A Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében működő, joghallgatókat tömörítő Jurátus Kör 25 tagja Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. Máj. 11-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a joghallgatókat, ismertette a fiatalokkal a szövetség autonómiapolitikáját. Ezután a joghallgatók a képviselőházba látogattak, ahol Varga Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, és Frunda György szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke fogadta őket. Máj. 12-én Kozsokár Gábor alkotmánybíró fogadja a joghallgatókat az Alkotmánybíróságon. /Bukarestben a Jurátus Kör tagjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Február közepén, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kezdeményezésére Kolozsváron találkozott a szakma és politikum képviselete, ahol erdélyi magyar iskolatérkép elkészítéséről döntöttek. Az iskolarendszer átszervezésére készülő jogszabály előírja a 200 főnél kisebb oktatási intézmények jogi személyiségének megszűnését. Ez lenne az első lépés a kis iskolák felszámolására, hiszen gyakorlatilag már egy nagyobb körzet intézményéhez csatolnák. Ezt követően a felső tagozatokat számolnák fel azokban az iskolákban, ahol összevont vagy nagyon kis létszámú osztályok működnek és nagyobb iskolaközpontokba irányítanák a tanulókat. Kötő József oktatáspolitikai alelnök kifejtette: az alapkoncepció az, hogy minden magyarlakta településen legalább az elemi szintű oktatásnak meg kell maradnia. A felsőbb szinteken viszont szembe kell nézni a demográfiai helyzet alakulásával. 2020-ig az iskoláskorú gyermekek számának 50%-os csökkenésével kell számolni. A romániai lakosságnak általában 39%-os csökkenéssel lehet számolni, a magyar közösség ennél lényegesen nagyobb arányban csökken. A világon áttérnek a fejkvótarendszerre. Az RMDSZ elindított egy kérdőíves felmérést, 1020 magyarok által is lakott településen gyűjtenek adatokat, és 1220 tanintézetben mérik fel az állapotokat, a tanerő-ellátottságot, a gyereklétszám alakulását. Ez lesz Erdély iskolatérképe, ami megmutatná, hogy a megszűnő, életképtelen iskolák helyére hol lehet kistérségi iskolaközpontokat létrehozni. /Oláh-Gál Elvira: Készül Erdély iskolatérképe. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét.  A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovász­náról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ nyolcgyermekes szegény székely családból származik. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet. Munkássága a zenetörténet és népzenekutatás terén bontakozott ki. Fontos szerepe volt a református énekeskönyv megújításában. Zenetörténészként legjelentősebb a Kájoni kódexről írt tanulmánya. Munkásságának fő érdeme a népzenekutatás. Kutatóként és gyűjtőként Bartók Béla, Kodály Zoltán elődjének tekinthető. 1879 és 1911 között összesen 297 szöveges, 44 hangszeres dallamot gyűjtött, ebből 267 magyar, 54 ruszin, egy román és egy szlovák. Népzenegyűjtésének nagyobb és legértékesebb része Kibédről származik. 1914-ben jelent meg Eredeti székely dalok című könyve. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben – volt, míg a temetőgondnokság ki nem dobatta földi maradványaikat a sírból. Kibéden kopjafát állítanak a temetőben Seprődinek, és a faluünnepen, aug. 28-án felavatják Seprődi János mellszobrát a művelődési otthon előtti parkban. A kopjafát Péterfi György tanár faragja, a szobor a szintén kibédi származású nagyváradi Deák Árpád alkotása. /b. d.: Szobrot állítanak Seprődi Jánosnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Isten is megtekinti a költőket /Accordia Kiadó, Budapest, 2003/ címen jelent meg egy versgyűjtemény, amely hét kortárs költő munkáit tartalmazza. Közülük ketten erdélyiek: Halmosi Sándor /Szatmárnémetiben született és Kolozsváron tanult/, valamint Rozsnyai László, a kincses város szülötte. Mindannyian a legmodernebb nyelvezetet használják. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten is megtekinti a költőket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága az idén első alkalommal odaítélt Arany János Díjjal a Tudományos Kutatásért tüntette ki Faragó József kolozsvári tudóst, az MTA tiszteleti tagját. Az erdélyi tudományosság kiemelkedő képviselője a magyar néprajz területén több mint fél évszázadon át, széleskörű nemzetközi elismeréssel végzett, szinte egyedülállóan eredményes kutatómunkájáért kapta meg a rangos életmű díjat. /MTA-díj kolozsvári tudósoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Filmtett folyóirat negyedik születésnapjára rendezett, máj. 16-ig tartó rendezvénysorozat keretében 13 kisjáték-, 14 dokumentum- és 8 nagyjátékfilmet mutatnak be Kolozsváron. /A FilmtettFeszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Smaranda Enache, a Népi Cselekvés (NCS) kolozsvári polgármesterjelöltje heves támadást intézett az RMDSZ és az általa támogatott Ioan Rus ellen. Smaranda Enache szerint Rus belügy- és közigazgatási államminiszter manipulál, amikor azt állítja: a magyaroknak rá kell szavazniuk a jelenlegi városvezető legyőzése érdekében. – Rus választási hirdetésében egyetlen magyar szimbólum sem jelenik meg, tehát nem vállalja a magyar kisebbség érdekeit és értékeit. Enache szerint a belügyminiszternek zsarnoki, a dél-amerikai katonai diktatúrákra emlékeztető megnyilvánulásai vannak. Kifejtette, amennyiben a kormánypárt jelöltje nyeri meg a választásokat, Kolozsváron az erdélyi autópályára az állami költségvetésből származó pénzekből elsősorban az RMDSZ-hez és az SZDP-hez közel álló cégek részesülnek. – A két párt gazdasági szövetséget kötött. /Kiss Olivér: Smaranda Enache: az autópálya-pénzekért folyik a harc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Máj. 13-án Aradon megkezdődött a hatodik alkalommal megrendezett nemzetközi kulturális antropológiai szimpózium. Ez alkalommal Együttélés vagy együttlét? témakörrel foglalkoznak, németországi, szlovákiai, magyarországi, szerbia-montenegrói és hazai kutatók részvételével. Az előadások után a Magyarországi Románok Kutatóintézete, majd a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadványait, végül Elena Rodica Colta aradi muzeológus Repere pentru o mitologie a romanilor din Ungaria című könyvét mutatták be. / (Kiss): VI. nemzetközi kulturális antropológiai szimpózium. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

- Tudjuk, hogy kampányidőszakban jöttünk, de látogatásunk időpontja tudatos, mert segíteni akarjuk az RMDSZ-t – mondta Szent-Iványi István képviselő, az SZDSZ ügyvivője máj. 13-án Kolozsváron. „Nem avatkozunk a belső küzdelmekbe, de elítéljük azokat a törekvéseket, amelyek gyengítik a képviseletet" – fogalmazott. /SZDSZ küldöttség Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Kolozsvári fiatal magyar egyetemi oktatók számára épít korszerű tanári lakásokat az Iskola Alapítvány – jelentette be Markó Béla Kolozsvárott. A város központjában felépítendő, mintegy 22 lakrészt, egy konferenciaközpontot és egy egyetemi könyvtárat magába foglaló épületegyüttes építési munkálatait az RMDSZ elnöke, valamint Kelemen Hunor az alapítvány vezetője nyitotta meg. Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1995-ben, azzal a szándékkal, hogy segítse az önálló magyar oktatási hálózat megteremtését, valamint az erdélyi magyar oktatók élet- és munkakörülményeinek javítását. /Segítség az itthon maradáshoz – Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Kányádi Sándor költő 75. születésnapját ünnepelte Kolozsváron máj. 14-én, a Magyar Színházban, a magyarországi Kaláka együttes koncertjeivel. A zenekar Kányádi sok versét megzenésítette. /Kányádi Sándort köszöntötték 75. születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A sepsiszentgyörgyi Kovács Géza szobrász kisplasztikát mutatta be Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A funkciójukat vesztett vasdarabok, egy elkoptatott lópatkó, harapófogó gyakorta meghatározó elemévé válik sajátos összeállításainak. /Németh Júlia: Tárgytalan tárgyak dicsérete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 13-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Kovács András művészettörténész professzor tavaly megjelent, Késő reneszánsz építészet Erdélyben című könyvét. A Teleki László Alapítvány /Budapest/ és Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában megjelent mű szakmailag kifogástalan, méltatta Kiss András nyugalmazott főlevéltáros a könyvet. A kötet hosszas kutatások eredményeit összegzi, átfogó képet rajzol az 1541–1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. Közel 300 művészi igényű kép, reprodukció található a könyvben. A kötet olyan neves művészettörténészek munkássága kiegészítésének-folytatásának tekinthető, mint Balogh Jolán, Kelemen Lajos, Herepei János és Bíró József. /Balázs Bence: Művészettörténeti referenciakötet az erdélyi reneszánszról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Kolozsváron több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemi ifjúság pasztorációja. A kommunizmus idején sem szünetelt az egyetemistákkal való foglalkozás, általában a Szent Mihály plébánia papjai szerveztek számukra hittanórákat és más tevékenységeket. 1993-ban két pap kapott megbízást az egyetemi lelkészi teendők ellátására: Nóda Mózes akkori kolozsmonostori káplán és Köllő Gábor szászfenesi plébános. Nóda Mózes 1994-ben kapott főállású egyetemi lelkészi kinevezést. A kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészég /KEL/ minta volt: nyomán alakultak az ország más központjaiban is a lelkészségek. /Tíz éve kell a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

