez esetben még a bűntény lehetősége sem áll fenn, elvitték, majd értesítettek, hogy a koponyát Bukarestbe küldték. Méri István magyarországi régész több mint fél évszázaddal ezelőtt már kutatást végzett itt. Ennek eredményeként a szakemberek tudták, hogy a Főtérnek ezen a részén, még a Szent Mihály-templom felépítése előtti időszakban temető volt. Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség az ásatások folytatására, a régész jelezet, egyelőre csak előzetes kutatásról van szó és nincs pénz. /Nagy-Hintós Diana: Középkori csontvázra és sírokra bukkantak Kolozsvár főterén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak segítségével digitalizálási tanfolyamot tart Kolozsváron. A cél olyan szakemberek képzése, akik a megfelelő eszközökkel, például a gyenge minőségük miatt szétmállásra ítélt hírlapokat képesek majd adattá alakítani, ezáltal megőrizvén tartalmukat az utókor számára. Statisztikák szerint Európa fejlett régióiban gyakran fordul elő, hogy egy diák több anyagot gyűjt munkájához az internetről, mint a konkrét, kézzelfogható könyvtár állományából. /Kiss Bence: Internetes Könyvtár nemsokára nálunk is? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az Erdélyi Disputa Egyesület nyilvános vitasorozatot szervezett arról, hogy milyen szerepet vállalhatnak a fiatalok a korrupció elleni harcban. Az Egyesült Államok nagykövetsége által támogatott projekt öt városban, összesen tíz iskolában zajlik augusztustól jövő év áprilisáig. Magyarul két helyszínen, Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron tartottak megbeszélést. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban november 23-án került sor a találkozóra, amelynek meghívottja volt Boros János alpolgármester, Bodó Barna egyetemi tanár, és a Krónika vezető szerkesztője, Csinta Samu. Bodó Barna szerint egyértelmű: ahol megjelenik a korrupció, ott megszűnik a szabad verseny. Boros János alpolgármester arról szólt, hogy bizonyítékok hiánya, illetve az áldozatok félénk magatartása jócskán megnehezíti a jelenség elleni küzdelmet. Csinta Samu felvázolta azokat a módszereket, amelyeknek segítségével nagyobb vállalatok és kisebb politikusok időnként megpróbálják megvesztegetni az újságírókat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Fiatalok a korrupció ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Bolyai-emlékkonferenciát tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 15. születésnapján. – Nem konkurenciát, hanem alternatívát jelent a romániai magyar felsőoktatási struktúrában a Partiumi Keresztény Egyetem – jelentette ki november 24-én Nagyváradon, a Partiumi Egyetemi Napok megnyitóján Veress Károly kolozsvári egyetemi professzor, a Bolyai Társaság elnöke. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezve Bolyai-emlékkonferenciát rendeztek, Veress Károly a Bolyai Társaság tevékenységét és terveit ismertette. „Hiányzik az egységes magyar nyelvű felsőoktatás létrehozására irányuló koncepció, és hiányzik az egységesen képviselt politikai akarat is” – vélte a professzor. „Tárgyalásokat kezdeményezünk az érintett politikai tényezőkkel arról, hogyan lehetne a Bolyai Társaság segítségével biztosítani a szakmai hátteret a hatékony, eredményes politikai döntések megszületésének érdekében” – magyarázta Veress. Az elnök szerint a társaságnak az egyetemépítés és oktatásmenedzsment irányában kell kifejtenie tevékenységét. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban kifejtette, nem elég a magyar vagy a román állam által biztosított pénzekre hagyatkozni, ezért vállalkozók finanszírozását is várják. „Egy másfél-kétmillió főt számláló társadalomban nem merülhet föl, hogy ne tudná pénzügyileg fenntartani a saját szervezeteit” – szögezte le Veress Károly. A professzor előadása után az érdekeltek megbeszélésre gyűltek össze, hogy egyeztessenek a Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetének újjászervezéséről. /Balogh Levente: Egységes koncepció nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Vanek Ferenc a magyar kultúra megmaradásának jelentőségéről beszélt. Ez nem valósítható meg egyetemi rendszer nélkül. A Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetét újraalakították, ideiglenes elnökének megválasztották Flóra Gábor szociológust, a PKE bölcsészettudományi karának dékánhelyettesét. /Tóth Hajnal: Megkezdődtek a jubileumi ünnepségek a PKE-en. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

