Kovászna megyében Zabratópatakon 40 ház és 100 hektár termőföld, valamint a helybéli iskola került víz alá. Zágonbárkányon 22 házat, 40 hektár földet öntött el az ár, két kisebb hidat elsodort az áradat. Kézdivásárhelyen négy gazdaság került víz alá. Sepsiszentgyörgyön a május 8-ára virradó éjszakán több ingatlan pincéjéből kellett kiszivattyúzni a vizet. /Újabb áradások. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Május 6-án ünnepelte 325 éves évfordulóját a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. Bokor Tibor, a gimnázium igazgatója, majd a céhes város polgármestere, Török Sándor, illetve Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő méltatta az iskola múltját és jelenét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a gimnázium egykori diákjaként elmondta, hogy iskolája sajátos örökséggel bocsátotta pályájára. Példaértékű a Nagy Mózes Gimnázium, amely mindmáig méltóképen ötvözte a hagyományőrzést és korszerűséget. /325 éves a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Nagyváradon tartották a kisdiákok Kurutty tehetségi, műveltségi és ügyességi versenyét, a Kurutty-versenyt megálmodó Kurkó István vezénylete alatt. Idén a kézdivásárhelyi Forrás csapat győzött. A vetélkedő díjkiosztója előtt a nagyváradiak műsorral lepték meg vendégeiket. /(Lakatos Balla Tünde): A Kurutty-döntőt kézdivásárhelyiek nyerték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Háromszéken eddig Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón működött egy-egy kataszteri iroda. „E három irodát egy tető alá hozó új hivatal leegyszerűsíti a telekkönyveztetés folyamatát. Nem kell közjegyzőtől a bankba, majd a törvényszékre szaladgálni, hanem minden formaságot egyetlen hivatalnál el lehet intézni” – mondta Felician Ursache igazgató. /Országszerte nyíltak új kataszteri hivatalok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Szalonban bemutatták a Marosvásárhelyről elszármazott Szücsné Harkó Enikő Wass Albert írói pályaképe című munkáját. A könyv Erdélyben a Havas Kiadó /Kézdivásárhely/ gondozásában jelent meg. Wass Alberttel ma már több irodalomtörténész foglalkozik, de rengeteg még a fehér folt: nagy volumenű publicisztikai tevékenysége feltáratlan, továbbá még mindig vannak kiadatlan, kéziratos regényei. /F. I.: Wass Albert írói pályaképe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Falunapokat tartottak a hét végén Bölönben. Május 29-én felavatták Erzsébet királyné – Sziszi – mellszobrát a róla 1898-ban elnevezett emlékparkban, a mindenkori szabadtéri rendezvények színhelyén. Az Oláh Áron vezette helybeli fúvósok zenéjére ébredt szombaton a falu. A kézdivásárhelyi fúvószenekar taktusára menetelt a céhes város mazsorettcsoportja. /(kisgyörgy): Ünnep Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./ Sebestyén Benedek /Budapest/ szobrászművész, nyugalmazott református lelkipásztor Erzsébet királynét ábrázoló bronz mellszobrát kapta ajándékba a faluközösség a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány jóvoltából. Az ünnepségen jelen volt Földes István, az alapítvány elnöke is. Felolvasták a szobor alkotójának a bölöniekhez küldött levelét, melyben emlékeztetett a december 5-i népszavazásra, és tisztázta, hogy ki is a magyar. Dr. Keserű Józsefné Pesterzsébet testvérkerület önkormányzatának üdvözletét tolmácsolta. A budapesti Rákóczi Szövetség egymillió forinttal járul hozzá az unitárius templom folyamatban levő javításához. /Kisgyörgy Zoltán: Sziszi Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Május 28-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó nagytermében a nyugdíjasok második kórustalálkozójára került sor. A dalosokat a kézdiszent­léleki gyermektánccsoport előadással köszöntette. A második kórustalálkozón Major László, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt elnöke, a székely­ud­var­helyi zeneiskola pedagógusa elismerően szólt a jól megszervezett kézdi­vásárhelyi seregszemléről. /(Iochom): Nyugdíjasok kórustalálkozója (Kézdivásárhely) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Kézdivásárhelyen a Niko Galéria első tárlata június 5-ig tekinthető meg. A Disolve-Art művészcsoport tagjai, pályakezdő fiatal brassói képzőművészek, egyetemi hallgatók jelentkeztek: Ábrahám Imola, Bán Róbert, Gellért Csilla, Balló Emőke, Tomos Tünde, Dimény András, Sipos Gaudi Tünde és Vetró Bodoni Sebestyén András. A brassói művészcsoport első alkalommal mutatkozott be a céhes