Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. december 16.
"Dec. 15-én több mint százan vettek részt a Kosztándi Jenő életművét bemutató képzőművészeti album bemutatóján, illetve a Kosztándi-életművet szemléltető tárlat megnyitóján, Sepsiszentgyörgyön. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta: egy hete ugyancsak egy kézdivásárhelyi születésű, Brassóban élő képzőművész, Olsewsky Jakabos Imola életművét bemutató album jelent meg a Műterem sorozatban, jövőre pedig Kosztándi Katalin-album kiadását tervezik. A Kosztándi Jenő albumot a Csíkszeredában élő és alkotó Márton Árpád festőművész méltatta. /Iochom István: Kosztándi-albumbemutató és -tárlatmegnyitó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./"
2004. január 9.
Múlt év végéig összesen 20 427 felső-háromszéki polgár rendelkezett magyar igazolvánnyal. Felső-Háromszéken 2859 tanuló rendelkezik diákigazolvánnyal, eddig 300 pedagógusigazolványt és 11 oktatói kártyát osztottak ki. Kézdivásárhelyen csökkent a születések száma /2002-ben 528, 2003-ban 463/, közben 2002-ben 230-an, míg tavaly 231-en haltak meg a városban. /Bartos Lóránt: Fogy a székely a céhes városban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 14.
Kosztándi Jenő festőművészt mutatja be a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának új kötete. Az albumot decemberben a művész szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatták be. A kötet gerince a 31 színes reprodukció. Kosztándi Jenő /sz. Kézdivásárhely, 1930. máj. 26./ 1949-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet képzőművészeti szakára. Tanárai voltak Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, 1955-ben végzett Miklóssy Gábor tanítványként festészeti szakon. Kézdivásárhelyen telepedett le. Az 1971-ben a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum /ma Nagy Mózes Elméleti Gimnázium/ keretében létrehozott, ma is működő képzőművészeti tagozat szervezője volt, ahol nyugdíjazásáig, 1991-ig tanított festészetet. /F. I.: Kosztándi Jenő műterme. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2004. január 17.
A Kolozsvárról elszármazott Banner Zoltán művészettörténész közel tizenöt éve áttelepedett Magyarországra, Békéscsabára, de változatlanul figyelemmel követi a mai erdélyi művészet alakulását. A monográfia- és tanulmányírás mellett művésztáborok esetében a gyűjtemények "születését" és gondozását és a nyilvánosság elé tárás biztosítását követi. Rendszeres látogatója a homoródszentmártoni, gyergyószárhegyi, a Kézdivásárhely melletti és a zsoboki tábornak. Az erdélyi magyar művészetnek nincs múzeuma, ezért megnő a kisebb gyűjtemények jelentősége, amelyek ezekben a táborokban születnek. Az elmúlt tizenöt év nagy változásokat hozott az erdélyi magyar képzőművészeti életben. Kihalt a klasszikusok nemzedéke: Nagy Albert, Szervátiusz Jenő, Erdős Imre Pál és Bordy András. Mások eltávoztak, úgy mint Tóth László, a képzőművészeti főiskola utolsó magyar tanszékvezetője, vagy Pallós Jutta. Vége annak az állami dotációnak, aminek azonban nagyon nagy ára volt: ideológiai, szellemi, erkölcsi kompromisszum. A képzőművészetben is megindul a polarizáció: a szűk hozzáértők, az elit köre és az alacsony műveltségű nagy tömeg. A művész ebben a helyzetben meg kell hogy találja a modus vivendit, az egyensúlyt. Banner Zoltán ötven éve a művészet krónikása Erdélyben, mindig igyekezett összképet alkotni a kortárs erdélyi művészetről. /Hintós Diana: Mindörökké az erdélyi művészet vonzásában. Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2004. január 19.
Január 16-18-a között iskolatörténeti vetélkedőn vett részt Nagyenyeden Erdély több református kollégiumának tanuló ifjúsága. A kézdivásárhelyi, kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi diákok csapata versenyzett. Első helyezett a marosvásárhelyi csapat lett. A rendezvényt a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /N. T.: Református diákok vetélkedője. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2004. január 21.
