Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kolozsvár (ROU)
29557 tétel
2005. július 8.
Rovarok és gombák támadták meg az erdőcsinádi református templomot, Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkésznek és közel ötszáz hívének nagy gondot okoz mindez. Kolozsvári és budapesti szakemberek megállapítása szerint az 1783 és 1789 között épült templomot ötféle rovar és hatféle gomba támadta meg. Az elmúlt években sikerült felújítani a tornyot, de májusban a templomhajó mennyezete szakadt be két helyen, szerencse, hogy korábban aládúcolták. A presbitérium segélykérő leveleket küldött szét a nagyvilágba, de ennek eredményei még váratnak magukra. A kormány kétszázmillió lejjel hozzájárult a munkálatokhoz. Lukácsy Szilamér szerint az RMDSZ vezetőségével való szembefordulása jelentős támogatástól fosztotta meg a templomot. Marosvásárhelyen a tudtára adták, miért nem kaphatja meg az előzőleg biztosra ígért segélyt. A tiszteletes pedig folytatná az öregotthon építését, tájmúzeumot alakítana ki, internetszobát hozna létre, és szobrot állítana Szutsáky Ferenc helyi földbirtokosnak is, aki jó kétszáz évvel ezelőtt a templomépítést elkezdte. /Szucher Ervin: Mentik a menthetőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2005. július 8.
Deák Ferenc grafikusművész 70 éves. Az erdélyi grafika kimagasló egyéniségének életművét mutatja be a Csíkszeredában nyílt kiállítás. A művész Munkácsy-díjat és a sok-sok nemzetközi elismerést kapott. A Székely Mikó Kollégium után Kolozsváron, Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Becsülettel szolgálta a könyvkiadást könyvborítókkal, illusztrációkkal. Hiányt pótló műve, a Rajz és Betű. /Márton Árpád: Betűk, könyvek, rajzok nagymestere. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./
2005. július 8.
Július 9-én volt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a bábos tábor záró előadására. A tábort Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezette. A tábor utolsó napjaiban Varga Csilla, a kolozsvári színház vezető színésze is bekapcsolódott a darabok előkészítésébe. /(vásárhelyi): Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./
2005. július 9.
Nemrég nyílt meg a Magyar Kultúra Házában, a budai Szentháromság téren Novák József Erdélyi történelmi címerek-pajzsok című kiállítása. Novák József /sz. Marosvásárhely, 1956. márc. 23./ Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián a design-ipari formatervezés szakon végzett. 1984 óta vesz közös és egyéni tárlatokon. A mostanival együtt eddig tizenöt címerkiállítása volt. Mostani kiállítását Pomogáts Béla és Nagy Zoltán, a Budapesti Székely Ház igazgatója nyitotta meg. Novák József Erdély ezeréves magyar múltját szeretné felidézni munkáival. Heraldikai előtanulmányokat végzett. A kiállításon a címerek alatt szép magyaros mintákkal díszített selyemterítők vannak. Novák valamikor a marosvásárhelyi selyemszövőde tervezője volt, ott kezdett régi magyar mintákkal selyemszöveteket alkotni. Ebből állított ki néhányat. /Bereczki Károly: Üzenet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2005. július 9.
Megjelent a Transylvania Trust munkatársainak /Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila/ könyve: Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben /Utilitas Kiadó, Kolozsvár, 2005/. A szép kivitelezésű kötet több mint félszáz műemléket mutat be. Kastélyok, templomok, jeles házak, iskolák, történelmi városközpontok sorakoznak a könyvben. A szerzők szerint ezek „a legmeghatározóbbak az erdélyi magyar gondolkodásban, kultúrában, és legnagyobb hatással voltak építészetünk alakulására”. Ilyen például: Kolozsváron a Farkas utca, a város középkori falai és tornyai, a Házsongárd, Déva vára és Vajdahunyad várkastélya, Bonchida, Gernyeszeg, Keresd, Bánffyhunyad, Alvinc, Nagyenyed, Gyulafehérvár műemléki együttesei vagy Torockó házsorai. A leírásokba a legfrissebb kutatási eredmények is beépültek. /Dr. Murádin Katalin: Épített örökségünk szemléltető példatára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2005. július 10.
