Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika festményeinek kiállítás Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A művész absztrakt iránti vonzalma egyértelmű, ugyanakkor figuratív olajképek is helyet kapnak a tárlaton. /N. J.: Ritmikus formák, beszélő színek. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Megszűnni látszik az RMDSZ parlamenti frakcióiban az eddigi egység. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor kemény szavakkal illette a Cotidianul című román lapnak adott interjúban a kormánypárt mellett elkötelezett csoportot, Markó Bélát, Frunda Györgyöt, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az RMDSZ vezetői nem kötelesek az előzőleg megkötött egyezségek betartására, hiszen ők kizárólag a közösség érdekeit kell hogy figyelembe vegyék – jelentette ki a Koós Ferenc kolozsvári vállalkozó az Euréka – Erdélyi Magyar Vállalkozók Klubjának – elnöke. A magánvéleményét hangoztató vállalkozó szerint az RMDSZ egyes politikusainak gazdasági érdekei fűződnek a kormánypárthoz, ezért támogatják az SZDP-vel való együttműködést. Ezeknek a politikusoknak a kiléte köztudott dolog. /Nem a szerződések, hanem a magyarság érdekei kötelezik az RMDSZ-t Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Kolozsvár talán legelmaradottabb külvárosában, a kardosfalvi temető déli kerítésére mellett van a Bethlen Gábor utca. Ott már csak a temető van, és azután a mező, a szántóföldekkel. Ide száműzték Kolozsvár városi tanácsosai Erdély egyik legnagyobb fejedelmét, Bethlen Gábort. Elmondhatják, magyarokról is neveznek el utcákat Kolozsváron. Az utca nem aszfaltozott, sáros, mezei út. Az újságíró megkérdezte az utcában az embereket, de nem hallottak Bethlen Gábor utcáról, szerintük az utcát Lombului-nak hívják. Az egyik elmondta, Lombului utca, ő itt lakik, ő csak tudja. Kolozsvár új városvezetése jelzi, hogy toleránsabb a magyar közösség igényei iránt. Ezért néhány kolozsvári utcát magyarokról nevezett el. A város magyar tanácsosainak tiltakozniuk kellett volna a méltatlan Bethlen Gábor utca miatt, mert ez látszatintézkedés. Ha semmiképpen sem kaphatja vissza a régi Bethlen utca Bethlen Gábor nevét, akkor talán utolsó megoldásként a mai Gaál Gábor utcának kellene a Bethlen Gábor nevet adni. Ideje volna eldönteni, ki a fontosabb: a nagy fejedelem, vagy a kommunista Gaál Gábor. /Kolozsvári József: Arcul csapták Erdély nagy fejedelmének, Bethlen Gábornak emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., folyt.: dec. 16./

Kovács András karnagy az általa vezetett kórussal, a Vártemplom Psalmus vegyes karával /Marosvásárhely/ részt vehetett dec. 12-én Kolozsváron, a kolozsmomostori új református templomban karácsonyt váró énekkari hangversenyen. Nyolc kórus lépett fel. A házigazdák énekkara után a Kisbácsról, Magyarfenesről, a Szatmár megyei Mezőfényről, Besztercéről, Tordaszentlászlóról, Nagyenyedről érkeztek kórusok a marosvásárhelyieken kívül. Nagy tapsot kapott a két népviseletbe öltözött kalotaszegi kórus, a magyarfenesi és a tordaszentlászlói. /Kovács András karnagy: Karácsonyt váró kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Orbán Sándor 79 éves erdélyi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás dec. 14-én Budapesten, a Magyarok Háza Csontváry-termében. A Budapesten kiállított festmények legtöbbje tájkép, a gyimesi és radnaborbereki tájakat, fenyveseket, havasokat idézik, illetve Kolozsvárt, Nagyszebent, Bethlent, Óradnát. Orbán Sándor Bethlenben született, Kolozsváron él. A tárlat megnyitóján Bartis Ferenc költő, az Összmagyar Testület elnöke a népszavazásra reagáló Csonka Magyarország, 2004. december 5 című versét mondta el. /Guther M. Ilona: Orbán Sándor festőművész kiállítása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Hetedik alkalommal tartotta meg adventi rendezvényét a kolozsvári Szentegyház utcában levő Phoenix könyvesbolt. Magyari Eszter, aki a könyvesbolt vezetője, és Koós Ferenc kolozsvári vállalkozó, a könyvesbolt tulajdonosa minden évben komoly anyagiakat fordít erre hagyományra. Az utóbbi években a kolozsvári magyar főkonzulátus is vállalja ennek a nemes megmozdulásnak a