Sokan visszasírják a régi rendszert. Kevesen szólalnak meg a nyilvánosság előtt a mai ember, főleg a fiatalok előtt a ma már elképzelhetetlen dolgokról. E ritka megszólalók közé tartozik Nagy Géza, nyugalmazott sáromberki lelkész, Ha túlélted, hallgass! /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyvével, alcíme: Pitesti poklában (1951). A kommunista rendszer tömegesen tartóztatta le az ellenségnek minősített polgárokat. 1949 és 1952 között több börtönben is "átnevelés" folyt. A kommunista parancsuralmi rendszerekben egyedülálló – sem a szovjet Gulágon, sem Recsken, sem máshol nem létezett – ördögi "gyakorlat" részleteit Pitesti-en "dolgozták ki", s a "sikereken" felbuzdulva Szamosújvárt meg másutt is alkalmazták. A módszer sajátossága az volt, hogy rabokat rabok "neveltek át" úgy, hogy az "átnevelő", a kínzó, éjjel-nappal egy cellában lakott az "átnevelendővel", a kínzottal. A "kezelésbe" vetteknek meg kellett vallaniuk rejtett ügyeiket, fel kellett tárniuk gonosztetteiket, le kellett leplezniük közvetlen környezetüket, amelyből jöttek, családi életük törvénybe ütköző mozzanatait. Mindezt testet-lelket felőrlő kínzással, veréssel, megaláztatással igyekeztek elérni. Minden este megnevezték azokat, akiknek ébren ülve kellett átszenvedniük az éjszakát.– A tavaly elhunyt kolozsvári Drohobeczky Attilának a szamosújvári börtönről írt sorait a kötet függeléke tartalmazza. Ő is rettenetes kínzásokról számolt be. 1952-ben az átnevelést leállították. 1953-ban az átnevelőket a szeku kihallgatta, majd a legkegyetlenebbnek minősített 22 hóhér közül tizenhetet 1954-ben kivégeztek. A perirat szerint a pitesti-i és a szamosújvári börtönben az általuk meggyilkoltak száma több mint 30. A meggyötörtek, megkínzottak száma Pitesti-en több mint 780, Szamosújvárt több száz, nem említve a többi börtönt, a Duna-csatorna melletti kényszermunka-táborokat. Sokan öngyilkosok lettek. Ezt a szörnyűséget a belügy vezetői, Nicolschi tábornok, Zeller ezredes és társaik találták ki. /Asztalos Lajos: A bukott rendszer alig ismert "értékei". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28., folyt.: jún. 5./

Jún.6-án volt a helyhatósági választások első fordulója. Elveszítette a választásokat Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. A nem hivatalos adatok szerint Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) polgármesterjelöltje vezet 41,1 százalékkal, Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Párt alkotta DA szövetség jelöltje a választók 35,6 százalékának a bizalmát élvezi, míg Gheorghe Funarnak ezúttal csupán a voksok 20,7 százalékát sikerült megszereznie. A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett első két helyezett, Ioan Rus és Emil Boc méretkezik meg egymással. A kolozsvári városi tanács összetétele: a PNL-PD D.A. szövetség tanácsosi listája 32,9 %, az SZDP 23,9 %, az NRP 19, 6 %, az RMDSZ 17,5 %. Kolozsváron a választásokon való részvételi arány 40 % alatt volt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szerint Kolozs megyében és Kolozsváron a választások eredménye a magyarság számarányának megfelelően alakult. /K. O.: Szedheti a sátorfáját Gheorghe Funar. Ioan Rus és Emil Boc a polgármester-választás második fordulójában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A végleges eredmények még nem ismeretesek, az első következtetések levonására kérte a lap Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét. Markó Béla szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A mostani adatok szerint 150 polgármester van már első fordulóból. 2000-ben első forduló után volt 110 polgármestere az RMDSZ-nek, a második után 148. Sikerült leváltani Gheorghe Funart Kolozsváron. A marosvásárhelyi eredmény viszont fájdalmas. Az RMDSZ számára minden település fontos. Székelyudvarhelyt nem tartják kulcskérdésnek. Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Kolozsváron a 27 városi önkormányzati képviselői mandátumból kilencet kap az NLP-DP szövetség, hatot- hatot az NRP, az SZDP és az RMDSZ. Nagyváradon Petru Filip (DP) jelenlegi polgármester a szavazatok 47,73 százalékát szerezte meg, Bíró Rozália (RMDSZ) 20,66 százalékot kapott. Ketten indulnak második fordulóban. Nagyváradon a városi önkormányzatban a DP tíz mandátumot szerzett 32,97 százalékkal, az RMDSZ hét tanácsosi helyet 22,74 százalékkal, az NLP négy mandátumot 13,59 százalékkal, az SZDP három mandátumot a szavazatok 11,78 százalékával, míg az NRP egy tanácsosi helyet szerzett 6,19 százalékkal. A szavazatok újraelosztása után az SZDP és az NRP kapott még egy-egy tanácsosi helyet. Sepsiszentgyörgyi városi tanács 21 mandátumából az RMDSZ 15-öt szerzett meg, az SZDP hármat, az NLP kettőt. Kónya Ádám, az MPSZ támogatta független tanácsosjelölt szintén mandátumot szerzett. Kézdivásárhelyen minden városi tanácsosi helyet az RMDSZ szerzett meg. /Választási tallózó Erdélyből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Néző, játék, olvasó /Kriterion Könyvkiadó/ címmel dráma- és színháztörténeti tanulmányokat tartalmazó kötet látott napvilágot, Egyed Emese szerkesztésében. A fiatal kutatók, tanárok, doktorandusok a THÉ Thália Helyi Élete kolozsvári egyetemi kutatóműhelyhez csatlakozva Erdély több könyvtárában és levéltárában tártak fel ismeretlen munkákat, merültek el a barokk színház, a nemesi reprezentáció, a heroikus és érzékeny polgári színház jelenségeinek tanulmányozásában. A bemutatkozó kötet egy tervezett sorozat első darabja. A THÉ füzetekben a továbbiakban is színházról és a színházzal kapcsolatos szövegek olvasásáról szóló írásokat kíván megjelentetni a kolozsvári kutatócsoport. /Ö. I. B.: Néző, játék, olvasó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök a helyhatósági választások első fordulóján elért eredményeket értékelve elmondta, az RMDSZ győztesen került ki a választásokból. – Nagyobb támogatást kapott a szövetség, mint négy évvel ezelőtt – jelentette ki Markó. A kolozsvári helyzetről a szövetségi elnök úgy vélekedett: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje között kötött egyezség jelenleg is érvényes. Az első fordulót követően az RMDSZ 150 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, a 2000. évi helyhatósági választásokon elnyert 110 polgármesteri mandátumhoz képest. Ugyanakkor a helyhatósági választások június 20-án sorra kerülő második fordulójában további 76 polgármesterjelöltje méretkezik meg. A helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSZ arányát, sőt, van, ahol növelték a magyar tanácsosok számát, így például Bihar, Szatmár és Maros megyében is. A romániai magyar választók újonnan bebizonyították, hogy az RMDSZ-t támogatják. Ilyés Gyulának Szatmárnémetiben a szavazatok 45,6%-át sikerült megszereznie. Ezen szavazatoknak több mint 10%-át a románok voksai teszik ki. Markó etikátlannak nevezte, hogy néhány RMDSZ-es tisztségviselő éppen a szavazást megelőző napokban jelentette be a szövetségből való kilépését. /Erős és hatékony önkormányzati érdekképviselet. Markó: Kolozsváron érvényes az RMDSZ és SZDP közti egyezség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Végleges adatok szerint Kolozsváron Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) polgármesterjelöltje a szavazatok 40,17 %-át kapta, 60199 személy szavazott rá. A második fordulóban ellenfele Emil Boc, aki a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Demokrata Párt alkotta D.A. választási szövetség színeiben indult és a szavazatok 33,12%-át, azaz 49631 szavazatot kapott. Gheorghe Funar 12 évi tevékenység után kapott 33150 szavazatot, ami százalékba átszámítva 22,12%-ot jelent. Ezzel kiesett a második fordulóból. – Kolozs megyében az RMDSZ 36 helységben szerzett tanácsosi mandátumot. /(Csomafáy Ferenc): Kiegyensúlyozott a városi tanács összetétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A népességcsökkenés következtében Kolozsvár városi tanácsa az eddigi 31 helyett csupán 27 önkormányzati képviselőből áll majd. Négy évvel ezelőtt a mandátumok a következőképpen oszlottak meg a politikai alakulatok között /2000–2004/: RMDSZ: 8, Nagy-Románia Párt (NRP): 8, Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP): 