A romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége első ízben 1992 októberében, a Kolozsvári Nyilatkozatban fejtette ki a területi önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontját. A többségi politikusok ezt a román állam feldarabolására tett kísérletnek minősítve, azonnal elutasították. Ennek ellenére magyar részről az elmúlt években több tervezet született, de a román politikusok változatlan álláspontja miatt ezekről még vita sem bontakozott ki. Az RMDSZ-nek a brassói kongresszuson elfogadott programja célul tűzi ki „a nemzeti azonosság megőrzését s a kisebbségi társadalom önszerveződését lehetővé tevő önkormányzatok biztosítását”, illetve „történelmi és földrajzi sajátosságainkat tekintetbe véve, a romániai magyar nemzeti kisebbség számára a helyi és területi önigazgatást, a személyi és művelődési önkormányzatot tekintjük irányadónak és követendőnek”. Mégis 1995 óta, amikor Bodó Barna–Szász Alpár Zoltán–Bakk Miklós, majd Bakk Miklós, végül Csapó I. József kidolgozott egy-egy önkormányzat-tervezetet, az RMDSZ nem foglalkozott a kérdéssel. 2003-ban azonban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kidolgozott egy-egy tervezetet. Csapó I. Józsefnek az SZNT számára kidolgozott önkormányzati törvénytervezete a Székelyföldre vonatkozik, míg az EMNT szakértői csoportja által elkészített, Bakk Miklós által összehangolt tervezet a székelyföldi tervezetet a területi önkormányzatokra vonatkozó kerettörvénybe foglalja. Csapó I. József tervezetében Varga Attila a nemzetállam logikáját fedezte föl. Legújabban Székely Ervin képviselő még élesebben bírálta Csapó I. József tervezetét. Szerinte az burkoltan ugyan, de etnikai elvű közigazgatás létrehozását írja elő. /Asztalos Lajos: A területi önkormányzat megvalósításának esélyei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Ismét sarkukra álltak a kolozsvári önkormányzati képviselők márc. 11-én: nem a Funar polgármester által javasolt, többnyire propagandisztikus határozattervezeteket vitatták meg, hanem azokat, amelyek a város számára fontos kérdéseket orvosolnak. Az önkormányzati képviselők többek között jelentős összegeket szavaztak meg a kórházaknak. A tanácsosok magyar érdekeltségű kulturális intézményeknek is pénzt szavaztak meg: közpénzhez jutott a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, illetve a Kriza János Néprajzi Társaság. Előbbi 400 millió, utóbbi pedig 350 millió lejt kapott a helyi költségvetésből. /K. O.: Pénzkiutalás magyar intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Annak ellenére, hogy az évek során Funar, Kolozsvár polgármestere több tucat román szobrot avatott fel, a városháza nem hajlandó hozzájárulni Márton Áron püspök szobrának felállításához. A polgármesteri hivatal különböző kifogásokat talál arra, hogy a római katolikus (a polgármester által aláírt közleményben református szerepel) Szent Mihály plébánia tervét meghiúsítsa. Máté András RMDSZ-es tanácsos úgy véli: a polgármester csak húzza az időt. /Kiss Olivér: Akadályozzák a Márton Áron szobor állítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Dicséretes kezdeményezéssel állt elő a magyarországi Szent László Akadémia még februárban. Összefogni a Kárpát-medencei, nem magyarországi magyar sajtót, hogy szervezettebb formában is együttműködjön. A Szent László Akadémiáért Alapítvány, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbia-Montenegróból és Horvátországból csak egy-két lap képviselőjét hívta meg a munkaértekezletre, amely minden utódállam írott információs sajtójának nagyszabású őszi konferenciáját készítette elő. Ez a rendezvény nem utolsósorban pénzkérdés. A magyarországi kormány szigorú költségvetési politikája pedig azokat a programokat is veszélyezteti, amelyek kreatív módon a nemzet határok fölötti újra egymásra találásának terén tennének építő jellegű lépéseket. Azok, akik a hátrányos kisebbségi helyzetben eddig tették a dolgukat a nemzeti önazonosság-tudat megőrzésének a terén, könnyebben közös hangot találnak. Egész sor kezdeményezés született az összekapcsolódási pontok mentén kialakítandó közös munkára. A horvátországi Új Magyar Képes Újság, a pozsonyi Új Szó napilap és a pozsonyi Vasárnap hetilap (nem azonos a kolozsvárival), az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság és az újvidéki Magyar Szó szeretné, ha számos közös program megvalósulna. Újságírói csereprogramok indulnak be az érintett lapok között, s ha van rá megfelelő partner, magyarországi sajtókiadványokat is bevonnának a körbe. Ugyanez vonatkozik a cserepéldányok egymásnak küldésére is. A nagyobb szabású tervek közé tartozik a magyarországi hirdetésszervező cégek, valamint a magyarországi lapok reklámszakembereinek a meghívása az őszre tervezett médiakonferenciára. /Balló Áron: A Kárpát-medencei sajtókör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Hetven cserkész részvételével Nagybányán, a Teleki Magyar Házban zajlott a Romániai Magyar Cserkészszövetség III. Partiumi Őrsvezetőképzője. A fiatalok bizonyíthatták, hogy mennyire mozognak otthonosan a természetjárás és természetvédelem, néprajz és népszokások, történelem és magyarságtudat területén. A 21 oktató mellett a 40 őrsvezető-jelölt Bihar, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Szamosújvár, Szatmárnémeti és Torda 9 cserkészcsapatától volt jelen a nagybányai rendezvényen. /– dávid –: III. Partiumi Őrsvezetőképző.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./

Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Veszélyeztetik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hosszú távú fejlesztését a magyarországi költségvetési megszorítások, állapították meg az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői márc. 11-én Kolozsváron tartott ülésükön. Tőkés László püspök az MTI-t tájékoztatta arról, hogy Kolozsváron összeült az Erdélyi Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete. Az ülésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki beszámolt a HTMH által kezdeményezett, januárban és februárban végzett szakmai átvilágítás eredményeiről. Az auditálásnak az volt a célja, hogy a hivatal átláthassa a Sapientia Alapítvány és az EMTE működését, felmérve, hogyan áll az egyetemépítésnek a végleges akkreditáció érdekében zajló folyamata. Komoly hiányosságok derültek ki például a szabályozás és a döntéshozatali mechanizmus terén – mondta Bálint-Pataki József, emlékeztetve arra is, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti alapításakor alapvetően olyan szakok beindítását tervezték, amelyek nincsenek a romániai állami felsőoktatásban. A hivatalvezető fontosnak tartotta, hogy készüljön egy rövid és középtávú stratégiai és fejlesztési terv, amely figyelembe veszi a képzési igényeket és a majdani elhelyezkedési lehetőségeket. Szorgalmazta egy akkreditációs menetrend kidolgozását is. Tőkés László tájékoztatása szerint az egyházi elöljárók az említett beszámoló tükrében határozatcsomagot fogadtak el. Ebben részben megszívlelik az általuk megalapozottnak tekintett bírálatokat, s a jövőben az eddiginél fokozottabb felelősséget vállalnak az egyetem működéséért. Előirányozták, hogy elkészítik az egyetemi hálózat közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Előirányozták az egyetem belső szabályozásának a kidolgozását. Az egyházi vezetők ugyanakkor hangot adtak aggodalmuknak a magyarországi költségvetési megszorítások miatt, amelyek a határon túli magyarságot is sújtják. Kérik, hogy 2004-ben az egyetem számára kieső 360 milliós összeget pótolják más forrásokból, s hogy a 2005-ös költségvetésben pótolják a mostani elvonásokat. Az egyházfők érthetetlennek tartják, hogy miközben új beruházást hajtanak végre az erdélyi magyar televízió létrehozásáért, más területektől elveszik a pénzt. Bálint-Pataki József ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyetem számára komoly, 500 millió forintot meghaladó maradványösszegek állnak rendelkezésre, amelyek takarékos és ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. Emlékeztetett: az egyetem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása – fűzte hozzá a HTMH elnöke. /Féltik az EMTE működését a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tisztújító közgyűlésén a résztvevők új vezetőséget választottak az immár 14 éve működő civil szervezet élére. Az elnöki tisztséget Köllő Gábor építészmérnök, a Műegyetem építőmérnöki karának professzora tölti be, elnökhelyettesnek pedig Nagy László fizikaprofesszort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesét és Csibi Vencelt, a Műegyetem gépészprofesszorát választották. Köllő Gábor /sz. Szamosújvár, 1950. márc. 27./ 1978 óta a kolozsvári Műegyetem professzora, 12 műszaki könyv (ebből 5 egyetemi tankönyv), 70 tudományos dolgozat szerzője és 23 kutatási témát vezetett. Köllő 1996-tól az EMT tudományos elnökhelyettesi tisztségét töltötte be. Köllő Gábor hangsúlyozta, hogy az EMT új vezetősége nem kíván nagymértékben változtatni a fő tevékenységeken, de bizonyos "hangsúly-eltolódásra" sor kerül majd. Az EMT évente több konferenciát szervez. A konferenciákat követő kiadványokat megpróbálják elismertetni a román hivatalos szervekkel szakmai tudományos munkaként. Elkezdték időszakos kiadványuk, az 1998 óta megjelenő Műszaki Szemle szélesebb körű terjesztését. /Kiss Olivér: Új elnöksége van az EMT-nek. Köllő Gábor: Civil szervezet ne politizáljon! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1990 januárjában alakult a kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet munkatársainak kezdeményezésére. Az EMT eddigi elnökei: 1990–1994: dr. Selinger Sándor; 1994–1996: dr. Fodor Árpád; 1996–1997: Köllő Gábor (megbízott elnök), 1997–2004: dr. Bíró Károly. Az EMT szakosztályai: számítástechnika, gépészeti, fizikai, bányászati-kohászati-földtani, Palocsai Rudolf – Ifjú Gazdák Egyesülete, faipari, földmérési, kémia, építéstudományi, energetika-elektrotechnika.

