Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kolozsvár (ROU)
29557 tétel
2005. január 25.
Írótársak emlékeztek Szabó Gyula /Homoródalmás, 1930. szept. 11. – Kolozsvár, 2004. dec. 21./ íróra. Lászlóffy Aladár: Elnémulásaink, Fodor Sándor: Búcsú ikerfivéremtől, Szilágyi István /a Helikon főszerkesztője/: Rendtartó önpusztítás. /Helikon (Kolozsvár), jan. 25./
2005. január 26.
A rendszerváltás után Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánián megalakultak a jótékonysági szervezetek. Elsők között alakult meg a Nőszövetség Szent Rafael köre, melynek mostani vezetője Balogh Gizella nyugalmazott tanár. Az evangelizáción kívül feladatuknak tekintik a karitatív szociális gondozást. Szakosztályaik: hitéleti szakosztály, szociális szakosztály és kulturális szakosztály. Az utóbbinak néhány összejövetelét vázolta fel a tudósítás. Találkozás Jókai Anna műveivel volt a témája egyik emlékezetes összejövetelüknek. Babák népviseletben címmel előadást tartott dr. Szentimrei Judit néprajzkutató. Woth Imre Szentkorona-kutató A Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel beszélt. Bemutatták Jakab Gábor Isten vasár- és ünnepnapi igéinek breviáriuma című könyvét. Boér Ferenc színművész lebilincselte közönségét Babits Jónás könyvének részleteivel. Nevezetes előadás volt Éljük meg újra a Krisztus-várás örömét, melynek előadói Balogh Gizella és Schuller Hajnal voltak. /Csomafáy Ferenc: Cselekvő felebaráti szeretet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2005. január 26.
A Karaván együttes 2000-ben alakult Kolozsváron. Egyetemista csapatként indultak, egyházi ifjúságból nőttek ki, mára 8 tagúvá bővült az együttes, a tagok között vannak teológusok, egyetemi hallgatók, sőt középiskolás diák is zenél a Karavánban. A zenét a csapat két-három tagja szerzi. Kedvenceik a József Attila, Ady, Pilinszky versek, és általában a XX. század magyar költői, de saját szövegű dalaik is vannak. Közel hatvan fellépésük volt már, többnyire ifjúsági rendezvényeken zenélnek. Két éve a Kaláka együttes szervezte Énekelt Versek Fesztiválján nyertek második helyezést. Az Karaván együttes tavaly tavasszal Apró képek balladája címmel kiadott CD-jéből már több százat megvásároltak. /Énekelt versek a Karavántól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2005. január 26.
Néhány hete jelent meg a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadónál Kántor Lajos Fellegek a város felett című könyve. A szerző fájlalja, hogy bár kötete kifejezetten Kolozsvárról szól, a könyvterjesztés visszásságai miatt Kolozsváron megvásárolni aligha lehet majd. A könyv arról szól, hogy Kolozsvár hogyan van jelen a 20. századi magyar irodalomban. Esszéi kolozsvári nézőpontból kísérik végig a múlt század történelmét a Bánffy-trilógia ilyen vonatkozásaival kezdve a szélsőséges Gheorghe Funar polgármester 2004-es bukásáig. Bekerült a kötetbe Kuncz Aladár és Tamási Áron, Szabó Dezső és Cs. Szabó László, Kolozsvári Grandpierre Emil és Passuth László, Kós Károly, Hunyady Sándor és Csiki László mellett Kiss János Omló falak című 1991-es könyvének rövid jellemzése is, de Köntös-Szabó Zoltán hármaskönyvéről, a Trianon gyermekeiről és Bálint Tibor Bábel toronyháza című könyvéről is szó esik benne. Kántor Lajos korábbi kötete, a szintén tavaly a budapesti Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös vállalkozásaként megjelent A kapu is csak „szimbolikusan” van jelen az erdélyi könyvesboltokban. Éppen ezért jött létre a Kolozsvár Társaság, hogy Kolozsvár süllyedését lehessen megakadályozni. Kántor Lajos több RMDSZ-kongresszuson is elmondta, hogy Kolozsvár stratégiai fontosságú kérdés, mindent meg kellene tenni azért, hogy Kolozsvár múltját, jelenét és jövőjét átgondoltan szolgálják. A Kolozsvár Társaságon belül felmerült az 1956-os mártírok Kolozsváron felállítandó emlékművének gondolata. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvár stratégiai fontosságú. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2005. január 27.
