Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. május 23.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Kara adott otthont Kolozsváron a József Attila-napoknak, amelynek keretében szakmai konferenciát is rendeztek, több mint 20 előadással, kerekasztal-beszélgetéssel és művészi műsorokkal. Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője a szervezők részéről elmondta: nem kuriózum a külföldi kollégák jelenléte. A nápolyi kolléga, Amadeo di Francesco ma már ismert név a magyar tudományosságban. Május 20-án a Korunk folyóirat és József Attila kapcsolatáról Kántor Lajos és Balázs Imre József tartott. /F.M., K.B.: József Attila-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
Május 21-én Sepsiszentgyörgyön találkozót tartott a Magyar Családi Szolgáltató Liga Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület. A romániai családsegítők kapcsolatba léptek egymással és a magyarországi munkacsoportokkal. Az elmúlt öt-tíz évben indult és csupán néhány városban meghonosodott családsegítő szolgáltatásokat a rászorulók csupán 10–15 százaléka venné igénybe, és legfennebb 3–5 százaléka fizetne érte – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A találkozó csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kolozsvári, brassói és helyi résztvevői hangsúlyozták, városaikban több családsegítő szervezet is működik, de nincs összehangolt programjuk, pedig közösen eredményesebben pályázhatnának. /(fekete): Családsegítők tanácskoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2005. május 23.
Kolozsváron a Filmtett Feszt két dokumentumfilmmel indult: Zsigmond Dezső Csigavára, és Fekete Ibolya Utazások egy szerzetessel c. filmjeit követően beszélgetésre is lehetőség nyíl a rendezőkkel. Az Utazások egy szerzetessel első sorban alanyán: Böjte Csaba alakján keresztül hat. Bemutattak több kisjátékfilmet, dokumentumfilmet. /F. I., K. B.: Jövőre ugyanitt, Filmtett Feszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 24.
Május 14-én tartották Marosvásárhelyen a megyei magyartanárok tanácskozását, Soós Katalin magyar szakos tanfelügyelő irányításával. Dr. Fóris Ferenczi Rita, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szövegtan és oktatás címmel tartott előadást. A Nagy Könyv-akciót Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő a kis- és középiskolások körében részvételi szelvények szétosztásával szorgalmazta. Ezzel egy időben zajlott a magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny megyei szakasza. /Fülöp Ilona és Nagy Erzsébet magyartanárok: Tanácskozás és tantárgyverseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2005. május 24.
Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén tartották a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ XV. kongresszusát. A rendezvény során a leköszönő elnökség tagjai beszámoltak munkájukról, továbbá a regionális szervezetek vázolták terveiket, sikereiket. A tisztújítás eredményeképpen az új elnökség összetétele: Nagy Botond elnök (Sepsiszentgyörgy), Sípos Sarolta ügyvezető igazgató (Nagyvárad), Jakab Emese külügyi alelnök (Nagyvárad), Máthé Szabolcs tanügyi alelnök (Gyergyószentmiklós), Lehőcz Zsuzsa szórványügyi alelnök (Temesvár), Zágoni Noémi tagságügyi alelnök (Kolozsvár), Farkas Kinga kulturális és szabadidős programokért felelős alelnök (Marosvásárhely). /XV. MAKOSZ-kongresszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2005. május 24.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház újabb bemutatója május 25-én lesz. A cigány mesék és legendák alapján összeállított Feketeszemű rózsák című előadás színpadi történet köré szerveződik, amelynek középpontjában egy esküvő áll. Az előadás rendezője a Nagy-Britanniából érkezett Alan Lyddiard. „A Feketeszemű rózsák Európa legkirekesztettebb népcsoportjának kultúráját, történeteit ünnepli és meséli újra színházi formában. De rólunk is szól: egy társulatról; Romániában élő magyarok egy csoportjától; a bővülő Európáról; egy angolról, aki otthont keres egy idegen országban” – nyilatkozta Alan Lyddiard. /Feketeszemű rózsák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2005. május 24.
