Április 15-én, a marosvásárhelyi Castellum Alapítvány nyolcadik rendezvényén dr. Tóth Zsombor PhD irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa Erdélyi főúri emlékírók 1657-1711 között címen tart előadást. A kerekasztal-beszélgetésen dr. Gábor Csilla PhD irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK dékán-helyettese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék docense, Luffy Katalin irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének könyvtárosa, valamint dr. Tóth Zsombor áttekintik az előadás keretében bemutatott emlékírók munkásságát. /Erdélyi főúri emlékírók öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

„Tárgyalópartneremmel megállapodtunk abban, hogy a rendszerváltás óta nem állt ilyen mélyponton a magyar–magyar kapcsolatrendszer, mint ma, ezért elemi érdek áthidalni a magyar kormány és a határon túli magyarok között tátongó szakadékot” – nyilatkozta április 13-án Németh Zsolt, miután bukaresti látogatása keretében megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A fideszes politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja élén tárgyalt a Tariceanu-kabinet kormányfő-helyettesével, Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, valamint Stefan Glavannal, az alsóház külügyi bizottságának elnökével. Németh Zsolt elégtelennek és pótcselekvésnek nevezte a magyar kormány ez idáig tett erőfeszítéseit, éppen ezért Markó Bélával megegyeztek a magyar–magyar párbeszéd intézményes kereteinek újraindítása és a Magyar Állandó Értekezlet mihamarabbi összehívása szükségességében. „Noha az EP külügyi bizottsága nemrég határozatban is szorgalmazta, Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján” – nyilatkozta Németh. A magyarországi politikus Bukarestben felvetette a kolozsvári magyarellenes incidensek ügyét is, amelyek kapcsán Adrian Nastase és Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a hazai rendészeti és igazságszolgáltatási szervek készen állnak arra, hogy elejét vegyék az etnikai indíttatású incidenseknek. /Rostás Szabolcs: Németh autonómiát követelt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

A kolozsvári rendőrség alkalmazottai – köztük Tiberiu Maxim rendőrparancsnok – az elmúlt két hétben több ízben is kiszálltak a Szent Kamill szociális otthonhoz, amelynek alkalmazottai az elmúlt négy évben többször is magyarellenes incidensek áldozatai voltak. Biztosították Tokay Rozália igazgatónőt és az alkalmazottakat arról, hogy a járőröző rendőrök odafigyelnek majd az intézetre. A rendőrség azt követően tette meg az első lépéseket, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Krónikában megjelent Szent Kamill megpróbáltatásai /ápr. 5./ című cikk alapján vizsgálatot indított. /Bálint B. Eszter: Rendőri jelenlét az otthonnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány könyvtárában Bíró Gáspár és Bakk Miklós politológusok indítottak vitát az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről. A magyarság lehetséges képviseletét beszűkítő cikkelyek is napirendre kerültek. Bíró szerint tisztázatlan, hogy esetleges belső konfliktusok jogorvoslását majd milyen szerv lesz hívatott elvégezni. Az sem tisztázott, hogy az állami pénzeket milyen kritériumok alapján fogják elosztani. /Vita a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Telt házzal zajlott a Politeia Társaság által Kolozsváron megszervezett Az RMDSZ kisebbségi törvénye: autonómia a reálpolitika szorításában? című vitaest. Bíró Gáspár budapesti egyetemi docens elvi kérdéseket vetett fel a jelenlévőknek. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Kolozsvárott megkéseltek egy magyart, majd Bársony András külügyi államtitkár a román hatóságokkal teljes egyetértésben megállapította, hogy az ügyeknek semmiféle nemzetiségi vonatkozása nem volt. A sértetteket az atrocitások közben bozgorozták – magyarul: hazátlanozták. Ezt Bársony András nem tartja nemzetiségi jellegű afférnak. Vajdaságban naponta vernek félholtra magyarokat, s a szerb hatalom ,,felelőtlen ifjoncok összetűzésének” nevezi az incidenseket. Amikor viszont néhány szerb megverésének ügyében kell dönteni, hatvanegy esztendős büntetést szabtak ki az elkövető magyarok ellen. Ez így lesz mindaddig, „amíg a magyar külpolitika egyfolytában bocsánatot kér a pribékektől és agresszoroktól. Amíg Bársony Andrások külpolitizálnak Magyarországon”, írta Magyari Lajos. Bugár Béla fölvetette a felvidéki magyarság 1945 és ’48 közötti jogfosztását, erre Meciar és Tico azonnal kizárná őt a szlovákiai közéletből. /Magyari Lajos: Kárpát-medencei anziksz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Számos érdeklődőt vonzott Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltba az Erdélyi Könyvek Hete keretében szervezett Pallas-Akadémia est, amelyen három kötetet ismertettek a szerzők jelenlétében. Kiss János Szélmalom című regényéről, Cseke Péter Jöjjön el a mi időnk című, a Trianon utáni helyzet megéléséről zajló vitákkal foglalkozó könyvéről és Szőcs István Félrejáró ingák című művelődéstörténeti, szellemtörténeti írásait tartalmazó könyvéről volt szó. /F. I.: Erdélyi Könyvek Hete a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A József Attila-jubileum jegyében rendezte meg műsorát Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Bevezetőként László Noémi olvasta fel József Attila és a panoptikum című fantázia-írását. A továbbiakban Balázs Imre József, Egyed Emese, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Molnos Lajos, Sántha Attila és Szántai János olvasott fel verseiből. /Ö. I. B.: Ünnepelt a költészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Sikeres volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Cs. Szabó László születésének 100. évfordulójára kiírt irodalmi szülőföld-esszépályázata. Összesen 26 pályamű érkezett, nemcsak Erdélyből. Megosztott második díjban részesülnek Fortisek Anna Brassóból, valamint Végh Balázs Béla Szatmárról. Megosztott harmadik díjban részesülnek Demény Péter (Kolozsvár) és Kiss Mária Katalin (Tura, Magyarország). A zsűri különdíját Török Tamás, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium harmadéves diákja kapja. A díjazott írásokat közli a Látó. Mivel nagyon sok közlésre érdemes írás érkezett, a közlésre érdemes írásokat megjelenteti a csíkszeredai Székelyföld. /Lőrincz György elnök: Eredményhirdetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Stefano Bottoni A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma /A Hét, febr. 17./ című tanulmányával kapcsolatban újabb hozzászólás jelent meg a hetilapban: Dáné Tibor megírta: a kolozsvári írószövetségi fiók pártalapszervezetének 1958. december 24-én tartott közgyűlésén, amelyen Földes László ügyét tárgyalták, ő vezette a jegyzőkönyvet. Dáné hangsúlyozta: Földes tudta, hogy kizárásának nem Sütő volt a megrendezője. „Sütő csak – ki tudja, miért – elfogadta és eljátszotta a nagyon is sémák szerint megrendezett kizárási cécó egyik dicstelen szerepét.” A magyar nyelvű felszólalásokat Dénénak románul kellett összegeznie a jegyzőkönyvben. Másnap a központi bizottsági küldött, Tugui alaposan átírta a jegyzőkönyvet és átadta Dánénak azzal, hogy másolja le, ez lesz az ülés jegyzőkönyve. Földes ügyében 1959. január 7-én újabb gyűlést tartottak Kolozsváron, erre sok pártonkívüli helyi írószövetségi tagot is meghívtak, továbbá az ülésre mintegy tíz-tizenkét párttag író is „átlátogatott” Kolozsvárra Marosvásárhelyről. Ismét Dáné Tibornak kellett vezetnie a jegyzőkönyvet. A