Október 6. és 9. között hetedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány az idei esztendő negyedik Égtájak Fesztiválját Vendégségben Szamosújvárt címmel. Az Égtájak Iroda tíz éve az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén dolgozik. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein. Tavasszal Sepsiszentgyörgyön kezdődött, majd a horvátországi Pannónián (Csúzán, Erdődön, Pélmonostoron és Várdarócon), ezt követően pedig a szlovákiai Farnadon folytatódott az idei Égtájak fesztiválsorozata, melynek keretében négy határon túli régió (Erdély, Felvidék, Horvátország, Vajdaság) tizennyolc művészeti együttese, közössége mutatkozott be, összesen közel harminc ezer néző előtt. Az Égtájak fesztiválok lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer 10 napon át tartó Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak Budapesten megismert barátaikkal. Szamosújváron a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia bemutatja a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékot, reneszánsz táncok és középkori vásári játékokkal érkezik a Passamezzo Historikus Együttes. Este táncház zárja a rendezvényt. /Szamosújvár. VII. Őszi Fesztivál – Égtájak vendégségben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Feszt László grafikusművész október 17-én lesz 75 éves, kolozsvári otthonában most is dolgozik. Évtizedeken keresztül, 1954-től nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig volt a főiskola tanára, közben évekig rektora. Stílusteremtő alkotóművészi tevékenysége mellett a kollográfia hazai úttörője, életcéljának tekintette a művészképzést. Feszt László döntő szerepet játszott abban, hogy a kolozsvári grafikai iskola a múlt század hatvanas éveitől fogalommá vált. Sok tanítványa szétszéledt a nagyvilágban, ő azonban maradt, bár számtalan alkalma kínálkozott a kintmaradásra. Tizenháromszor volt például Olaszországban, ahol munkásságát több díjjal honorálták. Feszt László az 1994-ben újraalakított Barabás Miklós Céh alapító tagja. Életműve szerves részét képezi a romániai magyar képzőművészeket tömörítő szakmai szervezetnek. /Németh Júlia: Képi vallomások a változó világról. A 75 éves Feszt Lászlót köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Berlinben, 1926-ban jelent meg a Ludwig Voggenreiter Kiadó magyar osztályának gondozásában Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! című, múltidéző könyve. Nyomdai kivitelezése a kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. Planeta Fixia elnevezésű gyorssajtója első terméke volt. Az előszót Reményik Sándor írta, az illusztrációk Tóth Istvántól voltak. A könyv újra megjelent Sas Péter utószavával: Nagy Péter (Grandpierre Emil): Ó, kedves Kolozsvár! Lírai városkalauz. Noran Kiadó, Budapest, 2005. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Grandpierre Emil látta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

A jelek szerint különféleképpen rögzült Emil Boc polgármesterben és bennem a gödrök betemetésével kapcsolatos beszélgetésünk – jelentette ki Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt követően, hogy román hírügynökségek jelezték: az Egyesült Államokban tartózkodó Emil Boc cáfolta Boros korábbi közlését, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelzésére hivatkozva ő kérte volna az alpolgármestert, állítsa le a főtéri gödör keddi betemetését. Emil Boc kijelentette, csak annyit közölt Borossal, hogy állítsa le a gödörtemetést, nehogy nacionalista erők ezt rosszhiszeműen értelmezzék. /Benkő Levente: Óvatoskodott a kolozsvári polgármester? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A kolozsvári törvényszék döntése szerint Emil Boc polgármesternek kötelessége közölni Gheorghe Funar szenátorral bukaresti kiszállásainak számát és célját. Funar volt polgármester még márciusban felszólította utódját: számoljon be, milyen gyakran jár Bukarestbe és miért. Emil Boc polgármester megfellebbezheti a törvényszéki döntést. /Boc köteles elszámolni Funar előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Szeptember 4-én volt 200 éve annak, hogy megszületett „Erdély Széchenyije”, gróf Mikó Imre. Ebből az alkalomból szervezett előadássorozatot október 8-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kolozsváron. Egyed Ákos tartott előadást, Mikó Imre, Erdély Széchenyije és az EME megalapítója címmel. Fiának többek között ezt írta: aki őseitől nagyobb vagyont örökölt, attól a hon kétszerte jobban elvárhatja, mint másoktól a hazának tett áldozatot. Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokaként mutatta be gróf Mikó Imrét. Mind a kolozsvári Református Kollégium, mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium sokat köszönhet neki. Végül Pomogáts Béla Mikó Imre irodalomtörténeti érdemeit méltatta, aki Bod Péter és Benkő József életrajzának megírásával is hozzájárult az irodalom „fehér foltjainak” eltüntetéséhez. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mikó Imrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 8-án tartotta az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) az idei, immár hagyományokkal rendelkező Nemzetközi Energetika és Elektrotechnika Konferenciát, az ENELKO 2005-öt. A rendezvényen kolozsvári, temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, miskolci, budapesti, veszprémi, dunaújvárosi, győri egyetemek, tudományos társaságok, vállalatok képviselői vettek részt. A megnyitón dr. Bíró Károly, az EMT Energetika-elektrotechnika Szakosztályának elnöke elmondta, hogy a hatodik ENELKO olyan témákat tűzött napirendjére, amelyek a következő évekre, sőt évtizedekre is kihatással lesznek az emberiség sorsának alakulására. Délelőtt előadások hangzottak el, délután pedig szekciókban (Automatizálás és szabályozástechnika; energiahatékony alkalmazások; energetika) folytatódott a tanácskozás. /Ö. I. B.: VI. ENELKO konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Kisgrafikákból, festményekből, textíliákból nyílt kiállítás három erdélyi városban a hét végén. Kolozsváron az immár hagyományos nemzetközi kisgrafikai biennále nyitotta meg kapuját a Bánffy-palotában, Marosvásárhelyen pedig Márton Árpád csíkszeredai festőművész egyéni tárlatának ad otthont a Bernády-ház. Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában először állítja ki sajátos technikával készült újszerű alkotásait a csíkszeredai Csillag házaspár, Csillag Simon Repolski Imola és Csillag István. /Képzőművészeti tárlatdömping. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Kolozsvár Főterén tátongó gödrökkel kapcsolatban László Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: amint lehetséges, tárgyalnak a polgármesterrel, addig nem nyilatkoznak az ügyben. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő is megerősítette: László Attila társaságában találkozni készül Emil Boc polgármesterrel, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. /E-R. F., K. O.: Gödörügy: várakozó állásponton az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Romániában október 10-én emlékeztek meg a holokausztról. Kolozsváron a Román Operában beszédet mondott Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, valamint Calin Platon alprefektus. A műsorban fellépett Halmos Katalin vezetésével a Talmud Tora kórus, az előadást a klezmer zenekar zárta. A Tordai úti zsidó temetőben levő Holokauszt-emlékművet megkoszorúzták. Imát mondott Müller Benjámin, a kolozsvári zsidó közösség vallási vezetője, majd a holokauszt túlélője, Kallós Miklós jelképesen hat gyertyát gyújtott a hat millió áldozat emlékére. A megemlékezésen jelen voltak a helyi hatóságok, valamint a politikai pártok képviselői is. /Holokauszt-nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Antiszemita tartalmú falfirkák jelentek meg az utóbbi időben Kolozsváron – figyelmeztetett a Tordai úti zsidó temetőben tartott megemlékezésen Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke. /Holokausztnap Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Minisztériumi támogatás hiányában, a lap fenntartására szánt összegből gazdálkodva új székhelyre költözött Kolozsváron a Korunk folyóirat szerkesztősége. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Rákóczi úti székháza Kántor Lajos főszerkesztő szerint távolról sem megfelelő, és eddig mintegy ötvenmillió régi lejt fordítottak a költözködésen kívül tatarozásra, víz- és gázszerelésre. A Korunk rendelkezésére álló három helyiséget – egy teremben az Erdélyi Napló szerkesztősége dolgozik – sikerült rendbe tenni, a nagyobb munkálatokhoz azonban Kántor Lajos szerint negyvenezer euróra lenne szükség. Kelemen Hunor, a képviselőház művelődési bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, a folyóirat támogatási ügyében felkereste Onisei államtitkárt. Az esetleges eredményekről ezen a héten kíván tájékozódni Kelemen Hunor. A Korunk eddig egy Nagy-Szamos utcai épületben működött, a Romániai Írók Szövetsége által kiadott két szépirodalmi folyóirat, a román nyelvű Apostrof, valamint a Helikon szomszédságában. Utóbbiaknak még nem sikerült új székhelyet találniuk. A nyáron az épületet az ortodox egyház kapta vissza, amely a szerkesztőségektől megfizethetetlenül magas bérleti díjat kért. /Rostás-Péter Emese: Költözés áldozatokkal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Szeptember utolsó hetében a hagyományos regáti magyarságfelmérő misszióra indultak a kolozsvári teológusok. Ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járják be, kiemelt cél a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket, a helyi kisszámú magyar közösség által szervezett találkozókon vesznek részt, folytatják a gyülekezeti közösségek szervezését. Mint ismeretes, a középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar védelmi erőt telepítettek ide. IV. Béla a szörénységi várak védelmére a johannitákat rendelte. Havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyoma tanúskodik. A későbbi évszázadokban is jelentős volt a kitelepedés, majd a néhány évtized alatt lezajló asszimiláció, de az 50-es éveket követő munkaerő-vándorlással is számottevő magyar népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta munkájuk nyomán új missziós szórványgondozó gyülekezetek alakultak. /Teológusok regáti misszióban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Oktatási Szakbizottság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közös felhívást tett közzé: október 17-én tüntetést szerveznek az önálló magyar egyetemért. Mindenki hozzon gyertyát és könyvet! – kérték. 1959-ben az önálló, magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet a Babes Egyetemmel való összeolvadásra kényszerítette a román kommunista kormány. Így jött létre a Babes–Bolyai Tudományegyetem. Ezt Nicolae Ceausescu későbbi diktátor, és munkatársa, a későbbi államelnök, Ion Iliescu irányította. Jelenleg kevés a magyar diák a felsőoktatásban, kevesebb magyar fiatal jut jövedelmező állásokhoz, felgyorsult az erdélyi magyarság elszegényedése Miközben a magyar népesség aránya Romániában 6,6%, a magyar egyetemi hallgatók aránya mindössze 4,4%, és ebből csak 1,6% tanulhat magyar nyelven. A mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járó diákok nem tanulhatnak magyarul. A magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esete előzmény nélküli Európában: ezeket anyagilag csak a magyar állam támogatja, miközben az általuk szolgált erdélyi magyar közösség a román államnak fizet adót. A Babes–Bolyai Tudományegyetem a hivatalos propagandával ellentétben – nem multikulturális: az egyetemi épületekben nincsenek magyar feliratok, a fontosabb egyetemi kiadványok szinte kizárólag csak román nyelven jelennek meg, ·az okleveleket, bizonyítványokat