A kormány elfogadta a romániai felsőoktatási rendszer módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely a következő hetekben kerül a parlamenti szakbizottságok asztalára. A tervezetet hevesen bírálta Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke, aki szerint a törvény centralista látásmódot tükröz. A magyar tagozat alap-, magiszteri és doktori szintű kibővítésével is jár az az intézkedéscsomag, amelyet a BBTE akadémiai tanácsa javaslatára az egyetem szenátusa elfogadott. Az új szabályozás lehetővé teszi más európai egyetemeken elért vizsgaeredmények elismertetését a Babes–Bolyain. /Salamon Márton László: Dilettantizmussal és centralizmussal vádolja a minisztériumot Marga. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Zepeczaner Jenő harminc éve, 1974 óta vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot. Zepeczaner 1964-ben érettségizett Szovátán, 1969-ben végzett Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemes történelem szakán, vizsgadolgozatát a két világháború közötti egységes európai, pán-európai mozgalmakból írta. A hetvenes évek elején Ferenczy Géza volt a múzeum igazgatója. A múzeumnak nagy veszteséget jelentett az, hogy a levéltári anyag (Udvarhelyszék levéltára a 20-as években Kolozsvárra került) maradványait Csíkszeredára, a megyeszékhelyre vitték. Gyűjteményeit tekintve a székelyudvarhelyi múzeum Erdély második legrégebbi ilyen létesítménye, a nagyenyedi múzeum előzi meg a sorban. A kollégiumok gyűjteményei mellett többféle kategóriában kerültek tárgyak a múzeumba: néprajzi gyűjtemény mellett kegytárgyak, éremgyűjtemény, de ritkaságok is találhatók, mint például adományozók vagy fenntartók címerei. A múzeum gondozása alá tartoznak a helyi neves írók, költők hagyatékaiként felfogható gyűjtemények, többek között a Tompa László- vagy a Tamási Áron-emlékszoba. A múzeum 1986-tól a csíkszeredai múzeum alegységeként működött, egészen 1994-ig. Múzeumi tárgy vásárlására soha nem volt elkülönített, beruházási pénz, idén először szavazott meg a tanács 700 milliót a múzeumnak. A kilencvenes évek elején alakult meg a Haáz Rezső Alapítvány, mely a támogatások megpályázásánál kap szerepet. Ilyen támogatások révén jöhetnek létre különböző rendezvények, kiadványokat adhatnak ki – ilyen az Erdélyi Magyar Restaurátor, vagy a Múzeumi Füzetek, vagy a sorozatok (pl. Kovács Piroska Orbán Balázs kapui című könyve), illetve katalógusok (például egy tavalyi kiállítás alkalmára késztett, Az udvarhelyiek kávéznak című kiadvány). /(bb): Zepeczaner harminc éve a múzeumnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./

Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban átadták a fiatal irodalmárok alkotói tevékenységét támogató Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjakat, amelynek egyik nyertese Király Zoltán kolozsvári költő. A három évtizede létrehozott Móricz Zsigmond-ösztöndíjra a 35 évesnél fiatalabb írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek pályázhattak. Munkájához ugyancsak elnyerte a támogatást Lengyel Tamás kárpátaljai költő, Mizser Attila szlovákiai költő és Pénzes Tímea szlovákiai születésű, jelenleg Prágában élő író. A tíz nyertes egy éven át havi 70 ezer forint ösztöndíjban részesül. /Budapesten átadták a Móricz-ösztöndíjakat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Ápr. 8-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban átnyújtották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az első díjat Végh Balázs Béla, a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskola adjunktusa, az irodalomtudományok doktora kapta. A kritika-pályázat további díjazottai: 2. díj – Vári Csaba; a két 3. díjas – Gál Andrea, illetve Petres László. Az első díjas szatmári kritikus 2003 októberében védte meg nyilvánosan a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszékén a Kanonizáció a kisebbségi irodalomban c. doktori értekezését. /Kinál György: Az erdélyi magyar irodalom Szerb Antala: Végh Balázs-Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Folyamatban van az RMDSZ és az újonnan alakult két magyar nemzeti tanács közötti tárgyalások körülményeinek megállapítása – jelentette ki ápr. 16-án Kolozsváron Markó Béla. Markó Béla ápr. 16-án