Nem foglalkozott érdemben Wass Albert ügyének vizsgálatával a Legfőbb Ügyészség. A Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő által a család nevében benyújtott per-újrafelvételi kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében megszűnt az effajta jogorvoslati elbírálás lehetősége. Wass Albert tehát háborús bűnös marad Romániában. A főügyészség eljárása azért különös, mert Vekov Károly kérelmét tavaly augusztus 17-én iktatták a legfelsőbb bíróság bűnügyi osztályán, a főügyészség által hivatkozási alapként említett törvénycsomag pedig csupán szeptember 1-jei hatállyal szünteti meg a per-újrafelvételi kérelem lehetőségét. Vekov Károly a Szekuritáté levéltárából megszerzett, az ügyhöz tartozó dokumentumokat is mellékelte kérvényéhez. Wass Albert szobrai sem kerülhetnek vissza Vice, Szászrégen és Holtmaros köztereire, s a bögözi és vicei iskola is búcsút mondhat a reménynek, hogy az író nevét viselje. /Lukács János: Nincs kegyelem Wassnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2005. január 28.
Az új kormány programja tartalmazza az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája ratifikálását. – A ratifikációs törvénytervezetet három héten, egy hónapon belül véglegesítjük – nyilatkozta Markó Attila kisebbségügyi államtitkár. Az Európa Tanács pontosan meg szeretné határoztatni, mely régióban vagy megyében a Charta mely passzusát alkalmazzák. – A Chartának ez a követelménye nehezen kivitelezhető a romániai viszonyok között – jelentette ki Markó Attila. Elképzelhető lenne még a települési szintre bontás, ekkor a közigazgatási törvény kínálta precedens alapján azok a települések kerülhetnének bele az ellenőrizendő követelmények betartásának a körébe, ahol a kisebbségi lakosság számaránya helyileg meghaladja a húsz százalékot. Ez az elképzelés viszont nem fogná át azokat a kisebbségi szempontból jelentős kulturális központokat, mint amilyen a magyarságnak Kolozsvár, Brassó vagy Temesvár, a németeknek pedig például Nagyszeben. Igaz ugyan, hogy néhány törvény már a Chartánál szélesebb nyelvhasználati jogokat biztosít, de azok jó részét nem tartják be. /Balló Áron: Mikor ratifikálják a kisebbségi nyelvi chartát? Könnyebben lehet majd be nem tartását ellenőrizni, büntetni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2005. január 28.
Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom hányatott sorsú lelkésze életének 74. évében eltávozott. Fülöp G. Dénes /Alsósófalva, 1931 – Marosvásárhely, 2005/ kitörölhetetlenül beírta nevét az erdélyi magyar református egyház jelenkori történelmének lapjaira. Székelykeresztúron végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Református Teológia növendéke lett. 1958-tól 1959. július 7-ig a marosvásárhelyi Kistemplom segédlelkésze volt. A pappá szentelését követő napon letartóztatták, s nem sokkal később, koholt vádak alapján 11 év nehéz börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy ’56 őszén, a Teológia diákjaként, a magyarországi forradalommal rokonszenvező magatartást tanúsított – többekkel egyetemben. Felrótták neki, hogy később, egy alkalommal, a Teológia dísztermében tartott áhítaton a Szovjetunióba elhurcolt magyar foglyokért imádkozott. Megismerhette Szamosújvár hírhedt börtönét, majd sokakkal együtt a Duna-delta mocsaras szigetein vágta a nádat, rabtársai között volt Csiha Kálmán, a későbbi püspök, Páskándi Géza és Dávid Gyula. Négy évet kellett letöltenie börtönökben. Kiszabadulása után csupán fizikai munkát végezhetett egy ideig, 1964-ben vállalhatott ismét lelkipásztori szolgálatot. 1984-ben tért vissza Marosvásárhelyre, a Vártemplomba, s itt szolgált egészen 2002-ben történt nyugdíjaztatásáig. Ekkor hozta tető alá azokat az intézményeket, amelyek azóta a város, a környék egyházi és közművelődési életében meghatározó szerepet töltenek be. Sikerült megteremtenie a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskolát, a Calepinus elnevezésű idegen nyelvű népfőiskolát, a Vártemplom Diakóniai Otthonát, kórusokat hozott létre, elindította az Új Kezdet című folyóiratot. /Nagy Pál: Lelkek hű pásztora volt… = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2005. január 28.
Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2005. január 28.