csak románul állítják ki, az ügyintézésben nem használható a magyar nyelv. A magyar egyetemi közösségnek – a magyar „tagozatnak” – nincs autonómiája: a döntéshozás minden szinten a vegyes testületekben, többségi szavazattal történik, így a magyar képviselők javaslatait mindig le tudják szavazni (és gyakran le is szavazzák). Egyes szakokon – pl. jog, geológia – igen alacsony a magyar oktatók száma, ami arra kényszeríti a magyar diákokat, hogy számos tantárgyat románul tanuljanak. Az általános és középiskolás magyar diákok számos diszkriminációnak vannak kitéve Súlyos diszkrimináció, hogy a román nyelv anyanyelvi szintű ismeretét követelik a képességvizsgán és az érettségin. Románia történelmét és földrajzát a magyar iskolákban is román nyelven tanítják, és megtagadják a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásának megszervezésére vonatkozó igényt. Az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük az önálló, állami felsőoktatási intézmények működtetésének jogát (spanyolországi katalánok, finnországi svédek, macedóniai albánok, moldvai gagauzok, szlovákiai magyarok). Finnországban az alig 80 ezres számi kisebbség is önálló állami egyetemmel rendelkezik. Követelések: Állítsák vissza az államilag finanszírozott magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet! Első, sürgős lépésként hozzanak létre önálló magyar karokat a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A jövő tanévtől induljon be a Bolyai Egyetem; ennek során a Babes–Bolyai Tudományegyetem infrastruktúrájának 25%-a kerüljön a Bolyai Egyetemhez, beleértve a székelyföldi kampuszokat és a főépület felét is. Bővítsék ki az állami magyar nyelvű felsőoktatást, indítsanak magyar csoportokat a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti és művészeti szakokon! Ezeket a csoportokat idővel vegye át az önálló állami magyar felsőoktatási hálózat. A román állam is támogassa anyagilag a Sapientia-EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását! Általános és középiskolás diákoknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük! Románia történelmét és földrajzát tanítsák magyarul az iskolákban! Tanulhassanak anyanyelvükön a csángó-magyarok! Autonómiát a teljes magyar oktatási hálózatnak, beleértve a közoktatást és felsőoktatást is! Ezeket a követeléseket közel 600 000 érintett erdélyi magyar támogatta az RMDSZ aláírásgyűjtése során – egyelőre eredménytelenül. Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Oktatási Szakbizottság Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) /Legyünk ott mindannyian! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Második gyógyító körútját szervezi az idén Erdélyben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, amelynek tagjai a Székelyföldön elsőként Székelyudvarhelyt keresték fel. Az egyhetes programon 34 önkéntes vesz részt Magyarországról és Erdélyből, a szolgálat orvosaihoz budapesti és kolozsvári orvostanhallgatók csatlakoztak. Az erdélyi program Nagyváradon és Kolozsváron kezdődött, itt előadásokat tartottak. A gyógyító körúton részt vevő orvosok önkéntesek, szabadidejüket feláldozva, térítésmentesen végzik munkájukat. Az idén a szolgálat orvosai több mint tízezer vizsgálatot végeztek. /Erdélyi gyógyító körúton. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A hét végén számos vendégkórussal együtt ünnepelte 85. évfordulóját az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar. Október 8-án istentisztelettel indult az ünnepség, beszédet mondott Deák József, a vegyeskar elnöke is. Az ünnepi hangversenyen fellépett a mohácsi vegyeskar, a várfalvi népi tánccsoport, az aranyosgyéresi Pacsirta Gyermekkórus és az ASTRA Vegyeskar, a tordaszentmihályi Vegyes Dalkör, a nagyenyedi Egyházmegyei Kamarakórus, a Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara, az aranyosegerbegyi Református Vegyeskar, végül pedig az aranyosgyéresi Református Vegyeskar. Másnap a református templomban ünnepi műsorral megemlékeztek október 6-ról. /Aranyosgyéres. Nyolcvanöt éves a Református Vegyeskar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

