Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. szeptember 13.
A Kolozs megyei RMDSZ megvonta támogatását Török Ferenctől, mert a vezetők elégedetlenek a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes munkájával. Ilyen az elmúlt években történt, írta az Erdélyi Napló, hogy valaki rosszul végzi munkáját, ezért meneszteni kell – RMDSZ-vonalon. Felvetődik a kérdés, hogy vajon más szinten, más területen mikor lesz meg a lehetőség, mikor lesz meg a politikai akarat arra, hogy hasonló döntések szülessenek. Lesz-e valaki, aki majd veszi a bátorságot, hogy megvonja a támogatást a kolozsvári magyar színház vezetőségétől? Hogy a kincses városban valóban népszínház működjék. Hogy ne csak 20-30 meghívott fő ücsörögjön a színpadon, hanem ezer ember tapsoljon a nézőtéren. /S. B.: Érdekképviselet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./
2005. szeptember 13.
Szeptember 12-én tartotta évadkezdő gyűlését a kolozsvári Magyar Opera társulata. A társulat több meghívásnak fog eleget tenni. Svájcban és Spanyolországban vendégszereplésre nyílik lehetőség. Szeretnének jó kapcsolatot kialakítani a budapesti Operaház frissen kinevezett igazgatóival. Ebben az évadban leghamarabb decemberre várható egy Mozart-opera – La finta giardiniera, azaz A furfangos kertészlány – bemutatója, a Mozart-fesztivál keretén belül. Az évadkezdő előadás szeptember 18-án lesz, a hagyományhoz híven Erkel-operával, ezúttal a Bánk bánnal. Főszerepekben: Cseterki Ferenc és Marton Melinda. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2005. szeptember 14.
A román és a magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia összehangolásáról írt alá megállapodást a két ország kormányának idegenforgalmi vegyes bizottsága szeptember 13-án Kolozsváron. Magyar részről Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, román részről pedig Marius Crivtonencu, a román országos idegenforgalmi hatóság vezetője írta alá a megállapodást. A régiók közötti együttműködésre alapozva négy bizottság létrehozásáról döntöttek. A testületeknek a gyógy- és egészségturizmus területén, az oktatási intézmények közötti együttműködés, illetve az ökoturizmus és a falusi vendégfogadás mentén kell együtt dolgozniuk. Emellett a határ menti együttműködésre való tekintettel létrehoztak egy termékfejlesztéssel foglalkozó bizottságot. /B. T.: Román–magyar turisztikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2005. szeptember 14.
Véget ért a gyerekek multikulturális tábora Kolozsváron. A román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatala által is támogatott, a Tranzit Házban harmadik alkalommal megrendezett kéthetes táborban összesen harminc magyar, román és roma nemzetiségű kolozsvári gyerek ismerkedett a hagyományos és kortárs művészetek világával. A gyerekek pantomimet, kortárs- és néptáncot, gyurma- és textiltárgyak készítését, számítógépes grafikát, cirkuszi mutatványokat tanulhattak, ugyanakkor fotókat és rövidfilmeket készítettek. /Toth Ibolya: Bepillantás egymás világába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2005. szeptember 14.
Ötödik alkalommal szerveztek kiállítást Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében, most az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) támogatásával. Ez alkalommal fotókiállítás nyílt, Veress Ferenc és László Miklós fényképész Kolozsvárról készült felvételeit társították a régi és új Kolozsvár jegyében. Veress Ferenc XIX. századi fényképész a fényképészet első profi szakemberének számít, aki az 1850-es évek elején kezdett el fényképezni. /Dézsi Ildikó: Örökségünk Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2005. szeptember 15.
Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2005. szeptember 16.
Rendkívül fontosnak nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök az ENSZ-csúcstalálkozó alkalmából New Yorkban, szeptember 15-én tartott megbeszéléseit Traian Basescu román államfővel. Sólyom László román kollégájától hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott. Sólyom konkrét témaként említette, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus nyolc éves huzavona után sínre került, és meg fog nyílni. A magyar fél felajánlotta, hogy a szintén régóta húzódó Gozsdu Alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar–román közalapítvány kezdheti meg a működését. A román elnök méltatta az RMDSZ konstruktív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. A csíkszeredai konzulátus fontos lenne, mert az itt élő magyaroknak pluszköltséget jelent a kolozsvári főkonzulátusra való gyakori utazás, emellett az évente Székelyföldre érkező számos magyar turista esetében szükséges ügyintézés lebonyolítása helyben egyszerűbb lenne. /Sólyom szerint megnyílik a csíkszeredai konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2005. szeptember 16.
Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./
2005. szeptember 16.
Keszeg Vilmos néprajzkutató a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője egyetemi oktató, tudományszervező és kutató. Az egyetemi oktatás a kutatással összekapcsolódik, vallja. Tagja egy európai szintű néprajzos-antropológus-történész kutatócsoportnak, tagjai tizenöt országból verbuválódtak. Idén jelent meg Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészetéről szóló munkája. A néprajzos képzés több évtizedes kimaradása a romániai társadalmat leszoktatta arról, hogy egy ilyen szaktudású egyént foglalkoztatni tudjon. A Tordán élő Keszeg Vilmost három és fél éve kérték fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályának vezetésére. Az idei Aranyosszék-konferenciát nagyon fontosnak érezte. Több mint száz éve Aranyosszék felfedezése megtörtént, de a vidékről újra beszélni kell. Ismereteket gyűjteni, ezeket közönség elé kell vinni, egybeszerkeszteni a régióról való tudást – erre tettek kísérletet. Működik az Aranyosszék Alapítvány, amely a kisvállalkozók érdekeit képviseli, vagy a várfalvi tánctábor, ami szintén helyi kezdeményezésre született. Keszeg Vilmos /sz. Torda, 1957. ápr. 24./ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar–francia szakot végezte. 1990 óta a BBTE Bölcsészkarának tanára. Kutatási területe: néprajz (világkép, kortárs mitológia), narratológia, népi írásbeliség. Főbb művei: A folklór határán, Bukarest, Kriterion, 1991, Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése, Debrecen, Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 1996, Jóslások a Mezőségen, Sepsiszentgyörgy, Bon Ami, 1997, Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, Mentor, 1999, Homo narrans, KOMP-PRESS, 2002, Aranyosszék népköltészete, Mentor, 2004. /Rostás-Péter Emese: „Újraértékelődik a populáris kultúra” = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./
2005. szeptember 17.
A Szabadság napilap most induló Harangszó rovatában heti rendszerességgel közli a kolozsvári magyar templomokban a hét végi szertartások rendjét. /Harangszó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2005. szeptember 17.
Megnyílt Sipos László festményeinek kiállítása Kolozsváron. Sipos László a kolozsvári főiskola textil szakán végzett, rengeteg könyvet illusztrált, grafikái gyakran megjelentek a hazai és magyarországi irodalmi és művészeti lapokban, folyóiratokban. /Értékrend a múló divatok ellenében. Sipos László festészeti tárlata a kolozsvári Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2005. szeptember 19.
A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épülete elkészültének századik, illetve a református középiskolai oktatás újraindulásának tizenötödik évfordulója alkalmából háromnapos, emléktábla-avatással egybekötött ünnepséget rendeztek. Szeptember 16-án műsoros est volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában. Másnap a résztvevők meghallgathatták Fleisz János történész előadását a nagyváradi református oktatás történetéről, valamint Péter I. Zoltán helytörténész várostörténeti adalékokkal fűszerezett ismertetését a gimnázium épületéről. A vársétán Dukrét Géza tanár kalauzolta az érdeklődőket a reneszánsz építmény falai között. A zárónapon, szeptember 18-án az olaszi református templomban Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után az iskolaépítő egykori főgondnokra, Ritoók Zsigmondra dédunokája, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus emlékezett. Bemutatták azt az iskolazászlót, amelyet az intézmény jogelődje, az egykori református leánygimnázium öregdiákjai készítettek. A középiskola címerével díszített zászlót Tőkés László püspök avatta fel, majd Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a 2005–2006-os tanévet az erdélyi és a partiumi református középiskolák számára. Az ünnepség keretében átadták a Bethlen Pedagógus Díjat és a magyarországi református egyház által adományozott Makkai Sándor Díjat; előbbit Szabó Terézia, a szatmárnémeti Református Kollégium első igazgatónője, utóbbit Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium jelenlegi igazgatója vehette át. Ezt követően centenáriumi emléktáblát avattak a gimnázium főbejáratánál, majd megkoszorúzták a névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna szobrát. /Balogh Levente: Centenáriumi ünnepség a Lorántffyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Szeptember 17-én volt Terényi Ede zeneszerző legújabb monooperája, az Odüsszeusz ünnepei ősbemutatója Kolozsváron, a Bánffy-palotában. Carmen Vasile, a Terényi-művek avatott előadója román nyelven énekelte a homéroszi szövegrészleteket. A művel a zeneszerző a kolozsvári filharmóniát fennállásának ötvenedik évfordulóján köszöntötte. /Rostás-Péter Emese: Lények, tárgyak hangján mesélő hangszerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Kolozsváron Puck Bábszínház magyar tagozatának idei első bemutatóját, az Ördögverő barátok című előadást szeptember 17-én láthatta a közönség. Kovács Ildikó rendező elmondta, minden európai nemzet bábtörténete számon tartja vásári játékainak bábhőseit. /Ketesdy Beáta: Ördögverők Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Szeptember 17-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a nagyváradi Kristófi Enikő Zsuzsanna kiállítása. Kristófi János festőművész tíz gyermeke közül ő harmadik, édesapja nyomdokaiba lépett. Természeti tájak, erdők, házsorok, utcarészletek, templomok és templombelsők elevenednek meg festményein. Kristófi Enikő Zsuzsanna a realista ábrázolásmód híve. /(n): Nagyváradi képzőművész a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 20.