Kolozsvár legkedveltebb gyermekorvosát, Löwy Károlyt ünnepelte január 26-án a közönség a Szentegyház utcai Phoenix könyvesboltban. Bemutatták Löwy Károly, írói nevén Dániel Károly Cukorral vagy anélkül? /Ábel Kiadó/ című legújabb kötetét, melyet Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus méltatott. /Köllő Katalin: Gyermekorvos és szépíró. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2005. január 29.
Mircea Miclea oktatásügyi miniszter január 28-án tartott kolozsvári sajtóértekezletén közölte, elutasítja az RMDSZ kérését, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) magyar tannyelvű karokat hozzanak létre. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor az elmúlt héten kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen két vagy három magyar tannyelvű kart kell létesíteni. Hasonlóan nyilatkozott előzően Kötő József államtitkár is. Az RMDSZ arra vonatkozó kérésével kapcsolatban, hogy a magyar kormány mellett a román kormány is finanszírozza a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Miclea kifejtette, a magánegyetem akkreditálása folyamatban van, csak ezt követően lehet felvetni a finanszírozás kérdését. Január 28-án Bukarestben Markó Béla úgy nyilatkozott: az RMDSZ megkezdte a Tanügyminisztériummal a tanácskozást a magyar egyetemi oktatás kiszélesítéséről, önálló döntéshozatali struktúrák létesítéséről az állami egyetemek keretében. /Miclea továbbra is elutasítja a magyar karokat a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2005. január 29.
Január 27-én Kolozsváron, az Apáczai Galériában megnyílt az EMME-tárlat. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete Kolozsvári Csoportjának vezetője, Székely Géza grafikusművész szervezte 33 művész több mint 50 munkáját tartalmazó kiállítást Wolf Rudolf igazgató nyitotta meg. /Németh Júlia: Művészpedagógusok színvallása. EMME-tárlat negyedszerre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2005. január 29.
Borsos Miklós szobrászművész emlékére január 27-28-án Emléknapok a toronyból címmel a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékező rendezvényeket szervezett, amelyek keretében kiállítás nyílt Kolozsváron Borsos Miklós munkáiból, Január 28-án a megemlékezés Gyergyócsomafalván folytatódott, a Borsos Miklós Emlékházban bemutatták a Borsos Miklós érmei című album első kötetét, majd Szülőföldem címmel portréfilmet tekinthettek meg a résztvevők a szobrászművészről. /Borsos Miklós szobrászművész emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2005. január 31.
Január 29-én az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) Kolozsváron rendezett ülést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy megteremtették a romániai magyar közösség életének javítására alkalmas eszközöket. Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti polgármesterét választották az OÖT elnökévé. Markó szerint a decentralizáció célkitűzése az egész ország érdeke. Markó arra figyelmeztette a székelyföldi küldötteket, hogy ne nézzék le a kulturális autonómiát, mert ez azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, miszerint a romániai magyarság zöme szórványban él. Újságírói kérdésre válaszolva Markó cáfolta azt a feltevést, hogy az erdélyi megyéknek az állami költségvetésbe fizetett összegekhez képest méltánytalanul keveset juttatnak vissza. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzati képviselőknek elsősorban nem a magyarországi támogatásokban kell reménykedniük, hanem Erdélyben kell megteremteniük a magyar közösség életszínvonalának emelését szolgáló eszközöket. Takács arra buzdította az önkormányzati képviselőket, hogy vezessék be a magyar nyelvet az önkormányzatokba ott, ahol ezt törvény engedi. /Borbély Tamás: Markó: Valós önkormányzatiság megteremtése a cél. Ilyés Gyula az Országos Önkormányzati Tanács új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2005. január 31.
Adorjáni Dezső Zoltán 2004 nyarától a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke. A vele készített interjúban elmondta, szeretné az egyház életét felrázni, elsősorban az egyház missziói munkáját szeretné javítani, továbbá a fiatalokkal, gyermekekkel való foglalkozást. Az értelmiséggel való kapcsolatot szolgálja a Reményik Galéria /Kolozsvár/, amely a képzőművészetnek ad otthont, de szervezik a Járossy Andor keresztényi értelmiségi műhelyt is. A kommunizmus alatt az egyházat visszaszorították az elefántcsonttoronyba, nehéz onnan kitörni. Brassó vidékén alkotják az evangélikusok a tömböt, de szép számban vannak jelen Arad környékén és a Bánságban is. Ez a három vidék képezi az erdélyi evangélikus egyház alapját. 1990-ben a romániai szászok létszáma még meghaladta a 100 ezret, ma azonban már csak 20 ezer német és 32 ezer magyar evangélikus él. A kolozsvári evangélikus gyülekezet létszáma ma 700 fő körül van. /Borbély Tamás: Fel kell nőnie egy új nemzedéknek, amely másképp szemléli a világot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2005. február 1.