Július 3–án ballagtak a végzősök Kolozsváron, a katolikus teológiai karon. A diákokat Marton József, a kar dékánja, a végzős évfolyam vezető tanára búcsúztatta. A társadalmat a bizalmatlanság jellemzi, hangsúlyozta. A tekintélynek a fogalma és ténye csökken. Ezért keresi a világ a szavahihető embereket. A társadalmat nemessé csak a szavahihető emberek tehetik. Azt kérte a végzősöktől, maradjanak hitelesek, ne igazodjanak a változó eszmeáramlatokhoz. /Évzáró a kolozsvári katolikus teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 10./
2005. július 11.
Az identitás definíció nélküli evidencia – fogalmazhatták meg a következtetést a július 10-én zárult IV. Torockói Diáktáborban, amely az Identitás, nemzet, etnopolitika a 21. században címen zajlott. A több mint 20 politológia és újságíró szakos hallgató részvételével a Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület és a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) által szervezett nyári egyetem négy napja alatt előadást tartottak hazai és magyarországi meghívottak. Bodó Barna politológus, a tábor „atyja” az identitásról mint önmegvalósítási programról beszélt, majd azt a kérdést is feltette hallgatóságának, hogy mikor válik a politika etnobiznisszé. Gabriel Badescu, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia karának tanszékvezetője szerint az interetnikus kapcsolatok vesztettek látványosságukból és mélységükből Európában, ugyanakkor az etnikai környezet befolyásolja a politikai szerepvállalást. Egy nemrég elvégzett felmérés eredményeit ismertetve elmondta, hogy a románok nem tesznek különbséget erdélyi és magyarországi magyar között. Ezzel szemben egy magyarországi felmérés adataiból kiderül, hogy az ottani magyarok igenis megkülönböztetik magukat a határon túliaktól. Amint azt Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kifejtette, a magyar–magyar párbeszéd elakadt, aminek több oka is van. A Trianon utáni magyar közösségek és az országhatáron belül maradt magyarok egyre kevesebbet tudnak egymásról, ami az oktatás hiányosságára is visszavezethető, illetve az, hogy ma sem Bukarest, sem Budapest nem tud viszonyulni az erdélyi magyarokhoz. Jövőre a közéleti etika lesz a torockói diáktábor témája – jelezte Bodó Barna. /Soó Éva: Torockói Diáktábor: identitás és etnopolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 12.
Csép Sándor elvégezte Kolozsváron a Református Teológiát, de nem lett lelkész. Ezután a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot is elvégezte. A Kolozsvári Rádiónál volt hely, felvették, mesélte életét. Az írott sajtóban korábban nem tudott elhelyezkedni. Ahol meglátták az önéletrajzát /apja lelkész volt/, megijedtek. Gáll Ernő, Balogh Edgár ajánlóleveleivel jelentkezett, de hiába, minden laptól elküldtek. Amikor megindult a televízió magyar nyelvű adása, Bodor Pál hívta Csép Sándort, nagy nehezen sikerült is áthelyeztetnie, s ott volt 1983-ig. Akkor minden további nélkül kirúgták, sehol sem tudott a sajtóban elhelyezkedni. Ebben az időben nagy sikerrel játszották egy színdarabját /Mi, Bethlen Gábor/. A negyvenedik előadás után egyszerűen betiltották. Volt egy filmje, az Egyetlenem, a kalotaszegi szomorú népesedési folyamatokról, az elnéptelenedésről. Ezt nacionalistának, nemzetsiratónak bélyegezték. Közismert volt jó kapcsolata Tőkés Lászlóval. Feltételezhető, hogy ezek hatására döntöttek az eltávolítása mellett. Két év munkanélküliség után kapott terjesztői állást a Korunknál, Gáll Ernő jóvoltából. Az 1989 végi fordulat után Csép visszakerült a Kolozsvári Rádióhoz, illetve létrehozták a Kolozsvári Regionális Televíziót. A diktatúra idején a sajtóban kialakult egy olyan madárnyelv – a mostani fiatal generáció lehet már ezt nem ismeri – az újságírók és az olvasóközönség, illetve a rádió- és tévériporterek meg a hallgatók, nézők között. A sorok között, a kimondott mondatok mögött lehetett érezni. Csodálatosan működött, nagyon sokszor, sőt általában sikerült átverni a cenzorokat. – 1989 után megszervezték az újságíróképzést a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Nagyváradon létrehozták az Ady Endre Sajtókollégiumot, ez több mint tíz esztendeje működik. Körülbelül 400-an végeztek a tíz év alatt. Az Áldás, népesség mozgalom zászlóbontó konferenciája tavaly októberben volt Nagyváradon. Kárpát-medencei méretekre kívánják kiterjeszteni a mozgalmat. Csép Sándor szerint ha a lelkészektől a közgazdászokig, a területfejlesztőkig és az ipartelepítőkig mindenkit bevonnak, az egyházakat, a politikumot és a társadalmi szférát is, akkor megállítható a drámai népességfogyás. Reméli, tíz esztendőn belül már statisztikailag is mérhető eredményeket fognak elérni. Terveik szerint annak a családnak, ahol megjön a harmadik gyerek, jelentős támogatást nyújtanának. /Fábián Tibor: Az Egyetlenemtől az Áldás, népességig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 12.
Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum mosonmagyaróvári vendégeket búcsúztatott, tanárokat, diákokat a Kossuth Lajos Gimnáziumából. Kovács Zsuzsanna földrajz szakos tanárnő az erdélyi iskolákkal való kapcsolattartás lelke. A kilencvenes években kiépültek a testvériskolai kapcsolatok a kolozsvári Báthory István Líceummal, a székelyudvarhelyi Tamási Áronnal, a csíkszeredai Márton Áronnal és a marosvásárhelyi Bolyaival. Korábban az udvarhelyiekkel való együttműködés jegyében angol nyelvgyakorlatokat, táborokat szerveztek, most évente nevelési tábor, alkotótábor várja a diákokat és tanárokat a Mosonmagyaróvár melletti Szigetközben. A marosvásárhelyiek mellett érkeznek táborozók a pozsonyi Duna utcai magyar gimnáziumból is. Nemzetközi konferenciákra meghívják a testvérintézmények oktatóit, és a diákszövetségek szintjén is élénk a párbeszéd. A diákok közti barátság pedig nem vár két évet a hivatalos iskolai kirándulás időpontjáig. /(k-m): Határokon átívelő testvérkapcsolat. Kossuthosok és bolyaisok barátsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2005. július 12.
Július 10-én sikeres énekhangversenyt tartottak Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban. Fellépett a pécsi Református Kollégium énekkara és a népviseletbe öltözött tordaszentlászlói vegyeskar. /Hintós Diana: Énekhangverseny a Farkas utcai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 13.
Hanyagul tárolják és kezelik Kolozsváron a törvényszéken a telekkönyveket, ezért nem ritkán ezek eltűnnek. Az állandó forgalomban, az ügyfelek százai közepette bármikor kiemelhet valaki a számtalan fiók egyikéből okiratokat. Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetője elismerte, rengetegen jelzik, hogy a telekkönyvek nincsenek helyükön, nyomuk vész. A hivatal vezetői ezen úgy szeretnének változtatni, hogy a teljes nyilvántartást számítógépbe mentenék át. Amennyiben engedélyt kapnának rá, másfél éven belül elkészülnének a számítógépes nyilvántartással. /Ercsey Ferenc: Káosz a telekkönyvi nyilvántartásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2005. július 13.
Újabb 100 millió lej áll az Erdélyi Történelmi Múzeum rendelkezésére, hogy folytassa a régészeti ásatásokat Kolozsvár főterén. A szakemberek azonban tudatában vannak annak, hogy csak szeptember 30-ig folytathatják munkájukat, amikor a városháza által kibocsátott építkezési engedély szerint be kell tömni a második gödröt is. /B. T.: Folytatódnak az ásatások a kolozsvári Főtéren. Legkésőbb szeptember 30-ig a második „szégyenfolt” is eltűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2005. július 13.