kolozsvári felszólalók a pártszerű bírálati blabla mellett szinte kivétel nélkül hangsúlyozták Földes kivételes tehetségét, és ideológiai felkészültségét is. A marosvásárhelyiek még véletlenül sem szóltak ilyesmiről. Hajdu Győző, de Sütő András is érezhető ellenséges indulatoktól fűtve bírálták Földest. Négyszemközti bizalmas beszélgetésekben, vagy szűk asztaltársaságban, alkalmi eszmecseréken hangoztatott véleményét idézték. Dáné úgy látta, hogy Sütő András némileg restelkedve „mondta fel a leckét”, de felmondta. Földes László visszautasította, hogy Gheorghiu-Dejről becsmérlőleg nyilatkozott volna. Végül a harmincnyolc jelenlévő párttag közül nyolcan nem szavazták meg a kizárási javaslatot /köztük volt Dáné Tibor/, a többség viszont megszavazta, így Földes Lászlót kizárták a pártból. Dáné emlékezésében kitért arra, hogy Földes László jó kommunista módra a kizárása előtti években feljelentgetett, fúrt-faragott. Az ülés után Dáné Tibornak meg kellett jelennie Tompa István akkor pártvezető előtt a jegyzőkönyvvel. A jegyzőkönyvet többször átírták, a Földesre nézve terhelő részek egy részét kihagyták, a bírálatokat tompították. Dánénak ennek megfelelően kellett javítania. Újabb átírás következett. A többszörösen átírt jegyzőkönyv lett a végleges. Dáné hangsúlyozta, emlékei felidézésével arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a pártállami idők politikai dokumentumainak is mennyire viszonylagos a valóságértékük. Ezt figyelembe kell vennie Stefano Bottoninak és a korszakkal foglalkozó többi kutatónak is. /Dáné Tibor: A jegyzőkönyvvezető emlékei Földes László pártszankciójáról. = A Hét, (Marosvásárhely), ápr. 7., folyt.: ápr. 14./

Az 1945. február 7-én elfogadott 86/1945 sz. nemzetiségi statútum törvényt Romániában nem helyezték hatályon kívül, de a párizsi békeszerződés 1946-os aláírása után fokozatosan „elfelejtették” alkalmazni. Az 1945-ös statútumnak számos olyan kisebbségvédő rendelkezése van, amelyek az RMDSZ vezetés által készített tervezetből feltűnően hiányoznak, állapította meg Kincses Előd. Az 1945-ös statútum anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezése szerint azok a hatóságok, „amelyek körzetében a lakosság 30%-a nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek: – az illető körzet 30%-át kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének, – a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni, – a felet saját anyanyelvén meghallgatni.” A harminc százalékban kisebbségi körzetekben tevékenykedő bíráknak és tisztviselőknek ismerniük kell az illető nemzetiségek nyelvét is. Egyébként a nevek és utcanevek anyanyelven való írásáról, a törvények anyanyelven való közzétételéről, az állami és felekezeti elemi, középfokú és felsőfokú anyanyelvi oktatásról, a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi és bölcsészeti karán a magyar és német nyelvű tanszékek létrehozásáról is rendelkezik a statútum. Az RMDSZ tervezete szerint, a bíróságok előtti anyanyelvhasználatot „a törvény által szabályozott módon” biztosítják. Szó sincs tehát magyarul tudó bírákról és tisztviselőkről. Az RMDSZ tervezet szerint egy kisebbségi szervezet a bejegyzéséhez, amennyiben a választásokon indulni akar, 25 ezer tagot kell összegyűjtenie, 15 megyéből. A törvénytervezet hiányossága az is, hogy a kulturális autonómia elvileg az állam által elismert kisebbségi szervezet illetékessége, de a szervezet határozatainak a végrehajtása az állami hatóságok feladata. /Kincses Előd: Kisebbségi jogok Romániában – 1945-ben és 2005-ben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Kétnapos csángókonferencia kezdődött Budapesten, a Teleki László Alapítvány szervezésében. Marius Diaconescu bukaresti történész elmondta, hogy a moldvai