Március 3-án volt ünnepélyes az E-melo állásbörze megnyitója Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban /Előzőleg Kolozsváron is megrendezték./ A kétnapos állásbörzére harminckilenc cég jelentkezett több mint százötven munkaajánlattal, a vállalatok és ajánlataik jegyzéke a www.e-melo.ro nevű honlapján szerepelt. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Sapientia dékánja reményét fejezte ki, hogy az állásbörze gyümölcsöző lesz. Az E-melo Erdélyi Munkaközvetítő Hálózatot tavaly májusban az RMDSZ kezdeményezte, a marosvásárhelyi állásbörzét az Impulzus XXI. Kezdeményezési Csoporttal és a Bolyai-Gauss Információs Központtal közösen szervezte. /Mészely Réka: E-melo állásbörze Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

A Bogáncs néptáncegyüttes tagjainak több nemzedékéről láthatók fényképek, videofelvételek a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium dísztermében megnyílt 20 éves a Bogáncs című kiállításon. A tárlatnyitón mutatták be a Bogáncs című lap 19–20. ünnepi számát, illetve a tánccsoport újonnan elkészült honlapját is. A Bogáncs című kiadvány 1990-ben jött létre kis példányszámban megjelenő tájékoztatóként, ismertette a kiadványt Tolna Éva tanárnő, a Bogáncs néptáncegyüttes és a lap megálmodója. A Bogáncs az életművem – fogalmazott Tolna Éva – a táncosok negyedik nemzedéke jelenti a negyedik kötetet. A www.bogancs.ro honlapot készítői, a Zurboló felnőtt-táncegyüttes két tagja: Barta Zoltán és Pásztor József valamennyi Bogáncsos találkozóhelyének szánják. /Fülöp Noémi: Újság és honlap örökíti meg a Bogáncs mindennapjait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Kolozsváron a városháza keretében működő városrendészeti bizottság jóváhagyta a 10-es számú Kolozsvár-Tóvidéki református egyházközségnek a Montessori felekezeti iskola felépítésére vonatkozó kérelmét. Visky Péter másodlelkész elmondta: a majdnem ezer négyzetméteres telket belföldi és külföldi adományok segítségével vásárolták meg. /(k. o.): Református iskola épül a Tóközben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

A kettős állampolgárságról is fog beszélni Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus Kolozsváron. A politikus március 5-re tervezett előadását elhalasztották, mivel Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke megtiltotta, hogy a Kolozsvár Társaság által szervezett rendezvényt a Református Kollégiumban tartsák. Eörsi szerint nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is szükséges, hogy az egyházak demokratikusabban működjenek. Eörsi Mátyás március 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen a tavaly a december 5-i „szerencsétlen” népszavazás után számos olyan üzenet érkezett Magyarországra, miszerint magyar kormánypárti politikus nem teheti be a lábát Erdélybe. Eörsi Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karán a diákoknak a kettős állampolgárságról akar beszélni. Tiszteletben tartják az RMDSZ által a népszavazással kapcsolatban kifejtett véleményt, de elvárják, hogy az ő érveikkel is hasonlóképpen tegyenek. A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint Eörsi azért jött Erdélybe, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-re tervezett erdélyi látogatását. A magyar politikus közölte: nem ismeri a kormányfő programját, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az értesülést. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárságról beszélt Eörsi Mátyás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Két részből áll majd a készülő kisebbségi törvénytervezet, melyet március végén nyújtanak be, tájékoztatott Kolozsváron Máté András Levente parlamenti képviselő. A kisebbségi törvénytervezetet két fejezetből, egy általános és egy speciális részből álló jogszabálytervezetet. . A törvénytervezetet kidolgozó bizottság tagjai, Varga Attila, Márton Árpád és Máté András Levente képviselők konzultáltak a Romániában élő többi kisebbség képviselőivel. /(köllő): Készül a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Eörsi Mátyás többévi ajnározás után kijelentette: ,,Medgyessy húzzon el!” A kolozsvári fiatalok jól megjegyezhették ezt, mert kolozsvári látogatása alkalmával egy rövid ,,NEM”-be sűrítve visszamondták-mutatták neki. Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének elnökét a kolozsvári fiatalok nem engedték be Bocskai István kolozsvári szülőházába. A tüntetők Eörsi Mátyást ,,Hazaáruló!”, ,,Nemzetáruló!” kiáltásokkal búcsúztatták. ,,Szóval, úgy gondolom, hogy az egységes magyar nemzet egy nagyon szép kifejezés, de igazából hamis, nem hiszem, hogy igaz” – mondta Eörsi az Országgyűlésen. Eörsi Mátyás a státustörvény ellen szavazott, vehemensen ellenezte az elszakított magyarok magyar állampolgárságának visszaadását. Eörsi Mátyás Strasbourgban román újságoknak nyilatkozva kifejtette: a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a román hatóságokat provokálja, és konfliktust teremt Magyarország meg Románia között. Az autonómiát s Magyarország védnökségét a magyar kisebbségek ügyében egy ,,nagy lánggal elmondott lózung”-nak minősítette. /Sylvester Lajos: Húzzon el…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Március 5-én Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus kolozsvári ellenséges fogadtatása alkalmából kiderült, hogy az erdélyi magyarság bizonyos rétegében antiszemita gyűlölet virul, írta Borbély Tamás újságíró. Az Obiectiv Legionar című vasgárdista lap szerzői idegengyűlölő – egyebek között antiszemita – eszméket terjesztenek. Most pedig az Eörsi Mátyást fogadók szájából hangzott el, hogy „menjetek beszélgetni a Gáza-övezetbe”. A tüntetők között ott voltak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetői is. Az EMI-sek voltak a legutóbbi jelentős médiavisszhangot keltő botrány főszereplői is, amely a Trianon film vetítéséből fakadt. /Borbély Tamás: Illúziótlan antiszemitizmus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 5-én tartotta közgyűlését a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája. Sántha Attila volt elnök és ügyvezető kifejtette lemondásának fő okait. A december 5-i sikertelen népszavazás után – mellyel kapcsolatban az E-MIL is állást foglalt – nehezére esne magyarországi támogatókat keresni, ugyanakkor költői pályáját is megzavarta a háromévi papírmunka. Demeter Attila sóhivatalnak nevezte az E-MIL-t, majd kilépését közölve távozott. Többen egyetértettek vele abban, hogy az érdekvédelem lenne a legfontosabb célja a testületnek. A testület végül megszavazta az öttagú választmányt: Sántha Attila, Márkus Barbarossa János, Fekete Vince, László Noémi és Karácsonyi Zsolt személyében. A választmány tagjai Márkus Barbarossa Jánost választották meg elnöknek, aki Király Zoltánt nevezte ki ügyvezető igazgatónak. Az E-MIL új, Bécsben élő elnöke szerint fontos lenne Magyarországon is bejegyzett szervezetként működtetni a testületet, így valamennyi tevékenységet – az írótáborokat, felolvasó-körutakat, a díjátadásokat – sikeresebben lehetne finanszírozni. /(Rostás-Péter Emese): Márkus Barbarossa János az új E-MIL-elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Dr. Kötő József egyetemi tanárt egy hónappal ezelőtt nevezték ki az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkárává. Ugyanabba az irodába tért vissza, ahol 1996 és 2000 között, a Demokrata Konvenció kormányzása idején ugyanezt a munkakört töltötte be. A 2000. évi választásokat követő hatalomváltás után visszatért Kolozsvárra tanítani a Babes–Bolyai Tudományegyetemre, miközben az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnökének tisztségét is betöltötte. Kötő József irányítása alá tartozik a kisebbségi oktatás (ennek végrehajtó szerve a dr. Murvai László vezette főigazgatóság), a minisztérium külkapcsolatainak koordinálása, valamint az iskolaépületek felújításának, újjáépítésének országos programja. Mindenki tudja, melyek voltak az évenként menetrendszerűen visszatérő botrányok az oktatásban, amelyek sok szülőt elriasztottak a magyar iskolától. Kezdődött a beiskolázási számokkal: hol induljanak magyar osztályok, milyen profillal, mit engedett és mit nem engedett