patronálását. Több mint hetven gyermek kapott értékes könyvajándékot és édességet. /Csomafáy Ferenc: Advent könyves ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dec. 14-én mutatták be Létay Lajos Hozzád szóló szavak című verseskötetét Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. A szerelmesvers gyűjteményt Fodor Sándor méltatta. Létay Lajos januárban 85 éves lesz. Verseiért 1952-ben Állami Díjjal tüntették ki. 1957-től aztán elhallgatott, 1967-ig nem jelent meg felnőttekhez szóló kötete, a 70-es évekig jobbára csak gyerekverseit adták ki. Az utóbbi korszakban azonban újra tollat ragadott, a kiváltó ok felesége, Edit halála. A tragédia után írta az emlékező, majd szerelmes verseket. Létay kötött formájú versei között 26 szonett is helyet kapott. /F. I.: Hozzád szóló szavak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Kós András szobrászművész születésének 90. évfordulójára megjelent Élet és rajz címen (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2004) visszaemlékezése. Rajzokban is kifejezte azt a mondanivalót, amelyet szavakban is meg akart örökíteni. Könyve a Kós család hétköznapjait is feleleveníti. Kós Károly alakja ma is a figyelem központjában áll. /Sas Péter: Kós András ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

A gyergyószentmiklósi Gergely Edit egyre ígéretesebb költő-író. Középiskolás korában, a ’90-es évek elején a Stafilokópé című diáklap egyik szerkesztője. A kolozsvári egyetemi évek végeztével hazatért, a helyi tévéstúdió munkatársaként művelődési rovatot vezetett Kavalkád címen. Jelenleg a Krónika munkatársa. Előbb a Látó, idén az Irodalmi Jelen és az EMIL közös irodalmi pályázatának nyertese. Ez utóbbit Para című novellájával érdemelte ki. Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete rendhagyó az erdélyi irodalomban. Gergely Editnek honlapja van, bekapcsolódik a világhálón folyó irodalmi életbe. /Bajna György: Gergely Edit szárnyas lova a földön jár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

Ion Iliescu visszavonta Miron Cozma és 44 másik személy kegyelemben részesítéséről szóló rendeletet. A leköszönő államfő a bányászvezér szabadlábra helyezése okozta közfelháborodással indokolta visszalépését. Cozmát időközben elfogták. Adrian Nastase is elnézést kért, mondán, nem olvasta el figyelmesen a kegyelmi rendeletet, és fogalma sem volt, hogy a listán rajta van Miron Cozma is, különben nem írta volna alá. Szintén sorra elhatárolódnak Iliescutól a párt tisztségviselői, Mihai Tanasasecu pénzügyminiszter kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben Iliescut választják az SZDP elnökévé. /Iliescu visszavonta Cozma kegyelmi rendeletét. A bányászvezért ismét börtönbe csukták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Basescu és Iliescu külön repültek Brüsszelbe Traian Basescu nem volt hajlandó ugyanazzal a repülőgéppel utazni, amellyel Ion Iliescu Brüsszelbe repült. A döntés oka Miron Cozma kegyelemben részesítése volt. Basescu Theodor Stolojan, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok kíséretében egy menetrendszerű járattal repült Brüsszelbe. A megválasztott államfő kijelentette, nem lehetséges, hogy Ion Iliescu egyik kezét neki, a másikat Miron Cozmának nyújtsa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Kolozsvárott, a Szent Kamill Szociális Otthon kápolnájában minden hét végén szentmisét tartanak. Ilyenkor 12–16 ministráns segédkezik Árpád atyának. Ezek a gyerekek három éve rendszeresen együtt imádkoznak az otthon bentlakóival, a környékbeli hívőkkel. Tokay Rozália megkérdeztem a gyerekeket, hogy mit hozzon az angyal karácsonyra? Szinte kórusban válaszoltak, hogy minden magyar megkaphassa a magyar állampolgárságot. A nemzetet megsértették azzal, hogy a nép akaratát semmisnek tekintik egy olyan ügyben, amely kizárólag a nemzet sorsdöntő problémája, írta Tokay Rozália. /Tokay Rozália: Mit hozzon az angyal? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