katolikus műhelyekben az utóbbi években született falumonográfiák általában megkerülik a csángók eredetének kérdését. Előadás hangzott el a magyarországi románok kétnyelvűségéről, és a román nyelv Moldova köztársaságbeli helyzetéről is. Tánczos Vilmos kolozsvári kutató a csángók asszimilációjáról beszélt. Az 1859-es népszámlálási adatok még azt jelezték, hogy a moldvai katolikusok több mint kétharmad része magyar. Akkor Bákó megyében ez az arány 86 százalékos, Roman megyében pedig 94,6 százalékos volt. Mára a nulla százalékhoz közelít a magyarok népszámlálásokon kimutatott aránya. Albina Dumbraveanu chisinaui nyelvész elmondta, hiába hivatalos nyelv a román a Prut túloldalán, a hétköznapi nyelvhasználatban rendkívüli az orosz nyelv térnyerése. A moldovaiak nem tudnak román nyelvű hivatalos iratokat írni, a szakkifejezéseket pedig csak oroszul ismerik. Borbély Anna a magyarországi románok nyelvvesztési folyamatáról végzett kutatásait ismertette. /Gazda Árpád, Budapest: Román eredmények. Kétnapos csángókonferencia kezdődött Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálataihoz a következő évben látunk hozzá – nyilatkozta Boros János, Kolozsvár alpolgármestere. A szükséges összeg egy részét a városi költségvetésből biztosítják, alternatív pénzforrásokat is keresnek. Az alpolgármester arra számít, hogy a világ magyarsága is hajlandó lesz adakozni az egyik legnevesebb magyar köztéri szobor restaurálására. „A szoborcsoport alapzata sürgős restaurálásra szorul” – jelezte Virgil Pop kolozsvári műépítész. Kiderült, hogy a Gheorghe Funar volt polgármester által a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, Iorga-idézetet tartalmazó fémtábla nem rendelkezik a szükséges engedéllyel. A Műemlékvédelmi Bizottság 1992 decemberében keltezett levelében felszólította a polgármesteri hivatalt a tábla eltávolítására, ami mindmáig nem történt meg. A szobor háta mögött álló hatalmas zászlótartók felállítását a bizottság határozottan megtiltotta. A határozatot – habár kötelező érvényű – a városvezetés figyelmen kívül hagyta. /Lázár Lehel: Felújítják a Mátyás-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Megjelent az erdélyi magyar középiskolások folyóiratának, a kolozsvári Tinivár Kiadó talán legismertebb kiadványának, a Diákabraknak a 100. lapszáma. A tízéves Diákabrak főszerkesztője Molnos Lajos. /Ö. I. B.: Jubiláló Diákabrak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ A Diákabrak 9500 példányban jelenik meg. Dr. Bartha Zoltán felelős kiadó elmondta, a szerkesztőség négy fiatal taggal bővült. A Tinivár Könyvkiadó fennállása óta 150 könyvet tett le az olvasók asztalára. A 150. könyv: Vöő Gabriella Székely ésszel című könyve, amely tréfás történetek gyűjteménye. Az utóbbi időben napvilágot látott könyvek között van Mészáros József Tömören és lazán című aforizma-gyűjteménye is. Természetbarátok, kirándulók útmutatója lehet Béldi Miklós Az erdélyi havasok című munkája. A történelmi nyomozást kedvelők érdeklődésére számít több kiadvány, például: Szabó Csaba: Gertrudis vére, Dr. Molnárfi Tibor: A Korona, S. Bokor Malvin: Árpád-vér. /Csomafáy Ferenc: Megjelent a Diákabrak 100. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Dr. P. Mészáros Árpád, Páter György ferences szerzetes /Gyorok, 1916. szept. 26. – Dés, 2005. ápr. 6./ 89. évében elhunyt a dési ferences kolostorban. Pappá szentelése után a római Szent Antal Kollégiumba teológiából szerzett doktorátust. A második világháború befejeztével a menekült magyarok lelkipásztora lett. 1948-ban érkezett Amerikába, ahol társaival együtt felvállalta a háborúban hazátlanná vált magyar háborús menekültek gondjait is. Mészáros György az Egyesült Államokban negyvenegy esztendőn át odaadó pasztorációs munkával szolgálta Istent és magyar népét, természetesen, a más nemzetiségű híveket is. Nagy lelki megrendüléssel vette tudomásul a római intézkedést, a 45 éves kusztódia felszámolását az amerikai ferences provincia javára. A kusztódia felszámolása után Mészáros György úgy döntött, hogy visszatelepül az erdélyi anyarendtartományba. 