Elhunyt Kékedy László professzor /Máramarossziget, 1920. nov. 28. – Kolozsvár, márc. 24./, akit szerettek, tiszteltek példamutató emberi tartásáért. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újralakítását az elsők között vállalta, a Jakó Zsigmond professzor lakásán tartott megbeszéléstől kezdve. Kékedy, az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke, szorgalmazta tudományos kutatási munkatervek kidolgozását, rendszeres előadások megtartását, a szakfolyóirat, a Múzeum Füzetek megjelentetését. Sok fiatal köszönheti anyaországi és nyugat-európai tanulmányútját Kékedy szakosztályi elnök ajánlásának. Maradandó munkája a Múzeumi Füzetek szerkesztése. Hívő, templomjáró ember volt Kékedy László. /Nagy-Tóth Ferenc: Kékedy László professzortól búcsúzunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Ábrahám Jakab brassói grafikusművész kiállítása nyílt meg ápr. 2-án Kolozsváron, a Korunk Galériában. Ábrahám Jakab grafikái Lászlóffy Csaba verses Ótestamentumot bemutató kötetéhez készültek. Ábrahám Jakab 1976-ban végezte el Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát, azóta sok egyéni és csoportos kiállításon vett részt. /Ö. I. B.: Grafikus felkiáltójelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Herepei János történész és levéltáros gazdag hagyatékának anyagából jelentetett meg kötetet a Művelődés „Kolozsvár történeti helyrajza” címen. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és az utószót írta Sas Péter. A könyvet a Művelődés szerkesztősége és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány mutatta be ápr. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Herepei munkásságáról Kiss András nyugalmazott főlevéltáros beszélt. Ez a harmadik könyv, amelyet a Művelődés megjelentet Herepei munkáiból. Ezt megelőzte A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei című, 2001-ben kiadott kötet, illetve A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből (az 1638–1647 évi építkezés, berendezés és felszerelés adattára), amely 2002-ben látott napvilágot. A most bemutatott kiadvány Herepeinek a kincses város kialakulásával, településfejlődésével kapcsolatos kutatásait tartalmazza, feltárja Kolozsvár középkori történetét, utcáinak, épületeinek, temetőjének históriáját. Sas Péter elmesélte: Sepsiszentgyörgyön, szerencsés véletlen folytán bukkant rá egy papírzacskóba csomagolva Herepei kéziratainak egy részére. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője közölte: Herepei további munkáinak kiadását tervezik. /Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Több mint ötven év vers- és aforizmatermését fogja össze a hírlapíróból könyvtárossá lett Mészáros József Tömören-Lazán /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete, melyet Gáspár Sándor méltatott Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. /Mészely Réka: Fél évszázad tömör, laza kötete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

Dr. Fejős Zoltán, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója intézménye kiadványait ismertette ápr. 1-jén Kolozsváron, az EME előadótermében. Tavaly 14 kiadványuk jelent meg. A Magyar népművészet sorozat a nagyközönséghez szól. A Néprajzi Múzeum gyűjteményeit könyvalakú, terjedelmes mű tartalmazza a 39 gyűjteményre vonatkozó összes megjelent kiadvány, kiállítás felsorolását. A Néprajzi Értesítő két éve új arculattal jelenik meg, és évkönyvként szolgál. A folyóiratok közül a félévenkénti Tabula emelkedik ki. /Ö. I. B.: Anyaországi néprajzi kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Az erdélyi magyar kultúrának mielőbb az anyaországi magyar kultúra határokon túli megjelenítésének szerves részévé kell válnia – jelentette ki Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára ápr. 1-jén, Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén folytatott megbeszélésen. A következő időszakban a kormány nagyobb figyelmet fog fordítani a Magyar Opera támogatására. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnöke elismerte, az utóbbi időben bővült a minisztériumnak a kolozsvári színháznak szánt kerete, amely ma már 95 millió forintra emelkedett. /Lepedus Péter: Több pénz jut a kultúrára? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./ Az erdélyi magyar kultúrát mielőbb be kell építeni a magyar kultúra külföldi bemutatkozásaiba – jelentette ki Vass Lajos, a magyarországi művészeti élet kiemelkedő képviselői mellett Erdély legreprezentatívabb magyar művészei is jelen legyenek. /NKÖM-küldöttség Kolozsváron. Összmagyar bemutatkozás külföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.3./