Az elmúlt két év alatt négyszázezer magyarigazolványt bocsátottak ki, nyilatkozta Székely István, a státustörvény végrehajtásáért felelős Központi Tájékoztatási Iroda vezetője. A mintegy 423 ezer benyújtott kérelemnek körülbelül 96 százalékát bírálták el eddig pozitívan. A legtöbb kérelmet Csíkszereda környékéről regisztrálták. Csíkszeredából a lakosság 43,4 százaléka, Fehér megyében 40,3, Kézdivásárhelyről pedig a lakosság 40 százaléka folyamodott magyarigazolványért. Többen kérelmeztek Temes és Szeben megyéből is. Kolozs megyében 32 ezer személy kapott igazolványt, ez a megye magyar lakosságának a 26 százalékát teszi ki. Az országban további 21 területi iroda működik. /400 ezer magyarigazolványt bocsátottak ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 29.
Hiányzik az a hosszú távú nemzetstratégia, állapította meg Kardos Béla (Ausztrália), holott arra elengedhetetlenül szükség lenne. Kardos Béla az ausztráliai Magyar Élet hasábjain tavaly közölte gondolatait "Új stratégia megteremtése" címen. Már előző, 2000-ben megjelent írásában is hangsúlyozta: „A magyarság nemzeti összetartozásának eszméjét először Magyarországon kell tudatosítani, feléleszteni. Ha létrejön ez a kohézió, akkor könnyűszerrel megoldhatók a ránk váró nemzetpolitikai feladatok.” Kardos szerint a magyar stratégia legfontosabb alkotóelemei: a magyarság integrálása, gazdasági felemelése, a külföld helyes tájékoztatása és a magyarságkép javítása kellene hogy legyen. Kardos szerint elsőként a nemzetközi szervezeteket: az EBESZ-t, az Egyesült Nemzeteket, az Európai Parlamentet stb. kellene stratégiai céljaink érdekében megnyerni. A nyugati demokráciában fontos szerepe van a NGO-knak, a civil szervezeteknek. 1995 és 2000 között a Csoóri Sándor elnöksége alatt működő Magyarok Világszövetsége szerény keretek közt folytatott is ilyen tevékenységet a nemzetközi fórumokon. Ezt a nemzetpolitikai szempontból fontos munkát minden alkalommal egyeztették a határon túli legitim szervezetekkel és a magyar kormányzattal. Felszólaltak többek között a román, szlovák, ukrán és jugoszláv oktatási törvények magyarságra nézve hátrányosan megkülönböztető intézkedései miatt. Felszólaltak az erdélyi magyarság sérelmei ügyében is. Felhívták a figyelmet a kézdivásárhelyi magyarokkal szemben folytatott koncepciós perre. Kárpátalja ügyében megtámadták a tervezett új oktatási koncepciót, ami nem garantálja a középfokú és felsőoktatásban a magyar nyelven tanulás lehetőségét. Kifogásolták az erőszakos szerb betelepítéseket, a nyelvtörvényt, ami jelentősen korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatási és bírósági eljárásokban. A felvilágosító és tájékoztató munkát n segítették az MVSZ Kárpát-medencei referatúrái, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a legtöbb határon túli legitim szervezet, és a Federal Union of European Nationalities. Azonban a Magyarok Világszövetsége 2000-ben avatatlan kezekbe került. Azóta az ilyen lobbimunka szünetel. A magyarság megmaradása érdekében az autonómiák rendszerének kell biztosítani a Magyarország határain kívül, a Kárpát-medencei országokban élő őshonos, magyar nemzeti közösségek túlélését, megmaradását. /Kardos Béla (Ausztrália): Gondolatok a magyar stratégia kialakításáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., folyt. jan. 29./
2004. január 29.
Több mint egyharmaddal kevesebb ötödikes diák kezdi meg a következő tanévet Sepsiszentgyörgyön, mint ahányan idén végeznek a nyolcadik osztályokban. Az iskolaigazgatók 35 ötödik osztály indítására nyújtottak be igényt, de kiderült, hogy ez kilenccel több, mint ahányat a gyereklétszám indokol. A kilenc osztály megszűnése 15-16 tanári állás felszámolásához vezet. Lehet, hogy csak 5-6 osztállyal lesz kevesebb, mert a lakónegyedek iskoláiban legalább egy-egy román, illetve magyar ötödiket kell indítani, jelezte Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Ennek ellenére a gyereklétszám-csökkenés folyamatos. Sepsiszentgyörgyön ősztől 34 első osztály indul (11 román és 23 magyar nyelvű). Ez a szám is nagyobb a valós gyereklétszámnál – két román és két magyar osztállyal kevesebb lett volna indokolt, ám ez bizonyos iskolák megszűnéséhez vezetne, így a kötelező húszas létszám alatti osztályok is indulnak. Kézdivásárhelyen 13 első osztályban kezdenek tanítani (2 román, 8 magyar), Kovásznán 7 osztály indul (3 román, 4 magyar), Baróton 5 magyar és egy fél román. /Farkas Réka: Iskolák és állások veszélyben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2004. február 12.
Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 21.
Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2004. március 1.
A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./
2004. március 4.
Öt évvel ezelőtt, 1999 elején Balogh András, a művelődési központ igazgatója kezdeményezésére és főszerkesztésével jelent meg először a Berecki Harangszó, Felső-Háromszék azóta is egyetlen olyan rendszeresen jelentkező független művelődési-közéleti havilapja, amelyet egy művelődési otthon ad ki. Eddig hatvan száma jelent meg. Kezdetben a lapot Kézdivásárhelyen nyomtatták, de a szűk anyagi keret miatt jelenleg fénymásolón sokszorosítják. A művelődési központ 2001 óta évkönyvet is megjelentet. /(Iochom): Ötéves a Berecki Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2004. március 6.
Horváth Jánost választották a Szent Erzsébet minorita rend tartományfőnökévé és az aradi minorita rendház főnökévé is. Horváth János 1967-ben, a Bákó megyei Kalagorban született, ahol jelenleg is a csángó-magyar nyelvet beszélik. Az állam nyelvével az óvodában kezdett megismerkedni. Heten vannak testvérek, közülük hárman apácák, mindnyájan magyarul beszélnek. A csángó-magyar kultúra iránt egyre több nyelvész érdeklődik és ő büszke arra, hogy ezt a kincset a magáénak tudja. Aradon kívül Lugoson, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden és Kézdivásárhelyen is vannak minorita rendházak. /Balta János: Isten szolgálatra rendelte. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2004. március 9.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a 2000. decemberi egyházkerületi közgyűlésen történt megválasztása előtt munkatársaival, az egyházkerületi főjegyzővel és a missziói előadóval együtt, akik lelkipásztorok, úgy vállalták a jelölést, hogy csapatban fognak dolgozni, megosztva az egyházi vezetés különböző területeiért való felelősséget. Ez azóta így történik. Tapasztalniuk kellett, hogy több területen alábbhagyott az egyházi fegyelem. Romániában a kommunista rendszerben sem alakult ki olyan szekularizáció, mely aláásta volna az értékrendet. Pap Géza abban látja a veszélyt, hogy a Nyugat felől beáramló vallásos mozgalmak és tanítások bomlasztóan lépnek fel. A két romániai református egyházkerület, az erdélyi és a királyhágómelléki közös törvényhozó testülettel /Zsinattal/ működik, de igazgatásában önálló és egyik sem avatkozik be a másik sajátos ügyeibe. A zsinati elnökséget évenként váltakozva tölti be a két egyházkerület vezetősége. A két kerület viszonya jó, jobb mint bármikor volt az elmúlt évtizedek folyamán.. A lelkészképzés terén legnagyobb gond a Teológiai Intézet anyagi fenntartása. A lelkész-utánpótlás területén semmilyen gondjuk sincs. Az erdélyi egyházkerületben a 90-es években gyakran öt-hatszoros volt a felvételre jelentkezők száma a szükség szerint megállapított helyekhez képest. A rendszerváltás után az akkor még bőven áramló külföldi támogatással építési hullám indult. Új templomok, gyülekezeti központok, házak és termek, parókiák és más épületek gomba módra jelentek meg. Az erdélyi egyházkerületben több mint harminc templom épült. Jelenleg is folyamatban van néhány templom építése. A 90-es évek elején az erdélyi egyházkerületben hat református gimnázium nyílt meg hosszas utánajárás eredményeként: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Ezek az intézmények állami iskolák, részben a volt református kollégiumok épületeiben működtek és működnek ma is. Eddig csupán a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium és a kolozsvári régi Református Kollégium épülete került újra egyházi birtokba. Kolozsváron és Marosvásárhelyen egészségügyi posztliceális iskola, ugyancsak Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző főiskola nyílt. Az egyházkerülethez tartozik még egy általános iskolai tagozat Sepsiszentgyörgyön, valamint két óvoda Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron. Ezeken kívül működik még négy egyházközségi óvoda, valamint 16 diákotthon, szórványiskolai bentlakás egyházkerületi, egyházközségi és alapítványi kezelésben. Egyetemi szinten a Teológiai Intézeten kívül a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében református Tanárképző Kar működik. Eddig elenyésző számú iskolaépület került vissza egyházi tulajdonba, de csak a két említett kollégium működik régi helyén. Az igazgatótanács nem tiltja ugyan, hogy a lelkipásztorok politikai vagy érdekvédelmi szervezet tagjai legyenek, de megtiltja, hogy helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. /Takács Éva: A közélet minden területe Isten Igéjének ítélete alatt áll. Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2004. március 22.