a megyei tanfelügyelőség stb. Most Kötő feladatkörében szerepel, hogy jóváhagyhatja a kisebbségi oktatás hálózatát. Eddig vitatott kérdés volt, hogy a felekezeti líceumoknak csak a teológiai profilt hagyták jóvá. Jogkörével élve, már megszületett a rendelet: a felekezeti iskolák a teológiai mellé más profilú osztályokat is indíthatnak. Eddig probléma volt a kisebbségi iskolák vizsgatételeinek összeállítása, most szabályozta ezt is: március 20-ig minden megyéből, ahol van magyar nyelvű oktatás, a pedagógiai körök beküldenek a minisztériumba tíz-tíz javaslatot, a szakos tantervbizottság ezekből kiválaszt tíz tételt, amelyet titkosítanak, és a vizsga napján kisorsolják az öt tételt. A vizsgázók végre anyanyelvükön kapják a tételt, nem kell órákig tétlenül ülniük a padban, amíg megjön a hivatalos fordítás. A tankönyvellátás is a hatáskörébe került, és már mutatkozik is eredmény. Alapvető gond az volt, hogy nem lehetett anyanyelven írott tankönyveket benyújtani. Kötő elfogadtatta, hogy a versenytárgyalásokra a harmadik osztály számára lehet magyar eredeti tankönyvet benyújtani, bármilyen tantárgyból, és sorra következnek a többi osztályok is. Az általános demográfiai fogyás maga után vonja az iskolahálózat újragondolását. Ttörvénybe foglalták, hogy kisebbségi iskolák indokolt esetben a kétszázas létszám alatt is megőrizhetik jogi személyiségüket, és külön koefficiens alapján számítják ki a nekik járó pénzt. Ebben az évben elkezdik az Európai Beruházási Bank kétszázmillió dolláros hitelének „beépítését” kétezer iskolába. A szatmárnémeti Kölcsey Gimnázium kiesett a keretből, mert közben a református egyház visszakapta tulajdonát. Kötőék a pénzt átutalták Szatmárhegy iskolájának felújítására. /Barabás István: Kedvező változások várhatók. Beszélgetés Kötő József államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Március 4-én Kolozsváron, az E-MIL és az EME közös szervezésében ismertették Bajor Andor: Az ezermester; A Valdemár-kódex, a Hargita Kiadó gondozásában megjelent regényeit. Dr. Egyed Ákos az EME képviseletében elmondta: szerencsésnek tartja a közös szervezést, hiszen már az EME alapítója, gróf Mikó Imre is nagy teret szánt az irodalomnak a szervezeten belül. /F. I.: Bajor Andorra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 4-én Kolozsvárott a Prospero Házban megnyílt a fotótárlat, a Penelope Irodalmi Kör keretében. Feleki Károly, a Képzőművészeti Egyetem tanára elmondta: szerencsésnek tartja, hogy az első éves fotószakos diákokba ennyi kezdeményező kedv szorult és az egyetemi feladatok mellett megszervezték ezt a tárlatot. /F. I.: Fotótárlat a Prospero Házban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 5-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításon látható Lőrincz Lehel szobor- és pasztellművészetének legfrissebb termése. Németh Júlia műkritikus szerint Lőrincz Lehel hű önmagához és közösségéhez realista szemléletű alkotásaival. /Ö. I. B.: Megnyílt Lőrincz Lehel tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő kolozsvári előadására mintegy negyvenen gyűltek össze. Feszült volt a légkör, s az előadó néhány szavára – „a decemberi népszavazás után az újságok arról írtak, hogy kormánypártiak ne jöjjenek többé Erdélybe” –, máris elhangzott: „Nagyon helyes!”, Miért jött ide?”, „Nem kellett volna idejönnie!”, miközben valaki „Ezt meghallgatni sem érdemes” szavakkal kirohant a teremből. Eörsi szerint a népszavazás nem a határon túli magyarokról szólt, a két nagy párt azt a saját hasznára fordította. A Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) minden magyar párt amellett volt, hogy a népszavazás káros. Az Eörsi előadásán jelen lévő Patrubány Miklós tiltakozott ezen állítás ellem. András Imre is megjegyezte, ez nem felel meg a valóságnak. Eörsi szerint Patrubány ceausiszta volt. Eörsi szerint az erdélyieknek a magyar állampolgárság semmi előnnyel nem járna, magyar állampolgárság csak a román kormány engedélyével adható. Eörsi szerint az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós és mások