5. Román Demokratikus Konvenció (RDK): 3, Román Nemzeti Egységpárt (RNEP): 3, Nemzeti Liberális Párt (NLP): 2, Szövetség Romániáért Párt (SZRP): 2. A most zajlott helyhatósági választások alapján a városi tanácsosi mandátumok a következőképpen oszlanak meg /2004–2008/: D.A. Szövetség: 9, RMDSZ: 6 , NRP: 6, SZDP: 6. Az RMDSZ tanácsosai: Máté András Levente, László Attila, Boros János, Pálffy Károly, Somogyi Gyula és 6. Molnos Lajos. /K. O.: Kolozsvár városi tanácsának összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Kolozsváron újabb házaspár járult sikertelenül a házasságkötő elé, mivel három nyelven – magyarul, románul és franciául – mondta ki a boldogító igent. Az esküvőt jún. 6-án, vasárnap, a helyhatósági választások napján tartották, amikor a kolozsvári születésű román és francia állampolgársággal rendelkező Dombi András Diana Toma román nemzetiségű ügyvédnőt akarta elvenni. Vasile Gherman, a kolozsvári városháza anyakönyvi hivatalvezetője erre összecsapja össze a szertartás szövegét tartalmazó könyvet, és kirohant a teremből. Kolozsváron évekre visszanyúló története van a sikertelen házasságkötéseknek. 1998-ban az akkoriban még RMDSZ képviselő Mátis Jenő szerette volna feleségül venni szíve választottját, amit n szintén Vasile Gherman akadályozott meg, mivel a pár "da-igen"–nel válaszolt a házasságkötő előtt. Herédi Zsolt és Füsy Katalin a kétnyelvű "igenükért" megakadályozott házassági kísérletük miatt perre vitték az ügyet, és 40 millió lej kártérítést kaptak. Dombi András elmondta: az Európai Unió felé tartó Romániában megengedhetetlen, hogy így bánjanak az emberekkel, ezért pert indítanak a kolozsvári törvényszéken. A jegyzőt szolgálati visszaélés mellett rágalommal is vádolják, mivel Gherman azt állította, hogy a magyar és francia igennel "besározták" a román nyelvet. Romániában a törvények csak azokon a településeken teszik lehetővé a romántól eltérő nyelvű házasságok megkötését, ahol az illető kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsváron a magyarok száma alig 19 százalékra tehető. Diana Toma – aki szakmája szerint ügyvéd – elmondta: az említett rendelkezés ellenére a törvények nem tiltják, hogy más nyelven is szóljanak egymáshoz a házaspárok. /Borbély Tamás: Da – Igen – Oui. Újabb sikertelen házassági kísérlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Deáky András Gyimesbükkön él. Kérték a községnek Hargita megyéhez való visszacsatolását, ezzel kapcsolatban Deáky a parlamentben is mondott beszédet, akkor még a község lakóinak hetven százaléka magyar volt. A legutóbbi népszámláláskor ez arány 52 százalékra csökkent. A magyarságtudat gyengül. Gyimesbükköt ötven éve Bákó megyéhez csatolták, a magyar oktatás hosszú évtizedekre megszűnt, a vegyes házasságok is befolyásolták, hogy az ittélő csángómagyarokban a hovatartozás nagyon meggyengült. Deáky András a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán végzett, majd hazajött tanítani Gyimesbükkre. Később, 1966-ban, kinevezték iskolaigazgatónak. Akkor román nyelven folyt az oktatás. Megpróbálkozott azzal, hogy újraindítsa a magyar nyelvű oktatást. Aláírást gyűjtött, és beindította a fakultatív magyar nyelvű oktatást heti három órában. Ő maga tanította mindig reggel héttől nyolcig. Egy alkalommal Beke György interjút készített Deákyval, őszintén elmondta, hogyan állnak, az interjú megjelent az A Hét című lapban. Később megjelent Beke György „Magunk keresése" című kötetében is. Ez nagy port kavart fel, ősztől leváltották az igazgatóságból, csak helyettes tanárként működhetett. Deáky beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemre, és elvégezte a magyar-német szakot. A templom volt a magyar nyelvnek az őrzője, ápolója. Olyan papjaik voltak, mint Dani Gergely, aki hittanórákon beszélt a gyermekeknek a magyar történelemről. 