Államvizsgáztak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első végzősei. Szilágyi Pál, az egyetem rektora elégedetten nyilatkozott az elért eredményekről. 2001-ben indult az első évfolyam Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, mindkét városban az idén államvizsgáztak első alkalommal a hallgatók. Kolozsváron egy évvel később indult a képzés, itt most még nincs végzős évfolyam. Csíkszeredában a román–angol szakon és a szociológián volt végzős évfolyam. A román–angol szakon 38 diákból 27-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 26-nak sikerült diplomát szereznie. A végzettek közül soknak elmaradt egy-egy vizsgája, vagy nem készítették el az államvizsga dolgozatukat, ezért nem vehettek részt az államvizsgán. A szociológia szakon 10-en vállalkoztak az államvizsgára, ezek közül 8-an mentek át. Marosvásárhelyen két szakon végeztek: a pedagógián és az informatikán. A pedagógia szak 32 végzőséből 30-an jelentkeztek államvizsgára és az mindannyiuknak sikerült. Az informatika szakon a 29 végzősből államvizsgára 21-en jelentkezhettek, sikeresen vizsgázott 14 fő. Csíkszeredában még van egy gazdaságtudományi szak is, ahol szintén vannak végzősök. Ott viszont az államvizsgát ősszel szervezik meg, a dolgozatok leadásának határideje augusztusban van. Szilágyi Pál örömmel közölte, hogy az itteniek teljesítménye majdnem olyan jó volt, mint például a BBTE-n végzőké. Az akkreditáció feltétele, hogy az első három évfolyam végzettjeinek legalább fele, egyes évfolyamokon belül pedig legalább 40 százaléka sikerrel államvizsgázzon. Ezt eddig teljesítették. – Fontolgatják a magyar nyelvű műépítészeti szak beindítását is. Kolozsváron új egyetemi épület felépítésén gondolkoznak. Csíkszeredában megkapták a volt árvaházat is, ezt modernizálni fogják és ősztől ott is megszervezik a tanítást. /Dézsi Ildikó: Elégedett az államvizsgázók eredményével az EMTE. Beszélgetés Szilágyi Pállal, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2005. július 13.
Kolozsvárott Kötő József államtitkár találkozott a Közoktatási Tanács tagjaival. Az összejövetelen a lefordított tankönyvek minősége biztosításának kérdésköréről tárgyaltak. A jelenlevők kézhez kapták a lefordítandó tankönyvek listáját, döntés született arról, hogy a Tankönyvtanács és az Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztálya lektori szakbizottságokat hoz létre, amelyek láttamozzák majd a lefordított tankönyvek kéziratait, s az Oktatási- és Kutatási Minisztérium illetékesei csak ezek kézbevétele után adhatnak ki nyomtatási engedélyt. /A lefordított tankönyvekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2005. július 14.
Három nap alatt legalább hat halott, négy eltűnt, sok ezer kilakoltatott személy, tomboló vízesésekké vált patakok, 256 víz alá került falu és város, elárasztott utak és vasutak, sziklaomlások és földcsuszamlások – ez a részleges gyorsmérlege a harmincegy megyében pusztító árvíznek. Az ország területének több mint kétharmadán jelentős esőzések, szélviharok sújtják a településeket. Emberek ezreit kellett kilakoltatni, körülbelül ezerre tehető az árvizek csapása alatt összeomlott vagy súlyosan megrongált házak és lakások száma, százezer hektárnyi termőterület került víz alá. Százával fertőződtek meg a falusi kutak, áram- és vízszolgáltatási kimaradások jelentkeznek. A Gyimesekből eredő, a bákói csángóvidéket átszelő Tatros patakán feljegyzések szerint ötszáz éve nem keletkeztek olyan pusztító árhullámok, mint most. Katonai vízi- és szárazföldi járművek viszik az élelem- és gyógyszersegélyt az árvizekben elszigetelt településekre. Több mint ezer Kolozs megyei lakos rekedt saját falujában, mert az utak járhatatlanokká váltak. Aranyosegerbegyen földcsuszamlások veszélyeztetik a környékbeli háztartásokat. Földcsuszamlás történt Kolozsváron, a Fellegvár részén is. /D. I., E. F.: Víz alá került Románia: harmincegy megyében pusztít az árvíz. Tragikus a természeti katasztrófa mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2005. július 14.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) meghívására Kolozsvárra látogatott a magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium küldöttsége, élén Pásztohy András politikai államtitkárral. Néhány évvel ezelőtt egy franciaországi tanácskozáson, a nyugat-európai szakemberek értetlenül szemlélték Románia esetét: nem értették, miként lehetséges az, hogy egy országban négymillió gazdát, és egymillió lovat tartsanak nyilván – mesélte Pásztohy András. Ez a gazdálkodás-típus a csatlakozás után nem maradhat fenn: az érvényesüléshez egyetlen út vezet: a tömörülés, a szövetkezés. Szükség van magyar nyelvű ismeretterjesztő anyagokra, könyvekre, CD-lemezekre, magyarországi szakemberek rendszeres előadásaira. /(ercsey): Tömöríteni kell a gazdaságokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2005. július 14.