A Reggeli Újság újraközölte Tibori Szabó Zoltán cikkét /Ordas eszmék szivárognak át Erdélybe, Népszabadság, 2005. november 18./, mellette áll a kommentár. „A Népszabadság kolozsvári tudósítója nem először jelenti fel Erdélyt és az erdélyi magyarságot a balliberális médiában. Ezt tőle időnként elvárják, ezért fizetik. Menetrendszerűen le kell lepleznie a nemzeti érzelmű (radikális) erdélyi magyarokat, fel kell tárnia a határokon átívelő összmagyar nemzeti összeesküvést, mégpedig úgy, hogy lehetőleg besározódjon az anyaországi nemzeti jobboldal és az RMDSZ romániai magyar ellenzéke. /D. L.: Erdély feljelentése. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

November 23-án Kolozsváron megnyílt A városfejlődés és a privilégiumok. Kolozsvár 600 éves szabad királyi város elnevezésű háromnapos nemzetközi történésztanácskozást. A szakmai tanácskozáson hazai, magyarországi, német és szlovákiai történészek előadásai hangzanak el, kerekasztal-megbeszélést, vitát tartanak. /Ö. I. B.: Konferencia a kiváltságos Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Gergely Beatrix kolozsvári amatőr képzőművész sikerrel szerepelt jobbára nonfiguratív grafikáival Gyöngyösön. December 2-án pedig ugyancsak Gyöngyösön, a Junior Art Galéria Kávézójában nyílik kiállítása. /Gergely Beatrix magyarországi kiállításai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Az EU házhoz jön – adópolitika és az euró bevezetésének esélyei címmel rendezett gazdasági fórumot november 25-én Kolozsváron az RMDSZ, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. Gilyán György magyar közigazgatási államtitkár a magyar gazdaság helyzetéről tartott beszámolót az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban. Eddig a Szülőföld Program keretében Romániában 28 helyszínen összesen 5000 vállalkozó jutott Az EU házhoz jön sorozattal szakmai információkhoz. /Ördög I. Béla: Évzáró gazdasági fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

László Attila februárban vette át a Kolozs megyei RMDSZ vezetését. A megyei elnök beszámolt az elmúlt néhány hónap tevékenységéről. Májusban indították útnak azt az elképzelést miszerint vidéken falunapokat, néptánctalálkozókat szerveznek. A hagyományteremtésre helyezték a hangsúlyt. Kolozs megyében jelenleg 196 RMDSZ-es önkormányzati tanácsos van. A jövő év januárjában elkezdődik ezeknek a tanácsosok továbbképzése, 3–4 hónapot tartó elméleti oktatás. Ez bárki számára nyitott, nincs RMDSZ-tagsághoz kötve. A tanfolyam ingyenes és kötelező a jelenleg tisztségben lévő tanácsosok számára. Csoma Botond jogász, a humánerőforrással foglalkozó alelnök koordinálja a tanfolyamot. A mezőgazdaságban bekövetkező változások szükségessé teszik a szakmai képzést, amelyet jelenleg pedig Bakó Béla koordinál. Kolozs megyében jelenleg több mint 360 magyar érdekeltségű civil szervezet van, ebből 27 ifjúsági, amelyeket be kell vonni a közpénzek elosztási rendszerébe.