Az alkotmány tervezett módosításáról és a speciális magyar személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos koncepcióról tájékoztatta szeptember 19-én a magyar kormány a határon túli magyar szervezeteket. A javaslat szerint valamennyi külföldön élő – magyar állampolgársággal nem rendelkező – magyar jogosult lenne speciális magyar személyi igazolványra. A személyi igazolvány kiadása tulajdonosának a magyar közösséghez való tartozásán alapul. A kedvezménytörvényben biztosított jogok és kedvezmények az igazolvánnyal elérhetőek lennének. A szomszédos országokban élő azon magyarok számára, akik schengeni csatlakozásunk után nem lesznek európai uniós állampolgárok, kiadható lenne olyan igazolvány, amely beutazást és rövid tartamú tartózkodást tenne lehetővé az Európai Unió tagállamaiban. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint az Unió illetékesei nem emeltek kifogást a nemzeti vízum bevezetése ellen, így arról a magyar fél hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott szeptember 5-i megbeszélésén ígérte meg, hogy két hét múlva elküldi a kormány határon túliakra vonatkozó javaslatcsomagját. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a küldemény még nem érkezett meg a kolozsvári ügyvezető elnökségre. /G. Á.: Postásra várnak az RMDSZ ügyvezető elnökségén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2005. szeptember 20.
A Resicabányai Rádió magyar adása számára egy román nyelven dedikált kiadvány érkezett. Horváth Dezső Wass Albert retusálatlan arcképe – Wass Albert – portret neretusat /Contrast Könyvkiadó, Bukarest, 2005/ című kétnyelvű könyvét dedikálta kizárólag románul. A szerző Wass Albertet revizionista, ultranacionalista, fasiszta, románfaló ördögnek mutatta be. A negyven oldalas “műből” látszik, hogy megrendelésre készült. Az 1946-ban kimondott népbírósági halálos ítélet oldaláról láttatva közelíti meg az író személyét, magatartását és munkásságát, a vád tanúinak a felsorakoztatása mellett még véletlenül sem szólaltat meg egyetlen védő tanút, védőügyvédet sem, akik a kolozsvári népbíróságon megszólalhattak. Ismeretes, hogy a népbíróságot azért hozta létre a korabeli hatalom, hogy lehetőleg minél több halálos ítéletet hozzon, elsősorban magyarokra. A kiadványban a magyar szöveg tele van fogalmazási és helyesírási hibákkal. /Makay Botond: Wass Albert agyonretusált arcképe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2005. szeptember 21.
A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2005. szeptember 21.
Szeptember 21-én van a magyar dráma ünnepe. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A magyar dráma jelenlegi helyzetéről nyilatkozott Visky András dramaturg, drámaíró. Elmondta, hogy ezekben a hónapokban több drámáját is bemutatják. Január 15-én lesz a Tanítványok amerikai bemutatója, ezt követi a Júlia Chicagóban. Szeptember 23-án Mihai Maniutiu rendezésében bemutatják Júlia című drámáját Kolozsváron, a Román Színház stúdiótermében. Október 31-én lesz a Tanítványok kolozsvári bemutatója, és valamikor e hónap végén játssza a Szökés című darabját a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A színházak könnyebb szívvel mutatnak be klasszikusokat, vagy a média által már fölfuttatott kortárs nyugati szerzőket, mint kortárs magyar drámát. A magyar kulturális minisztérium most már évről évre meghirdeti a Katona József-pályázatot. /Köllő Katalin: A színház egyszerre tud beszélni az ittlétről és a feltámadásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2005. szeptember 22.