város művészetkedvelő közönsége előtt. /Iochom István: Fiatal brassói képzőművészek Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Megjelent a Kézdi­vásárhelyen élő dr. Borcsa János ötödik könyve: Irodalmi horizontok /Komp-Press Kiadó, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/, alcíme: Reflexiók, tanulmányok, interjúk, 1995–2004. Az Ariadné Könyvek sorozatban kiadott tanulmánykötet java része Borcsa János kortársairól írt könyvkritikáit öleli föl. A könyvet a szerző jelenlétében mutatják be Budapesten, a könyvhét keretében, június 4-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. /(Iochom): Borcsa János: Irodalmi horizontok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Június 11-én Kézdivásárhelyen a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum öt végzős osztályának 104 diákja búcsúzott el a 325 éves alma matertől. Ugyanezen a napon ballagott a városban levő Bod Péter Tanítóképző matematika–informatika, filológia és tanítóképzős osztályának 74 végzőse. /Iochom István: Ballagás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke /sz. 1955/ első tudatosabb gyűjtéseit középiskolában kezdte, Kovásznán, a háromszéki népballadákkal kezdett foglalkozni. Személyes kapcsolatba került az erdélyi magyar néprajztudomány kiválóságaival. 1981 szeptemberében Kézdivásárhelyre helyezték ki tanárnak, akkor kezdett el foglalkozni az erdélyi szászokkal. 1990 után hirtelen megnyílt az erdélyi magyarság köré kiépített szigorú információs zárlat. Akkor kezdtek rádöbbenni, hogy amit addig tudománynak hittek, az mennyire messze áll attól, amit Közép- vagy Nyugat-Európában művelnek. Péntek János professzor őt és több fiatal kutatótársát visszahívta az egyetemre. Kolozsváron fokozatosan megalapozták az egyetemi fokú néprajzos oktatást. Ebből a műhelyből született meg előbb a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék, majd annak megfelezéséből a Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék. Ezenkívül nagy segítségükre volt a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek keretében évente három-négy tematikus konferenciát szerveztek, ahová a magyar néprajztudomány legjobbjai jöttek el. A társaság fennállásának tizenöt éve alatt 10 ezer kötetes szakkönyvtárat, jelentős archívumot, adattárat hoztak létre, és ott helyezték el a moldvai csángósággal kapcsolatos adattárukat is. 1991-től kisebb-nagyobb rendszerességgel diákjaikkal Moldvában kutattak. Több kutatásukba bevontak román, magyarországi, olasz és német kollégákat is. A csángóság kérdéséről Pozsony Ferencnek román nyelvű kötete jelent meg három évvel ezelőtt. A könyvnek pozitív visszhangja volt, újabb kiadást is nyomtattak. Pozsony Ferenc Zabolán, szülőfalujában múzeumot alapított, ebben helyet kapott a moldvai csángó népművészeti kiállítás. Tavaly bejegyeztették a Pro Múzeum Zabola Egyesületet, amely szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal. Eszerint a gyűjtemény fokozatosan betagolódik a nagy múltú múzeum szerkezetébe, így állandó munkatársat is alkalmazhattak. Pozsony fontosnak tartotta a gyűjtést, a tárgyi kultúra őrzését, mert Moldvában nagyon gyors kultúraváltás indult meg. /Rostás-Péter Emese: Utak Moldva felé, szélesedő ösvényeken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A közel száz régi székelyföldi kályhacsempe-rekonstrukciót és a magyarság díszítőmotívumaiból ízelítőt adó tárlat június 16-án nyílt meg Kézdivásárhelyen. a Céhtörténeti Múzeumban. A kiállító László Károly kézdivásárhelyi geológus mérnök, amatőr keramikus. A tárlat anyagát Róth András Lajos székelyudvarhelyi muzeológus, könyvtáros és Vetró B. András szobrász méltatta. /Iochom István: Agyagba zárt hagyaték. Tárlatmegnyitó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Június 18-án Kézdivásárhelyen ballagtak a Tanítóképző Főiskola idei végzős hallgatói. Tizennyolc lány, asszony vett búcsút az alma matertől, kettőnek nem sikerült a záróvizsgája. A végzősöket Bajcsi Ildikó, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a tanítóképző főiskolák igazgatója búcsúztatta. /(Iochom): Ballagás a tanítóképző főiskolán (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Június 23-án Kézdivásárhelyen bemutatták a 92 éves Márkosfalvi Orbán Dezső első, nyomtatásban megjelent könyvét. A székely gesta /Kapu Kiadó, Budapest/ című munkát Incze László ny. múzeumvezető, történész a székelység kutatásában jelentős előrelépésnek minősítette. A több mint 700 oldalas vaskos könyv a székelység történetének második kötete, az első is Budapesten lát nyomdafestéket. A bemutatón a szerző hetvenéves kutatómunkájáról beszélt. /Iochom István: Egy 92 éves szerző első könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