megjegyezték, Horvátország, Románia, Nyugaton Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország mégis biztosította határon túli nemzettársainak az anyaország állampolgárságát. Az SZDSZ álláspontja szerint a népszavazás Trianonról szólt. A kettős állampolgárság visszamenés az időben: Nagy-Magyarországot nem lehet építeni. A jövő kettős állampolgársága az EU–magyar, EU–román állampolgárság. A hozzászólások során Patrubány Miklós elmondta: nem Romániától függ, hogy Magyarország állampolgárságot adjon a határon túliaknak. Minden állam saját joga, hogy kinek ad, ebbe senki sem szólhat bele. Bagoly Zsolt, megjegyezte, hogyan támogatja Eörsi az autonómiát azután, hogy kijelentette, megérti Romániát, hogy nem akar autonómiát adni a Székelyföldnek, mert Magyarország sem ad a kínai textilkereskedőknek, továbbá miért nem keresztény ország Magyarország? Eörsi Mátyás kijelentette: Az autonómia és a kollektív kisebbségi jogok mellett van. Nem emlékszik arra, hogy mit mondott a kínai textilkereskedőkről. Magyarország nem keresztény, de nagyon sok keresztény állampolgára van. /Az Eörsi előadásáról beszámolót készítő Asztalos Lajos emlékeztetett a székelyek és autonómiájáról tett kijelentésére: „Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” [168 Óra, 2004/38.].)/ András Imre: Hiteles lehet-e az a magyar politikus, aki elfelejti pártja, az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott programját, amelyben ez áll: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”? /Asztalos Lajos: SZDSZ-es politikus a kettős állampolgárságról – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Eörsi előadásában Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy az aláírások összegyűlhettek, és megtörtént december 5-én a népszavazás. András Imre felszólalva tételesen megcáfolta Eörsi állításait, majd emlékeztette őt, hogy az SZDSZ által is elfogadott 1989-es rendszerváltási program tartalmazza azt a kitételt, hogy minden magát magyarnak valló személy jogosult a magyar állampolgárságra. Eörsi válasza: „Ezt elfelejtettem.” Nem derült fény arra, ki hívta meg valójában az előadót. A Kolozsvár Társaság szerepelt meghívóként, de Eörsi elöljáróban a Szabadelvű Körnek köszönte meg a meghívást. András Imre kérdésére a képviselő kitérő választ adott, a teremben lévő Eckstein-Kovács Péter elnök pedig nem jelentkezett válaszadásra. Az MVSZ sajtószolgálata szerint „a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein-Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSZ nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök használta fel saját céljaira a Kolozsvár Társaság nevét.” /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság mint „illúzió” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége – Soós Sándor elnök és Bagoly Zsolt alelnök –, valamint Juhász Péter határozottan tiltakozott amiatt, hogy a Szabadság március 7-i számában Eörsi Mátyás képviselő megakadályozott kolozsvári előadását Borbély Tamás „antiszemita megmozdulásként” igyekezett beállítani. A tiltakozók szerint Borbély Tamás rágalmaz, amikor azt sejteti, hogy az EMI tagjaitól vagy a harmadik említett személytől származott volna a Sapientia Egyetemnél rendezett tüntetésen az antiszemitának beállított „menjetek beszélgetni a Gázai övezetbe” bekiabálás. Az EMI vezetői kifejtették: „ Meg lehet próbálni az erdélyi magyarság és a Gáza-övezetben jogfosztottan élő palesztin kisebbség helyzete közötti párhuzamot antiszemitának beállítani, de nem hisszük, hogy józan ésszel gondolkodó olvasók számára sikerülni fog. Akik ennek ellenére valamilyen zsidóellenességet látnak az Eörsit a Gáza-övezetbe küldő mondatban, közöljük, hogy a mondat egyetlen hangnak tulajdonítható, amely nem az alulírott és nem az EMI valamely tagjának a hangja. Az EMI csoport köré jó pár tiltakozó társult, akik között akár provokátorok is lehettek.” A tiltakozók elutasítják, hogy őket szélsőségesnek bélyegezzék meg, és közösségi rágalomnak tartják, hogy Borbély az „erdélyi magyarság bizonyos rétegeiben antiszemita gyűlölet”-et emleget. Soós, Bagoly és Juhász a