Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. május 14.
Újabb öt fiatal képzőművész kapott a Communitas Alapítványtól egy éves szakmai ösztöndíjat: Kiss Melinda kolozsvári keramikus, Debreczeni Botond kolozsvári festőművész, Részeg Botond csíkszeredai grafikus, Márton Katalin papírművészettel foglalkozó nagyváradi alkotó és Baász Orsolya sepsiszentgyörgyi grafikus. /(n): Sikeres pályakezdő képzőművészek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 14.
Kolozsváron május 13-án adta át a kolozsvári sajtó azokat a díjakat, amelyeket a különböző sajtóintézmények olyan személyeknek ajánlottak fel, akik tevékenységükkel a leginkább hozzájárultak a közösség szolgálatához az elmúlt év során. A Szabadság napilap díját Balló Áron főszerkesztő Balázs-Bécsi Attilának, a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány elnökének nyújtotta át, aki hozzájárult Szamosújvár művelődési élete felvirágoztatásához. /Balázs-Bécsi Attila Szabadság-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 14.
Aszalós János díjat kapott Herédi Zsolt, a kolozsvári Kismamaklub programvezetője, aki Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea zenepedagógus munkatársaival együtt vehette át a kitüntetést. A Kismamaklub új és hiánypótló nonprofit civilszerveződés, amely úttörőnek számít az országban még alig létező szociális háló megteremtésében is a karitatív segélycsomagok szétosztása révén. A Bolyhos zeneóvoda rendszeresen vezeti rá a szülőket, hogyan lehet és kell szervesen beépíteni a kicsinyek harmonikus testi-lelki fejlődésébe a muzsikát. A kezdeményező Herédi Zsolt szociológus legfőbb érdeme kiváló szervezői tevékenysége. /Kitüntetés a Kismamaklub szervezőinek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 14.
Megjelent a Pohárnyi fény /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, Kolozsváron élő román és magyar költők kétnyelvű antológiája, a városi tanács és polgármesteri hivatal támogatásával. Molnos Lajos szerkesztő, a válogatás összeállítója elmondta: több szempontból is nagy jelentőségű ez a kötet. /F. I.: Pohárnyi fény – Kolozsvári kortárs költők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 16.
Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Botrányba fulladt márciusi kolozsvári látogatása után Eörsi Mátyás most a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ) küldöttségével Bukarestbe látogatott. Eörsi Mátyás kijelentette, azzal, hogy a magukat radikálisnak hívő magyarok Gyurcsány Ferenc március 15-i üzenetét kifütyülték, a román miniszterelnökét viszont megtapsolták, igazi liberális politikát valósítanak meg, mert tudomásul veszik, hogy miközben a romániai politikai nemzet tagjai, kulturális önazonosságuk magyar. Asztalos Lajos kifejtette, „mi nem hisszük magunkat sem úgynevezett radikálisnak, sem fasisztának – ahogyan egyes elvtársai a velük egyet nem értőket nevezik –, még kevésbé nyilasnak – ahogyan kolozsvári látogatásakor az ez ellen tiltakozókat ő vagy egyik cimborája minősítette –, hanem egyszerűen olyan magyarul beszélő magyarnak, aki ragaszkodik önazonosságához, aki nem akar Magyarországra telepedni, aki szülőföldjén akarja nyelvét, hagyományait, anyanyelvi műveltségét megőrizni”. Eörsi nem akarja tudni, miért fütyülték ki Erdély-szerte Gyurcsány Ferenc üzenetét. Azért, mert az, aki december 5-e előtt minősíthetetlen kampányt folytat a magyarországi szavazók meggyőzésére, március 15-én ne üzenjen semmit, mintha mi sem történt volna. Eörsi Mátyás „ne akarjon bennünket magyarul beszélő románnak minősíteni, mert nem megy. Mi a magyar nemzet része vagyunk!” – írta Asztalos. A politikai nemzet fogalma az egységes nemzetállam velejárója. Eörsi Mátyás, a magyar miniszterelnök tanácsadója ezt tudja. mégis ennek a híve. /Asztalos Lajos: Eörsi Mátyás és mi, „magyarul beszélő románok”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Lemondott