Jelen pillanatban a legfontosabb az összefogás, hiszen a romániai magyar közösség csak akkor szerezhet érvényt politikai és demokratikus akaratának, ha meg tudja teremteni a politikum, a civil szféra és az egyházak közötti teljes konszenzust – jelentette ki Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét, amelynek az autonómiával kapcsolatos magatartása kétértelmű: egyrészt a szovátafürdői román meghívottakat megpróbálta lebeszélni arról, hogy részt vegyenek a találkozón, másrészt Markó Béla kijelentette, hogy támogatja az autonómiát. Tőkés László elmondta: az EMNT is kapott levelet, amelyben felkérték, vegyen részt az RMDSZ választási programjának, valamint a következő négy év cselekvési programjának kialakításában. Válaszként megismételte az EMNT január eleji kezdeményezését, és négy áprilisi dátumot javasolt az RMDSZ vezetőségének, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Tőkés László közölte: a tavaly decemberi megalakulása óta másodszor ülésező EMNT-t április 24-én Marosvásárhelyre hívják össze, ahol a tanácskozást megelőzően a nemzeti tanács jogi bizottsága a romániai magyar közösség személyelvű autonómia kerettörvény-tervezetét a megfelelő statútumokkal együtt véglegesíti, majd a román parlament elé terjesztik. /B. T.: EMNT: összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

„Nyolc, maximum tíz évünk van arra, hogy változtassunk a magyar oktatás, a magyar kultúra helyzetén, különben az ausztronéziai népek sorsa vár ránk: gazdasági felhajtó erő hiányában az erdélyi magyarság asszimilálódik" – hangoztatta dr. Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora a kolozsvári Centurion Társaság szervezésében megtartott előadásán. A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső elmondta: hét éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy érzi, most kell lépni. Programjának lényege egy, a Georgiai Egyetemen jól bevált tesztelési rendszer bevezetésében rejlik, amit minden magyar oktatási intézményben alkalmazni kellene. Személyesen eddig a BBTE vezetőivel beszélgetett bizonyos tudomására jutott kifogásolható esetekről, ápr. 6-án pedig Székelyudvarhelyen várják. A jelenlévők csak abban az esetben látják megvalósíthatónak a tervet, ha megváltozik a magyar oktatók lelkiismeretessége, s vállalnak még plusz áldozatot a közösség, gyermekeik jövőjéért. /(Borsos Lehel): Beszéd helyett tettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.5./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett kétnapos szovátafürdői tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt – mondta. A Medgyessy-kormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudja-e támogatni őket szülőföldjükön. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel – mondta. Nem véletlenül – tette hozzá –, hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője szerint az erdélyi szászok évszázadokon át működő autonómiája mutatja, hogy ezeken a területeken hagyománya van az önrendelkezésnek. Szilágyi Zsolt a szervezők nevében úgy fogalmazott: "Sikerült bemutatni a működő nyugat-európai autonómiamodelleket, áttekintettük az eddigi munkánkat, és megfogalmaztunk továbblépési lehetőségeket, bátran mondhatjuk, tanácskozásunk sikeres volt". Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta: 1989 után a romániai magyar közösség felsorakozott a közösségi autonómia mellett. /Célunk a közösségi autonómia intézményrendszere. A nemzetállam a szegénységet konzerválja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Németh Zsolt így kezdte hozzászólását: Nem hallgathatjuk el, hogy a magyarság a Kárpát-medencei népek között folyó “fennmaradási” versenyben nem áll jól: demográfiai pozíciói romlanak, nyelvterülete zsugorodik. “E folyamatok feltartóztatása és megfordítása érdekében el kell érni, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén maradjon, hogy nemcsak jó, de érdemes is legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.” Összegzésként Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a közösségi autonómia a Kárpát-medencei magyarság jövőjének megkerülhetetlen előfeltétele. Toró T. Tibor kijelentette: “mi az autonómiában ismertük fel és képviseljük a nemzeti gondolatot”. Az autonomisták előtt álló teendőket összefoglalva azt emelte ki, hogy az elméleti