Lezajlott a Szent István Könyvhét Budapesten, a Ferenciek terén, anyaországi és határokon kívüli kiadók (összesen harmincan!) állították fel könyvstandjukat a Makovecz Imre által megtervezett jurtasátrakban. Közel hatezer kiadvánnyal, köztük 72 könyvheti újdonsággal jelentkeztek a kiadók. Kiemelendő Thomas Morus (1478-1535) Erősítő párbeszéd balsors idején című, 460 oldal terjedelmű kötete, amely megszületése után félévezreddel végre magyar fordításban is megjelent. Első alkalommal a kolozsvári Gloria is sátrat kapott, fölkínálhatta néhány könyvét, valamint a Keresztény Szót és a Vasárnapot. /Jakab Gábor: Szent István Könyvhét. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

Nemcsak politikai, hanem morális kudarcot is vallott a Magyar Polgári Szövetség azáltal, hogy a szövetség sikertelen bejegyeztetési kísérlete után más kisebbségi szervezetek, így a Német Demokrata Fórum listáin kívánták jelöltjeiket indítani – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 15-én Kolozsváron. Szerinte az MPSZ tagjai már akkor kétes erkölcsi magatartásról tettek tanúbizonyságot, amikor a választásokon való indulásukhoz szükséges aláírások összegyűjtésekor különböző módszerekkel megpróbálták félrevezetni az embereket. Markó szerint az MPSZ tagjai nem politikai alternatívát akarnak kínálni, sokkal inkább különböző pozíciókhoz akarnak jutni. Tőkés László püspök kijelentésére ("Nem tartok annyira Funartól és Vadimtól, mint az európai színekben tetszelgő, jogfosztó hatalomtól") reagálva Markó megdöbbenésének adott hangot. Véleménye szerint egy hasonló nyilatkozat, komolytalansága mellett, a románok és magyarok közötti feszültségek szítását eredményezi. /Morális kudarcot vallott a Magyar Polgári Szövetség. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Máj. 15-én Kolozsváron folytatódott az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért című konzultációsorozat. Ezúttal az Erdély Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök fejtette ki véleményét. Az EMT Köllő Gábor elnök által vezetett küldöttsége szakértői hátteret tud biztosítani az RMDSZ programjának, prioritásainak kialakításában. Markó biztosította az EMT-t, hogy az RMDSZ támogatja az EMT kiadványai tudományos voltának hivatalos elismertetését az illetékes kormányhivatallal. A Szabadelvű Kör képviselői – Eckstein-Kovács Péter elnök, Péter Pál és Magyari Nándor László – az RMDSZ belső pluralizmusának és a platformok helyzetének alakulásáról, illetve ennek újragondolásáról kérdezték az elnököt. Markó a nyitottság és a belső pluralizmus erősítése melletti elkötelezettségéről, a platform cselekvési mezejének növeléséről biztosította őket. A felekezeti oktatás törvényi szabályozásának kérdései, az egyházak karitatív tevékenységének állami támogatása, az egyházi ingatlanok visszaszármaztatási folyamata köré csoportosult a Tempfli József püspökkel folytatott megbeszélés. Tempfli püspök támogatást kért ahhoz, hogy a visszakapott ingatlanok telekkönyvezési folyamata felgyorsuljon. Ugyanakkor bejelentette, hogy püspöki körlevélben szólítja fel híveit a részvételre a helyhatósági választásokon. /A nyitottság és a belső pluralizmus jegyében. Tempfli püspök a választásokon való részvételre szólítja fel híveit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) május 15-én Kolozsváron. A jubileumi küldöttülésen a szervezet mintegy 300 képviselője emlékezett az érdekképviseleti szervezet jogelődjének, az Erdélyi Gazdák Egyesületének létrehozására. Az esemény meghívottjaként jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Szabó Árpád unitárius püspök. Az ünnepi ülést Sebestyén Csaba, a szervezet elnöke és Csávossy György tiszteletbeli elnök nyitotta meg. Erdély 12 megyéjéből érkeztek résztvevők. A szervezet múltjáról Egyed Ákos, Somai József, Antal András, Gúzs Ferenc és Veress Zoltán tartott előadást. Medgyessy Péter miniszterelnök üdvözletét Benedek Fülöp államtitkár tolmácsolta. /Barazsuly Emil: 160 éves az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Együttműködési lehetőségekről tárgyaltak máj. 15-én Kolozsváron az RMDSZ, valamint a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői. Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke fogadta Benedek Fülöpöt, a magyar földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkárát. /A mezőgazdasági együttműködés távlatai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Szabó Dezső író születésének 125. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat második előadását tartották máj. 14-én a Református Kollégium Farkas utcai épületének dísztermében. Asztalos Lajos vetítettképes előadást tartott az ifjú Szabó Dezső korának Kolozsváráról, majd a Horváth Béla Stúdiószínpad két tagjának előadása következett, amelyben helyet kaptak Szabó Dezső életregényének reprezentatív momentumai. A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ jún. 10-én, az író születésnapján egy utolsó előadással zárja a rendezvénysorozatot. Akkor fogják bemutatni az emlékkönyvet, amely többek között a Református Kollégium diákjainak Szabó Dezső alakját és a régi kollégiumi életet megidéző írásait tartalmazza. /(ke): 125 éve született Szabó Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A kolozsvári székhelyű Román Mozart Társaság évről évre megemlékezik néhai tiszteleti tagjáról, Végh Sándorról, a legendás hegedűművészről, aki Kolozsvárt született 1912-ben. Korán elkerült szülővárosából, 1945 után Magyarországról is, ahol mint a Magyar Vonósnégyes alapítója és a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára akkor már a zenei élet élvonalához tartozott. A Román Mozart Társaság elnöksége évente odaítél egy Végh Sándorra emlékeztető ösztöndíjat, amely az özvegy, Végh Alice asszony adománya. Idén ketten is megkapták: Mihaela Goje és Szabó Emese. /László V. Ferenc: Végh Sándor-ösztöndíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön címmel nyílt kiállítás Budapesten a hét végén; a tárlaton a csángók ünnepeihez, hétköznapjaihoz tartozó tárgyak láthatók. A Moldvahon Kulturális Egyesület szervezésében létrejött kiállítás célja, hogy az európai közvélemény figyelmét felhívja a csángókra, ezért a külföldön működő kulturális intézetekbe is szeretnék eljuttatni a tárlat anyagát. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutatónak a kilencvenes években végzett felmérése alapján 240 ezerre tehető a moldvai csángók száma, közülük 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. /Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Ismét törvénytelenségre készül Funar, Kolozsvár polgármestere: közpénzből utalna ki több ezer eurót azoknak a tervezőknek, akik a Stefan cel Mare szobor megvalósítására nyújtottak be pályázatot. A magyarellenességéről ismert "kolozsvári bíró" büszkén dicsekedte az újságíróknak: 12 éves polgármesterkedése alatt több mint 15 emlékmű az ő szellemi ihletésére és javaslatára valósult meg Kolozsváron. Stefan cel Mare halálának ötszázadik évfordulója alkalmából törvénytelenül szobrot akar állítani az 1500-as években uralkodott moldovai fejedelemnek. Annak ellenére, hogy a városi tanács hét alkalommal elvetette a szoborállítás ötletét, a polgármester önhatalmúlag zsűrit állított össze, és ötletbörzét hirdetett, amelyre több mint tíz szobrász jelentkezett. A testület elnöke maga Gheorghe Funar. /Kiss Olivér: Közpénzből törvénytelenül. Szobor a magyar főkonzulátus előtt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Molnos Lajos meggyőződése, hogy Kolozsvár magyarsága torkig van már a tizenkét éve tartó, magyarságellenes funarióta kényuralommal, és változást akar és azt akarja, hogy végre eltűnjenek a Főtér szégyengödrei, hogy lekerüljenek a magyarságot sértő, hazug szövegű úgynevezett "emléktáblák", hogy háromnyelvű névtáblája legyen Kolozsvárnak, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottainak 20%-a magyar legyen, hogy újabb és újabb utcák viseljék jeles magyar személyiségek nevét. Az a cél, hogy minél több magyar, RMDSZ-es tanácsos legyen a városi tanácsban, hangsúlyozta Molnos. Hozzátette, hogy a függetlenekre és a "zsebpártocskák" jelöltjeire (lett légyen szó akár Sabin Ghermanról, akár Smaranda Enachéról) leadott magyar szavazatok kárbavesznek. Ioan Rus az egyedüli a jelöltek közül, aki le tudja győzni Funart. /Molnos Lajos: Mit akarhat Kolozsvár magyarsága? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./