a hétvégén a román írószövetség elnöke, Eugen Uricaru, miután a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Szekuritáté besúgója volt. Az 58 éves Uricaru közölte: azért mond le, mert a vádaskodások miatt kialakult légkör nem használ az írószövetségnek. Tagadta, hogy a Szekuritáté informátora lett volna, cáfolta, hogy megfigyelte volna Doinea Cornea kolozsvári emberjogi harcost és Nicolae Steinhardt antikommunista írót, szerzetest, és jelentéseket írt volna róluk. Doina Cornea megkapott több rá vonatkozó aktát a Szekuritáté egykori irattárából, ezekből szerzett tudomást Uricaru ellene irányuló tevékenységéről. Cornea előbb magánlevélben szólította fel lemondásra az írószövetség elnökét, majd amikor nem kapott választ, nyilvánosságra hozta az iratokat. Uricaru számos fontos pozíciót foglalt el a rendszerváltás után a bukaresti külügyminisztériumban. Később a közszolgálati rádió egyik vezetője lett, majd 2001-ben megválasztották az írószövetség elnökévé. /S. M. L.: Lemondott a román írószövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Május 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) székhelyén zajlott le a II. Számítástechnikai nyomdászkonferencia, hazai és anyaországi részvétellel. Boros János alpolgármester Kolozsvár nyomdaipari hagyományait és kilátásait hangsúlyozta. Köllő Gábor, EMT-elnök pedig az idén 15. születésnapját ünneplő társaság eredményeire utalt (6 fiók, 10 szakosztály, 900 tag, évente 10 nemzetközileg is elismert tanácskozás). Romániában hiányosság, hogy a mai napig nincs nyomdászképzés. A várható változások azokat a nyomdákat fogják érinteni a leginkább, amelyek tőkeszegények, elavult technológiájúak. /Ördög I. Béla: II. Számítástechnikai nyomdászkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Május 14-én Kolozsváron, a Korunk Galériában Lövith Egon festményeiből és grafikáiból nyílt kiállítás. Németh Júlia műkritikus ismertette a nyolcvankét éves mester életét, művészi pályáját. Lövith Egon megjárta a koncentrációs tábort, ennek ellenére a mai napig megőrizte munkakedvét, pozitív életszemléletét. Kántor Lajos szólt a Mentor Kiadó által néhány hónapja Németh Júlia tollából megjelentetett Lövith Egon-monográfiáról. /Ö. I. B.: Lövith Egon tárlata a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 17.
Újabb sikert aratott Emil Boc kolozsvári polgármester, megválasztása óta először fogadott miniszterelnök-helyettest. Kolozsvár mostani polgármesterét május 16-án romániai látogatása során Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes kereste fel. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja politikusa a találkozó után elmondta: az Európai Unióban népszerűsíteni fogja Kolozsvárt és a város nagy múltjában és jelentős gazdasági potenciáljában rejlő lehetőségeket. Csáky a Bihar megyében élő szlovák kisebbséget is felkereste, a helyi közösség iskoláinak pedig tankönyvet és számítógépet hozott. /B. T.: Csáky–Boc találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2005. május 17.
Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, érezhető egy elmozdulás a magyar befektetők részéről Románia iránt. Jelenleg Kolozs megyében Magyarország áll az első helyen a külföldi befektetők rangsorában. 2004 június végéig 565 magyar résztulajdonú céget jegyeztek be, amelynek összbefektetése 114 millió dollár. A statisztikai adatok néha csalnak. Ebben az esetben a 114 millió dollárból 82 millió a MOL Rt. befektetése, amelynek székhelye Kolozsváron található ugyan, de az igazi befektetései szerte az országban vannak. A MOL nélkül a rangsorban Magyarország csak a 4–5. helyen áll Kolozs megyében. Sok magyarországi befektető érdeklődik Kolozs megye iránt. A magyar tőke nagyon óvatos, bizalmatlan. /Ördög I. Béla: Indokolatlan a magyar tőke habozása Erdély küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2005. május 17.