címkézésre magyarázatot, helyreigazítást, ellenkező esetben pedig bizonyítékokat kér. /Tiltakozó tüntetők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök megengedhetetlennek minősítette és elítélte, hogy Eckstein-Kovács Péter szenátort és Eörsi Mátyást, a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőjét március 5-én Kolozsváron „erőszakot alkalmazó tiltakozók” megakadályozták abban, hogy egy nyilvános fórumot megtartsanak. Markó az MTI-nek kifejtette: tudomása szerint Eörsi Mátyás többek között pártjának a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját kívánta ismertetni. „Ezzel az állásponttal én egyáltalán nem értek egyet, sőt homlokegyenest más véleményen vagyok, de azt gondolom, hogy Erdély a tolerancia és a szólásszabadság földje, és itt mindenkinek joga van a maga véleményét nyilvánosan kifejteni” – szögezte le az RMDSZ szövetségi elnöke. A tüntetést szervező Erdélyi Magyar Ifjak ugyanakkor közleményben tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egyesek antiszemita megmozdulásként próbálják beállítani akciójukat. /Markó Béla elítélte az EMI Eörsi-ellenes tüntetését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

A kettős állampolgárságról szóló előadásra nem ment el, mert a magyar parlamenti ülésen, a határon túli magyarok képviselőinek jelenlétében, „Eörsi Mátyás ellenünk kampányolt”- írta Szabó J. Álmos. Amikor a kettős állampolgárság kérése egyértelműen fogalmazódott meg mindegyik határon túli, legitim magyar képviselet részéről, jogi és egyéb akadályokra hivatkozni, csak mert a belpolitikai pártérdek ezt kívánja, nemzetárulás vagy nemzettagadás. Eörsi Mátyás második előadására elment, elsősorban a cím miatt: Kolozsvár és a tágabb régió perspektívái az Európai Unióban. Eörsi előadása eléggé laposra sikerült. Beszélt a jelenkori magyar kormány tehetetlenségéről, az előző kormány okozta hatalmas károkról, néha megemlítve Orbán Viktort is, mint aki mindenért felelős, ugyanakkor szinte semmi nem hangzott el Kolozsvárról és annak szerepéről. A hallgatóság Eörsit érkezésekor megtapsolta. Szabó J. Álmos úgy látja, hogy itt az SZDSZ-es elvek Erdélybe való importálásáról van szó. Arról, amivel a kormányon levő politikusok mindig megvádolják az ellenzéket. /Szabó J. Álmos: Miről is szólt Eörsi Mátyás előadása? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az Argó Audiovizuális Műhely által szervezett felnőttképzési program eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron a program két koordinátora, Lakatos Róbert és Szántai János. Az öt hónapos képzés célja a filmkészítés, filmművészet világába bevezetni a téma iránt érdeklődő erdélyi fiatalokat. Tavaly az Argó Audiovizuális Műhely elnyerte az Apáczai Közalapítványhoz beadott pályázatát, így indulhatott a tanfolyam. A tanításban hazai és magyarországi szakemberek vettek részt. /Vincze Judit: Audiovizuális felnőttképzés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Steinhübel Zoltán aradi képzőművész 1980-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem kerámia és üvegtervező szakán. 2000-től az aradi Művészeti Líceumban kerámia és rajz szakon tanít, folyamatosan részt vesz az aradi képzőművészek közös tárlatain Aradon és külföldön egyaránt. Használati és dísztárgyakat, kisplasztikákat és figurális tárgyakat egyaránt készít, grafikával, tűzzománccal is foglalkozik. /Nagyálmos Ildikó: A művészet játék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke üdvözölte, hogy magyar fiatalok megakadályozták Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt előadása megtartásában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székházában. A fiatalok tiltakozása indokolt volt, és egy olyan politikus ellen irányult, aki negatívan befolyásolta a magyarországi közvéleményt a 2004. december 5-i népszavazás előtt. Az MPSZ alelnöke szerint Markó Béla RMDSZ-elnök azért ítélte el a fiatalok kezdeményezését, mivel fél a szabad véleménynyilvánítástól a magyar közösségen belül. Tulit szerint a jövőben hasonló tiltakozásokra kerülhet sor, ha a kettős állampolgárságot ellenző magyar kormánypártok képviselői Erdélybe látogatnak. /Üdvözli az Eörsi-ellenes tüntetést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Dr. Újvári Ferenc közölte, mi az, amit nem mondhatott el dr. Eörsi Mátyásnak. Újvári emlékeztetett olyan történelmi személyiségekre, akiknek jövőképük volt Erdélyről, és azt bátran közölték a nyilvánossággal is. Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspök, Fodor Pál, csíkszeredai mérnök, Lakatos István, az Erdély című lap főszerkesztője, Kertész Gábor, zilahi ügyvéd, akit a román börtönökben halálra kínoztak. Márton Áron püspök a bukaresti katonai törvényszéken közölte vészbíróival: „Ami a második vádpontot illeti – mely szerint indítványoztam a magyar–román határ rendezését is (ha már annyi ország határait újrarendezték) – az megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Ugyanis egy közös tulajdont nem lehet úgy megosztani, hogy odaadom az egészet az egyik társtulajdonosnak. 1910-ben a románok 43%-ban voltak jelen Erdélyben. Ennyi jár nekik és nem az egész Erdély két millió magyarral, akiket a franciák, mint juhnyájat, odaajándékoztak Romániának csak azért, mert átpártolt hozzájuk. – Emlékiratomban valóban indítványoztam, hogy egész Erdély csatoltassék vissza a Szent Korona közjogi fennhatósága alá, minden nemzetiségi kisebbségnek teljes autonómia biztosításával. Ha ezt sem akarják, akkor osszuk ketté, és az Észak-Erdélyi románok cseréljenek helyet a Dél-Erdélyi magyarokkal.” 2. Meg van írva a Szentírásban: „A jó pásztor életét adja a juhaiért. Ha csak egy is elkóborog, elmegy, megkeresi és visszahozza juhai közé.” Dr. Újvári Ferenc leszögezte, nem igaz, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia rossz pásztor volt, ezért 1920. június 4-én egy „jobb pásztorra” bízták a Kárpát-medencei népeket. Románia akkor bizonyult volna „jobb pásztornak”, ha az erdélyi szászok, zsidók létszáma megduplázódik, ha a szászvárosi Református Árvaház mellé még egy másikat is építettek volna, vagy a szászvárosi Református Kollégium – ahol dr. Petru Groza is érettségizett és ahol a véndiák-találkozóit rendezte – magyar főiskolai rangra emelkedik, s ha a kolozsvári Hunyadi-téri Magyar Színház, a Farkas utcai Egyetem, a Mikó utcai Klinikák épületei stb. stb. mind a birtokunkban maradhattak volna. „Erdélyben nyolcvanöt éve vagyunk háborúban földi fegyverek nélkül, de az Úristenbe vetett hit kardjával védjük és megtartjuk 1100 éven át jogelődeinktől reánk hagyott javainkat” – írta Újvári. /Dr. Újvári Ferenc: Amit nem mondhattam el dr. Eörsi Mátyásnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Kolozsvári látogatása előtt maga Eörsi Mátyás sem gondolt arra, hogy az erdélyi magyar kötődik a nemzet gondolatához, hiába véli azt a képviselő nem létezőnek. Magyarországon többen látják a nemzet fogalmát valami ódon kitömött tigrisnek mint idehaza. A kérdés az, hogy megéri-e az anyaország felével rossz viszonyt kialakítani? – tette fel a kérdést Kiss Bence, hiszen magyarországi forrásokból finanszírozzák a Sapientia Egyetemet, jó néhány kulturális intézményt, a diákoknak, a hallgatóknak juttatott ösztöndíjakat nem is említve. – Az ember ne szentelje az idejét a múlt sérelmeinek, vonta le a következtetést a cikkíró. /Kiss Bence: Amikor Eörsi Mátyás és a NEM egymásra találnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A december 5-i népszavazás után kiderült, hogy Magyarországon csak másfél millió magyar szolidarizál a határokon kívül élő magyarsággal. A nemmagyar, aki ráadásul a nyilvánosság előtt szónokolt, uszított, most megjelent szégyentelenül, hogy Európáról, a tőkebeáramlásról adjon leckét. Eörsi Mátyás esete Kolozsváron nagy visszhangot váltott ki. Jó, hogy még van egy Erdélyi Magyar Ifjak egyesülete, amely hangot tud adni tiltakozásának és fel tudja mutatni a NEM-et. Persze, ez nem elfogadható, ez nem civilizált, ez nem lojális, ez nem toleráns magatartás, sőt: kirekesztő! Kérdem én, ki rekesztette ki Eörsi Mátyást, ha nem ő önmagát! – írta Ferencz Imre. Februárban 25-én Újhelyi István MSZP-alelnök Csíkszeredában