A nagyenyedi gyökerekkel rendelkező Lőrincz Lehel 1959-ben végezte el Kolozsváron főiskola szobrász szakát. 1960-tól rendszeresen szerepel országos, megyei és egyéb csoportos tárlatokon, de egyéni kiállításainak jegyzéke is gazdag. Sorra jelennek meg köztéri szobrai az erdélyi helységekben, a kortárs művészek közül talán a legtermékenyebb ilyen vonatkozásban. Egykori iskolájában, a nagyenyedi Bethlen Kollégium udvarán helyezték el az Apafi Mihály fejedelem-szobrát, a szilágybagosi hősök emlékét idézi turul madaras emlékműve és 2001-ben Szilágysomlyón felavatták Báthory István fejedelem szobrát, Szilágylompérton Ady Endre-szobrát, Szilágykrasznán bronz Petőfi-mellszobrát. A művész távlati tervei közt szerepel Pápai-Páriz Ferenc szobrának az elkészítése is, amelyet egykori iskolájának szeretne juttatni. A Bethlen Kollégium falait egyébként már eddig is számos Lőrincz Lehel-mű díszíti: a Barabás Miklóst, Kőrösi Csoma Sándort, Hermányi Dienes Józsefet, Áprily Lajost, Berde Máriát idéző domborművek sora. /N. J.: Lőrincz Lehel köztéri szobrai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

„A Kárpát-medencei református gyülekezetek, a kisebbségi sorban élő magyarság fájdalommal és keserűséggel vette tudomásul – a többségi igen ellenére – a magyarországi népszavazás eredménytelenségét" – áll abban a nyilatkozatban, amelyet a Magyar Református Egyházak Generális Konventje dec. 22-án kolozsvári ülésén fogadott el. A testület a kettős állampolgárságról rendelkező törvény kidolgozásával kapcsolatos javaslattételre biztatja a határon túli testvéregyházakat is. A zsinat továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közreműködést. Az Országgyűlést arra kérték, hogy foglalkozzon a határon túli magyarok helyzetének jogi rendezésével. A testület a magyarországi és a határon túli református egyházak közötti együttműködést is áttekintette. Advent első és második vasárnapján mintegy 500 határon túli református lelkipásztor érkezett Magyarországra, hogy igét hirdessenek az ottani közösségeknek. Ezt a kezdeményezést folytatni szeretnék, ezért elhatározták, hogy 2005. március 13-án és 20-án a magyarországi meglátogatott gyülekezetek képviselői határon kívüli vendégszolgálatra indulnak. /Borbély Tamás: Magyarországi lelkészek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Hetvenötödik életévében meghalt Szabó Gyula író /Homoródalmás, 1930. szept. 11. – Kolozsvár, 2004. dec. 21./. A Gondos atyafiságot huszonöt éves korában írta, s azóta regények folyama áradt a tollából. Legutóbbi kötete a Kényszerpályák címet viseli, alcíme: Emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről. Idén Homoródalmáson, a szülőfalu templomában átadták neki a Hargita megye díjat. /Ferencz Imre: Elhunyt Szabó Gyula (1930–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./ Ismert munkái: A sátán labdái I-IV. (regény, 1978-1981/. Volt egyszer egy gyermekkor /1979/, visszaemlékezéseit tartalmazza Képek a kutyaszorítóból (I-II. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001, III-IV. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002)

Megjelent Herepei János posztumusz munkája: Kolozsvár történeti helyrajza, Sas Péter szerkesztésében, a Művelődés kiadásában. Herepei János /Kolozsvár, 1891-Szeged, 1970/ Kolozsváron az egyetemen magyar-történelem-régészet szakot végzett. 1914-ben Pósta Béla egyetemi intézetében segédarcheológusként alkalmazta. A román egyetem kötelékében csak rövid ideig régészkedhetett, az Árpád-kori sírok azonosítása miatt eltávolították az egyetemtől. 1925-1938 között a Minerva nyomda könyvelője volt, emellett kutatott, az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőri tisztségét is betöltötte. 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A világháború végén parancsot kapott, hogy a múzeum legértékesebb darabjait ládában menekítse. Az érkékes anyag 1945 márciusában az zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elégett. Herepei hibásnak érezte magát a parancs végrehajtásáért, a háború után nem tért haza, három évig Keszthelyen nyomorgott. 1947-ben Bonyhádra költözött, hogy a hazatért bukovinai székelyek Székely Múzeum Egyesülete által felállítandó múzeumát vezesse. 1950-ben a hatóságok a múzeumot felszámolták. 1953-ban Kajdacsra költözött, itt kezdte meg jegyzeteit feldolgozni. 