„Nem mond le Kötő József oktatásügyi államtitkár” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök. Parlamenti források szerint Mircea Miclea oktatási miniszter is meggondolhatja magát a lemondását illetően. Október 12-én országszerte tüntettek a tanárok, követelve, hogy növeljék a költségvetésre szánt pénzeket. A válságba Traian Basescu elnök is beleszólt. Szerinte elfogadhatatlan egy olyan költségvetés, amely nem tartja be a választási ígéreteket. Kijelentette, nem fog aláírni olyan költségvetést, amely a tanügyet nem kezeli kiemelt célként. A miniszterelnök ezzel szemben arról beszélt, hogy a költségvetésbeli részesedéseket csak újabb adók kivetésével lehet kompenzálni. /Isán István Csongor: Visszavonhatja lemondását Miclea. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ „A nemzeti össztermék hat százalékát fordítsák a tanügyre” – ezt követelték többek között az oktatásban dolgozók október 12-én Kolozsváron, a prefektúra épülete előtt tartott tüntetésükön. Kifejezték Mircea Miclea oktatásügyi miniszterrel szembeni szolidaritásukat, akit visszavárnak a szaktárca élére. A tanügy decentralizációját, valamint olyan fizetési törvény kidolgozását kérik, amely lehetővé tenné, hogy 2006-ban a fizetések száz százalékosan növekedjenek. Emellett követelik, hogy ismét részesülhessenek a negyedévenkénti két százalékos prémiumban, amelyet a júliusban kibocsátott kormányrendelet szüntetett meg. A pedagógusok ebédjegyet, könyvvásárlási pótlékot, valamint a végleges kinevezéses tanári állások megtartását is kérték. /Nagy-Hintós Diana: Fegyelmezetten tüntettek a tanárok. Visszavárják Mircea Miclea oktatásügyi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A kolozsvári városi tanács jóváhagyta a Dávid Ferenc, illetve az Andrei Saguna utca sarkán lévő épület visszaszolgáltatását az unitárius egyháznak. Az ingatlant az egyház egykori nyugdíjalapjának a pénzéből építették. Az épületben található lakások közül egyet még a hetvenes években megvásároltak, ebben az esetben az egyháznak nincs jogalapja a pereléshez – vélte Mikó Lőrinc egyházi tanácsos. A továbbiakban, 1990 után már az új törvény értelmében adták el a lakásokat, ezeket már vissza lehet követelni. Emil Boc polgármester tavaly megtámadta azt a bírósági döntést, amely az ingatlant visszajuttatta volna az egyház tulajdonába, de elvesztette a pert. Hamarosan megkötik az átvételi szerződést. Amikor az egyház visszakapja az épületet, a törvény értelmében öt évig köteles bérbe adni azt a jelenlegi lakóknak, azután majd eldöntik, hogyan értékesítsék az ingatlant – fogalmazott Mikó Lőrinc. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az Unitárius Egyház visszakapott egy ingatlant. A döntés csak a lakások egy részére vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Kolozsváron a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában tartotta összejövetelét a Romániai Katolikus Orvosok Szövetsége. A rangos rendezvény fő védnöke dr. Florentin Crihalmeanu Kolozsvár-szamosújvári görög katolikus megyéspüspök, társszervezője pedig a püspökség „Családért és Életért” szakosztálya volt. Előadások hangzottak el az orvosetika dogmatikai és gyógyászati vonatkozásai a II. Vatikáni Zsinat tanításában, az egészségügyet érő kihívások napjainkban, családtervezés stb. témakörben. Kolozsvári magyar orvosok részéről jelen volt dr. Fábián András tüdőgyógyász főorvos, a Filantrop Humanitárius Alapítvány ügyvezető igazgatója. /Fodor György: Katolikus orvosok országos összejövetele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Könyvtároskaraván indul október 13-án Gergyószentmiklósról. A résztvevők – könyvtárosok, újságírók – székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári könyvtárakat látogatnak meg tapasztalatszerzés céljából. A kétnapos szakmai továbbképzést a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezi a könyvtárosok számára. /Szakmai napok a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