Dec. 17-én Kolozsváron az egyik iskolában a Millenium Alapítvány, illetve a kolozsvári Tinivár Könyvkiadó magyar nyelvű, ifjúsági ajándékkönyveket adott át a gyerekeknek. Vigh Klára alapítványi elnök gondolta, ha a kisdiákok nem tudnak könyvhez jutni, azon segíteni kell. /Szabó Csaba: Ajándékkönyv-kiruccanás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A Kriterion Napok keretében a Művelődés folyóirat idei négy új kötetét mutatták be. Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a Művelődés helytörténeti, művelődéstörténeti folyóiratot. Elmondta, mintegy hat éve foglalkoznak könyvkiadással is, évente 4–5 kötet jelenik meg a Művelődés Egyesület gondozásában. Az idei év termése: Sas Péter: Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István; Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből; Mostis Károly: Te sehol; Fekete Albert: Kolozsvári kertek. Sas Péter könyve méltó emléket állít Tóth Istvánnak, a festő halálának negyvenedik évfordulóján. A szerző budapestiként egyike a legkolozsváribb magyaroknak. Herepei János kötete a művelődéstörténeti hagyatékból idéz. Ez a negyedik kötet, amely munkáiból megjelenik, Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, Herepei munkásságának jó ismerője mutatta be a kötetet. Mostis Károly: Te sehol című verseskötetét Könczey Elemér grafikus illusztrálta. Fekete Albert udvarhelyi származású szakember, Kolozsváron tanult, jelenleg Budapesten dolgozik. Kötete: Kolozsvári kertek – hiánypótló munka. Kolozsváron a Tranzit Házban folyik a könyvvásár. Az Erdélyi Híradó, Erdélyi Református Egyházkerület, Glória Kiadó, Kalota Kiadó, Koinónia Kiadó, Komp-Press Kiadó, Korunk, Kriterion Könyvkiadó, Kriza János Néprajzi Társaság, Művelődés és a Pergamen Könyvesbolt kiadványai kaphatók. /F. I.: Könyvözön a Tranzit Házban: zajlik az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Megjelent Németh Júlia Lövith Egon /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című monográfiája. A kötetet dec. 23-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a kiadó igazgatója, Káli Király István és a kötet szerkesztője, Jánosházy György mutatja be. A könyvet a szerző és a művész, Lövith Egon dedikálja. /Lövith Egon-monográfia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Dec. 19-én a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a magyar főkonzulátus anyagi támogatásával négyszáznegyven magyar kisdiák tekinthette meg Muszty Bea és Dobay András A kék csodatorta című mesemusicaljét. Szentpéteri István konzul felhívta a gyermekek figyelmét a színházépület előcsarnokában látható Alkotó magyarok itthon és külföldön című tudomány- és technikatörténeti kiállításra. /Ö. I. B.: Előkarácsony a főkonzulátussal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Az elmúlt évad legkiemelkedőbb teljesítményéért járó, a Művészeti Tanács által odaítélt Bánffy Miklós Vándordíjat vehette át december 17-én Senkálszky Endre, érdemes művész. A 90. életévét betöltött művésznek a magyar hivatásos színjátszás 212. évfordulóján nyújtotta át a kitüntetést a kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán Bács Miklós, a tavalyi vándordíjas. /Átadták a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Dec. 17-én Kolozsváron, a Tranzit Házban három, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötettel ismerkedhetett meg a közönség: Óváry Zoltán: Emlékeimből, Franz Hodjak: A kút legendája és Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek. Óváry Zoltán neves orvos, aki az immunológia és allergiológia kutatásának szentelte életét, 90 évesen írta meg önéletrajzi kötetét. A kolozsvári születésű orvos idén töltötte be 97. életévét, és ma is lankadatlan erővel dolgozik. Az Óváry család teadélutánjain több művész megfordult. Az átutazók között volt Ady, Bartók, Kodály, illetve Móricz Zsigmond. Franz Hodjak verseskötetével kapcsolatban felhívták a figyelmet az erdélyi szász és sváb írókra, költőkre. Hodjak évtizedekig élt Kolozsváron, 1992-ben emigrált. Egyike a legelismertebb romániai német szerzőknek. Bartalis János verseit tartalmazza a válogatás. /F. I.: Kriterion – könyvek délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Dec. 18-án Kriterion-Napok záró mozzanataként bemutatkozott a magyarországi Széphalom Könyvműhely és a Magyar Napló. Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője elmondta: 1989-ben alakult a lap, tizenegy éve jelenik meg havi rendszerességgel. Mezei Katalin az Írók Szakszervezete kiadójának, a Széphalom Könyvműhelynek képviseletében elmondta: a kiadó azzal az elképzeléssel alakult 1989-ben, hogy végre cenzúra és bármiféle hatalmi beleszólás nélkül, a szerzők kiadójaként működjék. Évente 20–30 könyvet adnak ki, a példányszámot sok minden befolyásolja. /F. I.: Véget ért az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány hagyományosan az adventi napokban rendezi a téli könyvvásárt, idén dec. 16-án, a kolozsvári Művelődés Egyesület közreműködésével, amely másnap Szilágycsehen folytatódott. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke köszöntötte a közönséget és a nemrég megalakult, ez alkalommal először bemutatkozó Művelődés Kamarakórust. A könyvvásárra a Művelődés folyóirat számait, antológiáit, zsebkönyveit és a Kriterion Könyvkiadó újdonságait szokták elhozni. Egyed Ákos professzort, az idén 145 éve alakult EME elnökét, hetvenötödik születésnapja kapcsán köszöntötték. Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790–1914 című legújabb tanulmánykötetét mutatta be. Szüksége van nemzetünknek az időnkénti figyelmeztetésre, mutatott rá Egyed Ákos, ilyen volt a december 5-i sikertelen népszavazás, amely megmutatta, hogy minden téren meg kell erősödnie a nemzetnek. /Gáspár Attila: Szilágysomlyó, Szilágycseh. Hagyományos adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Tizenöt évvel ezelőtt, 1989. december 22-én jelent meg az addigi Igazság helyébe lépő Szabadság első száma. A Szabadság megőrizte legnagyobb példányszámával kivívott első helyét helyi-regionális napilapként, nyelvtől függetlenül, Kolozsváron. Mindeközben Kolozs, Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy mellett Szeben megye magyar napilapjává is vált. /Balló Áron: Tizenöt évesek lettünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Bemutatták Tatár Zoltán Pillantás a Fellegvárról /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét Kolozsváron, a Pata utcai református templomban. Tavaly ismerkedhetett meg a közönség korábbi, Kincses külváros című könyvével. Ez a korábbi kötet a kisembereket mutatta be, ők Kolozsvár kincsei, mondta el Makkay József felelős kiadó. Jelen kötet a könyv kolozsvári emlékek rendszere. A régi időkre visszanyúló emlékek lelki otthonná teszik a várost. /F. I.: Pillantás a Fellegvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Vetró András Kézdivásárhelyen élő szobrászművész /sz. Temesvár, 1948/ apja, Vetró Artúr szobrászművész nyomdokaiba lépett, aki Kolozsváron, a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászatot tanította. 1989 októberében együtt állítottak ki édesapjával. Apja 1992-ben meghalt, és abban az évben volt kettőjüknek gyűjteményes emlékkiállításuk. András fia az Incitato lovas művésztábor vezetője, másik fia, Barna a fiatal művészek Udvartér nevű megnyilvánulásának szervezésében vállal oroszlánrészt. Fábián Ernő filozófus plakettjét leleplezték Kovásznán, jövőre pedig a Barcsay Jenő plakettje lesz felavatva. Vetró András a hagyományos módszereket alkalmazza, főleg híres emberek mellszobrait, plakettjeit készíti el. /Farkas Imola: Műterem az udvartérben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A Magyar Játékszíni Társaság Hűség Díjat adott át Szabó Duci marosvásárhelyi színművésznek. A művésznő több mint száz szerepben lépett színpadra, pályafutását Kolozsváron kezdte, majd 1946-tól hosszú évekig a marosvásárhelyi társulatnál játszott, ahová nyugdíjaztatása után is még sokáig visszajárt. Szabó Duci mellett Soós Angéla szatmári, Ferenczy Annamária temesvári, Bugár Béla komáromi és Medve Sándor szabadkai színész részesült a Magyar Játékszíni Társaság idei Hűség Díjában, az életműdíjat pedig R. Fazekas Piroska szabadkai művésznőnek nyújtották át. A társaság minden évben azoknak a határon túli színművészeknek adja a díjat, illetve a vele járó pénzösszeget, akik hosszú évtizedeken át, időskorukig művészetükkel szolgálták a színházat és a közönséget. /Antal Erika: Díjátadás garzonlakásban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./