A Genfben április 6–10-e között lezajlott Genfi Nemzetközi Találmányi Szalon „A” (mechanika, műszerek, eszközök) osztályában aranyérmet szerzett találmány /rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység/ három szerzőjéből ketten kolozsvári kutatók: Bokor Sándor (főkonstruktőr, 55) és Hantz Péter (feltaláló, 30) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Elméleti és Számítógépes Fizika Tanszékének adjunktusa. Hantz Péter 1998-ban szerzett kitüntetéses fizikus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt doktorandusz 1998–2001 között. 1998-ban az Oxfordi Egyetem Elméleti Fizika Tanszékén ösztöndíjas. Hat tudományos közlemény szerzője. /Rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Megnyílt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A rendezvényen jelen vannak az erdélyi irodalom és könyvszakma képviselői is. Bemutatkozik a csíkszeredai Pallas- Akadémia Könyvkiadó, moderátor: Kozma Mária. Résztvevők: Marosi Ildikó, Sebestyén Mihály, Egyed Ákos, Egyed Péter, Pomogáts Béla és Kiss Klára szerkesztő. Reményik Sándor Összes versei című kötetének bemutatóján Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója és Tarr Kálmán, a Kálvin Kiadó igazgatója lesz jelen. /Teljében a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész, a kolozsvári magyar képzőművészek doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, április végén tölti 95 életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Tanulmányai végeztével még hat évet töltött Bukarestben. Andrásy Zoltán 1939-től már Kolozsvár művészeti életének alakításában játszott szerepet. 1947-ben szabadult a hadifogságból és visszatért Kolozsvárra. 1948-ban megalakult a Magyar Művészeti Intézet. Rektora, Kovács Zoltán festőművész felkérésére, tanárként, Andrásy Zoltán is részt vállalt az oktatásban. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén maradt. A neves kolozsvári grafikai iskola megteremtésében is közrejátszva, a hetvenes években tanszékvezetőként vonult nyugdíjba. Öt évvel ezelőtt még festett. /Németh Júlia: A humánum festője. A 95 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Sz. Kovács Géza negyven éve él Segesváron, a kolozsvári képzőművészeti főiskola elvégezése óta, azóta tanítja rajzra az újabb és újabb nemzedékeket, emellett készíti metszeteit, rajzait, pasztellképeit. Hű városához, 67 évesen hűséges szülőfalujához, Székelyszentkirályhoz, nevéhez is annak kezdőbetűjét kölcsönözte. Sz. Kovács Gézának a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítása. /N.M.K.: Lírai napló a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Másodszorra került sor április 23-án Kolozsváron a Református Kollégium által szervezett Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciára Diákok olvasták fel pályamunkáikat. A Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből és Zilahról érkező csapatok mellett kolozsvári diákok is megméretkeztek a környezetvédelem terén szerzett ismeretekből. /(köllő): Környezetvédelmi diákkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A Balaton melletti Zamárdiból indult el húsvétkor gyalog az 50 naposra tervezett Feltámadási menet, melynek végső célja a csíksomlyói búcsú, ahol a Ferences rendi könyvtárban helyeznék el a menet jelképét. A menet Szatmárnémetiben éri el Erdély területét, ahol a cserkészek biciklivel viszik el a jelvényt Kisbácsba, itt veszi át a kolozsvári Nagy Lajos és csapata, aki elviszi Csíksomlyóra. Az út hossza 2000 km. /Feltámadási menet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Három erdélyi magyar hölgy szerepel a száz legsikeresebb romániai üzletasszony listáján. A Capital nevű román gazdasági szaklap idei sikerlistáján a magyarok közül a legelőkelőbb helyezést egy Venezuelába kivándorolt színésznő érte el: a 37. helyen található Joanna Benedek dél-amerikai szappanoperákban alakított szerepei által vált ismertté. A volt manöken Romániában idegenforgalmi ügynökséget működtet. A negyvenharmadik helyre Kósza Alizt, egy norvég tőkéjű élelmiszervállalat romániai vezérigazgatóját rangsorolták. Az ötvenedik helyen található a harmadik sikeres erdélyi magyar üzletasszony. A kolozsvári Fodor Szilvia egy mobiltelefon-forgalmazó cég társtulajdonosa. /Sikeres magyar üzletasszonyok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 26./