A József Attila Kör (JAK) írószervezet nemrég véget ért szentendrei fordítótáborának egyik szervezője a csíki származású Dánél Móna volt. Elmondta, hogy idegen anyanyelvű fordítók többek között erdélyi meghívottakkal is megismerkedhettek a táborban. Dánél Móna egyszerre doktorál a budapesti és a kolozsvári bölcsészkaron, a nyugati magyar irodalom neoavantgard irányát kutatja. Négy éve Budapesten, Kolozsváron és csíki szülőfalujában, Pottyondon él, közben ösztöndíjjal Moszkvában, Bécsben, Firenzében is járt. Budapesten erdélyi magyar, romániai magyar lett, míg Firenzében román útlevéllel rendelkező személy, és spanyol és bolgár barátnőinek történelmet kellett mesélnie, hogy miként magyar, ha román... /Gergely Edit, Budapest: Pihegő moha a csíki Pottyondon. Beszélgetés Dánél Móna irodalomkutatóval és -szervezővel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2005. július 15.
Július 13-án megkezdődött a negyedszázados múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Erich Türk kolozsvári orgonaművész hangversenyére buszok szállították a közönséget a csíksomlyói Kegytemplomba. A fiatal orgonavirtuóz a Transylvania Barokk Együttes tagja. A román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden eddigi támogatását felülmúlva 630 millió régi lejjel járult hozzá a 18 zenei együttesben zenélő 140 meghívott méltó fogadásához. Majó Zoltán, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a 2000-ben alapított Flauto Dolce együttes vezetője a folytonosságot hangsúlyozta, amely a kezdetektől a rendezvénysorozatot jellemezte. A fesztivál történetében gregorián zenével elsőként jelentkező Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári együttes is fel fog lépni. /Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2005. július 15.
Kolozsváron bemutatták a Kulturális Antropológiai Intézet által kiadott Exit folyóiratot. A kiadvány román szerkesztői között van egy magyar, Magyari-Vincze Enikő a Kulturális Antropológiai Intézet egyik igazgatója. Az intézetet 1997-ben alapították és jelenleg két szakon folyik az oktatás: a kulturális antropológián és az összehasonlító néprajzon. A kulturális antropológia szak tanárai közé sorolhatók olyan román és magyar doktoranduszok, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanítanak, de vannak vendégtanárok is különböző kolozsvári karokról és külföldi egyetemekről. Az intézet összegyűjti a kulturális antropológia elismert szakértőit az európai tanulmányok szakról, a szociológia és szociális munkásképző szakról, a bölcsészkarról, valamint a történelem és filozófia szakról. 2000-ben megalakult, a Nemeket Tanulmányozó Interdiszciplináris Csoport, amely a 2003–2004-es tanévtől interdiszciplináris mesterképzést szervez az Európai Tanulmányok szakon Nemek, különbségek, egyenlőtlenségek témakörben. /Dézsi Ildikó: Bemutatták a Kulturális Antropológiai Intézetet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2005. július 15.
Hét esztendő után egy tárlat erejéig hazatért Nagybányára Trella Várhelyi Imola festőművész. 1998-ban ugyanis Marosvásárhelyre költözött. Trella Várhelyi Imolát /sz. Kézdivásárhely, 1928. márc. 8./ egy tehetségkutatás során fedezték föl, elvégezte Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolát, majd Nagybányára költözött. /Dávid Lajos: Egy hazatérő művész tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 15./
2005. július 16.