Multimédia CD-n ismerheti meg közönsége az ötvenedik születésnapját ünneplő Kolozsvári Rádió munkatársait. A kiadvány az úgynevezett aranyszalagtár hanganyagába is bepillantást enged, interjúrészletek hallhatók az elmúlt évtizedek több nagyhatású művészegyéniségével. A stúdió történetét ismertető CD Szakács István munkája. A márc. 11-i bemutatón Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője elmondta, az évfordulóra csaknem teljesen elkészült az a stúdióterem. Felújították a zsuki adótornyot, amely az eddiginél nagyobb területen teszi lehetővé a műsor sugárzását. Havonta kétszer új műsorral jelentkeznek: a Térerő című Kárpát-medencei magazin Kolozsváron minden hónap második és negyedik szombatján hallható, a Hökkentő havonta egyszer kerül adásba és a legszínesebb hírügynökségi csemegéket tálalja zenés körítésben. A szerkesztőség marosvásárhelyi tudósítóval bővült, hiszen a Székelyföldön is sugárzó, szomszédos megyei stúdió adáskörzete több helyen megegyezik a Kolozsvári Rádióéval. /(Rostás-Péter Emese): Ünnepel a rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Márc. 11-én Kolozsváron, este a Phoenix könyvesboltban bemutatták Létay Lajos Edit ébresztése című verseskötetét és Mester Zsolt Koppantó című kötetét, mely az azonos című regényt, illetve négy novellát foglal magába. Mindkét könyvet a csíkszeredai Neptun Kiadó jelentette meg. /Kettős könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Márc. 14-én Aradon mintegy ezren tüntettek a Szabadság-szobor Tűzoltó téren való felállítása ellen. A szervező Nagy-Románia Párt az ország több vidékéről mozgósított tüntetőket, akik Bihar, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros és Arad megyei rendszámú autóbuszokkal érkeztek. A téren C. V. Tudort és pártját népszerűsítő propagandaanyagokat osztogattak. Márc. 13-án a Vatra Romanesca immáron negyedik alkalommal szervezett tüntetésén kb. másfélszáz ember vett részt. A vezérszónok – ez alkalommal is Doru Bogdan – az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezést a szégyen protokollumának nevezte, a szobrot pedig románellenesnek. Felszólalt Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki rasszistának, háborús bűnösöknek nevezte a 13 vértanút. Nicolae Ieran beszédében többször is ,,a Dnyesztertől a Tiszáig” jelszót ismételgette. Márc. 14-én a rengeteg zászlóval és plakáttal felszerelt tüntetők megtapsolták a felszólalókat, Szabadság-szobor ellenes jelszavakat kiabálva és nagy-romániás zászlócskákat lobogtatva. Ioan Rus Maros megyei szenátor, például, arról is szólt, hogy a román bocskor ismét eljut Budapestig, ha kell. A tüntetés díszvendége Gheorghe Funar, a Nagy-Románia párt alelnöke volt. Szerinte a Szabadság-szobor Nagy-Magyarországot ábrázolja, és a magyar irredentizmus és sovinizmus szimbóluma; azt jelzi, hogy Magyarország és az RMDSZ nem ismeri el az egységes román államot. Kolozsvár polgármestere a Szabadság-szobor kérdését annak beolvasztásával oldaná meg. A tüntetés után Funar megtekintette a minorita rendház udvarán álló szoborcsoportot. Ezt követően sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tábornokok terroristák. Felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy márc. 15-én megalakul a székely autonóm tartomány, és többször is hangoztatta: a szobrot be kell olvasztani, a terroristákat ábrázoló Szabadság-szobornak különben sincs semmiféle művészi értéke. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha a szobrot mégis felállítják, addig foglalkoznak vele, ameddig már nem lesz látható. /Karácsonyi Zsolt: Funar beolvasztaná a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