A Bolyai-buli jelentette a marosvásárhelyi magyarság igazi városnapi rendezvényét a Marosvásárhelyi Napokon, amikor a Bolyai Farkas Gimnázium diákegyüttese zenéjére mulathattak a kikapcsolódásra vágyók. Kirsch Attila városi tanácsos, a szervezést vállaló Bolyai Öregdiákok Baráti Körének elnöke a Krónikának elmondta, hagyományt szeretnének teremteni, a városnapok keretében meghonosítanának egy olyan rendezvényt, amely a város magyar lakosságát mozgatja meg. Ugyancsak magyar jellegű rendezvénynek adott otthont a Teleki Téka udvara is, ahol a zalaegerszegi Harangláb hagyományőrző együttes aratott nagy sikert. Az idei városnapokra első alkalommal a vártemplomi református egyházközség találkozóra hívta a Kárpát-medencei vásárvárosokat is. Az országból a házigazdákon kívül Kézdi-, Fugyi-, Gyerővásárhely küldöttsége, Magyarországról Kis-, Somló- és Hódmezővásárhely, Szerbiából pedig Torontálvásárhely mutatkozott be. Az előző évektől eltérően a kirakóvásár, népművészeti bemutatók kiszorultak a vár falai közül. /Antal Erika: Vásárvárosok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Tizenegy éves fortyogói jelenlét után második alkalommal szervezték meg Bálványosfürdőn az Incitato Nemzetközi Művésztábort, melynek idei lovastémája a pegazus. Huszonhárom művész két hétig alkot a festői környezetben, az itt készült munkákból július 17-én nyílik meg a Kézdivásárhelyen a közös tárlat. A művésztábor vezetője Vetró Bodoni Sebestyén András. /(Iochom): Megnyílt a XIII. Incitato Nemzetközi Művésztábor (Bálványosfürdő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Barátoson a helyi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet július 10-én tartotta a 34. fúvóstalálkozót, ugyanakkor a zenekar fennállásának 95. évfordulójára is emlékeztek. Részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, az uzoni, a gidófalvi, a kovásznai és kézdivásárhelyi fúvószenekarok. A rendezvény az immár évtizedek alatt kialakult hagyományok szerint zajlott: a zenekarok a falu központjából a református templom kertjébe vonultak, majd megkezdődött a zeneka­rok seregszemléje. /Bodor János: Fúvóstalálkozó Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Július 15-én a helybeli és meghívott fúvószenekarok és mazsorett­csoportok felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a háromnapos rendezvény, melynek keretében megünnepelték a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorett­csoportja születésének tizedik évfordulóját. Felvonult a kézdivásárhelyi, barátosi, mezőkövesdi és mezőhegyesi fúvószenekar, valamint a helybeli, paksi, mezőkövesdi és mezőhegyesi mazsorettcsoport. Az ünnepség díjazással és a helybeli csoportok fellépésével ért véget. /Iochom István: Tízéves fúvószenekar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Májusban négy kézdivásárhelyi fiatal – Orbán István, Pálházi Róbert, Gál László és Zsögön Antal –, a KSE hegymászó- és barlangász-szakosztályának tagjai huszonegy nap alatt 2300 kilométert tettek meg biciklivel Rodostóig és onnan haza. Rodostóban a Rákóczi-múzeumot könnyen megtalálták, a törökök barátságosan fogadták őket. /Iochom István: Mikes Kelemen nyomdokain (Kerékpárral Rodostóba). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Kézdivásárhely, illetve Tamás Sándor parlamenti képviselő vendége volt július 21-én Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A találkozón polgármesterek, alpolgármesterek, tanácstagok, RMDSZ-politikusok, lelkészek, intézményvezetők, magánvállalkozók, iskolaigazgatók és újságírók vettek részt. Eljött Komlóssy József, a strasbourgi magyar delegáció tanácsosa, Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere, Liviu Radu közigazgatási államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke és Tálai András, Mezőkövesd polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemről érkezett Kézdivásárhelyre. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a régóta esedékes Tőkés–Markó találkozóra nem a szövetségi elnöki irodában és nem is a püspöki palotában, hanem Tusványoson kerül sor. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