1990-től sikerült a község három iskolájában elindítani a magyar nyelvű oktatást. Deáky létrehozta az RMDSZ helyi szervezetét, akkor ezer tagja volt. Egyike volt a legerősebb, legaktívabb szervezeteknek a gyimesbükki. Deáky hangsúlyozta, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni, csak ez menti meg a magyarságot. Felépített egy házat, melyet bővített, majd jöttek a szállóvendégek. Most befejezés előtt van az új kilencszobás ház. Gyalogosan elviszi a vendégsereget az ezeréves határhoz, ahol Deáky rendhagyó történelemórát tart. /Krebsz János: Egy sikeres vállalkozó: Deáky András. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Hét hetilap tizenhat oldalasra bővült és már a világhálón is követhető. Jún. 8-án a szerkesztők Kolozsváron, a Sapientián köszöntötték az ötvenéves Egyed Pétert, akinek két kötetéről: Szabadság és szubjektivitás és Szabadság a Filozófiában, a liberalizmus erdélyi esélyeiről és esélytelenségeiről vitatkoztak. /Bővült a Hét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Pécs-Baranyai Művészek/2004-06-08 címmel nyílt kortárs képzőművészeti tárlat Kolozsváron, a Tranzit Házban. A kiállító művészek a legkülönfélébb anyagfeldolgozást és társítást művelik. Boros János alpolgármester és Eckstein-Kovács Péter szenátor is a két város között 1990 óta fennálló, de valójában nem működő hivatalos testvéri kapcsolatnak a civil szférában való konkretizálódását emelte ki. /Ördög I. Béla: Pécs-Baranyai Művészek/2004-06-08. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Megjelent Kolozsvár legrégebbi tanintézetének évkönyve /Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2002–2003-as tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2004/, amely a 2002/2003-as tanév adatait öleli fel. A háromnyelvű iskolatörténeti összefoglalást követően a tanári kar tagjainak dolgozatai következnek. Köztük van Ujvárosi Tamás fényképekkel illusztrált beszámolója: Magyarság, egyház és templomok a Szamos-hátságon. A dolgozat a jelzett terület 16 községében a magyarság kihalását és műemlék-templomainak szomorú sorsát mutatja be. Az Iskolai eseménynaptár a tanév folyamán történtekről nyújt képet. Több mint huszonöt oldalon olvashatók az iskola osztályonkénti diáknévsorai az év végi általános osztályzatokkal, a végzősöknél érettségi eredménnyel. Tavaly a nappali tagozaton 35 osztályban 855, az estin pedig 19 osztályban 441 diák tanult (az utóbbiakból 330-an román tannyelven). Az iskolának összesen 1296 tanulója volt. A könyvtár 28 ezer kötetes. /Gergely Gyula: A Brassai legújabb évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Tompa Gábor Lidércbánya című verseskötetét mutatták be jún. 7-én, Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör ülésén. Karácsonyi Zsolt szerint Tompa Gábor legújabb, ötödik verseskötete, valahol az avantgarde és a Házsongárd közötti térben helyezkedik el. /F. I.: Lidércbánya – Tompa Gábor új verseskötete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Több mint másfél évszázad telt el Kriza János tájszótárának megjelenése óta, és azóta sem született egy újabb összefoglaló munka, mely a székelység egyik legnagyobb kincsét, a nyelvet térképezné fel. A költőként is jól ismert szerző, Sántha Attila ezt a mulasztást próbálta pótolni a Székely Szótár szerkesztésével. Munkája egyaránt alapos filológiai és irodalmi teljesítmény: úgy rögzíti a székelység mai, az egyediségét érdekes módon megtartó nyelvállapotát, hogy találó irodalmi (és nemcsak irodalmi) példamondatokat keres a szavakhoz. Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1996-ban magiszteri diplomát szerzett szocio-etno-lingvisztikából. Verskötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (1995), Az ír úr (1999), Kemál és Amál (2004). Sántha Attila az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke. /Sántha Attila Székely szótárának bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Jún. 8-án a liberalizmusról, annak romániai és erdélyi esélyeiről rendezett vitaestet az „A Hét” című hetilap Kolozsváron, a Sapientia Egyetemen. A vita apropóját Egyed Péter Szabadság és szubjektivizmus, illetve A szabadság a filozófiában címmel nemrég (a Korunk Baráti Társaság Ariadné sorozatában, illetve a Pallas-Akadémia kiadásában) megjelent kötetei adták, amelyekből kiindulva a szerző, Salat Levente és Szilágyi-Gál Mihály ütköztették