Kolozs megyében kilenc tanintézményben zajlik magyar nyelvű szakoktatás – ebből hét iskola Kolozsváron, egy-egy pedig Tordán és Bánffyhunyadon működik. A gondot a magyar nyelvű tanárhiány képezi, emiatt több iskolában is arra kényszerülnek a diákok, hogy az eredetileg magyar nyelven meghirdetett osztályokban románul is tanuljanak. A legaggasztóbb helyzet a távközlési szakiskolában van, ahol egy magyar tannyelvű osztály 3–4 évvel ezelőtt már létezett. Mivel az iskola nem rendelkezett kellő számú magyar tanerővel, a szülők beleegyezésével románul folyt az oktatás – tájékoztatott Stefan Biluca igazgató. Magyar nyelven csak az anyanyelv, matematika és hitoktatás zajlik, a szaktantárgyakat kizárólag románul tanulják. Az Alexandru Borza Mezőgazdasági Iskolaközpontban csak néhány tantárgyat – informatika, fizika és kémia – tanítanak magyarul. A többi kolozsvári szakiskolában a tanulók minden tantárgyat magyarul tanulnak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes rámutatott, iskolánként többnyire 1–2 magyar tannyelvű osztály létezik, ezért nehezen jön ki a tanárok kötelező óraszáma. Megoldást jelentene, ha a magyar szakiskolai osztályok egy tanintézményhez tartoznának. A tanerőhiányt súlyosbítja az, hogy a létező kevés magyar szakember között vannak olyanok, akik éveken keresztül románul tanítottak, ezért nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek átállni magyar nyelvű oktatásra. /Nagy-Hintós Diana: Nehéz helyzetben a kolozsvári magyar nyelvű szakoktatás. Románul tanulnak a magyar nyelvű osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2005. szeptember 22.
Bocskai István erdélyi fejedelem, tisztségébe való beiktatásának 400. évfordulója alkalmára Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum két kulturális rendezvénnyel emlékezik. Bocskai István 1557-ben született Kolozsváron. Az első egy előadássorozat, Bocskai István fejedelem és kora címmel, amely szeptember 24-én lesz a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, magyarországi meghívottakkal. Az Erdélyi Történelmi Múzeumban pedig időszakos kiállítás nyílik. A kiállításon hosszú évtizedek óta először lesz látható Bocskai István 1605-ből származó fejedelmi jogara, amelyen a Bocskai címer is szerepel, és amely jelenleg a bukaresti Országos Történelmi Múzeum tulajdonát képezi. Kiállítják a Bocskai István fejedelmet ábrázoló bronz mellszobor másodpéldányát, amelyet a budapesti Bolyai János Honvéd Alapítvány adományozott a kolozsvári múzeumnak a Bocskai évfordulóval kapcsolatos kiállítás alkalmából. A szobor eredeti példánya prof. dr. Berek Lajos budapesti mérnök-ezredes alkotása és a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kampuszában található. Felavatása 2004. október 15-én történt. A szobor másodpéldányának elkészülését Sarkadi Szabó Julianna támogatta anyagilag. A szobor alkotója, Berek Lajos mérnök-ezredes, egyidejűleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karának a dékánja és a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnök helyettese is. /Bocskai Istvánra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2005. szeptember 22.
Szeptember 20-án, vasárnap falutalálkozót, hálaadó istentisztelet tartottak Bácsiban. A Sztrigy menti faluról az írások már 1332-ben említést tesznek. Az 1940-es években a reformátusok 300 körül voltak, ma százan sincsenek. Az utóbbi 14 évben Bácsiban és a hozzátartozó Pusztakalánban 98 temetés és csak 24 keresztelés volt, miközben az anyanyelvű oktatás már az 1950-es években megszűnt. Tavaly az Illyés Közalapítvány, a helyi önkormányzat, Vas megye és a hívek segítségével sikerült teljesen felújítani a templomot. Jenei Tamás lelkipásztor, a kolozsvári püspökség belmissziói osztályának vezetője hirdetett igét. Megjelent Vetési László szórványügyi előadó is. /Hálaadó istentisztelet Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2005. szeptember 23.