megalapozás szakaszán lassan túljutva, az intézményépítés és -működtetés közel sem könnyű feladata következik. A konferencia végén felolvasták a különböző okok miatt távol maradt Gabriel Andreescunak és Eva Maria Barkinak a jelenlévőkhöz intézett levelét. /Makkay József, Szentgyörgyi László: A magyar közösség autonómiájának nincs alternatívája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Románia volt finnországi nagykövete, Smaranda Enache bejelentette: indul Kolozsváron a polgármesteri választáson. – Gheorghe Funar uralmának véget kell érnie. Erdély fővárosa többet érdemel – mondta sajtóértekezleten Enache. – A romániai politikai élet legártalmasabb politikai alakulata a Nagy-Románia Párt, minden erőnket arra kell tehát fordítanunk, hogy elszigeteljük, ki kell szorítanunk a parlamentből ugyanúgy, ahogyan a magyarországi választók tették azt a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártjával – jegyezte meg a politikus. /(k. o.): Smaranda Enache polgármesterjelölt. Erdély fővárosa Funarnál többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 2–3. között Kolozsváron tartották a Romániai Doktoranduszok Szövetségének V. konferenciáját. Változatos tematikájú előadások hangzottak el. Kiemelendők a következők: Tamás Pál: Jóléti állammodellek, Horváth István: Bilingvizmus Erdélyben, Veres Valér: Jövőtervek a Kárpát-medencei fiatalok körében a társadalmi háttér kontextusában, Csata Zsombor–Kiss Dénes–Kiss Tamás: Az erdélyi kulturális intézményrendszer jellemzői /eszerint a működő kulturális intézmények 77,7 %-a 1989 után alakult. 2002-ben 1005 milliárd lejből gazdálkodtak, a támogatások 64,5%-a hazai forrásból származott, 23,3%-a magyarországi, 9,11%-a más eredetű volt/, Plainer Zsuzsa: Nemzetépítési stratégiák és diszkurzív identitás a két világháború közötti magyar társadalomban, Veress Emőd: Az államszervezet viszonyrendszerei – alkotmánymódosítás után. /(Dobre Nóra): RODOSZ-konferencia Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Kolozsváron a városi tanács több új utca nevéről szavazott. Annak ellenére, hogy a nagy-romániás önkormányzati képviselők és a polgármester hevesen tiltakozott, a helyi döntéshozó testület jóváhagyta, hogy hat utcát magyar építészekről, írókról, költőkről, fejedelmekről nevezzenek el. A városi tanács határozata értelmében az épülő villanegyedekben utcát neveznek el Kós Károlyról, Dsida Jenőről, II. Rákóczi Ferencről, Móricz Zsigmondról, Bethlen Gáborról és gróf Mikó Imréről. Funar polgármester bűnügyi feljelentéssel fenyegetőzött, ugyanis szerinte Kós románellenes tevékenységet folytatott. /K. O.: Hat új magyar utcanév Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Kolozsvár néhány hete Magyar Örökség-díjjal kitüntetett temetőjében a múlt hét végén feltörték a főkapuval szemben induló út jobb oldalán fekvő Biasini- és Berde-kriptákat. A laborfalvi Berde-kriptában, ahol a kolozsvári egyetem első rektora, a közgazdász professzor Berde Áron (1819–1892) és családja nyugszik, a külső fakoporsók fedeleit felfeszítették, félretolták, s a régi érckoporsók oldalán lyukat ütöttek. /G. Gy.: Újabb kegyeletsértések a Házsongárdi temetőben. Pusztítottak a laborfalvi Berde-kriptában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ismeretlen tettesek Kolozsváron betörték a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ablakát. Az intézmény vezetője, Pillich László közölte: immár negyedszer fordul elő az elmúlt három hónapban, hogy betörik az alapítvány ablakát. Pillich feljelentést tett a kolozsvári rendőrségen. Ugyanilyen esetről számolt be Molnos Lajos, a Pro Iuventute Alapítvány elnöke: fél év alatt háromszor törtek be a Mócok úti székházba. Legutóbb elvitték a rádiót és a berendezési tárgyakat. A kár körülbelül 60 millió lejre rúg. Kiszállt a rendőrség, de eddig semmilyen visszajelzést nem kaptak. /K. O.: Betörték a Heltai-alapítvány ablakát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ápr. 5-én adták át a Román Színházi Szövetség (UNITER) 2003-as évre szóló díjait. A jelöltek között hangsúlyosan jelen volt a Kolozsvári Magyar Színház is a legjobb előadás, a legjobb rendező, illetve a legjobb férfialakítás kategóriáiban. Senkálszky Endre érdemes művész a bukaresti Nemzeti Színházban átvette Ion Caramitru UNITER-elnök különdíját. 