Kolozsváron a Sapientia Egyetemen a felvidéki születésű Ferber Miklós, jelenleg a michigani egyetem adjunktusa az erdélyi magyarság demográfiai térvesztéséről tartott előadást. A folyamatos demográfiai térvesztés már az 1700-as években elkezdődött. A 18–19. században éhínség, járványok sújtották e területet. Még a nemzeti öntudat megjelenése előtt sokan áttértek görög katolikus hitre. Idővel a felekezetváltás etnikai váltást is jelentett. A népesség csökkenéséhez hozzájárult egy-egy felkelés is: a Horea- és a Iancu-féle lázadás Dél-Erdélyben kiirtotta a magyarság jelentős részét. Az elmúlt száz évben Erdélyben a magyar lakosság aránya 31%-ról 18%-ra csökkent. A nagyarányú kivándorlással, az elrománosodással és a világháborúk emberveszteségeivel magyarázható, a magyar lakosság lélekszámának csökkenése Erdélyben. Károlyi, Rákosi és Kádár megtévesztő, a magyarság történelmét háttérbe szorító politikája után nem csoda, hogy tavaly december 5-én az anyaországi magyarság nemet mondott határon túli testvéreire. A magyar társadalom szellemileg, lelkileg beteg társadalom. Az autonómiatörekvésekre a Kanadában kisebbségben élő franciák és a dél-tiroli németek helyzetét hozta fel példaként. Ezeken a területeken minden tisztviselő, hivatalos alkalmazott kétnyelvű kell hogy legyen. Ezzel szemben Székelyföldön a hivatalnokoknak csak 4%-a beszéli a román mellett a magyar nyelvet is. /Szentes Szidónia: Erdélyi összeomlás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./
2005. május 24.
Május 21-én, Brassóban, Reménység Házában sikeres volt a Sokadalom. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület (ACSJKE) elnöke beszámolt arról, hogy 1400-an látogatottak el a Sokadalomra. Fellépett a Búzavirág népitánc-együttes, a népdalokat játszó brassói Góbé zenekar, a másodikosok Sirülő tánccsoportja, a kolozsvári egyetemisták Passamezzo Historikus Együttese, akik Mátyás király-korabeli játékokat mutattak be, a csíkszeredai Pörgettyű Játszóház is nagy érdeklődésnek örvendett. Az est sztárvendége pedig Erdély egyik leghíresebb zenekara volt, a TransylMania. Ötödik alkalommal rendezte meg az ACSJKE és Reménység Háza Református Keresztyén Központ a Sokadalmat. /(Tóásó Áron): Nagy sikernek örvendett a Sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2005. május 24.
Hatodik alkalommal rendezték meg Újszentesen a kétnapos pünkösdi népdalvetélkedőt. Részt vettek az énekversenyen a szentesi és sándorfalvi (Magyarország), valamint a muzslai (Szerbia-Montenegró) gyermekek is. A DKMT régió e három településével Újszentes testvér-települési kapcsolatot tart fenn. Lugosról, Végvárról és Temesvárról is érkeztek népdalénekesek. /Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceumból és a Gerhardinum Római Katolikus Líceumból/. Guttman Mihály kolozsvári zenetanár, a Romániai Dalszövetség tiszteletbeli elnöke a díjkiosztáson elismeréssel szólt a versenyzők felkészültségéről. Végül a gálaműsorban fellépett a dettai Búzavirág, a végvári Csűrdöngölő, a muzslai Margaréta, a Geml József Társaskör Nefelejcs csoportja, valamint a Bartók Líceum citera-együttese. /Szekernyés Irén: A zenei anyanyelv ünnepe Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2005. május 24.
Kolozsváron a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) a piarista templom felszentelésének 280. évfordulója alkalmával Barokk-napokat rendezett. Hegedűs Enikő művészettörténész vezetésével az érdeklődők meglátogatták a templomot és kriptát. A jezsuiták jelentősége kultúrtörténeti és vallási szempontból témával dr. Balázs Mihály szegedi és dr. Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténész tartott előadást. Fellépett a szatmárnémeti katolikus líceum kórusa, magyar és latin nyelven énekelve, továbbá a KEL színjátszó csoportja, a Passamezzo Historikus Együttes barokk táncai után következett a kolozsvári Transylvania Barokk Együttes zárókoncertje. /Fodor György: Barokk-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2005. május 25.