Április 25-én első fokon emberölési kísérlet miatt öt év börtönbüntetésre ítélték Csibi István csíkszeredai vállalkozót, akinek emellett ötvenmillió lejes erkölcsi kártérítést is fizetnie kell egykori igazgatójának, Magyari Tibornak azért, hogy öt évvel ezelőtt megpróbálta szétverni a sértett fejét. Csibi István ellen őrizetbe vétele óta összesen hét esetben emeltek vádat különböző bűncselekmények miatt, a bírósági eljárások Suceaván, Craiován, Slatinán és Kolozsváron zajlanak. Kolozsváron Magyari Tibor bántalmazása ügyében ítélkeztek. A vádlott tagadta a történteket, mondván: sohasem bántalmazta Magyarit, akivel szerinte „lelki barátok” voltak. Csibit számos csíkszeredai rendőrtiszttel együtt a napokban kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség, amely szerint fennáll a gyanú, hogy Csibi bűncselekményeit az általa fizetett csúszópénz és egyéb javak fejében eltussolták a nyomozók. /Rostás Szabolcs: Emberölési kísérletért alapfokon elítélték a csíkszeredai vállalkozót. Öt év börtön Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Kortárs marosvásárhelyi művészek tárlata látogatható a budapesti Vármegye Galériában: Haller József grafikáit és Gyarmathy János szobrait május 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Haller József a hatvanas évektől rendszeresen szerepelt egyéni vagy csoportos magyarországi tárlatokon. A szatmárnémeti születésű képzőművész eredetileg szobrászatot tanult a kolozsvári képzőművészeti főiskolán, majd négy évtizeden át a marosvásárhelyi bábszínház tervezője volt. Az ötvenéves Gyarmathy János kisplasztikái, domborművei, plakettjei mellett nagyméretű, köztéri emlékműveket is készített: többek között a Bukarestben található Bartók-plakettet, illetve a marosvásárhelyi Kós Károly-emlékművet. /Alkotások a helytállásról és elbukásról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Kolozsvár gazdasági, szociális, turisztikai helyzetéről átfogó tanulmányt készített az Amerikai Egyesült Államok-beli National Democratic Institute és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika Tudományok és Közigazgatás kara. Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy Erdély fővárosa sokkal több előnnyel rendelkezik, mint hátránnyal. A szakemberek szerint a Kis-Szamos mentén épített víztározók gátjainak esetleges megrepedése veszélyt jelent a város számára. A humán erőforrások kategóriában szerencsére több a pozitív, mint a negatív tényező. A régióban a kolozsvári felsőfokú oktatási intézményekben végzi tanulmányait a legtöbb diák, és valamennyi területen nagyon jól képzett szakemberekkel rendelkeznek. Kolozsvárnak 317 ezer lakosa van, ehhez jön az egyetemeken tanuló mintegy 100 ezer diák. Alacsony a munkanélküliségi mutató. A terelőutak hiánya, a járművek nagy száma komoly gondot jelent. /Kiss Olivér: Kolozsvár rendkívüli potenciállal rendelkezik. Készül Erdély fővárosának fejlesztési stratégiája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Rövidesen az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők is bekapcsolódhatnak az elektronikus könyv-, térkép-, tankönyv-kereskedelembe, illetve kép- és hanghordozók kereskedelmébe, ígérte a budapesti székhelyű Sunbooks Kft. vezérigazgatója, Rényi Gábor. A cég május 4-én Kolozsváron mutatkozik be a romániai magyar könyvszakmának. A kft. számítógépes rendszere lehetővé teszi, hogy egy 50 ezer kötetet meghaladó raktárkészletből Magyarország bármelyik viszonteladója kiválaszthassa, amire szüksége van, s rendelését 24 órán belül kézhez is kapja. A vállalkozás ma 1850 – köztük több erdélyi – könyvkiadó megbízásából több mint 4000 eladóhelyet szolgál ki. Naponta 10–30 ezer kötet közötti mennyiséget visznek ki 300–1000 címre. A Sunbooks Kft. úgy számol, hogy Romániában 30–100 könyvkereskedővel kötnek majd szerződést. A világhálós csatlakozás nem igényel jelentős infrastrukturális beruházásokat, akár egy internetkávézóból is bárki hozzáférhet a rendszerhez. Kezdetben közel ezer kötetet kínálnak az erdélyi piacnak – mélyen az eredeti árak alatt. Az 50 ezres kínálatban több mint 1500 cím erdélyi kiadóktól származik. /Csinta Samu: Könyvpiac a neten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27.

