Július 20-án Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Podolyák Vilmos festészeti kiállítása. A Szatmárnémetiben alkotó művész a nagybányai iskola szellemében vált kiváló tájkép és természetábrázolóvá. Podolyák Vilmos olajfestményei sok műgyűjtő féltett kincsei, ő maga sokszor állított ki Magyarországon, Ausztriában, Németországban stb. /Ö. I. B.: Nagybányai színek a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Ismét politikai harcok zajlanak a kolozsvári Puck Bábszínházban. A bábszínház mindkét tagozata Traian Savinescu volt igazgatót vádolta, aki – állításuk szerint – leváltása óta a jelenlegi vezetőség ellen áskálódik. A kolozsvári román nyelvű helyi sajtó megvádolta Mona Chirilat azzal, hogy előnyben részesíti a magyar tagozatot, amelynek négy bemutatója volt, miközben csak két román nyelvű új produkciót vittek színre a bábszínház művészei. Mona Chirila cáfolta az újságokban megfogalmazott vádakat, kiderült, hogy a jelenlegi intézményvezető mind a román, mind a magyar tagozat támogatását élvezi, továbbá a magyar tagozat négy helyett, csak két bemutatót tartott. /Borbély Tamás: Újabb konfliktus a Puck Bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Nemrég jelent meg kolozsvári kortárs költők magyarul és románul írt vaskos antológiája Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. A kötet megkapta a XV. Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál nagydíját. A kiadványt a kolozsvári városi tanács és a városháza támogatta. A kötetben hatvannyolc magyar és román költő versei kaptak helyet. A válogatás és szerkesztés Molnos Lajos munkája. /Ö. I. B.: Nagydíjas kolozsvári verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

„Identitás, nemzet és etnopolitika a XXI. században” témával kapcsolatos előadásokra érkezett egyetemisták és előadók népesítették be a torockói Tóbiás-házat július 5–10-e között. Eljöttek a budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói is, a rendezvény az I. Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetem nevet viselte. A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) is szervezett vitabemutatót, majd a Politeia (Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület) programsorozata kezdődött. Bodó Barna és Szász Zoltán vitája kapcsán az asszimiláció és multikulturalizmus fogalmát is bevonták a beszélgetésbe. /Enyedi Sarolta: IV. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Július 23-án felvonulással kezdődött a Sokadalom Gyilkostón. A gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, illetve az alfalvi Helikon fúvószenekar tagjai tették meg a Napsugár villától az utat a tó partján felszerelt színpadig. Gazdag műsor várta az érdeklődőket. Fellépett a marosfői Forrás Népi Együttes, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Együttes, a Romavirág tánccsoport és a kolozsvári Ördögtérgye Együttes is. A Portéka Egyesület asszonyai népi mesterségek fogásaiban igazították el a kíváncsiakat. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Telt ház előtt koncertezett július 23-án Kolozsváron a Tranzit Házban a Bécsi Zsidó Énekkar. Prof. Dr. Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Közösség elnöke mutatta be az énekkart. Az előadáson jelen volt a kolozsvári zsidók egyházi vezetője, Müller Benjámin is. /Sikeres zsidózenei est a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Cegőtelkén, a mezőségi falucska református templomkertjében Vörösmarty-szobor áll. A mellszobrot egy éve állíttatta a falu nevét viselő Cegőtelki Művelődési Egyesület, emlékeztetőül és hálából a cserhalmi ütközet ódabeli megörökítéséért, amely a falucska közvetlen szomszédságában fekvő hajdani csatamezőn zajlott le 1068-ban. A júniusi tűző napon mintegy kétszázan tolongnak a cegőtelki református temető legmagasabb pontján. Cegőtelkiek és felvidékiek, akik mintegy harminc településről sereglettek egybe. A közelben egy kőből összerakott törött kard és pajzs emelkedik ki a földből 9 méteres magasságig. A szoborkompozíció, amely a cserhalmi ütközetnek állít emléket, Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész alkotása, a Cserhalmi Művelődési Egyesület és a Julianus Alapítvány állíttatta 1999-ben. /Beder Tibor: Lármafa-találkozó 2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 26./

A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója dühösen visszautasította Stefano Bottoni róla szóló írását /Gott mit uns: az egységszerető ember egyetlen parancsolata, A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./: „Rég olvastam ennyi sületlenséget egyetlen írásban. Bottoni úrban rendkívül sajátos optikájú és borzasztóan torz kép él az erdélyi magyarságról és annak vezetőiről.” Bottoni szerint ő ugyanis idejétmúlt tételeket ismételgetett, amikor az erdélyi magyarság politikai egységének szükségességét hangoztatta. Bottonit Budapesten megfertőzte az a politikai szemlélet, amely jobb- és baloldalira akarja minden áron osztani a világot, s amely szerint „baloldali” annyit jelent, hogy „áruló”, „gazember”, „nemzetgyilkos”. Bottoni a badarságokat kritikátlanul, szerkesztői megjegyzések nélkül közölheti a lapokban. A műveletlenség nem bocsánatos bűn, szögezte le Tibori. /Tibori Szabó Zoltán: Dio non paga il sabato. = A Hét (Marosvásárhely), 2005. júl. 28.