Az amerikai képviselőház kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A restitúció ügye a román parlamentben is napirendre került, Máté András parlamenti képviselő elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester hivatala nevében megtámadja a visszaadásról szóló restitúciós bizottsági ítéleteket. /B. T.: Restitúciós támogatás az Egyesült Államok képviselőházától. Koalíciós vitát szül Romániában az egyházi ingatlanok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Megújult a kolozsvári polgármesteri hivatal honlapja. A www.primariaclujnapoca.ro weboldalon viszont csupán román nyelven érhetők el az információk, így a közhivatal nem vehetett részt a Jósika Péter magyar nemzetiségű svájci állampolgár által még márciusban meghirdetett pályázaton. A svájci állampolgár annak érdekében hozta létre a pályázatot, hogy Európa egész területén elősegítse a két- vagy többnyelvű weboldalak megjelenését. Fekete Emőke RMDSZ-es városi tanácsos szerint szükséges a közérdekű információknak magyar nyelven történő közlése. Raimona Boian, a városháza szóvivője kifejtette: nincs pénzünk a fordítók honoráriumának kifizetésére. Amennyiben az RMDSZ kész anyagot szolgáltat, azt megjelentik a honalapon – mondta Boian. /K. O.: Nem kétnyelvű a városháza honlapja. Feltöltenék a tálcán hozott magyar anyagokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
A Filmművészet esélyei címmel tartják Kolozsváron a VIII. Erdélyi Filmtudományi Konferenciát a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Az előadások párhuzamosan zajlottak, az egyik teremben magyar, a másikban pedig angol nyelven. Központi témájuk: a film, mint művészet a képfajták technikai megsokszorozódásának és a vizuális tömegkultúra globalizálódásának korszakában. Virginás Andrea, az EMTE Fotóművészet, Filmművészet, Média szakának tanára emlékeztetett: nyolc évvel ezelőtt Pethő Ágnes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az EMTE professzora rendezte meg az első ilyen jellegű tudományos előadássorozatot a BBTE épületében. Számos vendégelőadó érkezett magyarországi egyetemekről, de van előadó a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemről is. /Dézsi Ildikó: Filmtudományi Konferencia a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Kézdiszárazpatak iskolája 2001. május 26-a óta viseli egykori tanára, Ópra Benedek nevét, azóta áll falán Vetró B. András domborműve. Ópra Benedek /Kézdiszárazpatak, 1907. ápr. 12. – Csíkszereda, 1978. nov. 25./ Kolozsvárott francia, magyar és román szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban, majd Brassóban, a fémipari líceumban tanított. 1956-ban tanítványai arra kérték, vegyen részt szervezkedésükben. Ópra Benedek óva intette a fiatalokat a rájuk leselkedő veszedelemtől. 1958-ban váratlanul letartóztatták, és huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1964-ben közkegyelemben részesült. A tanügybe többé nem vették vissza, ezért szakképzetlen munkásként dolgozott. 1948-ban végzett diákjai vitték vállukon a koporsóját, aki tehette az egykori tanítványok közül, Erdélyből és Magyarországról, mind megjelent a harmincöt pap által celebrált temetésen. 1996-ban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz kitüntetésben részesítette. Szülőháza siralmas állapotban van, a tető is beszakadt. /Iochom István: Romokban Ópra Benedek szülőháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2005. május 25.
Sikeres volt Faludy György május 24-i kolozsvári közönségtalálkozójának. Faludyt Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője kérdezte, aki József Attilához fűződő barátságáról is vallott. /Faludy György Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 26.