1989 után tizenhat évvel az állami magyar egyetem kérdése még mindig nem rendeződött. A fordulat után az erdélyi magyarság azt hitte, hogy az egyetem visszaállítása minden további nélkül megvalósítható. Azonban nem történt meg, az 1990-ben az egyetem létrehozását támogató kétszázezer, 1994-ben ugyanezért összegyűlt mintegy félmillió aláírás ellenére. A fölcsillanó reményt a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnökhelyettese, Törzsök Erika igyekezett kifejezetten „jóindulattal” szertefoszlatni a Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban megjelent írásával („önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog, boldogtalan”, „de senki nem tudta, miből”), amit azután Cs. Gyimesi Éva is messzemenően támogatott („helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött”-nek, „egyfajta szellemi gettó”-nak, „nyelvi-nemzeti sajátosságba való bezárkózás”-nak minősítette az eljövendő Bolyait). Hasonló véleménye volt az akkor Kolozsvárra látogató Kende Péternek is. Azután jött a multikulturálisnak mondott elterelő művelet. A BBTE-n gyarapodott a magyar hallgatók száma (40 000-ből jelenleg 6000), de ezeknek csak egy része tanul majdnem mindent anyanyelvén, a székelyföldi részlegeken ugyanígy. A BBTE-n a mai napig nincsenek magyar feliratok, a folyosókon csak a román rektorok képmásai láthatók, mintha 1919 előtt és 1940–1945 között semmi sem létezett volna. A Bolyai sem 1945 és 1959 között. A többségiek felhozzák, hogy sehol a világon nincs olyan kisebbség, amelyik saját egyetemmel rendelkezne. Ez nem igaz, mert jónéhány van, számuk egyre gyarapodik, és nem másfél milliós, hanem másfél százezres kisebbségeknek is van saját egyetemük. Mások nagyon aggódnak, mi lesz a szegény magyar diákokkal, amikor végeznek, hiszen nem tudnak románul. Nos, a Bolyai természetrajz-földrajz karán ezt a „végzetes” veszélyt úgy hárították el, hogy román órán nem irodalmat, hanem szaknyelvet adott elő a tanár. Ez most is alkalmazható módszer. Másik aggodalom, hogy a magyarság, mint kisebbség, képtelen létrehozni különálló egyetemet, mert nincs megfelelő tanerő. A felmérések szerint az egyetem újralétesítésekor a jelenlegi magyar tanári kar 85 százaléka átmenne a Bolyaira. A Babes–Bolyai Egyetem két fiatal adjunktusa, Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, szeptember végén részt vett az Európai Parlament egyik munkacsoportjának strasbourgi ülésén, amelyen ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét és hiányosságait. Jelenleg a 600 000 romániai egyetemi hallgatóból csak 26 000 a magyar, vagyis 4,4 százalék, miközben a romániai magyarság a lakosság 6,6 százaléka. Ebből a 26 ezerből is csak 10 ezer tanul anyanyelvén. Az október 11-én Kolozsváron tartott tanácskozáson felszólalók, egyetemi tanárok és diákok egyaránt kiálltak a Bolyai újralétesítése mellett. Miközben a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az újraindítandó Bolyait, jó hallani, hogy az EP is tud a magyar oktatás, benne a felsőoktatás aggasztó helyzetéről, hogy a magyar oktatók 85 százaléka támogatja a Bolyai visszaállítását. /Asztalos Lajos: Napirenden a Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Nem szavazta meg a kolozsvári városi tanács az RMDSZ által előterjesztett magyar utcaneveket. A kolozsvári építkezési láz eredményeképpen harminchat új utca keletkezett, a lakók közel másfél éve várják, hogy a hatóságok nevet adjanak ezeknek. A város 76 nevet tartalmazó jegyzéket juttatott el a megyéhez, ahol külön listán szerepelt a harminchat, még „nevetlen” utca. A polgármester kezdeményezésére a városi tanács elé terjesztették a