A 81-es számú Makkai Sándor Cserkészcsapat tízéves születésnapját ünnepelte Kolozsváron. Az 1995-ben alakult csapat vezetői három napos rendezvényt szerveztek, amelynek megnyitójára a Farkas utcai templomban került sor, majd a Kolozsvári Református Kollégiumban folytatódott. /Dézsi Ildikó: Kolozs megye. Tízéves a Makkai Sándor cserkészcsapat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Az ismert biológus írónő, Kiss Bitay Éva újabb, gyerekeknek szóló könyvvel lepte meg az olvasóit, Állatparádé /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ címen. A kötet a szerző 26. könyve és mint annyi más írása, ez is az állatvilág köréből vett biológiai ismeretek, fizikai teljesítmények és kuriózumok népszerűsítését szolgálja. /Ajtay Ferenc: Könyv az állatokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Mózes Attila Céda korok történelme című kötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban, Bretter György Irodalmi Körön. A szerző legújabb kötete az irodalomkritika műfajába sorolható, felfedezhető néhány „mester” hatása is: Cs. Gyimesi Éva, Bretter György és Marosi Péter. /Dézsi Ildikó: Irodalomtörténet egy kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Április 27-én tartották Kolozsváron a Báthory-napok megnyitó ünnepségét a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Tőkés Elek iskolaigazgató szólt az egybegyűltekhez, majd a diákok rajzait díjazták. Színvonalas József Attila versműsor következett, majd fellépett az iskola néptánccsoportja, amit a történelmi vetélkedő követett. /Dézsi Ildikó: Megkezdődtek a Báthory-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Április 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban bemutatták a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Művelődés szervezésében Szatmári László Debreczeni László című és Erdély vándorgrafikusa alcímű munkáját. Debreczeni László /Marosvásárhely, 1903. dec. 18. – Kolozsvár, 1986. szept. 25./ elhatározta, hogy az erdélyi múlt azon emlékeit, amelyeket nem lehet fizikailag megmenteni, rajzokon, fényképeken megörökíti az utókor számára. Kiszállási naplója szerint ötszáztizenkét helységet keresett fel, ahol templomokat és más műemlékeket örökített meg. /Ördög I. Béla: Könyv Erdély vándorgrafikusáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Jellegzetesen erdélyi sors Debreczeni Lászlóé. Azoké, akik hittek az erdélyi magyar kultúra jövőt biztosító, jövőt formáló szerepében. Fiatalon, alig 24 évesen írta: „Ősi műveltségünk dokumentumait, apáink alkotásait kell óvnunk az elsodortatástól. Nekünk itt Erdélyben nem lehet közömbös, hogy mink pusztul el, ha kultúránk régiségét és eredetiségét e földön bizonyítani akarjuk. Műemlékeinket konzerválnunk kell, mert tartozunk evvel múltnak és jövőnek egyaránt. Ami pedig nem maradandó vagy már nem tartható meg, azt felvételekben kell megörökíteni. Sok, nagyon sok munka vár itt elvégzésre...”. Úgy véli, hogy ezek a feladatok a tulajdonosokra, az egyházakra várnak, miközben sajnálattal állapítja meg, most már konkrétan, a református egyház vonatkozásában, hogy megfelelő nyilvántartás és hozzáértés hiányában, fokozatosan pusztulnak műkincseink. A szerző sikerrel válogat a rendelkezésére álló forrásanyagból, az éppen uralkodó történelmi-társadalmi viszonyok ismeretében tárja fel és méltatja Debreczeni László tevékenységét, villantja fel életének és munkásságának legfontosabb állomásait. A vándorgrafikus 1928. április 4-től 1944. március 13-ig kiszállási naplót vezetett, 512 helységében végezte el a számbavételt, 356 templomot és faépítményt, 476 terítőmintát, 108 ónedény díszítést rajzolt le, 312 esetben végzett alaprajzi felméréseket, szöveges adatgyűjtése pedig 556 lapra terjed. /Németh Júlia: Erdély vándorgrafikusa. Szatmári László Debreczeni Lászlóról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Előző kiadás Debreczeni munkáiból: Debreczeni László: Száz rajz /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1995/