Mikházán, a Maros megyei kis római katolikus falu apraja-nagyja ott volt május 22-én, vasárnap a templomszentelési ünnepségen, amelyet abból az alkalomból szerveztek, hogy befejeződtek a csaknem öt éve tartó restaurálási munkálatok. A restaurálást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta, hathatós segítséget kaptak a hívektől is, főként a Kanadába, Magyarországra, valamint Erdély más településeire elszármazott, tehetősebb mikházi polgároktól. A felújítás irányítását a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány vállalta magára. – A megmaradást, az itthonmaradást jelképezik műemlékeink, mondotta Tamás József püspök. Emődi Tamás műépítész elmondta, hogy az alapító Toldalagi Mihály végrendeletében előírta: a ferences templom, ahová a szerzeteseket behívta, az erdélyi katolikus nemesi családok számára temetkezési helyül szolgáljon. Abban a korszakban a csíksomlyói, kolozsmonostori temetkezési helyek mellett ez volt a legjelentősebb ilyen helyszín. A templom belső berendezése szinte teljes épségében megmaradt az utókor számára. A mikházi ferences templomhoz több olyan épület tartozik, melyekben jelenleg fogyatékos, krónikus beteg férfiakat gondozó szociális, rehabilitációs központ működik. /Máthé Éva: Templomszentelési ünnepség Mikházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2005. május 26.
Kolozsváron 1957-ben volt először, hogy lakosság összetétele román–magyar döntetlenre alakul; most pedig a magyarok alig vannak 20 százaléknyian. Kérdés, meddig lehet még magyar is a város. A városról szóló diskurzusok egysíkúak, lemarad a lakónegyedek és Kerekdomb iskolaválságának háttere, az alulképzettek kóros munkanélkülisége. Meddig lehet – még – magyar is a város? /Rostás-Péter István: Modellre, ha rátenyerelsz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 26.
Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban bemutattak két antológia kötetet. A 111 vers Kolozsvárról /Kriterion/ című válogatás már második kiadását éli meg. Katona Éva színművésznő kettős szerepben volt jelen: a kötetek összeállítója tolmácsolt az antológiák verseiből. A másik kötet /Mária-üveg/ erdélyi költők szerelmes verseit tartalmazza. /F. I.: Versek a szerelemről és Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 26.
Milyen lesz Kolozsvár tíz év múlva, húsz év múlva? A magyar közösségnek milyen súlyuk lesz a város életében? Rostás-Péter István kérdései jogosak és aktuálisak. Az utóbbi évtizedek befolyásos magyar értelmiségeinek nagy része első, vagy második generációs a városban. A magyar közösségek között partneri kapcsolatokra van szükség. Partneri kapcsolatokra magában a civil társadalomban, illetve a civil társadalom és a politikai érdekképviselet, valamint a gazdasági befolyás között. /Könczei Csilla, kolozsvári lakos: Válasz vitaindítóra: velünk, vagy nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Vitaindító: Rostás-Péter István: Modellre, ha rátenyerelsz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 27.
Projektmenedzsment és pályázatírás címmel indított képzéssorozatot az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány. A Kolozsváron tanuló magyar anyanyelvű egyetemisták, fiatal pályakezdők számára szervezett képzés célja az Európai Unió társfinanszírozásával működtetett fejlesztési projektek előkészítésére, pályázatok összeállítására és az ehhez kapcsolódó tanácsadás nyújtására szakértők képzése. A hosszú távú cél pedig az európai uniós csatlakozás következtében igényként fellépő új szakma iránt felkelteni a magyar fiatal pályakezdők figyelmét. /Projektmenedzsment és pályázatírás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2005. május 27.
Székely Attila nyugdíjas tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa nemrég megkapta a Magyar Tudományos Akadémia magas kitüntetését, A régészeti örökségért – Schönvisner István emlékérmet, amelyet a régészeti örökségemlékek megőrzése terén érdemeket szerzett, nem szakmabeli személyek tevékenységének elismerése céljából ítélnek oda. A rangos kitüntetésre Székely Attilát a Budapesten áttelepült régész, dr. Benkő Elek javasolta. Székely Attila a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett a ’60-as években. Már akkoriban elkezdett ásatásokon tevékenykedni. Később folytatta az ásatásokat, olyan neves tudósok mellett, mint dr. Molnár István (akinek nevét viseli a keresztúri múzeum) vagy dr. Benkő Elek. Székely Attila társszerzője a Székelykeresztúr régészeti és topográfiai vizsgálatának eredményeit rögzítő könyveknek. /(Szente B. Levente): Rangos kitüntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2005. május 28.
A nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját rendezték meg a világháló segítségével, 25 európai kisebbségi egyetem részvételével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tanügyi bizottsága, a Bolyai Társaság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezte a konferenciát. A rendezvény végkövetkeztetése: a romániai magyarság az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van azon európai kisebbségek között, amelyeknek kialakult felsőoktatási struktúrájuk van. A magyarság aránytalanul rosszul képviselt a romániai felsőoktatásban. A megoldást az önálló, anyanyelven működő egyetem jelentheti. Bodó Barna, a BBTE Politikai Tudományok Tanszékének adjunktusa, a konferencia elnöke elmondta: a jelenlegi hatalom programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásba. Európa-szerte közel 50, a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetem létezik, többségük állami finanszírozással. Hantz Péter, a BBTE Elméleti Fizika karának adjunktusa, a konferencia alelnöke és szóvivője ismertette az adatokat: a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők hányada Romániában 6,6 %, míg a magyar nemzetiségűek között mindössze 4,4 %, holott az ország lakosságának 6,7%-a magyar anyanyelvű. A magyar egyetemisták aránya 4,3%, közülük mindössze 1, 6% tanul anyanyelvén. A magát multikulturálisnak valló kolozsvári BBTE falain belül egyetlen kétnyelvű felirat sem található, nem használható az egyetem hivatalos nyelveként sem a magyar, sem a német. Mindazon kisebbségek, amelyeknek lélekszáma meghaladja a 200 ezer főt, rendelkeznek – legalább egy – önálló anyanyelvű felsőoktatási intézménnyel. Kivétel a dél-tiroli német kisebbség: bár csak kétnyelvű intézmények léteznek, esetükben az olasz állam biztosítja az anyagi támogatást az Ausztriában való tanuláshoz. A résztvevő egyetemek összeállították a kisebbségi felsőoktatás chartáját is. A dokumentum szerint a 200 ezer főnél népesebb kisebbségeknek joguk van anyanyelvű felsőoktatáshoz, és a kielégítő megoldás az önálló egyetem. A konferencián kiosztották a Báthory-díjat, amelyet azoknak ítélt oda az EMNT, akik a legtöbbet tették a Bolyai Egyetem újraindításáért: Sir Michael Atizah matematikust, Gál Kingát, az Európai Parlament képviselőjét, László Lajos és Kiss Ádám magyarországi egyetemi tanárokat, valamint George E. Patakit, New York állam kormányzóját tartották a díjra érdemesnek. /F. I.: Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia: kedvezőtlen a magyarok helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
A felsőfokú oktatás országos átszervezése során a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolai tagozatai megszűnnek, az intézmény ősztől egyetemként működik. A meglévő vállalati közgazdaságtan és közigazgatás mellett turisztika, kereskedelem és szolgáltatások szakot is indítanak, a képzést távoktatási tagozattal bővítik. A Politológia és Közigazgatási Karon induló egyetemi szintű közigazgatási szakon 25 tandíjmentes és 51 tandíjköteles helyet hirdetnek, a távoktatásban 60 hallgatóval indul az első évfolyam. Mindhárom szakon a helyek kétharmada a magyar tannyelvű csoportokban van, egyharmada a román nyelvűekben. A változások csak a 2005/2006-os tanévben I. évet kezdőkre és azt követő évfolyamokra érvényesek. /(fekete): Egyetemmé alakul a szentgyörgyi főiskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./
2005. május 28.
Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában címmel szervezett négynapos konferenciát a Német Kultúrközpont és az Osztrák Könyvtár Kolozsváron. A rendezvényt a Babes–Bolyai Egyetem dísztermében Stefan Oltean rektor-helyettes, Wilfried Gruber német nagykövet és Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul nyitotta meg. Ulrich Burger, a Német Kultúrközpont volt igazgatója elmondta, román, szász és magyar szempontokat is érvényesítő könyv Kolozsvárról utoljára 1974-ben jelent meg. /Kiss Bence: Konferencia Kolozsvár történelméről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
Május 26-án bemutatták Péterfy László: Marosszék régi sírkövei /Mentor, Marosvásárhely/ című kötetét Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző gigantikus munkával megmentette a múlt egy részét, a marosszéki sírköveket megörökítő diafilm anyagot a Kriza János Néprajzi Társaságnak ajándékozta. Péterfy László Nagykend szülötte, 1966-tól Magyarországon él. Képzőművész, nem vallja magát szépírónak. Türelmes munkával ültette át papírra a sírkövek képmását, bár még mindig vannak be nem járt marosszéki temetők, feltáratlan kincsek. A szerző elmondta: maga Kós Károly oltotta bele a népművészet iránti érdeklődést, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. /F. I.: Múltmentés és tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
Lászlóffy Csaba A félelem halmazállapota (A megélt iszonyat regénye) című kötetét mutatták be Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. A háború utáni évtizedekről szó a könyv, amelynek veszteségeit még fel sem becsülték. Története tipikusan közép-kelet-európai, a főhőst érintő és a korra jellemző hatósági meghurcoltatásokkal. A kisregény főhőse, Kovrigh, félelem és szorongás között vergődik: harcolni vagy megalkudni kell? /Ö. I. B.: Kisregény a nagy félelemről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 30.
Romániai Magyar Közoktatási Tanács megalakulásáról határozott a május 28-án Kolozsváron ülésező Erdélyi Tankönyvtanács. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint az új szervezetnek a Felsőoktatási Tanács mintájára kell szerveződnie, és létrehozásával az RMDSZ Oktatási Főosztályát kell megbízni. Javaslata szerint a testület három pilléren alapulna: az RMDSZ, a pedagógusszövetség és a kiadók képviselői vennének részt munkájában. Az ülésen részt vevő Markó Béla megbízta Lakatos András oktatási alelnököt, dolgozzon ki javaslattervezetet a közoktatási tanács szerkezeti felépítésére és működésre vonatkozóan. Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke, a megfelelő szakmai és intézményi háttér hiányát nehezményezte. Emlékeztetett arra, hogy a tankönyvtanács eddig önkéntes alapon végezte munkáját. Véleménye szerint a tankönyvkiadás kérdésében külön kell választani a hatóságok, a szakma, valamint a vállalkozók feladatát. /Lázár Lehel: Átláthatóság és tervezhetőség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 29-én Torockószentgyörgyön a két szomszédos falu magyarsága emlékezett az 1944. szeptember 7–11-i nyírmezei csatában elesett honvédekre. A felállított fejfát és emléktáblát Ferencz Gábor torockói unitárius lelkész áldotta meg. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke hangsúlyozta, bár Torockószentgyörgyön 9 honvédet hantoltak el 1944 szeptemberében, azért állítanak emléket a nyírmezei csata áldozatainak, mert ez a falu méltó arra, hogy a hősök emlékét ápolja. Eljött Ludányi Horváth Attila kolozsvári magyar konzul és Kisvári Tamás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé is. Erdélyben a torockószentgyörgyi a tizenkettedik kegyhely, amelyet a THHB kezdeményezésére jelölnek meg a honvédek emlékére. /Benkő Levente: Síremlék a honvédeknek. Világháborús hősökre emlékeztek Torockószentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Essig József, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány elnöke kezdeményezésére május 28-án Kolozsváron, az evangélikus püspökségen megalakult az 1944 karácsonyán mártírhalált halt kolozsvári evangélikus lelkész nevét viselő Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. A püspök bevezetőjében ismertette a kulturális műhely Dávid Gyula által összefoglalt célkitűzéseit. Járosi Andor az 1944-es zsidótörvények idején a keresztyén hit erejével szállt szembe a gyilkos erőkkel, próbálta menteni az üldözötteket. Antal Margit tanárnő Járosi Andor az igaz ember címmel tartott előadást nagyapjáról. A Járosi-kép elmélyítéséhez járult hozzá Gaal György és Fazakas Csilla, valamint dr. Lőwi Károly, aki részleteket olvasott fel Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. A kolozsvári zsidóság története című könyvéből. Június 19-én Járosi Andor leszármazottai átvehetik az egykori evangélikus lelkészt megillető, a Yad Vashem által adományozott, igaz embereknek járó kitüntetést. /Németh Júlia: Megalakult a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./