A vallásszabadság, az egyház és állam viszonya, valamint az egyházi szimbólumok használata Romániában volt a központi témája annak a Kolozsváron tartott háromnapos konferenciának, amelyen zömében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói vettek részt. Péter István, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára elmondta: Romániában az alkotmány szavatolja a vallásszabadságot, de még nem sikerült megalkotni azt a jogi keretet, amely gyakorlatban is biztosítaná ezt. Péter István az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának területén tapasztalt visszásságokat is sérelmezte. Hozzátette: a romániai kisebbségi felekezetek hátrányos helyzetbe vannak az ortodox egyházzal szemben, amely jóval több ingatlant kapott vissza. – A román állam részrehajló politikát folytat az ortodox egyházzal szemben, amely könnyűszerrel kap területeket kolostorok építésére. Ilyen értelemben beszédes példa a nagyszalontai eset, ahol a román kormány egy volt laktanya területét az ortodox egyháznak adta – mondta. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint az egyházat el kell választani az államtól. A konferencián szóba került a felekezetek működését szabályozó törvénytervezet is. /(borbély): Konferencia a romániai vallásszabadságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Magyar rajzfilmeket mutattak be Kolozsváron, az Apáczai Líceum dísztermébe márc. 13-án. A Homo Ludens Alapítvány és a Csillagösvény Kulturális Egyesület elhozta Kolozsvárra a Pannónia Filmstúdió rajzfilmjeit: a többségükben Jankovics Marcell nevéhez fűződő alkotások erdélyi bemutatását maga a művész is támogatta. /Sándor Boglárka Ágnes: Sikeres magyar rajzfilmnap. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 13-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bokor Ernő miniatúráinak kiállítása. A művész képei Kolozsvár, illetve Kalotaszeg forradalom előtti és utáni műemlékeit ábrázolják, ezzel is tisztelegve az 1848 emléke előtt. /S. B. Á.: Ünnep előtti miniatúra-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, valamint Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét márc. 15-én az Országházban. Markó Béla szövetségi elnök a kitüntetés átvételét követően úgy nyilatkozott, megtiszteltetésnek tartja ezt a legmagasabb állami kitüntetést, és úgy értékelte, ez nem csak személyének, hanem az RMDSZ, az egész magyar közösség 15 éves következetes politikájának is szól. "Amit elértünk az elmúlt másfél évtizedben, azt nem egyedül, hanem közösen értük el", mutatott rá a szövetség elnöke. /Kitüntették Markó Bélát és Kasza Józsefet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Ugyanezt a kitüntetést kapta volna Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, de ő elutasította a kitüntetést. Bugár Béla a díjkiosztó ünnepségen nem jelent meg. Bugár Béla kijelentette, hogy az elutasítás nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. /Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség idén Nagyváradon tartotta központi ünnepségét. Márc. 15-én a résztvevők megkoszorúzták Rulikowsky Kázmér dzsidás kapitány emlékművét és Nicolae Balcescu szobrát. Utána az ünneplő sereg ökumenikus imán vett részt a Szent László-templomban. Délután Szacsvay Imre mártír politikus szobránál rótták le kegyeletüket az emlékezők. Itt mondott ünnepi beszédet Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter. Ezt követően a kaplonyi fúvószenekar kíséretében huszárok által vezetett zászlós, fáklyás felvonulást rendeztek. A Kolozsvári Magyar Opera díszelőadást tartott, Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabját tekinthette meg a közönség. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi polgári erők márc. 15-én folytatták az Európa tavasza Erdélyben című rendezvénysorozat programját. Szacsvay Imre szobránál Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, valamint Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő mondott beszédet. /Nagyváradon volt a központi március 15-i ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Szokásához híven Funar, Kolozsvár polgármestere ismét megpróbálta megzavarni a márc. 15-i magyar rendezvényeket. Ezúttal azonban nem sikerült a tavalyihoz hasonló módon kereszteznie a magyar forradalmat ünneplők rendezvényét. Reggel tízkor a polgármester és kísérete a Petőfi utca 20. szám alatti emléktáblánál tartott szabad téri istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta a volt Biasini Szálloda oldalán lévő George Baritiu és Nicolae Balcescu emléktáblát, de a városházi koszorúkból a Petőfi-emléktáblára is jutott. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-es önkormányzati képviselői és Boros János alpolgármester meglepték Gheorghe Funart, ugyanis kokárdákkal jelentek meg a délutáni ülésen. Mi több, a magyar tanácsosok magyar és román nyelvű üdvözlő lapot adtak át a Funarnak és tanácsos kollégáinak. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos két piros-fehér-zöld üdvözlőlappal lepte meg Gheorghe Funart. A polgármester szokásához híven kirohant a tanácsosok ellen: azt követelte, hogy azonnal vegyék le a kokárdákat. Ez természetesen nem történt meg. – Senki sem viselhet olyan szimbólumot, amely mintegy 40 ezer román hazafi meggyilkolására emlékeztet. Ilyen a terrorizmust jelképező aradi szobor is, amelyet az első adandó alkalommal beolvasztunk – mondta Funar. /K. O.: Kokárdák a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjai másképp látták a nemzet jövőjét, de vitáik, nézetkülönbségeik dacára képesek voltak az összefogásra, az együttcselekvésre, mert tudták: a társadalmi reform, a szabadság csupán egységes fellépéssel érhető el – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 14-én Krasznán, Petőfi Sándor készülő szobrának ünnepélyes alapkő-letételénél. Az eseményen jelen volt Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa tolmácsolta, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök levelét Íjgyártó István olvasta fel. /Petőfi Sándor szobrának alapkő-letétele Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Petőfi arcképével fedőlapján ünnepi műsorfüzetet jelentetett meg Krasznán a helybeli Cserey Farkas Társaság a szabadságharc évfordulója alkalmából. A Cserey Farkas Társaság kérésére jóváhagyták a köztéri Petőfi-szoborállítást. Az alapkövet Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Marc Tiberiu prefektus és Pop Imre polgármester helyezték el. /(Fejér László): Kraszna Petőfivel ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Az aradi vértanúk emlékművénél márc. 15-én Dan Vasile Ungureanu prefektus olvasta fel Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, majd a kolozsvári magyar konzulátust képviselő Kónya László Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta. A hagyományosan jelen lévő Dorel Popa polgármester örömét fejezte ki, amiért a magyar és román kormány közötti politikai egyeztetés nyomán a kormány döntést hozott a Szabadság-szobor felállításáról. “Személyes elégtétel számomra, hogy a kormányfő ezzel a határozattal rámutatott, hogy amit mi itt valamikor kigondoltunk és megtettünk, nem volt rossz dolog. Medgyessy és Nastase miniszterelnökök megmutatták Európának, hogy itt két nemzetiség van, amelyek ugyanazon a helyen kell hogy éljenek, és képesek európaizmust, civilizációt mutatni.” Tokay György képviselő kijelentette: “Elég nehéz erről beszélni, hisz egy nappal korábban még ez ellen próbálkoztak egyesek és kevesek, de nem sikerült Aradon maguk mellé állítani román barátainkat, hogy a gyűlöletet propagálják” „Ha ők az uszítást propagálják, akkor mi a szeretetet és a megértést propagáljuk.” Az emlékezés végén a jelen lévő egyházak képviselői közös, háromnyelvű miatyánkot mondtak a vértanúk emlékére, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. /Irházi János: Leborulás a nemzet nagysága előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

A képviselőház törvényhozási bizottsága elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet hat RMDSZ-es képviselő nyújtott be. A testület szerint a jogszabálytervezet összességében ellenkezik az alkotmányos normákkal és elvekkel, az ország jogrendjével, a közösségi törvényi rendszerrel és a nemzetközi joggal. "Az európai szervezetek nem támogatják az autonóm, asszimetrikus régiókhoz hasonló, kizárólag etnikai alapon tervezett államon belüli entitások létrejöttét", áll a bizottság jelentésében. A törvényhozási bizottság szerint az 1995. febr. 1-jén Strasbourgban elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, "nem biztosít kollektív jogokat a nemzeti kisebbségeknek", célja csupán az, hogy a nemzeti kisebbségek tagjainak egyenlőséget biztosítson a törvény előtt, és hogy megtiltsa a nemzetiségi alapon történő diszkriminációt. /Elutasították a Székelyföld autonómiatervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Ezt a véleményezést a parlamentnek nem kötelessége elfogadni, jelentette ki a Csapó I. József, a törvénytervezetet kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elnöke. Elmondta, hogy ezt a véleményezést is csatolják majd ahhoz a dokumentumhoz, amelyet az Európai Parlament szakbizottságainak és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének készülnek elküldeni. „Hadd szembesüljenek ők is a felsorolt kifogásokkal” – magyarázta Csapó. Megjegyezte, a kisebbségvédelmi keretegyezmény a polgárok teljes és tényleges egyenlőségének a szavatolásáról rendelkezik. Az Európai Unióban az autonómiák működtetése megszokott gyakorlat. /Túl az első elutasításon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