véleményeiket. A moderátor Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője volt. Elhangzott, hogy bár az erdélyi magyarság az 1989-es fordulat után főbb erővonalaiban kifelé liberális szemléletű politikai program mentén politizált (legyen szabad anyanyelven tanulni, az anyanyelvet szabadon használni, legyen szabad utazni, egyszóval legyen szabad a sajátságot kifejezni), belső viszonyait illetően a liberális gondolkodás nem tudott gyökeret ereszteni. /T. Sz. Z.: Liberalizmus az alagsorban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Jún. 10-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban beiktatták a jún. 6-án városi tanácsosi tisztségbe megválasztott személyeknek. Az RMDSZ hattagú frakciója: Molnos Lajos, Somogyi Gyula, Pálffy Károly, László Attila, Máté András Levente és Boros János. /Beiktatták az új városi tanácsosokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Erdélyi látogatása során Szent-Iványi István és Csőzik László, az SZDSZ két politikusa, egyértelműen Orbán Viktort hibáztatta a romániai magyarság jelenlegi megosztottságáért. Azonban volt egy korábbi megosztottság is. Meglehet, hogy azt éppenséggel az SZDSZ okozta, kéz a kézben hűséges szövetségesével, a Magyar Szocialista Párttal. Előző kormányzásuk idején a magyar–román alapszerződésből kigyomlálták az Európa Tanács által ajánlott 1201-es határozatban előírt kisebbségi közösségi jogokat, ugyanígy az elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Vagy azzal, hogy 1997 januárjában – amikor az erdélyi magyarság képviselői is beléptek a frissen megalakult kormányba, s amikor a Bolyai Egyetem újralétesítése minden addiginál valósabbnak látszott –, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori helyettes vezetője azt írta a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban, hogy "önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?", "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...", ami aztán fölöttébb sikeresen kisiklatta a Bolyai kérdését. Vagy azzal járultak hozzá az egység helyreállításához, hogy amikor 1998 tavaszán fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, hallani sem akartak róla. Amikor 2001 végén Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta az e törvénnyel kapcsolatos egyezményt, azzal rémisztették a jámbor adófizetőt, 23 millió román özönli el Magyarországot! Nagy egységen élt a romániai magyarság, írta Asztalos Lajos ironikusan, amikor Orbán Viktor kifundálta a státustörvényt, amely anyagi támogatást nyújtott a magyar nyelven tanuló gyermekek számára. Ugyanez az Orbán, a magyarigazolványra, rábiggyesztette a koronás címert. Továbbá alávaló módon, évi kétmilliárd forintot ajánlott föl a magánegyetemre. Nyilván egységóvó szándékkal a mostani magyar kormány csökkenti azt a bizonyos két milliárdot. /Asztalos Lajos: Volt egyszer… Egy nagy egység… = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Marosvásárhely főterén egy nappal kampányzárás előtt gyakorlatilag nem léteztek RMDSZ-plakátok, nem lehetett látni Kelemen Attila polgármesterjelölt arcát. Székelyudvarhely főterén viszont egy nappal kampányzárás előtt RMDSZ-plakátok zöldelltek mindenhol. Látszott, az RMDSZ győzni akar Hargita megye második városában (is). Megbuktak és talán érdemes lenne nagyon komolyan körbejárni, hogy miért is buknak meg mindig Udvarhelyen az RMDSZ jelöltei – ám tagadhatatlan, hogy mindent megtettek a győzelemért, írta Szondy Zoltán, Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke. Az RMDSZ vezérei megsiratták Udvarhelyt és elvesztették Vásárhelyt, állapította meg. Kolozsváron egy szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román polgármester helyére két másik szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus pályázott. Kolozsváron a magyar polgármesterjelölt visszalépett. Nem a magyarok mellett mindig kiálló Smaranda Enache javára, hanem egy olyan politikus javára, aki gyilkosnak nevezte Hungáriát. Ezt a politikust akarta az RMDSZ. /Szondy Zoltán (újságíró, a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke): Főtéri séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Jún. 10-én kezdődött Kolozsváron az MTM 2004 Nemzetközi Mechanizmus és Hajtás Konferenciája. A rendezvény egyik szervezője, dr. Csibi Vencel József professzor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnökhelyettese elmondta, komoly szakmai tekintély elismerését jelenti, hogy a kilencedik ilyen eseményt, 1988 után, most másodszorra rendezik meg Kolozsváron (a sorozat kezdeményezője a Temesvári Műegyetem). A konferenciára több országból érkeztek részvevők. /Ördög I. Béla: Nemzetközi műszaki konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Legfőbb feladatának az anyanyelvi oktatás megőrzését tartotta, vallja Dali Zsigmond, a vetési iskola igazgatója. Pedagógusok és diákok köszöntötték a 60 éves Dali Zsigmond iskolaigazgatót. Dali Zsigmond /sz. Magyargéres, 1944/ a kolozsvári egyetem matematika szakán végzett. 1969–től a vetési általános iskolában tanít, ez idő alatt 23 évig volt iskolaigazgató, tíz évig kultúrotthon–igazgató. A 23 fős tanári karban nincs egyetlen szakképzetlen sem. Jelenleg az iskolának 197 tanulója van, az óvodába 66 gyerek jár. Az óvodában az utóbbi években egyre kevesebben iratkoznak magyar csoportba, jelenleg 1 magyar és 2 román csoport működik. Dali Zsigmond egyben az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

Jún. 9-én Kolozsváron irodalmi gálaest vendége volt az "Odüsszeusz-házaspár", a Makkai Ádám–Arany Ágnes író-költő-műfordító házaspár. Első ízben jártak Erdélyben, miután már bejárták szinte az egész világot. A két világutazó 1985-ben Szingapúrban ismerkedett meg. Makkai Ádám kisgyermekként megtanult németül és magyarul, majd rokonaitól elsajátította az angolt és franciát, az iskolában a latint, olaszt, oroszt. Amerikába kikerülve érdekelni kezdték az idiómák, össze is gyűjtött belőlük egy szótárra valót, amelyet mai napig alap tankönyvként használnak. Arany Ágnes Budapest után élt a Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Szingapúrban, Chicagóban, Hong Kongban, mindenhol különböző nyelveket tanított. Mindenütt az emberek közötti alapvető hasonlóságokat kutatta, megállapítva, hogy az igazi vallásos érzés szinte minden kultúrában ugyanolyan. A házaspár nevéhez kapcsolódik a magyar költészet angol nyelvű antológiájának összeállítása két kötetben, amely több mint negyven év munkája. /Sándor Boglárka Ágnes: Erdélyben járt az Odüsszeusz-házaspár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Az EU-bővítés után lehetőség nyílik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), valamint a háromnyelvű romániai felsőoktatási intézménnyel együttműködő magyarországi egyetemek kapcsolatának intézményesítésére – jelentette ki jún. 11-én Nicolae Bocsan, a BBTE rektora. Bocsan a BBTE és a magyarországi felsőoktatási intézmények képviselői között évente egyszer sorra kerülő találkozót követő sajtótájékoztatón beszélt erről a kérdésről. A diplomák kölcsönös elismerése és a közös csereprogramok szervezése témájú találkozót a rektor szerint az teszi kiemelten fontossá, hogy Magyarország immár az Európai Unió tagja. Az egyetemek együttműködési lehetőségei eddig korlátozottak és nehézkesek voltak, mivel uniós pénzforrásokhoz csak abban az esetben juthattak hozzá, ha egy harmadik EU-tagállamot is bevontak a közös projektekbe. A magyarországi egyetemek oktatói a BBTE magyar tagozatának képviselőivel is találkoztak. /Borbély Tamás: Magyarországi egyetemek és a BBTE együttműködése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókszervezetének magyar díjazottjai idén Király László, Sigmond István és Vallasek Júlia. Király László Madarak árnyéka című összegyűjtött prózakötetét, Sigmond István Keselyűcsók címmel kiadott válogatott novelláit és Vallasek Júlia irodalomtörténész Sajtótörténeti esszék című könyvét tartotta a szakmai zsűri a 2003-as év legértékesebb köteteinek. Mindhárom kiadvány a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg. /F. I.: Magyar szerzőket díjazott a Romániai Írók Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Az elmúlt hét elején ismeretlen