jegyzéket. Molnos Lajos városi tanácsos elmondta: az említett jegyzék ugyanaz volt, amit még Funar polgármesterkedése idején akartak elfogadtatni, akkor sikertelenül. Olyan „személyiségek” neve szerepelt a listán, mint az ultranacionalista Eugen Barbu, Ion Lancranjean stb. Molnos kifogásolta, amiért az utcanevekben nem tükröződik az, hogy Kolozsvárott hozzávetőlegesen húsz százalékos a magyarság részaránya, az utcanevek húsz százalékának tehát magyar vonatkozásúnak kellene lennie. Molnos összeállított egy harminchat nevet tartalmazó listát és egy ötven nevet tartalmazó pótlistát. A múlt heti tanácsülésen viszont ugyanaz a lista került a tanácsosok elé, mint nyáron, figyelmen kívül hagyva Molnos javaslatait, amelyek olyan személyiségek nevét tartalmazta mint János Zsigmond, Erkel Ferenc, Tamási Áron, Jókai Mór, Kelemen Lajos stb. Molnos újabb halasztást kért, de ezúttal nem járt sikerrel. Végül Molnos javaslatait is egyenként szavazásra bocsátották, de a hat RMDSZ-es tanácsos kivételével mindenki ellenük szavazott. Az egyetlen magyar személyiség, akiről utcát fognak nevezni, az Fadrusz János lesz. /Nagy-Hintós Diana: Magyar utcaneveket szavaztak le. Koalíciós „partnereink” sem támogattak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Ismeretlen tettesek piros-sárga-kék festékkel bemázolták Kőrösfő Kolozsvár felőli kijáratánál a helységnévtáblán szereplő magyar településnevet. Antal János polgármester értesítette a rendőrséget. Két évvel ezelőtt a községen a Kolozsvár felőli végénél álló mindkét táblát összetörték, azóta nem volt újabb incidens. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter részt vett azon a román–magyar üzletember-találkozón, amelyet a budapesti Napi Gazdaság és a kolozsvári Krónika napilap szervezett Félixfürdőn. Borbély ismételten az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Gansperger Gyula, a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese, a magyar ÁPV Rt. volt vezérigazgatója szerint a romániai ingatlanpiacon nagyon erős a kereslet, az olyan nagyvárosokban pedig, mint Bukarest, Temesvár vagy Kolozsvár főleg jó minőségű irodaházakat keresnek. /B. T.: Gazdag napirend ígérkezik a magyar–román kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Október 14-én Vajdahunyadon tartottak szimpóziumot. Az interetnikai kapcsolatok szakosztálya, a nagyszebeni egyetem és a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaság által szervezett kétnapos tudományos eszmecserén kolozsvári, nagyszebeni, gyulafehérvári és természetesen Hunyad megyei régészek, történészek mutatták be szerteágazó kutatásaikat. Dumitru Protase professzor, a Román Akadémia tagja például Torma Károly és Kovács István Erdély régészeti fejlődésében betöltött szerepéről tartott rövid előadást. Ioan Marian Tiplic, a szászvárosi honfoglalás-kori magyar sírok feltárója a középkori magyar, szász és román erdélyi erődökről beszélt, Cristian Roman és Dragos Diaconescu pedig Torma Zsófia régésznő munkásságát méltatta. Emellett egyéb érdekes magyar, szász és román vonatkozású történelmi beszámolókat is lehetett hallani. /CH. A.: Történelmi szimpózium Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Emil Boc kolozsvári polgármester a város díszpolgári címét adományozta Maros Dezsőnek, a Műszaki Egyetem professzorának. A nemrég 85. születésnapját betöltött tanárember sok elismerő cím birtokosa, többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki ma is dolgozik. Az eseményen többek között jelen volt Kerekes Sándor a Kolozs megyei tanács alelnöke, a professzor egykori diákja is. /Ördög I. Béla: Díszpolgárunkká vált egy élő legenda. Nyolcvanöt éves az ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Október 17-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete előtt több civil szervezet tüntetést szervez az önálló, állami magyar egyetem újraindításáért. A megnyitón beszédet mond Hantz Péter