67 évet töltött a színpadon a 90 éves Senkálszky Endre. Bogdán Zsoltot a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban nyújtott alakításáért tüntették ki a 2003-as év legjobb férfiszínészeként. /Kolozsvári UNITER-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Kolozsvár vendége volt ápr. 2–5. között dr. Szabó Ferenc jezsuita tudós, az összmagyarság egyik kiemelkedő személyisége, a Magyarországon megjelenő Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat főszerkesztője. Szabó Ferenc 1956 novemberében kénytelen volt elhagyni hazáját. Leuvenben (Belgium) filozófiai és teológiai licenciátust szerzett. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben, majd 1964–66 között Párizsban teológiai doktorátust szerzett. 1967–1992 között a Vatikáni Rádió magyar tagozatának szerkesztője, majd vezetője. Nagyszámú könyvet és tanulmányt írt, fordított, szerkesztett és adott ki, de a szellemtörténeti, filozófiai, teológiai és irodalmi témák feldolgozása mellett költeményekkel és műfordítással is jelentkezett. Kolozsvári látogatása során a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában Dienes Valéria, Prohászka Ottokár püspöki, Henri Bergson és Teilhard de Chardin keresztény gondolkodóról – akiknek kutatója – tartott színvonalas előadásokat. Felkereste a Vasárnap katolikus hetilap székhelyét is, ahol találkozott Jakab Gábor főszerkesztővel, Bodó Márta felelős szerkesztővel és az újság több munkatárssal. /Fodor György: Szabó Ferenc jezsuita tudós Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Kilencvenedik évében elhunyt Metz József /Elek, 1914. nov. 24. – Nagybánya, 2004. ápr. 8./ Tanári oklevelet (történelemből, magyarból és földrajzból) Kolozsvárott szerzett, 1938-ban. 1940-ben Nagybányán kapott tanári állást. 1946-48 között gimnáziumi igazgató, 1948-54-ben vegyipari középiskolai tanárként, 1954-59 között pedig gimnáziumi tanárként dolgozott. 1959 októberében politikai okok miatt letartóztatták. Fél év után szabadlábra helyezték, de eltiltották az ifjúsággal való foglalkozástól, építőtelepi dolgozóként kereste kenyerét. Csak 1970-ben „fogadta vissza" a tanügy. 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig földrajzot tanított. Munkásságát 1998-ban az EMKE Kun Kocsárd-díjával jutalmazták. A környék helytörténészeként tartották számon. Az általa kezdeményezett EMKE Füzetek sorozatban a Bányavidéket mutatták be. Lakása ajtaja nyitva áll mindenki előtt, aki részesülni akart művelődési, irodalmi búvárlásainak eredményeiben. /(Dávid Lajos): In memoriam Metz József. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

A tízéves múltra visszatekintő kolozsvári Tinivár Könyvkiadó gondozásában megjelent a Maturandusok 2004–es kiadvány, az erdélyi magyar ballagó diákok X. évkönyve. A Szent Korona tanáról, eredetéről, gyakorlati jelentőségéről és az országcímerről szóló könyvet /dr. Molnárfi Tibor: A Korona (Regnum Marianum)/ a magyarországi kiadás után a Tinivár is megjelentette. /(anikó): A Tinivár kiadásában megjelent a Maturandusok és A Korona. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a napokban tartotta évi közgyűlését. Bara István építészmérnök, a KLMT alelnöke arról tájékoztatott, hogy több fontos határozatot és javaslatot elfogadtak. Az eddig kolozsvári központú társaságnak jogi személyként tevékenykedő fiókszervezetei is alakulhatnak, ami lehetővé teszi, hogy önállóan pályázzanak bizonyos műemlékvédő feladatok megoldására. Halaszthatatlan feladat az erdélyi műemlékek részletes adatbázisának elkészítése. Döntöttek egy erdélyi műemlékvédelemmel foglalkozó magyar nyelvű folyóirat kiadásáról is, egyelőre a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésükre. Az is felvetődött, hogy végre kellene a Kelemen Lajos Társaságnak egy külön székház Kolozsváron, ahol rendszeresebben összegyűlhetnének megtárgyalni gondjaikat, s ahol a szakkönyvtár és a folyóirattár is működhetne. /(Sike Lajos): Műemlékvédő erdélyi folyóirat várható.