Idén is Kolozsváron a legnehezebb bentlakási helyhez vagy olcsóbb albérlethez jutni az egyetemistáknak. 150 euró alatt garzont már nem találni, de áruk akár a 200 eurót is meghaladja, mondta egy diák. Általában több diák vesz ki lakást vagy szobát, gyakran pedig hárman laknak egy szobában, így a több mint száz euró helyett csak 40-50 eurót kell fizetniük fejenként. Olyan is akad, aki kénytelen a Kolozsvár közeli falvakban szobát bérelni, és a távolsági buszjárattal ingázik naponta a városba. A több mint negyvenezer diákkal rendelkező Babes–Bolyai Tudományegyetem bentlakásai 5560 személyt tudnak befogadni, a Kolozsvári Műszaki Egyetem 12 ezer diákja közül is alig 3650 költözhet be a Hajnal negyedi diákotthonba. A bentlakáshiányt a marosvásárhelyi magyar diákszervezetek leleményességgel és segítőkészséggel próbálják pótolni. Mind az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, mind a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem mellett működő diákszervezetek hetek óta keresik a megfelelő lehetőségeket az elsőéves egyetemistáknak. A több mint ezer diákkal rendelkező Sapientia vezetősége a koronkai campusba bentlakást is tervezett, azonban a kivitelezés anyagi gondok miatt késik. Csíkszeredában a Sapientián mintegy ezer fiatal tanul, az egyetemnek 380 férőhelyes bentlakása van. Csíkszeredában egyébként az elmúlt évekhez viszonyítva megugrott az albérletek ára, az újdonsült egyetemi városban egy garzonlakás bérlése 50–70 euróba, egy kétszobásé 70–120 euróba kerül. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiuma régi szárnyában 146, a három éve elkészült új szárnyban 72 diákot tud elszállásolni, két-, három- és négyágyas szobákban. A szállás díja itt is havi hetven új lej fejenként. /Diákok tanévnyitó lakáskálváriája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2005. szeptember 23.
Vitás helyzet alakult ki a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak is otthont adó, az Unitárius Egyház tulajdonát képező ingatlan használata kapcsán. Az állami és felekezeti oktatás közötti nézeteltérést eddig Kolozsváron sem sikerült hatékonyan kezelniük az illetékeseknek. A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Brassai Sámuel Líceum közötti vita 2000-ben kezdődött azt követően, hogy az egyház visszakapta egykori tulajdonát. A Brassai Líceum 2005-ös évkönyvében megjelent az a nyilatkozat, amelyet a líceumba járó gyermekek szülei közül több mint kétezren, valamint a tantestület 82 tagja is aláírt. A Kósa Mária igazgatónő által szignált dokumentum felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek az épület 1999-es visszaszolgáltatása után történtek. Ezek lehetővé tették a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak, hogy osztálytermeket foglaljon le az épületben, hogy megszervezze egyelőre állami vagy magán keretek között az oktatást. Az unitárius egyház minden évben bejelenti igényét néhány tanteremre, ami miatt a Brassai Líceum egyre szűkülő keretek között működhet. Jelenleg a kollégium 11 tanteremet mondhat a magáénak, így a Brassai 34 nappali és 18 estis osztálya 28 helyiségben tanul. Az igazgatónő felháborítónak tartja, hogy eddig sem az RMDSZ, sem a tanfelügyelőség nem mert közbelépni. Popa Márta, a kollégium igazgatónője szerint fontos a békés hangulat, mert a két iskola csak így tud együttműködni. Elismerte, hogy a Brassai számára kellemetlen lehet az osztálytermekről való lemondás, ugyanakkor el kell fogadni az unitárius kollégium létjogosultságát is arra, hogy használja az épületet. Szabó Árpád unitárius püspök közölte, tervezik az unitárius kollégium egész épületben történő visszaállítását. Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha a két iskolát összeolvasztanák, és a két intézmény immár egy egészként az egyház fennhatósága alá kerülne. Az egyházfő hangsúlyozta, nem tervezik utcára tenni a Brassai Líceumot. Vita lesz majd, hogy ki irányítsa az egyesült iskolát. /Borbély Tamás: Vita az egykori unitárius kollégium épületének használatáról. Új kihívások a sikeres restitúciós folyamat után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2005. szeptember 23.
Kisebbségi bábszínházak seregszemléjének mondható a Kolozsváron szeptember 23-án kezdődő Romániai Magyar Bábos Találkozó, a három napos rendezvényen fellép az egyetlen – nem magyar nyelvű – kisebbségi bábszínház is, a nagyszebeni Gong Színház német tagozata. A helybeli csapatok, a Puck Bábszínház és a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia mellett Sepsiszentgyörgyről, Nagyváradról, Szatmárnémetiből, Marosvásárhelyről és Désről érkeznek a helyi színházak keretében működő, illetve független társulatok. /Rostás-Péter Emese: Vitéz László ajándéka Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2005. szeptember 23.
Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban Dávid Gyula irodalomtörténész bemutatta a Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában napvilágot két könyvet. Balázs Imre József Mint egy úszó színház (Esszék, kritikák, 1999–2005) és Kántor Lajos A Nagyelefánt nyomában (Esszék, kritikák, 1967–1971) című kötete az erdélyi magyar irodalom történetét új fejezetekkel gazdagítják. /T. I.: „A kritikus olyan, mint a szabó”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2005. szeptember 24.
Szeptember utolsó hetében hagyományos regáti, magyarságfelmérő misszióra indulnak a kolozsvári teológusok. A kilenc főből álló csapat ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járja be, kiemelt célja a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket. A középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán-szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar és székely védelmi erő érkezett. Majd IV. Béla a szörénységi várak védelmével a johannitákat, a terület felügyeletével, Nagy Lajos király pedig a havasalföldi vajdákat bízta meg. A havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyomai tanúskodnak. Magyar eredetű hely-, folyó-, pataknév és helységnevek többek között: Arpadia=Árpád, Secui=Székely, Almas=Almás, Unguri, Ungurelu=Magyarok, Orlea=Váralja, Buzau= Bodza, Arges=Argyas, Giula=Gyula, Magher=Magyar. A Kárpátok alatt Secuieni néven megye szerveződött, mely „a Székelyföld havaselvi meghosszabbítása” volt (Iorga), de a magyar királysághoz tartozást Craiova város neve és a régió, Ungrovlahia nevében is mindmáig megőrizte. Mindezek mellett – a feltételezések szerint – a protestánssá vált és elüldözött szászok által alapított, Kálvin (Calvini) nevét viselő helységnév teljesen egyedülálló Kelet-Közép-Európában. Későbbi évszázadokban is jelentős számú volt a kitelepedés, és ezt néhány évtized alatt az asszimiláció követte, de az 50-es éveket követő munkaerő-elvándorlással is számottevő magyar és székely népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta, részben ennek a munkának köszönhetően, új missziós szórványgondozó gyülekezet alakult Ramnicu Valceán, magyar közösségek szerveződtek Craiován, Motrun, és számtalan városi és megyei RMDSZ-csoport is létrejött. A Vetési László szórványlelkész által vezetett missziós utat az erdélyi református egyházkerület szórványmissziós ügyosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezi. Az út kiadásait az egyházakon kívül hazai és külföldi alapítványok fedezik. /Kolozsvári teológusok regáti misszióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2005. szeptember 24.
A kolozsvári magyarság Erdélyben mostohagyereknek számít, hiszen miközben a régió félreesőbb településein, de a kolozsvárihoz képest elsöprő többségű román lakosságot számláló Brassóban, Medgyesen vagy Nagybányán is több magyar adó műsora fogható. Kolozsváron jelenleg az UPC és az Astral kábelszolgáltatónál évek óta csak a Duna TV-t és a Magyar Televízió kettes műsorát lehet nézni. A Szabadság ezért tavaly aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az ügyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének akkori vezetősége is felkarolta, és besegített az aláírásgyűjtésben. Azóta azonban az RMDSZ nem foglalkozik az üggyel, noha az anyanyelvű televíziózás is azon kulturális jogok közé tartozik, amelyekre az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek. Az UPC alapcsomagjában megtalálható azóta a Hálózat TV, a bérleti díjon kívüli összeget kell azonban fizetni a Film+, valamint a magyar szinkronnal ellátott Minimax rajzfilmcsatornáért. Ugyanakkor az Astralnál mindössze a Film+ található meg, amelynek eléréséért szintén külön használati díjat kell fizetni. Időközben a harmadik országos kábelszolgáltató-óriás, a kolozsvári piacon mindeddig jelen nem lévő nagyváradi RCS most már Kolozsváron, annak környékén és Erdély több részén is beindította 50 programot kínáló Digi Tv nevű szolgáltatását. Ebben több olyan magyar adó is megtalálható, amelyekre igényt tart a kolozsvári magyarság. /Borbély Tamás: Kevés haladás a magyar nyelvű tévéadók ügyében. Kettő veszekszik – a harmadik győz Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./