A 300 milliós keret nem elég az erdélyi magyar televízió létrehozásához és működtetéséhez, az RMDSZ ettől függetlenül reméli, hogy az új médium még az idén sugározni fog, jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a leendő egész napos erdélyi magyar televíziót létrehozó Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke. Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. nov. 14-én Budapesten, a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásai után jelentette be az erdélyi magyar nyelvű egész napos televízió létrehozásának komoly szándékát. Akkori információk szerint a magyar kormány egymilliárd forint körüli összeggel járult volna hozzá az új intézmény életre hívásához. Az erdélyi szakma az összeggel kapcsolatos információkra reagálva úgy vélekedett, a milliárd is kevés egy korszerű és igényes televízió beindításához. „Egymilliárd forintból is legfeljebb csak egy tisztességes ingatlant lehet megvásárolni egy komoly televízió számára” – vélte Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes stúdió vezetője. Markó Béla arról beszélt, hogy az év második felében beindítandó műholdas digitális szórású erdélyi magyar televízió műholdbérlete évi 120-130 millió forintot igényel, s hogy a magyar kormány idén tartalékalapból, 2005-től kezdődően már az állami költségvetésből folyamatosan támogatná az erdélyi magyar intézményt. Nagy Zsolt szerint a 300 millió forint csak résztámogatást jelent, és eszközvásárlásra fordítják. /Benkő Levente: Összegtől függetlenül indul. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Vannak pótolhatatlan emberek Erdélyben, akik nélkül egy-egy közösség nem talál önmagára. A szucsági Mihály–Vitályos házaspár számára a közösségépítés több, mint pótcselekvés vagy hobbi. A színjátszó csoport, a Randevú Szucságon ugyanolya, mint a nagyvárosban, ahol a közönség nekiöltözik a délutánnak, az előadásnak. A Randevú lelke Mihály–Vitályos Edit, energiaadója Mihály–Vitályos Zoltán. Ez a házaspár többet tett a közösségszervezés/építés terén, mint jó néhány nagyszájú RMDSZ-aktivista. Két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy véget ér a Randevú-álom. Gyermeküknek iskolába kellett mennie, ezért a házaspár Kolozsvárra költözött. Az idei márc. 15-i ünnepségre a próbákat már nem ők vezették, mégis nagyon jól sikerült, újra teltház volt. /Sz. Cs.: A szucsági "randevúszínház". A Mihály–Vitályos jelenség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Gheorghe Funar polgármester szerint Magyarország fegyvereket csempész Romániába, ahol a magyar titkosszolgálatok e tevékenysége miatt polgárháború fenyeget. A The Daily Telegraph márc. 17-i számának idézete szerint a városvezető azt mondta: a magyarok "1100 éve ellenségei a románoknak ma egyetlen céljuk Nagy-Magyarország megteremtése". Funar szerint a magyar titkosszolgálatok "aktívabbak (Romániában), mint valaha, és félkatonai feladatokra képeznek ki fiatalokat". Azt állította: a magyar szolgálatok "jelentős mennyiségű fegyvert és robbanószert hoztak be, bármelyik pillanatban várhatjuk egy jugoszláviai mintájú polgárháború kitörését". A tekintélyes jobboldali brit napilap kommentárja szerint a Funarral készített interjú is jelzi azokat az okokat, amelyek miatt Románia "nem lesz jelen a partin", amikor május 1-jén az EU hivatalosan megnyitja kapuit az új tagok előtt. A lap szerint az ilyen pánikkeltés a 90-es évek elején bevett szokás volt Kelet-Európában, ahol a radikális erők a balkáni mintát követve gyűlöletet terjesztettek, a határok kiigazítását és történelmi számlák rendezését követelve. Csaknem másfél évtized elteltével azonban ez a