Márc. 22-én Kézdivásárhelyen Erdély hét református kollégiumának csapatai mérték össze bibliaismereteiket, felkészültségüket. A vetélkedőn, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely egy-egy, Kézdivásárhely két csapattal vett részt. /(Iochom): Erdélyi bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2004. március 23.
Csaknem másfél ezer hektár erdő került vissza Kézdivásárhely tulajdonába. Az 1968-as megyésítés következtében ugyanis több ezer hektár föld és erdőterület került át Háromszékről a szomszédos megyékhez: Vrancea, Bákó megye birtokolja a székelyek örökségének egy részét. Ozsdola és Gelence után Kézdivásárhely is több ízben próbálta meg visszaszerezni azt az összefüggő erdőterületet, amely a Bákó megyei Szaloncfürdőt (Slanic Moldova) gazdagította, jóllehet egy 1939-es telekkönyvben található bejegyzés szerint a kérdéses terület „Kézdivásárhely város javára bekebeleztetik”. Végül a Bákó megyei tulajdonmegállapító bizottság pozitív döntést hozott a kézdivásárhelyi tanács kérését illetően, és így 1470 hektár kerül vissza a jogos tulajdonoshoz. Török Sándor polgármester szerint a város költségvetésében hozzávetőlegesen hárommilliárd lejes többletet jelent majd a zöld arannyal való gazdálkodásból származó bevétel. Török szerint a pénzen kívül erkölcsi elégtételt is jelentett a bákóiak döntése, hiszen ismét birtokukba vehetik az egykori tulajdont az ezeréves határig. A Nagy Sándor hegycsúcs keleti lábánál található erdő egyetlen tömbben van, nagyon gazdag állatállományban, és az utolsó néhány évben nem végeztek rajta tarvágást. /Bartos Lóránt: Megegyeztek a Bákó megyeiekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2004. március 25.
Márc. 19-ig 470.056 személy nyújtotta be magyarigazolvány iránti igénylését. Ezzel párhuzamosan 36.495 diákigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be, 5.863 pedagógusigazolvány és 421 oktatói kártya iránti igénylést. A 2002-es népszámlálás adatai alapján a magyar nemzetiségűek 32,83%-a igényelt magyarigazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 47,50%-a nyújtotta be magyarigazolvány iránti kérelmét. Szilágy megyében az igénylések aránya 44,75%, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 44,44%, Fehér megyében 42,14%, ezt követi Gyergyószék 40,55%-kal. Legalacsonyabb az arány a Kárpátokon túli megyék esetében, ahol a magyar nemzetiségű személyek 9,67%-a igényelt magyarigazolványt. Szintén alacsony Temes és Szeben megyékben, ahol 15,13, illetve 15,92%-os az arány. Eddig 69.083 nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz, és 2.378 hallgatói támogatásra benyújtott pályázat érkezett. /Hírlevél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2004. március 29.
Márc. 27-én Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templomban közel ötszáz énekes jelenlétében tartották meg az immár hagyományos, most tizedik alkalommal szervezett felső-háromszéki kórustalálkozót, melyen tizenhat Háromszék megyei templomi, gyermek- és világi kórus vett részt. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara, a kézdiszárazpataki templom énekkara, a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyes Kar, a nyujtódi templom felnőtt énekkara, a szentkatolnai templom énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kantai templom énekkara, a kovásznai templom énekkara, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia Laudate énekkara, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa, a nyujtódi templom gyermekénekkara, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző leánykara, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus lépett fel. Repertoárjuk bemutatása után az összes énekes Szilágyi Zsolt vezetésével Jeremy Clarke Gyertek, áldjuk Istent című kórusművét énekelte közösen. / Iochom István: Felső-háromszéki kórustalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2004. április 14.