A Kolozs megyei ítélőtábla elutasította a kolozsvári városi tanács keresetét, amelyben az megfellebbezte az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését. A testület arról határozott, hogy a Máramaros utcai földterület az unitárius egyházat illeti meg. Somai László, az unitárius egyház ügyvédje megjegyezte: Emil Boc polgármester saját kormányához tartozó bizottság döntése ellen emelt óvást a közigazgatási bíróságon. Az unitáriusok két más ügyben is perben állnak a kolozsvári helyhatósággal, visszaigénylik a jelenlegi egészségügyi líceum épületét és a Dávid Ferenc utcai lakóházakat. /(k. o.): Pert nyert az unitárius egyház. Ingatlanjaik visszaszolgáltatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Április 28-án Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség és a Református Nőszövetség közös szervezésében Jókai Anna Kossuth-díjas író tartott előadást. Kifejtette, hogy Magyarországában le akarják nullázni a családot, az emberi életet. Eluralkodóban a szemlélet, mely szerint ebben a században csak az egyéni szabadság számít. A magyarság számbeli fogyása Isten-ügy és nemzet-ügy. Politikát és erkölcsöt egymástól teljesen elszakítani nem lehet. Jókai Anna számára fontos hazája és nemzete. „Nyitottnak kell lenni!” – harsogják a globalizáció bajnokai. Az írónő szerint azonban előbb nézzük meg, kit engedünk be lakásunkba. A december 5-i népszavazás ősbűn volt, Krisztus arcát ütötték meg vele. Az Európai Unió eléggé baljós geopolitikai szülemény, a képből kimaradt, hogy a kontinens keresztény gyökerű. Jobbá senki sem akar lenni benne, csak – elamerikanizálódva – jobban élni. /Ö. I. B.: Keresztény szellemiséggel, megmaradásunkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Megjelent A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról /Közdok Kiadó, Budapest/ című vaskos kötet, Beke György szerkesztésében. Pomogáts Béla tavaly októberben volt 70 éves, s a hű pályatárs, Beke György ebből az alkalomból gyűjtötte egybe a róla eddig megjelent írások java részét. Juhász Ferenc költő, „a haza közalkalmazottjának” nevezte Pomogáts Béla irodalomtörténészt, kritikust, irodalomszervező mindenest. Pomogáts Béla első könyve Kuncz Aladárról szóló monográfia volt. 2004-ig 66 önálló kötettel jelentkezett, ezenkívül 45 kiadvány szerkesztése, sajtó alá rendelése az ő nevéhez fűződik. Gyakorta beutazza a Kárpát-medencét Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig, Marosvásárhelytől Lendváig, Kassától Kolozsvárig, jelen van a szellemi élet fórumain. Pomogáts teljesítményének nem kis hányada erdélyi kötődésű: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája (1983), Jékely Zoltán. Monográfia (1986), Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban (1987), Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból (1989), A romániai magyar irodalom (1991), Erdélyi tükör (1995), Épülő hidak (1998), Leletmentés (2000), Műhely Erdélyben (2001), „Transsylvan hősköltemény” (2001), Változó Erdély (2001), Erdély hűségében (2002), Villanófényben (2002), Kulcsok Erdélyhez (2003), Erdélyi tetőn (2004), Erdélyi autonómia – európai integráció (2004)… S mindehhez hozzátehetjük az általa tető alá hozott gyűjteményes