egyetemi adjunktus. Ugyanakkor Michl Ebner Európa parlamenti képviselő üdvözletét Kovács Lehel egyetemi adjunktus olvassa fel. A BBTE vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik: az utca nyomása nem jár eredménnyel az európai uniós rendszerben. Ugyanakkor a nemzetközi értékelések kimutatták: rendben zajlik a román, magyar és német tanulmányi vonal átszervezése. Hangsúlyozzák: a BBTE komoly lépéseket tesz az intézmény multikulturális jellegének működőképessé tételére. Ezzel szemben a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozata leszögezi: tizenöt évnyi hiábavaló tárgyalás és érvelés után a magyar közösség a demokratikus véleménynyilvánítás egy másik formájához, a tüntetésekhez folyamodott. Aki kétségbe vonja a tüntetéseken való véleménynyilvánítás jogát, az a múlt rendszer szemléletében gondolkodik és az európai gyakorlatot tagadja. Hangsúlyozzák: a Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitását ne nyilatkozatokkal, hanem tényekkel bizonyítsa. /Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában a Nagy-Románia Párt hisztériát akar kelteni. Azzal jöttek elő, hogy ez a törvény veszélyezteti az EU-integrációt, továbbá etnikumközi feszültségek lesznek. A Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy megfossza a törvényt az új és fontos elemektől. Ez a vita meglehetősen éles, és a szenátus jelenlegi munkálataira rányomja a bélyegét. Nagyon okosan kell politizálnia az RMDSZ-nek, hogy a hallgatag, nagyon vékony többség szenátorai kitartsanak a kisebbségi törvény mellett. Erős hangulatkeltés folyik a magyarok és az RMDSZ ellen. A sajtó részéről a kritikák, a fenntartások megszaporodtak, még az olyan lapokban is, mint a Ziua, a Cotidianul és az Academia Catavencu. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója megjegyezte, ehhez hozzájárul a kolozsvári fiatalok által kezdeményezett, az önálló magyar állami egyetem visszaállítását sürgető tüntetés. Milyen hatása lehet ennek az akciónak a vázolt körülmények közepette? – kérdezte. A tüntetés megszervezésének a jogosságához egyfelől nem fér kétség, válaszolta Eckstein-Kovács Péter. Hozzátette, „az önálló hungarológiai tanszéknek a létrehozása gyakorlatilag finisbe lépett, csakúgy mint az egyetemen a kétnyelvű feliratoknak az engedélyezése”. A szenátor szerint nem jó az időpont a tüntetésre. Végső soron az ifjúsági szervezetek kiállnak amellett, hogy legyen magyar egyetem, ez érthető. A szenátor hiányolta, hogy nem keresték meg az RMDSZ-t, és nem konzultáltak a román diákszervezetekkel sem. Hogyha ez az akció mindössze a magyar diákok, magyar fiatalok véleménynyilvánítása marad, az végeredményben elfogadható dolog. A tüntetést délután hatra, világosra tervezték, de a rendőrség csak este nyolcra engedélyezte. „Az éjszaka, a sötét általában a felelősséget nem vállaló, rendbontó elemeknek kedvez.” /Tibori Szabó Zoltán: A kulcsszó a hangulatkeltés. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Október 15-én rendezték meg Kisbácson a több évtizedes hagyományra visszatekintő szüreti bált, amely közösségmegtartó esemény. Tizenkét fiatal csősz pár hagyományos viseletben vonult végig Kisbács főutcáján, hogy a közösséggel együtt részt vegyen a katolikus szentmisén, majd a református istentiszteleten. Kisbácsban hívő, vallásos közösség él. Számos kolozsvári vendég is részt vett a rendezvényen, sikert aratott a csősztánc, amelyet a Kisbácsi Hagyományőrző Együttes tagjai adtak elő. /F. I.: A hagyományápolás és hálaadás ünnepe. Ismét sikeres szüreti bál Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Október 15-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Labancz Lóránt és Suba László tordai képzőművészek kiállítása. Labancz Lóránt faliszőnyegeit, Suba László szobrait mutatja be. /(németh): Harmónia két és három dimenzióban. Labancz Lóránt és Suba László tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./