Temesváron kollégák, ismerősök, színházbarátok körében ünnepelte május 13-án 79. születésnapját Ferenczy Annamária (Maya), a Csiky Gergely Állami Színház idén Hűség-díjjal kitüntetett tagja. A ma is töretlen lendülettel dolgozó magyarláposi születésű művésznő zene- és színiakadémiát végzett. Játszott a Kolozsvári Magyar Operában, a Nagyváradi Állami Színházban, az 1960-as évek második felében szerződött a temesvári magyar társulathoz. Több mint fél évszázados pályafutása során több mint 250 szerepben lépett fel. /P. L. Zs.: Mayát ünnepelték a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2005. május 17.
Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./
2005. május 18.
Kolozsvár belvárosában eddig még nem látott felirat jelent meg a Rich Life elnevezésű üzlet ajtaján: Tilos a romák belépése. A tulajdonosok a szöveget azért függesztették ki az üzlet bejáratára, mert a múlt héten egy roma nőkből álló csoport 16 millió lej értékű ruhát lopott. A tulajdonos már eltávolította a diszkriminatív feliratot. Pár évvel ezelőtt a Monostor negyed egyik bárjának bejáratánál jelent meg hasonló jellegű felirat. A fogyasztóvédelmi hivatal kiszállt a helyszínre, és megbüntette a tulajdonost. /Kiss Olivér: Faji megkülönböztetés Kolozsvár belvárosában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 18.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Közgazdász Klubja (KGK) az idén ismét megszervezte gazdasági témájú bukaresti útját. A múlt héten 26 egyetemista látogatta meg a Bukaresti Román Értéktőzsdét, a Román Nemzeti Bankot és a parlamentet. /Kovács Imola: Magyar közgazdászok a román fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 18.
Kolozsváron a Farkas utcai református templomban immár negyedszer rendezték meg a pünkösdöt megelőző hangversenysorozatot. Balázs Ágnes és Balázs Attila, a templom kántor-orgonistája, illetve fiatal lelkésze, magas színvonalú művészi műsort valósított meg a május 9–14. között lezajló koncertsorozattal. Többek között Lantos István budapesti zongora- és orgonaművész koncertezett, a hangversenysorozat zárókoncertjén a budapesti Magyar Rádió Énekkara lépett fel. Az est fénypontját Kodály remekművei alkották. /Kulcsár Gabriella: IV. pünkösdi hangversenysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 18.
A Magyarság feltámadása elnevezésű menet március 27-én, húsvét vasárnapján indult el a Balaton partjáról, Zamárdiból, a helybeli római katolikus közösség kezdeményezésére, hogy pünkösdre a csíksomlyói búcsúra érkezhessen. A menet Zamárdiból átment Horvátországba és Szlovéniába, majd visszatért Magyarországra, hogy újból átkeljen a határon, és Ausztriát, Szlovákiát, Kárpátalját érintve belépjen Erdélybe. Az ötven napig tartó, 2000 km-es út során „a szélekre kiköltözött haza” számos helységét érintette a menet, szimbólumát mindenhol felszalagozták. A május 7-én Kolozsvárra érkezett Feltámadás menet szimbóluma már szinte nem is látszott ki a rákötözött szalagoktól, de azért a kolozsvári civil szervezetek – így az EKE is – elhelyezték rajta igenlő üzenetüket hordozó szalagjukat. A bensőséges ünnepségre a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában került sor. A Feltámadás menet szimbólumát a kolozsvári EKE tagjai vitték tovább május 8-án, Nagy Lajos vezetésével. /K. Zs.: Ébredjetek, Árpád fiai! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 18.