Silvian Ionescről, a frissen kinevezett bukaresti kormánybiztosról kiderült, hogy a Szekuritateban indult, Bukarestben a 90-es években is bányászokat irányította, mindezért beadta lemondását. Dicséretes, de akad még jó néhány frissen kinevezett kormánybiztos és kormánybiztos-helyettes, aki “pettyes” múltú. Például a Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Az is érthetetlen, hogy a brassói Madaras Lázár miért Mehedinti megyében lett prefektus, ahol nemigen nyüzsögnek a magyarok. Román Győző újságíró az egyik vezető liberális politikustól megkérdezte, hogy nem túlhaladott-e a párt nevében a nemzeti jelző? Azt válaszolta, hogy nem, mert ők továbbra is kitartanak az alkotmány első szakasza mellett, amely szerint Románia nemzeti, független stb. állam. Szavalta, hogy nem hagyják elveszni Erdélyt, és Bukovinát is románnak tartják. A román politikusok többsége előtt, még ha liberális vagy demokrata pártiak is, amikor a magyarokról van szó, mindjárt az országot elorozni akaró ellenség képe jelenik meg. Még a jelenlegi művelődési miniszternek, Mona Muscának is Trianon című film vetítésének hallatán mindjárt Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsváron egy utca továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol a “régi szép időkre” emlékeztető filmeket vetítenek. Az újságárus bódéknál a legionáriusok lapjai meg könyvei találhatók. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 1./
2005. február 1.
Január 29-én tartották tizennegyedszer a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat díjainak átadását. Gulyás Miklós személyében először jutalmaztak olyan írót, aki nem Erdélyben, Romániában él, hanem Svédországból küldi írásait a Látónak. Az író immár nyugalmazott könyvtáros, ötvenhatos menekült. A másik három díjat erdélyi alkotók kapták. Sebestyén Mihály marosvásárhelyi prózaíró harmadszor részesült a Látó nívódíjában. Simonfy József Szatmárnémetiben élő, immár négy kötetes költő; Vári Csaba pedig, aki debütdíjban részesült, még egyetemista, Kolozsváron tanul. /(Máthé Éva): Látó nívódíjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2005. február 2.
Rendkívül élesen kirohant február 1-jén Koltay Gábor Trianon című filmje ellen Gheorghe Funar, Kolozsvár volt polgármestere, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora. A szenátusban úgy fogalmazott: a „Magyarországon betiltott” alkotás merényletet jelent Románia nemzetbiztonsága ellen, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyik bukaresti kereskedelmi tévécsatorna műsorára tűzte a filmet. Gheorghe Funar magyarázata szerint úgy történhet meg, hogy az RMDSZ megzsarolta a Román Humanista Pártot (PUR), amelynek elnökéről, Dan Voiculescuról köztudott, hogy tulajdonosa az Antena 1 televíziónak. Válaszában Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem az RMDSZ-t, hanem az Erdélyi Magyar Ifjak civil szervezetet terheli a felelősség a film levetítése miatt. Az RMDSZ-es honatya helyesbítette Funar kijelentéseit, megjegyezve, hogy a Trianont nem tiltották be Magyarországon, mindössze két televízió zárkózott el attól, hogy műsorára tűzze. Eckstein emlékeztetett rá, hogy Koltay filmjét több mint 300 ezren látták Magyarországon. /Rostás Szabolcs: Trianonja ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 2.
Kolozsváron 2004. októberében a római katolikus egyház keresetet nyújtott be a kolozsvári törvényszékhez, amelyben felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy a Bolyai utca 7. szám alatti ingatlanok adásvételi szerződéseit nyilvánítsa semmisnek, mivel a hivatal a lakásokat jogtalanul adta el. Az említett ingatlanok államosítás előtt a római katolikus egyház tulajdonában voltak, és most a három emeletes, Kolozsvár központjában álló lakóházat az egyház tulajdonába akarja venni. A kolozsvári ingatlankezelési osztály nem hajlandó az általa eladott ingatlanokkal kapcsolatban információkkal szolgálni. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi tanácsosa elmondta: nem kerül sor kilakoltatásra. /Köntös Kőpál Imola: Bolyai utcai ingatlanját pereli vissza az egyház. Senki nem tud bizonyosat mondani a lakók jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 2.