A Magyarországért Alapítvány kuratóriuma június 25-én a 425 éves kolozsvári Báthory István Kollégiumot Magyar Örökségnek nyilvánította, és bejegyezte az aranykönyvbe. Ennek kezdeményezői a Magyarországon élő öregdiákok, az iskola anyaországi állampolgárokká vált tanítványai voltak. Természetes, hogy a magyar szellemi örökség hordozói és továbbvivői vagyunk, szögezte le Tőkés Elek igazgató. Hogy mit jelent ez, elég az iskola első híres tanítványára, Pázmány Péterre gondolni. Ma is érvényes az iskolát alapító Báthory István mondása: „Most volna ideje a megmaradásnak.” A Báthory Kollégiumnak szóló elismerés a jelenbeli Báthory István Gimnáziumot és a Római Katolikus Teológiai Líceumot illeti. /Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Líceum igazgatója: A kolozsvári Báthory István Kollégium magyar örökség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2005. július 18.
Botrányossá tette a románkatolikus pap a csángó László Katalin temetését Pusztinán. László Demeter a rendőrségen írásos panaszt tett Irinel Iosif Iosub helyi római katolikus káplán ellen, aki – megítélése szerint – halottgyalázó gyászbeszédet mondott július 13-án édesanyja, László Katalin temetésén. A pusztinai káplán abba a hangkazettába kötött bele, amelyet édesanyja koporsója mellett játszottak le, de kifogásolta a magyar szövegű koszorúkat is. László Katalin a pusztinai csángó közösség virrasztóasszonya volt. Magyarul imádkozott, énekelt valamennyi halottas háznál, ahová meghívták. Nyolc évvel a halála előtt önmagát is elsiratta. Szalagra rögzítette a virrasztó imákat, énekeket, és az volt a végakarata, hogy a kazettát játsszák le. „A pap ezt úgy tekintette, mintha édesanyám valami gyilkosságot követett volna el” – magyarázza László Demeter. Egyébként egyértelműen etnikai hátteret tulajdonít a történteknek, szerinte Irinel Iosif Iosub káplán beszéde egyaránt volt sértő és soviniszta, valószínűleg azért, mert László Katalin nem beszélt románul, csak magyarul imádkozott, énekelt. 1990 előtt a Szekuritáté vadászta a Moldvában rögzített magyar nyelvű kazettákat, most úgy tűnik, a római katolikus egyház teszi ezt. Irinel Iosif Iosub egyébként azt is felrótta a prédikációjában a halottnak, hogy valamikor kijelentette: „vigye el az ördög az oláh papot”. László Demeter ezt pletykának tartja, nem tud arról, hogy az édesanyja valaha is ilyet mondott volna. A prédikáció egyébként a templomban hangzott el, Pusztinán ugyanis innen kísérik utolsó útjára a halottat. „Szidták a papot – emlékszik vissza a történtekre Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. – A családot annyira megbotránkoztatta a gyászszertartás, hogy László Demetert a rokonságnak kellett lefognia, mert a koporsó után a papot is a gödörbe akarta rakni.” Irinel Iosif Iosubot a temetés után többen is felelősségre vonták, de ő gyors léptekkel távozott. A családtagok Eugen Diac pusztinai plébánosnál is panaszt tettek, de ő helyeselte a káplán prédikációját. László Demeter elmondta, nem talált megértésre a rendőrségen és a polgármesteri hivatalban sem. „A rendőrségen azt mondták, ilyen esetük mostanáig nem volt, nem tudják, mihez kezdjenek a panasszal. Eugen Diac plébános és Irinel Iosub káplán csupán egy újságírót és a panaszos férfit engedte be a parókiára. „Elhunyt testvérünk korábban kijelentette: vigye el az ördög az oláh papot. Én most azt kérdezem tőled, vajon nem egy román pap keresztelt, gyóntatott, esketett meg, nem éppen egy román pap viselte gondodat a halálos ágyadon? Ha te az ördögbe küldted is az oláh papot, én erre azt válaszolom: Isten bocsásson meg neked” – idézi saját prédikációját Irinel Iosub. Elismerte, nem biztos, hogy valóban elhangzottak-e valaha Katalin asszony „oláh papot” pocskondiázó szavai. „Nem sokan élnek ma már Moldvában, akik tudják, amit ő tudott” – jelentette ki Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az Etnofon lemezkiadó két CD-t adott ki a tőle és egy másik pusztinai asszonytól, Kiss Erzsi nénitől gyűjtött balladákból, énekekből, mesékből, vallásos narratívákból, epikus történetekből. /Gazda Árpád, Rostás Szabolcs: Halottgyalázó búcsúztató Pusztinán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2005. július 18.