stílus már nincs divatban. Kolozsvárott azonban csakúgy, mint más romániai nagyvárosokban, a helyi gazdaság romokban hever, a korrupció járványos méreteket ölt. A helyi hatóságok eközben politikai és pénzügyi tőkéjük jelentős részét "lázas nacionalista képtelenségekre" fordítják; Kolozsvár központjában még a szemétgyűjtők is román nemzeti színekben pompáznak, a "magyar uralom alatt" kiépített főteret pedig régészeti kutatások címén felásták – írta a brit lap. Az elemzés szerint Románia állami pénzügyei alig átláthatók, a kormányt homályos közbeszerzési pályázatok miatt rendszeres bírálatok érik, és virágzik a külföldre irányuló csecsemőkereskedelem. Egyes területeken még visszafejlődés is észlelhető: a román sajtót, amely a 90-es években alapvetően szabad – bár meglehetősen kaotikus – volt, mára jórészt elhallgattatták. A kormány az adóhátralékok behajtásával fenyegetőzve biztosítja a neki tetsző sajtóhangvételt – írta a The Daily Telegraph. /Magyarország miatt polgárháború fenyeget Romániában? The Daily Telegraph. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A kolozsvári tudományegyetem önálló magyar karainak fölállítása immár esztendők óta foglalkoztatja a közvéleményt. A közvélemény súlyosan csalódhatott: az új protokollum alkutételei közül kimaradt a karok ügye. Salat Levente rektor-helyettes azért nem szorgalmazná az önálló karok létrejöttét, mert attól tart, hogy azok finanszírozása komoly hátrányokat szenvedne. Szamosközi István, a Marga exrektor által vezetett új Akadémia Tanács (ez voltaképpen az egyetemi szenátus alteregója) elnökhelyettese nem is tartja igazán szerencsésnek a szeparálódást, s úgy véli, hogy a tagozatos berendezkedés sokkal jobban megfelel a magyar oktatók és diákok érdekeinek. Tízezer magyar hallgatóról beszélnek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek többségét nem a valódi egyetemi hallgatók, hanem a kihelyezett kollégiumok és a tanítóképzők diákjai adják. Szamosközi István eldicsekedett, hogy a valamikori két-három magyar hallgatóról immár 1800-ra duzzasztott létszámú pszichológiai és neveléstudományi magyar tagozat azért működik remekül, mert a diákok döntő többsége tandíjat fizet. Ez viszont ellentmond a tanügyi törvényben lefektetett alapelvnek, miszerint Romániában az állami oktatás – óvodától egyetemig – ingyenes. Magyari Lajos megjegyezte, újra küzdeni kell az önálló állami magyar egyetemért. /Magyari Lajos: A karok háborúja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Megdöbbentő, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik – írta a barátaihoz, írótársaihoz intézett levelében öt erdélyi magyar író, arra kérve "minden bent és kint lévőt", hogy fékezzék magukat, ne hallgassanak "rossz tanácsadókra" és állítsák meg az írószervezetet fenyegető "veszélyes folyamatot". A Levél Erdélyből, 2004 márciusában című szöveg öt aláírója – Gálfalvi György Marosvásárhelyről, Gálfalvi Zsolt Bukarestből, Horváth Andor, Kántor Lajos és Lászlóffy Aladár Kolozsvárról – "határokon innen és túl" élő és alkotó írótársaikhoz, barátaikhoz szólva emlékeztettek rá, hogy "a megalázás, a megosztottság, a gyanakvás és a nyomában járó gyűlölködés évtizedei után, 1989-ben, 1990-ben" sokan hitték azt, hogy kiderül felettük is az ég. "A külső és belső felszabadulás örömét azonban fokozatosan az új helyzet súlyos konfliktusokban megnyilvánuló dilemmái váltották fel. Ami számunkra meglepő és józanító volt: ez nem csupán magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar ukrán), hanem magyar-magyar viszonylatban is megnyilvánult. Növekvő aggodalommal vettük tudomásul, hogy az ezredfordulón egy ilyen világban kell élnünk" – állapították meg a levél aláírói, akik már nem tudják elfogadni, hogy "a magyar írótársadalmon belül nem érvényesülhet a szakmai érdekközösség minimuma". A Magyar Írószövetség "múltjában voltak történelmileg jelentős szakaszok, mozzanatok", az írószervezet éppen a "közös érdekek képviseletében nyerte el értelmét". A Magyar Írószövetségnek ma is ezt kellene jelentenie a magyar írók számára – bárhol éljenek is, bármilyen politikai, társadalmi és esztétikai nézeteket valljanak. Éppen ezért megdöbbentő számukra, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik. "Az