Új minőségében első munkanapját dolgozta le július 28-án Bálint Béla, a megyei pénzügyi hivatal hosszú huzavona után RMDSZ-támogatással kinevezett vezérigazgatója. Bálint Béla első diplomáját a számítógépek automatizálásában Kolozsváron szerezte, később egy gazdasági egyetemet is elvégzett, és jelenleg mesterképzésen folytatja tanulmányait. Elmondta, hogy ,,megyénk gazdasági helyzete elég súlyos, százával, ezrével mennek tönkre a vállalkozások”, és ezt a pénzügy valamennyire tudja fékezni. /(demeter): Új igazgató a pénzügy élén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli az idén a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Az Essig Klára képzőművész, rajztanár irányításával működő tábor gyűjteménye komoly művészi értékekkel büszkélkedhet, ugyanis a résztvevők száma meghaladja a hetvenet. Alkotásaikból nyílik gyűjteményes tárlat a jövő hét elején Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A tárlatot és magát a Zsobok-jelenséget Banner Zoltán, a tábor művészeti irányítója és Kántor Lajos méltatja. /(németh): Egy jubileumi kiállítás elé. Tízéves a zsoboki alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Romániában 1945-től intenzíven működtek a népbíróságok, katonai ügyészségek. Az ügyek döntő többsége koncepciós per volt. Az Adevarul 1946. július 25-i száma Ghiran Morariu kolozsvári népbírósági főügyész kimutatás alapján hozta nyilvánosságra: Kolozsváron 1945-46-ban 533 ítélet született, 502 elmarasztaló, 31 felmentő, 118 személyt jelenlétében, 384-et távollétében ítéltek el. Nemzetiség szerint az elítéltek közül 33 román, 445 magyar, 20 német, 4 zsidó. Az 502 elmarasztaló ítéletből: 105 halálos, 146 életfogytiglani kényszermunka, 62 esetben 15-25 évi kényszermunka, 29 esetben 15 kényszermunka, 5 esetben 13-25 év közötti nehézbörtön, 19 esetben 15 évig tartó nehézbörtön, 13 esetben 15 évig tartó szigorított fegyház, 31 esetben 15 évig tartó fogházbüntetés. Átmeneti szünet után, 1947-ben újabb perek következtek. Ezen összesítés után Lipcsey Ildikó egy 1950-es pert ismertetett. Az akkori hivatalos tájékoztatás szerint az imperialista ügynökök kémhálózatot hoztak létre Bukarestben. /A Román Népköztársaság dolgozó népe lesújtott a hazaáruló kémek bandájára. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/

Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/

Július 31-én ünnepélyesen felavatták a Fehéregyháza melletti felújított Ispán-kúti Petőfi-emlékművet. Kolozsváron a mártírhalált halt költő kedvenc szálláshelyénél, az egykori Biasini Szállónál emléktábláját nem távolították el, azonban ellen-feliratot helyeztek el, etnikai gyűlölködés szítására is alkalmas, komoly történészek által mindkét oldalról cáfolt hazugságokkal. Ez a felirat állam- és világnyelven hirdeti, hogy a világszabadság megszentelt eszméi nevében mekkora szervezett népirtás folyt volna itt az 1848-as a szabadságharc idején. A gyűlölködők megrongálták a kilencvenes években a fehéregyházi Petőfi-emlékművet. A mostani felavatáson a megbékélés szavai hangzottak el, magyarul, románul, nyilvánosan és köztereken. Kolozsváron azonban nyilvánosan és köztereken, továbbra is a gyűlölet hazugságai olvashatók. /K. N. K.: Petőfi ürügyén (országosan és „helyi lebontásban”). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A szerkesztőbizottság nevében nyilatkozó Czédly József helyettes igazgató megerősítette a hírt, miszerint a Romániai Magyar Szó megszűnik. A döntés mögött álló érdekcsoportot Czédly vonakodott megnevezni. A lapot működtető Transil Rt. főrészvényese, a külföldön nyaraló Birtalan József elmondta: nincs tudomása arról, hogy a részvényesek az újság megszüntetéséről döntöttek volna. Gyarmath János főszerkesztő nem érti, miért nem segített az RMDSZ. Az RMDSZ kommunikációs tanácsosa, Stanik István elmondta: a Romániai Magyar Szó akkora adósságot halmozott fel, hogy az RMDSZ nem tudja megmenteni a lapot. Sokfelé – így Kolozsvárra és Nagyváradra is – csupán másnapra jutott el a lapszám. Stanik István közölte: magánvéleménye szerint, a lap alacsony színvonala sem indokolná az RMDSZ részéről a nagyarányú befektetést. A Romániai Magyar Szó eltűnésével űr támad a napilapok piacán. Az RMDSZ országos vezetőségének szintjén még nincsenek konkrét elképzelések arra nézve, hogy ezt az űrt hogyan töltsék be. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tegnap jelent meg utoljára az RMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Szépkenyerűszentmártonban a gyermekek egyheti kézműves munkájának bizonyítékaival díszítették ki az ifjúsági tábor deszkakerítését. A táborba budapesti, érdi, kolozsvári, szamosújvári és dési gyermekek jöttek el. A résztvevők megismerkedtek a mezőségi hagyományokkal, népdalokat és népi gyermekjátékokat tanultak. /Stanik Bence: Szépkenyerűszentmárton. Ifjúsági tábor és Hagyományőrző Falunapok a Mezőségen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Több Kolozs megyei oktatási intézménynek adta át augusztus 2-án Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Nagyváradon azokat a magyar nyelvű szoftvereket, amelyeket a magyar szaktárca az RMDSZ és a magyar szaktárca között létező együttműködési megállapodás alapján juttat Erdélybe. A szerencsés oktatási intézmények között volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kolozsvári református és unitárius kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola, valamint a széki általános iskola is. A magyar miniszter felavatta a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot, majd egy nagyváradi fórumon tartott előadást román kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt. Bejelentette, hogy szeptember 19-én írja alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel az együttműködési megállapodást. A határon túli magyar területekre a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni. A látogatáson részt vevő Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke közölte, hogy hivatala évente körülbelül 200 millió forintot költ a határon túli eMagyar pontok kialakítására, A Bihar megyébe tervezett 15 eMagyar pont lehetővé teszi, hogy itt is kialakítsák a Bihar Hálót, amely a Hargita Háló után a második internetes rendszer lenne. /B. T.: Magyar szoftvereket Kolozs megyének. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A múlt hét végén immár a hetedik módszertani konferenciára került sor Kolozsváron, amelyet elsősorban a fizika tanításának szenteltek. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi adjunktus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán a Természettudományi Tanszék magyar vonalának felelőse, az egyetem Továbbképző Intézetének aligazgatója, évről évre szervez egy-egy ilyen konferenciát. A konferencia szervezésébe bekapcsolódott a Romániai Magyar Pedagógusszövetség égisze alatt Kolozsváron működő Gál Kelemen Oktatási Központ és annak lelkes vezetője, Szőcs Judit nyugalmazott tanárnő. /Dezső Gábor: Módszertani konferencia kánikulában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Kolozsváron a Jézus Társaság (jezsuiták) Hajnal negyedi Manréza lelkigyakorlatos központjában P. Olivo Bosa provinciális és P. Szőcs László, a lelkigyakorlatos központ magyar részlegének vezetője előtt egy román jezsuita tett örök fogadalmat. A romániai jezsuita rendtartománynak jelenleg 28 tagja van. /Fodor György: Erősödik a jezsuita rend. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Augusztus 2-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt a tizedik éve megrendezett Kalotaszegi Alkotótáborban készült alkotások tárlata. – A kalotaszegi, szűkebben a zsoboki táj változatossága alkalmas arra, hogy művésztábornak adjon helyet – fogalmazott Banner Zoltán művészettörténész. A dokumentarista technikák alkalmazása ellenben több mint leltár: a nemzettudat erősítése mellett mintakönyvül szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékek számára – értékelte a műkritikus. A tekintélyes gyűjtemény őrzője a zsoboki református gyülekezet, a Bánffyhunyadon felépítendő Kós Károly Kulturális Központ ad majd otthont a legsikerültebb műalkotásoknak. /Farkas Imola: Hagyományőrzés és modernség – 10 éves a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Tibori Szabó Zoltán megdöbbenten olvasta Stefano Bottoni hozzá intézett nyílt levelét az A Hét augusztus 4-i számában. Bottoni ugyanis leszögezte, hogy László Dezső „bebizonyítottan antiszemita”. A nyílt levél László Dezső három olyan szövegének lelőhelyére is rámutatott, amelyek Bottoni szerint a néhai kolozsvári református lelkész antiszemitizmusát bizonyítják. Tibori Szabó Zoltán megkereste a Bottoni által idézett forrásokat. A jelzett írásokban nincs szó antiszemitizmusról. Tibori rájött, hogy Bottoni nem a Hitel 1942. áprilisi számában megjelent Korszerű magyarság címmel olvasható László Dezső-tanulmányból idézett, hanem a valóban antiszemita írásokat is közlő Erdélyi Lapok 1942. április 25-i számából, amely az eredeti tanulmányból kiemelt részleteket közölt. Az „elsődleges források” ugyanis mást mutatnak, mint amit Bottoni a köztiszteletnek örvendő László Dezsőről megfogalmazott. László Dezső tanulmányában leszögezte: „A korszerű keresztyénség egy negatív tényben, az úgynevezett antiszemitizmusban jelentkezett.” Ezt Stefano Bottoni azonban nem tudhatta, mert a valóban antiszemita oldalra húzó Erdélyi Lapoknak ezt a mondatot nem állt érdekében közölni. /Tibori Szabó Zoltán: Indulatunk és felelősségünk. Viszontválasz Stefano Bottoninak. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 18./ Előzmény: Stefano Bottoni: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 4./

Augusztus 4-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége. Veress Emőd önkormányzatokért felelős alelnök elmondta, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatos RMDSZ álláspont kialakítása érdekében az Önkormányzati Főosztály konzultáció sorozatot kezdeményez a megyei és területi önkormányzati konferenciákkal Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a Romániai Magyar Közoktatási Tanács legutóbbi döntése alapján, az Oktatási Főosztály elkészítette a tankönyvlektorok jegyzékét. A főosztály a mintegy 70 személyt tartalmazó névsort az Erdélyi Tankönyvtanács és az Erdélyi Tankönyvkiadók javaslata alapján állította össze. A Magyarországon szerzett oklevelek romániai honosítása kapcsán Lakatos elmondta, hogy a program keretén belül 2005 első felében közel 200 oklevél elismertetésében sikerült közbenjárni. Pénzforrások hiányában a program szünetel, ezért az ügyvezető elnök, a program további finanszírozása érdekében, magyarországi és hazai források felkutatásával bízta meg az oktatási alelnököt. Uniós pályázaton keresztül Kalotaszentkirály megkapta az Európai Falu címet. /Prioritásokról tárgyalt az RMDSZ ügyvezető elnöksége. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Tordaszentlászlón immár hivatalosan működik a Numulites Szövetkezeti Társaság irodája. A helyi lakossági összefogásból született kezdeményezés jégtörésnek számít, és példaértékűvé válhat sok más község számára. Bárdos Csaba ügyvezető elnök beszámolt arról, hogy tizenegy szentlászlói, magyarfenesi és kolozsvári aláírt egy együttműködési szerződést. Fő tevékenységi köreik: bútorral és kovácsoltvassal; a helyi népművészeti termékekkel való kereskedelem; építőipari munkálatok kivitelezése; közvetítés a helyi birtokviszonyok (pl. telkek) tisztázásában. A környéken sok a kihasználatlan telek, amelyeket érdemes lesz haszonbérbe kivenni, és azokon olyan gyógynövényeket termelni, amelyeket az EU-ban nagyon keresnek. A szövetkezetben a részesedés arányos az anyagi hozzájárulással. /Ördög I. Béla: Termelőszövetkezet alakult Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) július 30-31-e között Marosvásárhelyen szervezte meg soron levő küldöttgyűlését, melyen részt vettek a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ), a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD), a Jászvásári Magyar Diákszövetség (JMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), illetve a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) képviselői. A tisztújítás során Pósa Tibort választották meg az OMDSZ új elnökének. Két új alelnököt is választottak: Rab Rékát a Brassói Magyar Diákszövetségtől, illetve Erőss Attilát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségtől. A tanácskozáson szó esett az OMDSZ által elindított www.oktatas.ro című honlapról is. Bemutatták az OMDSZ három új stratégiai projektjét: vezetőképző tréning egyetemi hallgatók számára, önkéntes csereprogram a Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek számára, javaslatok kidolgozása az érvényben lévő felsőoktatási törvény kiegészítéséhez. /(mr): Tisztújítás az OMDSZ berkeiben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Augusztus 5-én megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Benedek Levente kiállítása. A fiatal művész, a temesvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves textilszakos hallgatója, grafikai lapjai különleges rajzkészségről árulkodnak. /(németh): Benedek Levente művészi rácsodálkozásai. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Tíz évvel ezelőtt kezdte el működését Zsobokon a Kalotaszegi Nemzetközi Alkotótábor. Ennek a jubileumnak a tiszteletére jelent meg a Kalotaszegi Alkotótábor Zsobok 1996 – 2005 című monográfia, melyet Németh Júlia szerkesztett. Banner Zoltán műkritikus kincses szigetnek nevezte azt a vidéket. A szervező Essig Kacsó Klára adatokkal szolgál az elmúlt tíz évből: az alkotótábort 76 erdélyi, magyarországi, svájci, németországi, dániai, ukrajnai művész látogatta (közülük többen visszatérőként). A 350 műalkotásából összeállt gyűjtemény egy része az alkotótábor tulajdonát képezi. A gyűjtemény anyagát Kolozsváron, illetve Erdély és Magyarország különböző városaiban mutatják be. /Ö.I. B.: Zsobokiak határtalansága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Július végén a kolozsvári Kuckó Gyermek Játszóház hét tagja vett részt az őrségi táborban. A kuckósokon kívül meghívást kapott egy Maros megyei 9 fős csoport, valamint 12 magyarországi diák. A tábor fő célját a Vas megyei osztrák–magyar–szlovén határ találkozásánál elterülő Őrség megismerése képezte. /Duy Erika: Az első hagyományőrző őrségi tábor. Magyarországon a kuckósok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Kolozsváron a Ferenczy Miklós lelkész vezette Fehér Galéria nyújtott otthont néhány hónappal ezelőtt egy Gy. Szabó Béla olajképeiből rendezett kiállításnak. A kiállítóterem kis idő óta a Barabás Miklós Céh tagjainak alkotásaiból rendezett tárlat színhelye. A kiállított művekből befolyt összeget a székház mielőbbi tető alá hozására szeretnék fordítani. /N. J.: Fehér Galéria a fehér foltok eltüntetéséért. A Barabás Miklós Céh tagjainak kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./