65 éves korában elhunyt Papp László, írói nevén Kolozsvári Papp László /sz. Kolozsvár, 1940. márc. 18./. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán, 1967-ig játszott is színpadon, a temesvári társulat titkára, majd dramaturgja lett. Áttelepült Budapestre. Előbb románból, majd franciából, angolból kezdett fordítani műveket az Európa Könyvkiadó számára, majd megjelentek saját írásai. Az 1988-ban megjelent Malomárok című regényében Kolozsvár ismert alakjai tűntek fel. Kolozsvári Papp László Holló úr /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997/ című könyvének alcíme: Tizenkét kolozsvári történet. /Szathmáry János, Gyergyószentmiklós: Elment a mi Papp Lacink is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 19.
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör május 17-i munkaülésének témája dr. Brauch Magda nyelvművelő és stilisztikai tevékenysége volt. Az egész életét a magyar irodalom tanításának szentelő tanárnő egyetemi évei alatt kezdte a tudományos munkát. A Magyarosan című folyóiratot elemző tudományos dolgozatával országos döntőbe jutott, később országos első helyezést ért el Kolozsváron a metaforáról írt munkájával. Az 1976-ban megjelent Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról című kötetben társszerzőként szerepelt, 1979-ben látott napvilágot első önálló kötete Nominális szerkesztésmód a magyar impresszionista szépirodalomban címmel, mely átdolgozott változata 1977-ben megvédett doktori értekezésének. 2001-ben jelent meg Magyarról magyarra című nyelvművelő kötete, két évvel később Közös anyanyelvünkért című könyve (mindkettő az Erdélyi Gondolat kiadásában). Nyomdakész Beszélni kell című, két díjnyertes dolgozatot is tartalmazó munkája, Kolozsváron pedig 60 verselemzését tartalmazó versválogatása. /Regéczy Szabina Perle: Dr. Brauch Magda szélmalomharca. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2005. május 20.
Közel hatszáz magyar egyetemista gyűlt össze május 19-én Marosvásárhely sportpályáin, hogy részt vegyen a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által immár nyolcadik alkalommal szervezett diáknapok vetélkedőin. Eljöttek a kolozsvári, iasi-i, temesvári, nagyváradi, illetve marosvásárhelyi magyar egyetemisták is, egy csoport pedig Magyarországról jött. Sólyom Árpád szervező elmondta, nyolcadik alkalommal szervezik a magyar diáknapokat, ez az eddigi legnagyobb rendezvényük, a legelső évben alig hatvanan vettek részt a diáknapon. A főtéren átvonuló csapatok színes pólókba öltözve, csapatzászlókat lengetve, síppal és dobszóval hívták fel magukra a figyelmet. /Antal Erika: Marosvásárhelyi Diáknapok nyolcadszor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Május 20-án kezdődik a III. kisebbségi színháztalálkozó Gyergyószentmiklóson. Ez kétévenként ismétlődő esemény. A találkozó lapja a Kollokvium, melynek öt száma jelenik meg a – Gyergyói Kisújság munkatársainak segítségével – a 9 nap alatt. Zsehránszky István hírül adta, ameddig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala lesz a főtámogató, addig a házigazda mindig a fesztivál újraélesztését vállaló Gyergyószentmiklós lesz. Versenydarabot 11-et láthat a közönség, ezenkívül a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a kolozsvári Színművészeti Tanszék és a marosvásárhelyi Ariel Színház is bemutatkozik. Temesvárról és Nagyszebenből a német, Bukarestből a zsidó színház vesz részt versenydarabbal a romániai magyar színházak mellett, amelyek közül csak a szatmári magyar társulat és a nagyváradi Kis Színház nem utazik Gyergyószentmiklósra. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. május 20.
A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.
2005. május 21.