egymásnak feszülő, minden irányból szított indulatok ("a meg nem gondolt gondolat") eljelentéktelenedéssel, sőt széthúzással fenyegetik azt az írószervezetet, amelyben több mint egy évtizede mi is otthon érezhettük magunkat. Arra kérünk minden bent és kint lévőt, fékezzük magunkat, ne hallgassunk rossz tanácsadókra – állítsuk meg a veszélyes folyamatot. Ez a magyar irodalom és talán az egész magyar társadalom érdeke" – szögezte le levelében az öt erdélyi magyar író. /Erdélyi magyar írók levele a Magyar Írószövetségért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör márc. 15-i meghívottja Márkus András költő volt, aki 16 éves kora ellenére alelnöki tisztséget tölt be az irodalmi kör vezetőségében, továbbá a Kiskorú Írók Ligájának alapítótagja és egyben elnöke. A Bulgakov kávéház pincéjében hetente jelentkező irodalmi körön immár második alkalommal kaphattunk ízelítőt írásaiból. /Pintér Hajnalka: Költészet a forradalom napján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A képviselőház 284 "igen", három "nem" szavazattal és hat tartózkodással márc. 18-án elfogadta a helyhatósági választások törvényét a választási bizottság által kidolgozott formában. A tervezetet a felsőház korábban már elfogadta. A plénum azt a módosítási indítványt is elvetette, amelyet Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők nyújtottak be. A kezdeményezők kérték annak a szövegrésznek a törlését, amely előírja, hogy a helyhatósági választásokon csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek szervezetei vehetnek részt, amely szervezetek tagsági aránya meghaladja a legutóbbi népszámláláson önmagukat az illető kisebbség tagjainak valló személyek összlétszámának 15 százalékát. /Elfogadta a képviselőház a helyhatósági választási törvényt. Marad a kisebbségi szervezetek részvételének korlátozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ A képviselőházban elsöprő szavazattöbbséggel fogadták el a választási törvényt, mely szinte lehetetlenné teszi a konkurens kisebbségi szervezetek részvételét a helyhatósági választásokon. A jogszabály szerint csak azok a kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyekbe az illető kisebbség 15 százaléka vagy 25 ezer tagja beiratkozott. Ráadásul a 25 ezres küszöbszámot úgy kell teljesíteni, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, valamennyi megyében és a fővárosban legkevesebb 300 aláíró legyen. A jogszabály a jelenleg is parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket mentesíti a reprezentativitási kritérium teljesítésétől. A javaslatot az RMDSZ képviselőinek a többsége támogatta annak ellenére, hogy korábban szinte valamennyi rangos román emberjogi szervezet diszkriminatívnak, és súlyosan demokráciaellenesnek tartotta. A végső szavazáson csak négy rebellisnek számító RMDSZ-képviselő szavazott a törvény ellen, és hat képviselő tartózkodott. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta, noha diszkriminatívnak tartják a törvényt, megpróbálják teljesíteni a benne támasztott követelményeket. Hozzátette, szándékukat az is megnehezíti, hogy a képviselőház más aláírási ívet szavazott meg mint a szenátus, és ezzel gyakorlatilag lenullázta az eddigi aláírásgyűjtő munkájukat. /Gazda Árpád: Igen a diszkriminációra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen márc. 17-én Keresztény egyetem, egyetemes keresztény hagyomány, gyakorlat és jövendő címmel szervezetek konferenciát. Dr. Rókusfalvi Pál budapesti pszichológus a keresztény egyetemekről szóló előadásában kifejtette: egyre erősödnie kell a nemzet és a kereszténység közötti kapcsolatnak. Dr. Kozma Zsolt, kolozsvári teológiai professzor előadásában a keresztény szellemiség társadalomban, tudományban, művészetben való szerepét taglalta. A vitaindító előadások után kerekasztal-beszélgetések folytak arról, hogy a szekularizált világban lehet-e kovász az evangéliumot hirdető egyház, milyen pluszt adhatnak a keresztény egyetemek. Kató Béla egyházkerületi főjegyző előadásában a keresztény hátterű magyar egyetemi rendszer erdélyi felépítéséről értekezett. /(Balla Tünde): A szeretet, mint egyetemes értékhordozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./