járt. Ráduly Róbert polgármester elmondta: javarészt Újhelyi Istvánnak köszönhető, hogy sikerült előteremteni az augusztus 5-én Csíkszeredában tartandó ingyenes Illés-koncert költségeinek egy részét. Újhelyi „ellenünk agitált”, emlékeztetett Ferencz Imre. Vannak emberek, akik pofátlanok, szégyentelenek. /Ferencz Imre: A szégyentelenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Március 6-án tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás elsősorban az őt ért kolozsvári kellemetlenségekről beszélt a bihari médiának. Úgy vélekedett, hogy a többséget nem sikerült meggyőznie. A diákság reakcióinál rosszabbra is fel volt készülve, ezért csomagolta a pótöltönyt, közölte. Nagyváradon eurorintegrációs kérdésekben és testvérvárosi kapcsolatokról egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel. Egyes hírügynökségi jelentések szerint Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök romániai körútját készítette elő, ezt nem erősítette, de nem is cáfolta a politikus. /(Lakatos Balla Tünde): A többséget nem győzte meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Kolozsváron március 3-án mutatták be Molnár Jenő Táj és Társadalom /AGORA-UKE, Székelyudvarhely/. A népes hallgatóság – jórészt volt tanítványok – a könyvbemutató kapcsán a 85 éves professzor ünneplésére jöttek össze. Molnár Jenő tudományos tevékenységét az egyetemi katedrán odaadással végezte. Az egyetemen a gazdaság-, népesség-, és településföldrajzot adta elő. A táj értelmezéséhez szervesen kapcsolódik Áprily Lajos költészetének az elemzése egy tanulmány keretében. A kötet tartalmazza a szerző első doktori értekezését is, amelyet summa cum laude fokozattal védett meg 1945-ben: Erdély lakossága magassági övek szerint. Ezt a doktorátust a román hatóságok nem ismerték el, ezért 1972-ben újabbat nyújtott be. Kolozsvárhoz való kötödését Kolozsvár szerepe az erdélyi magyar művelődési életben című tanulmányában bizonyította. /Ajtay Ferenc: Tudományosan Erdély tájairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

84 éves korában Kolozsváron elhunyt Hornyák József író /Gilvács, 1920. márc. 8.- Kolozsvár, 2005. márc. 3./ Nyomdászként kezdte a pályát, majd napi- és irodalmi lapok szerkesztőjeként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Az erdélyi magyar irodalomban a kisprózai műfajok legkövetkezetesebb művelője. Tucatnyi kötete jelent meg, az irodalmi lapokban folyamatosan jelen volt. Utoljára a budapesti PONT Kiadónál 2001-ben és 2002-ben jelent meg két kisprózakötete: az Évek, őrangyalok és a Szerelmeim. /Elhunyt Hornyák József. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közleményben határolta el magát attól, hogy Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt egy harminc fős csoport megakadályozta előadása megtartásában. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége, valamint Juhász Péter, a tüntetés egyik résztvevője írásban tiltakozott a Szabadság kolozsvári napilap két újságírója – Borbély Tamás és Tibori Szabó Zoltán – ellen, mivel szerintük antiszemita megmozdulásként állították be a történteket. Az EMI-nek szándékában áll a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottságához fordulni. Mint leszögezik, az antiszemitának minősített kijelentéseket nem ők, hanem hozzájuk társult idősebb személyek tették, akik provokátorok is lehettek. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a másik részről viszont nyilasokhoz hasonlították szervezetüket. Az esettel kapcsolatban két kolozsvári újságíró, Kelemen Attila (Transindex) és Salamon Márton László (Krónika) fogalmazott meg állásfoglalást. Eszerint az erdélyi toleranciával összeegyeztethetetlen, szélsőséges megnyilvánulások, az antiszemitizmus újszerű megjelenése nem csupán az értelmiségiek aggodalmát kell kiváltania. Tennie kell ez ellen az oktatás és az egyház közmunkásainak is, hiszen a fiatalok körében tapasztalható türelmetlenség és uszító magatartás csak így helyezhető normán kívül. /(Rostás-Péter Emese): Tovább gyűrűzik az Eörsi-botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Kolozsvár Társaság vállalt feladatával és céljával ellentétes politikai játszmák középpontjába került. Eckstein-ovács Péter szenátor (RMDSZ Szabadelvű platform) meghívására dr. Eörsi Mátyás, Kolozsváron tartózkodott. A kettős állampolgárságról rendezett, a határon túli magyarság létérdekeit súlyosan érintő magyarországi népszavazás eredményével összefüggésben az előadó személye indulatokat váltott ki. A Kolozsvár Társaság nyilatkozata szerint a szabad véleménynyilvánítás megakadályozását elfogadhatatlannak tartják és elítélik. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