Csíkszeredában a Régizene Fesztivál fesztiválon az érdeklődők megtöltötték a termet. Fellépett Kobzos Kiss Tamás (Budapest). A második nap fénypontja a budapesti Corvina Consort együttes műsora volt. A kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes táncjátékot mutatott be, sikeres volt a Collegium Gabrielense (Nagyenyed) is. A következő napokon többek között a sepsiszentgyörgyi Codex együttes koncertezet, a Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári vokális együttes gregorián dallamai pedig felcsendültek a csíksomlyói kegytemplomban. A budapesti Musica Historica együttes a Carmina Burana bemutatására is vállalkozott. A rendezvény végére a 2001 nyarán alakult Csíki Kamarazenekar nagyszabású hangversenye tett pontot. /Gitárok, koboz, középkori táncház, dombra. A Régizene Fesztivál reneszánsz és barokk napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2005. július 19.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese kifejtette, az egyházkerületi választások /2001/ óta átszervezték az egyházi struktúrát. Azzal, hogy egyikük sem költözött be a püspöki hivatalba (Pap Géza püspök, Kató Béla főjegyző és Ötvös József missziói előadó), jelezték, hogy a gyülekezetétől senki sem szakadt el. Törvénykövetők próbáltak lenni, igyekeztek megtartatni az egyházi törvényt. Az egyházmegyék nagyobb önállóságát akarták fokozni, de ez nem valósult meg. Az egyházmegyék nagyon sokszor áthárítják a felelősséget az egyházkerületre. A fegyelmezési szabályok között jelen van az áthelyezés is. Az igazi megoldást az jelentené, ha a lelkészegyesület egy alapot hozna létre, amelyből bizonyos juttatást biztosítana a két-három évig felfüggesztett (és nem kizárt) lelkész számára. Az utóbbi időszakban az egyházban elszaporodtak a fegyelmi ügyek. Több lelkész világi bírósághoz fordult, de ez az egyház tekintélyét gyengíti. – A Királyhágómelléki Egyházkerülettel jól a viszonyuk. Az elszegényedés súlyos méreteket ölt. Ez meglátszik az egyházfenntartói járulék befizetésekor is. Az egyházkerület évi összkiadása (teológia fenntartása, építkezések, tanügy, misszió stb.) jóval meghaladja azt az összeget, amely az egyházmegyéktől érkezik. A különbözetet pályázatokból, testvér egyházkerületek adományaiból vagy a meglévő egyházi ingatlanok béréből teremtik elő. A külföldi támogatások rohamosan csökkentek, templomépítést már nem támogatnak. Az egyházkerület lélekszáma évente több ezer személlyel apad. Az egyház nem nevelt ki magának értelmiséget. Ezért elkezdték Kolozsváron az Apafi Kollégium építését. A kollégium a református elitképzésnek is a helye lesz. A kollégiumba különböző szakos hallgatók (pl. jogászok, közgazdászok, vallástanárok stb.) versenyvizsga alapján felvételizhetnek, s 10-12 tagú szakmai körökben önképzés végett számos projektet pályázhatnak meg, előadókat hívhatnak meg. Remélik, hogy 2006 őszére kész lesz az épület, és elindulhat a kollégium. /Somogyi Botond: Hűséggel, tisztességgel és felelősséggel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./
2005. július 19.