tettesek kirabolták Kolozsvár központjában, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai Gaudeamus könyvesboltot. Koós Ferenc tulajdonos közölte, hogy a betörő kifosztotta a pénztárt. Egyetlen könyvet sem vittek el, de otthagytak többek között egy fényképezőgépet is, a tolvajoknak kizárólag a pénz kellett. A rendőrségnek sikerült levennie a bemászó betörő ujjlenyomatát. Az elmúlt hetekben-hónapokban mindegyik Szentegyház utcai üzletet feltörték, mint kiderült, a Gaudeamus volt az utolsó a környező cégek-üzletek közül. Mindennek ellenére a könyvesbolt tulajdonosának figyelmét a hatóságok nem hívták fel a veszélyre. /(balázs): Szentegyház utcai rablómese. A könyveket nem bántják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Az idén 96 éves Református Szemle /Kolozsvár/ szerkesztőbizottsága Kozma Zsolt teológiai professzornak ítélte az első Pro Sciencia Sacra díjat. A jún. 9-én megtartott ünnepi nyílt szerkesztőségi ülés főhajtás volt a több lelkészgenerációnak tudományt és lelki táplálékot nyújtó Kozma professzor előtt. Adorjáni Zoltán teológiai professzor, a Református Szemle főszerkesztője ismertette a népes hallgatósággal a teológiai szaklap közel százéves történetét és Kozma Zsolt munkásságát. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke saját méltatása mellett felolvasta az objektív okok miatt távolmaradt Szabó István dunamelléki református püspök üzenetét, majd Marjovszki Tibor budapesti teológiai tanár személyes hangvételű előadásban méltatta a Kozma-életmű hatását a felnövő teológus-generációkra. Pap Géza erdélyi püspök az idén nyugdíjazását kérő Kozma Zsolthoz fordult: ne hagyja abba a tanítást, ne hagyja abba az írást. /M. Á. Zs.: Pro Sciencia Sacra díj Kozma Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Szabó Dezső születésének 125. évfordulója tiszteletére rendeznek művészi műsorral egybekötött könyvbemutatót jún. 17-én Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében (Farkas u. 16.). Sebesi Karen Attila mutatja be a Szabó Dezső Egyesület kiadásában megjelent Szabó Dezső tanulmánykötetet. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Lemondott belügyminiszteri tisztségéről Ioan Rus. A Kolozsvár polgármesteri tisztségére pályázó politikus azért döntött úgy, hogy felfüggeszti kormányzati tisztségeit, mert teljes figyelmét a kolozsvári polgármester-választás második fordulójának kívánja szentelni. Adrian Nastase kormányfő hétfőn nyilatkozik belügyminisztere lemondásáról. / Lemondott Ioan Rus belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Jún. 12-én ballagtak a három kolozsvári magyar középiskola, a Báthory István, az Apáczai Csere János és Brassai Sámuel Líceum végzős diákjai. A Báthory iskolaudvarában felsorakoztak Báthory és a Római Katolikus Gimnázium végzős növendékei, megjelent Czirják Árpád pápai prelátus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Boros János alpolgármester, Székely Zoltán és Balázs Kornél a piarista öregdiákok baráti körétől, Bitay Csaba, a Pro Juventute Alapítvány elnökségi tagja, Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnöke és Fodor Sándor író. A maturandusokat Tőkés Elek, a Báthory-líceum, és Nyakas Magdolna, a katolikus gimnázium igazgatója búcsúztatta. /Köllő Katalin: Ballagás 2004 – Az újrakezdés reménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 71 diáknak szólalt meg utoljára a csengő, köztük voltak közgazdaság-könyvelés szak első végzettjei. Dr. Wolf Rudolf igazgatója szólt a végzősökhöz és a vendégekhez. /Balázs Bence: Jubileumi ballagás a Király utcában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az ősi schola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum 447. évfolyama búcsúzott, 82 nappalis és 19 estis diák. Kósa Mária igazgató köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Alexandru Stan aligazgató, Molnos Lajos a Pro Iuventute, Pillich László a Heltai Alapítvány képviseletében és Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője. /Póka János András: Az eső lett a főszereplő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./