György Attila készülő könyvéből olvasott fel Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön, az íróval Király Zoltán és Sántha Attila beszélgetett. A Tilos kávéház legszebb meséi egy – a szerző által imagináriusnak nevezett – kocsma vendégeiről szóló karcolatokat tartalmaz. A könnyed beszélgetés során kiderült, hogy a szerző /György Attila a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke/ a politikusi pályára az írókat, költőket, papokat tartja megfelelőnek. /Fülöp Noémi: Kávéházi pikareszk sörivókkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 3.
Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át február 2-án Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A sereg című regényével vette kezdetét. Muzsnay Árpád az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Farkas Árpád költő a visszautasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban „nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez”. Terényi János elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. /B. T.: Magyar állami kitüntetést osztottak. Farkas Árpád visszautasította az érdemrendet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Leginkább a romákat és a homoszexuálisokat pellengérezik ki Romániában – derül ki a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanács felkérésére készült felmérésből. A tanács jogi személy, felhatalmazása van arra, hogy közvetlenül büntetéssel sújtsa azokat a személyeket vagy intézményeket, amelyek esetében visszaéléseket tapasztalt. /F. I.: Általános jelenség a diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: 2004-ben a tanácshoz küldött 269 beadványból 189-et oldottak meg eddig, de ezek közül csupán 31 esetben büntettek meg diszkriminációt elkövető személyeket. A médiában is gyakori a diszkrimináció: az Antena 1 televízióadó talk-showját vezető Marius Tuca két alkalommal részesült már büntetésben. Haller István, a Pro Europa Liga programigazgatója elmondta: az általuk jelzett 12 beadvány közül csak egy esetben került sor a diszkriminációt nemzetiségi alapon elkövető személy figyelmeztetésére; hat dossziét visszaküldött a CNCD, mert szerintük nem történt negatív megkülönböztetés. /V. K.: Marius Tucát kétszer részesítették megrovásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Wass Albert igazsága – A gróf emigrált, az író otthon maradt című könyv jelent meg a Szabad Tér Kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában. A könyv Wass Albert öt fia megbízásából íródott, akik felkérték a magyarországi Raffay Ernő történészt és Takaró Mihály irodalomtörténészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bűnösségének, illetve antiszemitizmusának vádját. A kötet harmadik szerzője Vekov Károly, aki az elmúlt ciklusban romániai parlamenti képviselőként hozzájuthatott a Securitate archívumában lévő Wass-anyagokhoz, az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzőkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt. Mit sem törődve a tényekkel, a főügyészség nemrégiben visszautasította a család nevében benyújtott perújrafelvételi kérelmet. /Bizonyíték Wass Albert ártatlanságáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 4.
Február 1-jén Kolozsváron az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ rendezésében, bemutatták a Kárpát-koszorú nemzetközi túra 2004-es expedíciója történetét. Mályi József vezette a kilenc évvel ezelőtti első (téli) és a tavalyi második (nyári) expedíciót is. 2004 nyarán a résztvevők négy és fél hónap alatt, 2500 km-t megtéve, járták végig a Kárpátok gerincét Orsovától Dévényig. Az expedíció útvonala nagyjából egybeesett az ezeréves határral. /Ördög I. Béla: Beszámoló a II. Kárpát-Koszorú Expedícióról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 4.
Ferenczy Annamária színművésznőt /Temesvár/ 55 éves színpadi munkásságáért Hűség-díjjal jutalmazta a Magyar Játékszíni Társaság, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Olaj Részvénytársaság. A díjat Demeter András, a Magyar Játékszíni Társaság elnökségi tagja adta át a népszerű musical, A cigánytábor e heti egyik előadásának végén. A színházigazgató elsősorban kollegaként köszöntötte a 79 éves színésznőt, aki játék- és életkedvével, munkaszeretetével, 55 éves folyamatos színpadi jelenlétével nemcsak a színésztársak, hanem minden színházat kedvelő ember csodálatát kivívta. Ferenczy Annamária a kolozsvári, a nagyváradi társulatokban is működött, közel három évtizede Temesváron szolgálja Tháliát. A temesvári Csiky Gergely Színház örökös tagja és Pro Cultura-díjas. /(Sz. I.): Hűség-díj Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2005. február 5.