A negyedik alkalommal megrendezett falunapok színfoltját jelentette Odzsolán július 24-én a cserkészavatás, melyre a Millenniumi parkban került sor. Huszonegy újcserkész és Felcser Levente vezető tette le a fogadalmi esküt. Az a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébánia mellett működő cserkészcsapat is jelen volt. Ozsdolán első alkalommal avattak cserkészeket. A falunapok ünnepélyes megnyitóján a térzenét a barátosi fúvószenekar biztosította. /(Iochom): Cserkészavatás (Ozsdola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

A Kézdivásárhelyhez tartozó kis településen, Kézdisárfalván Balázs Barna kezdeményezésére az iskolával szemben emlékkeresztet állítottak. Az életfával díszített, töviskoronát viselő Jézust ábrázoló keresztet a sárfalvi születésű, Magyarországon, Százhalombattán élő Szabó Ottó faragta, Szabó Gyula helybeli nyugdíjas tervező közreműködésével. /Iochom István: Emlékkeresztet avattak (Kézdisárfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

1990 tavaszán tűntek el Kézdivásárhelyen a Vörös Hadsereg, a Lenin, a Dimitrov és egyéb utcanevek, és az utcák egy része visszakapta régi, egykori hagyományos nevét, vagy történelmi személyiségekről nevezték el. Azóta, nem történt lényeges utcanév változtatás. Incze László ny. múzeumigazgató, történész foglalkozott a legszakavatottabban a város régi és új utcaneveivel, évek óta szorgalmazza a további módosításokat. Nincs Báró Szentkereszty Stefánia, Cserey Jánosné, Ikafalvi Dienes Ödön, Földi István, Jakabos Ödön vagy Bányai János utca a városban, és a felsorolás még nem teljes. /Iochom István: Kézdivásárhely adóssága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Megjelent Szabó István, Kézdivásárhelyen élő nyugalmazott tanár Bita. Adalékok Bita falutörténetéhez /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkája. Telis-tele van értékes, de veszendő helytörténeti adatokkal. Szorgalommal gyűjtött, értékes adattár a kis könyv. Helyet kapott könyvében Bita jeles lelkésze, Demeter Antal és a kiváló helytörténész, dr. Nagy Lajos rétyi orvos írása is. /Falutörténet százhetven oldalon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Budapest belvárosában van az Erdély Művészetéért Alapítvány – Vármegye Galéria. Jelenleg két Szervátiusz Jenő-díjas művész, Márton Árpád csíkszeredai festőművész és Györfi Sándor karcagi szobrász közös tárlata látható. Márton Árpád legfőbb ihletője Gyergyóalfalu világa. A Vármegye Galéria újabban együttműködik a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadóval: Tőzsér József igazgató kezdeményezésére a Műterem-sorozatban megjelenő erdélyi képzőművészek rendre meghívást kapnak ide, hogy Budapest közönsége is megismerhesse őket. Márton Árpád után a kézdivásárhelyi Kosztándi-házaspárt látják vendégül. A Vármegye Galéria első kiállítását 2003-ban Szervátiusz Jenő életművéből szervezte. További jelentős eseménye volt a Határok nélkül tárlat erdélyi, vajdasági és kárpátaljai meghívottakkal. /Barabás István: Otthon, Pesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Kézdivásárhelyhez tartozó Sárfalván most nincs olyan kút, amelyből ivóvizet lehet meríteni, a pincék nagy részében víz áll, néhány házat az összeomlás veszélye fenyeget. Néhány utcában és udvaron másfél-kétméteres a víz. A pincékből kiszivattyúzott víz néhány óra leforgása alatt újratermelődik. A belvíz mocsarasodik, iszonyú bűzt áraszt. Török Sándor, Kézdivá­sárhely polgármestere húszmillió lejt ajánlott fel a helyzet orvoslására, de a négyszáz méteres levezető árok kiásásához ez távolról sem elegendő. A helybeliek kétségbe vannak esve, egy portán a drága pénzen megvásárolt kazán áll víz. /Bartos Lóránt: Víztenger Sárfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A múlt hét végén második alkalommal szerveztek falunapokat Lemhényen. Mivel a múlt esztendei rendezvényre a felsőlemhényi általános iskola udvarán került sor, az ideit az alsólemhényi Bem József Általános Iskola udvarán tartották meg. A faluünnep a kézdivásárhelyi mazsorettek utcai felvonulásával kezdődött. Következtek a vetélkedők és sportversenyek. A szabadtéri bálon Jakab Attila biztosította a talpalávalót. Másnap a délelőtti ünnepi szentmise után volt a vetélkedők döntője, délután a községi önkéntes tűzoltó-alakulat bemutatójára került sor, majd a kézdiszentléleki Perkő Táncegyüttes, a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes és a Magic Club lépett színpadra. /(Iochom): Lemhényi falunapok – másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./