a tagsága szempontjából legnagyobb romániai magyar civil szervezetnek tartott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselőivel, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) és az RMDSZ-szel együttműködő, 230 szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIT) vezetőivel találkozott. /B. T.: Körvonalazódik az RMDSZ és a nemzeti tanácsok közötti találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Mózes Árpád evangélikus püspök nyugdíjba vonult, ápr. 16-án hivatalosan is átadta a szolgálatot Adorjáni Dezső püspök-helyettesnek, aki az új választásokig irányítja majd az egyházkerület életét és tevékenységét. Mózes Árpád leszögezte: önként, senki által nem kényszerítve mondott le tisztségéről, amely eredetileg élethosszig biztosította volna számára a püspöki funkciót. Mózes Árpád márc. 31-ét jelölte meg végleges nyugdíjba vonulása napjául, amely egyúttal kinevezésének tizenkettedik évfordulója is, az ünnepek miatt az átadást ápr. 16-ra halasztották. Az önkéntes visszavonulás példa nélküli az egyház eddigi történetében, okául pedig az egyházfő többek között egészségi állapotát jelölte meg. Püspöksége idején felépítettek többek között két új templomot (Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában), további 19 templomot és imaházat felújítottak, Kolozsváron pedig vendégházat vásároltak. Mózes Árpád nyugdíjas éveiben szeretné megírni emlékeit a kommunizmus ideje alatt elszenvedett börtönévekről. /Sándor Boglárka Ágnes: Új lendülettel szolgálni az egyházkerületet. Mózes Árpád evangélikus püspök nyugdíjba vonult. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Kása Zoltán rektor-helyettes négy évvel ezelőtt rendkívül nehéz helyzetben vette át a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) prorektori tisztségét. Azóta kidolgozták az egyetem új chartáját. Annyit sikerült 2000-ben a chartába bevinni, hogy a jelenlegi charta nem tiltja az önálló magyar karok létrehozását. Ebben a fogalmazásban benne van, hogy egy karon belül lehet több vonal, vagyis több tagozat. Kása mindig is azt képviselte, hogy szükség van önálló struktúrára, karra. A magyar karra nincs politikai akarat, ezt mutatja az utóbbi négy év. A kormánypárt és az RMDSZ közötti első protokollumban szerepelt egy kitétel: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztése Kolozsváron. Nem történt semmi lényeges. Marga nyilatkozataival ellentétben az egyetem sajtóirodája nacionalista szöveget adott ki többször, nyilván nem Marga tudtán kívül. /Csomafáy Ferenc: Tervezni csak önálló struktúrában lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Kolozsváron a Szentháromság templomban az 1915-ben, az oszmán birodalomban lemészárolt örményekért tartottak szentmisét. 1915. áprilisában a török birodalom örmények lakta vidékein mészárlások kezdődtek. Isztambulban 600 örmény értelmiségit, írót, gondolkodót deportáltak és öltek meg, majd a város utcáin még újabb 5000 fő esett áldozatul. Összesen kb. másfél millión haltak meg, nagyrészt férfiak. /O. L.: Megemlékezés az 1915-ös örményirtásról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben kettős rendezvényt szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ). Előbb évi közgyűlését tartotta meg, amelyen jóváhagyták Farkas Mária elnöki beszámolóját, valamint a 2004-es költségvetési tervet, majd a tisztújítás nyomán a régi-új elnökség már a jövőbeli tennivalókról beszélhetett. A közgyűlést követte a kis- és középvállalkozóknak megtartott fórum. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus gazdasági attaséja az anyaország május elsejei EU-s csatlakozása után várható román–magyar és magyar–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról beszélt. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság alelnöke, a város magyar vállalkozóinak a közügyeket támogató lehetőségeit vette számba. Lőrinczi Zoltán RPVSZ-igazgató az Új Kézfogás Közalapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány által kínált forráslehetőségeket vázolta. /Ö. I. B.: Kis- és középvállalkozók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Lezajlott Kolozsváron a 34. Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntője. A zsűri elnöke, dr. Egyed Emese szerint nagyon nehéz volt rangsorolni a dolgozatokat. Gászpor Réka az Oktatási Minisztérium nevében bejelentette: kiadványt terveznek a tantárgyversenyről, a legjobb dolgozatok alapján. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének különdíjait Kötő József adta át a szórványvidékről érkezett tanulóknak. /Józsa László: Díjeső a tantárgyversenyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Sántha Attilát választották meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökének az ápr. 17-én Kolozsváron megtartott közgyűlésen. Az E-MIL tiszteletbeli elnöki tisztségét Fodor Sándor író tölti be. A tisztújítást követően mindeddig egyedülállónak számító rendezvény következett: megválasztották az erdélyi magyar irodalom humorkirályát. A pálmát (és az E-MIL öt millió lejes fődíját) végül a közönség szavazatai alapján Molnár Vilmos vitte el, őt koronázta humorkirállyá egy igazi királynő: Takács Mária, aki alig egy héttel korábban érdemelte ki a Miss Kalotaszeg megtisztelő címét. /S. B. Á.: Tisztújítás az E-MIL-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyén bemutatták Salamon László Rettenetes Adolf /Yoyo Only Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ című kötetét. A könyv a szerző halálának huszadik, Hitler uralomra jutásának pedig a hetvenedik évfordulójára jelent meg. Salamon László lágerbe került, de túlélte ezt a megpróbáltatást, és utána többek között a kolozsvári Szabadság napilap elődjénél, az Igazságnál dolgozott szerkesztőként. /Ö. I. B.: Emlékezés egy sötét korszakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Három évig tartó pereskedés után kedvező ítélet született a Herédi Zsolt és Füsy Katalin házaspár, valamint a városi tanács közötti perben. A kolozsvári fiatalokat Vasile Gherman, az anyakönyvi hivatal vezetője három évvel ezelőtt nem házasította össze, mert Herédi magyarul mondta ki a boldogító igent. Herédi szerint a bíróság mindent elkövetett, hogy elfektesse az ítéletet, és ne kapjon nyilvánosságot az ügy, ezért nem értesítették a károsultakat a kedvező ítéletről. A bíróság a házaspárnak 50 millió lejes kártérítést ítélt meg. A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, azonban az érintettek tájékoztatását elmulasztotta a bíróság. Herédit kiábrándította esetük visszhangtalansága, hiszen egyetlen magyar fiatal házaspár sem követte példájukat. /Borbély Tamás: Három év után győzött a boldogító igen. Herédiéknek 50 millió lej kártérítést ítélt a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Pillich László kolozsvári városi tanácsost, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnökét aggasztja, hogy rivalizálás tárgyává vált az autonómia kérdése a különböző romániai magyar politikai erővonalak között. Úgy vélte, legaggasztóbb az, hogy a romániai magyarok autonómiájának megteremtését vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői szem elől tévesztik, hogy a nemzeti tanács létrehozása része annak az építkezési folyamatnak, amely az elmúlt 15 esztendőben zajlott. /(borbély): Pillich László: Rivalizálás tárgya lett az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Adrian Nastase miniszterelnök nem vesz részt az aradi Szabadság-szobor helyreállítása alkalmából tartott ápr. 25-i ünnepségen, mert azzal egyidőben Magyarországon a gyulai román kisebbség képviselőivel találkozik. Medgyessy Péter kormányfő viszont jelen lesz az aradi megemlékezésen. A két politikus találkozójára "útközben" kerülne sor. /Medgyessy–Nastase találkozó vasárnap? A kormányfő nem lesz jelen az aradi ünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Elmarad Nastase tervezett magyarországi útja is, így nem folytat majd megbeszélést Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel. Nastase a hét végén hivatalos úton Berlinben és Brüsszelben lesz, nyilatkozta Despina Neagoe román kormányszóvivő. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vesz és beszédet mond az aradi szoboravatáson. Medgyessy fontosnak tartotta, hogy személyesen kezdeményezze Dávid Ibolya MDF-elnök részvételét a Szabadság-szobor leleplezésén, mivel „ő az a politikus, aki a legtöbbet tette azért, hogy a szobor újra álljon”. /Rostás Szabolcs: Nastase nem utazik Aradra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Ápr. 20-án Bukarestben tartották az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt erdélyi elnökeinek találkozóját, amelyen a két pártnak a megyei szinten való együttműködéséről, viszonyáról esett szó. Az eseményen a Kolozs megyei RMDSZ nem volt jelen az ápr. 20-án Kolozsváron zajló rangsoroló közgyűlés miatt. A tanácskozáson azoknak az ígéreteknek, közös terveknek a megvalósulását kérték egymástól számon a felek, amelyeket a megyei szinten kötött együttműködésekben rögzítettek. Az erdélyi megyékben a gáz-, víz-, úthálózat kiterjesztésére vonatkozó be nem váltott ígéretek, az ingatlan-visszaszolgáltatások, az iskolarendszerrel kapcsolatos problémák merültek fel. Az RMDSZ álláspontja szerint ezek a gondok zökkenőmentesebben oldódnának meg, ha a szövetség képviselői számarányuknak megfelelően vennének részt a különböző megyei hivatalok, igazgatóságok vezetésében. /B. T. – Sz. K.: RMDSZ–SZDP egyeztetés Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Ápr. 21-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácstermében ülésezett a Felsőoktatási Tanács Kolozsváron. A megbeszélés fő témája: a magyar anyanyelvű felsőoktatás jövőképe az egyetemi reform folyamatában. A meghívottak a Felsőoktatási Tanács tagjai: egyetemi rektorok, rektor-helyettesek, professzorok, intézményi képviselők, személyiségek. Az ülés minisztériumi meghívottja, dr. Floare Macris ismertette a szaktárca és az egyetemi szakértők által kidolgozott felsőoktatási törvény-tervezetet, a Románia által is aláírt Bolognai Egyezmény alkalmazására vonatkozóan. Dr. Péntek János egyetemi tanár elemezte a romániai magyar felsőoktatás helyzetét. Péntek János kifejtette: az elkövetkezőkben egy stratégiai döntés-előkészítő bizottságot kell létrehozni, amely a konkrét szakmai tapasztalatokra építve megoldási alternatívákat javasolhat majd. Dr. Nagy László rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen bekövetkező struktúraváltásáról, ennek előnyeiről és hátrányairól beszélt. Dr. Szilágyi Pál rektor a magánegyetemekről, az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakok jövőbeni perspektíváiról szólt. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy létrehoznak egy operatív koordinációs testületet, amely folyamatosan ajánlatokat tesz a bolognai elvek alkalmazásának gyakorlatára, állandó kapcsolatot tart a magyar anyanyelvű felsőoktatás szervezőivel és vezetőivel, júniusig kidolgozzák az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás általános stratégiáját, megvitatják a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás autonómiáját szavatoló struktúrák kialakítási tervezetét. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 22., 2700. sz./

Ápr. 22-én kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a jelentősebb erdélyi kiadók is részt vesznek. A Kriterion, Koinónia, Mentor, Pro Print, az aradi Irodalmi Jelen, a sepsiszentgyörgyi Charta, a kolozsvári Kalota és Tinivár, valamint a nagyváradi Literátor Kiadó, a kolozsvári Polis, illetve a csíkszeredai Pallas–Akadémia is. Idén tizedik alkalommal vesznek részt az erdélyi magyar kiadók a könyves eseményen. A legjobb periódus 1999–2000-re tehető, amikor nagyon sok könyv fogyott. A 2003-as vásáron viszont visszaesést tapasztaltak. Több erdélyi író is jelen lesz a vásáron, köztük Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Anavi Ádám, Ferencz Zsuzsanna és Szőcs Géza. /A nagyobb erdélyi kiadók is bemutatkoznak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Ápr. 22-én Kolozsváron a kolozsvári magyar főkonzulátus üzletember-találkozót szervezett Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel. A rendezvény helyi kis- és középvállalkozók számára nyújtott tapasztalatszerzési lehetőséget. A találkozót Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Borbély László, az RMDSZ országos ügyvezető alelnöke nyitotta meg. /Magyar gazdasági fórum Kolozsváron. Térségünk iránt nő a magyar üzletemberek érdeklődése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A szűkös költségvetés ellenére a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) teljesíti a vállalt feladatokat, a 2004–2005-ös tanévben ugyanazokkal a szakokkal, változatlan kerettel működik majd; a