– Erdélyben mindössze öt szórványközpont működik, melyeket eddig a Communitas Alapítvány és külföldi források finanszíroztak, de ezek mára apadóban vannak. Új források után kell nézni. Évente két nagyobb rendezvény bevételét szánják az alapítványok támogatására. December 18-án a Kolozsvári Magyar Opera és az Országos RMDSZ Művelődésügyi főosztálya társszervezésében gálaműsort szerveznek. Ezenkívül az év végi üdvözlőlapok eladásából származó bevételt is felajánlják az alapítványok támogatására. /László Attila: Örvendetes, hogy sok fiatal önkéntes is részt vesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Kolozsvár 600 éves szabad királyi város című nemzetközi történészkonferencia részeként az Országos Levéltár kolozsvári részlegén 25 eredeti latin nyelvű kiváltságlevélből rendeztek rövid időre kiállítást. /Ö. I. B.: Magyar királyi adománylevelek tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház új minőségű honlappal (www.huntheater.ro) állt elő. A hetente megújuló hírek és a havi műsor mellett bővebb információkat lesznek a műsoron levő előadásokról, a társulat tagjairól, vendégszereplésekről és díjakról. /Egy kattintásra a színház-világ – www.huntheater.ro – = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Kusztos Endre grafikus elnyerte a Pro Cultura Hungarica-díjat. A kitüntetést november 19-én, a Barabás Miklós Céh kolozsvári, székházavató ünnepségén nyújtotta át számára dr. Cseh Áron főkonzul. Jakobovits Miklós, a BMC elnöke mondta a laudációt. /(n): A Pro Cultura Hungarica-díjas Kusztos Endre köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Kusztos Endre 80 éves. 1955-ben, 50 éve diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A tus, a szénrajz, pasztell a megtalált kifejezési eszközei. /Sümegi György: Kusztos Endre 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

November 25-én mutatták be Kolozsváron Lőwy Dániel A Kálváriától a tragédiáig /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című, a Kolozsvár zsidó lakosságának sorsáról szóló könyvét. Lőwy Dániel előző könyve A téglagyártól a tehervonatig /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1998/. Visky András, a Koinónia igazgatója hangsúlyozta: a történetek arról szólnak, hogy Kolozsvár életéből eltűnt egy színfolt, megsemmisült egy kultúra. /Köllő Katalin: A Kálváriától a tragédiáig. A Koinónia Kiadó új kötete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Dr. Berde Károly Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870–1920-as évekből című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Elhunyt szerzőről lévén szó, Keszeg Vilmos kiemelte, hogy a kallódó kéziratok kötetbe szerkesztése Gyárfás Zsuzsa szerkesztői munkájának gyümölcse, amely meghozza majd a néprajzosként eddig ismeretlen Berde Károly számára az elismerést. A második bemutatott kötet Zsók Béla Az andrásfalvi reformátusok fél évszázada című műve. A kötetet méltató Adorjáni Zoltán szerint a bukovinai székelység, így az andrásfalvi székelység története félelmetesen emlékeztet az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére. A harmadik bemutatott mű a magyarországi Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes szerzőpáros Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című könyve. /Kiss Bence: Hármas könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

November 25-én ismertették Kolozsváron az Irodalomtanítás öröméért elnevezésű pályázat ez évi díjazottjait. Két kategóriát hirdettek meg a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanárai: a műértelmező és a tanári napló kategóriát. Egyed Emese tanszékvezető történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, hiszen mindkét alkalommal szerzőket avattak. Idén a tanári naplót illetően Patek Mária és Antal Margit első díjat nyert, Misztrik Jolán második díjat, könyvjutalomban részesült Kolcsár Irén. A műértelmező kategóriában az első díjat Szilveszter László kapta. /N.-H.D.: Díjazott magyar szakos tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Ünnepélyesen átnyújtották a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt-díjat november 26-án Vizi Imre tanárnak, a Teodidaktos Alapítvány elnökének. A Sólyom László köztársasági elnöke által adományozott kitüntetést dr. Cseh Áron főkonzul adta át a díjazottnak, a kolozsvári főkonzulátus székhelyén. /Kitüntették Vizi Imrét, a Teodidaktos Alapítvány elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Vizi Imre diákkorában az egykori román válogatott gerincét adó kolozsvári egyetemi sportklub kosárlabda-csapatának volt az alapembere. 