1957-től felfigyelt munkásságára a szegedi egyetem irodalmi tanszéke. Biztosították neki a kutatás feltételeit. 1961-ben családjával Szegedre költözött. A szegedi egyetem Adattár a XVII. Századi szellemi mozgalmaik történetéhez címmel három kötetben kiadta cikkeit, tanulmányait. Élete főműve soká váratott megjelenésére /A Házsongárdi temető régi sírkövei, Budapest, 1988/. Herepei kéziratos hagyatékában több kéziratos munka fennmaradt. Sas Péter Kolozsvár múltjának kutatására szakosodott. Neki köszönhető Herepei értékes munkájának kiadása. /Gaal György: Kolozsvári helynevek vallatója. = Helikon, dec. 25., 24. sz./ Előzőleg Herepei könyvéről: Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 3./ Megjegyzés: Meg kell említeni Asztalos Lajos hatalmas munkáját: a Szabadságban folytatásokban közli – betűrendbe rakva – Kolozsvár minden utcájának összes elnevezését, történelmi múltját, megemlítve az utcában található fontosabb épületeket, intézményeket, gyárakat is. 2004-ben egész évben folytatódtak közlései. A 2004. dec. 15.-i számnál a K betűnél tartott. Ízelítőül az alapos adattárból: „1497: Kysmesterwczaya [Kmk II. 159.]; 1570: "Janos deak Kismester vchay" [Élő 24.]; 1572: "Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara" [LvLtTörJk III/3. 13–63.]; 1589: kleyn meister gasse (’kismester utca’) [Gold 119.]; 1695: "a Széna Utczától Kis mester utczára által menő Sikátor" [Élő 24.]; 1696: "Platea angustae [...] qui [...] ex [...] Platea Széna Uccza in Plateam vulgo Kis Mester uccza nominatam ducit" (’a Széna utcából a közönségesen Kismester utcának nevezett utcába vezető szűk utca’) [Kvtel 67.]; …” /A Kismester utca leírása folytatódik, Asztalos idézett Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című verséből is, az utca eredetéről pedig ismertette Szabó T. Attila és Cholnoky Jenő véleményét.

Dr. Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. –Jilava, 1952. dec. 6./ Rómában tanult, egyházjogbó1 és teológiábó1 doktorált. A nagyváradi és a kolozsvári egyetemen teológiát tanított. 1942-ben nevezte ki a pápa a szatmári római katolikus egyházmegye püspökévé és a nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzójává. Kormányzása idején 14 új plébániát alapított. Az egyházüldözés idején 1948-ban egy kormányrendelet megszüntette főpásztori működését. Két évvel később Kőrösbányára internálták, 1952 márciusában pedig a Bukarest melletti Jilavára vitték. Az ottani börtönben halt vértanúhalált. Reizer PáI püspök 1995-ben kezdeményezte Scheffler János püspök boldoggá avatását. Szülőfalujában, Kálmándon most szobrot állíttattak a tiszteletére. Az életnagyságú szobrot Vida Zoltán budapesti szobrászművész készítette. A püspök szoboralakja magához öleli a keresztre feszített Jézus szobrát, jobb kezét áldásra emeli. Schönberger Jenő püspök szentelte meg a szobrot december 5-én. Ez alkalommal dr. Bura László bemutatta Köztünk élt – Scheffler János Szatmár vértanú püspöke című új könyvét. /Nagy Karolina: Szatmár mártír főpásztorára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 26./

Dec. 27-én ülésezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottsága, amelynek végeztével Tőkés László elnök, valamint Szilágyi Zsolt és Fodor Imre alelnökök tájékoztatták a sajtót. "Remény van az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködésre" – jelezték. "Az RMDSZ most zászlajára tűzte az autonómia kérdését, de félő, nehogy megint »megfeledkezzék« róla" – mondták. Az EMNT párbeszédet szeretne kezdeményezni minden olyan RMDSZ-platformmal, hazai és magyarországi párttal, amelytől támogatást remél az autonómia ügyének előrehaladásában. /Ö. I. B.: Összehívják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Keresztény Egyetemi Estet rendeztek Kolozsváron, melyen dr. Pásztori-Kupán István, teológiai tanár tartott előadást A Szent Korona üzenete címmel. A következő összejövetelükön Benkő Tímea, teológiai asszisztens tartott előadást az egyházi és ifjúsági énekek kapcsolatáról, tartalmáról. /Fehér Attila, Hankó Szilamér: Keresztény Egyetemi Est Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári székházában tartotta az év utolsó bővített elnökségi ülését. A napirenden a Magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az RMGE közötti megállapodás féléves kiértékelése, a jövő évi programtervezet és eseménynaptár összeállítása és jóváhagyása, valamint a gazdaképző tanfolyamok kiértékelése szerepelt. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az egyesület elnöke, Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője és tíz erdélyi megye (csupán Beszterce-Naszód hiányzott) elnökségi tagjai vettek részt. Az ülésen az Erdélyi Gazda havilap támogatásáról, további szakmai és ismeretterjesztő könyvek kiadásáról döntöttek. Tizenkét megyében állandó jellegű mezőgazdasági szaktanácsadást működtetnek a jövőben. Az RMGE doktoranduszi, mesterképzői, posztlíceális képzésen tudományos fokozatok megszerzéséhez ösztöndíjakat osztanak ki. /Barazsuly Emil: Bővítik a szakmai továbbképzést a gazdák számára. RMGE elnökségi gyűlés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Tokay Rozália a Szent Kamill Szeretetotthon /Kolozsvár/ lelkes vezetője negyedik éve hívja meg az év utolsó napjaiban támogatóikat. Többször is megpróbálták megfosztani őket a jól felszerelt épülettől. Megnyerték az ellenük indított valótlan vádakat tartalmazó pert, és most már ezt a gyönyörű, a maga nemében az országban egyedülálló épületet hivatalosan is saját tulajdonuknak tudhatják. Anyagi támogatást, az elmúlt négy év alatt, még mindig nem kaptak az államtól. Külföldről kapott használt ruhák eladásából tartják el magukat. Tokay Rozália köszönetet mondott a két orvosnőnek, dr. Vekov Ildikónak és dr. Zsoldos Andreának, amiért önzetlenül szolgálják az intézményt. /(Csomafáy Ferenc): Szent Kamill szeretetotthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Október 8-án iktatták be hivatalába a romániai evangélikus–lutheránus egyház új püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. A negyvenesztendős új egyházi vezető a múlt héten Csíkszeredában tett látogatást. Pénzforrások hiányában nehezen lehet egy működő költségvetést összeállítani. El kellene érni, hogy Romániában átgondolt pénzügyi terv alapján történjék az egyházi finanszírozás. Nem lehet arra hagyatkozni, hogy a nagy külföldi egyházak segélyéből fognak megélni. Az evangélikusok Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön építettek új templomot, de 15-20 más típusú épülettel is gazdagodtak 1989 óta. Több gyülekezetben épült kultúrház, gyülekezeti ház, ifjúsági ház. – Közösen a református és unitárius egyházzal a Kolozsvári Protestáns Teológián folyik a lelkészképzés, de a budapesti evangélikus teológia is nyitott számukra. /Takács Éva: Egymás templomában otthon kell lennünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Ambiciózus kormányprogrammal indult útjára az új kabinet, ezeknek egy része a romániai magyarságot is érinti. A korrupció kérdését a kormányprogram kiemelten kezeli. A tanügyi fejezet leszögezi az anyanyelvi oktatási hálózat fejlesztésének szükségességét. A fejezet nem tartalmazza a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozását, megállapítja azonban, hogy a kisebbségek nyelvén állami egyetemeken működő karok létrehozásának intézményi feltételeit jogi keretek kidolgozása révén kell megteremteni. A kormány felvállalja, hogy befejezi a földek visszajuttatását az egykori tulajdonosoknak. A kisebbségi törvény kidolgozását is kezdeményezik a kormányprogram szerint, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálását. A kormányprogram az egész napos magyar nyelvű rádiózást és tévézést is tartalmazza. /Borbély Tamás: Széles körű decentralizációt tervez a kormány. A magyarságot érintő fontos dolgok is megtalálhatóak a kormányprogramban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Kolozsváron a Bethlen Gábor utcához hasonló sorsra jutott a II. Rákóczi Ferenc utca is. A II. Rákóczi Ferenc utca nem szerepel a várostérképeken. Kolozsváron a Rákóczi utat már csak a magyarok nevezik továbbra is annak. Ez az utcanév hivatalosan a múlté. A Macesului utcából nyíló ösvény nyomorúságos viskókhoz vezet. Ezt nevezték el most II. Rákóczi Ferenc utcának. /Kolozsvári József: Bethlen Gábor után II. Rákóczi Ferenc emlékét is arcul csapták... Utca elnevezési tragikomédia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ A Bethlen Gábor utcáról: Kolozsvári József: Arcul csapták Erdély nagy fejedelmének, Bethlen Gábornak emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. dec. 13., folyt.: dec. 16./