Február 4-én Kolozsváron Markó Béla az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel folytatott megbeszélést. – Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát – jelentette ki Markó Béla a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze 350 esetben született kedvező döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi levéltárak anyagának visszaadását is kérik. A romániai egyházak működését szabályozó törvényt – amelynek az egyházi autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia – a román parlament várhatóan az idén fogja elfogadni. Szintén elsődleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása azért, hogy gyakorlatilag is lehetővé váljon a felekezeti oktatás. Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen iskolák fenntartásával járó felelősséget és költségeket. Az egyházak az infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban felügyeleti joggal is rendelkeznének. Az egyházak jelezték, az emberek nem ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték a szövetség vezetőitől, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes előírásokat. /Borbély Tamás: A restitúció felgyorsítását sürgetik az erdélyi magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 5.
Első ízben rendezték meg Magyarpalatkán a vidéki presbiterek találkozóját, a Református Szabadegyetem keretében. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke Kolozs megye fejlesztési stratégiáit ismertette, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója az Európai Unió pályázati lehetőségekről beszélt, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója a közösségfejlesztés és gazdasági fellendülés témakörét járta körül. Végül Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aktuális mezőgazdasági kérdésekről tájékoztatta a mintegy negyven résztvevőt. Makkai János, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye főgondnoka kifejtette: alapvető feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek alapos ismerete. /F. I.: Az EU-csatlakozás kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 6.
IV. Béla király mindhárom leányát a szentek közösségében tisztelik világszerte. Közülük a hosszú évszázadok során a „boldognak mondott” Margit lett a legismertebb, az ő ünnepére hívott az új margittai nagytemplom harangja. Dr. Marton József, a kolozsvári katolikus teológiai kar dékánja celebrálta a szentmisét Horváth Istvánnal, a főegyházmegye tanfelügyelőjével. Egy nagyváradi kettős doktori disszertáció-védést követően érkeztek Margittára. Dr. Marton József először annak a Kodolányi Jánosnak megtéréséről szólt, aki pályája elején regényt írt Boldog Margitról, majd a kommunista időkben időlegesen eltávolodott az egyháztól. Visszatalálását Belon Gellért nyomán Szent Margit által kieszközölt kegyelemnek mondta a szónok. /Tüzes Bálint: Szent Margit ünnepén. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 6./
2005. február 7.
Február 5-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikus tárlata. /Ö. I. B.: Grafikai tükör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 7.
Február 5-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt Balogh Ernő /1882-1969/ geológus professzor erdélyi tájakról készült természetfotóinak kiállítása. A tárlat magyarországi és székelyföldi városok után az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának támogatásával nyílt meg Marosvásárhelyen is. Dr. Balogh Ernő, a kolozsvári egyetem professzora hihetetlen energiával kutatta Erdély földtani kincseit. Ezzel együtt járt a természetjárás és a fotózás is. Főtitkára volt az 1947-ben beszüntetett Erdélyi Kárpát Egyesületnek, főszerkesztője az Erdély című folyóiratnak, fáradhatatlan szervezője az EKE vidéki szakosztályainak. Színdarabot és verset is írt, s a néprajz terén a tulipán ornamentikánk eredetéről készített tanulmányt. 1960-ban 200 képével illusztrálták Románia földrajzi monográfiáját. Dr. Balogh Ernőnek 1969-ben jelent meg Cseppkő világ című könyve, ez a barlangászok és barlangfotósok kézikönyvévé vált. /(bodolai): Hajdani erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2005. február 8.
Emil Boc kolozsvári polgármester kifejtette, elődje, Funar katasztrofális örökséget hagyott maga után. Irdatlan adósságot halmoztak fel, amit az idei büdzséből kell fedezni. Reméli azonban, hogy a 2006-os év már a nagy beruházások éve lesz. Megtört a jég, több olyan nagykövet, nyugati befektető látogatott ide, aki eddig elkerülte Kolozsvárt. Az önkormányzat máris számos, a helyi ipari parkban megtelepedett céggel kötött társulási szerződést, kopogtat a Nokia, a Bosch, a Siemens, a Fuji, a szupermarketeket létesítő Selgros, Carrefour, Cora és a Kaufland. A magyar–román kapcsolatok normális mederbe kerültek. Megrendezik az első nyílt vitát az ásatásokról, rendezik a főtér sorsát. Kolozsvár más magyarországi városokkal is keresi a partneri viszonyt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem új magyar karainak létrehozásával kapcsolatban Boc kijelentette, a BBTE kitűnően működő inter- és multikulturális modell, amely a régió és a világ más egyetemei számára is példát mutat. /Rostás Szabolcs: Magyarország a partnerünk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./