köteteket, válogatásokat is, például ezeket: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák (1973), Dsida Jenő: Út a Kálváriára (1985), Erdélyi magyar olvasókönyv (1989), Nyirő József: Leánykérés a havason (1989), Erdély jelene és jövője (Beke Györggyel; 1991), Sütő András: Mese és reménység (1991), Erdélyi városképek (1994), Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (1998), Áprily Lajos emlékezete. A kor falára (2002), Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei (2002), Jelszó és mítosz (2003), Vajúdó idők küszöbén. Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései (2004)… Czine Mihállyal és Ilia Mihállyal együtt Pomogáts Béla tudatosította, hogy az egyetemes magyar irodalomnak nincsenek, nem lehetnek trianoni határai. /Nagy Pál: Méltó köszöntés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Felházi Ágnes festőművész fotóit állította ki Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A fényképezés a hobbija – mondta. /Kiss Bence: Felházi Ágnes árnyjátékai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Április 30-án Kolozsváron fennállásának 15. évét ünnepelte a Bolyai Társaság. Balázs Sándor volt elnök kifejtette, a Bolyai Társaság 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy újra létrehozzák a Bolyai Tudományegyetemet. Amikor Ion Iliescut államfőt a Bolyai Társaság képviselői felkeresték, Iliescu kijelentette: a Bolyai Egyetem 1956 után a nacionalizmus fertőjévé vált és ezért nem lehetett engedélyezni működését. Péntek János egyetemi professzor hangsúlyozta, hogy az egyetem igénylése mindmáig jogos. Péntek rámutatott, hogy a BBTE a tanárképzés terén rossz fontossági sorrendet állított fel, elhanyagolván a tanító és tanárképzést. /Kiss Bence: Tizenöt éves a Bolyai Társaság. Már nemigen hozható létre külön állami magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum napjai rendezvénysorozat keretében első ízben szerveztek történelmi vetélkedőt Mit tudunk a piaristákról? címmel. A résztvevők tudásukkal bizonyították, hogy ismerik a piarista tanítórend történetét, a nagyhírű elődiskola, a Zágoni Mikes Kelemen Piarista Főgimnázium múltját. /Balás Kornél, öregdiák: A Báthory-líceum napjai. Piarista történelmi vetélkedő, először. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Kolozsváron április 29-én tartotta idei első ünnepi megemlékezését a Szabó Dezső Egyesület. Somogyi Botond lelkész-újságíró tartott előadást Szabó Dezső hatása az Erdélyi Fiatalokra címen. Az 1930-ban alapított Erdélyi Fiatalok nemcsak folyóirat volt, hanem mozgalom is. A fiatalok faluszemináriumokat, kultúresteket szerveztek, pályázatokat hirdettek meg a falu felemelkedése érdekében. Szabó Dezső írásai, előadásai nyomán széles körű falumozgalom bontakozott ki. A folyóirat szerkesztősége vállalta az író könyveinek terjesztését, írásainak népszerűsítését. Somogyi Botond Jancsó Bélát idézve hangoztatta: nem lebecsülendő Szabó Dezső hatása az erdélyi magyar irodalomra sem. Somogyi Botond a Szabó Dezső Egyesület felkérésére immár második alkalommal tartott előadást. Az első előadás tavaly ősszel hangzott el Szabó Dezső nemzetlátása címmel, a harmadik júniusban lesz (Szabó Dezső egyházlátása). /Előadás Szabó Dezsőről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