Napvilágot látott dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária nagyváradi teológia-professzor Értelem és bizalom /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ címmel Izrael bölcsességirodalmának teológiáját magyarázó első könyve. A kolozsvári Teológia, majd a Partiumi Keresztény Egyetem professzoraként évtizedekig tanulmányozta, értelmezte a Biblia tanításait. /Balla Tünde: Izrael bölcsességirodalmáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Feltűnés nélkül próbál megszabadulni a kolozsvári városvezetés a Funar-korszak örökségétől. Emil Boc polgármesterré választása után a trikolór színű szemeteskukák már eltűntek, a szintén háromszínűre festett padok átfestése is folyamatban van. Most pedig a főtérről elszállították a Gheorghe Funar volt polgármester kezdeményezésére felállított Traianus-oszlop másolatának talapzatát. A kőalapot 1997-ben állította fel a nacionalista Gheorghe Funar városvezető. /Lázár Lehel: „Eltűnt” a tervezett Traianus-oszlop talapzata= Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

A Márton Áron szobor engedélyezését tárgyalják a kolozsvári városrendészeti bizottság ülésén. A megrendelő a Szent Mihály plébánia, a közel három méter magas egész alakos szobor Bocskay Vince szovátai művész alkotása. A szobrot a Főtér északi oldalán, a Szent Mihály-templom mellett tervezik elhelyezni. /Kiss Olivér: Márton Áron szobra a Főtéren? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Egyhangúlag hozzájárultak a kolozsvári városrendészeti bizottság tagjai a Szent Mihály-plébánia azon kéréséhez, hogy Márton Áron püspök szobrát állítsák fel a Főtéren. Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását minden valószínűség szerint az ősz folyamán leplezik le. Az engedélyeztetési folyamat körülbelül két-három hónapot tart. Emil Boc polgármester gyorsított eljárással kibocsátja majd a szükséges építkezési engedélyt. /(k. o.): Bizottsági igen a Márton Áron-szoborra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Gazdag tartalmú évkönyvvel örvendezteti meg olvasóit a kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap, amely ezúttal a papokat, Isten szolgáit állítja a figyelem középpontjába. Az évkönyvben írások olvashatók Majláth püspök nevelési elveiről, Scheffler János szatmári megyéspüspök (1952-ben halt vértanúhalált a börtönben) szellemiségéről és életpályájáról, az egyházmegyék történelmi eseményeiről. Dr. Jakubinyi György Szentek és hitvallók Erdély földjén című összeállításában a 2002-es népszámlálás adatait hasonlította össze az 1992-es évével. /Fodor György: Vasárnap Évkönyv – 2005. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Kolozsváron zsúfolásig megtelt a Protestáns Teológia díszterme, ahol Koltay Gábor Trianon című filmjét vetítették az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett erdélyi körút első állomásán. Budapesten az egyetlen moziban vetített filmnek óriási sikere lett: hat hónap alatt háromszázezer ember nézte meg. A nagy közönségsiker ellenére a mozi-hálózatok egyike sem vállalta a film vetítését. Vasárnaponként a HírTV kezdte el sugárzását. A filmben Raffay Ernő történész, Trianon-kutató a kiegyezés utáni Magyarországra vezeti vissza a nézőt. A cselekmény nem áll meg a Trianonnál, hanem nyomon követi a trianoni traumának kitett különböző nemzetrészek XX. századi leépülését. /Makkay József: Trianonról őszintén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Törvénytelennek minősítette Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének romániai vetítéseit Mona Musca művelődési miniszter. A filmet hat erdélyi városban mutatják be, a turnét az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete kezdeményezte. Az EMI megdöbbenéssel értesült Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentéséről. „A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük az – kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. A feljelentés nem ért célt, nem félemlített meg minket, annak ellenére sem, hogy a csíkszeredai filmvetítést követően a rendőrség nyomozást indított. Kolozsváron, a január 7-i rendezvényen elhangzott ígéretnek megfelelően, 2005. január 20-án, csütörtökön a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, du. 6 órától újra levetítjük a Trianont” – áll az EMI közleményében. /Musca: Törvénytelenül vetítik a Trianon című