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban kiosztották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az alapítvány kilenc éve Székelyudvarhelyen azzal a szándékkal alakult, hogy a hazai tollforgatók számára kiírt pályázatokkal tehetségeket részesítsen kitüntetésekben, ezzel szolgálva az erdélyi magyar irodalom fejlődését. Eddig kisregények, esszék és novellák szerzői számára hirdettek pályázatokat, tavaly viszont a kritikaírás következett. Lőrincz György alapítványi elnök elmondta: a pályázat szülőatyjai Kántor Lajos és Pomogáts Béla. A díjazottak – valamennyien fiatal tanárok, diákok, reményteljes művészetrajongók – a következők: 1. Végh Balázs, 2. Vári Csaba, 3-4. Gál Andrea és Petres László. /Ö. I. B.: Fiatal kritikusok elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Tóth István tanár-festőművész-műkritikusra emlékezett Sas Péter. Tóth István /Marosvásárhely, 1892. máj. 29. – Kolozsvár, 1964. máj. 24./ Kolozsváron végezte iskoláit, korán felfedezték rajztehetségét. Tóth István megismerkedett Kelemen Lajossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosával, a későbbi történettudóssal. Ő vonta be a tehetséges ifjút genealógiai, heraldikai, vagyis családtörténeti és címertani munkálatok illusztrációs feladataiba. A budapesti Rajztanárképző Intézetben végzett, majd rajztanár lett Kolozsváron. 1920 után szinte évente vett részt csoportos vagy egyéni tárlatokon. Nemcsak kiadványokat, lapokat illusztrált, képeslapokon is megjelentek alkotásai. Az igazi elismerést albumainak megjelenése jelentette. 1939-ben megjelent A magyar díszítés alapformái című könyve. /Sas Péter: Negyven éve halt meg Tóth István tanár-festőművész-műkritikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 6-án tartotta közgyűlését, ahol tiszteleti taggá választották többek között Tövissi József geográfust. Kolozsváron tanársegéd, majd a BBTE-n adjunktussá lépett elő. Tövissi, a földrajztudományok doktora (1978), a természeti földrajzot és azon belül a földfelszíntant, a geomorfológiát nemcsak tanította, hanem művelte is. 1990 és 1992 között az EKE elnöki tisztségét is viselte. /Dr. Molnár Jenő ny. egyetemi tanár az EME tiszteletbeli tagja: Megérdemelt elismerés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Nagyenyeden csengő van Bethlen Gábor Kollégium a régi falai között. A csengő a mindenkori nagyenyedi diák számára sokat jelent. A régi nagy csengőt 1891-ben még a nagyenyedi református tanoda öntette a kolozsvári Andrásovszky Efráim műhelyében. A idő azonban megviselte, megrepedt, és néhány hónappal ezelőtt leszerelték. Helyére most a testvérváros, Siklós polgármestere, Kozma Sándor által finanszírozott új csengőt helyeztek. A bronzcsengő a marosvásárhelyi Rácz harangöntő műhelyben készült, a következő felirattal: “Öntette a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége, a siklósi önkormányzat segítségével”. A felszerelésnél ott volt Simon János igazgató és Krizbai Jenő történelemtanár. A hivatalos felavatásra az ápr. 24-i ünnepség keretében kerül sor. /N. T.: Új csengő a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

A másként gondolkodók Tőkés László (akkori) tiszteletbeli elnök védnöksége alatt megszervezték az Alsócsernátoni Fórumot /1998. szept. 12./, amelyre hivatalos volt Markó Béla szövetségi elnök is. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a fórumon, ehelyett Kolozsvárra összehívták az országos választmányt, és bejelentették, hogy ha a kormány nem engedélyezi az önálló magyar Bolyai Tudományegyetemet, az RMDSZ kilép a kormányból. Markó Béla elnök a marosvásárhelyi Bernády-házba értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az RMDSZ szenátorai, képviselői, az államtitkárok, a magyar prefektusok és alprefektusok, valamint a megyei elnökök. Gaál Márton jelen volt akkor ezen a tanácskozáson, most beszámolt erről. Markó Béla feltette a kérdést, hogy kinek-kinek a területén milyen gazdasági, politikai és személyi következményekkel jár a kilépés.  Toró Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: a kilépésre vonatkozó határozatot be kell tartani. Toró beszéde alatt Verestóy Attila szenátor nevetett, végül röhögött. Utána indulatosan ezt mondta Torónak: „Gondolkodnék a szavaidon, ha embernek tartanálak, de a szememben nem vagy ember!” Durva kijelentéséért a gyűlésvezetőnek rá kellett szólnia Verestóyra. Gaál Márton hozzászólásában kifejtette a Verestóy szavaival kapcsolatos véleményét, mire Verestóy kimondta: „Vegyék tudomásul, azért jelentettük be, hogy kilépünk a kormányból, hogy benne maradhassunk.” /Gaál Márton, Marosvásárhely: párbeszéd RMDSZ módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a Kolozs megyei RMDSZ legfontosabb feladata az, hogy minél jobb alkuhelyzetbe kerüljön, és minél több városi, megyei tanácsost bejuttasson, legalább úgy, mint 2000-ben. Szavazótáboruk 20% körüli. Kolozsváron a választásra jogosult magyarságnak csak 62%-a vett részt az előző választásokon. Most az eddig távolmaradókat akarják megszólítani. /Csomafáy Ferenc: A politika ereje a bizalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./