1993. január 4-én érkezett haza, kevés ideig Csíksomlyón, majd 2004-ig Kolozsváron szolgált, főleg gyóntatóként. Életének utolsó hónapjait a dési rendházban töltötte. Désen temették el a temető ferences sírkertjében. A kolozsvári barátok templomában a gyászmisén Páll József Leó ferences rendtartományfőnök beszélt az elhunytról, aki a szerénység, engedelmesség, és jóság példaképe volt. /Fodor György, a Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának titkára: Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári Agrárfórumának zárónyilatkozatát megküldte a kormánynak, a román parlament két házának (Adrian Nastase és Nicolae Vacaroiu házelnököknek), valamint a kormánypártok elnökeinek, beleértve az RMDSZ-t is. A mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő negyvenhét pontos javaslatcsomagot tartalmazó zárónyilatkozat mellett az RMGE kérte a párbeszéd megkezdését minden törvényhozó és végrehajtó testülettel. Egyelőre válasz a képviselőház elnökétől, a szenátus elnökétől és a mezőgazdasági minisztertől érkezett. Az RMGE elnökségének küldöttségét április 13-án fogadta a szenátus mezőgazdasági szakbizottsága, majd Gheorghe Flutur mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Az RMGE képviselői kifejezték aggodalmukat az uniós csatlakozásra való felkészülés súlyos lemaradása miatt. A szenátorok értékelték a szakmai érdekvédelem figyelemfelkeltő indítványát és a kolozsvári zárónyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat. A szakbizottság tagjai felkérték az RMGE-t, hogy járuljon hozzá a törvénytervezetek kidolgozásához, a kért módosító javaslatok megfogalmazásához. Gheorghe Flutur miniszter elismerését nyilvánította ki az RMGE delegációnak, értékelve az uniós szabályzásokban való jártasságukat, aggódásukat a csatlakozási tárgyalásokon történt vállalások időbeni teljesítéséért. A miniszter szívesen látná az RMGE-t az EU érdekvédelmi szervezete (a COPA-COGECA) tagjaként. /Sebestyén Csaba RMGE elnök: Figyelembe veszik a magyar gazdák csatlakozási elvárásait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Április 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták a Magyarországon megjelenő Rubicon történelmi folyóirat idei 2–3. összevont számát, amely Kolozsvár múltjának szentelt írásokat tartalmaz. A kiadvány olyan munkákkal rukkol elő, melyek friss kutatások eredményeként a szakmabeliek számára is meglepetésként hathatnak. Rácz Árpád főszerkesztő köszönetét fejezte ki a lapszám létrejöttében segédkezőknek, mindenek előtt Egyed Ákos EME-elnöknek, akitől a megvalósítási ötlet származott. A kiadvány szerzői: Kántor Lajos, Egyed Ákos, Asztalos Lajos, Sipos Gábor, Jeney-Tóth Annamária, Flóra Ágnes, Pakó László, Kovács Kiss Gyöngy, Kiss András, Mihály Melinda, Gaal György, Hámori Péter, Szabó Dezső, Murádin János Kristóf, Gidó Attila és Stefano Bottoni. /Ö. I. B.: Kolozsvár átkelt a Rubiconon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Április 14-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták József Attila 19 versét tartalmazó, Valamit ingyen akarok /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet. A verseket Láng Zsolt válogatta, a kötetet Kancsura István illusztrálta. /F. I.: Valamit ingyen akarok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Lövith Egon szobrászművészről jelent meg monográfia és album /Németh Júlia: Lövith Egon, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2004/ helyére teszi a dolgokat. Bemutatja a sokoldalú művész pályáját, értékeivel együtt. Németh Júlia végigköveti a művészsorsot a család egy évtizednyi mexikói letelepedésétől, majd hazatérésétől kezdve a dachaui haláltáborig, és az újrakezdések háború utáni korszakát. Lövith több mint harmincöt éven át volt a kolozsvári főiskola tanára. A szobrászaton kívül Lövith Egont más műfajok is foglalkoztatták: a kerámia, a rajz, az olaj- és pasztellfestészet. /Murádin Jenő: Lövith Egon formateremtő műhelye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor-szobornál, illetve a kicsiny falu református templomában április 16-án helybeliek, kovásznaiak és Magyarországról érkezett zarándokok tisztelegtek a nagy Kelet-kutató emléke előtt. A Csoma-napok zárórendezvénye ünnepi istentisztelettel kezdődött. Czakó Gábor budapesti író ünnepi beszédében elmondta, az őshazát ma is kell keresni, de az őshaza a szívünkben van. Czakó Gábor hozzátette: jó útitársat kell választani, és amint a Miatyánk is tanít: meg kell szabadulni a gonosztól. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke /KCSSKE/ elnöke felolvasta Cseri Elek kolozsvári történészprofesszor Neményi Ferencről írt laudációját. A KCSSKE idén Neményi Ferencet, A világ tetején című Kőrösi Csoma Sándor-film rendezőjét tüntette ki a Kőrösi Csoma Sándor Emlékéremmel, de betegség miatt sem Csetri Elek, sem Neményi Ferenc nem tudott részt venni a rendezvényen. /Bodor János: Meg kell szabadulni a gonosztól (Kőrösi Csoma Sándor-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Brassóban szervezte meg a magyar nyelv napjait. A háromnapos rendezvény keretében anyanyelvi konferenciára került sor és több országos verseny helyszíne volt a társszervező Áprily Lajos Főgimnázium. A vendégeket Petki Pál, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója és Aranyosi István, a megyei önkormányzat oktatásért felelő tanácsosa köszöntötte. A konferencián Magyarok és szászok a keleti végeken címmel neves előadók értekeztek. Balázs János, a Brassói Lapok munkatársa a lakosság-összetétel drasztikus változásáról szólt; Pozsony Ferenc néprajzkutató a szászok és a magyarok egymáshoz való viszonyát fejtegette; Balogh András egyetemi tanár Honterus munkásságát ismertette; Kovács Lehel informatikus az általa szerkesztett hétfalusi csángó tájszógyűjteményből tallózott; Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője a szász kivándorlásról szólt; Péntek János egyetemi tanár a magyar és a szász kultúra összefonódását emelte ki. /Nagy Zsuzsanna: A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./ Brassóban a Magyar Anyanyelv Napjai rendezvény keretében sor került a kisiskolásoknak szóló Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre, az Országos Mesemondó Versenyre (I-IV, V-VIII, illetve közép- és főiskolások számára), valamint a középiskolásoknak szervezett Magyarok és szászok a keleti végeken című tematikus versenyre. Az anyanyelvi vetélkedőn részt vett az apácai Kakasok nevű csapat, Brassóból a Táltos trió, a csernátoni Pitypaláré, a csíkmenasági Tudorka, a gyergyószentmiklósi Égszínkék, a kolozsvári Fekete Hollók, a Kolozsvári Kincsőrzők, Magyarlapádról az Iskolapad, Marosvásárhelyről a Szópelyhek, Szászrégenből a Csipet-csapat, Székelyudvarhelyről a Kincskereső és Zaboláról a Manók. /(Tóásó Áron Zoltán): A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Dr. Péntek János április 11-én tartotta akadémiai székfoglalóját Budapesten. A lap közölte Kósa László akadémikus laudációját. Dr. Péntek János professzor tudományos munkásságának eredményeit eddig 14 önállóan vagy társzerzővel készült könyvben, magyaron kívül németül, angolul és románul megjelent több mint száz tudományos közleményben adta közre. A