marosvásárhelyi egyetemi campus főépülete a betervezett ütemben épül, s október 1-jétől a hallgatók már ott folytathatják tanulmányaikat – hangzott el ápr. 22-én a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón. Megjelent a 2004-es felvételi tájékoztató füzet. Dr. Bakacsi Gyula, a csíkszeredai karokért felelős rektor-helyettes, magyarországi professzor rámutatott: idén az egyetem az előirányzott költségvetési keretnek csupán 70 százalékával rendelkezik, ezért jelenleg a lehetséges pénzügyi források felkutatásán dolgoznak. A 2004-es beiskolázási számok még nem véglegesek, előreláthatólag a csíkszeredai karokon összesen 425 helyet, Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humán Tudományok Karon 275 helyet, míg Kolozsváron, a Természettudományi és Művészeti Karon 45 helyet hirdetnek meg. /Megjelent az EMTE 2004-es felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Vajdasági turnéról érkezett haza a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes. Az újvidéki Petőfi Egyesület meghívására – egyedüli erdélyi csapatként – részt vettek a Petőfi Emléknapok – Kárpát-medencei Találkozón. Felléptek Nyikincében és Mitrovicában. A mára már kevés számú magyar lakossal rendelkező településeken nagy szeretettel fogadták a csoportot. Az idén ötödik életévébe lépő Ördögtérgye együttes ősszel születésnapi fesztivált szervez. /(Rostás-Péter Emese): Erdélyi diákok a vajdasági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Ápr. 21-én Kolozsváron Woth Imre Szent Korona-kutató, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke tartott előadást A magyar Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel. Woth Imre eredeti szakmája szerint aranyműves-ékszerész. Elhangzott: egy időben két csoport, aranyművesek és fizikusok is vizsgálták a koronát. A fizikusok megállapítása szerint egybeszerkesztett tárgyról van szó, amelyet az aranymetszés szabályai szerint építettek, és amely egyszerű matematikai képlettel is leírható. Szerepe szerint beavató szent korona, uralkodásra avatják be vele azt, akinek a fejére kerül, tulajdonosa pedig a magyar nép, nem az uralkodó birtokolja. Egyetlen nép nevezi szentnek a koronáját, a magyar. Ennek pedig csak egyik oka az, hogy az ékszer Szent Istváné volt. Szentségét az is alátámasztja, hogy István király felajánlotta országát a Szűzanyának a koronán keresztül, aki elfogadta ezt a közjogi felajánlást, így lett Magyarország Regnum Marianum. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent Koronánk évszázadai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Ápr. 22-én Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel rendezett fórumot kis- és középvállalkozók számára Kolozsváron az ITD-Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közhasznú Társaság romániai hálózata. Závodczky Péter magyar külügyminisztériumi főosztályvezető tartott előadást. Gérnyi Gábor, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának főosztályvezetője részletesen beszélt a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek kihasználhatóságáról. Halász János, az ITD-H romániai vezetője elmondta, hogy intézménye kész tanácsadással és szervezéssel támogatni a romániai vállalkozókat. /Magyarország az Európai Unió küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Első alkalommal szerveztek iskolanapokat a Kolozsvári Református Kollégiumban. A megnyitón, ápr. 23-án elhangzott: ezentúl évente tartanak majd hasonló ünnepséget, amelyet minden alkalommal egy-egy, az iskolához kötődő híres személyiség nevéhez kötnek majd. Idén ez a személyiség László Dezső, a kollégium egykori lelkész-tanára. Istené az áldás, a diadal, emberé a munka, a küzdelem – szögezte le megnyitó beszédében Székely Árpád, a kollégium igazgatója, aki ismertette a háromnapos rendezvénysorozat programját. Dr. Péter Miklós tartott előadást László Dezsőről, majd László V. Ferenc professzor édesapjával kapcsolatos emlékeiről. /Sándor Boglárka Ágnes: Ünnepel a Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Kolozsváron vendégszerepelt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Bemutatták Molière: Nők iskolája című darabját. /Köllő Katalin: Nők iskolája Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./