A kolozsvári Sapientia Egyetemen fiatalok megakadályozták Eörsi Mátyás előadásának megtartását. Sebestyén Mihály szerint „ezek a magukért és Erdélyért felelősséget érző baglyok és verebek, karvalyok, sasok és keselyűk, poszáták és agg gurgyalagok ott verdestek mélymadárságuk tudatában és káricsáltak a liberalizmus ellen.” A cikkíró, aki tanít a Sapientián, megkérdezte a tüntetőktől: „Hol turbózták fel agyadat a turáni turulmadarak?” Az Erdélyi Magyar Ifjak eddig három alkalommal léptek a szélesebb nyilvánosság elé, a Wass Albert-művek maratoni felolvasásával, a Trianon-film vetítésekor, most meg a december 5-i népszavazás kudarca elleni tiltakozáskor. Sebestyén Mihály minősített: „az Erdélyi Magyar Ifjak egy múltba forduló, a jajveszékeléshez közelálló ifjúság élcsapatát képezik”. Ezt nem otthon tanulták. Sebestyén a Soros Alapítvány kolozsvári és bukaresti kuratóriumában tevékenykedve rengetegszer szembesülhetett mindenféle civil szervezet táborfinanszírozási pályázatával: régészeti, tánc, matek, hagyományőrző, természetismereti, környezetvédelmi, olvasás stb. célzattal. A táborokban rengeteg alkohol fogyott, és rengeteg magyarországi előadó jött. „Hozták az ottani pártviszálykodást, gyűlöletbeszédet.” A fiatalok azt tették Kolozsvárott, amit mestereiktől elsajátítottak. /Sebestyén Mihály: „Én mondom: még nem nagy az ember”.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./ A Népszabadság március 13-i száma átvette a Népújságból és újból közölte Sebestyén Mihály: „Én mondom: még nem nagy az ember” című cikkét, de nem jelezte, hogy átvételről van szó.

Az egyházi ingatlanok restitúcióját is akadályozza a Kolozs megyei kataszteri hivatalban uralkodó káosz. Ezrével tűntek el a volt területi Telekkönyvi Hivatal Kolozs megye öt városában lévő irodáiból az ingatlanok feletti tulajdonjogot bizonyító telekkönyvek. Eltűnt több tízezer telekkönyv, a hivatal azonban nem rendelkezik pontos adattal. Az összesítés az ingatlan megszűnte miatt már lezárt, valamint hiányzó telekkönyvek számát tartalmazza, amely Kolozs megyében 33.328-ra emelkedik a nyilvántartásban lévő 517.291 dokumentumból. Az érvényét vesztett telekkönyvek száma azonban elenyésző az eltűntekhez képest. „Az 1989-es rendszerváltás után rengeteg telekkönyvnek veszett nyoma. Egy részük elkallódott, ugyanakkor sokat szándékosan tüntettek el” – nyilatkozta a kataszteri hivatal egyik, magát megnevezni nem kívánó munkatársa. A kataszteri káosz idézte elő a római katolikus egyház ingatlanjainak visszaszolgáltatása körüli huzavonát is. Muresán László, a római katolikus státus gondnoka közölte: „Jellemző, hogy a legértékesebb épületeink dokumentumai keltek lábra, a kisebb épületekét egytől egyig megtaláltuk. Hűlt helye például a Bolyai utca 7. szám alatti többemeletes ingatlanunk telekkönyvének is, ezért amíg elő nem kerül a dokumentum, a restitúciós bizottság nem tud foglalkozni a visszaszolgáltatási kérvénnyel”. A kolozsvári görög katolikus püspökség képviselői már nyíltabban fogalmaznak. Cristian Teglas, a püspökség gazdasági tanácsadójának véleménye szerint valakiknek érdekük fűződik a nagy értékű ingatlanok telekkönyvének eltulajdonításához. Az adatok szerint Kolozsváron 21.501 telekkönyv hiányzik a 215.368-ból, Tordán 5294 (112.012), Bánffyhunyadon 1338 (64.577), Désen 2824 (61.740), Szamosújváron pedig 2371 telekkönyv tűnt el a 63.592-ből. /Lázár Lehel: Hová tűnt harmincezer telekkönyv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./