A kézdivásárhelyi családegyesület gyűjtést szervezett a Klézse községben élő magyar csángó családok megsegítésére. A háromnapos gyűjtés alatt jókora ruha- és könyvcsomagok álltak össze, amelyeket ápr. 9-én vittek Klézsére. A családegyesület magyar nyelvű bibliákat is küld Klézsére, amelyeket a Szeret-Klézse Alapítványnak, valamint a Klézsén működő Magyar Háznak szánnak. /Ruhát és magyar bibliát adtak a csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2004. április 19.
Ápr. 16-án a dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kézdivásárhelyen bemutatták a százegy évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István Századelő az udvartereken című posztumusz könyvét. Dr. Antal Árpád kolozsvári professzor méltatta a társaság legújabb könyvét. A bemutatón néhai Földi István családtagjai közül többen megjelentek Dombóvárról, ahol a könyv megszületett, és ahol Földi István 1944 ősze és 1967. június 28-a között élt. A könyv megjelentetésében nagy szerepe volt Antal Árpád egyetemi tanárnak, a kötet szerkesztőinek, Incze László ny. múzeumigazgatónak, Szabó Judit néprajzkutatónak és Sylvester Lajos újságírónak, aki 1971-ben az akkori Megyei Tükörben 54 részben közölt részleteket a kézdivásárhelyi Bucs család tulajdonában levő Földi-könyv kéziratából. /Iochom István: Századelő az udvartereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./
2004. április 23.
Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2004. április 24.
A Magyar Polgári Szövetség polgármesterjelöltet állít Kovászna kivételével Háromszék több városában is: Baróton Bán István vállalkozót, Kézdivásárhelyen Csiszér Józsefet. A városokon kívül még Illyefalván, Kommandón, Dálnokon, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Barátoson és Vargyason állítanak polgármesterjelöltet. /Nevesítették a polgármesterjelöltet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2004. április 26.
Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2004. május 4.
Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek. A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szerepéről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes megáldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagyasszonyról (közülük hat háromszéki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony, Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője, Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagyasszonya, Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyvennyolcasok őrangyala, gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya, gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya, Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya, báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagyasszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
2004. május 5.
Szerződést kötött a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Sapientia EMTE-vel, hogy a román-angol szakos diákok Kovászna megyei iskolákban végezhessék a pedagógiai gyakorlatot. Negyven egyetemi hallgató érkezett tanáraival, és Bereckben, a Comenius iskolában, valamint a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben végzik a gyakorlatot. /(Éltes Enikő): Szerződés a Sapientiával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2004. május 6.
Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/
2004. május 7.
Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./
2004. május 12.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét. A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovásznáról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./
2004. május 20.
Mit jelentenek a következő szavak: lipinka, guruzsma, netentók, tepelák, bizsil, parapács, zelegor? Ezeket a székelyek használják, és melyekre már Kolozsváron is csak ingatják a fejüket az emberek. Aki mégsem érti, mi az, hogy kölönte, kászu, dendel, dollik, büszüdik stb., mostantól megtudhatja ezek jelentését a napokban megjelenő Székely Szótárból. A hiánypótló könyv szerkesztője Sántha Attila, aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának frissen megválasztott elnöke is. A szerző jegyzetekkel látja el a szócikkeket, példamondatokkal illusztrálja a szavakat, megjelöli azok területi használatát. Elmondható tehát, hogy több mint másfél évszázaddal Kriza János székely tájszótára után egy újabb összefoglaló mű jelenik meg, mely a székelység egyik legnagyobb kincsét, a nyelvet térképezi fel. Sántha Attila 1968-ban született Kézdivásárhelyen. Tanulmányait a kolozsvári bölcsészkaron végezte, ahol 1996-ban magiszteri diplomát szerzett szocio-etno-lingvisztikából. Verskötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (1995), Az ír úr (1999), Kemál és Amál (2004) /Láthatáron a Székely Szótár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./