Mócsy Ildikó, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar Környezettudományi Tanszékének vezetője elmondta, hogy a környezetföldrajz-környezettudomány szak a harmadik évét zárta a napokban. Idén második alkalommal vettek részt a hallgatók a magyarországi Országos Diákköri Konferencián, ahol három dolgozatunk lett díjazott, valamint további kettő, a Kolozsváron megszervezett ETDK-n nyert első, illetve második helyezést. Az idei tanévet egy erre a célra bérelt, felújított épületben kezdték. A diákok részére a számítógépterem, internethozzáférés állandó. A szak továbbá rendelkezik az oktatást kiszolgáló laboratóriumokkal. Több fiatal főállású oktatójuk van, akiknek egy része már előrelépett a ranglétrán. Ezek mellett több, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató tanár és kutatók tanítják diákjainkat. Idén a környezettudomány szakon 13 tandíjmentes és 17 tandíjas helyet hirdettek. /Ördög I. Béla: Környezettudományi szakképzés a Sapientián. Interjú Mócsy Ildikóval, a Sapientia Környezettudományi Tanszékének vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2005. július 19.
Patarét a legnagyobb roma tanya Kolozsvár szélén. Az ott élők semmilyen igazolvánnyal nem rendelkeznek. Legújabban egy uniós programmal próbálnak segíteni a pataréti romák egészségügyi helyzetén. Kolozs megyében 41 helységről mondható el, hogy jelentősebb létszámú roma személy lakja, számuk 100 és 3 ezer között változik, magyarázta Marius Lacatus, a Kolozs Megyei Tanács roma képviselettel megbízott alkalmazottja. Nem rendelkeznek állandó munkahellyel, szakképzetlenek, egyáltalán nincs lakásuk. A vidéken lakók valamivel biztonságosabb gazdasági körülmények között élnek, hiszen hagyományos mesterségek gyakorlásából vagy erdei gyümölcsök gyűjtésével nagyjából állandó jövedelemre tehetnek szert. A Család Segítsége Alapítvány már 7–8 éve tevékenykedik a pataréti közösség megsegítéséért, a jelenleg is zajló Phare-program pedig az egészségügyi ellátást próbálja biztosítani. /(Ú. I.): Romák a város szélén, a megélhetés határán. Egészségügyi ellátásuk egy lépés életkörülményeik javítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2005. július 20.
A Kolozsvári Magyar Opera alkalmazottai is húszszázalékos fizetésemelésben részesülnek, a januári kormányrendeletből ugyanis törölték azt a diszkrimináló kitételt, miszerint az intézményre nem vonatkozik a költségvetési alkalmazottak bérkiegészítése. Az Opera munkatársai a rendelet életbelépésétől folyamatosan részesültek a mindeddig fedezet nélküli béremelésben. /Márton Éva: Eltörölték a kormányrendeletből a diszkrimináló kitételt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2005. július 20.
Végre virágkoszorú övezi Fadrusz János alkotását, a Mátyás-szobrot Kolozsvár főterén. Szorgos (gyermek)kezek megszabadították a gyom-mezőtől a talapzatot. /László Bakk Anikó: Gyom és virág. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2005. július 20.
Digitális technikával készült fotókkal, filmekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők Borszékről, akik ellátogattak a Borsec Project – Digital Art kiállítás megnyitójára a kolozsvári Tranzit Házba. A hazai és külföldi hivatásos művészek tíznapos alkotómunkájának eredménye látható a kiállításon. /Tóth Ibolya: Borszék mai hangulatát idéző munkák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2005. július 21.
Több mint kétéves pereskedés után sikerült a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári főépületére felszereltetni azokat a kétnyelvű táblákat, amelyek az intézmény, illetve az azt működtető alapítvány nevét tartalmazza román és magyar nyelven. A pereskedési folyamat 2003 júniusában kezdődött, amikor az akkor még Gheorghe Funar polgármester által vezetett kolozsvári városháza megtagadta a két tábla felszereléséhez szükséges engedélyek kibocsátását. Az igazságszolgáltatás egymásnak ellentmondó ítéleteket is hozott, végül a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben zöld jelzést adott a táblák felszereléséhez. /B. T.: Kifüggesztették az EMTE kétnyelvű tábláit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./