filmet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Király Zoltán Lejárhatás című harmadik verseskötetét mutatták be január 10-án Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön. A gondolattöredékekből és emlékfoszlányokból Király Zoltán újra és újra megteremti a maga költői birodalmát. A kötet nem csupán kocsmaverseket és tolvajballadákat tartalmaz, a „közéleti líra” kései leszármazottai is feltűnnek benne. /A távolságtól a tartásig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Bukaresti és marosvásárhelyi bemutatása után Kolozsváron is megismerkedhetett az olvasóközönség Florica Ichim Tompa Gábor. Beszélgetések hat felvonásban /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című színházi témájú könyvével. A könyvbemutatón jelen volt Váli Éva fordító is, a könyv ugyanis előzőleg román nyelven jelent meg. A kötet szerzője neves román színházkritikus. /Köllő Katalin: A hiábavalóság könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Politikai egyeztetések tárgya a különböző decentralizált megyei intézmények vezető tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelően kérne a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeiből. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelő módon látnák el ezeket a funkciókat. Több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, jelenleg azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségű vezető, mindössze három főről tudnak, alacsonyabb beosztású vezetői funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni. A kataszteri hivatal volt vezetője, Sztranyiczki Szilárd például kiváló szakember, akit nyilván politikai okokból távolítottak el, jelezte Eckstein-Kovács Péter. A kultúra területén nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezető beosztású szakemberre. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Arányosan osszák el a megyei vezető tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Wass Albert könyvei tavaly is keresettek voltak a kolozsvári könyvesboltokban, ezzel szemben Kertész Imre művei iránt csökkent az érdeklődés – derült ki a Szabadság végezte körkérdésből. Az erdélyi kortárs szerzők közül Kovács András Ferencet, Láng Zsoltot és Orbán János Dénest kedvelik, a külföldiek közül Paulo Coelho és Gabriel Garcia Marquez aratott sikert. A kolozsváriak a helytörténeti kiadványok iránt is érdeklődnek. Nyírő József alkotásai kelendőek, Kós Károly, Bánffy Miklós, Szilágyi Domokos, Reményik Sándor művei is népszerűek. Sütő Andrásnak a Neptun Kiadó által piacra dobott műveit is sokan keresték. /Borbély Tamás: Mit olvasnak a kolozsváriak? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Január 13-án Marosvásárhelyen nem mutathatták be a Trianon filmet, ehelyett a Vártemplomban Koltay Gábor, a Trianon-film rendezője és Raffay Ernő történész tartott előadást. Kolozsváron, Székelyudvarhelyen rendőrségre hurcolták és 50-50 millió lejre büntették a szervező fiatalokat. Mivel nyíltan nem tilthatják be a filmet, a büntetés az engedélyezés elmulasztására hivatkozva történt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét szerint nem legális a büntetés. A kormány részéről a feljelentés (Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentette a szervezőket) nagyon nagy hiba, mert a kormánypártok között jelenleg is tárgyalások folynak a kultuszminisztériumi helyek betöltéséről. Ráadásul a Vártemplom nem mozi. Az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ EMI Trianon velünk él című közleménye szerint megdöbbenéssel értesültek a miniszter asszony tettéről, és megerősítik: a feljelentés nem helytálló, mivel az alkotást egyetlen helyszínen sem moziban vetítették/vetítik, hanem kulturális rendezvény keretén belül. Mint írják: „A feljelentés azért is meglepő számunkra, mivel a decemberi választásokon győztes pártszövetség változásokat ígért a romániai állampolgárok számára, azonban úgy tűnik, semmi sem módosult tavaly óta, amikor is a Wass Albert-felolvasómaraton miatt jelentették fel a marosvásárhelyi és kolozsvári EMI-s szervező csapatot, ugyancsak mondvacsinált indokok alapján. A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük – a jelenleg kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében.” /Nagy Botond: Nem mutathatták be a Trianon- filmet! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./