Kolozsváron dr. Cseh Áron magyar főkonzul nyitotta meg Würtz Ádám /1927-1994/ tematikus grafikai kiállítását, melyet József Attila versei ihlettek. Kántor Lajos arra emlékeztetett, hogy Würtz Ádám grafikus munkáival Kolozsvár közönsége 1983-ban már találkozhatott. /(Csomafáy Ferenc): Irodalmi és művészeti tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 21.
József Attila európai költészete címmel tartott előadást május 19-én Kolozsváron dr. Tverdota György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett József Attila-napok keretében. /Ördög I. Béla: József Attila európai költészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Kolozsváron könyvkiállítás nyílt a Sétatéren, a kiállítók között kolozsvári, erdélyi és bukaresti kiadók találhatók. /Enyedi Sarolta: Kolozsvár. Gaudeamus könyvkiállítás a Sétatéren. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Május 20-án kezdődött, és egész hétvégén át tart Kolozsváron a Filmtett című folyóirat ötödik születésnapját ünneplő Filmtett Feszt. A négynapos rendezvény a Borszéken megrendezett 3. Filmtett – Duna Műhely alkotótábor „termésével” indult: számos rövidfilm és animációs film született a tábor ideje alatt. Moharos Attila Székelyföldi szolgasorsok című dokumentumfilmje nagy hatással volt a közönségre. /F. I., K. B.: Filmtett Feszt teljes gőzzel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) kötet alakjában kiadta a két éve megrendezett V. Civil Fórumon elhangzottak szerkesztett változatát. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában címet viselő kötetet május 19-én mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban. Az első rész a plenáris ülések szerkesztett változata, a második a szekcióüléseken elhangzott vitákat tartalmazza. /Ö. I. B.: Megjelent az V. Civil Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 23.
Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
Szakemberek és kolozsvári földészek találkoztak május 21-én Kolozsváron. A Kolozsvár Társaság által szervezett hóstáti fórum célja az volt, hogy közösen vegyék számba a földészek restitúcióval, értékesítéssel, termeléssel, illetve érdekvédelemmel kapcsolatos gondjait. Salat Csilla, a Kolozsvár Társaság menedzsere, a fórum szervezője fontosnak tartotta, hogy a hóstáti közösség ügyei a Kolozsvárért dolgozó társaság figyelmébe kerüljenek. Makkay József előadásában a hóstáti közösség, a földművelésből-állattartásból élők gyors fogyására hívta fel a figyelmet. A 15 éve hiányzó világos agrárpolitika, a gyengén működő érdekvédelem, a szövetkezeti rendszer kiépítésének elmaradása a romániai magyar gazdáknak többszörös hátrányt jelent. Ilyen előzmények után nagyon nehéz lesz az EU-integráció kihívásainak megfelelni. Neményi Ágnes szociológus, egyetemi előadótanár a román kormány készülő új agrárpolitikájáról beszélt. Az uniós elvárások kényszere azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak mai 37 %-os aránya 15 %-ra csökken. Farkas Mária, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja, a Rajka Péter Vállalkozói Szövetség irányítója a különböző pályázati lehetőségekről is szólt. Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei elnöke szerint az a legfontosabb, hogy a gazdák idejében felismerjék lehetőségeiket. /Kisréti Zsombor: Földjei visszaadásában reménykedik a Hóstát. Szakemberek és földészek tanácskoztak a Kerekdombon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
Első alkalommal rendeztek református egyházmegyei ifjúsági találkozót Kolozs megye fiataljai számára május 21-én Mákófalván. A találkozóra meghívták a megye falvainak ifjait is. A rendezvény a Kolozsvári Református Egyházmegye minden gyülekezetének konfirmált fiataljait szólította meg. A szervezők célja az ismerkedés mellett a tapasztalatcsere, az élménybeszámoló, a hiterősítés, a közösségfejlesztés, a hagyomány- és a kultúraápolás volt. Délután kulturális műsorok következtek a Kós Károly Népházban. /Dézsi Ildikó: Egyházmegyei ifjúsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./