1990-ben a helybeli Báthory Líceum aligazgatója lett. Pályázati pénzekből és más forrásokból „összehozott” egy fiú- és egy leány-diákotthont. Itt a tehetséges erdélyi gyermekek tanulmányi idejükre, minimális térítés ellenében lakhatnak és anyanyelvi képzésben részesülhetnek, s nem vesznek el a romániai magyarság kultúrája számára. /Magas magyar állami kitüntetést nyújtottak át Vizi Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Második alkalommal került sor november 26-án a Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozóra a Diákművelődési Házban. A nagyszabású rendezvényre Haranglábról, Nagykárolyból, Szamosújvárról, Mérából, Szucságról és Szegedről is érkeztek előadók, de fellépett a házigazda Ördögtérgye és a Zurboló néptáncegyüttes is. A rendezvényt gyermektáncház nyitotta meg Both Zsuzsa, Both József, Marha Tibor és Székely Melinda irányításával, délután felnőtt táncoktatásra került sor. Az esti gálaműsort a hetvennyolc éves haranglábi Balogh János vadászmeséje és népdalai fűszerezték. A gálaműsort táncház követte. /D. I.: II. Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó. Népzene, néptánc, táncoktatás és kézművesség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Szeretetből született meg ez az épület – hangsúlyozta Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ megálmodója és létrehozója, dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott püspök, az épület fennállásának ötödik születésnapján, melyen megjelent a szellemi és anyagi támogatást nyújtó hollandiai KOEN Alapítvány képviselője is. Az épületben három intézmény kap helyet: a Református Asszisztensképző Iskola, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ és a Diakóniai Alapítvány marosvásárhelyi fiókja, mely bejegyeztetés alatt áll. A központ együtt ünnepelt a Bethlen Kata Diakóniai Központtal /Kolozsvár/, és megtartották az Új kihívások az otthoni beteggondozó szolgálatában című konferenciát. Az egyház feladata az emberek egyenlő esélyhez való juttatása, az életkörülmények megváltoztatása – emelte ki beszédében Kató Béla püspök-helyettes. – Segítsünk, hogy önálló életet élhessenek fogyatékosok, idősek – ez fejezheti ki az egyház lényegét, tette hozzá. A központban megnyílt Hunyadi Mária és László, valamint Csatlós Levente tárlata is. /Diakóniai központok közös ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

November 25-én Székelyudvarhelyen bemutattak két novelláskötetet az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében. A két szerző – Zsidó Ferenc és Szántai János – egymást faggatva elemezte a megjelent könyvek írásait. Zsidó Ferenc, a Csigaterpesz címmel kiadott novelláskötet szerzője elmondta, mindkettejük kötete ugyanannál a kiadónál jelent meg, az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ című sorozatban. Ez a csoport az erdélyi irodalom hagyományaival próbál szakítani, amit Zsidó Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy a nemzetét elsirató íróval szemben a „helyőrségesek” a szórakoztató, sok esetben vulgáris, poénirodalmat részesítik előnyben. Szántai Sziszüphosz továbblép című novelláskötetének írásaira a filmnovellaszerű vetítés a jellemző. /bágyi: Két fiatal szerző az „előretolt helyőrségből”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