A megmaradt Magyarországnak annyira kimosták – és mossák ma is – 1945-től kezdve az agyát, hogy immár nem képes az „anyaország” szerepét betölteni. Ez a szerep így Erdélyre hárul, annak minden felelősségével és feladatával együtt – írta Bagoly Zsolt. Mint mindenhol, Erdélyben is elkezdte hódítását a kozmopolita ál-liberalizmus, mely köztudottan a nemzeti összetartozás és értékrendszer leghatékonyabb ellenszere. Dilettáns humoristák István, a sirály címmel adnak teltházas műsorokat Kolozsváron, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja szélsőliberális kiállásában SZDSZ-közeli újságokkal versenyezhetne, a szociológus hallgatókba azt sulykolják, hogy a nemzet fogalmát politikai erők találták fel önnön térnyerésük céljából. Az EMI tevékenységnek középpontjában a nemzeti ébredés elősegítése áll, hangozatta cikkében Bagoly Zsolt. /Bagoly Zsolt, Erdély: Erdélyi fiatalok és Erdélyi Magyar Ifjak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Amióta Asztalos Csaba személyében magyar nemzetiségű elnöke van az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak, azóta az ODT igencsak figyel az erdélyi magyarokra. – A nyilatkozatokat lobogtató, írogató értelmiségiek vajon tudatában voltak, vannak-e ama ténynek, hogy valójában parányi pártmunkásokká degradálódtak? A jól értesült Magyar Nemzet szerint az Eörsi Mátyás mellett kiálló értelmiségiek nyilatkozatát az SZDSZ pártszékházából küldték szét a sajtónak, írta Fábián Tibor. Az aláírók egyetlen tagja mikor tiltakozott utoljára vagy valaha a szűnni nem akaró magyar- és cigányellenesség ellen? Két magyart támadtak meg Kolozsváron. Hol vannak ilyenkor a listák, hol vannak az elhatárolódók, akik diszkriminációt kiáltanak? Eörsi Mátyás még neki is rohan az ellene tiltakozó fiataloknak. Hátha valamelyikük finoman lök rajta egyet. Akkor aztán lehet világgá röpíteni a szenzációt: Felháborító! Kolozsváron megverték az SZDSZ képviselőjét! /Fábián Tibor: Még egy gondolat erejéig… Műbalhé. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Fiatal kutatói díjban részesítette Vallasek Júlia és Veres Valér külső köztestületi tagokat. A két díjazott május 2-án vehette át a kitüntetést az akadémia székházában, Vizi E. Szilvesztertől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől. Az MTA évi rendes közgyűlése keretében harmadízben megrendezett, az úgynevezett külső tagok fórumának résztvevői a Kárpát-medencei és nyugati magyar tudományos műhelyekben folyó kutatás-fejlesztésről tanácskoztak. Vizi E. Szilveszter szerint az MTA sikertörténete, a Mindentudás Egyeteme – amelynek előadásait a határon túli oktatásban segédanyagként használják – átlépte a magyar államhatárt. Révkomáromban a hidakról, a földeket és „szétszakított országrészeket összekötő” hidakról hangzott el előadás, Kolozsváron pedig a magyar nyelvről. /Határon túli magyar tudósok találkozója. Vallasek Júlia és Veres Valér is díjban részesültek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Április 26-án újból megrendezték az Evangélikus Keresztény Egyetemista Estet Kolozsváron. Megtekintették a Luther című filmet, majd Buzogány Dezső, a Protestáns Teológiai Intézet professzora tartott filmértelmezést. /Evangélikus Keresztény Egyetemista Est. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Daróczi Tamás 25 évvel ezelőtt került a Kolozsvári Magyar Operához. Kolozsvári pályafutásának talán legsikeresebb éve az 1981–1982-es évad volt, amikor hét főszerepben lépett fel. Pályafutásából kilenc év kötődik a Kolozsvári Magyar Operához. A többi évet külföldön, főleg Magyarországon töltötte, a világ különböző operaházaiban énekelt. Azonban amikor csak teheti, jön Kolozsvárra, és fellép különböző előadásokon. Most megrendezték a Daróczi Tamás és meghívottai gálakoncertet. /Csomafáy Ferenc: Jubileumi gálaest. Daróczi Tamás és meghívottai a Kolozsvári Operában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./