professzor részt vett a nyelvstratégiai és nyelvi tervezési programokban, a nyelvrehabilitációs programban, a tankönyvírásban és egyetemi jegyzetek szaknyelvi gondozásában is. A legutóbbi évekből említhető „A nyelv ritkuló légköre” (Kolozsvár, 2001) című kötete. Értékesek a nyelvjárásokkal, a nyelvjáráskutatás különböző kérdéseivel, a magyar-román nyelvi és kulturális kapcsolatokkal, a kisebbségi nyelvhasználattal, a kétnyelvűséggel, a nyelvi tervezéssel foglalkozó dolgozatai. Két egyetemi kollégájával készítette el a magyar nyelvjárások román kölcsönszavainak gyűjteményét (Bukarest, 1977). Legutóbb „A nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban” (Kolozsvár, 2003) kötet címe tanúskodik róla, hogy a többnyelvű, -kultúrájú és -vallású történelmi nagytáj jellemző kérdéseivel foglalkozik. Három évvel ezelőtt vezetésével kezdte el egy tanszéki munkaközösség a moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztését. Szaktudományos érdeklődésében kitüntetett helye van a népnyelv és a népi kultúra viszonyának. Az ő munkája „A kalotaszegi népi hímzés és szókincse” (Bukarest, 1979). Rövidebb terjedelmű írásait legutóbb „Népi nevek, népi hagyományok” (Marosvásárhely, 2003) címmel gyűjtötte össze. Péntek János párban Szabó Attilával írták meg az Ezerjófű című etnobotanikai útmutatót (Bukarest, 1976) és Ember és növényvilág címmel Kalotaszeg növényzetéről és növénynévismeretéről szóló kötetet (Bukarest, 1985). Külön csoportot képeznek a magyar nyelvű oktatással alapfoktól felsőfokig foglalkozó művei, köztük van: „A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben” (Budapest, 1999), valamint „Anyanyelv és oktatás” (Csíkszereda, 2004). Péntek János professzor alapítója és elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak és elnöke a Tanács kuratóriumának, alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, erdélyi társelnöke a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának. /Kósa László: Péntek János munkásságától sokat vár a magyar tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

A diszkriminációt megállapították, mégsem szabhatott ki bírságot az Országos Diszkriminációellenes Tanács a kolozsvári Szent Kamill szociális otthon ügyében, mert a tettesek ismeretlenek, tájékoztatott Asztalos Csaba, a kormánytestület elnöke a tanács április 19-i ülése után. A tanács a Krónika napilap Szent Kamill megpróbáltatásai /ápr. 5./című cikke alapján indított vizsgálatot a kolozsvári intézmény alkalmazottainak zaklatása ügyében. Az otthon női alkalmazottait és hozzátartozóikat ugyanis környékbeli fiatalok rendszeresen bántalmazták. A rendőrségi nyomozás nem igazolta az alkalmazottak által korábban jelzett rendszeres „bozgorozást”. /Salamon Márton László: Szent Kamill: nincs tettes, nincs bírság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Kizárólag a Csángóföldre vonatkozó támogatási programról döntött az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Németh Attila igazgató a Krónika kolozsvári üzleti konferenciáján jelentette be a moldvai és gyimesi magyar vállalkozók felkarolását célzó projekt beindítását. Lassan tíz éve működik a magyar kormány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány, amely felvállalta a környező országokban élő magyarság egzisztenciateremtésének és szülőföldön való boldogulásának támogatását. Az elmúlt évben nagymértékben csökkent a támogatásokra szánt pénzalap. A kiutalt közel egymilliárd forint mintegy 15 ezer új munkahely létrehozását, illetve megtartását generálta az egész Kárpát-medencében. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után a brüsszeliek elfogadták az ÚKK rendszerét. Az ÚKK népszerű támogatási formája volt a kamattámogatás. Tavaly novemberben indult a fiatal vállalkozókat támogató program, összesen 105 pályázat érkezett be, amelyből 85-86 felelt meg, ebből több mint 70 erdélyi vállalkozóké. Beindult a moldvai, valamint a gyimesi magyar vállalkozók támogatása is, erre a célra elkülönítettek 10 millió forintos keretet. Elsősorban a kisvállalkozókat támogató kölcsönt akarják ezekre a vidékekre is kiterjeszteni. /Bálint B. Eszter: Új Kézfogás csángó üzletemberekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Április 19-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete. A rendkívüli közgyűlésen a vezetőségben történt változások és az egyesület székhelyének Nagyváradról Kolozsvárra való áthelyezése képezték a fő napirendi pontokat. Magyarországi vendégek is jelen voltak, akik az egyesületben jelen lévő hat kiadó hét erdélyi magyar napilapjának egy közös, Magyarországon készülő melléklet megjelentetését ajánlották fel. /(-bb): Kolozsváron tanácskozott a lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Megjelent Török Árpád 2001-ben kiadott Sepsiszentgyörgy városkalauzának aktualizált, bővített – magyar, román és angol nyelvű – változata. A térképekkel, grafikával és színes fotókkal gazdagított kalauz címe ­Sepsiszentgyörgy bemutatkozik /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy). A könyv bemutatja a város műalkotásait, közli az utcanévadók és a település jeles személyiségeinek rövid életrajzát. Napvilágot látott a Könyvatlasz Kovászna megyéről /Sun-Cart Térképkiadó, Kolozsvár/, a kétnyelvű – román és magyar – színes atlasz a megye általános jellemzése mellett a községeket s a hozzá tartozó falvakat is bemutatja, fotókkal együtt. Kolozs és Szilágy megye után ez a sorozat harmadik darabja. /(kisgyörgy): Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

A nagyváradi akció után közel 1300 könyvet és munkafüzetet adományozott a Krónika napilap a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumnak. Az adományt Herman Éva, az iskola igazgatónője vette át. A Krónika könyvadományozó akciója folytatódik: a kolozsvári Báthory István Gimnázium, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium, továbbá a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a Váradi József Általános Iskola és a Kós Károly Iskolaközpont diákjai kapnak könyveket. /Krónika-Könyvadományok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Három művész, Csiki Csaba, Martini Yvette és Szabó Péter Kolozsváron találkoztak, és lettek barátok a kilencvenes évek végén. Később mindhárman Budapestre költöztek, és ma is ott élnek. Kétlakiságukat e projekt is alátámasztja, amelynek Kolozsvár az első állomása. Egy olyan vándorkiállítást képzeltek el, amelyben az utazás valóságos, és a projekt része. Az első megálló Kolozsváron az Atelier 169 Galéria, ahol az ápr. 22-én megnyíló kiállításuk egyben galériaavató is. /Utazás az Atelier 169 Galériába. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Az egyházi ingatlanok és a felekezeti oktatás kérdéséről tárgyalt április 22-én Kolozsváron Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. Emlékeztetett: 2500 elkobzott ingatlant igényeltek vissza a magyar egyházak, ennek csak 10 százalékáról született már kedvező formális döntés a bukaresti restitúciós bizottságnál, de mindössze egy százalék esetében történt meg a tényleges visszaszolgáltatás. Németh Zsolt kitért a felekezeti oktatás kérdésére is. Elmondta: bíznak abban, hogy hamarosan törvényi szinten rendezésre kerül a felekezeti oktatás kérdése. Emlékeztetett, hogy Románia 1993-ban, Európa Tanácsi tagságának megszerzése előtt erre vonatkozóan kötelezettséget vállalt, amit azóta számtalanszor megerősített. /B. T.: Az egyházi ingatlanok visszaadását sürgeti Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./