Dr. Széplaki Attila, a kolozsvári Rehabilitációs Kórház osztályvezető főorvosa beszélt a magyar orvosok romániai kálváriájáról és a román egészségügy reformjáról. 1961-ben jutott be a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Akkor még osztályharc volt, az értelmiségi szülők gyerekei százból csak húsz helyre juthattak be. Ebből a húsz százalékból is nyolcvan százalék volt fenntartva a román többségnek, és húsz a kisebbségieknek. A magyar orvosokkal szembeni megkülönböztetést ő is érezte, pedig románul végezte az egyetemet. Rengeteget kellett Bukarestben vizsgáznia, amíg eljutott mai beosztásáig. Versenyvizsgákon, amikor az esélylatolgató kollégák a névsort olvasták, a magyarokkal nem is számoltak. Marosvásárhelyen kívül egyetemre bekerülni magyar oktatónak lehetetlen volt, és ez mára sem változott. Nem mintha a magyar nem állná meg a helyét, de a romániai egyetemeken dinasztikus karrierek épülnek: Kolozsváron is van olyan belgyógyászati klinika, ahol az apát a fia követi. Az egyetem után Széplakit Moldvába helyezték, akkoriban nagyon sok magyar orvos dolgozott ott. Megdöbbentette az ott tapasztalt mérhetetlen elmaradottság. Sikeres sebészi szakvizsga után Szatmárnémetibe került. Ott négy évig dolgozott. Soha semmilyen segítséget nem kapott továbbképzésre. Nyári szabadságait kinn töltötte magyarországi klinikákon, úgy képezte magát. 1978-ban nyílt meg Kolozsváron, az országban elsőként, a rehabilitációs kórház. Akkoriban senki nem tudta még, hogy mit takar a fogalom. Széplaki elment saját pénzén egy Varsó melletti ezerágyas rehabilitációs központba, hogy tanulmányozza munkájukat. Mindent megtanult, mindent lefényképezett. Közben létrejött a kolozsvári kórház, mégsem kerülhetett akkor oda, csak később, versenyvizsgával. – Legnagyobb gond a szakemberhiány. További gond, hogy nincs otthoni egészségügyi ellátás. Magyar orvosnak továbbra is nagyon nehéz a hazai boldogulás. /Makkay József: Hátrány a magyar származás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./

Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulója alkalmából Bocskai Istvánra emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben és Szárazberken, a szatmárnémeti Szent István Kör, a református egyház és az RMDSZ rendezésében. Szatmárnémetiben A hit és a szabadság védelmében címen történelmi előadást tartottak: Sipos Gábor kolozsvári egyetemi docens, Kereskényi Sándor muzeológus, Mandula Tibor, Muhi Csilla és László Benjamin szatmári tanárok. Szárazberken, abban az ugocsai községben folytatódott a megemlékezés, ahol a szatmári nemesség 1605-ben az Erdélybe tartó Bocskai Istvánt fogadta. A helyi református Kónya László történelemtanár méltatta Bocskai tevékenységét. A templomkertben két éve állított Bocskai-szobornál Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke a nagy fejedelem mához szóló üzenetéről beszélt. /Bocskai Istvánra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A kolozsvári Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság gondozásában havonta megjelenő Matlapban részletes adatok találhatók azokról az iskolákról, amelyekben a lapban kitűzött feladatok megoldásával foglalkoznak a tanulók. Azonban a Matlap nem jut el sok olyan családhoz, amelyben matematikát kedvelő emberek élnek. Az elmúlt iskolai évben Maros megye 38 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat a Matlap szerkesztőségébe, országos szinten ez a legnagyobb szám. Maros megye mellett jól szerepelt még Hargita (36 iskola), Szatmár (23 iskola) és Bihar megye (14 iskola), míg például Fehér, Hunyad, Szeben és Temes megye valamint Bukarest csupán egy iskolájából küldtek be megoldott feladatokat. /(antalfi): Kis matematikusok sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Vályi Gyula Matematikai Társaság november 25–26-án Marosvásárhelyen rendezte meg a magyar középiskolások számára a XII. Vályi Gyula Emlékversenyt. (Vályi Gyula neves matematikatudós és professzor 150 éve született Marosvásárhelyen. A Református Kollégiumban tanult, majd Kolozsvárra költözött, ahol az egyetemen tanított és nevelt. A házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.) Az emlékversenyre 75 résztvevő gyűlt össze, Barótról, Bethlenből, Brassóból, Csíkszeredából, Kecskemétről, Kolozsvárról, Medgyesről, Nagyváradról, Szatmárnémetiből és Marosvásárhelyről. Mind a négy kolozsvári diák (valamennyien a Báthory Líceumból) díjazásban részesült. /Báthorys matematikai sikerek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./